A kezelt személyes adatok versenyjogi jelentősége

A vállalkozások által kezelt személyes adatok versenyjogi értékelése az elmúlt években elfogadottá vált, vizsgálandónak ítélve a személyes adatokat tartalmazó adatbázisok értékét és az adatbázisok integrálásának versenyjogi hatását, szem előtt tartva, hogy az adatbázisok összekapcsolása olyan versenyelőnyt jelenthet egyes vállalkozások szá-mára, amely versenyjogi értékelés tárgya kell, hogy legyen.¹²

6 Ződi Zsolt: Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kihívások az információs társadalomban, Gondolat, Budapest, 2018. 43.

7 Stephen, Baker: Numerátorok, Geopen, Budapest, 2009. 57.

8 Egy, a Facebook által készíttetett tanulmány azt mutatta ki, hogy a Facebook algoritmusa már most jobban képes megítélni egy ember személyiségét és természetét, mint annak barátai, szülei vagy házastársa. Harari szerint a Google és a Facebook algoritmusai nemcsak azt tudják pontosan, mit érzünk, de tudnak rólunk számtalan olyan dolgot is, amit mi magunk is legfeljebb sejtünk. Yuval Noah Harari: Homo Deus. A holnap rövid története, Animus, Budapest, 2017. 292. és 336.

9 Ismerteti Tari Annamária: #yz Generációk online, Tericum, Budapest, 2015. 30.

10 Fézer Tamás: A fogyasztók adatainak és privátszférájának védelme elektronikus környezetben. In: Szikora Veronika – Árva Zsuzsanna (szerk.): A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. században, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2018. 56.

11 Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra, Animus, Budapest, 2018. 76-77.

12 Polyák – Pataki: i.m. 144-145. Az adat digitális gazdaságban betöltött szerepéről, a platform alapú gazdaságról lásd pl. Priskin Boglárka – Hantosi István: A versenyjog kihívásai a digitális gazdaságban – Az Európai Bizottság tanácsadó testületének jelentése és a Furman-riport tükrében, Versenytükör, 2019/2. sz. 25-42.

Az Európai Bizottság 2017-ben az e-kereskedelmi ágazati vizsgálattal összefüggés-ben aláhúzta, a nagy mennyiségű adat (óriási méretű adathalmazok, Big Data) gyűjtése, feldolgozása és felhasználása egyre fontosabbá válik az e-kereskedelemben, s a nagy mennyiségű adat elemzése, jobb termékek és szolgáltatások formájában, jelentős elő-nyökkel járhat, hatékonyabbá teheti a vállalkozásokat. Ugyanakkor az adatok megnö-vekedett jelentősége versenyjogi aggályokra adhat alapot.¹³

Az Európai Unióban az online platformok a digitális kereskedelem fő támogató eszközei. Napjainkban milliónál is több uniós vállalkozás kereskedik online platfor-mokon, a digitális kereskedelem fő támogató eszközein keresztül ügyfeleik elérése érdekében. A becslések szerint a teljes digitális gazdasághoz kapcsolódó áruvásárlás és szolgáltatásnyújtás lakossági fogyasztást jelentő részének mintegy 60 %-a, és állami fogyasztást jelentő részének pedig mintegy 30 %-a valósul meg online közvetítőkön keresztül.¹⁴ Az online platformok igen sok vállalkozás számára megkerülhetetlenné váltak.¹⁵ Az online platformokon keresztül megvalósuló, egyre inkább terjedőben lévő ügyletközvetítés pedig éppen az online platformok adatközpontú előnyeiből táplál-kozó, erős közvetett hálózati hatásokkal karöltve azt eredményezi, hogy a vállalko-zások mindinkább függésbe kerülnek az online platformoktól mint a piachoz és a fogyasztókhoz vezető út „kapuőreiktől”.¹⁶

Ezt a problémát felerősíti az online platformok fogyasztók és vállalkozások közötti ügyletek közvetítésében betöltött növekvő jelentősége: a vállalkozások egyre nagyobb mértékben függenek az online platformoktól, és az erős, adatközpontú hálózati hatások a jelentős mértékű félelmi tényezővel együtt megbontják az egyensúlyt a kereskedők és a platformok alkupozíciója között.¹⁷ A vállalkozások egyes online szolgáltatásoktól való függősége magában rejti annak a lehetőségét, hogy az online közvetítő szolgáltatók olyan, versenyjogi szempontból potenciálisan káros kereskedelmi gyakorlatot valósí-tanak meg, amely korlátozza az üzleti felhasználók rajtuk keresztül történő értékesíté-seit. Ilyen lehet például tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása a velük kötött szerződésekben.¹⁸

13 Végső jelentés az e-kereskedelmi ágazati vizsgálatról, 2017. május 10. COM(2017) 229 final (54) – (56) pont.

14 Az Európai Parlament és a Tanács online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalma-zandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló rendeletének javaslata, 2018. április 26., COM(2018) 238 final 2018/0112 (COD) 1. Elérhető: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2018/HU/

COM-2018-238-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF (letöltés dátuma: 2019. július 8.)

