Agresszió kutatások

A szakirodalomban Olweus norvég kutató foglalkozik a legátfogóbban az iskolai erőszak (school violence) és az iskolai zaklatás (school bullying) témájával.

Nolting (1997) defi níciója szerint agresszióról beszélünk, ha valaki a másik embert károsítani, vagy bántani akarja. Hárdi ennél részletesebben írja körül, miszerint „… támadó jellegű magatartás, ellenséges, legtöbbször feszültséggel jár belső érzületek, élmények jelentkezésekor, amelyek irányul-hatnak a külvilágra, személyre, vagy befelé az átélőre magára, lehetnek tu-datosak, vagy tudattalanok (pl. bosszúságot okozó ajándék küldése), vagy akár átalakult formában is (pl. elfojtott agresszióból származó szorongás-ban, testi tünetekben.)?” (Hárdi, 2000, 13.) .

A kutatások az egyén szocializációját tekintik kiindulópontnak. A korai életkorban agresszív kisgyermek később is agresszív lesz (Rutter és mtsai, 1975). A folyamatban a család szocializációs mintáinak, nevelési attitűd-jének meghatározó szerepe van. Az erőszakos magatartást a gyermekek a felnőttek viselkedésének megfi gyelése alapján sajátítják el. A gyermek így megtanulja, hogy utánozza az agresszív viselkedést, valamint azt is, hogy az agresszív viselkedés elfogadható.

A jelenség a konfl iktushelyzetben megjelenő feszültség kezelési képte-lenségére utal. A szervezet egy kuktához hasonlít, amelyben a felgyűlt gőz (feszültség) kisül. A folyamat során stressz keletkezik, amely mozgósítja a szimpatikus idegrendszert a helyzet kezelésére. Ha valami miatt a megol-dás akadályba ütközik, distressz keletkezik, mely során az „üss, vagy fuss”

elv érvényesül. Az agresszió mindig szorongással jár együtt, és a könnyebb ellenállás iránya szerint irányulhat kifelé, vagy befelé pszichoszomatikus tünetek formájában.

Az elmúlt évtizedekben, hazánkban is több kutatás foglalkozott az is-kolai agresszió témájával. Lampert (Kölöknet) kutatása szerint jelentős probléma a pedagógus kiégés, mindössze 10%-uk tartja problémának a tanár-diák konfl iktusokat. Míg a vizsgált gimnáziumokban 10-15%-ban, addig a szakiskolákban 50%-ban fordulnak elő agresszív cselekedetek.

Mayer, Nádori és Víg kutatása (2009) feltárta az agresszió számos megjelenési módját, mint pl. verbális agresszió, rongálás, verekedés, ha-zudozás, csicskáztatás, deviancia, kiközösítés stb.

A mentálhigiéné és az egészségpromóció iskolai vonatkozásai 83 Aáry 2009-esvizsgálata szerint a gyermekek 10%-át bántalmazta már tanár, de a tanárok mindössze 2,6%-a emlékezett az agresszióra, valamint a verbális agressziót nem is tartja annak. A kutatások fontos konklúziója, hogy a gyermeket az agresszió akár áldozattá, akár elkövetővé is teheti.

Az OECD országok részvételével lefolytatott ún. TALIS 2008 kutatás a tanítás és tanulás körülményeit vizsgálta. Magyarországon 200 általános iskola részvételével 5-8. évfolyamon készültek interjúk. A kutatás része volt az iskolai légkör, a pedagógusok egymás közötti és a diákokkal való együttműködésének vizsgálata. A TALIS 58,7%-os átlaggal szemben Ma-gyarországon az iskolák 71%-a számolt be a gyakori tanórai rendzavarás-ról, kétszer gyakoribb a vulgáris beszéd (77 %), a lopás (22 %) és a rongá-lás (53,5 %). Súlyos gondot jelent a tanulók és tanárok megfélemlítése, és bántalmazása a magyar iskolák 46,8%-ában, míg a TALIS átlag 33,7 %.

Kétszer annyi a magyar iskolákban a gyermekeket és a felnőtteket érő atrocitások száma.

