Religio, 1864. 1. félév

412  Download (0)

Full text

(1)

.VT

"5 0 2 5 0

1

K Á T É E G Y H Á Z I , S IRODALMI FOLYÓIRAT.

MDCCCLXIV.

SZERKESZTI S KIADJA

KASSAMEGYEI ÁLDOZR, CS. K. UDVARI TISZTELETBELI KÁPLÁN, SZENTSZÉKI ÜLNÖK, HITTUDOR, A l . KATH. EGYETEMNÉL AZ ERKÖLCSTAN NY. R. TANÁRA.

F E S T , 1 8 6 4 .

NYOMATT KOZMA VAZULNÁL (HALPIACZ ÉS ALDUNASÓR SARKÁN 9. SZ. A.)

(2)
(3)

r

I j

y

TA -JEGYZÉK.

a „Religio" 1864.1. félévi folyamához.

É r t e k e z é s e k .

Siám.

Adalék a lelkipásztori kérdésekhez . . . 45. 46 A katholikusok üldöztetése Angolországban Erzsé-

bet királyné alatt . . . . 25, 29, 30, 31 A kinyilatkoztatás és a tudomány . . 40, 42, 44 A 89-ik elvek ; Pesti levelek I.—XI. 26, 27, 28, 32, 33, 37 38, 39, 46, 50, 51

A solidarisok Belgiumban . . . 5

A szentatyának levele a müncheni érsekhez . . 28

„ „ lyoni „ 30

„ „ Dankó Józsefhez . . 1 Calvin

János

300 év után dicséri a római kath. egy-

házat . . . 41

Egyházi szónoklatunk érdekében 15, 16, 17, 21, 22, 23, 25 Figyelmeztetés a papi egyesületekről tett pályakér-

désre 38, 39 Főpásztori körlevél (győri) 5, 6, sz. — (veszprémi)

22, 23, 24. sz. (nyitrai) . . . 8, 9, 14, 15 H a v i szemle . 1 , 2 , 1 0 , 1 1 , 1 8 , 2 6 , 2 7 , 3 5 , 3 6 , 4 3

J é z u s Krisztus az egyházban . . . . 5

J é z u s Isten, mert mi Istennek hiszszük . 31, 32, 33 Keresztény muzeum Pesten . . . 34, 36 Kis helyreigazítás (a prot. egyli. és isk. lap némely

állitásaira) 13, 14 Lelkipásztori tárgyalások XII. . . . 47, 48 R e n a n Jézusa . . . . 3 , 4 , 6, 7, 8, 9, 12

R e n a n és a nép . . . 29

Sz. István és sz. királyok szobrai a kalocsai érseki

székesegyházban 40

,Sürgöny'-nek hamvazó-szerdája . . . . 20

Visszaemlékezés a sz. Istvántársulat 1864-i nagy gyűlésére

Z. ur mint Peleskei Nótárius utazásai T u d ó s í t á s o k .

B e l f ö l d . Balassa-Gyarmath

Baracska Bécs Geríyéte

H o n K •

I n n s b r u c k J á s z ó

Károlyfehérvár Kalocsa Keczel Kigyós K ü r t Krakó . Leitmeritz Nagyvárad

P e s t 1, 2, 3, 4, 5, 7,

Sárospatak Sáta Szathmár Szebény Székesfehérvár Vácz

Velencze

Edinburg London

Bruxelles Mecheln

Külföld.

A n g o l o r s z á g

Szám.

17,36 21 19 12 49 6, 25

48

1 8, 5, 10

16, 18, 22, 26, 30, 34, 37, 39, 40, 44, 4 6 , 5 0 B e l g i u m .

E g y h á z i á l l a m o k

10, 20, 25, 34

38, 39 49, 50, 51.

14. 48 32 34, 38, 39

15 6 23 5 48 47 9, 22, 40, 51

18

4 37

Ancona Benevent Bologna Imola Roma Spoleto Subiaco Tivoli Viterbo .

8, 11

47 48 3 4 1, 2, 7, 8, 9, 10. 11, 16, 18,

19, 21, 32, 34, 39, 42, 43, 47, 48, 49 8 , 4 1

31 4, 46

31 F r a n c z i a o r s z á g

Bastide-des-Jourdans Lyon

Paris Stras sburg

8 34 . 4, 11, 12, 13,

14, 15, 17, 22, 24, 26, 33, 44, 47, 48

6

N é m e t o r s z á g .

46 5 , 2 1 8, <», 10, 11, 13, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25,

. 29, 30, 31, 34, 35, 37, 41, 42, 44, 45

Berlin . Boroszló Magdeburg Kiel Mainz

Caltagirone Florencz Milano Monza Nápoly Palermo Turin

O l a s z t a r t o m á n y o k .

7,14, 27 . 1 5 , 2 5

1 51 6,39, 41

23 4 . 17, 33, 50

• 30, 50 10, 17, 20, 38 8 . 4 , 8 , 4 6 , 4 9

(4)

S iá m.

M u s z k a o r s z á g .

Litvania . . . 33

Varsó . . , . . . . 4, 23, 31, 43, 44 Vilna \ \ 38

S p a n y o l o r s z á g .

Madrid 2, 24, 27, 35, 40 S v a j c z.

Genf. 20, 40

T ö r ö k o r s z á g .

Constantinapoly . . . 6

Jeruzsálem . . . 36, 42, 48

A s i a .

Conton . . . . 2 7

(A párisi tudósítás a missiókról) . . . . 47, 48 A m e r i k a .

Maryland 2 4 , 4 2 Mexico 3, 31, 32

Rio-Janerio . . . 3, 38

Szám.

K ö n y v é s z e t .

14, 25, 27, 30, 32, 33, 42.

Irodalom.

Pesti középponti papnevelde nevedékeinek mun- kálatja. 1. — K a t i i , egyházjogi an. 1. — De imita- tionte cordis Jesíi 1.

Protestation par Mislins 2. Szenthalmok 1.12. — F e - lix atya beszédje 7 . — Ifjúsági olvasmányok 9. —- H i t s erkölcstan 10. — R e n a n müve s a német Íté- szét. R e n a n müvének népszerű czáfolata. Czáfirat J é z u s életére. 13. — S e r t u m sacrorum solemnium festor. B. V. Mariae. 16. — Magyar egyházi szó- nok 17.— Erdélyi kath. hitszónok. 20. 21. A n a g y vértanú. Jézus az én örömem. 30. Miért vagyok ka-

tholikus? 32. Acta et décréta conc. prov. Colonien- sis 35. 36. 37, 44, 45. Az összes románok egyházi egyesületének katechismusa. 47, 48, 49. — Kem- pis Tamás, forditá és kiadá Nogáll János. 50.

S z e n t s z é k i h a t á r o z a t o k .

1, 2, 7, 8, 15, 38, 39, 40.

Î

(5)

u Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szom- haton. — Az előfizetési díj félévre , postán küldéssel

5 frt. 25 kr.,

helyben 4 frt. 9 0 kr. a. é.

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.

Előfizethetni minden cs.

kir. postahivatalnál, s Pes- ten a szerkesztőnél (Lipót- utcza 19. sz.) s Kozma Va- zul-féle nyomdai irodában

(hal-piacz és aldunasor sarkán , 9. sz. a.)

Pesten, január 2-án.

1 .

I. Félév. 1864.

TARTALOM : Havi szemle I. — Egyházi tudósítá- sok. — Szentszéki határozatok. — Vegyesek.

Havi szemle.

i .

Jobbunk nyugalom után esdhetne, s mi na- gyobb munkára küldetünk. Rokonszenv kisért, mi- dőn a jeles férfinek felelősége alatt időközönként szólottunk: a bizalom, e drága kincs, üdvözöl, mi- dőn a felelőség egész terhével az első sorba kilé- pünk. Örök hála értté atyáinknak, s testvéreinknek, kegyesség és segély hozzá. Főpásztoraink, s paptár- saink kegye a lelépő szerkesztő urnák három éves fáradalmai után e téren elismerést, üdvöt, tiszteletet küld, a csatából hazatérőnek fejére győzelmi babért tüz, — enyhitő vigasz, édes jutalom a sok gond, ag- gály, s feszült figyelmek után; — csekélységünk azalatt a harcztérre, az első sorba parancsoltatik.

Deus voluit, sit benedictus in aeternum ; a mitől fél- tünk, a mitől egy éven át szabadkoztunk, reménye- inket Istenbe vetve, a munkára kilépünk. Legyen nappalunk, legyen éjelünk, legyen minden óránk, legyen minden perczünk az egyháznak föláldozva, testvéreink szolgálatjára átadva, a nem értett igaz- ság, a letiport jog, a kivánt, de mindég a nyomor anyjánál keresett földi jólét védelmére forditva, a bujdosó tévely, a ravasz igazságtalanság, az álczás- kodó bün üldözésére fölemésztve. A távozó, — nem, csak győztes küzdés után kis nyugalom gyanánt második sorba állott testvérünktől, tanártársunktól tanultuk, három éven át benne csudáltuk ezt. Vin- centi nomen novum. A kir. s kath. magyar egye- temnek két tanára, a hittani karnak két tagja, egyik búcsúzva, másik beköszöntve üdvözletül m o n d j a : ,Laudetur Jesus Christus, in aeternum amen.'

