Fejlesztéspolitika – yaoundéi, loméi és cotonoui egyezmények

10.1. Az AKCS-országok

A római szerződések aláírásakor még több tagállamnak voltak gyarmatai, illetve a füg-getlenné válást követően a továbbra is szoros gazdasági, politikai kapcsolatok fenntartása és az együttműködés előmozdítása érdekében az EGK szerződéses keretet létesített ezekkel az egykori gyarmatokkal. Ezek a fejlődő országok az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) térségként vonultak be az integráció külkapcsolataiba, továbbá az EGK

45 Keleti­Partnerség.

46 Uo.; Eastern­Partnership.­

47 Uo.

megkötötte velük 1963-ban a yaoundéi, majd 1975-től a loméi konvenciókat, társulási egyezményeket. Az AKCS-országokkal kialakított stratégiai kapcsolatok szempontjából nagy jelentőséggel bírt az 50-es években létrehozott Európai Fejlesztési Alap. Ettől kezdve az EGK és tagállamainak fejlesztési tevékenysége folyamatosan kibővült.

Az AKCS-országok EK-ba irányuló ipari termékei (és bizonyos mezőgazdasági ter-mékek, kivéve a KAP által szabályozott mezőgazdasági termékek) többsége előtt eltörölték a vámokat. Az EK fejlesztéspolitikájában az Európai Beruházási Bank alacsony kamato-zású hitelek folyósításával vett részt. Az EK segélyeket is biztosított az AKCS-államoknak az Európai Fejlesztési Alapból.

Az AKCS-országokkal kötött egyezmények fejlődését jelentős mértékben befolyásolta az EK bővítési folyamata. Ezt támasztja alá a második yaoundéi egyezményt felváltó 1975-ös I. loméi egyezmény, amely már az Egyesült Királyság korábbi gyarmataival való kap-csolatokat is magában foglalta, így a Nemzetközösség kapcsolatrendszere is a külkapcsolati rendszer része lett. Mindezen kívül megemlíthetőek Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozásával párhuzamosan a latin-amerikai országokkal létesített kapcsolatrendszer első elemei a 80-as években (Andesi Csoport vagy közép-amerikai országok).⁴⁸

2000-ben lejárt a IV. loméi egyezmény, és a Beninben megkötött cotonoui egyezmény aláírásával új, a kölcsönösséget és partnerséget hangsúlyozó alapokra helyezték a kapcsola-tokat. A cotonoui egyezményt, az AKCS–EU partnerségi megállapodást 20 évre kötötték, és fontos újítása volt a paritásos alapon felállított parlamenti közgyűlés létrehozása. Az új megállapodás szélesebb politikai és gazdasági együttműködést, illetve párbeszédet jelentett az abban részt vevő országokkal. A segélyek fő eszköze továbbra is az Európai Fejlesztési Alap maradt. Az egyezmény célja, hogy a szegénységet csökkentsék, előmozdítsák a gaz-dasági, szociális és kulturális fejlődést, valamint elősegítsék a stabil, demokratikus politikai környezet megteremtését az AKCS-országokban. Az Európai Unió az AKCS-országokkal fenntartott fejlesztési együttműködését költségvetési források mellett elsősorban a kötele-ző tagállami befizetésekből álló Európai Fejlesztési Alapból finanszírozza. Az Alap teljes kerete a 10. EFA (European Development Found – EDF) (2008–2013 közötti) időszakában 22 milliárd euró volt. A cotonoui egyezmény fontos újítása, hogy megszüntette a támoga-táshoz való automatikus jogot. Ebben az esetben jelenik meg először a demokratikus/emberi jogi jogsértések listázása, de a szankciók felsorolása az együttműködés felfüggesztésének lehetőségén kívül továbbra is elmaradt.

Az Európai Bizottság 2015-ben kiadta Az­Európai­Unió­és­az­afrikai,­karibi­és­csen-des-óceáni­országok­közötti­2020­utáni­új­partnerség­felé című közös konzultációs doku-mentumot, amellyel széles körű nyilvános konzultációt indított a partnerségre és a kapcso-latokra vonatkozó, 2020 után is aktuális kérdésekről.⁴⁹

48 Bajtay Péter (2001): Integráció­és­külkapcsolatok:­Az­Európai­Unió­külkapcsolati­rendszere. PhD-értekezés.

Budapest, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. 117. Elérhető: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/47/1/bajtay_peter.pdf (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)

49 Európai Bizottság (2015a): Közös­konzultációs­dokumentum.­Az­Európai­Unió­és­az­afrikai,­karibi­és­csendes-óceáni­országok­közötti­2020­utáni­új­partnerség­felé. Elérhető: http://ec.europa.eu/europeaid/sites/devco/files/

joint_-consultation-paper-post-cotonou_hu.pdf (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)

Noha a fenntartható fejlődési modell szempontjából is jelentős emberi jogok, a de-mokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint a jó kormányzás az AKCS–EU partnerség legfontosabb elemei közé tartoznak, ezek megvalósítása terén mind a mai napig számos kihívás áll az uniós fejlesztéspolitika előtt. A cotonoui partnerségi megállapodás a politikai párbeszéd különböző módjairól rendelkezik. Ezek közé sorolhatjuk a rendsze-res politikai párbeszédet (8. cikk), valamint a megállapodás lényegi elemeinek (emberi jogok, demokratikus elvek és a jogállamiság) súlyos megsértése, illetve súlyos korrupció esetén a fokozottabb politikai párbeszédet és ad hoc megbeszéléseket. Ezekben az esetek-ben a megállapodás legvégső esetesetek-ben az együttműködés felfüggesztését is lehetővé teszi (96–97. cikk). Annak ellenére, hogy a megállapodás felfüggesztésére mindeddig nem került sor, 2000 és 2015 között összesen 24 esetben indultak ilyen típusú konzultációk a partner-országokkal.⁵⁰ A nyilvános konzultációra építve 2016 novemberében a főképviselő és az Európai Bizottság közös közleményben jelentette meg az­afrikai,­karibi­és­csendes-óceáni­

államokkal­(AKCS-államok)­fennálló­partnerség­megújításáról szóló terveit a cotonoui megállapodás 2020-ban történő lejártát követő időszakra vonatkozóan.⁵¹

Társulási szerződések az AKCS-országokkal

1963-ban és 1969-ben az I. yaoundéi konvenció és a II. yaoundéi konvenció

• Kamerun fővárosában

• 18, majd 24 országgal

• kereskedelmi kedvezmények és segélyek biztosítása 1975-ben I. loméi konvenció

• Togo fővárosában

• 46 fejlődő országgal 1980-ban II. loméi konvenció

• 58 országgal 1984-ben III. loméi konvenció

• 66 országgal 1989-ben IV. loméi konvenció

• 69 országgal kötötte meg az EK/EU (tízéves időtartamra).

• 71 fejlődő ország volt részese 2000-ben lejárt a IV. loméi konvenció

2000. június 23-án az EU és az AKCS-országok Cotonouban (Benin) úgynevezett AKCS–EK partnerségi egyezményt kötöttek (húszéves időtartamra)

• a korábbi kibővített, felújított változata

50 Uo.

51 Európai Bizottság (2016d): Közös­közlemény­az­Európai­Parlamentnek­és­a­Tanácsnak.­Megújított­partner-ség­az­afrikai,­karibi­és­csendes-óceáni­államokkal. Elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/

TXT/?uri=CELEX:52016JC0052 (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)