Az Irányelv rendelkezései

Viszonylag hosszú előkészítést és európai jogalkotási folyamatot követően 2019. júliu-sában lépett hatályba az Irányelv.¹⁰ Az Irányelv a tagállami anyagi fizetésképtelenségi jogok részleges harmonizációját és – legfőképpen – egy „szerkezetátalakítási” keret-rendszer megalkotását irányozza elő.

A tagállamoknak alapvetően két évük van az Irányelv foglaltak átültetésére azzal, hogy ez a határidő további egy évvel meghosszabbítható.¹¹

Az Irányelv három lényeges területen irányoz elő szabályokat. Ezek:

(i) a fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítás,

(ii) a "vállalkozó" (egyéni vállalkozó vagy vállalkozás tagja) adósságrendezése és az eltiltás alóli mentesítése, valamint

(iii) a tagállamok fizetésképtelenségi eljárásai hatékonyságának növelése. Jelen tanulmányban kizárólag a fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítás kérdésére fókuszálunk.

Az Irányelv legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

a. A „fizetésképtelenség valószínűsége”

A fizetésképtelenség elkerülésének érdekében a keretrendszerhez azok az – életké-pes¹² – adósok férhetnek hozzá, amelyek esetén fennáll a "fizetésképtelenség való-színűsége".¹³ A fizetésképtelenség valószínűsége fogalmának meghatározása központi jelentőséggel bír: ez jelenti a belépési pontot a szerkezetátalakítási eljárásba. Nagyon fontos, hogy a fizetésképtelenség valószínűségének meghatározása tagállami

hatáskör-9 Mevorach, Irit – Walters, Adrian: The Characterization of Pre-Insolvency Proceedings in Private International Law. European Business Organization Law Review (Forthcoming), 2019.

10 Az Irányelv előzményeiről és elfogadásának folyamatáról ld. Ehmke, David Christoph - Gant, Jennifer L. L. - Boon, Gert-Jan - Langjaer, Line - Ghio,Emilie: The European Union preventive restructuring framework: A hole in One? International Insolvency Review, 2019.

11 Irányelv 34. cikk.

12 Az „életképesség” terminust az Irányelv széles körben használja, de úgy tűnik, hogy nem mindig következete-sen ugyanabban az értelemben, ld. Tsioli: i. m.

13 Irányelv (24)-(28) preambulumbekezdések, 1. és 4. cikkek

ben marad.¹⁴ E körben az Irányelv annyi támpontot ad, hogy biztosítani kell, hogy az adósoknak rendelkezésére álljon egy szerkezetátalakítási keret annak érdekében, hogy olyan korai szakaszban kezelni tudják pénzügyi nehézségeiket, amikor még valószínű, hogy fizetésképtelenségük megelőzhető, és biztosítható a vállalkozásuk életképessége.

Biztosítani kell, hogy az adósok még az előtt igénybe vehessék a szerkezetátalakítási keretet, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében fizetésképtelenné váltak volna, azaz azt megelőzően, hogy teljesülnének esetükben a kollektív fizetésképtelenségi eljárás megindításának a nemzeti jog szerinti feltételei, ami általában az adós rendelkezési jog-körének teljes elvonásával és felszámoló kijelölésével jár. A szerkezetátalakítási kere-tekkel való visszaélések elkerülése érdekében feltételként elő kell írni azt, hogy az adós pénzügyi nehézségeinek olyan mértékűnek kell lenniük, amely valószínűsíti a fizetés-képtelenség bekövetkezését.¹⁵ A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiter-jesszék az irányelvben meghatározott megelőző szerkezetátalakítási keretek hatályát az olyan helyzetekre is, amelyekben az adósok nem pénzügyi jellegű nehézségekkel küzdenek, feltéve, hogy e nehézségek következtében ténylegesen és súlyosan veszélybe kerülhet az adós esedékessé váló adósságainak kifizetésére való aktuális vagy jövőbeli képessége. Az e veszély fennállásának mérlegelése során vizsgálandó időtartam több hónap vagy még hosszabb idő is lehet, így az olyan eseteket is figyelembe lehet venni, amikor az adós olyan nem pénzügyi jellegű nehézségekkel néz szembe, amelyek vállal-kozásának folytatását, középtávon pedig likviditását veszélyeztetik. Ilyen helyzet lehet például az, ha az adós elveszít egy számára rendkívül fontos szerződést.¹⁶