Papi rendünk, hivatásunk teendőinknek hirnö- ke, programja. Az egyház, a szentszék, az igazság

diád alma e földön a jelszavunk, a végczélünk. Tért nyitunk minden testvérnek, meghivunk mindenkit, küzdjünk tömött sorban, vetélkedjünk közügyünk- ben, nincs ki jót nem tehetne, nincs ki fölmentve volna, a magyar papságban van lelkesedés, melylyel tündöklik sokak fölött, van tudomány, mely verse- nyez bár melyik nemzettel, törhetlen erőnk az ösz- szeforrott egység, menthetlen vereségünk a zilált- ság; az idő int, a helyzet mar, a szükség fenyeget, a sülyedés közös munkára parancsol, consummati in unum ; e téren testvéreinknek nem vezérük, hanem szárnysegédük leszünk, mindenkit a küzdtérre ki- sérve. Nincs, miért szégyelne szólani e téren a ma- gas, mivel servire Deo regnare est ; nincs, miért szé- gyelne a kicsiny, mivel mindég tisztelet várja. Di- V.' :

;

ones gratiarum sunt,idem autem Dominus. Nincs miért elmaradjon innen a nem-magyar, mivel nyel- vekre oszolva, fajokra válva, s ennek javát atermé- szeti és emberi törvény szerént előmozditva, az egy- házban, s ennek szent igazaiban egyesülünk. Mivel- jük a földit vonalozott körben, egyházi ügyeinkben

nincs kőztünk határvonal. Sőt minél buzgóbbak va- gyunk a nemzetiségi érdekekben, egyházunkhoz ide- gen elemekkel kezet szorítva; annál inkább félnünk kell, nehogy a nemzetiségi szenvedély egyházi kap- csainkat lazitsa, az idegen elemekkeli szövetkezés pe- dig a hitkülönbséget a hivek előtt elsimitsa. Hittani teren küzdünk, a hit, s a hitnek csalhatlan tanítója az egyház, s ennek alapköve, a szentszék legyen út- mutatónk, a fiúi tisztelet, s engedelmesség főpász- toraink iránt legyen támaszunk, a papi s polgári hűség legyen fegyelmünk. Az igazság, az erény ő- szintesége a legnagyobb szabadság. Ez az egyház- ban van, mivel van tisztelt tekintély. Nincs tekin- tély, mivel megvetik, nincs szabadság, mivel a szen- vedélyek kielégítésében keresik a világon. Három százada kerülik a tekintélyt, keresik a szabadságot, elvesztik azt, nem lelik ezt. Mi a tekintély szabad- ság nélkül ? Yad erő. Mi a szabadság tisztelt tekin- tély nélkül? Fejetlenség. Mindkettő meg van. Az egyiktől rettegnek, a másiknak martalékul esnek.

1

(6)

Defecerunt veritates a filiis hominum. Et dixerunt:

quomodo seit Deus ? et si est scieiitia in excelso ? Ily helyzetben a kath. lapnak föladatja magas, szé- les, miként a tévely és a bűn, az erkölcsi rendet a társadalomban velőkig rágva, mély és terjedelmes.

Nem esetlegesség az, hogy September ben egy sze- rencsétlen révedezőnek nyomorult regénye, per an- tiphrasim ,Jézus élete' czim alatt megjelenik, s egy hónap után a nemes és hatalmas kath. nemzet sor- sainak vezetője nov. 5-én fölkiáltott : ,az európai államépület minden oldalon roskadozik.' Nem eset- legesség az, hogy a botrányos könyv, Jézusnak, a világ Megváltójának, az emberiség Üdvözitőjének, a véghetlen isteni szeretetnek tiszteletére a keresz- tények között, kivéve a pápait, egy világi kormány által sem tiltatik, egész Európában polgári szabad- sággal árultatik, — s ép akkor a congressusra adott fejedelmi válaszokban a nemzetközi gyűlésnek, vagy ha öszszeülne, a kibontakozásnak lehetetlensége egye- temesen bevallatik. ,Kedves testvérem! Látod,hogy fejünk fölött a ház roskad, g y ű l j ü n k egybe, szaba- ditsuk magunkat.- Ezameghivás.— ,Kedves testvé- rem ! Szép dolgot beszélsz, de nem látod-e, hogy semmire sem m e g y ü n k ? ' Ez a válasz. Van tehát nyomor, nincsen szabadulás, van betegség, nincsen orvosság, s a mi van, az nem kell, mit ajánlanak, az czélszerütlen, az haszontalan. A beteg bevallja súlyos baját, maga előtt látja a közeli halált, orvos- ságot nem akar. Nincs bizalom a jelen állapothoz, nincs bizalom az állapot javitásához. Maradni kell, mint vagyunk, a maradás egyetemes sülyedés ; ma- radunk, hogy a folyam vigyen az örvénybe. A be- teg nem bizik semmibe, rugaszkodik minden ellen, vonakodik mindentől ; ágyat cserél, ez az alkotmány, s gondolja jobban lesz. Összehívja az orvosokat, e- lőre megveti tanácsaikat. — Vae qui perdiderunt sustinentiam Dei ! — Három hatalmasság, az aus- triai, a muszka, a porosz, tanácskozási alapot, ind- pontot, biztos irányt kért az u j szervezésre. Nincs tehát alap, pedig mulhatlanul építeni, nincsindpont, pedig haladéktalanul útra kelni, nincs irány, pedig menni, menni kell, mivel alattunk Holttenger ké- szül. Miként Lotli az ő gyermekeihez : ,Surgite, egre- dimini de loco isto, quia delebit Dominus civitatem hanc,' s a fiak tréfának vették. ,Et visus est eis, quasi ludens loqui.' .Ti hiszitek, h o g y jót akartok, a nem- zetközi gyűlés csak nagyobb zavarba dobná Euró- pát,' igy irt Russell Drouyn de Lhuyshez. E vá-

„ U n e pareille assemblée manquant d'une autorité

lasz ,brutalis'-nak mondatott. Talán csak a bevégzett tények logicajának brutalitása. Bonaparte Napoléoh 1799. dec. 26-án irt III. György angol királyhoz, békeszövetséget ajánlva; Thiers irja, hogy a barát- ságos fölhivásra Pitt „d'une manière brutale" vála- szolt. A ,brutale' szó tehát nem u j a francziáknál.

Mikor Bonaparte Lajos császár lett, Londonból az egyik lap irta: „Ezen ember a legnagyobb zsarnok, a legbünösöbb esküszegő a földön ;"

2

) a másik : „rö- vid idő múlva a francziák oly barbarságba sülyednek, melynek a történetben párja nincsen;

;i

) a harmadik a bordeaux-i beszédre előleges válaszul : Savoya, s Nizzára jóslatul : „a bonapartismus katonai dicsőség s területi hóditás nélkül absurdum." Ez durva szó volt. De mikor I. Napoléon mondá: „A királyok böl- cseségéhez fordultam, föltévén, hogy van elég eszük ily világos érdekeik fölfogására. Csalatkoztam. Ez után nem tekintek semmire, vakultságukban fék alól kieresztettek mindent, a mit miattok eddig visz - szatartottam. Meglátják."

5

) Ez sima volt. Mikor Girardin Emil i r j a : ,,a császár asztalán, hol a meg- nyitó beszédet irta, áll a chronometer. 0 a mutatót nem fogja előre tolni ; de mikor az óra üt, a csá- szárt a népek hai'czára készen találja." Ez is sima szó. S mi a népek hareza ? A mit a kőmüvesség elő- készített, mit a franczia convent megkezdett, mit I.

Napoléon majd nem bevégzett, a népet saját kor- mányai ellen föllázitani, a királysági elvnek hadat izenni Európában. Ez congressus, de a vérmezőn. A válaszok után rosszabbul állunk, mint előttük. Az egyenetlenség nyiltabb, az ingerültség makacsabb, a kibontakozás lehetetlensége teljesebb lett. E g y el- titkolt, de jól följegyzett sértéssel több vagyon.

,Exspectavi, ut facérét judicium, et ecce iniquitas, et justitiam, et ecce clamor." Mindenki dicsérte a császár kezdeményezésének nemes jellegét, az I György királylyal kiki fölajánlotta a közreműkö- désre saját erejét, Victor, piemonti király is a sok

suprême capable d'assurer l'exécution de la majorité, il est probable que le congrès, en se séparant, laisserait plus d'un de ses membres en moins bon3 termes vis-à-vis des autres qu' avant la réunion." 25. nov. 1863. (Journal de Bruxelles 334. sz. 30. nov. 1863.)

J) Histoire du Consulat et de l'Empire T. I. p. 186.

Times 2. jan. 1853.

3) Morning-Advertiser 7. jan. 1853.

4) Morning Cronicle 1. jan. 1853.

à) Unità catt. 30. sz. 2. dec. 1863 idézve Girardin Emilt, a muszkák barátját Varsóban. Meszszire képesek gurulni a- zok a gömbölyű rubelek !

«) Is. 5, 7.

(7)

> 3 <

erőszak, esküszegés, megvesztegetés, kifosztások vi- tán igéri : „méltányosságot, s mersékletet viendek a congressusra, mivel meg vagyok győződve, hogy esak az igazságosság, és a legitim jogoknak tiszte- lete az igazi alap az európai egyensúlyra." ') Jó szándék tehát nem hiányzik, a készség meg van, még is a nemzetközi gyűlés, mely békét hozzon az állam- nak, nyugalmat, jólétet a társadalomnak, Revue des deux Mondes előtt ,coup de théâtre,' ,France' előtt ,c'est l'idéal,' eszmében elfogadtatik, tettben viszszautasittatik ; pedig a nemzetközi gyűlés nem eszme, hanem tett, a jelen nyomor nem elv, hanem siralmas tény. Soha nem volt szükségesebb a béke, de lehetetlenebb sem, soha nem volt gyűlöltebb a háború, de el kerülheti enebb sem. Esetleges-e ily helyzetek találkozása, hogy az Isten egyszülött Fiá- nak istensége tagadtatik, s a közveszély megkérle- lésének lehetetlensége bevallatik ? Ez esetlegesség, de olyan, mely a szentirás minden lapján olvasható:

,non est pax impiis,'

2

) ,tabernaculum impiorum non subsistet.'

