versen-gések, politikai féltékenységek, irigy számitások, alaptalan igények, vak előítéletek és szomorú félre-értések azt szét nem szakgatják",') ha az udvari ke-gyek oly egyéneket nem állítanak az üke-gyek élére, kik önhasznukat keresik vala inkább, mint az egy-ház, a hivek üdvét, quorum sapientia est cor maclii-nationibus tegere, sensum verbis velare, quae falsa sunt vera ostendere, quae vera sunt falsa demon-strare. *) (Folyt.)
A mágocsi monstrantia és még valami.
Egyházunk minden iránt, ami jó,- szép és nemes, azaz a képző-müvészetek minden egyes ágá irá'pt Jjáváló elősze-retettel , ápoló kegyelettel viseltetik, amint ezt sz. hitünk ágazatainak valamint elmélete, ugy különösen századok hosszú során tanusitott gyakorlata kétségen kivül helyezi.
Az építészet, szobrászat, festészet, zenészet, költészet egy-házunk ápolása alatt a tökélynek legmagasb fokáfa jutot-tak : a nagyszerű dómok, Rafael, F r a A n g e l o , b r a m a n t e , Overbeck, Tenerani és mások remek müvei, munkái legye-nek az elfogulatlanok előtt állitásunk igazoló tanúi. — A kath.
világban, de édes hazánkban is kevés templom van, melyet a szépmüvészetek fönebb elősorolt ágainak darabjai ne éke-sitnének ; és csak kath. örömmel telik el keblünk, midőn egyházi műkincseink sorát az önzetlen lelkesek áldozatkész-sége által időnkint növekedni látjuk. Az ily, valóban mű-kincsekkel biró egyházak diszes sorába van szerencsénk ig-tatni a pécsi püspöki megyébe kebelezett mágocsi r. k. anya-templomot is, melyet fáradliatlan lelkésze 500 ftot megha-ladó, aranyozott tömör-ezüst monstrantiával megajándékozni sziveskedett. „Filléreimet itt gyűjtögettem, legyen jegye-semnek is része benne", e szavakban záródik a nemes indok, mely főnökünket nt. Csór Mihály pléb. urat, Isten dicsősége iránt lángoló lelkesedésében gyámolitá. Emiitett urtartónk a már országszerte sokak előtt becsületes jelleméről isme-retes Danninger Ferencz Antal bécsi polgár és bronz-mű-vész kezeinek alkotmánya, melyet a birodalmi fővárosnak Bécsnek müértői itészete a „remek" minőnynyel tisztelt meg, mely megtiszteltetésre valóban igényt tarthat, mint-hogy cathedralisunk e nembeli műkincseit kivéve , széles püspöki megyénkben nálánál meglehet hogy értékre kitű-nőbb, de alkatra remekebb kevés, hozzá hasonló pedig nem
!) Relig. 1863. 98.
a) S. Greg. libr. Moral. Brev. Rom.
—-Il sok találtatik ; amiért is mindazon megyés társainkat, kik a valahára resolvált tizenhatod kárpótlást szinte ily nemes czélra akarnák fordítani, bátran meghívjuk a „mágocsi mon-strantia" megtekintésére.
Urtartónk alkata ez : az egész 8 S - n y i nehézségű, tö-mör-ezüstből a legtartósban megaranyozva; csinos készitmé-nyü talapjáról, melyet a négy evangelista finom anyagba vésett és ékkövekkel körzött mellképe diszit, remek munkáju nyelen emelkedik ki a tulajdonképeni monstrantia ; az isteni mindenhatóságot ábrázoló sugarakon az isteni jóság és ál-dásthozó gondviselésnek fehér felhőiből nyúlnak ki az imá-dandó istenség sugarai felváltva szende angyal fejektől. A monstrantia nyelének felső részén a szeplőtelenül foganta-tott Szűz áll, fején ékkövekből szőtt koszorúval, ki e világra a világ üdvösségét hozá, s ki irántunki szeretetből a legszen-tebb kenyér szine alatt a monstrantia legkiválóbb részében, finomul metszett üvegprismák közt, a három sort szinte ék-kövekkel kivert lunulában mint Fiu Isten székel, fölötte a Szentlélek galambalakja, majd az Atya Isten áldásra
kiter-jesztett karokkal symbolisáltatik ; legfelöl megváltásunk drága jele diszlik. A legszentebb kenyérszinben rejlő F i u Istent két oldalról egy-egy angyal áhitatos iraádással kör-nyezi. Ekként tehát hitünk legsarkalatosb titkai : a teljes sz.
