P E S T , jul. 7-én. A bécsi lapok egy ott ülésező prot.
zsinatról hoztak tudósitásokat. H a b á r óvást tehetnénk maga az elnevezés ellen is, hogy világi férfiakból álló, s világi ha-talommal és hivatással ellátott gyülekezet zsinatnak nevez-tessék ; miután a zsinat szó mindig a püspökök tanácskozá-sait jelzi, kik isteni hatalommal és küldetéssel felruházva az egyetemes vagy pedig egyes egyház jólétéről tanácskoznak;
de mivel néhány évtized óta több országi, de kivált a ma-gyar protestánsok a kath. elnevezések u t á n , melyek ellen őseik kézzel-lábbal tiltakoztak, s szótárukból kitörültek, most igen is ohajtoznak, például : parochia , plébános , esperest, püspök, zsinat, canon stb : tudván, és igen is nagyra becsül-vén az elnevezést is, s társadalmi, polgári méltóságnak meg-óvása tekintetéből fogjuk is kivánni, hogy maradjon kiki a névnél, mely alatt meghonosult ; azonban nehogy szavakról
tegyünk tudósításokat, átmegyünk az ezen prot. gyűlésnek a lapokban is közölt pontjaira. A gyűlés bizottmányt neve-zett, mely a magas kormánynak felterjesztendő kívánságo-kat szövegbe tegye. A bizottmány ismét Porubski urat bízta meg a tervjavaslattal, kinek a bizottmány elé másodszor be-adott javaslata, az egész bizottmány, s ez által dr. H e y n elő-adása folytán az^egész prot. gyűlésnek előelő-adása, előterjesz-tése lett a magas kormányhoz. Mondhatnánk, mit érdekel minket a hazánkon kívüli vallásügyek, vagy kérdések állása?
Nem érdekelne, ha katliolikusok nem volnánk, nem érde-kelne, ha az eszméknek határt lehetne szabni, miként azon helynek, ahol születtek, nem érdekelne, ha, midőn katholi-kust említenek , mink is azonnal nem emlittetnénk, s ami másutt történik, nálunk már meg nem történt volna, vagy készülőben nem lenne. Viszonyaink sajátsága miatt ugy te-kintsük a hazánkivüli eseményeket, hogy egyik szemünk sa-j á t állapotainkra is legyen függesztve ; mikor masa-jdnem le-hetetlen a sebet egészen felnyitni, jó ha legalább a ruhán át tapingatjuk, mennyire javul, vagy fajul. A prot. férfiak követelnek, amit, miként mondják, még nem bírnak. Alapjuk a császári patens, mely ismert okoknál fogva, és ismert előz-mények után hazánkra nézve visszahuzatott. Eme cs. k. pa-tens a nemmagyar protestánsokra sok adomány volt, azért hálával fogadtatott ; a magyar protestánsokra kevés volt, mi-vel többet bírtak már, azért vala az 1857-—1861-i mozgalom.
Azonban a cs. k. patens ma már a nemmagyar protestánsok-nak is kevés ; emiatt születtek az alább közlendő pontok Po-rubskinek tollából, melyek a prot. gyűlés által a magas kor-mány elé terjesztettek. Mi ezeket csak kísérletnek, ha nem is kisértetnek tekintjük. A kisérlet, ha nem is sikerül, nem árt, s ha egyszer nem sikerül, majd sikerül másodszor, har-madszor, tizedszer; az ily kísérletek és előterjesztések ál-tal legalább az lesz a nyereség, hogy a magas kormány a nem-magyar protestánsokról fogja t u d n i , hogy elégedetlenek, vagy ha elégültek, az csak mától holnapra van, mert még a katholikusoknak van valamíjök, a nagy roskadások, pusztulások, a feldúlt zárdák, az elpusztított templomok, a lefoglalt, a világiasitott javak után még van saját templomuk, temetőjük, vallási és iskolai pénzalapjuk, melynek eredetét, és II. József császár által is kimondott rendeltetését kiki is-meri ; végre mert még katliolikusok is léteznek a világon, különösen Austriában, s a birodalom tartományaiban, és ami legfájdalmasabb nagy n ag y többséggel. A bécsi fér-fiak gyűlése a patens által kimondott jogegyenlőségre tá-maszkodik, és birtokközösséget követel. Előtte a jogegyen-lőség nem annyit jelent, hogy a prot. községek ugy szerez-hetnek, bírhatnak vagyont, ugy nyithatnak iskolákat, s tart-hatják alapitványaikat, gyakoroltart-hatják cultusaikat, mint a katliolikusok ; hanem a jogegyenlőség nálok annyi, mint osz-tozás abban, ami a katliolikusok sajátja, 3—5 százados bir-toka ; miként némely politikusok előtt is nem abban van a j o g e g y e n l ő s é g , hogy a szegénynek garasát ép oly szent j o g fedezi, mint a gazdagnak milliomjait, hanem hogy a szegény nyúlhasson jogosan a gazdagnak milliomjai-h o z , s milliomjai-hogy igy a gazdaggal, nem a j o g b a n , milliomjai-hanem a birtokban egyenlő legyen. Ez az azon férfiak által be-adott legalázatosabb előterjesztésnek az indpontja. a szel-leme, a jelszel-leme, a mi csekély véleményünk szerint. H a a