3

) ,Princeps pacis' az égben, princeps pa- cis a földön sértetik, gúnyoltatik, hogyan legyen b é k e ? ,Orietur in diebus Domini abundantia pacis,' de mikor nincsenek meg az urnák napjai, mivel megvettetnek szent törvényei, s tanai. A vallási esz- mék zavarban, mivel az Isten törvénye az u j jog szerénti hatalmaktól el nem ismertetik ; az állami eszmék zavarban, mivel Victor király is legitim jo- gokra-. melyek a forradalomból, s az árulásból szü- lettek, hivatkozik ; a társadalmi eszmék zavarban, mivel az esküszegés hazafiságnak kiáltatik: a nem- zetközi viszonyok zavarban, mivel a régi kötések érvénytelenek, ujak nincsenek; az élet minden nem- zetnél zavarban, mivel a hadsereg az elégedetlen- séggel párvonalos magasságban áll; sehol nincs alap, sehol nincs irány, az emberiség legmagasabb javai- ra lesben áll a halál. Nincs e tehát menekvés ? Van, de olyan, mely a hatalmasoktól, s a tévedő népek- től nem váratik. Israel sem fogadta el a Szabaditót, mivel nem volt az ő földi érdeke szerént, s még is

' ) L'Italie apportera dans le congrès l'esprit le plus sincère d'équité, et de modération. (Romának követelése, a ' pápa kifosztása Victor királynál aequitas et moderatio. H a Italia mehetne Parisba, kétségkivül méltányosságot vinne, de Parisba Italiának csak véres és esküszegő zsarnoka men- ne.) La justice et le respect des droits legitimes sont les vrais

fondements ( d u ) nouvel équilibre européen. Monde 336. sz.

10. dec. 1863.

*) Is. 48, 22.

3) Job. 8, 12.

,lapis, quem reprobaverunt aedificantes, factus est in caput anguli.' Fölindult a katholikusok legbensőbb érzelme a szentszék kifosztásán, a Megváltó istenségé- nek káromlásán, nem mintha ezt a nyomorult könyv- nek nyomorultabb irója érdemelné, hanem mivel a botrány nagy, a merény borzasztó, a társadalmi lét- nekalapköve megtámadva, az emberi sziv legszen- tebb szeretetének legmagasztosabb tárgya, az Isten- ember, primogenitus inter fratres, az emberiség remé- nye, a szenvedések vigasza az emberiségtől el volt ra- gadva, a sok gyenge kebel, a sok határozatlan akarat a hitetlenségnek, a kétségbeesésnek védtelenül pré- dául dobva. Minden érdeknek van az államban pártfogója, a gyenge kebel ,in tempore super- borum sine adjutorio.' Fölindult, s a templo- mokban imádásokkal, rnegkérleléssel tiltakozott a hivők serege a kettős szentségtörés ellen ; tiltakozott szóval szó ellen, tiltakozott tettel, pénzadománynyal Jézus Krisztus helytartója szegénységének szüksé- geire a tett ellen. Szomorú örökségek maradtak az 1864-ik évre, hagyományozzuk mi át őseinknek hitbuzgalmát. Mikor az apostolok a pogányságot legyőzni, a földszinét megváltoztatni készültek, mit tettek a h i v e k ? „Erant nobiscum congregati,"

mondja sz. Péter. Parisban nem lesz békecongres- sus, tartsunk mi congressust, ecclesia=congregatio, egyesüljünk őseinknek hagyományos szólamában, egymás közötti köszöntésében: ,Laudetur Jesus Chri- stus, in aeternum amen.'

A jelen sorvaszt, a jövő aggaszt; a jelen szomo- rít, a.jövő rémit. Ily viszonyok között veszszük át e lapot, melyet szent szándék megindított, törhetlen buzgalom folytatott, melyet papi hűség pártolt, s jámbor lélek olvasott, melyet, bár ne kellene mon-

dani, csak nagylelkű segélyezés füntartott. Ismerjük mostoha helyzetünket, foglalkodásaink veszélyeit, felelőségünk meszsze határait, nevünk, személyes szabadságunk esélyeit. Mily jövő vár hazánkra, ha- zánkban az egyházra, kecsegtetéseket a legkedve- zőbb viszonyokra sem írunk. ,Amen, amen dico vo- bis, quia plorabitis et flebitis vos, mundus autem gaudebit.' — ,Intelligite.' „Beszéltek a barbárok be- töréséről; én nem tudom, kell-e ettől félni, így szolt

Bonjeán, a szentatyák kinozó értelmezője a pápa- ság fejedelemsége ellen, én inkább félek oly elvek betörésétől, melyek az európai miveltséget elölik.

A barbarok betöréseit fegyverrel viszsza lehet verni, de a barbár eszmék betörését nem lehet."

2

)

]) Act. 1, 21.

2) ,,On a parié de l'invasion des barbares ; j'ignore si I * '

(8)

Ezen barbar eszméket, melyeket 15-ik században a humani- sták, 16-ik században a megszökött szerzetesek, s az egyház birtokaira leselkedő néinet, scandinav s angol fejedelmek.

17-ik században a gallicánok, 18-ik században a bölcsész női udvaronczok, 1789-ben a nemzeti gyűlésben ülő 374 legisták becsempésztek, a 19-ik században a koronás és demagog for- radalmárok vallanak, ezen barbár eszméket, melyeknek hivei Belgiumban a löveni egyetem alapitványait elkobozták, a temetőket szentelt jellegétől kivetkőztették, Francziaország- ban az ,appellatio ab abusu' örv alatt a legnemesebb püspö- köket Ítélgették, a kath. népnek jogos vágyait naponként megvetik, Svajczban a kath. cantonokat elnyomták, Italiában, Muszkaországban a kathoiikusokat üldözik; ezen barbár esz- méket, melyek Italiában Passaglia név alatt a papi testület testvéri lánczát fölszaggatták, másutt pedig a kath. papsá- got püspökeikkel, a liiveket lelkipásztoraikkal egyesülni nem engedik, melyek a nemzeteket államadóssággal, túlzott had- sereggel terhelik, minden bajt szültek, Európát a veszély torkába sodorták, — s ezen barbár eszméket, melyek Paris- ban, Turinban, sok képviselő házban miveltség, u j jog, ha- ladás nevével tiszteltetnek, minden változáson, minden szí- nezeten, minden rejtekben utolsó izig fölfedezni, ellenük az egyháznak egyedül szabaditó tanát fölhívni, minden mozza- natot az erkölcsi örök törvényre visszavinni, a magyarok Nagy-Asszonyának népét őseinek hitében, erényeiben, hű- ségben az egyház, hűségben a király iránt megtartani, ez a lap föladata. Vos estis sal terrae, vos estis lux mundi. Nem dobognak-e ezen barbár eszmék legtöbb magyar lapjainkban is ? Ezek külföldnek tanonczai. Csak a szerkesztőségek által megrendelt külföldi lapok névsorát kell tekinteni, s megtud- juk, mily iskola szól belőlük. A vállalat terhe alatt, főpászto- raink s testvéreink bizalmának nagysága mellett össze ros- kadnánk, ha a szentatyának fejünkre adott, s Írásban e vál- lalatra megküldött, áldása nem erősítene, nem buzdítana. A szentatyának figyelmét semmi sem kerüli ki, nem felejtkezik ő el az elhagyatott lapiróról is. Derült, miként a szeretet, tántoritliatlan, miként a hit, törhetlen, miként a kor. remény, ő megáldja legkisebb fiát, legkisebb fiának munkatársait. Irt ő Margotti Jakabnak Turinba : ,,Serva constanterdilecte í i l i ,

eos, quos hactenus fovisti devotionis sensus in hanc San- ctam Sedem ; perge in instituta contra impietatem pugna ;"

Íratott ő titkára által nekünk is, s az apostoli áldásnak hir- nöke utazásunkban megelőzött, hazatérve azonnal üdvözölt.

„Colendissime. Licet nondum apud nos innotuerit ephemeris illa, cui moderandae operám tuam es impensurus ; cum tarnen amplissimum perhibente testimonium Illmo et Rmo episcopo ') in catholicae religionis tutelam ea compa- rata sit. in fidelium emolumentum, et ad oppugnandos erro- res quotidie erumpentes : Sanctissimus Dominus Pius IX.

propositum scopum laudavit, cupiens eo crebriora subsidia fidelibus suppeditari, quo magis pericula increbescunt et mala propagantur. Quam ob rem, ut labor tuus et eorum, qui operám suam, ecclesiastica auctqritate approbante, ei-

noiis d e v o n s la craindre; m a i s j e n e r e d o u t e m o i n s line invasion de p r i n c i p e s fatales à la civilisation e u r o p é e n n e . On p e u t arrêter l ' i n v a s i o n pur l e s a r m e s , niais on n ' a r r ê t e pas l'invasion d e s i d é e s . " 18 dec. ( M o n - de 3 4 3 . s z . 21. d e c . 1 8 6 3 . )

' ) N y i t r i e n s i .

dem ephemeridi sunt daturi, benevertat spirituali populi utilitati, apostolicam benedictionem tibi peramanter imper- tit. Romae 17-ik oct. 1863. Franc. Mercuvelli SSmi. D. N.

ab epistolis latinis."

