A hitelezést könnyítő legújabb zálogjogi módosításokról
2. A fennmaradó zálogjogot érintő módosítások
A zálogjog megszűnéséhez kapcsolódó járulékosság szabálya alól a Ptk. 5:142. § (2) bekezdése több kivételt is megállapít. Ennek alapján a zálogjoggal biztosított köve-telés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a köveköve-telést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására. Ez a megtérítési igény a Ptk. 6:57. § (2) bekezdése alapján jön létre, amely szerint – ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem követke-zik –, a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben.
Ehhez kapcsolódóan a Ptk. 5:142. § (2) bekezdése három különböző esetet szabá-lyoz. Ezek azok az esetek, amikor a zálogjog a zálogjogosult követelését kielégítő
a) (nem zálogkötelezett) személyes adós, vagy b) (nem személyes adós) zálogkötelezett, vagy pedig c) a követelést kielégítő harmadik személy
megtérítési igényének biztosítására marad fenn.19
A Ptk. 5:142. § (2) bekezdésében szereplő három esetet elsődlegesen az kapcsolja össze, hogy a zálogjogosult mindhárom esetben kielégítést kap, a biztosított követelést ugyanis valaki teljesíti.
Ezekben az esetekben tehát a zálogjog a biztosított követelés megszűnése ellenére, azt követően is fennmarad és a továbbiakban egy másik követelést, a hitelezőt kielégítő személy megtérítési igényét biztosítja. Ezekben az esetekben két különböző követelés-ről, illetve igényről van szó, még abban az esetben is, ha összegszerűségükben esetleg meg is egyeznek egymással. A megtérítési követelés (megtérítési igény) ugyanis egy új
19 Részletesebben ld.: Bodzási Balázs: A zálogjog megszűnése. In: Bodzási Balázs (szerk.:): Hitelbiztosítékok.
HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2016. 860-878.
követelés, amely jogilag nem azonos az eredeti biztosított követeléssel.20 Ennek alapját a Ptk. 6:3. §-ának a) pontja jelenti, amely szerint a szolgáltatás teljesítésével a kötelem megszűnik. Bárki is teljesíti tehát a szolgáltatást, a kötelem megszűnik, a helyébe lépő megtérítési igény pedig már egy új követelésnek minősül.
A Ptk.-nak ez a dogmatikai újítása, valamint a fennmaradó zálogjog esetében tör-vény alapján bekövetkező követeléscsere ugyanakkor több kérdést is felvet, a felszá-molási eljárás során pedig problémákat is okozhat. Ezek ahhoz kapcsolódnak, hogy a megtérítési követelés biztosítására törvény erejénél fogva fennmaradó zálogjog új jogosultjának is be kell lépnie a megtérítési igény kötelezettje ellen indított felszámolási eljárásba. Kérdésessé vált azonban, hogy az új zálogjogosult az eredeti zálogjogosult pozíciójába kerülhet-e a zálogkötelezett ellen indított felszámolási eljárásba, hiszen őt nem az eredeti követelés, hanem egy újonnan létrejött megtérítési igény illeti meg.
Erre tekintettel a Módtv. 129. §-a módosította a Ptk. 5:142. § (2) bekezdését. A 2019.
július 17-étől hatályos normaszöveg egyértelművé teszi, hogy a fennmaradó zálogjog akként biztosítja a zálogjogosultnak kielégítést nyújtó személy megtérítési követelését, hogy a fennmaradó zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg.
A Ptk. a módosítás után sem mondja ki a fennmaradó zálogjog átszállását, de azt egyértelművé teszi, hogy ez a fennmaradó zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg. Ebből következően ezt a fennmaradó zálogjogot a megtérítési követelés jogo-sultja érvényesítheti, vagyis a kielégítési jogot is ez a személy gyakorolhatja. A megtérí-tési követelés jogosultja kérheti továbbá a fennmaradó zálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, illetve zálogjogosult hitelezőként beléphet a zálogkötelezett ellen folyó végrehajtási-, csőd-, valamint felszámolási eljárásba is.21
Ugyanez a kérdés önálló zálogjog esetén is felmerülhet. Elképzelhető ugyanis, hogy a kielégítéshez jutó zálogjogosultnak nem járulékos, hanem önálló zálogjoga van.
Önálló zálogjog esetén is előfordulhat tehát, hogy a biztosítéki szerződés szerint kielé-gíthető követelést olyan személy teljesíti, akinek a teljesítés következtében megtérítési követelése keletkezik. Méltánytalan helyzetet eredményezne, ha a törvény a megtérítési követelés jogosulta javára kizárólag járulékos zálogjog esetén mondaná ki, hogy a fenn-maradó zálogjog ezt a személyt illeti meg.
Ennek megfelelően a Módtv. 127. §-a módosította a Ptk. 5:100. § (7) bekezdését.
A normaszöveg az alábbi rendelkezésekkel egészült ki: „A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést kielégítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt a megté-rítési követelése biztosítására – ha az nem pénzügyi intézmény – az önálló zálogjog ranghelyén, annak helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A megtérítési követelése biztosítéka-ként a követelést kielégítő pénzügyi intézményre az önálló zálogjog átszáll.”