protestánsok valahol a világon , és valaha, tehát nálunk a magas kormánytól, cs. ap. kir. Fölségünktől oly kedvezmé-nyeket kérnének, melyek a katholikus egyház károsításával nincsenek összekötve, pedig polgári állásunknál fogva köve-telhetnénk , hogy károsításunkra a Fölségnél ne kérelmez-zenek, mi volnánk az elsők, akik az ily kérvénynek a legsza-badabb utat nyitnánk, olyast kérni, mely másnak kárára nin-csen , nem bűn ; de másnak károsítását kérvényezni, ezt nem tudjuk jogosnak ismerni, a jogegyenlőségből birtok-egyenlőséget csinálni, ez ellen nem tudunk nem tiltakozni.
Az előterjesztés e z : „Tekintetbe vévén a protestánsok jelen-tékenyen kisebb számát a katholikusokkal szemben ; tekin-tetbe vévén különösen, hogy a kath. egyház, mint uralkodó, utóbbi időkben nagy kiváltságokkal lőn a kormány által fel-ruházva : a gyűlés azon nézetben van, hogy az igaz ker. béke és egyetértés a protestánsok és a katholikusok közötti vi-szonyokra nézve csak a tökéletes jogegyenlőség alapján lé-tesíthető, azért a hitváltoztatási szabadságot, és az ezt aka-dályozó rendeletek megszüntetését kivánja." Jelentékenyen kisebb szám kér itt egyenjogúságot a túlnyomó nagyobb
számú katholikusokkal. Vannak országok, hol a katholikusok többségben vannak, például Bajoroszágban, mégis a katho-likusok egyenjogúságot, legalább gyakorlatban, a prot. fér-fiakból és kőmives katholikusokból összeszedett kormány, és ily hivatalnokok, népképviselők miatt soha nem birnak. Po-roszországban , Britanniában a katholikusok a lakosságnak egyharmadát teszik, de azért a kitűnően prot. kormány, vagy törvényhozástól egyenjogúságot sem elméletben, sem gyakorlatban, se papíron, sem az életben eddig nem kap-hattak. De ez idegen tárgy, minket ugyan érdekel, hanem a Bécsben ülésező prot. férfiakat épen nem érdekli : ezeknek kath. fejedelemmel, s kormánynyal van ü g y ö k , a porosz, vagy az angol katholikusok segítsenek magukon , miként tudnak, a nemmagyar prot. férfiak is, kik Bécsben üléseznek, segitni iparkodnak magukon ; kiki magáért. Valóban, miután a prot. felekezet tekintélyt nem ismer, ezen elve a mai al-kotmányok főeszméjével, mely előtt hasonlóan nincs tekin-tély, ha nem azonos, bizonyosan rokon. A mai szabadságot sok prot. tudós a protestáns elveknek tulajdonitja. Ezen al-kotmányokban pedig isteni jog, fölsőbb törvény nincs, hogy valami rend legyen e földön, valami határozatra vagyon szükség, melyet törvénynek nevezni fognak : a törvényho-zásban pedig az isteni törvényből semmit sem lehet szár-maztatni, szükségképen az emberi észhez és akarathoz kell folyamodni, mivel a törvény ész és akarat, oktatás és pa-rancs ; az emberi akaratok, és elmék pedig egyenjogúak a a bölcseségben és a badarságban, nincs magasabb szente-sítés, következőleg a többség eszméjéhez kell nyúlni. Miu-tán tehát a protesMiu-táns férfiak bevallják, hogy számuk je-lentékenyen kicsiny, lia a katholikusok számához méretik;
önkényt következik, hogy ama férfiak, midőn valamit elakar-nak nyerni, kath. elvhez folyamodelakar-nak, mely minden emberi akaraton, törvényen fölötti igazságot, jogot, törvényt vall, melynek erejével a fenálló emberi törvény ellen is lehet fel-szólalni. Ezen férfiak a fenálló törvények ellen szólanak, mi-vel ellenök kérvényeznek, részükre a kath. elvet alkalmazzák.
