A személyes adatok átadása: ellenszolgáltatás vagy ingyenesség?

Miközben a személyes adatok - amint arra a vállalkozások magatartása utal²⁷ - egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak, az a kérdés még nem egyértelműen került megválaszolásra, hogy van-e a polgári jogi szerződésekben is értékelendő/értékelhető értéke a személyes adatoknak. Miként mérhető ez az érték, milyen eltérések lehet-nek egyes fogyasztók személyes adatai értékélehet-nek mértékében (mennyivel érhet többet egy többet és/vagy nagyobb összegben vásárló, magasabb jövedelemmel rendelkező fogyasztó személyes adata, mint egy alacsonyabb társadalmi státuszú információs sze-gény adata?). ²⁸

A személyes adatok másodlagos piacán a kérdés a vállalkozások által már legalább részlegesen megválaszolást nyert, hiszen az adatok piaca hazánkban is növekszik. a harmadik feles adatok ára körülbelül 200 forint, listaáron pedig 300-500 millió forint körül alakulhat a harmadik feles adatvásárlások piaca.²⁹

Az uniós jogalkotási tendenciák is azt mutatják, valószínűleg rövid időn belül egyértelműen állást kell foglalni abban, hogy valamely szolgáltatás igénybevétele nem csak pénzfizetési kötelezettség teljesítése, hanem személyes adat átadása ellenében is megvalósulhat-e, illetve, hogy a személyes adat, mint ellenszolgáltatás megjelenhet-e a polgári jogi szerződésekben. Jelenleg némi bizonytalanság mutatkozik a kérdésben.

Az európai adatvédelmi biztos már 2014-ben azon álláspontjának adott hangot, hogy számos internetes „szolgáltatást ’ingyenesként’ forgalmaznak, de ezekért a fogyasztók valójában fizetnek – a tőlük származó személyes adatokkal.” Az európai adatvédelmi biz-tos szerint „az óriás méretű adathalmazokban nem minden adat személyes adat, de számos,

’ingyenesnek’ bemutatott vagy ilyennek érzékelt online ajánlat esetében a személyes adatok töltik be a nélkülözhetetlen valuta szerepét, amellyel a szóban forgó szolgáltatások ellenértéke kiegyenlíthető.”³⁰

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. május 20-i, a digitális tartalom szolgálta-tására és digitális szolgáltatások nyújszolgálta-tására irányuló szerződések egyes vonatkozása-iról szóló 2019/770/EU irányelvének 2015. évi tervezete még azt hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaságban a piaci szereplők az egyénekre vonatkozó információkat egyre inkább a pénzzel összehasonlítható értékűnek tekintik. A tervezet szerint gyakori, hogy a digitális tartalom szolgáltatása nem vételár ellenében, hanem pénztől eltérő ellentételezésért, például személyes adatokhoz vagy más adatokhoz való hozzáférés

27 Harari (2018): i.m. 77.

28 Az információs szegénységről lásd Csótó Mihály: Aki (információ)szegény, az a legszegényebb? Az informá-ciós szegénység megjelenési formái, Informáinformá-ciós Társadalom 2017/2. sz. Elérhető: https://informaciostarsa-dalom.infonia.hu/index.php/inftars/article/view/100 (letöltés dátuma: 2019. július 8.)

29 Ismerteti Bucsky Péter: Az adat ára – félmilliárdos az elérési adatok hazai piaca, 2019. március 4. Elérhető:

https://www.digitalhungary.hu/e-volution/Az-adat-ara-felmilliardos-az-eleresi-adatok-hazai-piaca/8089/

(letöltés dátuma: 2019. július 8.)

30 Az európai adatvédelmi biztos előzetes véleményének összefoglalója az adatvédelemről és a versenyké-pességről az óriás méretű adathalmazok korában (2014/C 225/07) az Összegzés második bekezdése és a Bevezetés 1. pontja.

Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52014XX0716(01)&from=DE.

(letöltés dátuma: 2019. július 8.)

biztosításával történik. Maga a 2019/770/EU irányelv („Digitális Irányelv”) ezeket a preambulum-bekezdéseket már nem tartalmazza. A tervezet elkészítését megelőző konzultáció során azonban a fogyasztók, a tagállamok és a jogi szakmák döntő több-sége amellett foglalt állást, hogy nemcsak a vételár ellenében szolgáltatott digitális tar-talommal, hanem a fogyasztók által megadott (személyes és egyéb) adatokért cserébe szolgáltatott digitális tartalommal is foglalkozni kell (a vállalkozások megosztottabbak voltak ebben a kérdésben).³¹

Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezete kapcsán az Európai Parlament 2018-ban olyan módosítási javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az online közvetítő szolgáltatók és a fogyasztók közötti szerződéses viszonyt azokban az esetekben is létezőnek kell tekinteni, amikor a szol-gáltatásokat a fogyasztók számára személyes vagy egyéb adatok megadása ellenében teljesítik.³² Az elfogadott jogszabály az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i, az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló 2019/1150/EU rendelete - ezt ugyan nem mondja ki, mindazonáltal a javaslat manifesztálódása illeszkedik abba a tendenciába, amelynek hátterében részben az áll, hogy a digitális gazdaságban a vál-lalkozások gyakorta kínálnak „ingyenes” szolgáltatást, amelynek igénybe vételéért a fogyasztók adataikkal fizetnek. Egyes esetekben pedig az egész üzleti modell lényege az, hogy a vállalkozás a szolgáltatása fogyasztók általi használata révén adatokat kezel és azokat különböző célú algoritmusokkal hasznosítja, „piacosítja”. A fogyasztók tehát sokszor a vállalkozások számára értékes ellenszolgáltatásért, adataikért cserébe veszik igénybe a vállalkozások ingyenesnek tűnő szolgáltatásait. A személyes adatokon nyugvó „ingyenes” online szolgáltatások piaci értéke 2020-ra elérheti a 300 milliárd eurót.³³ A Google vagy a Facebook, gazdasági ereje az „ingyenes” szolgáltatások igény-bevétele eredményeként rendelkezésükre álló adatokon, azok feldolgozásán, elemzé-sén, értékesítésén alapul.³⁴ Az adatokkal történő „fizetés” ugyanakkor nemcsak ezt a vállalkozói kört érinti.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, vala-mint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv-nek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2161/EU irányelve egyértelműen azon

