Szociális munka és mentálhigiéné

A hetvenes évek radikalizmusát követő konzervatív érában, Amerikában a szociális munkások működését korlátozzák: „eredeti szakmai szerepeiket és identitásukat elveszítve a pszichológiai segítés területein gyakran úgy je-lennek meg, mint az elérhető „legolcsóbb terapeuták.” (Szabó, 1994, 55.). Ez az időszak az ún. „klinikai szociális munka” létrejöttének szakasza, ame-lyet az amerikai kollégák nemzeti szervezete (National Associaton of Social Workers, NASW) a következőképpen határozott meg: „A klinikai szociális munka a szociális munka elméletének és gyakorlatának professzionális al-kalmazása a pszichoszociális diszfunkció, sérülés vagy károsodás kezelésére és prevenciójára, beleértve az emocionális és pszichés zavarokat.” (Szabó, 1994, 56.). A szociális munkások mentálhigiénés és klinikai szerepválla-lása párhuzamosan zajlik a folyamattal, amelynek során a pszichiátria is kiterjeszti saját illetékességi területét a nagy klasszikus kórképek felől az egészséges ember átmeneti válságainak, nehézségeinek, vagy a korábban jellembeli fogyatékosságoknak tartott problémák kezelésére (Szabó, 1994).

Hazánkban a szociális munka kezdeti, meghatározóbb iránya a szocio-lógiai, szociálpolitikai gyökerű, társadalomkritikai vonulat volt; másfelől az egyes segítői területek differenciálódása eltérően alakult. Így a men-tálhigiéné önállóbb fejlődési utat járhatott be. Az Amerikai Egyesült Álla-mokban a mentálhigiénés szakemberek 60%-a ma szociális munkás. Ők a következő területeken tevékenykednek: közösségi mentálhigiéné, kataszt-rófavédelem, a hazánkban egyelőre még alig ismert vállalati alkalmazotti segítés (Employee Assistance Programs), egészségügyi szociális munka, iskolai szociális munka, különböző rehabilitációs programok és a magán-praxis (NASW, http://www.naswdc.org/pressroom/features/issue/mental.

asp;). Ennek a fejlődésnek a hátterében az állt, hogy szociális munkások sikerrel győzték meg az ún. „managed care”, az irányított betegellátás döntéshozóit arról, hogy más szakterületek képviselőinél költséghatéko-nyabban nyújtanak mentálhigiénés szolgáltatásokat.

Szociális munka és mentálhigiéné: közéleti pályákon 143 Ausztráliában a szociális munkások mentálhigiénés tevékenységére vonatkozó szakmai sztenderdek illetékességi területüket a következőkép-pen határozzák meg: „a szociális munkás mentálhigiénés tevékenysége a mentális problémák társas-társadalmi kontextusára és a társas-társadal-mi következményeire irányul. A tevékenység célja a felépülés elősegítése, a személyek, családok és közösségek jóllétének helyreállítása, annak elősegíté-se, hogy a személy minél inkább képessé váljék saját életének irányítására, és egyúttal a szakember érvényre jutassa a társadalmi igazságosság szem-pontjait. A szociális munka gyakorlata az egyén és környezete kapcsolatára irányul” (Practice standards for mental health social workers, 2008, 8.) .

A társadalmi befogadás irányába tett törekvések nyomán, a közösségi ellátások bevezetésével a közösségi kapcsolatokra, kapcsolati hálózatokra irányuló szemléletmód hazánkban is egyre erősödik. Ezekben az ellátási formákban a szociális munkások, teljes összhangban a szakterület fejlődé-si irányaival, elsősorban a kliensek kapcsolati hálózatainak fejlesztésére és erősítésére törekednek. A korai ellenőrző-segélyező szerep a hivatás fej-lődésével egyre jobban háttérbe szorult: a szociális munkás, bár szükség esetén beszéli, de nem tekinti feltétlenül anyanyelvének a defi cit-nyelvet, a bajokról szóló beszédet. Alapvető törekvése a társadalmi szolidaritás erő-sítése és méltányosabb társadalmi viszonyok megteremtése. Ennek jegyé-ben segítői tevékenysége a gondjaira bízott kliensek személyes fejlődési lehetőségeinek együttes felfedezésére, valamint erőforrásokban bővelkedő segítő-társas kontextusok létrehozására irányul.

Irodalom

Szociális Szakmai Szövetség. (2011). A szociális munka megújított eti-kai kódexe. Letöltés helye: http://www.hilscher.hu/index.php?start=33, Le-töltés dátuma: 2012.10.25.(A szerk.)

Arpin, J. (2003). Masters of Their Conditions: At the Crossroads of Health, Culture and Performance. Transcultural Psychology, 40(3), 299-329.

B. Erdős M. (2006). A nyelvben élő kapcsolat. Budapest: Typotex.

Bagdy E. (1999): A hazai mentálhigiéné: fejlődés és perspektívák. In:

Bagdy E. (Szerk.), Mentálhigiéné. Elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Bu-dapest: Animula, 46-62.

Barabási A-L. (2011). Behálózva. Budapest: Helikon.

Baráth Á. (2010). Tudomány és szociális munka. Szociális Szemle,1, 5-16.

Bateson, G. (1972). Steps to an Ecology of Mind: Collected Essays in An-thropology, Psychiatry, Evolution, and Epistemology. Chicago: University of Chicago Press.

Bertalanffy, von L. (1968). General System Theory: Foundations, Development, Applications. New York: Braziller.

Boeree, C. G. (1997). Personality Theories (e-book) Siegmund Freud.

B. Erdős Márta 144

Shippensburg University. Letöltés helye: http://webspace.ship.edu/cgboer/

freud.html, Letöltés dátuma: 2012. 10. 25. (A szerk.)