20 Erről részletesebben ld.: Bodzási Balázs: A zálogjog és a biztosított követelés helyébe lépő megtérítési igény közötti kapcsolat. In: Gárdos-Orosz Fruzsina – Menyhárd Attila (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 2019. 209-223. Interneten elérhető: https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/polgari_tvk_elso_ot_ev_kotet.pdf
21 Az esetleges jogértelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében a legjobb megoldásnak azt tartanánk, ha a jogalkotó a Ptk.-t követően az ingatlan-nyilvántartási törvényt, valamint a Vht.-t és a Cstv. is módosítaná.
A módosított normaszöveg szerint, ha az önálló zálogjog jogosultját kielégítő személynek megtérítési követelése keletkezik és ez a személy (a megtérítési követe-lés jogosultja) nem pénzügyi intézmény, akkor az önálló zálogjog követekövete-lést biztosító, járulékos zálogjoggá alakul át, amely az önálló zálogjog ranghelyén lép annak helyébe.
Ez az önálló zálogjog helyébe lépő követelést biztosító zálogjog biztosítja a megtérítési követelést. A törvény itt sem mondja ki az önálló zálogjog helyébe lépő, követelést biz-tosító zálogjognak a megtérítési követelés jogosultjára való átszállását. A Ptk. azonban ebben az esetben is rögzíti, hogy ez az önálló zálogjog helyébe lépő, követelést bizto-sító zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg, hasonlóan a Ptk. 5:142. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez.
Más azonban a helyzet, ha az önálló zálogjogjog jogosultját kielégítő személy (a megtérítési követelés jogosultja) pénzügyi intézmény. A Ptk. rendelkezései alapján önálló zálogjog jogosultja kizárólag pénzügyi intézmény lehet. Amennyiben a megté-rítési követelés jogosultja is pénzügyi intézmény, nincs akadálya annak, hogy az önálló zálogjog rá szálljon át. Ebben az esetben tehát a megtérítési követelés biztosítására továbbra is az eredeti önálló zálogjog szolgál, amely azonban át is száll a megtérí-tési követelés jogosultjára. Ilyenkor tehát nem az önálló zálogjog követelést biztosító zálogjoggá történő átalakulásáról, hanem az önálló zálogjognak a megtérítési követelés jogosultjára való átszállásáról rendelkezik a törvény.
3. Összegzés
A 2019. évi zálogjogi módosítások célja a hitelezés feltételeinek, jogi környezetének az egyértelműbbé és rugalmasabbá tétele volt. A módosítások két olyan bonyolult zálog-jogi konstrukciót érintettek, amelyek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a gya-korlatban. A módosítások mindkét esetben választ adnak a gyakorlati kérdésekre és rendezik a gyakorlatban felmerült problémákat.
A Ptk. 6:142. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan azonban álláspontunk szerint a legmegfelelőbb megoldást az jelenthetné, ha a törvény a fennmaradó zálogjognak a zálogjogosult részére kielégítést nyújtó személyre történő átszállását mondaná ki. Ez a szabályozás természetesen a Ptk. 6:3. § a) pontjához kapcsolódó dogmatikai kérdéseket is felvetne. Mindez azonban a zálogjogi szabályozás körén túlmutató jelentőséggel bír.
A kezesség kapcsán ugyanis az eredeti biztosított követelés megszűnése és a helyébe lépő megtérítési igény megítélése a főkötelezett ellen indult végrehajtási eljá-rásban, illetve felszámolási eljárásban továbbra is problémát jelent. Ez az 1959-es Ptk.
alapján azért nem merült fel, mert az 1959-es Ptk. 276. § (1) bekezdése külön kimondta, hogy amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezes-ségvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A teljesítő kezesre ennek alapján egyrészt a biztosított követelés, másrészt az a biztosíték (pl. zálogjog) is átszállt, amely a kezességvállalást megelőzően keletkezett.
A Ptk. ilyen szabályt nem mond ki. Így a teljesítő kezesre sem az eredeti biztosított követelés száll át, hanem megtérítési igénye keletkezik a Ptk. 6:57. § (2) bekezdése
alap-ján. Helyzete csak annyiban javult a Ptk. eredeti szövegéhez képest, hogy a Ptk. 5:142. § (2) bekezdésének 2019. évi módosítása nyomán a fennmaradó zálogjog a zálogjogosult-nak teljesítő kezest (mint a megtérítési igény jogosultját) megilleti. Amennyiben tehát a kezes által teljesített követelést zálogjog is biztosítja, akkor a teljesítő kezes zálogjogo-sultként léphet be a zálogkötelezett ellen indított végrehajtási eljárásba, csődeljárásba, valamint felszámolási eljárásba.
Továbbra is problémát jelent azonban, ha a kezes által teljesített követelést nem biztosítja zálogjog és így a Ptk. 5:142. § (2) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben ugyanis a teljesítő kezes zálogjogosultként nem léphet be a főkötelezett ellen folyó fenti eljárásokba, az őt megillető megtérítési igény besorolása pedig nem feltét-lenül azonos az eredeti (biztosított) követelés besorolásával. A teljesítő kezes ebben az esetben tehát rosszabb helyzetbe is kerülhet.
Lehrstuhl für Handels- und Wirtschaftsrecht an der Corvinus Wirtschaftsuniversität zu Budapest