Háromság, szeplőtelen fogantatás, megtestesülés, megváltás titkai symbolice ábrázolvák e remek urtartón, melyben most már e sz. titkokat megőrzött hitünk alapitója, a kenyérszin alatt : igaz Isten, és igaz ember jelen
van-Monstrantiánknak imént adott rajza nagyon is gyen-gén állítja elő azon mély hatású benyomást, melyet az a fo-gékony keblekre gyakorol ; amiért is minden műkincs-bará-tot egész tisztelettel felkérünk , hogy a netán vidékünkön teendő átutaztukban megtekinteni el ne mulaszszák a mágo-csi u r t a r t ó t , mely belértéke mellett a legfinomabb Ízlést is kielégíti. Főnökünk gyengélkedése folytán az elmúlt urnapi sz. járdalatban csekélységünknek jutott a szerencse a fön-dicsért urtartót először használhatni, mely szerencsénk fö-lötti örömünket egy balkörülmény mellett kedves főnökünk akkori gyengélkedése igen mérsékelt. A nép áhitatos tekin-tettel csüggött az Istenembernek u j ragyogó királyi székén, annyival is inkább, minthogy templomunk a pörsöly pénzen kivűl semmi jövedelmi forrással nem bir; azért jól esik, ha egyes adakozók, mint a mocsoládi vallásos keblű báró Majthényi Józsefnő ő nsga és mások majd oltárteritőkkel, majd oltárvánkosokkal, koszorúkkal, művészileg készült vi-rágokkal, gyertyákkal megajándékozzák, mely ajándékok ko-ronáját most remek monstrantiánk képezi. Népünk is érzé templomának a készletekben érzett szükségét, amiért is há-ladatos szivük szép jellemvonásaként jegyezzük ide azt, hogy szeretett lelkipásztoruknak ezen nagybecsű ajándékát kül-döttségileg megköszönni el nem mulasztották.
Szentegyházunk remekének készítője, Danninger Fe-rencz Antal ur ' ) igaz vallásossága, egyenes jelleme által a közmegelégedést és általános dicséretet magának kivívni szerencsés volt. Azért is őt minden paptársainknak bátran a j á n l h a t j u k , annyival is inkább , minthogy ő munkájának
' ) L a k á s a : W i e n , S t a d t , G r i i n a n g e r g a s s e Nr. 10 ( n e u ) , 838 ( a l t ) , vis a v i s d e r k. k . S t a a d t s s c h u l d e n - K a s s a , n ä c h s t d e r F r a n z i s k a n e r Kirche.
99
árát csakis az elkészített mû elküldése után veszi fel, kije-lentvén , miként nem tetszés esetében a műt mindig visz-szaveszi.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
R O M A , jun. 4-én. Nagy érdekkel olvastunk egy 8 rétben 350 lapra terjedő ily czimü röpiratot: ,,chinai expe-ditio , természettani, földleirati, és orvosi tudósítások az 1860—1861 hadjáratból, 2 térképpel dr. Castanotól." E czim alatti kötetben a nagy horderejű és a jövőben eredménydús vállalat a gyönyörködtető modorban ismertetik meg. Szerző ugy irja le tapasztalatait , hogy minden sorban nemes ér-zelmű férfiura ismerünk. A hadi tények elbeszélése közben igazán keresztényi magasztos gondolatokat t á r fel előttünk.
Elénk színekkel festi a pogány nemzedék lealacsonyodását és romlottságát, egyúttal a keresztény elemnek , az igazi pol-gáriasodás és előrehaladás egyedüli kutforrásának magasz-tos fönségét, a keresztényekké lett chinaiakban történt át-változtatásában kimutatván. ,,Elég, úgymond, néhány órát tölteni a keresztény chinaiak által lakott részekben, hogy kiki a két vallás közötti különbséget azonnal felismerhesse.
