módo-sításokkal, melyek a mostani békés megállapodásra vezettek. Volt egy különösen a gondnokok közül, aki nagyobb ideig saját önkénye szerint bánt a tem-plomok közös jövedelmeivel, s ugy szólván, azoknak gyökerét, forrását támadta meg, midőn a fenálló szonyok s az óváriak százados birtoklása ellen a vi-lági törvényhatóság előtt minden felhatalmazás nél-kül, oktalan és gyűlöletes pert kezdett, a pusztát ha-szonbérbe adta, s mi főbb, nem is katliolikusnak, ki több évi bitorlás után egy fillért sem fizetett. Óvár ez idő alatt csaknem végkép elsenyvedt, a folytonos küzdelem kimerülést szült. S most lássuk a tényle-ges állapotot és a százados usust. Első pillanatra ugy látszik, hogy az óvári templom dotatioja igazán királyi levén, még állandó kincsei (clenodia) is van-nak. Hanem az erdőt kivéve, (melyből a múlt évben az utolsó fák adattak el) minden egyéb fekvőség, vagyis földek s rétek a lakosság kezénél vannak ti-zed dézsma fizetés mellett. E titi-zed ugyan némileg árenda természetével bir, s igy egészen különbözik az úgynevezett irtványföldek minőségétől; hanem ami nálunk rétárenda czime alatt fordul elő, az, mi-után a templom valódi tulajdonos, a legnagyobb rit-kaságok közé tartozik; s csakis a folytonos usus, és hihetőleg a hagyományozónak Ovár irányában ki-tüntetett előszeretete teszi e már napjainkban csak-nem hallatlan bőkezűséget megfoghatóvá. Akinek a templom rétjein évenkint megterem hat szekér ta-karmánya, fizet haszonbér fejében 30 uj krajczárt;
akinek terem két szekérrel, fizet 10 krt. Az arány oly kevésben emelkedik, hogy p. o. egy zsidó meg-vásárolt a templom pusztájában öt negyed telek utáni illetőséget, teremhet 15 — 20 szekér takarmá-nya, és fizet árenda fejében 2 uj frtot ! Ki hallott
va-cum inscribenda cessione et in parato resignetur paroche Varboensi ad rationes ecclesiae Ovariensis cum liquidatione computus soluti restantis apud quem, a quo tempore ? Q u a r e Commissioni necesse est etiam interesse causarum Archi-episcopalium Directorem cum íiscali Archieppali, cui incum-bit causas ecclesiarum et parochiarum in Cottu Neogra-diensi curare. Circumstantia illa, quod p o s t m o r t e m episcopi Jaurinensis comes Franciscus Zichy administrator senioratus inhibuerit interusurium debiti episcopi super 1300 fl. pro ecclesia Szklabonyensi recogniti, et nunc Ovariensi cessi, assumatur a causarum Directore, qui medio fiscalis curabit circumstantias sibi referri decurrentis litis coram foro subal-terno in Comitatu Neogradiensi utprimo via offosa, et quo celerius indemnitas ecclesiae securisetur, vel hac non suc-cedente, via iuris vindicetur. (Ex Visit. Batthyanyana 1789.)
.s 67 «
lalia ilyesmit ? D e a zsidó sem Uzet többet, mint az előbbi ú r b é r e s haszonbérlő ű z e t e t t . Ezen 170 kaszás r é t n e k , ha a lakosság i r á n y á b a n a legnagyobb előzékenység tanu-sittatik is, évenkint be kellene hoznia legalább 170 f r t o t . Váljon mi fog itt t ö r t é n n i bekövetkező tagositás e s e t é r e ? Közép számítással felvéve, mig az évenkinti vágások tartot-tak, a lieszkói puszta évi jövedelme 300-tól 400 f r t i g á l l o t t ; de voltak évek, melyek még jövedelmezőbbek is valának.
M i g a nagy adózás ki nem meritette a biztos jövedelmi for-rásokat , élhettek és virágozhattak a templomok is. Ovár épen e szerencsés időszakot nem használhatta fel j ö v ő j e biztosítására.
III. F ö 1 s z e n t e 1 é s e s a p á p a i t e l j e s b ú c s ú -é n g e d -é 1 y. Az óvári anyatemplom az U r szent vacsorája, vagyis az Oltáriszentség czime- s imádásának v a n felajánlva.