Az Irányelv nem szól arról, hogy az eljárásba történő belépés legkorábbi időpontjá-nak meghatározása mellett szükséges-e a belépés legkésőbbi idejének meghatározása is. Más szóval úgy tűnik, hogy a nemzeti jogalkotóra van bízva annak eldöntése, hogy a már fizetésképtelen helyzetben lévő vállalkozások számára is elérhetővé kívánja-e tenni a szerkezetátalakítási eljárást. Ez az átültetés folyamán részletes elemzést igényel majd. Felhozhatók érvek amellett, hogy a belépési időszak csak addig tartson, amíg az adós nem került fizetésképtelen helyzetbe (mely utóbbi esetben az új Csődtv. várhatóan kötelezővé teszi a formális fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezését): ez egyértel-műen arra ösztönözné az adósokat, hogy időben kezdeményezzék a szerkezetátalakí-tási eljárást. A fizetésképtelenség előrehaladott fázisában levő társaságok esetén erősen kérdéses, hogy azok „életképesnek” tekinthetők-e, így egyáltalán ki kell-e hogy terjed-jen rájuk a szerkezetátalakítási eljárás hatálya. Az Irányelv maga is megengedi teszi, hogy a tagállamok bevezessenek egy életképességi vizsgálatot, feltéve, hogy az ilyen vizsgálat célja az olyan adósok kizárása, amelyek várhatóan nem lesznek életképesek, és hogy a vizsgálat nem az adós vagyontárgyainak kárára történik.¹⁷ Ugyanakkor cél-szerű volna elkerülni, hogy a szerkezetátalakítási eljárásba való belépést bürokratikus akadályokkal nehezítsük el vagy lassítsuk.

14 Irányelv 2(2)(b) cikk

15 Irányelv (24) preambulumbekezdés

16 Irányelv (28) preambulumbekezdés

17 Irányelv (26) preambulumbekezdés, 4(3) cikk

b. A moratórium

Az adós élhet a moratórium¹⁸ lehetőségével, de ez nem automatikus. Az Irányelv lehe-tővé teszi általános vagy egyes hitelező(k)re, illetve hitelezői csoportra korlátozott (szelektív) moratórium bevezetését. Ebben az esetben lehetőség nyílik arra, hogy a moratórium hatása csak egyes – például a pénzügyi – hitelezőkkel szemben álljon be, míg az adós napi ügyletei, rendes gazdálkodása és kifizetései változatlanul folytatód-hatnak. A moratórium kezdeti időtartama legfeljebb 4 hónap, de legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható. A moratórium – főszabály szerint – védi az adóst az egyedi vég-rehajtásoktól és mentesíti az adóst a nemzeti jog szerinti fizetésképtelenségi eljárás kötelező kezdeményezése alól, továbbá a már folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljá-rást felfüggeszti. A moratórium eredménytelen (szerkezetátalakítási terv elfogadása nélküli) eltelte nem jár automatikusan a fizetésképtelenségi eljárás megindulásával.¹⁹ Várhatóan növelni fogja a szerkezetátalakítási eljárás vonzerejét, hogy annak megin-dításával az adós nem kényszerül egy olyan egyirányú utcába, ahonnan sikertelenség esetén nem tud visszafordulni vagy más megoldást keresni, hanem automatikusan beletorkollna egy likvidációs jellegű fizetésképtelenségi eljárásba.²⁰