Szándékosan emeljük ezt ki, mivel a mai alkotmányok, sza-badságok, s Isten tudja mily u j jogok, mint vivmányok a
— . 21 •
prot. elvnek tulajdonittatnak ; nincs ez ellen szavunk, ha a 80 éves vérontások és a mai nyomorok is azon elvnek fog-nak fölíratni ; kiemeljük ezen előterjesztésből a fő elvet, mi-vel eljárásukban épen ezt gyakorlatilag tagadják, s mégis a kath. elvet gyakorlatban vallják ; ki is látta valaha, hogy is-teni törvény nélkül, a jelentékenyen kisebb szám egyenjogú legyen a túlnyomó számmal ? Kath. elvünk szerint ez lehet, mivel az emberi rendelet ellen az Istentől kapott jogra, az Is-t e n álIs-tal hozoIs-tIs-t Is-törvényre hivaIs-tkozunk. EzIs-t Is-teIs-tIs-ték őseink a pogánytöbbség ellen, ezt angol testvéreink a pogány csá-szároknál is kegyetlenebb angol parlamentek ellen. Győ-zelemnek tekintik a protestánsok, hogy az államból az isteni j o g és törvény kihagyatott, és a szavazati többség országon völgyön behozatott, még ha úgyis történik, mint Italiában, gyilokkal a vesékhez : de nem tudjuk, mily joggal követe-lik Tirolban, Italiában, Spanyolországban a községi jogot, mikor mindig leszavaztatnak ; mi joggal kérik a túlnyomó kath. többség ellen a birodalom tartományaiban az egyenjo-gúságot ? Ily láczolatban vannak a Bécsben tanácskozó prot.
férfiak előterjesztett pontjai ! Eme lánczolat első szeme rivó ellenmondás az alapelvben, melyre az előterjesztés fektet-tetik. (Folyt.)
R O M A , j u n i u s 22-én. Tegnapelőtt IX-ik Pius pápa koronáztatása emlékünnepének előestvéjén a város önkény-tesen, és pedig nagy fénynyel ki volt világitva. A lakosok a látvány nagyszerűsége által vonzatva tömegesen jelentkeztek az utczákon,és noha a Corson a sürgésforgás az éj nagy ré-szén át tartott, a rend legcsekélyebben sem lőn megzavarva.
Tegnap hajnalban az angyalvár ágyúi megszólaltak, a nap gyönyörű tiszta volt, Roma ünnepies szint öltött. Di Pietro végezte a sixtinai kápolnában a szertartásokat. A szentatya környezve a Romában jelenlevő bibornokoktól, érsekek, me-gyés püspökök, és más főpapoktól, a romai senatus és ud-varától, trónján ülve vett részt az istenitiszteleten, melynek végeztével a jelenlevő híveknek apostoli áldását adta. A nagy-mise után összes kiséretével a sixtinai kápolna sekrestyéjébe ment, hol őt Mattéi a bibornoki testület dékánja következő be-széddel üdvözölte : „Szentséged koronáztatásának évnapján szerencsésnek érzem m a g a m a t , hogy a bibornoki testület őszinte ragaszkodásának és szeretetének tolmácsa lehetek Az üdvkivánatok, melyeket ismételve az ő, és az én nevem-ben is hozok, remélem , kedvesen fognak fogadtatni, és vál-tozhatlan érzelmeink zálogát teendik. Számoljon reá szent-atyánk, támaszkodjék sziveinkre, és erősödve eme ragaszko-dás, és szeretet á l t a l , melyet a szentek közössége folytán 200 millió hívővel megosztunk , eme csudálatos lánczczal, mely az egész földgömböt átkarolja, és melyben mi az utolsó szemet képezzük , legyen biztos szentséged, hogy a korona, melvlyel az U r szentséged homlokát övedzte, nem fog elvé-tetni, hanem inkább a Mindenható egészen vissza fogja he-lyezni. Ez a legforróbb kivánataink t á r g y a , és folytonos imáinknak czélja , melyeket meg nem szünendünk az éghez intézni, és melyeket a példabeszédek eme szavaiba lehet fog-lalni : „Az ur a te fejednek a kegyelem növekedését meg-adandja, és a győzelem koronájával fog megkoronázni." — A szentatya következőleg válaszolt : „ A korona, melyet az U r szolgái legalacsonyabbikának fejére méltóztatott t e n n i , a szentszék ellenei fondorlatának , és összeesküvéseik tárgya
lett. E g y része ezen ellenségnek soha sem tartozott az e g y -házhoz , s ennek véres irtóháborút izent ; egy más része, miután szerencsés volt ölében születhetni, elég szerencsét-len, hogy azt ismét elhagyja, és az előbbiekkel szövetkezzék.