D e sem idő, sem körülmények, sem a fölszentelő személy nincs sehol feljegyezve, hogy váljon mikor a d a t o t t át a nyil-vános istenitiszteletnek. E g y év előtt, midőn a n a g y oltár a sanctuariumból kiviteték, két szám t ű n t fel a boritott tomba vakolatán ; egy 7, mely a százas helyén állott, és 1 az egyes helyén, vagyis a 7 alatt. Összevetés után talán 1701, mivel egy használaton kívüli rézkelyhen magyar fölirattal 1705 áll. Nincs consecrálva, hanem csak benedicálva ; oltárkövei is csak portatilisek u j a b b időből. Az orgonán 1746 és latin fölirás. Oltárképül h a j d a n egy jó f a r a g á s ú nagy feszület szol-gált, melyet 1835-ben kép váltott fel, (az utolsó v a c s o r á t ábrázolva) de oly kiállhatlanul rosz festetü, h o g y egyszerűen félre kelle tenni, s helyette a régi szép feszületet n a g y keresztjével ideiglenesen felállítani. Az óvári b ú c s ú v a g y ' e g y -háznapok népessége, azaz : a környékbelieknek tömeges ösz-szecsődülése az urnapi v e n d é g s é g r e , már régibb időkből is-meretes. Ilyenkor gyakorta m e g t ö r t é n t , hogy a vidékiek száma csaknem fölülhaladta a plébániai) ivekét. Ez l e h e t e t t nyilvános indok arra, hogy 84 év előtt az akkor még csak fiókegyház h é t évig t a r t ó pápai teljes búcsuengedélylyel ru-háztassék f e l , aminthogy ennek lejártával 1787-ben Ovár Szklabonyától t e t t l e g elszakittatott, s helybeli k á p l á n s á g g á , azaz : önállóvá t é t e t e t t . Az apostoli okirat 1780 febr. 23-ról a többi közt mondja : ,,Ad augendam fidelium religionem et animarum salutem coelestibus Ecclesiae thesauris pia cha-ritate inlenti, omnibus u t r i u s q u e sexus Christi fidelibus vere poenitentibus et confessis, ac sacra communione refectis, qui ecclesiam íilialem sub titulo SSmi Corporis Christi loci Óvár Strigoniensis Dioecesis die festő solemnitatis eiusdem SSmi Corporis Christi a primis vesperis usque ad_occasum solis diei huius singulis annis devote visitaverint et ibi etc. ; ple-nariam omnium peccatorum suorum indulgentiam et remis-sionem misericorditer in Domino concedimus. P r a e s e n t i b u s ad septennium valituris. Pius P P . V I . Ezen b ú c s u e n g e d é l y b. Luzsénszky László fölszentelt püspök és esztergomi vica-rius eszközlésére adományoztatott, aki azelőtt szklabonyai plébános volt, ki az ottani plebánialakot s a j á t költségén épít-t e épít-t épít-t e , és akinek köszönheépít-tő hiheépít-tőleg az is, h o g y a m. kir.
