ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) kutatás

In document Mentálhigiéné és segítő hivatás (Page 79-82)

1 . A mentálhigiéné története, fogalmának alakulása

2. Hazai és nemzetközi mentálhigiénés kutatások

2.4. ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) kutatás

Az ESPAD program célja, hogy összehasonlító adatokat mutasson be az európai középiskolások dohányzásáról, alkohol- és drogfogyasztásáról, az azokkal kapcsolatos attitűdökről. A kutatásokban 30 ország vesz részt, országos reprezentatív mintavétellel.

Tamás Márta 80

2.4.1. A drogfogyasztással kapcsolatos ismeretek

A heroin, a kokain, az ecstasy, és a marihuána 95%-os ismertségűek a ma-gyar fi atalok körében. Míg a dohánytermékekhez való hozzáférés megíté-lése 80,1-93,3% között mozog, addig a különféle kábítószerhez való könnyű hozzájutást a fi atalok 10-50% között ítélték meg.

A dohányzás és alkoholfogyasztás megítélésében az alkalmankénti használat esetben a lányok, míg a rendszeres használatnál a fi úk engedé-kenyebbek.

Az egyéb drogok tekintetében a marihuána és az altatók használata inkább elfogadott, míg a heroinnal és a kokainnal kapcsolatos vélekedés már jóval helytelenítőbb.

Az ESPAD vizsgálatok korábbi eredményeihez hasonlítva a kábítószer használattal kapcsolatos negatív attitűdök mérséklődése fi gyelhető meg.

A különböző szerek veszélyességével kapcsolatban differenciáltak a vé-lekedések. Míg a dohányzás alkalmi használatát kevéssé veszélyesnek íté-lik a fi atalok, addig a rendszeres használatot 77%-uk nagyon veszélyesnek ítéli meg. Az alkoholfogyasztással már kevésbé toleránsak, a rendszeres napi italfogyasztást a válaszolók 67%-ka nagyon veszélyesnek tartja. Ez az egyéb drogok tekintetében 73-82% között mozog. A megelőző kutatások-hoz képest minden szer tekintetében nőtt a veszélyesnek minősítők ará-nya mind a kipróbálás, mind pedig a rendszeres fogyasztás tekintetében.

2.4.2. A drogfogyasztás elterjedtsége

A 9. és 10. évfolyamos diákok 17,3%-ka használt már életében valamilyen visszaélésre alkalmas szert drogfogyasztási céllal, ezeknek a diákoknak 26,1%-ka már 10, vagy több alkalommal is. A tiltott szerek közül a legel-terjedtebb a marihuána, utána az LSD, ill. más hallucinogének, amelyeket az ecstasy követ. A gyógyszerek közül az orvosi javaslat nélküli nyugtatók fogyasztásának éves prevalencia értéke 5,6%.

Az első kipróbálás többnyire 14 éves korban történik, de a diákok 13,9%

már általános iskolás korában is kipróbált, vagy használt jellemzően ma-rihuánát. 17 éves korra már 31%, az annál idősebbek között 40,6% a hasz-nálati gyakoriság.

2.4.3 Családi háttér jellemzők

A családi háttér jellemzők vizsgálatánál azt találták, hogy a drogfogyasz-tás az apák szerepével mutat erős kapcsolatot. Az apa nélkül felnövő, ill.

az apa végzettségét nem ismerő diákok szignifi kánsan magasabb száza-lékban használnak különféle drogokat. Jellemző még, hogy a drogfogyasz-tás magasabb értéket mutat az átlagosnál rosszabb és jobb körülmények között élő diákoknál, mint az átlagos körülményűeknél.

Ugyanígy összefüggést talált a kutatás a családi kapcsolatok minősé-gével is. A kapcsolattal való elégedetlenség mértékének növekedésével nő a drogfogyasztás prevalencia (előfordulási gyakoriság) értéke is. Itt nem mutatkozik különbség az apa és az anya vonatkozásában, ill. a különböző szerek tekintetében.