Bugarszky Zs. (2006). A közösségi pszichiátriai ellátásról. Esély, 1, 67-73.

Caplan, G. (1964). Principles of Preventive Psychiatry. New York: Basic Books.

Csermely P. (2005). A rejtett hálózatok ereje. Hogyan stabilizálják a gyenge kapcsolatok a világot? Természet Világa,4,146-150.

Csürke J. (2008). Hard work, light work, social work today. Interjú Dr.

Kézdi Balázs professzor emeritusszal. Szociális Szemle, 1-2, 97-100.

Csürke J. (2011). A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Buda-pest: Oriold.

Fromann, R. (é. n.). Nemzetek boldogsága és annak forrása az Easterlin-paradoxon tükrében. Társadalmi Konfl iktusok Kutatóközpont. Letöltés helye: http://konfl iktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view

=article&id=270:nemzetek-boldogsaga-es-annak-forrasa-az-easterlin-paradoxon-tuekreben&catid=30:nemzetek-europaja, Letöltés dátuma:

2012.10.30. (A szerk.)

Gale Encyclopeadia of Biography. Saul David Alinsky. Community Organizing. Letöltés helye: http://www.answers.com/topic/saul-alinsky, Letöltés dátuma: 2012. 10. 30. (A szerk.)

Hain F. (2005). Hálózatgondolat a pszichológiában és a szociálpszicho-lógiában. Egy interdiszciplináris csizma a társadalomlélektan asztalán?

Magyar Pszichológiai Szemle,60(4), 507-526.

Haricharan, S. (1995). The different approaches to community participation have different implications for development. Social Work Practice,3, 13-17.

Harré, R. (2004). Discursive Psychology and the Boundaries of Sense.

Organization Studies,8, 1435-1453.

Hegyesi G. (1990). Mentálhigiéné, szociálpolitika, humán szolgáltatá-sok. In Gerevich J. (Szerk.) Közösségi mentálhigiéné. Budapest: Animula, 137-153.

Hetesi Zs. (2012).Deinstitucionalizáció vagy transzinstitucionalizáció?

A pszichiátriai ellátórendszer egyes problémái a mai Magyarországon.

Szakdolgozat, PTE, Pécs.

Juhász G. (2010). The Importance of Human, Social and Cultural Capital. Humán Innovációs Szemle,1(2), 6-13.

Kelemen G. (2011). Átlendülés. Vázlatok a refl ektív klinikai szociális munkához. Budapest: Animula.

Lakatos K. (2009). A képessé tétel folyamata. Budapest: Közösségfej-lesztők Egyesülete.

Larkin, H. (2005). Social Work as an Integral Profession. AQUAL, Jo-urnal of Integral Theory and Practice, 1(2), 1-30.

McNamee, S., Gergen, K. (1999). Relational Responsibility. Resources for Sustainable Dialogue.Thousand Oaks: Sage, 3-57.

Mental Health. NASW. (é. n.). Letöltés helye:

Szociális munka és mentálhigiéné: közéleti pályákon 145 http://www.naswdc.org/pressroom/features/issue/mental.asp, Letöltés dá-tuma: 2012.10.25. (A szerk.)

Molnár M. (2002). Esztergár Lajos szociálpolitikája főbb műveinek tük-rében. Pécsi Szemle,4, 71-83.

Nyíri K. (2005). “The Networked Mind.” The Mediated Mind – Rethink-ing Representation, May 27–28, 2005, TheLondon Knowledge Lab, Insti-tute of Education, University of London. Letöltés helye: http://www.hunfi . hu/nyiri/Nyiri_Networked_Mind_London_2005.pdf, Letöltés dátuma:

2012.10.25. (A szerk.)

Olson, J. J. (2007). Social Work’s Professional and Social Justice Projects:

Discourses in Confl ict. Journal of Progressive Human Services,18(1), 45-69.

Pik K., Gosztonyi G. (1998). A szociális munka szótára. Budapest: Szo-ciális Munkások Magyarországi Egyesülete.

Practice standards for mental health social workers. (2008). AASW, Le-töltés helye: http://www.aasw.asn.au/document/item/17, LeLe-töltés dátuma:

2012.10.25. (A szerk.)

Ramsay, R. (1999). Toward a common paradigmatic home: Social work in the 21st century. Indian Journal of Social Work (Special Issue: Social Work in the Next Millennium,60(1), 69-86.

Sárkány P. (2011) A szociális munka, mint alkalmazott etika. Szociális Szemle, 1-2, 7-18.

Saleebey, D. (2006). The Strength Perspective in Social Work Practice.

4th edition. Boston: Pearson.

Sewpaul, V., Jones, D. (2004). Global Standards for the education and training of social work profession (IASSW, IFSW, Adelaide, Australia) Le-töltés helye: http://cdn.ifsw.org/assets/ifsw_65044-3.pdf, LeLe-töltés dátuma:

2012.10.25. (A szerk.)

Szabó L. (1994). A szociális esetmunka kialakulása és elméleti hátterei.

Veszprém: Kapolcs.

Szöllősi G. (2012). A társadalmi problémák konstrukcionista elméleté-nek alapjai. Z-Press.

Turner, F. J. (2011). Social Work Treatment: Interlocking Theoretical Approaches. New York: Oxford University Press.

Turner, V. W. (1997). Átmenetek határok, szegénység: a communitas vallási szimbólumai. In: P. Bohannan, M. Glazer (Szerk.), Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest: Panem, 657-711.

Udvari K. (2011). Kapcsolathálózati megközelítés a szociális munká-ban. Esély,5,100-117.

Watkins, J. M. (2007): Undergraduate Research: From Educational Policy to Critical Thinking. Journal of Evidence-Based Social Work,4(1/2), 121-128.