Azok ugy miként ezek a támadás minden eszközeit jóknak találják : üldözést, erőszakoskodást, fondorlatokat, hazugsá-got, és rágalmakat. Mint Absalon Jeruzsálem kapui alatt, nem szűnnek meg ismételni, hogyha azon korona, melytől Krisztus helytartóját meg akarják fosztani, másnak fejére tétetnék, az igazság jobban fogna kiszolgáltatni, a nép sza-badabb és boldogabb lenne, és az aranykor, mely vidékeink-ről oly régen száműzve van, ismét visszatérne. Nem szüksé-ges kimutatnom, mily vastag tévely rejlik ez okoskodásban.
Bár azok s z i v é t , kik igy okoskodnak, járná át nem a lándzsa, minővel Absalont döfték át, hanem az isteni malaszt-nak sugara, mely velők tényeik igaztalanságát, beszédeik té-ves voltát megismertesse és megmutatná nekik az örökké-valóság tátongó ö r v é n y é t , melyhez, mint vakok és süketek közelednek anélkül, hogy p a r t j á t látnák. — Önök pedig, kik engem hűségesen segitenek akár a még megmaradt állam kormányzatában, akár — mi még sokkal nehezebb és terhe-s e b b — az egyház ügyeinek intézéterhe-sében, ezután iterhe-s legyenek támaszaim hűségük, állhatatosságuk, és ragaszkodásuk által.
Nem merészkedem ugyan jóstehetséget tulajdonítani ma-gamnak , de habár a láthatáron a reménynek fénye nem is mutatkozik, és emberi segedelemre semmi valószínűség nincs, mégis állithatni m e r e m , hogy szenvedéseink, bizalmaink és imáink meg fogják érdemelni az Istennek irgalmasságát, melynek adományával ugyan néha késik, de melyet mégis soha sem tagad meg azoktól, kik őt félelemmel és szeretet-tel szolgálják."
ROMA, junius 11-én. A szentatya, egészségi állapotá-ról mindinkább örvendetesebbet Írhatunk, azok, kik őt majd naponta látják sétái' alkalmával, meggyőződhetnek állitásunk valóságáról, adjunk értté hálát az Istennek. — Lakosságun-kat egy gyilkossági eset ismét mélyen megszomoritotta. A Regola nevü városrészben, mely a legnépesebbek közé tar-tozik, és 49-ben a Mazzini demagógiának főfészke volt, pénz-hamisítók gyüldéjére akadtak. Egy, kinél nyomdák találtat-tak, elfogatott. Az elfogottnak felesége másnap reggel ágyá-ban megfojtva találtatott; azon napon ugyanis kihallgatás végett ezen nőnek a törvényszék előtt kellett volna megje-lennie ; hitték azért, hogy a meggyilkolt nőn férjének egyik bűntársa követte el a gonosz tettet, félvén, nehogy vallomá-sai által további felfedezések történjenek. U g y is volt. A gyilkos tegnapelőtt elfogatott, és eddig tudva van, hogy ő nem római. Azon három franczia katonának elfogatása, kik bengáliai tüz és gyutacsok készítésével foglalkoztak a forradalmárok megbizatásából, mélyen megalázta a franczia helyőrséget A tettesek szigorúan meg fognak büntettetni. — Valóban inkább nevetésre, mint szánalomra méltók az „Opi-nione" zsidói, kik a pápai, al pari kölcsönt kétségbevonni akarván, azt hirdetik , hogy az egész csak amúgy kicsinált dolog, és hogy nem al pari-n köttetett, hanem hogy száz helyett csak h a t v a n a t kapott a pápa. De mint fogják ezt be-bizonyítani ? H a az Opinione emberei a világgal csakugyan el akarják h i t e t n i , hogy ugy áll a dolog, miként ők állítják, vegyenek egy jó összeg kölcsönpapirokat, küldjék Romába,
—.» 22
és adják el hatvanon. Biztosítjuk , hogy egy pár óra alatt mind el fog kellni. Nem hiszsziik azonban, hogy ez ügyben küvetendik tanácsunkat. — Crétineau-Joly „Consalvi bi-bornok emlékiratainak" kiadásával koránsem merítette ki a birtokában levő okmányok kincsét. Egész halmazával bir még az okmányoknak és iratoknak, melyek Bernetti bibor-nok emlékére vonatkoznak. Mult héten Crétineau ur barát-jainak azt mondotta, hogy Bernetti okmányai olyanok, me-lyek, ha közzététetnek, átalános figyelmet fognak gerjeszteni.
