Az EU nemzetközi szerepét mind a mai napig számos különböző, például realista vagy liberális lencsén keresztül vizsgálták. A realista megközelítésen keresztül az EU-val szem-ben megfogalmazott kritika egyértelműen a kemény hatalmi eszközök hiányára hívja fel a figyelmet. A liberális-normatív megközelítés azonban a civil vagy puha hatalmi eszközök használatára helyezi a hangsúlyt. A kezdetben civil (Dûchene), majd puha (Hill), norma-tív (Manners), smart (Nye), esetenként hibrid hatalomként jellemzett külpolitikai szereplő meghatározása és cselekvőképességének elemzése továbbra is vitákra ad okot.29 Claudio Radaelli legújabb kutatásaiban már egyfajta „erőszakmentességi” lencsén keresztül vizs-gálja az Európai Unió hatalmi jellegét.30
Napjainkban az EU saját külpolitikai fellépését az Európai Parlament (EP) honlapján a következők szerint összegzi:
„Az Európai Unió nemzetközi szintű fellépését azoknak az elveknek kell vezérel-niük, amelyek az Unió létrehozását, fejlesztését és bővítését ösztönözték, és amelyek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban is megjelennek. En-nek elkerülhetetlen része az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása. E fellépések
27 Dialer, Doris – Austermann, Frauke (2014): Giving the EU One Voice Abroad: The European Union Delega-tions. In Dialer, Doris – Neisser, Heinrich – Opitz, Anja eds.: TheEU’sExternalActionService:Potentials
foraOneVoiceForeignPolicy. Innsbruck, Universität Innsbruck. 107.
28 Koller Boglárka (2011): Új perspektívák Lisszabon után. PolgáriSzemle, 7. évf. 5–6. sz. Elérhető: http://epa.
oszk.hu/00800/00890/00054/EPA00890_polgari_szemle_2012_5-6_473.htm (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)
29 Tocci, Nathalie (2008): When and Why does the EU Act as a Normative Power in its Neighbourhood? In Heisbourg et al. eds.:WhatProspectsforNormativeForeignPolicyinaMultipolarWorld? ESF Working Papers, No. 29. Brussels, CEPS–IISS–DCAF–GCSP. 1−6. Elérhető: www.files.ethz.ch/isn/88204/29_Full.pdf (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)
30 Baldoli, Roberto – Radaelli, Claudio M. (2017): What’s Nonviolence to Do with the European Un-ion? UACES47thAnnualConference,Krakow,Poland,4–6September2017. Elérhető: http://hdl.handle.
net/10871/30530 (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)
az Unió stratégiai érdekeit és céljait is szolgálják. Ezek révén az Unió tovább szélesíti és erősíti a világ többi országával és régiójával fenntartott politikai és kereskedelmi kapcsolatait, többek között a stratégiai partnereivel – például az Egyesült Államok-kal, Japánnal, Kanadával, Oroszországgal, Indiával és Kínával – rendszeresen tartott csúcstalálkozók révén. Tevékenységei között a fejlesztési támogatás, valamint a föld-közi-tengeri térség, a Közel-Kelet, Ázsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa, Közép-Ázsia és a Nyugat-Balkán országaival folytatott együttműködés és politikai párbeszéd is szerepel. A tagállamok diplomatáiból álló, az Unió külügyi és biztonságpolitikai fő-képviselője és egyben az Európai Bizottság alelnöke által igazgatott Európai Külügyi Szolgálat a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta új szereplőként kulcsfontosságú szerepet játszik e területeken.”31
Az EU saját szerepének meghatározásában egyértelműen megjelenik a liberális alapú normatív, a multilaterális kapcsolatokat előtérbe helyező megközelítés. Az Unió önmagát az Európai Külügyi Szolgálat honlapján a következő kifejezésekkel azonosítja: „a békéhez hozzájáruló, felelős szomszéd, fejlesztési partner, az emberi jogok védelmezője, az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete, angolul United Nations – UN) partnere, a globális biz-tonságot elősegítő erő, válságkezelés és humanitárius segítségnyújtó, az éghajlatváltozás elleni fellépés szószólója, egy kereskedelmi blokk, illetve egy bővülő unió.” A 2011-től működő EKSZ egyik kiemelt feladata, hogy az EU területén kívül végrehajtott különböző tevékenységeket összehangolja.32
Az EU önmeghatározása33
A békéhez hozzájáruló (Contributor to peace)
A politikai, gyakorlati és gazdasági támogatásán keresztül az EU döntő szerepet játszott a nyugat-balkáni béketeremtésben a jugoszláv háborúkat követő időszakban. Minden-nek egyik kiemelkedő példája a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalások támogatása, közvetítőként a 2013-as meghatározó megállapodás előmozdítása.