Kit tehát a hívek hódolati föliratokkal s pénzadomá- nyokkal vigasztalnak, az vigaszt küld mindenkinek a maxi- mo usque ad minimum. Mily nagy a sziv, mily nagy a lélek, mely szeretetébe annyit fölkarol ! ,Poculum aquae frigidae non perdet mercedeni suam1, ő annak szeretetét utánozza, a kinek helytartója e földön, s a lapirót is áldásával fölkeresi.

„Fiúsnak szeretetére nézve nincs valláskülönbség, nincs Protestantismus", irta Massimo d'Azeglio. ') ,,Pius a béke embere, így szólt Hugó Victor, Pius, nagyobb hódító, mint bár mely hadfi. Szivében hordja a valóságos isteni szeretetet, fejében pedig a politikai lángészt. O a tekintély és a szabad- ság szövetsége". •) „ P i u s az egyetemes reménység" mondá a gyászos nevű Gavazzi. :!) Minden elemek egységre töre- kednek, minden fajok, minden nemek gyülésezést terveznek.

A gyülésezés ut lenne az egyesülésre. Garibaldi 1860. oct.

17-én Casertából fölhívást tett az európai szövetségre F r a n - czia-s Angolország vezérlete alatt ; 4) III. Napoléon nem- zetközi gyűlést indítványozott Parisba a szentatya elnöklete alatt ; a szabadkőmivesi páholyok egyetemes népgyülekeze- tet készitenek Brüsselben ; megbukván a nemzetközi gyűlés, Napoléon részletes gyűlésen dolgozik ; Austria, Porosz- ország, talán Muszkaország gyűlést terveznek Londonban. u) Mindenütt gyűlés, mindenütt fölhívás, az elemek központot keresnek, az európai chaos rendre törekszik. Két egység le- hetséges, katholikus s forradalmi, az igazság vagy a tévely, a jog vagy az önérde/í alapján- Ott élet, itt siralmas halál, ott rend, itt fegyveres fejetlenség, vagy vezér alá fegyel- mezett vad erő. A világ békítőt, szabaditót keres. A u g u s t u s kora megjelent. Magnus ab integro saeclorum nascitur ordo, nem csak rendet, de uj rendet keresnek; nem csak békét, de a békének u j alapot készitenek. Katholikus vagy szabadki- mives rend, az egyedüli lehetőség, mivel a jelen tarthatatlan.

Mit t e g y ü n k ? Mi nem gyülekezzünk? K i t u d j a , valljon az isteni gondviselés nem ez évben fog-e a cliaosba rendet hozni? Rendet, vagy a Thabor, vagy a Kálváriák hegyén.

Van egyességünk. szentek egyességének hívják ; van imád- ságunk, mely az isteni gondviselés terveibe van fölvéve. Egy mindenható ,fiat' szóra van szükség, seregeljünk az imádkozó szentatyához, egyesüljünk az ő imádságaival, meg jön a ,fiat', ..quodcumque volueritis, petetis, et fiet vobis." 7) Az imád- kozó ember az Isten mindenhatóságával fölfegyverzett baj- nok ; az imádkozok az Isten hatalmával rendelkeznek. Midőn Arius Constantinápolyban volt, Sándor püspök népét a tem- plomba g y ű j t ö t t e , s imádkozott. Hogyan, és mily helyen ve-

' ) U a c c o l t a degli seritti politic!. T o r i n o 1850. p. 108.

J) 1848. jan 3 - á n . ( U n i t * catt. 30. sz. 2. d e c . 1S63.)

3 L n i t à catt. 23. sz. 24. nov. 1863.

") L'nitil catt. 45. s z 20. dec. 1863.

5 , , L e r e f u s de l ' A n g l e t e r r e a r e n d u i m p o s s i b l e l e p r e m i e r ré- s u l t a t , ( e g y e t e m e s c o n g r e s s u s ) r e s t e maintenant la s e c o n d e h y p o t h è s e : le c o n g r è s r e s t r e i n t . 11 dépend de la v o l o n t é d e s s o u v e r a i n s qu'il s e réa- l i s e " D r o j n 8. d e c . 1863, k ö r l e v é l a f r a n e z i a ü g y n ö k ö k h ö z k ü l f ö l d r e . ( M o n d e 350. s z . 23- dec. 1863.) M é g e b b e n s e m eredeti ember. Marchand o r v o s n a k 1 8 4 2 - b e n f ö l v e t e t t e s z m é j é t másolta.

") Unit*, catt. 4 5 . sz. 20. dec. 1 8 6 3 . l o a n 15, 7.

(9)

n 5 c+

szett el Arius ? Hogyan veszett el Gioberti, Siccardi, Cavour Camill, Manin, Sterbiní, Caputo, Vaerhagen ? Hirtelen, ti- tokszerüen, a ker. lélek előtt gyászosan, az emberi érzet előtt borzalmasan. Peregő, a veronai újság szerkesztője a püspö- kök ellen czikket ir, rosszul lesz, két óra múlva meghal, a czikk nem volt bevégezve, csak a beteg az Istennel, kitől nem rettegett, az egyházzal, melyet gúnyolt, kiengesztelve.

Imádkozott V. Pius, imádkoztak a vallásos társulatok s a fél- hold megveretett, a kath. ü g y , az európai társadalom meg- mentetett. A katholika egyház alapitotta, mint csecsemős kisdedét nevelte a ker. királyságot. Nincs ker. állam, még csak a társadalomban van az egyház az ő intézményeivel, a sziveken az ő hatalmával ; innen akarják kitolni. Erre a sza- badkőmivesség vállalkozott. Fegyverünk az őszinte szabad- ság ; a szabadságnak biztositéka a kath. lelkismeret ; ennek a tanok uralkodása ; a tanoknak a napi sajtó a kertje, ker- tésze, csatornája, felhőszakadásos zápora. Nem csak hogy el ne veszsziink, hanem hogy viszsza is hódítsunk, a fölada- tunk. Ha elleneinket e téren verseny s küzdés nélkül hagyjuk, jövőnk mentlietlenül veszve van. Nem a jelenért, hanem a jövőért harczolunk. Ne engedjük a jövő nemzedéket a lassan becsempészett tévtanok prédájára. A jövőről mi számolunk az élő Isten előtt. Baronius a Martyrologiumhoz adott jegy- zeteiben, a lepantoi csatának szövegéhez azon szavak után :

„posse inimicos nostros nullo negotio profiigari-' ezt irta : ,,modo in unum animi christianorum viresque conveniant.1' ,Animi, viresque.' Püspökeink áldozatkészsége ritka, nem volt korszak, melyben többet tettek volna apáink. Eréïy, ki- tartás, munka- s pénzáldozat. Miért oly hatalmas a forrada- lom ? Miért oly hatalmas a pénzérdek ? Miért oly hatalmas, az, — kinek nevét is alig szabad említeni a papiron ? Mivel lapokra milliomokat költött, a lapokat pénzzel lefoglalva bírja. A mely időben a kath. nép a sajtót teljes igénybe ve- szi, a mikor e téren az ellenséges elv nagyságához mért szel- lemi és anyagi erővel fog küzdeni, jelenben szenved, de jö- vőjének neve, dicsősége, uralkodása biztosítva lesz, s fogják mondhatni utódjaink: .laudetur J e s u s Christus, in aeter- num amen.'

*

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

P E S T , dec. 30-án A ki a legnehezebb világharczot küzdi, a szentatya, az ő fiainak küzdelmeiben is részt vesz.

Megkaptuk, s örömmel közöljük a szentatyának főt. s tudós Dankó József udvari káplán, sz. Ágostonról nevezett cs. k.

fölsőbb papnevelő intézet igazgató, s liittanár úrhoz, s ille- tőleg a bécsi egyetem liittani karához menesztett dicsérő s buzditó levelét. 0 a szentatyának szavai mindég vigaszt s erőt n y ú j t a n a k a fiúi kebelnek, A levél a hittani kar lelkes föllépésére vonatkozik, melylyel a bécsi egyetemnek kath.

jellegét megmenteni törekedett a mult évben. Olvasóink előtt a tárgy ismeretes már. A bécsi cs. k. p r o t . hittani felsőbb intézet tanárai 1861 j u n 18-án fölvételért kérvényeztek a bécsi kath. egyetembe. Nem első kísérlet, s annyi visszave- tés után csak utolsó lenne. Az 1848 márt 18-án, ama gyö- nyörűséges, s a bécsi Aula történetében feledhetlen napok után történt az első kísérlet ezen fölvételre. A kérvény in- -dokoltatott, hogy a prot intézet tanári testülete saját „ro-

konszenvét az egyetemben történt lélekemelő események fö- lött nyilvánítsa," hogy „saját érzelmeit s legbensőbb rész- vétét e véghezvitt tettek fölött közzé t e g y e " . 1848 april 7-én mondák, hogy a fölvételhez csatolt reményt már a prot.

hittani intézet alapittatásánál meritették. 1848 april 12-én a fölvételi tervet is előterjesztették. 1849 jan. 7-én a cs. kir.

minisztérium tagadólag válaszolt : „auf das gestellte Ansu- chen wegen Einverleibung für j e z t nicht eingegan- gen werden könne." 1850 oct. 3-án a prot. hittani intézet mindazon hatóságokkal fölruháztatott, a melylyekkel egy bi- rodalmi egyetem bir. Ezt elfogadták, de ez nem volt elég, 1861 jun. 18-án u j kérvény nyújtatott be. A kérvény az egyetem- mel közöltetvén, három világi kar a fölvételre véleménye- zett, egyedül a hittani kar tudori s tanári testülete erélye- sen tiltakozott ellene, s ezen tiltakozását mint kéziratot ki- nyomatta. Ehez főt. Dankó Jószef ur bővebb értekezést irt, s mind kettőt a szentatyának aiáterjesztette. Erre szól a szentatya válasza: „Dilecto Filio Joseplio Danko Faculta- tis Theologicae Decano in Universitate Vindobonensi, Vindo- bonam. — Pius P P . IX. Dilecte Fili salutem et Apostolicam Benedictionem. — Summa cum animi Nostri laetitia didicimus ab epistola Tua et a Dilecto Filio Nostro Philippo S. R . E.