A szelektív moratórium kérdése vélhetően az átültetés egyik legfontosabb kér-dése lesz. E körben – más tagállamok megoldásait is figyelembe véve – szükséges lesz egyensúlyt találni a gyors és hatékony eljárás követelménye, a visszaélések elkerülé-sének kívánalma és a hitelezők érdekeinek védelme között. További elemzést igényel, hogy a szelektív moratórium szükségképpen nyilvános legyen-e vagy lehetőség van arra, hogy az csak az érintett hitelezők számára váljon ismertté. E körben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fizetésképtelenségi eljárások határon átnyúló vonatkozásait szabályozó Fizetésképtelenségi Rendelet²¹ hatálya alá nem tartozhatnak közzé nem tett (bizalmas jellegű) fizetésképtelenségi eljárások,²² így e körben a magyar szerkezetá-talakítási eljárások, a moratórium, illetve az elfogadott szerkezetászerkezetá-talakítási tervek EU-n belüli cirkulációja kérdéses lehet.²³

c. A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós

A főszabály az, hogy az adósok részben vagy egészben megőrzik rendelkezési jogu-kat a vagyonuk felett és irányíthatják a napi üzletmentet (ún. „debtor in possession”).

Fizetésképtelenségi szakértő kirendelésére csak a jogszabály által megszabott esetek-ben van szükség, így ha általános moratórium kerül elrendelésre, a felek érdekeinek

18 Irányelv (25), (32)-(39) preambulumbekezdések, 6-7. cikkek

19 Irányelv 7(7) cikk

20 v.ö. Csődtv. 21/B. §, 27. § (2) bekezdés e) pont

21 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (átdolgozás) HL L141/19.

22 Fizetésképtelenségi Rendelet (10), (12)-(14) preambulumbekezdések

23 v.ö. Garcimartín Alférez, Francisco: Cross-Border Restructuring Proceedings within the EU: the Insolvency Regulation and the Future Directive on Restructuring Frameworks, SSRN, 2018. 4.

védelme indokolja, ún. hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség²⁴ esetén, illetve ha az adós vagy a hitelezők többsége kéri.²⁵

d. Ipso facto záradékok

Az adós védelmet kap az úgynevezett ipso facto záradékokkal szemben. A tagálla-moknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelezőknek ne legyen módja arra, hogy egy arra lehetőséget biztosító szerződéses kikötés alapján visszatartsák a még nem teljesített szerződések teljesítését, illetve felmondják, felgyorsítsák vagy bármilyen egyéb módon módosítsák az ilyen szerződéseket az adós kárára, kizárólag azon az alapon, hogy az adós (i) megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítását kezdeményezte, (ii) egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot kérelmezett, (iii) megelőző szerkezetátalakítási eljárást indított vagy (iv) egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüg-gesztő moratórium került elrendelésre.²⁶

A szerződések egy szűkebb csoportja, az ún. alapvető, még nem teljesített szerző-dések, további védelmet is kapnak. Az alapvető, még nem teljesített szerződések alatt azok a szerződések értendők, amelyek a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükségesek, ideértve az olyan szolgáltatásokról szóló szerződéseket, amelyeknek a felfüggesztése az adós tevékenységeinek leállásához vezetne.²⁷ A tagállamoknak olyan szabályokat kell előírniuk, amelyek megakadályozzák a moratórium által érintett hite-lezőket abban, hogy visszatartsák alapvető, még nem teljesített szerződések teljesítését, illetve felmondják, felgyorsítsák vagy bármilyen egyéb módon módosítsák az ilyen szerződéseket az adós kárára, olyan adósságok tekintetében, amelyek a moratórium előtt keletkeztek, kizárólag abból az okból, hogy azokat az adós nem fizette meg.²⁸

Annak érdekében, hogy az alapvető és alapvetőnek nem minősülő szerződések közötti esetről-esetre történő – előreláthatólag nem egyszerű és hosszadalmas vitákhoz vezető – elhatárolás elkerülhető legyen. célszerűnek tűnik a kiterjesztett védelmet az adós valamennyi szerződésére alkalmazni.²⁹

e. Átmeneti és új finanszírozás és a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó más ügyle-tek védelme

Az Irányelv szabályokat ad az átmeneti és új finanszírozás védelme körében. Átmeneti finanszírozásnak nevezzük azt a finanszírozást, amit a szerkezetátalakítási terv elfo-gadásához szükséges, és ami a moratórium alatti működést teszi lehetővé.³⁰ Ezzel szemben az új finanszírozás a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához biztosított és a szerkezetátalakítási tervben szereplő bármilyen új pénzügyi támogatás.³¹

