Veszélyeztető és kompenzáló faktorok

In document Mentálhigiéné és segítő hivatás (Page 99-103)

A KORTÁRS ERŐSZAK

2. A kortárs erőszak (bullying)

2.6. Veszélyeztető és kompenzáló faktorok

− Rizikótényezők: a bántalmazó gyerekek családi háttere gyakran rende-zetlen, gyakori az érzelmi elhanyagoltság. Megfelelő szülői minták hiá-nyában kevésbé hatékonyak szociális képességeik, de nehézségeik vannak konfl iktuskezelési készségeik terén is. A szülők közötti pszichés erőszak és direkt bántalmazás különösen a lányok esetén volt kirívó: főként azok a lányok bántalmaztak más lányokat, akik szüleik közötti, bármely irányú bántalmazás szemtanúi voltak. A statisztikai elemzés szerint az erősza-kos viselkedés szinte előre megjósolható volt különösen azokban az esetek-ben, ahol az anya-apa irányú volt a bántalmazás, és ez erősebb faktornak bizonyult, mint a kor, a nem vagy az apa irányából gyerekre irányuló

bán-Révész György 100

talmazás szerepe. A szerző következtetése szerint a szülők egymás közötti erőszakos viselkedése még a közvetlenül gyerek felé irányuló bántalma-zásnál is fontosabb a kortárs bántalmazás oki hátterében és mindez ked-vezőtlen hatást gyakorol a későbbi társadalmi beilleszkedésre is.

− Kompenzáló gyermeki tényezők: a jó tanulmányi eredmény, általában a tanulással, iskolával kapcsolatos motiváció, a kiterjedt társas kapcsola-tok, kinyilvánított pozitív értékek (nyílt, barátságos, elfogadó viselkedés), szociális hatékonyság.

− Kompenzáló szülői tényezők: a szerető, gondoskodó családi háttér, vi-lágos, következetes szabályok, pozitív problémamegoldó modell-viselkedés stb.; végül iskolai védő tényező a pozitív iskolai klíma, amely „szemmel tartja” a gyerekeket, bátorítja a pozitív kapcsolatokat gyerekek és tanárok között, határozottan elutasítja az erőszak minden formáját, segít a lema-radt tanulóknak stb.

Irodalom

Archer, J., Cote, S. (2005). Sex differences in aggressive behavior. In:

Tremblay, R. E., Hartup, W. W., Archer, J. (Szerk.): Developmental origins of aggression. New York: Guilford Press, 425-443.

Berger, K. S. (2007). Update on bullying at school: Science forgotten?

Developmental Review, 27(1), 90-126.

Brockenbrough, K. K., Cornelli, D. G., Loper, A. B. (2002). Aggressive attitudes among victims of violence at school.Education and Treatment of Children, 25, 273-287.

Buda L. (2004/2005). A körön kívüli gyermekek, avagy pszichoterror az iskolában? Vevők vagyunk az erőszakra? Letöltés helye: http://www.

mpigyor.hu/tartalom/edqprojekt/edqiskpszichologia/pszcikkek/akorkivg, Letöltés dátuma: 2012. 10. 30.

De Bellis, M. (2001). Developmental traumatology: The psychobiological development of maltreated children and its implications for research, treatment and policy. Development and Psychopathology, 13(3), 539-565.

Conte, J. R. (1994). A gyerekekkel szembeni szexuális erőszak. In: Budai I. (Szerk.) Tanulmányok a gyermekjólét köréből, IV. Gyerekek, kamaszok krízisben. Esztergom: Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola.

Craig, W. M., Pepler, D. J. (2007). Understanding Bullying: From Research to Practice. Canadian Psychology,48(2), 86-93.

Figula E. (2004). Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában.

Letöltés helye: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-07-Mu-Figula-Bantalmazok, Letöltés dátuma: 2004. 11. 05.

Finkelhor, D. (1986). Sourcebook on Child Sexual Abuse. Beverly Hills, CA: Sage.

Garbarino, J., Garbarino, A C. (1993). A kőbölcső, mint olyan, avagy a gyermekek érzelmi bántalmazása. I-II. Család, Gyermek, Ifjúság 2, 1-2;

3-4. 57-62; 35-40.