helytartótanács Óvárott e g y vármegyei házat e n g e d e t t át plébániának, mely máig is áll, a templomtól mintegy 350 lé-pésnyi távolságban. ( F o l y t . )
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
V Á S Á R H E L Y , jul. 21-én. (kassai e g y h á z m e g y e . ) M u l t hetekben nagy lelki vigasztalásoknak voltunk részesei. U g y -anis, szeretve tisztelt főpásztorunk nm. F á b r y Ignácz kassai megyés püspök, kegyelmes a t y á n k szerencséltetett minket apostoli látogatásával, a bérmálás szentségében részesítvén Zemplény megye felső vidékén lakó fiait. Apostoli k ö r ú t j á t j u -nius 25-énkezdette, Zemplén-megye határszélén világiakból fényes küldöttség, a g á l s z é c s i kerületi p a p s á g , élükön a köz-kedvességü főesperesünk által fogadtatott, üdvözöltetett. Grál-szécsből délután diszes kiséret mellett kiindulván, az nap TőkeTerebesre utazott, hol j u n i u s 26án megkezdé a b é r m á lás szentségének k i o s z t á s á t ; ugyan azt teljesítendő 15 n a p o -kig a nagymihályi s homonnai e g y h á z k e r ü l e t e k p l é b á n i á i b a n , névszerint : Vásárhely, Málcza, H e g y i , Butka, N a g y - C s e b b , Nagy-Mihály, Hrabócz, Alsó-Körtvélyes, Sztára, Őrmező, l l o m o n n a , Lyubisse, Felsőkörtvélyes, U d v a , Cziroka-Hosz-szumező, Sztakcsin, és Szinna helyeket látogatá, s összesen 7,300 erősített a hitben, tetézett a Szentlélek áldásával. T e m -plomokat, iskolákat vizsgált, az i f j ú s á g előmenetelét a ta-nulásban a próbatétén t a p a s z t a l a , s leereszkedő atyai szavaival s e r k e n t é a fiatalságot az Isten, az egyház, a f e j e d e -lem, a haza, a szülék, a t ö r v é n y e s embertársaik iránti kö-telességök teljesítésére. Nem sorolom k e g y e s adományait, melyeket k ő r ú t j á b a n osztogatott ; mellőzöm az u t a z á s ne-hézségeit, csak azon atyai gondoskodását emlitem e g y e d ü l , melyet Sztára mezővárosába utazván t a n u s i t o t t , hol a La-borcz folyó folytonos esőzés következtében annyira m e g áradt, hogy Őrmezőről S z t á r á r a Ilid hiányában a szekeren való közlekedés fenakadt- — A sztárai plébános ajánlkozott másnapra bérmálandó liiveit a szomszéd plébániára, ú g y n e -vezett lélekvesztő t u t a j o n , v a g y csónakon átalszállitani, mire a gondoskodó a t y a f e l e i é : „inkább mehet e g y ember (önmagát é r t v é n ) 400 u t á n , mint 400 egy u t á n . " — s tiz óra t á j b a n , a viz bár a p a d o t t , veszélylyel kapcsolt feláldo-zással a Laborcz folyón á t a l h a j t a t o t t . I p a r k o d o t t mindenki megtenni mindent, a kegyes atya tiszteletére. — Öröm volt látni a f o g a d t a t á s t , a kitüntetést, a megtiszteltetést, mely m i n d e n ü t t ü n n e p p é emelte jelenlétét. — U t a z á s a m i n d e n ü t t diadalmenet volt. A főnemesség, a p a p s á g , a katonai a pol-gári hatóság, a közbirtokosság, a városi polgárok s közren-dűek osztálya g a z d a g u g y , mint s z e g é n y , vetélkedett a tisztelet nyilvánításaiban. — K i t ne inditna m e g ily l á t v á n y ? kit ne lelkesitne ily j e l e n e t ? Az atyának az ő hiveiben, fiai-ban, a hiveknek, fiaknak az atya kegyes l á t o g a t á s á b a n örö-mük volt, melyet a Szentlélek malasztja, az apostolok utód-jának nyomait kisérve még m a g a s a b b r a fokozott, édesebbé t e t t , s az imádság föltétele mellett állandóvá t e e n d .
Kapossy Menyhért.
T E M E R I N , jul. 3-án. A mai n a p o t sz. László tisztele-t é r e szentisztele-teltisztele-tük. Ntisztele-t. Nóvák Antisztele-tal plébános u r u n k mondotisztele-ttisztele-ta a szent beszédet. Szivből, szívhez szólott. Kiemelte beszéde kezdetén az egyház küzdelmét. Elmondotta mikép küzd a setétség fejedelme az igazság oszlopa ellen. Megemlítette, miként voltak az egyház ellen intézett támadások ennek hasznára. Keletkeztek ugyanis szent czélu társulatok, mik
9 *
ima és jó cselekedetek által küzdöttek, és iparkodtak az el-lenség nyilait árthatatlanokká tenni. Ezek után átment a sz.