A mentálhigiéné és az egészségpromóció iskolai vonatkozásai 81 A kutatás kitért a családban előforduló devianciák száma és a drogfo-gyasztás közötti összefüggésre is. Látható, hogy a különböző típusú devi-anciák halmozódása a családban növeli a drogfogyasztás kialakulásának veszélyét.

2.4.4. Szabadidős tevékenységek, baráti kapcsolatok és énkép

A szabadidő eltöltés mind a tiltott szerek, mind a visszaélésszerű gyógy-szerfogyasztás tekintetében összefüggést mutat a céltalan időtöltéssel (lő-dörgés), a rendszeres külső esti programra járással, a pénznyerő-automa-tával való játékkal, a napi 4 órás tévénézéssel és a motorozással (!).

A kortárskapcsolati konfl iktusok közül a verekedés és a megbánt, ill.

védekezés nélküli szexuális kapcsolat lényegesen magasabb százalékban fordul elő tiltott szert, vagy gyógyszert használók körében.

Míg az önbecsülés a nem-fogyasztók között pozitív, addig a droghaszná-lóknál negatív énképet találtak, mely a visszaélésszerű gyógyszerfogyasz-tók esetében még kifejezettebb. Ehhez társul a különböző hangulatzavarra utaló tünetek előfordulása is. Az étvágytalanság, a koncentrációs nehézsé-gek, a lehangoltság és a feladatvégzés nehézségei fokozottan jellemzően a drogfogyasztókra.

2.4.5. Dohányzás

Az ESPAD vizsgálat a különböző típusú középiskolába járó diákok dohány-zási szokásaiban jelentős különbséget talált mind a rendszeresség, mind a mennyiségi mutatók tekintetében. Pl. a napi dohányzás a gimnáziumi tanulók 15,7%-ára, míg a szakiskolások 37,9%-ára jellemző. Nem találtak egyértelmű összefüggést az apai és az anyai iskolai végzettség és a diá-kok dohányzási szokásai tekintetében. Látható, hogy a család dohányzási szokása van hatással a tanulóra, de jelentősebb az összefüggés a családi kábítószer fogyasztás és a dohányzási szokások között.

2.4.6. Alkoholfogyasztás

Mindössze a megkérdezett 9. és 10. évfolyamosok 9,2%-a nem fogyasztott még soha alkoholt, és ebben nincs különbség a lányok és a fi úk adatai között. A fogyasztási szokások tekintetében az alkalmi ivási adatok között nincs lényeges különbség a lányok és a fi úk között. Viszont a megkérdezett fi atalok 54,9%-a volt már részeg egyszer életében. Itt viszont jelentős a különbség a fi úk 62,6%-os, míg a lányok „csak” 46,8%-os élet prevalencia értéke között.

Az 1. és 2. évfolyamos diákok 26,5%-ánál fordult elő nagyivás (5, vagy több ital) az előző hónapban. A 3, vagy több alkalommal előforduló nagy-ivás átlaga a vizsgált populációban 7,6%. Az iskolatípusok közül a szak-munkásképző 37,6%-al, és a szakiskola 28,6%-al „vezeti” a mezőnyt.

A családszerkezet nem mutat összefüggést az alkoholfogyasztás élet és havi prevalencia értékeivel, de a két édes szülővel nevelődő fi atalok között kevesebb az alkoholfogyasztás szélsőséges formája. A szülők isko-lai végzettségével párhuzamosan nőnek az alkoholfogyasztás évi és havi

Tamás Márta 82

prevalencia értékei. Ezzel szemben a lerészegedés a 8 általánossal, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinél a leg-gyakoribb.

Az összefüggések vizsgálata megmutatja, hogy a problémás viselkedés-formák halmozott együtt járása jellemző, így a dohányzás, alkohol, gyógy-szer és kábítógyógy-szer fogyasztás nagy gyakorisággal jár együtt. Ebben a popu-lációban gyakori az öngyilkosság, vagy annak kísérlete, és a pszichológiai kezelés.

In document Mentálhigiéné és segítő hivatás (Page 79-82)

Related documents