Presbytero Cardinale Guidi quanto studio quantaque conten- tione arcere sategeritis heterodoxiae labem Universitati Ve- strae, et praesertim Theologicae Facultati impendentem ab inductione magno molimine tentata acatholici magisterii.—

Quo sane in diuturno certamine eximiam Vobis compara- stis firmitatis plane dignae catholicis Viris laudem, dum cathedras potius Vestras, honores, privilégia, proventus abdicare decrevistis , quam pati, ut Vobis admiscerentur dissentientes.. — Huic vero fidei merito illustrando sensus illi Vestri accedunt impensi obsequii, ac filialis in Nos amo- ris, qui sicuti elucent in epistola Tua, sic conlirmantur ab iis, qui vobiscum versati sunt. — Quamobrem cum adeo bene de catliolica fide et hac Apostolica Sede mereamini, facere non possumus, quin Vos summopere commendemus, pro- pensissimamque in Vos testemur voluntatem, cujus ut aper- tissimum liabeatis pignus, Apostolicam Benedictionem Tibi

ac Collegis Tuis peramanter impertimus. — Datum Romae apud S. Petrum die 2 Decembris 1863 Pontifieatus Nostri Anno XVIII. Pius P P . IX.

ROMA, dec. 18-án. A szentatya ezen választ adta a fran- cziák császárjának meghívó levelére a congressust illetőleg:

„Császári fölség! A gondolat, melyet fölséged kifejez, a fejedel- mek vagy ezek képviselőnek közremunkálásával megalapít- hatni egy rendszert, mely képes legyen megrázkódtatás nélkül Európában, s adná az Isten, hogy másutt is, a lelkeket lecsen- desíteni, a békét, nyugalmat, s rendet, hol ezen jótétemények szerencsétlenül elvesztek, viszszaliozni, — ezen gondolat oly szándék, mely fölségednek tiszteletet hoz, s mely mindnyá- joknak közremunkálásával az Isten szent malasztjának segit- sége mellett a legjobb eredményeket szülheti. E miatt mi szívélyes indulattal csatlakozunk ily dicséretes vállalathoz, és sietünk fölségedet már most biztosítani, hogy minden er- kölcsi befolyásunkkal azon leszünk, miszerént az igazságos- ságnak elvei, melyek ma elvettetnek, lábbal tapostatnak, a fölzavart társadalom javára viszszaálitassanak ; hogy a meg- sértett jogok, azoknak javára, kik ama jogoknak megsértő-

(10)

tése által kárt szenvedtek, viszszaadassanak, mindenek fölött pedig, hogy különösen a kath. országokban a legfensóbb ki- tüntetés, mely a kath. religiot természet szerént megilleti, miután egyedül igaz, ismét megalapittassék. Fölséged köny- nyen megérti, hogy Krisztus Jézusnak helytartója, mind kép- viselő tisztének kötelessége, mind pedig saját meggyőződése miatt, miszerént a kath. religio, ha az életgyakorlattal egye- sittetik, egyedüli eszköz a népek erkölcsösitésére, a politi- kai gyülekezetben is köteles a mi fönséges religionknak, mely egy, szent, katholikus és romai, jogait a legnagyobb buzgósággal védeni. A mi bizalmunk, hogy a sértett jogokat visszaállítva lássuk, azon lelkismeretes kötelességünkből szü- letik, mely nekünk azoknak védelmét parancsolja. Midőn ezen sértett jogok iránt gondoskodunk, nem akarjuk, hogy fölséged föltegye, mintha a szentszék jogainak viszszaállitá- sáról kétkednénk, mivel a más indokokon kiviil, birjuk föl- ségednek több izben és nyilvánosan adott biztatásait, melyek- ről, miután oly magas és ily hatalmas fejedelemtől jöttek, kétkedni annyi lenne, mint fölségedet megsérteni. Ezen elő- leges s ez alkolommal szükséges előadás után. hogy fölsé- gednek gondolatját is kifejezzük, mondhatjuk, hogy örömmel látjuk az anyagi haladásokat, s óhajtjuk, hogy a népek bé- kével élvezzék saját javaikat, mind az azokból merített nye- reség, mind a reájuk fordított munka miatt. De nem mond- h a t j u k ezt azon esetben, ha némely néptöredéktől nyilvání- tott bizonyos vágyak kielégítésére fölhivatnánk, melyek meg nem egyeznek a fönn említett elvekkel. Mi reméljük, hogy fölséged mély belátásával őszinte nyilatkozatunkban fölis- merendi a nemes nyíltság jellegét, mely a szentszék tetteit mindég jelzi, ugyszinte a nagy tiszteletnek tanúságát fönsé- ges személye iránt, a kihez ily nagy fontosságú ügyben oly leplezetlenül szólottunk. Ezekhez, atyai indulatunk biztosí- tása mellett, adjuk apostoli áldásunkat fölségednek, fönséges

nejének, és a császári herczegnek. A Vaticáni palotában.

20 nov. 1863. IX Pius p á p a . "

M A G D E B U R G , dec. 17-én. Az utolsó választásoknál a haladók, vagyis a protestáns nemzeti egylet mellett, mely a panslavismussal párvonalt fut, a rénusi tartományban, Köln, Bonn, Achen stb. a katholikusok is kifejtették erejü- ket. Itt tünt föl a különös jelenet. Egykoron a protestánsok a királyt pápának kiáltották, cujus regio, ill kis etiam religio szerént, mivel a fejedelmek, a püspökök és kolostorok bir- tokain gazdagodva, örömmel fogadták a vallásos forradal- mat az egyház terén, mely hasznot h a j t o t t az üres pénztár- nak, és a roskadozó hatalomnak ; ma Poroszországban nem akarván a király a burokba rejtett forradalmi párttal ha- ladni, daczára hogy az ő kormánya a szabadkőmivesi sectá- nak alázatos szolgája, egyedül a katholikusok választották a conservativ követeket. H a a forradalmi elv megragadja az elméket, pillanatra a kath. érzelem a hátraesők gyalázatja ; de később az állam, a társadalom egyedüli menekvése gya- nánt üdvözöltetik. A forradalmárok csak addig ostromolják a katholikus elvet, míg kormányra jutnak, később az egyedüli támasznak ismerik és dicsérik. — Berardinak kineveztetése a berlini nuntiatura helyére örömöt hozott a katholikusokra.

Azonban ténylegesen semmit sem tudni, mivel mi ma is ugy véljük, hogy Berlinben nem lehet pápai követ, ha ott n ncs kath. püspök. — U g y látszik, hogy Austriában titkos

társulat van, mely Renan hazug könyvét terjeszteni akarja, mivel forditják több nyelvekre, és házanként csekély áron árulják. A püspökök pásztori körlevelekben intik a hiveket, nehogy az ily üzérek által megcsalatassanak. ') Mondatik, hogy a bécsi kormány el nem tiltotta a könyvet, mivel tudomá- nyos ; nem tudni, ha a tudatlanságot veszi e tudományos- ságnak, miután a német tudósok müncheni gyülésükben ki- nyilatkoztatták , hogy a miinek semmi tudományos becse nincs. Ha valamely pesti egyetemi tanár a tőzséreknek a 13-ik században birt helyzetét történetilegjleirná, ez bizonyosan t u - dományos munka volna, tehát bizonyosan^számolhatna arra, hogy el nem tiltatik ; azonban nem tanácsolnók senkinek a nyomtatási költséget. De talán csalatkozunk. Azonban örven- deteseket is Írhatunk Austriáról. Alig 20 éve, hogy az első kis papnövelde megalapittatott, és már eddig a német me- gyékben 20 van. A nem-német megyék hátramaradtak. A fia- tal papok száma szaporodik, a hiányok töltve vannak. P o - roszországban is a hivatottak száma nőttön nő. Mult évben a bonni egyetemen volt 204 kath. hittanhallgató, ez évben van 221 ; protestáns hittanhallgató mult évben volt 67, ez évben van 56. — Az esperesi kerületek havi gyűlésein egész N é - metországban a püspökök által kitűzött hittudományos kér- dések szoktak megvitattatni. A munkálatok egyenként a me- gyés püspöknek beküldetnek, itt megvizsgáltatnak, s a leg- jobb a megyei papsággal közöltetik. 2) A müncheni érsek a jövő 1864-ik évre e tárgyat tűzte ki a kerületi gyűlések dolgozatjainak : ,,Bizonyittassék be, hogy az egyháznak a legszélesebb befolyást kell engedni a közéletre ; s jeleitesse- nek ki a módok, hogy a papság ama kötelességének eleget tehessen." Utasításul mondja az érsek, miszerént nem kí- vánja, hogy kiki a kérdést egész terjedelemben tárgyalja ; hanem válaszszon kiki magának a kitűzött kérdés terjedel- méből egy részt, s ezt fejtse meg alaposan, például : az egy- ház viszonyát és befolyását egyik vagy másik politikai pártra, az egyház föladatát a társulatokra nézve, az egyház és az ipar vagy kereskedés, az egyház és a tudományos vagy a ponyva- irodalom stb. Az érsek által kitűzött kérdést már az egyház- ellenes lapok is fölkapták ; ez kétségtelen jel, hogy az érsek igen korszerű s gyakorlati kérdést adott föl.