László társulatra. F e j t e g e t t e anrlak hármas czélját. Megha-tóan irta le keleti testvéreink szomorú állapotát, a vallásos nevelést illetőleg; a világegyház szükségeit és szentséges fejünk , a romai pápa szorongattatását. Keleti testvéreink iránt, testvéri szeretetre ; hitrokonaink iránt vallásos érzü-letre és a romai pápa, mint egyházunk feje iránt íiui kegye-letre, mint jótevőnk iránt pedig, háladatosságra hathatósan indított. — T á r s u l a t r ó l levén szó, el nem mulaszthatom, hogy egy másik társulatról, mely már annyi áldást hozott, egy-két szót ne szóljak. Ertem az ,Elő rózsafüzér'-ről nevezett társulatot. E társulat nálunk igen sok tagot számit, és foly-ton u j tagokkal szaporodik, kik e társulat szabályaihoz liiven ragaszkodnak, és ebbeli kötelességeiket is pontosan teljesi-tik. S ami fő , buzgón törekednek szokott hibáikból, rosz szokásaikból kivetkőzni, és az erényekben magokat mindin-kább tökéletesbiteni. Örömmel tapasztalja a lelki atya és minden jámbor keresztény , hogy azoknál, kik e társulatba léptek, a ker. élet egészen helyre állt. Az irigységet s fös-vénységet, a szeretet és könyörület cselekedetei váltották föl. Az I s t e n t káromló magába tért, undok szokását elhagyta.
Ki eddig ellenséges indulattal viseltetett felebarátja iránt, most a béke és szeretet áldásait élvezi. I g e n soktól volt már szerencsém hallhatni: én is olyan voltam ; dc mióta a társu-latba léptem, minthogy itt szivünkre kötik, hogy magunkat megbecsüljük, azóta visszatartom magamat a káromkodástól,
r é s z e g s é g t ő l . A közös példa vonz ; a szentségek használata,
s a közös ima Isten bő kegyelmét esdi le. És igy nem csuda, lia az ily t á r s u l a t , nem csak a t a g o k r a , de egyszersmind a társulaton kivül levőkre is a legáldásteljesebben hat ; és a legohajtottabb gyümölcsöket termi. H a valaki a társulatból meghal, a többi tagok példás ajtatossággal és buzgósággal kisérik ki az örök nyugalom helyére. H a a megholt szegény, filléreiket összerakják, hogy lelke üdveért a vérnélküli áldo-zat bemutattassék. — Népünk különösen ragaszkodik a Ma-ria társulatokhoz. A napokban bejött hozzám egy özvegy asszony, kit, minthogy szomszéd helységbe költözendő vala, a társtagok egyszersmind a társulatból is kilépettnek tekin-tettek. Sirva panaszkodott, hogy egész éjjel nem alhatott, a templomban még imádkozni sem tudott • és talán, hogy a társulatból kizárják. 0 ezenkivül nem élhet. E boldog lélek megtalálta, kit lelke szeretett, ki után szive vágyott, mit te-h e t róla, te-ha attól megválni nem tud. Ez is egy szép bizony-ság arra, hogy : belénk o n t a t o t t , szivünkbe oltatott, eleink vérével, Mária tisztelete. — M é g nálunk hála Istennek ! ed-dig a nazarénusok nem találtak követőkre, jóllehet a környé-ken igen elszaporodtak. És ezért is csak annak tartozunk legforróbb hálával, quae cunctas haereres sola interimit. Ki Máriát buzgó szivvel tiszteli, az eretnek, szakadár nem lehet.
Hol Mária tisztelete t e r j e d , ott a csábitó feje megtöretik, ott a hitélet virul, az erények virágzanak. R. I.
