ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) kutatás

Az ESPAD program célja, hogy összehasonlító adatokat mutasson be az európai középiskolások dohányzásáról, alkohol- és drogfogyasztásáról, az azokkal kapcsolatos attitűdökről. A kutatásokban 30 ország vesz részt, országos reprezentatív mintavétellel.

Tamás Márta 80

2.4.1. A drogfogyasztással kapcsolatos ismeretek

A heroin, a kokain, az ecstasy, és a marihuána 95%-os ismertségűek a ma-gyar fi atalok körében. Míg a dohánytermékekhez való hozzáférés megíté-lése 80,1-93,3% között mozog, addig a különféle kábítószerhez való könnyű hozzájutást a fi atalok 10-50% között ítélték meg.

A dohányzás és alkoholfogyasztás megítélésében az alkalmankénti használat esetben a lányok, míg a rendszeres használatnál a fi úk engedé-kenyebbek.

Az egyéb drogok tekintetében a marihuána és az altatók használata inkább elfogadott, míg a heroinnal és a kokainnal kapcsolatos vélekedés már jóval helytelenítőbb.

Az ESPAD vizsgálatok korábbi eredményeihez hasonlítva a kábítószer használattal kapcsolatos negatív attitűdök mérséklődése fi gyelhető meg.

A különböző szerek veszélyességével kapcsolatban differenciáltak a vé-lekedések. Míg a dohányzás alkalmi használatát kevéssé veszélyesnek íté-lik a fi atalok, addig a rendszeres használatot 77%-uk nagyon veszélyesnek ítéli meg. Az alkoholfogyasztással már kevésbé toleránsak, a rendszeres napi italfogyasztást a válaszolók 67%-ka nagyon veszélyesnek tartja. Ez az egyéb drogok tekintetében 73-82% között mozog. A megelőző kutatások-hoz képest minden szer tekintetében nőtt a veszélyesnek minősítők ará-nya mind a kipróbálás, mind pedig a rendszeres fogyasztás tekintetében.

2.4.2. A drogfogyasztás elterjedtsége

A 9. és 10. évfolyamos diákok 17,3%-ka használt már életében valamilyen visszaélésre alkalmas szert drogfogyasztási céllal, ezeknek a diákoknak 26,1%-ka már 10, vagy több alkalommal is. A tiltott szerek közül a legel-terjedtebb a marihuána, utána az LSD, ill. más hallucinogének, amelyeket az ecstasy követ. A gyógyszerek közül az orvosi javaslat nélküli nyugtatók fogyasztásának éves prevalencia értéke 5,6%.

Az első kipróbálás többnyire 14 éves korban történik, de a diákok 13,9%

már általános iskolás korában is kipróbált, vagy használt jellemzően ma-rihuánát. 17 éves korra már 31%, az annál idősebbek között 40,6% a hasz-nálati gyakoriság.

2.4.3 Családi háttér jellemzők

A családi háttér jellemzők vizsgálatánál azt találták, hogy a drogfogyasz-tás az apák szerepével mutat erős kapcsolatot. Az apa nélkül felnövő, ill.

az apa végzettségét nem ismerő diákok szignifi kánsan magasabb száza-lékban használnak különféle drogokat. Jellemző még, hogy a drogfogyasz-tás magasabb értéket mutat az átlagosnál rosszabb és jobb körülmények között élő diákoknál, mint az átlagos körülményűeknél.

Ugyanígy összefüggést talált a kutatás a családi kapcsolatok minősé-gével is. A kapcsolattal való elégedetlenség mértékének növekedésével nő a drogfogyasztás prevalencia (előfordulási gyakoriság) értéke is. Itt nem mutatkozik különbség az apa és az anya vonatkozásában, ill. a különböző szerek tekintetében.