24 Ld. alábbi 2.2 f) pont

25 Irányelv (30)-(31) preambulumbekezdések, 5. cikk

26 Irányelv (40) preambulumbekezdés, 7(5) cikk

27 Irányelv (41) preambulumbekezdés, 7(4) cikk

28 Ehhez hasonló szabályt tartalmaz jelenleg a Csődtv. 11. § (2) bekezdés h) pontja.

29 Irányelv 7(4) cikk

30 Irányelv 2(1) cikk 8. pont

31 Irányelv 2(1) cikk 7. pont

Az ilyen finanszírozást biztosító ügyletek, továbbá egyéb ésszerű és a szerkezetá-talakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügyletek bizo-nyos fokú védelmet élveznek az utólagos megtámadásokkal szemben. Megtámadásnak nincs helye önmagában azon az alapon, hogy az ügyletek a hitelezők összességére nézve hátrányosnak bizonyultak. Továbbá a tagállamnak lehetősége nyílik arra, hogy a szerkezetátalakítási eljárás során az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó félnek egy későbbi fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezői rangsorban elsőbbséget adjon más hitelezőkkel szemben.³²

Az átmeneti és új finanszírozást bátorító rendelkezések orvosolnák a jelenlegi magyar fizetésképtelenségi rezsim egyik fájó hiányát, és várhatóan jelentős versenye-lőnyt biztosítanának a szerkezetátalakítási eljárásnak arra az esetre, ha az új Csődtv.

nem tartalmazna hasonló szabályokat.

f. A szerkezetátalakítási terv

A szerkezetátalakítási tervet³³ az érintett hitelezők többségének szavazatával kell elfo-gadni. A hitelezők osztályba sorolása alapvetően tagállami hatáskörben marad azzal, hogy legalább a biztosított és nem biztosított hitelezőket külön osztályokban kell kezelni. A szükséges többség meghatározása szintén tagállami hatáskör, de az nem haladhatja meg az adott osztályba tartozó követelések, illetve hitelezők 75%-át.

A szerkezetátalakítási terv hatálya mind a hitelezői osztályon belül, mind hitelezői osztályok között kiterjedhet az egyet nem értő hitelezőkre (hitelezői osztályon belüli, illetve hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség), feltéve, hogy az a feltételeknek megfelel, és a bíróság vagy egyéb hatóság a tervet jóváhagyta. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának egyik feltétele, hogy az megfeleljen a „best interest of creditors”

tesztnek: az egyet nem értő hitelezők nem járnának rosszabbul egy szerkezetátalakí-tási tervvel, mint felszámolás – akár részletekben történő felszámolás, akár működő vállalkozásként történő értékesítés – esetén jártak volna abban az esetben, ha a nemzeti jog szerinti szokásos kielégítési sorrendet alkalmazták volna, vagy a következő legjobb alternatív forgatókönyv esetében jártak volna akkor, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hagyják jóvá.³⁴

Az átültetés során kiemelt figyelmet szükséges szentelni a hitelezők osztályba sorolásának, ideértve a tőketulajdonosok státuszát. Szintén állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy – jogszabály vagy a szerkezetátalakítási terv alapján – mely hitelezők minősülhetnek a szerkezetátalakítási tervvel nem érintett hitelezőknek, akiknek így szavazati joguk nincs, és az egyezség hatálya sem terjed ki rájuk. További alapvető kérdést jelent az ún. „relatív” vagy „abszolút elsőbbségi szabály” melletti állásfoglalás.

Előbbi esetén az érintett hitelezőknek a szerkezetátalakítási tervvel egyet nem értő osztályait annak biztosításával védik, hogy legalább ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mint bármely más, azonos besorolású osztály, és kedvezőbb elbánásban,

32 Irányelv (66)-(69) preambulumbekezdések, 17-18. cikkek

33 Irányelv (42)-(64) preambulumbekezdések, 8-15. cikkek

34 Irányelv 2(1) cikk 6. pont

mint a hátrébb sorolt osztályok. Utóbbi esetben arról van szó, hogy az ilyen egyet nem értő osztály teljeskörű kifizetésben részesül, ha egy, a kielégítési sorrendben hátrébb sorolt osztály esetében a szerkezetátalakítási terv kifizetést vagy a részesedés megtar-tását irányozza elő.³⁵