Ezek nem tolakodnak az utczákban pogányok módjára, ha-nem munkájok után látnak oly nyugalommal, és méltóság-gal, mely meglep mindenkit. Raktáraikban, házaikban az ide-gent jószívűen fogadják, nem találni náluk azon nyerészke-dési vágyat, mely a Boudha vallását követő, vagy a vallás-ban közönyös chinaiakat jellemzi. . . . Egy szóval az erköl-csi javulás, mely a keresztény vallás által létesült, véghet-len nagy, és jósolja a talán nem távoli szerencsés összeköt-tetést a chinaiak és nyugotiak között." Miután elbeszélte volna az egyesült hadsereg küzdelmeit, diadalait, a császári palota felgyujtását, a chinai diplomaták tanácskozmányait, álnokságukat stb. Castano tudor ur, ki ép oly lángolón sze-reti egyházát, mint hazáját, röviden fejtegeti a pekini béke-kötés eredményeit. Szerinte ,,ez esemény kiszámithatlan kö-vetkezményű, mert szabad vallásgyakorlatot adott egy nagy ország központjában, hol Krisztusnak számos titkos hive volt, és franczia üdvös befolyást a jövőre nézve erősebb ala-pokra fektette." Számos érdekes adatot tartalmaz e könyv a kath. hitküldérek működéseiről, melyeket a hit, és nemzeti dicsőség kettős szempontjából észlel. A szerző nem hallgat-hatott az orvosi tudománynak Chinábani helyzetéről sem.
„Egyátalában — úgymond — a chinaiak , mint lényegesen skeptikus irányú emberek, kevés bizalmat helyeznek az or-vosi t u d o m á n y b a , amely a kormány ellenőrködése nélkül gyakoroltatik. A falukon és kisebb városokban szegényebb sorsú, és műveletlen emberek készítenek orvosságot, és rak-ják Össze a törött csontokat, kik természetesen meg is elég-szenek csekély jutalommal. De a nagyobb városokban, jelen-tékenyebb helyeken orvosokkint már tanultak működnek, és pedig rendszerint nagy fitogtatással és kérkedéssel ; megta-pintják az üteret, a beteget vizsgálni látszatnak, de ez mind merő ámítás. Diagnostikai ismereteik alig vannak, gyógy-módjuk szerfölött bonyolodott. Folyadékokat készítenek az éjszakról hozatni szokott, a bonzok és lámák által szedett min-denféle füvekből. Lehetetlen a százféle össze-visszakevert növények nemeit meghatározni, melyeknek magvait, leveleit,
13*
gyümölcsét a nagyobb helyeken gyógytárakban árulják. Né-mely gyógyszerészek, kik bővebb ismeretekkel kérkednek, lapdacsokat, tincturákat készítenek és drága pénzen árul-gatnak. Sebészi, és anatómiai ismeretekkel is alig b i r n a k . . . Minden családban találni bizonyos vörös vagy fekete szinü lapdacsokat, melyek nagy tiszteletben vannak, és melyeket az adagok fokozásával addig vesznek be, mig vagy meggyó-gyulnak, vagy elhalnak. „Mindemellett — ugy folytatja Ca-stano Ur — az orvosi tudomány Chinába is mindinkább be-hatol jezsuita küldérek, és angol orvos-küldérek által ; az utóbbiak kormányuk által Londonból küldetnek. A jezsuiták között vannak orvosok, kik tanodáinkba jártak és kiknek
tu-dománya 3—4-ed éves orvosnövendékeink ismereteivel ösz-szehasonlitható. Megismerkedtünk ezek közül egygyel, ki a montpellieri tanodának volt növendéke, és most Schangai-ban a testet gyógyitván a Boudha vallását követők lelkeit is gyógyítani törekszik, hogy örök életre támadjanak." A be-tegségek gyógyítása — mond a tudós orvos — a vallási
eszmék terjedésével párhuzamosan jár. Innét és ép ezért táplál a szerző egy régibb tervet, melyet ugyan idézett köny-vében bővebben meg nem ismertet, de melyről, mint véljük, már kimélytelenség nélkül szólhatunk. Castano ur azt akarná, hogy fiatal, kath. hitű franczia orvosokból álló testület szer-veztetnék, mely midőn egyrészről gyógyítással foglalkoznék, másrészről mintegy segédhadát képezné a missionáriusok-nak. 0 maga kész volna a hit és tudomány embereinek eme testületét szervezni, Chinába vezetni, és működésüket in-tézni. A chinaiak tisztelete a franczia orvosok irányában oly nagy, hogy egy ily intézmény rendkivüli hasznot hajthatna.