Titkos, és teljes történelmét képezik az 1831-i forradalom-nak , 3-ik Napoléon atyjáforradalom-nak a Saint-Leui-i grófforradalom-nak 2 for-radalmár fiaira vonatkozó összes levelezését tartalmaz-zák. — A Paris és Roma közti viszonyok javultak, habár azon különféle ajánlatokra nézve, melyek az olasz ügyek megváltoz-tatására nézve történteknek mondatnak, amennyiben azok a szentszék jogainak bármily kis mértékbeni feladását tar-talmazzák , a pápa „non possumus"-a leend mindenkor a válasz. — Romában nagy érdekkel olvassák De Sivo Hya-cint urnák „ K é t Sicilia története" czimü müvét, melyet áta-lánosan remeknek mondanak. A második kötet most van sajtó alatt.
T U R I N , jun. 9-én. A toskánai lapok jelentik, miként a luccai első fokú bíróság május 30-án kelt ítéletben kimondá, hogy „nem lehet helye az eljárásnak" Morganti P é t e r pie-gajói plébános ellen azon vád alapján, mely ellene „papi hi-vatalos ténykedéseknek megtagadása" miatt emeltetett, mi-vel egy plebániájabelinek kijelenté, hogy ha botrányos könyve által okozott szellemi kárt megtéríteni vonakodnék, a szentségeket tőle megtagadandja. Hasonlóan felmentetett Marcheschi Márk alesperes, ki ugyanarról vádoltatott, mi-vel hasonló okból az Oltáriszentséget kiszolgáltatni vonako-dott. Más vidékbeli törvényszékek, mint a tartományi lapok hasonló perkeresetekről beszélnek, miket csak azért emiitünk fel, hogy kellő világba helyezzük, miként iparkodnak a mi-niszterek Cavour Camillo gróf híres szólamát: „szabad egyház szabad államban" alkalmazni. Szabadság , statutum egy ré-szen, josefinus zsarnokoskodások a másik oldalon. Lelkisme-retszabadság, azaz szabadalom minden aljasságra, de a ka-tholikus egyház szolgáinak tömlöcz, száműzetés, végnélküli perek, ha valaki közülök kötelességhiven jár el hivatásában.
Csak ritkán van kivétel a szabály alól. H a b á r az államtanács Cacciát száműzni, vagy javadalmaitól megfosztani nem mer-te, kimondá mégis, hogy hivatalának hatalmával visszaélt.
Mondák, hogy a mai forradalmárok a hitehagyott Julián mes-terfogásait, tettetéseit utánozzák, de ime ! Julián az előde által számkivetett püspököket hazájokba visszatérni engedte, most pedig ellenkezőleg börtönöztetnek, egyházaik látogatá-sában akadályoztatnak ; Calábriából Siciliából papok és szer-zetesek Sardiniába, és más éjszaki tartományokba belebez-tetnek, 150 megye tehát körülbelől 10 millió hivek főpász-toraiktól, számtalan plébániák lelkészeiktől megfosztatnak, egyedül Lombardiában 66 javadalom nem ugyan jogilag, de tényleg ü r e s , és mily indokokból? Miniszteri önkényből.