B E R L I N , j u n . 1-én A schleswigi csatatérről némely érdekes vallási hirekkel kedveskedhetünk. A porosz trón-örökös, miután szerzeteseink, és szerzetesnőink felügyelete alatt álló kórodákat meglátogatta volna, Schmising-Kerssen-brock grófnak a poroszországi máltai lovagok képviselőjének egy olvasókkal telt csomagot nyújtott á t , mondván : itt az
olvasók, melyeket a szentatya jelenlétemben áldott meg ; ké-rem önt, hogy oszsza ki nevemben a kórodákban alkalmazott testvérek, és nénikék között, hogy ezáltal teljes elismerése-met nyilvánítsam irányukban. Sokan a katholikus katonák közül, sőt még több protestáns hadtársaik is, tiszteket sem véve ki, a hadjárat alatt a bold. Szűz érmeit viselték.— Hála a kath. tábori lelkészek feláldozó buzgalmának, egy katho-likus katona sem halt meg vallásunk vigaszai nélkül. D e Galen Frigyes gróf, kath. áldozár a hareztéren kiállott fára-dalmai és nélkülözései következtében Schleswigből két hét előtt visszatérvén, Lambekben meghalt. Ezen tiszteletreméltó áldozár önkényt ment a hareztérre , hogy a kath. tábori lel-készeknek segélyökre legyen. Testvére, ki tiszt a porosz had-seregben, a hareztéren szerzett érdemei következtében rend-jellel diszittetett fel, de kapott súlyos sebei miatt még most is szenved. — A kath. papság Poroszországban egyátalában szá-mosnak nem mondható, mivel nincsenek szerzeteseink, kik a világi papok segélyére lehetnének, különösen a keleti tarto-mányokban. Annál sajnálatosabb , hogy a porosz kormány akadályokat gördit azon rendszabályok, és eszközök elle-nébe , melyek által ama hiányon némileg segitni lehetne.
A kulmi püspök Marwitz Pelplinben , hova a kormány a püspöki széket és káptalant áthelyezte, egy kis papnevel-dét állított. Miután egy katholikus áldozár sem viselhet Poroszhonban nyilvános egyházi hivatalt, hacsak államvizs-gát nem tett, a püspök kérvényezett, hogy ezen intézetet, a poroszhoni középtanodák módjára szervezvén, az ez intézet-ből kikerült növendékek itt tehessék le a vizsgát, és az adott bizonyítványok érvényesek legyenek. A minisztérium a ké-résre tagadólag válaszolt azon egy okból, mert amaz intézet tanárai kizárólag egyháziak volnának, pedig egy krajezárnyi segélyt sem követeltek az államtól. Megjegyezzük, hogy a nevezett püspök családja már egy század óta kitűnik Porosz-országhozi hűsége által, és ép oly kitűnő katonákat, mint, hivalnokokat nevelt az államnak. — Tegnapelőtt több
két-ezer embernél vett részt az urnapi körmenetben, mely éven-kint Berlin Moabit nevű külvárosából Spandauba szokott menni, hogy az itteni körmenettel egyesüljön.
B E R L I N , jun. 10-én. Május 26-án Schleswig városa a reformatio óta először látott ismét urnapi körmenetet. Az osztrák és porosz katholikus vallású katonák a legméltósá-gosb szentség ünuepét a vártemplomban megülték, és kör-menetben a kastélyt megkerülték. — E heti főesemény Ha-neberg benedekrendü apátnak trieri püspökké történt meg-választatása képezi. Ezen kitűnő egyházi férfiú, ki oly szépen egyesíti személyében az erkölcsöt a tudománynyal, 1816-ban született, és a müncheni egyetemen 1840 óta a keleti nyel-vek, és szentírás magyarázatának tanszékét birta. H o g y még háboritatlanabbul szentelhesse magát a tudományok müvelé-sének, 1850-ben a szent benedek rendűek sz. Bonifáczról czimzett müncheni apátságába mint ujoncz belépett, mely-nek 1854-ben egyhangúlag apátjává választatott. Számos mély tudományu müvei érdemlett hirt szereztek neki. A ba-jor királyi család több tagjainak nevelője volt. Nem r é g ér-kezett meg Palaestinába tudományos és vallási czélból t e t t útjából, és a szentatyának emez ország vallási helyzetéről jelentést is tett. H a n n e b e r g nem fogadja el a püspöki
mél-tóságot. A ,,De salute animarum" bulla szerint a poroszhoni
69 »+•—
kath. káptalanok választják a püspököt. A választás előtt a káptalan egy 4—5 nevet tartalmazó jegyzéket terjeszt a király elé, ki ezekből egyiket vagy többet is kitörölhet, v a g y kivülök másokat is ajánlhat, de ezekből a káptalan nem kö-teles választani. A káptalan által az utóbbi választás alkal-mából a királyhoz felterjesztettek közül főt. Eberhard se-gédpüspök, és Klein limburgi püspökhelyettes kitörültettek.