Az arab−izraeli konfliktus megoldása az EU stratégiai érdekei közé tartozik.
A közvetítő kvartett részeként az ENSZ-szel, USA-val és Oroszországgal együtt fontos szerepet játszik a tárgyalásokon. Az EU célja a két állam közötti konfliktus megoldá-sának támogatása, illetve egy független, demokratikus Palesztin Állam létrehozása, amely békében és biztonságban él Izrael mellett.
Felelős szomszéd (Responsible neighbour)
Az EU-tól keletre és délre számos országban jelentős politikai változások történnek.
Az átmenet segítése érdekében az európai szomszédságpolitika célja, hogy szilárd és baráti kapcsolatokat építsen ki a határain kívül fekvő államokkal. Az ESZP céljai
31 AzUniókülkapcsolatai. Elérhető: www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=theme5.
html (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)
32 TheEU’sManyInternationalRoles (2017). Elérhető: http://eeas.europa.eu/background/what-we-do/in-dex_en.htm (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)
33 Uo.
között szerepel a kereskedelmi lehetőségek nyitása és a vízumkérdésekkel kapcsolatos együttműködés, elősegítendő a demokrácia és az emberi jogok érvényesülését.
Fejlesztési partner (Development partner)
Az EU a világon a legnagyobb segélyezőnek minősül. 2013-ban az EU, illetve tag-államai nyújtották a világ fejlesztési segélyeinek több mint felét, 56 milliárd eurót.34 Az emberi jogok védelmezője (Human rights defender)
Az EU elkötelezett az emberi jogok mellett, és azon fáradozik, hogy azokat világszerte tiszteljék. Az EU külkapcsolatainak és a harmadik országokkal való politikai párbeszéd központi elemét jelentik az emberi jogok.
Az ENSZ partnere (Partner to the United Nations)
Az EU szorosan együttműködik az ENSZ-szel, és nemzetközi kapcsolataiban a multi-lateralizmus és a nemzetközi jog melletti elkötelezettség vezeti. Az EU ENSZ-hez való viszonya egyértelműen megjelenik a lisszaboni szerződésben.
A globális biztonságot elősegítő erő (Force for global security)
A KBVP alatt az EU számos, különböző célú és eszközrendszerű civil missziót és kato-nai műveletet indít világszerte. Ezek közül érdemes megemlíteni a szomáliai partoknál működő Eunavfor Atalanta műveletet, amely a szomáliai partoknál elkövetett kalóz-támadásokkal szemben fellépve többek között hozzájárul az Élelmezési Világprogram (WFP) hajói védelméhez.
Válságkezelés és humanitárius segítségnyújtás (Crisis Response & Humanitarian Aid) Az EU és tagállamai biztosítják például a katasztrófa sújtotta területek vagy a külön-böző válságövezetekből menekültek számára a segélyek kb. 50%-át a világon. Annak ellenére, hogy az éves uniós költségvetés 1 milliárd euró alatt marad, az EU segélyei összesen 120 millió emberen segítenek évente.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés szószólója (Advocate of action on climate change) Az EU fontos szerepet töltött be az éghajlatváltozásról szóló kiotói jegyzőkönyv tárgya-lásán, és ma is az ENSZ erőfeszítéseinek egyik fő támogatója annak érdekében, hogy legyen egy új nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás a kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés lassítása érdekében. Az éghajlatváltozás következményei-nek csökkentése érdekében a fejlődő országokban az Európai Unió jelentős fejlesztési finanszírozást biztosított.
Kereskedelmi blokk (Trading bloc)
Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjának minősül. A külkereskedelem közösségi hatáskörbe tartozik. Mindez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat és megállapodásokat az Unió tárgyalja és köti. Ezen a területen külső partnerei felé az EU valóban egyetlen hangon képes megszólalni.
Bővülő unió (An expanding union)
Az EU ma 28 tagú. 1957 óta, amikor a hat alapító tagállam létrehozta az első integrációs intézményeket, az EU jelentős mértékben kibővült. A legjelentősebb bővítési hullámok a kommunizmus bukása után következtek be. Számos ország számára az EU-tagság-gal járó politikai és gazdasági stabilitás mind a mai napig vonzó célkitűzés. A tagság érdekében a csatlakozni vágyóknak meg kell felelniük az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak.
34 AzEUképekben. Elérhető: europa.eu/publications/slide-presentations/index_hu.htm (Letöltés ideje: 2018. 01. 01.)