E D I N B O U R G . dec. 18-án. Wiseman bibornok, rövid betegségéből fölgyógyulva ismét az aggok és betegek j a - vára rendezett társulati ebéden részt vett, mely ebéd az aggok pénztárába 7000 frankot jövedelmezett. Mindnyájan örültek a halhatatlan nevű bibornoknak fölépülésén, mivel élete a kath. egyház ujfölvirágzásával Britanniában ösz- sze van kötve : a bibornok poharat emelt, megköszönte a figyelmet, s megemlékezett a boldogult Barnewell H e n r i k r ő l , ki minden vagyonát az aggok és szegények számára föláldozta, s az e czélra működő egyletet

megalapította. — Mult héten a templom s a jótékony in- tézetek körüli buzgóságnak több tanúságait szemléltük. A kath. egyház lassan viszszahóditja Britanniát, s ennek meg- téréseért tett imádságok eddig is bámulatos gyümölcsöket

'") A g y ő r i m e g y é s p ü s p ö k ő m é l t ó s á g a n o v . 18 ról m e n e s z t e t i e g y t u d ó s é s k e n e t t e l j e s k ö r l e v e l e t papjaihoz.

2) K a l o c s a i f ű m e g y é b e n a k i t ű z ö t t k é r d é s e k l e g h e l y e s e b b m e g - fejtése d i j s z t a t i k , kinyoma'.ik, é s a m e g y é s papságn; k k i o s z t a t i k .

(11)

teremtek. A legfőbb, mit ezen imádságoknak tulajdonítha- tunk, az, hogy a katliolikusoknál a buzgóság föl,'Vdt, és tar- tósan eleven marad az egyház érdekeinek eh ditásában.

Ezt kívántuk csak, mivel csak erre van szükségünk- Gyen- gén álltunk, mivel nem érdekeltettünk szent religionk ügye- iről- Az Isten megtehetné, hogy a kormány emberinek aka- ratját meghajlítaná: de inkább akarta, hogy a hatalmasok ellenére, vagy legalább nélkülők fölvirágozzék a kath. reli- gio Angolországban. — Burton-non-Irwellben, Lancashire grófságban a kath. kápolna, mely Humfrey de Trafford báró költségén épült, bevégeztetett, nem sokára a plebania-tem- plom van közel a bevégeztetéshez, mely 150,000 frank költ- séget igényelt. A katli. családok áldozatkészségeinek fényes bizonyítéka. Manchesterben pedig nov. 22-én Croshell pré- post ur sz. Albán tiszteletére egy kápolnát megáldott. — Fentinam-road-ban, délnyugotra Londontól Grant püspök egy zárdát, és ápoldát megáldott, melynek fölépítése ha- sonlóan 150,000 frankba került. A zárda a Petits-soeur-des- pauvres nőegyesületnek adatott át, kik közül kettő a csen- dőrök és a fegyelmi törvényszék által oly durván zaklatta- tott, a mint novemberben megírtam. íme Angolország új- ból fölépül, a kath. élet anyagi és szellemi építésben tün- döklik. — Nov. 17-én Grant püspök a bérmálás szentségét kiosztotta Hastings-ban az orei árváknak, kik között öt meg"

tért volt. Másnap néhány apáczának fejére tette a velum virginitatis-t, utánna eső nap pedig Nayííeldbe, a canterbery-i érsekek egykori nyaralójába sietett, hogy a Jézus kisdedsé- géről nevezett nénéknek fölépített házát megáldja. Acanter- bury-i érsekek ezen nyaralója 10-ik századból szent Duns- tautol ered, de a mai palota 16-ik században építtetett. 1332- ben a Concilium Maghfeldense jun. 17-én itt tartatott. A re- formatio idejében Cranmer apostata Mayfieldet VIII. Henrik- nek ajándékozta, a ki azt ismét Noth Eduardnak adományozta Ezen családtól egy magánzó megvásárolta a palotát, a ki ezt jelenleg Jézus kisdedségéről nevezett szüzeknek aján- dékozá- Hol tehát egykoron szent Dunstan, Eduard, Tamás lakott, ott most Istennek szent életű szüzei megtelepedtek, igy tehát mondhatjuk Faberre] : „Angolországban a szentek ős helyeikre viszszatérnek. Mikor Meyüeldben még katholi- kusok laktak, egy alapítvány szerént a toronynak harangja

bizonyos órában minden nap meghúzatott, intvén a híveket, hogy a megholtakért imádkozzanak ; a harang a reformatio után is mindég szólt, de máig nem volt ember, ki szavát ér- tette volna. Most már vannak, a kik a harangnak szavát ér- teni fogják, s a beszentelés estvéjén először húzatott meg a harang, a szüzek térdre borultak, s a ,De profundis'-t han- gosan elmondták. Három század után e szent szokás is ugyan- nazon a helyen megujult. — Canterbury-hez közel Hales báró a carmeliták számára zárdát épittet ; ő maga is a szer- zetbe állott, az épités 850,000 frankba fog kerülni. A pénz készen van, a kötvény aláíratott, két év alatt az egésznek fölkeli építtetni. — Liverpoolban nov. 17—19-én rendezett bazar 77,000 frankot hozott az árvaházra, melyet a Szere- ï.'et-nénék kormányoznak. E czélra Mozley zsidó 625 frankot adományozott. Ritka, s annál nemesebb példa. Másutt Re- nan müvét árulják hitsorsosai, ő pedig a kath. árvaházra te- temes összeget nyújt. A bazar bohóezjátékot is szervezett, hiely 1500 frankot jövedelmezett; nov. 19-én pedig nagy

tánczmulatság volt, benne sorsjáték, igy tehát a pénz nagyra nőtt. Pénzvilágban becsületes úton szent czélokra pénzt csi- nálunk, keresünk, gyüjtünk. — A tömlöczkáplánságokról szóló tövénynek jo oldalát eddig igen kevésben érezzük- * Fakefieldben a községi tanács megengedte, hogy a kath.

pap bár mily órában bemehessen a tömlöczbe. De h o g y a n o k - tassa a vegyesen lakó rabokat ? A kath. rabok hallgatnának az oktatásra, de a nem-katholikusok azalatt beszélnek, békó- ikkal csörömpölnek, minden beszédet lehetetlenitenek. A kath. papnak külön teremre van szüksége, hogy kötelességét teljesíthesse. Londonban Swift tanácsnok, habár nem-katho- likus, indítványozta, hogy a kath. pap számára a tömlöcz- épületben külön szoba adassék, és évi fizetése a községi pénztárból utalványoztassék. Swift urnák inditványa kevés szótöbbséggel megbukott, de Swift ur a karácson utáni gyűlésben ismételni szándékozik inditványát. — Az angol protestánsok között a komoly tudományosságnak barátjai igazságot kezdenek szolgáltatni a szerzeteseknek. A ,Surtees Society társulatnak évkönyveiben, 42-ik kötetben, mely 1862-ik évre, szóll Walbran úrtól a fountainfi apátság törté- nete leíratik. Ezen kötetnek 61-ik lapjáli az 1194-ben ural- kodó éhség idejéről ezeket olvassuk : „A szegények a foun- tainsi apátság ajtai előtt öszszesereglettek, ugy hogy mind- nyájoknak nem lehetett helyet adni. Az apát tehát a szom- széd erdőből ágakat hozatott, s belőlök a szegények számára menedéket készíttetett. Ehez szerte szét küldte a szerzete- seket, hogy élelmet szedjenek, s az éhező népnek legyen mit enni. Rendelt papokat, kik egyedül a betegeknek gond- ját viselték, s a haldoklókat vigasztalták, s szentségekkel ellátták." Vajha ma megvolnának Angolországnak kolosto- rai, a szegénység nem gyötrené, az éhség nem ölné a népet, mivel az önkényes szegénység elejét veszi a kényszeritett szegénységnek. Nem csuda tehát ha az angolok között is ébred az eszme viszszaállitani sz. Benedeknek rendjét. De az államegyház kebelében szerzeteseket fölállítani akarni a protestáns világ botránya és gúnyja volna. Szeretnők ha leg- alább megkisértenék, mivel a prot. irók rágalmai a szerze- tes élet ellen igy toroltotnának viszsza azon irók hitsorsosai által, s a fiak megtagadnák őseiket, mivel megtagadnák a szerzetes élet ellen táplált ellenszenveket.

Szentszéki határozatok.

A corinthusi egyház példájától kezdve, mely sz. Kele- men pápához fordult, hogy fontos ügyben tanácsot kérjen, minden századon át szokásban volt azon szentszékhez folya- modni, melynek első birtokosához mondatott : ,confirma fra- tres tuos." Sz. Hieronymus mondja : „Cum in chartis eccle- siasticis juvarem Damasum Romanae urbis episcopum, et Orientis atque Occidentis consultationibus responderem."

Maga Leibnitz Basses jezsuita atyához ir : „utile esset di- scere, quae Romae decernantur in Congregationibus, velut Rituum, Inquisitionis, Indicis etc. nam talia a me minime spernuntur." 3) Aromái gyülekezetek válaszainak tekintélye onnan van, mivel a szentatya nevében adatnak. „Haec est

») S. Iren 1- 3. adv. haer. c. 3.

l) Ep- 11-

3, Opera ornti. ed. T u n n e s . T . 2. parte I. p . 2 7 6 .

(12)

differentia, igy ir F e r r a r i s , inter illorum ceterorumque do- ctorum responsa, quod privati doctores legem non consti- t u a n t , dum s. Congregationum d é c r é t a omnino dirimunt quaestionem, et cum p o t e s t a t e legislativa innitantur, eorum interpretationes faciunt j u s commune." ]) M i n d e n egyes gyülekezeteknek körét, t á r g y á t , hatalmát az alapittatási ok- levél m u t a t j a . A szertartások e g y s é g e Victor p á p á n a k any- nyira szivén feküdt, h o g y az asiaiak m a j d nem kiközösítettek.