Mult szombaton szerző ő szentsége által szokott kegyesség-gel fogadtatván, miután Chináróli elbeszélései a szentatyát mélyen érdekelték, e tervről is volt szerencsés szólhatni, és IX-ik Pius minden jóra fogékony nemes keble örömöt talált abban, hogy Castano ur tervének párfogását megígérhette. — Ez alkalommal Romában franczia nyelven nyomatott más röpiratra is szerencsések vagyunk figyelmeztethetni, mely : La Trappe, congrégation de moines de l ' O r d r e Benedic-tino-Cistercien czim alatt jelent meg nem r é g , mely a trappisták szerzetfőnökének Antonelli bibornokhoz , mint szerzete védnökéhez intézett kimeritő tudósítást, és a neve-zett bibornoknak május 6-án kelt válaszát tartalmazza. A trappisták két ágra oszolnak, az egyik S. Bernárd szabá-lyait követi, a másik de Ráncé apát által adottakat. Az első e l t e r j e d t e b b , mert a hivatalos kimutatás szerint ez 20 zár-dában 1,776 szerzetest, és szerzetesnőt számit ; a másik rész bir 11 zárdával 664 szerzetes- és szerzetesnővel. Mindkét osztálynak van átalános helyettese, kik a romai főapátnak alárendelvék. A hagyományos szokás szerint a francziaor-szági apátok évenkint káptalant tartanak. Francziaországon kivül van még Belgiumban egy különvált 4 zárdából álló tartomány. A plymouthi megyében Stape-hilleben szintén egy zárda. Óhajtandó volna, hogy a trappisták összes zárdái egy szorosabb testületet képeznének.
L O N D O N , jul 17-kén. Parlamentünk a költségvetés fölött tanácskozván, Bowyer György kérdőre vonta a kor-mányt, hogy Romában consult tart ; miután a consulatusok a kereskedelmi érdekek védelmére tartatnak, Romában pe-dig nincsen mit megvédeni. Layard, ki egy alkalmat sem
mulaszt el, hogy valami durvaságot ne mondjon Roma ellen, azt felelte , hogy mihelyt Romában jó kormány fog lenni, a consulatust megszüntetendik. Whiteside ur ezen furcsa ora-culum hallatára joggal kérdezte, milyen elvek nyomán indul a consulatusok felállításában a külügyi h i v a t a l ? Miniszter-elnökünk erre fejtegeté , hogy miután az 1848-i törvény, mely a kormányt felhatalmazza arra, hogy 300 évi felbesza-kitás után a pápai kormánynyal diplomatikai összeköttetésbe léphessen, egy záradékot tartalmaz, mely megtiltja azt, hogy a britkormány a pápa egyházi küldöttjét hivatalosan fogad-hassa, és hogy e záradék okozta, miként a pápa vonakodott diplomatikai összeköttetésbe lépni. Miután tehát dipl. ügy-nökünk Romában nincs — úgymond Palmerston — legalább kell, hogy keresk. consulatusunk legyen. Mire való tehát Rüssel Odo, kérdezték erre többen egyszerre ? Az egész vi-lág tudja, felelt Layard. Es miután erre minden oldalról ki-áltották : ,nem, nem' ! Layard hozzá tevé : ,ha nem tudják, nekem lehetetlen megmagyaráznom,' mire roppant nevetés keletkezett Mit fognak a katholikus országok kormányai gondolni, látván mily szemtelenül bánnak itt el a szentszék-kel ? Különben Layardnak igaza van, Rüssel Odo Rorriábani tartózkodásának titkos czéljait nem lehet a nagy közönség elé tárni, mert roppant sok piszkot találna látni. — A magas angol egyháznak még nem sikerült a titkos tanács, sokat em-legetett Ítéletének csorbáit kiköszörülni. Dr. P u s e y é s társai nyilatkozványa , ugy látszik , még nem talált elegendő alá-iróra, hogy az anglikán igazhitüség barátjait kielégíthesse. — A szentatya megerősítette a „nazarethi nénikék" nevezete alatt Londonban keletkezett női egyesületet, melynek czélja a kitett gyermekek ápolása és felneveltetése. A „szegények kisebb testvérei" Manchesterben intézetük javára tar-tandó bazarra a franczia császárnétól gazdag ajándékot kap-tak porczellán edényekben , melynek értéke ezer franknál több. Newman atya ,apologia pro vita sua' általunk is már néhányszor felemiitett jeles müve, illetőleg védirata még a