A mentálhigiéné és az egészségpromóció iskolai vonatkozásai 81 A kutatás kitért a családban előforduló devianciák száma és a drogfo-gyasztás közötti összefüggésre is. Látható, hogy a különböző típusú devi-anciák halmozódása a családban növeli a drogfogyasztás kialakulásának veszélyét.

2.4.4. Szabadidős tevékenységek, baráti kapcsolatok és énkép

A szabadidő eltöltés mind a tiltott szerek, mind a visszaélésszerű gyógy-szerfogyasztás tekintetében összefüggést mutat a céltalan időtöltéssel (lő-dörgés), a rendszeres külső esti programra járással, a pénznyerő-automa-tával való játékkal, a napi 4 órás tévénézéssel és a motorozással (!).

A kortárskapcsolati konfl iktusok közül a verekedés és a megbánt, ill.

védekezés nélküli szexuális kapcsolat lényegesen magasabb százalékban fordul elő tiltott szert, vagy gyógyszert használók körében.

Míg az önbecsülés a nem-fogyasztók között pozitív, addig a droghaszná-lóknál negatív énképet találtak, mely a visszaélésszerű gyógyszerfogyasz-tók esetében még kifejezettebb. Ehhez társul a különböző hangulatzavarra utaló tünetek előfordulása is. Az étvágytalanság, a koncentrációs nehézsé-gek, a lehangoltság és a feladatvégzés nehézségei fokozottan jellemzően a drogfogyasztókra.

2.4.5. Dohányzás

Az ESPAD vizsgálat a különböző típusú középiskolába járó diákok dohány-zási szokásaiban jelentős különbséget talált mind a rendszeresség, mind a mennyiségi mutatók tekintetében. Pl. a napi dohányzás a gimnáziumi tanulók 15,7%-ára, míg a szakiskolások 37,9%-ára jellemző. Nem találtak egyértelmű összefüggést az apai és az anyai iskolai végzettség és a diá-kok dohányzási szokásai tekintetében. Látható, hogy a család dohányzási szokása van hatással a tanulóra, de jelentősebb az összefüggés a családi kábítószer fogyasztás és a dohányzási szokások között.

2.4.6. Alkoholfogyasztás

Mindössze a megkérdezett 9. és 10. évfolyamosok 9,2%-a nem fogyasztott még soha alkoholt, és ebben nincs különbség a lányok és a fi úk adatai között. A fogyasztási szokások tekintetében az alkalmi ivási adatok között nincs lényeges különbség a lányok és a fi úk között. Viszont a megkérdezett fi atalok 54,9%-a volt már részeg egyszer életében. Itt viszont jelentős a különbség a fi úk 62,6%-os, míg a lányok „csak” 46,8%-os élet prevalencia értéke között.

Az 1. és 2. évfolyamos diákok 26,5%-ánál fordult elő nagyivás (5, vagy több ital) az előző hónapban. A 3, vagy több alkalommal előforduló nagy-ivás átlaga a vizsgált populációban 7,6%. Az iskolatípusok közül a szak-munkásképző 37,6%-al, és a szakiskola 28,6%-al „vezeti” a mezőnyt.

A családszerkezet nem mutat összefüggést az alkoholfogyasztás élet és havi prevalencia értékeivel, de a két édes szülővel nevelődő fi atalok között kevesebb az alkoholfogyasztás szélsőséges formája. A szülők isko-lai végzettségével párhuzamosan nőnek az alkoholfogyasztás évi és havi

Tamás Márta 82

prevalencia értékei. Ezzel szemben a lerészegedés a 8 általánossal, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinél a leg-gyakoribb.

Az összefüggések vizsgálata megmutatja, hogy a problémás viselkedés-formák halmozott együtt járása jellemző, így a dohányzás, alkohol, gyógy-szer és kábítógyógy-szer fogyasztás nagy gyakorisággal jár együtt. Ebben a popu-lációban gyakori az öngyilkosság, vagy annak kísérlete, és a pszichológiai kezelés.