I. Incze p á p a Decentius Eugubinushoz panaszkodik : „ d u m unusquisque, non quod traditum est, sed quod sibi visum fue- rit, hoc existimat esse tenendum, inde diversa diversis lo- cis aut teneri aut celebrari videntur, et fit scandalum popu- lis. Quis enim nesciat, id quod a principe Apostolorum P e t r o Rom. Ecclesiae traditum est, ac nunc usque custoditur, ab omnibus debere servari ? " s) V. Sixtus a trienti zsinat óhajából (sess. 25.) ,Congregatio R i t u u m ' megalapitotta :

„ Q u i n q u e Cardinales delegimus q u i b u s haec praecipue cura incumbere d e b e t , ut v e t e r e s ritus sacri ubivis locorum in missis, divinis ofiiciis, sacramentorum administratione, cete- risque ad divinum cultum pertinentibus a quibusvis personis diligenter observentur, ceremoniae si exsoleverunt, restituan- t u r , si d e p r a v a t a e fuerint, reformentur. Id examinent Nobis p r i u s consultis." 3) Ezen, s alkalmilag más gyülekezeteknek t ö r v é n y erejével föíruházott válaszait közöljük.

,Libera me Domine.'

D u b i u m. An in exequiis ad tumulum liceat canto- ribus incipere responsorium Libera me Domine-, a n t e q u a m sa- cerdos celebrans compleat legere ultimum evangelium Mis- sae, et priusquam idem celebrans se exsuat planata, et mani- pulo, et se induat pluviali ac se sistat in castro doloris.'

Magister ceremoniarum : Eminentissimi ac Reverendis- simi Domini : Proposito dubio responsio desumenda est e rubricis Missalis et Ceremoniális episcoporum, q u a s hie af- ferre j u v a t . Apud Missale tit. de his quae omittuntur in Missa pro d e f u n c t i s cap. 13 h a b e t u r num. 4: „ F i n i t a missa, si fa- cienda sit Absolutio, celebrans retrahit se ad cornu Episto- lae, ubi exsuitur Casula e t d e p o s i t o Manipulo, accipit Pluvi- ale n i g r u m . Subdiaconus médius inter duos Acolytos cum candelabris accensis d e f e r t crucem, sequitur celebrans f a c t a p r i u s altari reverentià et Diaconus a sinistris ejus. Sub- diaconus cum cruce sistit se ad pedes tumuli. Celebrans vero ex alia p a r t e in capite loci inter altare et t u m u l u m aliquan- tulum versus cornu Epistolae, interim c a n t a t u r responsori- um Libera me Domine etc. Apud Ceremoniale episcoporum 1.

2. c. 27. n. 2. eadem l e g u n t u r . E x allatis rubricis prae- scribentibus, u t absolutio finita Missa et non prius p e r a g a - t u r , sequitur, responsorium Libera me Domine, quod absoluti- onem praecise respicit, post Missam incipere debere, non a u t e m cum celebrans récitât ultimum Evangelium. An vero idem responsorium inchoari valeat immediate post Mis- sam , a n t e q u a m sacerdos se exsuat Planata vel idem

') Bibliotheca T . 2. p. 1113. ed P a r i s 1858.

2) M a r t e n e , do ant. Eccl. ritib. j. 4. c. 1.

s) Bullar. Mainard. T . IV. part. 4. Constit.117. p. 395.

induit Pluviale, quamvis id fieri posse videatur, praesertim si Castrum doloris situm sit in medio chori, ex contextu su- perius a d d u c t a e rubricae Missalis, ubi legitur quod, cum ce- lebrans r e t r a h i t se ad cornu Epistolae exsuitur Casula, ac- cipit Pluviale etc. interim, idest eo ipso tempore, c a n t a t u r responsorium, ne c non e verbis Ceremoniális, in quibus enunciatur, quod celebrans accedet ad cornu Epistolae, de- posita Planata accipit Pluviale exspectabit finem responso- rii, scilicet inceptum cum accessit ad cornu Epistolae, qui usus servatur in patriarchali Basilica Lateranensi ; t a m e n congruum esset, u t responsorio initium detur, p o s t q u a m sa- cerdos Pluviale induerit, et Subdiaconus cum cruce ad p e - des tumuli pervenerit, sicuti innuere videtur Rituale tit. de Officio faciendo in exequiis absente corpore, praescribens u t cum Sacerdos Pluviali p a r a t u s ad tumulum accesserit, t u n c a circumstante clero responsorium d e c a n t e t u r . I t a q u e exhi- bito dubio rescribendum censerem : Responsorium ,Libera me Domine' cantari non posse n i s i finita Missa, et conveniens est, u t illud cantores incipiant, cum sacerdos est Pluviali in- d u t u s , et Subdiaconus cum cruce ad pedes tumuli p e r v e n e - rit, etiam si Castrum doloris aderit in medio chori.

D e c r e t u m , S a n c t i M a r c i ' Inter cetera p o s t u - late S. Congregation! Concilii proposita, horum examen a b eadem S. Congregatione Concilii diebus 8 maji et 16 novem- bris superioris anni 1860 commissum fuit huic Sacrorum R i - t u u m Congregationi. S u p e r quibus Sacra R i t u u m Congrega- tio in ordinariis comitiis ad Vaticanam aedem hodierna die habitis Emi et Rmi P a t r e s sacris tuendis ritibus praepositi post aecuratum examen rescribendum c e n s u e r u n t : „ R e s p o n - sorium Libera me Domine canendum non esse nisi finita M i s s a , et conveniens esse, ut illud cantores incipiant, quum sacer- dos fuerit Pluviali indutus, et Subdiaconus cum c r a c e ad p e - des tumuli pervenerit, etiam si Castrum doloris adsit in me- dio c h o r i . " —- Atque ita rescripserunt et servandum man- d a v e r u n t die 7. sept. 1861. ')

VEGYESEK.

Saint-Luis városban tetemes lopás t ö r t é n t . N é h á n y h é t múlva a plébános magához h i v a t j a a károsodottat, s á t - a d j a neki a 15,000 dollárt. A birtokos nem-katholikus v o l t , többi vallássorsosaival csudálkozott, mily sziv lehetett az, mely a mai időben ennyi pénzt viszszaadjon. — Ez töredel- mes sziv volt, mely a gyónásban föloldozást nem kapott, m i g csak a lopott jószágot viszsza nem a d j a . Ezt csak az t e h e t t e , a ki gyóni j á r .

— Az olasz katholikusok a szentszék iránti hódolatu- kat kijelenteni, s a kifosztatás u t á n mindég szükségben szen- vedő pápai kincstárnak segedelmet hozni a k a r v á n , R o m á - ban a szentatya arczképét levéljegy n a g y s á g b a n száz m e g százezer p é l d á n y b a n készittették, h o g y ezen kis j e g y g y e i barátjaik s rokonaiknál a szokásos karácsonyi ü d v ö z l e t e t megtehessék. Leleményes szeretet ! Megtiszteli rokonát., hódol a s z e n t a t y á n a k , segélyt n y ú j t a a szentatya f ö n s é t j s z e g é n y s é g é n e k .

' ) Analecta j u r i s Ponttficii Libello 65. p. 2245.

Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos PAIASTEY PAL.

JSyomatott Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) P e s t e n , 1864.

(13)

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.

[ Megjelenik e lap heteukint kétszer : szerdán és szom- baton. — Az előfizetési díj f é l é v r e , postán küldéssel

5 frt. 25 kr., helyben 4 frt. 9 0 kr. a. é. ;

C

Előfizethetni minden cs.

kir. postahivatalnál, s Pes- ten a szerkesztőnél (Lipót- utcza 19 sz.) s Kozma V a - zul-féle nyomdai irodában

(hal-piacz és aldunasor sarkán , 9. sz. a.)

Pesten, január 6-án.

TARTALOM : Havi szemle I. — Egyházi tudósítá- sok. — Szentszéki határozatok. — Vegyesek.

Havi szemle.

IL

Nem első szó, nem első panasz, hogy Europa roszszul van, hogy u j rend szükséges. Bajor Lajos, II. Fridrik ugyanezt mondta, IV. Henrik, I. Napo- léon meg is kezdette az u j szervezést. De mi egy emberélet ily vállalathoz, hol u j tanok, u j erköl-

csük szükségesek? A nagy fejedelmek után rende- sen kis fejedelmek jönnek, az előbbi állapot leron- tatott, az aj be nem hozatott, a vállalat elesett, Eu- ropa még roszszabbul lett. Quid leges sine moribus

— vanae proficiunt? A társadalom átalakitására egyedül az egyház van hivatva, mivel ő tanit, ö ne- vel, erkölcsöket ő idomit, ő a korszakokat túl éli, elvet nem cserél, az őszolgálatjában mindenki nagy, mindenki kicsiny, senki nem szükséges, senki nem fölösleges. Mult században a fejedelmek közös erő- vel megkezdték az átalakítást, egy irányban men- tek, hogy az egyházat minden pontról kiszorítsák, állami intézetté nyomorítsák. III. Gusztáv, Ponia- towski László, II. Katalin, Kaunicz a franczia böl- csészek ajtain bérelt fülelőket tartott, kik a bölcsé- szek gunyorait hiven megírják.