„Times" részéről is méltánylattal említtetik. Tegnap jelent meg a munka vége egy függelék alakjában, melyet főt, Ul-lathorne püspök a szerzőhöz intézett levele fejez be, kinek alázatossága szép módon nyilvánult legutóbb a birminghami zsinaton, hol midőn a püspök a jelenlevő áldozárokat felszó-lította, hogy a szent miseáldozatot Newman atyáért ajánlják fel, ez leborulva a püspök lábait csókolta. Legyen az Isten áldva , ki a jelen szomorú időkben vigaszt n y ú j t oly férfiú-ban, kiben a tudomány az alázattal, és az élet szentségével oly szorosan párosul. — Glasgow-ban Skotia legnépesebb városában a paulai szent Vincze társulat intézésé mellett mee-ting tartatott oly czélból,hogy a „szegények kisebb szüzei"
(petites soeurs des pauvres) segélyeztessenek, és képesekké tétethessenek a városban letelepedni. Az adományok gyűj-tésével a Vincze társulatból alakított választmány lőn megbizva. A püspök engedelmével a lelkészek mindenegyes plébánián albizottmányok alakításával lőnek megbizva. — Az angolhoni szegények egyik legnagyobb jótevője , és több szerzetes ház alapitója Biddulph Robert elhunyt az U r b a n , hogy véghetién szeretetétől jutalmát vegye. Az elhunyt a protestáns vallásból tért át, és miután felesége meghalt, és ő is ugy , miként az már előbb, az igaz hit malasztját meg-nyerte, csak Istennek, és a jótékonyság cselekedeteinek élt
. 101 «
Leánya szerzetesnő lett, és előbb Normandiában, utóbb Bar-testreeben a herefordshirei tartományban Angliában zárdát épittetett az öröklött vagyonán. — Vasárnap jun. 5-én Tal-laghtban Dublin mellett a dömések egy u j zárdájának alap-köve tétetett l e , és megszenteltetett. A szertartásokat főt.
Goodman a szerzet irhoni tartományfőnöke végezte. Az épü-let egy az ötödik századból származó apátság közelében fog emelkedni, mely apátság szent Maclarune szent Patrik ro-kona és kortársa által alapíttatott. A 12-ik században a sz.
Ágostonról nevezett szabályos kanonokok vették át, kik a dublini székesegyházban tisztkedtek. Azóta a dublini érse-kek nyaralója is itt volt. Az apátság számos viszontagságon menvén által a legutóbbi időben, egy őrnagy által, ki tulaj-donosa lett az épületnek, majdnem egészen lerontatott.
Végre nyolez év előtt Dr. Lentaigne a dömések számára megvásárolta a hozzátartozó telkekkel együtt, kik most ir-honi tartományuk ujonczházát ide fogják áttenni. Igy foglal el Isten segélyével egyházunk mindig több és több tért a sokat zaklatott hazában.
Ismertetés.
Az 1863-ik év augustus 1-én a „Religio" második fél-év 10-dik számában hirdetett pályakérdésre : „Mint lehetne a legsikeresebben minden megyében a lelkipásztorok segít-ségére, a népmissiok tartására stb. a világi papok congre-gatioját a l a p í t a n i ? " érkezett ezen jelige alatti „Fraternita-tem diligite" pályairatnak rövid megismertetése.
A pályázó 9 szakaszra osztja fel a pályairatot, minden szakasz homlokán egy velős előszó áll, mely a szakasznak rövid tartalmát dióhéjban foglalja magában.
Az I. szakasz. A congregátiok története. „ I n t e r perse-cutiones mundi, et consolationes Dei peregrinando procur-rit Ecclesia." (S. Aug. de civit. Dei XVIII. c. 51.) Ezen sza-kasz igen érdekes ide vonatkozó történeti adatokat foglal magában, melyekből örömmel értesülünk, hogy Holzhauser Bertalan congregátioja ,bertalaniták' neve alatt hazánkban is létezett. II. szakasz. A congregátiok fölvirágzásának aka-dályai. Ezen szakaszban szépen megjegyzi a pályázó, hogy a mindenütt fölülkerekedett febronianismus és josephinismus lassankint a feloszlásnak magvát szórta egyházi tömör éle-tünk fellegváraiba, ezen bilincsektől megszabadulván az egy-ház, csuda-e, ha önként természeténél fogva ezen életének lételemében alapuló congregátiok felé gravitál? III. sza-kasz. Az ohajtott congregátiok nem korszerűtlenek , sőt azok felállitása égető szükség. IV. szakasz. Lényege és kel-léke az alapítandó congregatioknak. A. A congregátiok lé-nyege. B. A kérdéses congregátiok kelléke. V. szakasz. Az alapítandó congregatio czélja. VI. szakasz. A kivitel lehető-sége és módja. V I I szakasz. A lelkipásztorok segítlehető-sége.