Gyermekekkel szemben elkövetett erőszak. A kortárs erőszak 101 Garbarino, J., Garbarino, A. (1994). Emotional maltreatment of children.

Chicago: National Committee to Prevent Child Abuse.

Gil, E. (1991). The Healing Power of Play. Working with Abused Children. London:Guilford Press.

Glaser, D. (2002). Emotional abuse and neglect (psychological maltreatment): a conceptual framework. Child Abuse and Neglect, 26(6-7), 697-714.

Higgins, D. J., McCabe, M.P. (2000). Multi-type maltreatment and the long-term adjustment of adults. Child Abuse Review, 9, 6-18.

Kempe, C. H., Helfer, R. (Szerk.) (1980). The battered child. (3rd ed.) Chicago: Chicago University Press.

Kerezsi K. (1995). A védtelen gyermek. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Koers, A. J. (1993). Kindesmißhandlung Probleme bei der Defi nition und der ersten Intervention. Pädiatric Praxis,46, 419-423.

Kokkinos, C. M., Panayiotou, G. (2004). Predicting Bullying and Victimization Among Early Adolescents: Associations With Disruptive Behavior Disorders. Aggressive Behavior, 30, 520-533.

Ladd, G. W. (2005): Children’s peer relations and social competence.

New Haven: Yale University Press.

Leventhal, J. M. (1998). Epidemiology of Sexual Abuse of Children: Old Problems, New Directions. Child Abuse & Neglect, 22(6), 481-491.

Lopez, C., Dubois, D. L. (2005). Peer victimization and rejection:

investigation of an integrative model of effects on emotional, behavioral, and academic adjustment in early adolescence. Journal of Clinical Child and Adolescent Psychology,34, 25-36.

Nansel, T. R., Overpeck, M. D. ( 2003). Operationally defi ning “bullying”

(Reply). Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 157, 1135-1136.

Olweus, D. (1993). Bullying at school: What we know and what we can do. Oxford: Blackwell.

Olweus, D. (1997). Bully/target problems in school. Irish Journal of Psychology,18(2), 170-190.

Olweus, D. (2001.) Peer harassment: A critical analysis and some important issues. In Juvonen, J., Graham, S. (Szerk.), Peer harassment in school: The plight of the vulnerable and victimized. New York: Guilford Press.

Orpinas, P., Horne, A. M. (2006). Bullying prevention: Creating a positive school climate and developing social competence. Washington DC:

American Psychological Association.

Palaczky M., Vereby B., Páli E., Révész Gy. (2008). A gyermekbántal-mazás. In Vetró Á. (Szerk.), Gyermek- és ifjúságpszichiátria. Budapest:

Medicina, 351-371.

Perry, B. D., Pollard, R. A., Blakley, T. L., Baker, W. L., Vigilante, D. (1995). Childhood trauma, the neurobiology of adaptation and use-dependent development of the brain: How states become traits. Infant Mental Health Journal, 16, 271-291.

Révész György 102

Révész Gy. (2004). Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás. Budapest:

Új Mandátum Könyvkiadó.

Schäfer, M., Korn, S., Brodbeck, F. C., Wolke, D., Schulz, H. (2005).

Bullying roles in changing contexts: The stability of victim and bully roles from primary to secondary school.International Journal of Behavioral Development,29, 323-335.

Smith, P. K, Singer, M., Hoel, H., Cooper, C. L. (2003). Victimization in the school and the workplace: Are there any links? British Journal of Psychology, 94, 175-188.

Sourander, A., Helstela, L., Helenius, H., Piha, J. (2000). Persistence of bullying from childhood to adolescence: A longitudional 8-year followup study. Child Abuse & Neglect,24, 873-881.

Tóth O. (1999). Gyermekbántalmazás a családban. Educatio,4, 706-716.

Vavró I. (2000). A család, az ifjúság és a nemi erkölcselleni bűncse-lekmények néhány demográfi ai vonatkozása. Szenvedélybetegsé gek, 8(4), 287-296.

Hasznos internetes oldalak:

http://bunmegelozes.easyhosting.hu/hatteranyagok/fi nn_akcioterv.doc www.who.int/topics/child_abuse/en/

www.ispcan.org/

www.childabuse.com/

In document Mentálhigiéné és segítő hivatás (Page 99-103)

Related documents