15 Kérdések és válaszok – Az uniós tárgyalók új európai szabályokról egyeztek meg az online platformok keres-kedelmi gyakorlatainak tisztességesebbé tételére, az Európai Bizottság tájékoztatója, 2019. február 14.

16 Az Európai Parlament és a Tanács online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalma-zandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló rendeletének javaslata, 2018. április 26., COM(2018) 238 final 2018/0112 (COD) 1.

17 Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma: A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója, amely a követ-kező dokumentumot kíséri: Javaslat. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az online közvetítő szol-gáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról, 2018. április 26. SWD(2018) 139 final, 1. [Elérhető: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8413-2018-ADD-3/hu/pdf (letöltés dátuma: 2019. július 8.)]

18 Az Európai Parlament és a Tanács online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalma-zandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló rendeletének javaslata, 2018. április 26., COM(2018) 238 final 2018/0112 (COD) 2.

A tagállami versenyhatóságok is figyelmet szentelnek a kérdésnek. Így például a Német Szövetségi Kartellhivatal 2016-ban a személyes adatokat az internet „fizető-eszközének” nevezte, s kifejtette, hogy a piaci erő értékelésekor számos szempontot figyelembe kell venni, amennyiben személyes adatokat tartalmazó adatbázisok is érin-tettek az eljárásban.¹⁹ A magyar versenyhatóság már évekkel ezelőtt úgy értékelte a fogyasztó ügyleti döntése körében, hogy a fogyasztó ellenszolgáltatása az adott esetben a vállalkozások számára gazdasági tevékenységük során értékkel bíró információ szol-gáltatása is lehet.²⁰ Ezt az álláspontot a Gazdasági Versenyhivatal a Facebook Ireland Ltd. ellen Vj-85/2016. számon lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban 2019 decembe-rében meghozott (és a Facebook Ireland Ltd.-t 1,2 milliárd forint bírság megfizetésére kötelező) határozatban is megerősítette, rögzítve, hogy „az ellenszolgáltatás teljesítése, az ellentételezés nyújtása a fizetés szinonimái, de amíg egy FMCG termék megvásárlásakor jellemzően pénzzel, addig a Facebook esetében a használatért adatainkkal, fogyasztói aktivitá-sunkkal és mindenezek (adatvédelmi és egyéb) kockázataival fizetünk (a korábban már említett, szűken vett hirdetésbefogadáson túl). Az eljárás alá vont számára pénzzé akkor válnak a meg-adott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a platformon (vagy azon kívül a Facebook Ireland segítségével), azt a megadott, begyűjtött felhasználói adatok alapján létrehozott nagyon pontos kategóriák segítségével a kereskedelmi gyakorlatuk iránt potenciálisan magasabb arányban érdeklődő felhasználók irányába célozzák, és a célzásnak köszönhető eredményes felhasználói elérésekért pénzzel fizetnek.”²¹ „A fogyasztó […] azzal, hogy magáról (és akár ismerőseiről) adatokat ad meg a Facebook-on történő regisztrálás és a platform használata (továbbá platformon kívül, pl. más weboldalakon megjelenő cik-kek és egyéb tartalmak Facebook logóra kattintással elérhető kedvelése és megosz-tása) során, valójában ellenszolgáltatást teljesít a Facebook igénybevételéért, azaz az adataival (és hozzájárulásával, kockázatviselésével) „fizet” (akármennyire is közhelyes-nek tűnik ezen megállapítás), hiszen az ügyleti döntésközhelyes-nek nem fogalmi eleme, hogy a fogyasztó részéről bármilyen pénzbeli ellenszolgáltatás kerüljön teljesítésre (lásd pl. a barter kapcsán írtakat).”²² A döntés leszögezi: „a felhasználóktól származó, komoly piaci értékű ellenszolgáltatás, az adatok megosztása, a fogyasztói aktivitás olyan súlyú ellentételezés