Olaszországon kivül alig birhat valaki fogalommal azon ön-kényszerü eljárásról, mely i t t a kath. egyház irányában min-dennapi. Püspöki karunk, és egyéb egyháziak tiltakoznak ugyan a rendeletek ellen, mint amelyek a canoni jogba, con-cordatumokba, és más szerzett jogokba ütköznek, de
tiltako-zásaik válaszra sem méltattatnak. Laikusok, és a csak türe-tett vallások emberei : zsidók, valdensisek, szabadkőmivesek a miniszterek által hivatva Ítélnek oly tények fölött, melye-ket a kath. egyház papjai, és püspökei a canoni szabályza-tok, és lelkismeretük szerint végeznek, igen a szent tényke-dések fölött is idegen vallásúak Ítélnek. Hol itt a szabad egyház a szabad államban? hol a sokat kürtölt egyenlőség?
Minisztereink folyton azon törik eszüket, hogy különféle esz-közökkel a statutum első pontját megsemmisithessék , és sophismáikkal ugyanazon alaptörvénynek 29-i czikkelyét, mely különbség nélkül a birtok sérthetlenségét kimondja, mi-ként tehessék hatálytalanná. A statutumra tett esküjök csak annyit ér, mint Minghetti által egykor a pápának, Pisanelli által a bourbon királynak, Peruzzi által a toskánai nagyher-czegnek adott eskü. A sokat hiresztelt szabadsággal legna-gyobb ellentétben oly zsarnokságokat visznek véghez, mely a töröknek sem válnék becsületére. Atheussá tenni az álla-mot, lerontani a szentszéket, kiirtani a katholicismust, ez szándékuk, mint egykor 16-ik Gergely pápa előre mondá, bármily képtelennek látszassék is. — Egyébkint némely ön-érzettel biró helyhatóságok által tanusitott függetlenség, ama bátorság, melyet a fönebbiek után egy két tartomány-beli törvényszékek mutattak, és a józan közérzelem ellenáll-hatlan ereje hiszszük és reméljük, végre is kényszeriteni fogja a minisztériumot, hogy ugy tegyen , miként 1836-ban September 24-én Lajos Fülöp kormánya tett, kijelentvén, miként alkotmányos kormány alatt, szemben a statutummalr
és az evvel megegyező törvényekkel önkényszerü rendele-teknek és eljárásnak helye többé nem lehet.
IRODALOM.
( F o l y t . )
Ezeket előre bocsátván, a második részben a rendek felosztásáról értekezik, mindenek előtt azt v i t a t v á n , hogy a rendnek természeti és természetfölöttire való felosztása észtanilag helyes, ezt bebizonyítja : 1-ször a nyújtott vagy nyújtható isteni adományok különbségéből, melyek külön-nemüek l e v é n , egyik részük a természeti, a másik a szetfölötti rendbe tartozik. Minek megalapítására a termé-szet és a termétermé-szetinek fogalmát fejtegeti, a sz. atyákból és scholasticusokból bizonyítván, hogy habár szorosan véve el-méletileg legyen is egy kis különbség a lényeg, természet
és állomány között, de az összetességben alig különböznek egymástól. Ezen kifejezéseket illetőleg, az egyház igazította helyre a pogány bölcsészek hiányos és hibás fogalmait; mi-ből aztán azt következteti, hogy jóllehet az ész- és bölcsé-szethez tartozzanak is ezen fogalmak , mégsem szabad azo-kat a keresztény bölcsésznek máskép használni, mintsem a kinyilatkoztatás és a hittan e n g e d i , igen helyesen ecsetel-vén azon hasznot is, melyet a bölcsészet a hittanból merit. —
F e j t e g e t é s e folytán a következőket sorolja a természetiek-hez : 1-ör a dolgok lényegét ; 2-or mindazt, miáltal valamely dolog vagy lényeg szerinti teremtett lény egyedileg léte-zik ; 3-or mindazt, miáltal az így alkotott lény természetéhez képest föntartatik é3 tulajdonaihoz képest öregbedik, nö-vekszik ; 4-er mindazt, miáltal ugyanezen lény a munkásság-nak rendes alapjává (princípium) válik ; 5-ör mindazt,
mi-— h 2 3 «•
által ugyanez alkalmassá és képessé lesz munkásságának gyakorlatba vételére ; 6-or miudazt, miáltal ugyanezen lény veleszületett erejéből akár bensőleg enmagában, akár
által ugyanez alkalmassá és képessé lesz munkásságának gyakorlatba vételére ; 6-or miudazt, miáltal ugyanezen lény veleszületett erejéből akár bensőleg enmagában, akár