Észrevételek a Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdéséhez
2. A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése
2.3. A szerkezetátalakítási eljárás megalkotása
Az Irányelv a nemzeti jogalkotóra bízza, hogy milyen módon ülteti át az Irányelv elő-zetes szerkezetátalakításra vonatkozó szabályait.36 Mivel Magyarországon jelenleg ele-meiben sem áll rendelkezésre az Irányelv által előirányzott szerkezetátalakítási eljárás, mindenképpen eredeti jogalkotásra lesz szükség.
Hangsúlyozandó, hogy arra nincsen lehetőség, hogy a szerkezetátalakítási eljárást azonosítsuk az új Csődtv. által szabályozott valamely fizetésképtelenségi eljárással (reorganizáció, csődeljárás vagy kivezetési eljárás). Ez egyrészről nem volna össze-egyeztethető az egységes fizetésképtelenségi eljárás koncepciójával, amely egységes eljárás csupán az eljárás megindulása után, a bíróság döntése alapján fordul át az adott gazdálkodó szervezet vonatkozásában valamely specifikus eljárás-fajtába. Másrészről egy ilyen megfeleltetés tartalmilag sem állna összhangban az Irányelv rendelkezé-seivel, amely egy olyan megelőző szerkezetátalakítási eljárás megalkotását írja elő a tagállamok részére, mely számos ponton markánsan különbözik a formális fizetés-képtelenségi eljárásoktól (belépési feltételek, rendelkezési jogát megőrző adó, szelektív, nem automatikus moratórium, szerkezetátalakítási terv jóváhagyása).
Fentiek előre bocsátása mellett is jóval több mint technikai kérdés, hogy a magyar jogalkotó a szerkezetátalakítási eljárást – mint az új Csődtv.-ben szabályozandó formá-lis fizetésképtelenségi eljárásoktól különböző eljárást – az új Csődtv. keretében vagy külön jogszabályban kívánja-e létrehozni. Az előbbi megoldás mellett szólhat, hogy a fizetésképtelenségi jog átfogó reformja jó lehetőséget kínál egy koherens, az Irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárást is magában foglaló szabályrendszer megalkotására. Ugyanakkor véleményem szerint jóval erősebb érvek szólnak amellett, hogy az új szerkezetátalakítási eljárást a jogalkotó – akár a fizetésképtelenségi kodifi-káció keretein belül, de – külön törvényben teremtse meg. Érveimet az alábbiakban tudom összefoglalni:
A szerkezetátalakítási eljárás célja, a fizetésképtelenség elkerülése és a vállalkozá-sok életképességének biztosítása a fizetésképtelenség valószínűsége esetén.37 A szer-kezetátalakítási eljárás ebből következőleg a fizetésképtelenségi eljárás alternatívája kell, hogy legyen. A szerkezetátalakítási eljárást mind rendszertanilag, mind elnevezés tekintetében célszerű elválasztani a formális fizetésképtelenségi eljárásoktól.
35 Irányelv (55)-(57) preambulumbekezdések, 11. cikk
36 Irányelv 4(5) cikk
37 Irányelv 4(1) cikk
Az Irányelv arra bátorítja az adósokat, hogy a fizetésképtelenség olyan korai sza-kaszában vegyék igénybe a szerkezetátalakítási eljárást, amikor a fizetésképtelenség még nagyobb valószínűséggel megelőzhető.38 Annak érdekében, hogy az Irányelv által adott ösztönzők érvényesülhessenek, fizetésképtelenséghez kapcsolódó negatív képzetek elkerülése érdekében, amennyire csak lehetséges, nyelvpolitikai eszközök-kel is célszerű elszigetelni a szerkezetátalakítási eljárást a formális fizetésképtelenségi eljárásoktól.
Eltérő kodifikációs megközelítés indokolt a formális fizetésképtelenségi eljárások kidolgozásához, mint a szerkezetátalakítási eljárás megalkotásához. Míg előbbi ese-tén a jogalkotó szükségképpen erőteljesen kell, hogy reagáljon a mai magyarországi szocio-kulturális környezetre és az abból eredő sajátosságokra – így például a jelentős számú visszaélésre –, utóbbi körben a hangsúly azon kell hogy legyen, hogy a jogi keretrendszer milyen segítséget tud nyújtani az életképes (de nehézségekkel küzdő) adósnak működése folytatásához, a gazdasági teljesítménye fenntartásához és a mun-kahelyek megőrzéséhez. Az eljárás megindítása és lefolytatása alapvetően az adósok kezében van: szerkezetátalakítási szakértő bevonására és bírósági közreműködésre csak a jogszabályban meghatározott esetekben van szükség. Az eljárás nem szankciós jellegű, hanem bátorítja a nehézségekkel küzdő, de életképes vállalkozásokat, hogy idejekorán lépéseket tegyenek a fizetésképtelenség elkerülése érdekében.
Mint bármely jogi eljárásban, a szerkezetátalakítási eljárás egyes szabályaival kap-csolatban sem zárható ki a visszaélés lehetősége. A pusztán időnyerés végett kezdemé-nyezett, hitelezők megkárosítására vagy a tagi, illetve vezetői felelősség kijátszására irányuló eljárásokat lehetőség szerint meg kell akadályozni. E körben több megoldást szükséges mérlegelni. Mindenekelőtt különös figyelmet kell szentelni a szerkezetá-talakítási eljárásba történő belépés feltételei meghatározásának (belépés legkorábbi és legkésőbbi időpontja). Szükséges lehet már jogszabályi szinten korlátozni bizo-nyos korábbi visszaélések vagy ismétlődő kérelmek esetén a belépés lehetőségét.39 Bevezethető előzetes életképességi vizsgálat.40 Szóba jöhetnek utólagos, retrospektív szankciók is a visszaélésszerűen kezdeményezett szerkezetátalakítási eljárás esetén.
Végezetül megfontolandó lehet egy legalább az eljárás költségeit fedező letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásának előírása, amely révén a belépési költség maga-sabb lesz, ami csökkentheti a visszaélések valószínűségét.
Végezetül célszerűnek tűnik bevárni a fejlett jogrendszerrel rendelkező tagállamok jogalkotási tapasztalatait az átültetéssel kapcsolatban, és nem elsőként implementálni az igen komplex irányelvi szabályokat.
38 Irányelv (24) preambulumbekezdés
39 Irányelv 4(2) és (4) cikk
40 Irányelv 4(3) cikk
3. Konklúzió
A folyamatban lévő magyarországi fizetésképtelenségi jogalkotás és a 2019. nyarán hosszú előkészítést követően hatályba lépett Irányelv lehetőséget kínál egy eddig a magyar jogban nem létező eljárás, az ún. szerkezetátalakítási eljárás meghonosítására.
A szerkezetátalakítási eljárás félúton helyezkedik el a tisztán szerződéses alapú restruk-turálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között, és célja szerint lehetővé teszi az életképes, de nehézségekkel küszködő vállalkozások korai restrukturálását. Abban az esetben, ha az átültetés sikeresnek bizonyul, úgy az új szerkezetátalakítási eljárás a formális fizetésképtelenségi eljárások alternatívájává válhat, és lehetőséget nyújthat az életképes vállalkozásoknak a fizetésképtelenség elkerülésére és az ezzel kapcso-latos társadalmi költségek csökkentésére. Az új szerkezetátalakítási eljárás sikeréhez jelentősen hozzájárulhat, ha az a formális fizetésképtelenségi eljárásoktól világosan elhatárolva, külön jogszabályban kerül megalkotásra.
nyugalmazott ítélőtáblai bíró (Fővárosi Ítélőtábla)