1

) II. Josef, II. Frid- rik maga bölcsész, maga gunyorász volt. S hová vitt a cyclopsi m u n k a ? 1792-re. Hova lett a nápolyi, a spanyol, a portugalli királyi ház, hol a febronisták uralkodtak ? Hova lettek a bourbonok, kik udvara- ikban bölcsészeket ápoltak ? Az egyház tiltakozott, a szentszék a fejedelmek, s a népek érdekében eme- rény ellen óvást tett. Hasztalan volt; a tanok kellet- tek, csak mivel u j a k valának. a kath. férfiak Maistre- ig dőréknek nézettek, csak mivel ó tanokat hirdet- tek. A világ minden áron a boldogságot az egyhá- zon kivül, az egyház ellen kereste. Az udvari böl- csészek, legisták a szabadkőmivességben a tanokat folytatták, a páholyok minisztereket adtak, az u j

]) Cantù, Storia, T. 11. p. 129, ed. Torin. 1858.

I. Félév. 1864.

elvek korlát nélkül uralkodtak. Hol van az israzi boldogság ? 16-ik században a kath. egység meg- szakadt, ebből boldogságot jósoltak; hol van a bol- dogság? 1789-ben a kei*, egység megszakadt, az u j elvekből boldogságot vártak; uralkodnak az u j elvek, hol van a boldogság? A szabadság, az egyenlőség, a nemzetiség elveivel békét, haladást, társadalmi nyu- galmat erőszakoltak; ezen elvek egyetemesek, a 89-i elvek a franczia császári alkotmány homlokára irvák, de velük nem a béke, nem a haladás, nem a nyugalom, hanem a háború, a sülyedés, a nyomor egyetemes, az épület minden részen omlik, dül, el- nyomással fenyeget.

Egyességet keresnek. De miben egyezzenek meg a hatalmak ? Septemberben a muszka czár ellen

1

lejegyeztek. nem sokára

I I I . N í ^ ú I ó u h » I l o n

meg- egyezhetnek, de azután? Könnyebb megmondani, mi ne legyen, de mi legyen, hic labor, hoc opus est.

Délibáb volt a congressus, mindenkit meglepett, so- kat elbájolt, a sivatag homokjain utazóknak a viz- kép enyhet igért. A congressus szójátéknak ismerte- tett, a délibáb elfutott, mivel hozzá közeledtek. ,Csak m e g e g y e z n i tudnának a hatalmasságok, minden jó volna.' Ha minden ettől függne, a délibábot utói érnék, mivel jó szándékban nincs hiány. Az emberi akarat mindenhatósága, korunknak jellemvonása,

„Deus est, qui incrementum dat" szólamra senki sem gondol; pedig az emberi akarat ronthat sokat, nem épithet semmit. Nisi Dominus aedifieaverit civitatem, in vanum laboraverunt, qui aedificant earn ! Az em- beri akarat csak az elv által, melynek szolgál, hatal- mas. Az elvtelenség pedig egyetemes,innenaz egye- temes tehetetlenség, innen a megegyezés lehetetlen- sége. ,Megegyeznek a megnemegyezésben' ép annyi, mint megegyezni a megegyezésben, ,forma formae,

4

Hegel fogalma. Mit tehet az elvtelen akarat ? Elté- ved, mindenüvé ütközik. Anyagi, vagy is polgári s politikai rendet a k a r n a k ; az anyagnak nincs rendje, benne az erkölcsi, a szellemi rend mutatkozik, az anyag csak a szellemi rend által, és miatt létezik.

Jöjjenek öszsze az államárok, üljenek öszsze a feje-

(14)

1 0 «

delmek, egyezzenek meg, szavazzanak ,igen'-t, sza-

vazzanak ,nem'-et, ha az ,igen' nem az erkölcsi tör- vényre esik, ha a ,nem' nem a bün ellen sujtatik, Europa mindent vészit, semmit sem nyer, az erköl- csi törvény elleni megegyezés egyetemes b ü n , kö- zös merény, botrányosabb öszszeesküvés lenne. Mit tehet a megegyezés az igazság ellen ? Convenerunt principes adversus Dominum, et adversus Christum ejus. — Q,ui habitat in coelis irridebit eos, et Do- minus subsannabit eos. Europa sokszor megszegte az erkölcsi törvényt, a nemzetközi j o g o t ; voltak, lesznek Nimródok, Salmanassarok, Solimánok ; de tettük bűnnek mondatott, merényük a ker. lelkis- meret által elitéltetett, a vitának vége volt, az elme egy törvényben megegyezett, egy isteni tekintély- nek engedelmeskedett, meg volt az egyesség, a zavar

átvonult, a közrend helyre állt. Ma nincs jog, nincs te- kintély, nincs erkölcsi törvény, nem lehet egyesség. A vestphaliai béke a kath. jogot föladta, az 1772-i el- osztás a ker. jogot kitagadta, Europa 1793—1814-ig nem hallott jogot, csak hadi parancsot és ágyúszót. A gyengébb elnyomatott, ki szolt mellette? A sikert jog- nak fogadták. Itt lett, insanabilis fractura tua, pessima plaga tua,' ') mivel a jog eszmében is elvettetett. Az er- trívirAujT- an ólla.%u.o+ nem kötelezi, nincs tehát jo^, mivel a jog erkölcsi kötelességből, ez pedig erkölcsi törvényből ered.

2

) Érdek volt az elv, érdek a sza- bály, erőszak a végrehajtás. Ez állam- ez társada- lom-ellenes. A nemzetet önmagában, a nemzeteket

egymástól elszakitja, az európai társadalmat föl- oldja, szétdarabolja. Az érdek önzés, ez pedig min- dent föloszlat, semmit nem egyesit. Egyiknek gaz- dagsága másiknak szegénysége, egyiknek hatalmas- sága másiknak gyengesége, egyiknek uralkodása másiknak szolgasága, egyiknek jóléte másiknak nyomora; az érdek-jog a kalózok joga. Az érdek ja- vára kötettek a szövetségek, kivel ma szövetségben kardot köszörültek, avval holnap kardot törtek, mi- vel az érdekek változtak. S egyességet keresnek a föloszlató elv mellett? Tartós békét, nyugalmat, rendet kovácsolnak a benső harczból ? Csatát, keve- sebb í több szavazatot nyerni lehet ; de a lelkisme- ret törvényét kitörülni nem lehet, ez hódithatlan- s ággal tiltakozni fog az egyesség ellen, mely az er-

' ) J e r . 30, 12.

2) Pasolini mondá ,a jognak állam a forrása Bon- compagni pedig : „nem ismerek birtokot, mely nem egészen a polgári törvénytől f ü g g n e . " (Atti ufF. p. 1044.) A j o g te- llát az államért van; hát az állam mi czélra van? Mola asinaria a contract social, hova a szabadságosak őrölni járnak.

kölcsi törvényt sérti. Mi a b ü n ? Megegyezés a tör- vény ellen. Ha száz akarat a törvény ellen mege- gyez, lesz száz bün, de soha jogos állapot. Nem az anyagban, hanem a szellemi rendben van a zavar, az anyagi rendezés Sysiphus munkája. 16-ik század- tól az európai rend rothadt, a rothadt gyümölcs nem lesz egészséges, ha köz megegyezéssel tizszer egészsé- gesnek is mondatik. Az elvnek következéseit kény- szeríttetik elfogadni, a ki az elvet vallja. Az Isten helyébe tették az embert, a kinyilatkoztatás helyé- be az embei'i észt, a jog helyébe az érdeket, a tör- vény helyébe az erőszakot, s minden föloszlásnak indult. Az Istennek müvét „Filius meus es tu," „tibi dabo gentes" földúlni, helyébe az emberi müvet,

„quis est Dominus, ut a u d i a m e u m ? " tenni akarták, s a mii ernyed, oszlik, az épület dül, mikor tanács- kozni akarnak, Babel lesz belőle. Van az Istennek dicsősége, kik őt tiszta szivvel imádják: elég dicső- ség az is, hogy opus impiorum peribit. Dicsérik az Istent a szentek, dicséret volt az is, midőn Julián föl- kiáltott : ,vicisti Gralilaee.' Nincs katholikus, nincs keresztény elv a nemzetek sorsainak vezényletében;

a mikor a népek boldog léte nem áldja az Urat, áldja a köznyomor; ha nem áldja a siker a békére, áldja a sikeretlenség, mivel hirdeti : ,extra ecclesiam non est salus.' Békét, s talán örököst vártak a con- gressustol, Elihu Burrit quacker-köpenyét császári palásttal cserélte, IY. Henrik, Castel de S. Pierre,

]

) s Kant,

2

) az americai, az európai béke-barátok esz- méje a császári trónon megpendült, Marsnak szekere lekötözve, ,Olive leases for the continent' teljes pom- pában látszott. Sed peccatum Adami ! ,,A congres- susra hivatkozni annyit tesz, mint a háborút kiál- tani."

3

) Vagy sokat mondunk, midőn ker. álla- mot, a romain kivül, Európában tagadunk ? Van sok jó keresztény, szaporodik száma, a hit, az önföl- áldozás fölébredett az egyesekben, a püspökök e- gyessége, a világiak egyletei, a vallásos társulatok, a püspökök alapitványozásai, naponta tett adako- zásai oly hitet mutatnak, melyet a történelemben ily viszonyok között, ily buzgalommal, ily nagy mérvben napvilágra hozva alig találunk. De a kor- mányok a hitbuzgalomnak ezen széles folyamán ki- vül maradtak, a hol közbeléptek, a ker. hitnek buz-

') Projet pour rendre à l'Europe la paix perpétuelle.

Paris 1716.

a) De pace perpetua. Köenigsberg 1796.

3) ,.Crier au congrès ! au congrès ! c'est crier : au feu!

au f e u ! " Girardin. (Monde 353. sz. 27. dec. 1853.)

Figure

Updating...

References

Related subjects :