A választásnál királyi biztos szokott jelen lenni. Ez alkalom-mal ily minőségben a kath. Boos-Waldeck gróf működött, kinek családja az egykori trieri választó fejedelemségben ki-tűnő világi és egyházi méltóságokat viselt. A trieri püspökség vagy 800,000 kath hivet számit. Az ú j o n n a n választott püs-pök sor szerint a 119-ik leend. Az első franczia forradalom előtt a metzi, touli, verduni püspökségek a trieri érsekség-hez tartoztak. — Szegény kath. árváink Berlinben még min-dig szomorú helyzetben vannak. A községi árvaház (Fri-driks-Waisenhaus) igazgatósága a felszedett árvákat akár ez intézetben, akár más családoknál helyezi el, protestáns vallásban nevelteti. Csak akkor, ha a kath. község igazoló ok-mányokkal elegendőképen ellátva visszaköveteli, szoktak elbo-csáttatni, és ez esetben csekély havi díj nyujtatik nevelésük-ért. Természetesen, a kath. község nincs mindig az elegendő kimutatások birtokában, hogy az árvákat visszakövetelhesse, a hatóságok pedig korántsem mozditják elő a szükséges ku-tatásokat. Igy történik, hogy évenkint több kath. árva vona-tik el a kath. vallásoktatástól. — A tartományokban a köz-ségtanácsok sokszor még méltatlanabbul bánnak hitsorso-sinkkal, mint a fővárosban. Thornban, keleti Poroszország-ban a községi javak, különösen az iskolai jövedelmek majd-nem kivétel nélkül kath. eredetűek. Ez utóbbiak 60,000 forintnyi tökéből folynak, melyet e czélra Adeptsky kano-nok hagyott. Daczára ennek a város által fentartott vegyes tanodákban a tanárok majd mind protestánsok. A leány-ta-nodában p. o. hová 204 kath. és 341 prot. növendék jár, 5 prot. tanár, és 9 tanitónő mellett csak 2 kath. tanitó van al-kalmazva. Az összes osztályokban van egy hitelemző kath. ál-dozár, ki 33 tallér évi díjt huz, míg a prot. pásztor 100 tallért kap. Az európai kőmivesi főpáholyok közötti bensőbb egyesü-lés, ugy látszik, mindinkább jobban halad előre. Szabadelvű és kőmives lapjaink ujabban nagy zajt ütöttek Benda urnák a spanyol progressisták és kőmivesek általi fényes fogadta-tása alkalmából. Ezen ur ki állitólagosan csak kéjutat tesz, Madridban a progressisták által adott lakomán a porosz elő-rehaladottakat képviselte.
L A U S A N N E , jun. 11-én. Azon kérdések, melyek jelen-leg nálunk az elméket jelen-leginkább foglalkodtatják, majd mind vallásiak , de csak ritkán t ö r t é n i k , hogy elleneink azokat a j o g , igazság, vagy méltányosság szempontjából mérlegelnék.
Tessin hatóságai a katholicismusnak ártalmas rendszabályok-kal foglalkoznak. M á j u s elején határozat hozatott, hogy azon egyházi javadalmak , melyek az iskolák fentartására hozzá-járulni tartoztak, és a két következő évben üresedésbe jönni fognak, az iskolai alapra végkép lefoglalandók. Ugyanazon kanton tanácsa a nagytanács elé törvényjavaslatot akar ter-jeszteni, melynek erejénél fogva 12 ünnep megszüntettetnék u. m. vizkereszt, gyümölcsoltó Boldogasszony, sz. József, gyertyaszentelő , húsvét más napja, pünkösdhétfő, ker. sz.