19 Polyák – Pataki: i.m. 145.

20 Vj-93/2011. 79. pont. A Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlatából kiemeljük továbbá a Vj-88/2016. számú ügyben hozott határozatot, amely egyebek között kötelezte a Google LLC-t az Allo chatkliens adatkezelésével kapcsolatos tájékoztatási gyakorlata vonatkozásában tett vállalásai végrehajtására. Az eljárásban a vizsgálat egyik tárgya az volt, hogy a Google az Allo chatklienssel kapcsolatban a chatkliens lényeges jellemzőjeként megtévesztő módon kommunikálta-e azt, hogy az végpontok közötti titkosítással működik, valamint - annak telepítése során a fogyasztó számára az alkalmazás által alkalmazott adatkezelési és adattárolási módra vonat-kozó információkat a döntéshozatalhoz szükséges mértékben bocsátotta-e a fogyasztók rendelkezésére, illetve észlelhetővé tett-e a vonatkozó a tájékoztatást a fogyasztók számára. Az is tárgya volt az eljárásnak, hogy a Google az újonnan bevezetett, Google-fiókban elérhető, nem kötelező funkciók - az „Internetes- és alkalmazástevékenység” és a „Hirdetések személyre szabása” - bevezetésével összefüggésben a felhasználók-kal kapcsolatos adatgyűjtéséről, az adatgyűjtés kontrollálásáról a szakmai gondosság követelményeit figye-lembe véve tájékoztatja-e a felhasználókat.

21 Vj-85/2016. 247. pont.

22 Vj-85/2016.254. pont.

a felhasználók részéről, amelyet nem lehet nem figyelembe venni a szolgáltatás árának, díjának és ezek kommunikációja körében, ahhoz, hogy a fogyasztó tájékozott döntést hozhasson.”²³

Az adatok, az adatvagyon értéke felmerül a vállalkozások összefonódása kapcsán is, így például a Facebook– WhatsApp fúzió esetében.²⁴

Ennek a fokozott figyelemnek természetesen nemcsak a fúziókontroll, hanem a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vonatkozásában is meg kell mutatkoznia, hiszen például – amint arra Belényesi Pál rámutatott – az adat-felhalmozódás olyan erőfölényes helyzetbe hozhatja például a Google-t, amelyet más vállalkozások által csak a fogyasz-tókról összegyűjtött információkkal, ezek felhasználásával lehet támadni. Márpedig a Google piaci helyzetének a támadhatósága éppen a nagy mennyiségű fogyasztói infor-máció birtoklása miatt kétséges, mert a Google által kezelt, illetve a sikeres megtáma-dáshoz szükséges adatmennyiség és a vonatkozó adatkezelési szabályok nem teszik lehetővé a rövid idő alatti olyan adatfelhalmozást, amely például a reklámozási tevé-kenységek szempontjából is értékes lehet.²⁵

A tágabb értelemben vett versenyjog más területein is felmerül a személyes ada-tok átadása ellenében nyújtott „ingyenes” szolgáltatások megítélése. A vállalkozások-nak szem előtt kell tartaniuk, hogy tisztességtelennek minősül, amikor a vállalkozás a szolgáltatást (árut) „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel teszi vonzóvá, ugyanakkor a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével (a szolgáltatás igénybe vételével), illetve fuvarozásával össze-függő elkerülhetetlen költségeken felül a személyes adataival kell fizetnie.²⁶

Ha az nyer megállapítást, hogy a személyes adatok a pénzzel összehasonlítható értékűnek tekintendők és valamely szolgáltatás (áru) fogyasztó általi ellentételezése a személyes adatokhoz való hozzáférés biztosításával is történhet, akkor a személyes adatok ellenében nyújtott szolgáltatás „ingyenesnek” történő beállítása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet, különösen akkor, ha a személyes adatok vál-lalkozás általi kezelésére nem a szerződés teljesítése (postázás stb.), hanem például marketing jellegű megkeresések vagy más vállalkozások részére történő értékesítés céljából kerül sor.

23 Vj-85/2016. 256. pont.

24 Lásd Polyák – Pataki: i.m. 146.

25 Belényesi: i.m. 50.

26 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 3. §-a (1) és (4) bekezdésének, valamint melléklete 20. pontjának, illetőleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereske-delmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletmódosí-tásáról szóló 2005/29/EK irányelv 5. cikke (1) és (5) bekezdése, valamint I. melléklete 20. pontjának az értel-mében tisztességtelen az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. Az ezzel kapcsolatos hazai joggyakor-latot lásd Zavodnyik József: Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényhez, Wolters Kluwer, Budapest, 2013. 374-383. Az adatvédelem és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-mának egyes kapcsolódási pontjairól lásd Zavodnyik József: A gyermekkorú fogyasztók személyes adatainak védelme. In: Szikora – Árva: i.m. 103-156.