31 A digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv tervezete [COM(2015) 634 final] (13) és (14) preambulumbekezdés, 3. cikk (1) bekezdés. Elérhető: https://eur-lex.europa.

eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52015PC0634 (letöltés dátuma: 2019. július 8.)

32 Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalás-tervezete az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0238 – C8-0165/2018 – 2018/0112(COD)) (8) preambulum-bekezdés. [Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2018-0444_HU.html (letöltés dátuma: 2019. július 8.)].

33 Ismerteti Tóth András: Versenyjog és határterületei, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2016. 174.

34 Sziládi Péter: Adatvédelem a versenyjogon keresztül? – határterületek kijelölése a gyakorlat számára, 2019.

február 14. Elérhető: https://arsboni.hu/erofolennyel-visszaeles-facebook/ (letöltés dátuma: 2019. július 8.)

megközelítést tükrözi, amely szerint a személyes adatok fogyasztó általi szolgáltatása a fogyasztó ellenszolgáltatásának minősülhet. A 2019/2161/EU irányelv (31) preambu-lumbekezdése megállapítja, hogy a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv „már most is kiterjed a nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom szolgáltatására vonat-kozó szerződésekre (például online digitális tartalom szolgáltatása), függetlenül attól, hogy a fogyasztó pénzben fizet a szolgáltatásért vagy személyes adatokat ad át a kereskedőnek. Az említett irányelv azonban csak azokra a szolgáltatási szerződésekre – többek között digitális szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre – terjed ki, amelyek alapján a fogyasztó fizet vagy vállalja, hogy fizet a szolgáltatásokért. Következésképpen az irányelv nem terjed ki az olyan digitális szolgáltatási szerződésekre, amelyek alapján a fogyasztó személyes adatokat bizto-sít a kereskedő számára, anélkül hogy bármilyen díjat fizetne. Tekintettel a fizetős digitális szolgáltatások és a személyes adatok fejében nyújtott digitális szolgáltatások hasonlóságára és egymással való helyettesíthetőségére, ezekre az említett irányelv szerinti azonos szabályok kell, hogy vonatkozzanak.” Ennek érdekében a 2019/2161/EU irányelv 4. cikke akként módo-sítja a 2011/83/EU irányelv hatályát, hogy az utóbbi irányelv „abban az esetben is alkal-mazandó, ha a kereskedő nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális szolgáltatást nyújt vagy vállalja, hogy nyújt a fogyasztó részére, a fogyasztó pedig sze-mélyes adatokat szolgáltat vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a kereskedő részére, kivéve, ha a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a kereskedő kizárólag az ezen irányelv-nek megfelelő, nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás biztosításának vagy a kereskedőre vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelés lehetővé tétele céljából kezeli, és a kereskedő semmilyen más célból nem kezeli ezeket az adatokat.”³⁵

Az ingyenesség kérdéskörében hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a magyar ver-senyhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal a szembeni Vj-85/2016. számú ügyben azt állapította meg 2019 végén, a Facebook Ireland Ltd. a www.facebook.com weboldalon a szolgáltatása ingyenességére utaló, magyarországi felhasználókkal szemben 2010 januárjától a nyitóoldalon 2019. augusztus 12-ig, a Súgóközpontban 2019. október 23-ig alkalmazott megtévesztő állítás révén megsértette a fogyasztókkal szembeni tisz-tességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti tilalmat az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak meg-valósításával. A Gazdasági Versenyhivatal szerint az ingyenesség ígérete nem valósult meg, hiszen a fogyasztó azzal, hogy „magáról (és akár ismerőseiről) adatokat ad meg a Facebook-on történő regisztrálás és a platform használata (továbbá platformon kívül, pl.

más weboldalakon megjelenő cikkek és egyéb tartalmak Facebook logóra kattintással elérhető kedvelése és megosztása) során, valójában ellenszolgáltatást teljesít a Facebook igénybevételéért, azaz az adataival (és hozzájárulásával, kockázatviselésével) ’fizet’

(akármennyire is közhelyesnek tűnik ezen megállapítás), hiszen az ügyleti döntésnek

35 Lásd a 2019/2161/EU irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját. Emlékeztetünk rá, hogy a 2019/2161/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak 2021. november 28-ig kell átültetniük az irány-elv rendelkezéseit, amelyek 2022. május 28-tól alkalmazandók.

nem fogalmi eleme, hogy a fogyasztó részéről bármilyen pénzbeli ellenszolgáltatás kerüljön teljesítésre […].”³⁶

A személyes adatok értéke, ellenszolgáltatás jellege, ha nem is a mesterséges intel-ligenciához, illetve a robotikához hasonló nagyságrendű polgári jogi kérdéseket vet fel, mindazonáltal szükségessé teszi több polgári jogi intézmény újragondolását.³⁷ A válaszadást ugyanakkor nehezíthetik az adatvédelmi szabályozás, az adatkezelés joga-lapjával kapcsolatos dilemmák.