J á n o s , sz. Abundius, Boldogasszony születése, sz. Ambrus,
szeplőtlen fogantatás , és sz. István ünnepei. Gúnynak kell tartanunk , ha ezen urak hozzáteszik, hogy ezen ü n n e p e k áttétele vasárnapokra megengedhető. Azon egyháziak, kik a törvényt áthágnák, 50—200 frankig büntetendők, mely ösz-szegnek felét a feladó kapja. A tessini papság a nagy t a n á c s elé azonnal kérvényt intézett a törvényjavaslat ellen, de a tiszteletteljes , habár határozott hangon irt előterjesztésnek nem volt e r e d m é n y e , a tessini kormány a szakadás, és az egyházüldözés u t j á n sokkal tovább haladott, mintsem hogy félúton megállapodjék. Egy forradalmi szellemű lap Frei-burgban e tárgyra vonatkozólag igy nyilatkozik : ,,a papok tiltakoztak, de a nép nyugodt m a r a d t " — igen, hála Isten-nek nyugodt a nép, mert gyűlöli a felforgatást, és lázadást, vallásuk ellen intézett elég merényt tűrtek már, és még töb-beket is fognak tűrni, mert tisztelői a törvényes rendnek, de váljon annyit jelent-e az, hogy nem érzik alelkismeretük ellen elkövetett igazságtalanságot ? A forradalmak akkor szoktak kezdődni, midőn a jogszerű előterjesztvények és tiltakozások elhangzanak. Nyugodt-e a tanács ? Nem, mivel a düh emészti az ő tagjait. — A lapok tudósitanak Glarisban május 1-én tartott ünnepélyről. Három év előtt e város a lángok mar-talékja l e t t , azóta részben felépült és az emiitett napon a vegyes (katholikus és protestánsok számára) templom alap-köve t é t e t e t t le. Nem szeretjük ezen épületeket. A katholi-kusok ugyan Glarus kantonban kisebbségben vannak, és igy kényszerítve a szabad föltételek elfogadására, nem az ő vét-kük tehát, ha részükre is közköltségen külön templom nem építtetett, de ugy látszik némileg mégis engednek a Svajcz némely kantonjaiban divatos, és roszul magyarázott türe-lemnek. Közönyösség szokott eredménye lenni annak, ha ugyanazon egy épületben protestánsok prédikálnak, és szent hitünk szertartásai végeztetnek. Tudjuk , hogy a freiburgi püspökhöz ily templomokra vonatkozó , Romából érkezett megjegyzés birta reá az illetőket arra, hogy Bernben is kü-lön templom épitessék, és óhajtandó, hogy ez másutt is figye-lembe vétessék. — Néhány mormon, kiktől a kantoni ható-ságok a keresztény czimet megtagadják, a szövetségi tanács-hoz folyamodván ennek megerősítését kinyerték. A folya-modvány horderejének megitélésére szükséges t u d n u n k , hogy törvényeink a polgári jogok gyakorlatát csak keresz-tényeknek adják.
ROMA, július 2-án. Roma ismét ritka és megindító jelenetnek volt tanuja. 0 szentsége a hamvaiból kiemelke-d e t t sz. P á l templomát látogatván a szomszékiemelke-d zárkiemelke-dába vo-nult, hol a hazátlan lengyel papokat, kiket a szentháromság-ról czimzett zarándokházba elhelyezett, fogadta. A sokat szenvedett áldozárok könyekig voltak meghatva. A tábori életben elbarnult arezukon visszasugárzott üldözött hazájok égő hite, a papság méltósága, mely az ő hazájokban azonosa vértanusággal ; nemes maguktartásán meglátszott, hogy So-bieszki és Koscziusko honfitársai. Többen közülök csonkitva vannak, mert nagyobb részük tábori lelkész minőségében szolgált, és azon bűn részesévé lett, melyet a Bergek is Mo-urawieffek akasztással, és agyonlövetéssel büntetnek, azon
ROMA, július 2-án. Roma ismét ritka és megindító jelenetnek volt tanuja. 0 szentsége a hamvaiból kiemelke-d e t t sz. P á l templomát látogatván a szomszékiemelke-d zárkiemelke-dába vo-nult, hol a hazátlan lengyel papokat, kiket a szentháromság-ról czimzett zarándokházba elhelyezett, fogadta. A sokat szenvedett áldozárok könyekig voltak meghatva. A tábori életben elbarnult arezukon visszasugárzott üldözött hazájok égő hite, a papság méltósága, mely az ő hazájokban azonosa vértanusággal ; nemes maguktartásán meglátszott, hogy So-bieszki és Koscziusko honfitársai. Többen közülök csonkitva vannak, mert nagyobb részük tábori lelkész minőségében szolgált, és azon bűn részesévé lett, melyet a Bergek is Mo-urawieffek akasztással, és agyonlövetéssel büntetnek, azon