VIII. szakasz. Haszna a clerusra. IX. szakasz. Haszna a népre. Függelék. Holzhauser Bertalan által irt congregatio szabályok rövid kivonata latin nyelven, melyeket XI. Incze pápa 1684. augustus 17-ről adatott bullájában megerősitett.
Észrevétel. A szabályoknak legrövidebb kivonata magyar nyelven. Az egész pályairat 41 félívet foglal magában. Nagy érdekeltség és feszültséggel végig olvasván ezen pályairatot, szivem örömtől repesett, midőn a pályázóban ezen nagy
hord-erejű eszmének fölkent harczosát ismerni, és az egész müven átfüződő öszhangzó gyakorlati tapintatot, s a netalán ezen kérdéses intézet ellen felmerülhető ellenvetések oly
könnyű-séggel kivitt feloldását, nem különben az egyház ős szerke-zetében alapuló intézet mily módon való megalapításának oly higgadt és gyakorlati megfejtését olvasni szerencsém vala ; mitsem kételkedtem, hogy azon jeligés zárt levél egy megedzett veterán bajnokot és ügybarátot fog nekünk feltüntetni, ki szinte évek óta szivének forró melegével táp-lálta ezen eszmét, s annak miképeni megtestesitése fölött sokat elmélkedett. De mily nagy volt meglepetésem, midőn a pályairatnak elolvasása után felnyitván a zárt levelet, C s á k a Károly esztergom megyei növendékpap neve t ü n t elő. Ez különféle észlelések és elmélkedésekre adott alkal-mat és pedig : a) nem kétlem, hogy fiatal ügybarátunk meg-edzett veterán szakemberekkel értekezett ezen eszme kor-szerűsége, és miképeni valósitása fölött, kik higgadt taná-csaikkal őtet istápolták, amiért az ügybarátit csak leköte-lezte ; b) mily üdvös gondolat a papneveldékben ily irodalmi iskolákat szervezni, hogy a papnövendékek szabad idejöket az elöljárók utmutatása szerint felhasználván jó egyházi köny-veket olvassanak,fordítsanak,szilárduljanak a felsőbb hitélet-ben, és igy képesekké tétessenek az életben és irodalmi pá-lyán is nyilvánosan fellépni ; c) mily előnyös volna, hogy ha ügybarátok által minden évben az egyházi hitéletbe mélyeb-ben bevágó kérdések megfejtésére díjak tűzetnének ki, ez az irodalmi iskolákban szép vetélkedést keltene ; d) hogy ezen világi papok congregatioja Gaduel az orleansi vicarius generalis véleménye szerint megalapítását, felvirágzását s folytonos növekedését nagyobbrészint a fiatal, tanulmány-végzett u j misés papok soraiból fogja nyerni, mert a papne-veldékből a congregatioba való átmenet oly fokozatos és ter-mészetes, de onnét a világba való rögtöni átmenet „est sal-tus in n a t u r a " , mely sok papoknál igen nehezen menne;
e) az esztergom főmegyei papneveldére, ennek t. cz. elöl-járóira és irodalmi iskolájára nézve szép előny, hogy ezen
egyházi és korszerű eszmének ily elszánt bajnoka ott talál-tatott, ebből is következtetni lehet, mily egyházias szellem lengi át az egész intézetet ; én isteni gondviselés ujját is látom ebben, f ) Ki tagadhatja, hogy ő eminentiája, M a g y a r -ország primása Isten után a magyar-országi papság regnera-tiojának egyik főtényezője v o l t , mert ő főmagassága már mint pécsi püspök, boldogult Schlőr Alajos által 1847-ik év-ben tartá az első lelki gyakorlatokat papságával, ezeket ő már több izben mint esztergomi érsek ismételtette, az
egyházi és korszerű eszmének ily elszánt bajnoka ott talál-tatott, ebből is következtetni lehet, mily egyházias szellem lengi át az egész intézetet ; én isteni gondviselés ujját is látom ebben, f ) Ki tagadhatja, hogy ő eminentiája, M a g y a r -ország primása Isten után a magyar-országi papság regnera-tiojának egyik főtényezője v o l t , mert ő főmagassága már mint pécsi püspök, boldogult Schlőr Alajos által 1847-ik év-ben tartá az első lelki gyakorlatokat papságával, ezeket ő már több izben mint esztergomi érsek ismételtette, az