A nyíregyházi Tanárképző Főiskola Pszichológiai Intézetének munka-társai alakították ki 2008-ban az „Iskolai Erőszak Kérdőívet”. A kutatás nagy hangsúlyt fektet az agresszió dinamikai sajátosságainak feltárására.

Az agresszióban a támadó, az áldozat és a szemlélők dinamikai egységet alkotnak.

Adataik szerint agresszív szituációban a tanárok és a diáktársak egy-aránt a támadóra koncentrálnak. Az áldozat segítése, támogatása az ese-tek döntő többségében háttérbe szorul, vagy elmarad. Más kutatásokkal megegyezően kimutatták, hogy az agresszív cselekedetek döntő többsége pozitív következményekkel jár az agresszorra nézve. Ez a megerősítés fon-tos alapja az agresszió újbóli bekövetkeztének. A megerősítés alapja az ún. szemlélők jelenléte, akik puszta jelenlétükkel támogatják az agresszív cselekedetet. A kutatás kitér a támadók, az áldozat és a szemlélők jellem-zőinek megfogalmazására is. Érdekessége pl., hogy megkülönböztet aktív és passzív áldozatot. Aktív áldozatnak tekinti azt, aki viselkedésével mint-egy kiprovokálja a támadást. Az ilyen áldozatokat mint-egyszerre jellemzik a szorongásos és agresszív viselkedésminták.

A kutatások alapján az agressziókezelés módszertanának kidolgozására számos ajánlás született. A resztoratív technika, az Erőszakmentes Kom-munikáció, vagy Zsiráf nyelv, a Mozaik módszer stb. a pedagógiai munká-ban, a szülők ismeretanyagának bővítésében és a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének, konfl iktuskezelő metodikájának elsajátításában látják a hatékony kezelés útját.

Jelen fejezetünk a mentálhigiéné és az intézményi egészségfejlesztés fő témaköreinek kutatásait mutatta be. A következő fejezetben pedig az iskolai mentálhigiénés gyakorlatban megvalósuló módszertanokat járjuk körül. Bemutatjuk az iskolai mentálhigiéné területeit, az egészségfejlesz-tés módszertani választékát és az ellátó szakemberek kompetenciáit.

Tamás Márta 84

Irodalom

Agressziókutatások: www.sulinet.hu, www.opkm.hu, www.fppti.hu, www.koloknet.hu

Az oktatás kulcsszereplői a pedagógusok. TALIS-kutatás 2008. Új ka-tedra 2009. szeptember

Buda B.(2003). A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Buda-pest: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

Buda B. (1995). A mentálhigiéné személeti és gyakorlati kérdései (Újabb tanulmányok). Budapest: TÁMASZ

Buda B. (1994). Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszer-vezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Tanulmánygyűjtemény.

Budapest: Animula

Buda B. (1995). A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései (Újabb tanulmányok) Budapest: TÁMASZ

Cseh-Szombathy L. (1979). Családszociológiai problémák és módszerek.

Budapest: Gondolat Kiadó

Elekes Zs., Paksi B. (2000). Drogok és fi atalok. Középiskolások drog-használata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén, Magyar-országon. ISMertető, 8. Budapest, Ifjúsági és Sportminisztérium

ESPAD kutatás. Letöltés helye: www.echosurvey.hu/espad, Letöltés dátuma: 2012.10.30. (Szerk.)

Frankl, V. (1996). Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben.

Budapest: Kötet Kiadó

GerevichJ. (szerk.) (1989). Közösségi mentálhigiéné. Budapest: Gondolat Hahn, G., Melly, J. (1965). Fodor József élete és munkássága. Budapest:

Akadémiai Kiadó

Hárdi I. (szerk.). (2000). Az agresszió világa. Budapest: Medicina.

HBSC kutatások: Letöltés helye: http://www.ogyei.hu, Letöltés dátuma:

2012.10.30. (A szerk.)

Iskolai erőszak – eszköztelen pedagógusok Új katedra 2009. november.

Kézdi B. (Szerk.) (1998). Iskolai mentálhigiéné. Pécs: Pro Pannonia Ki-adói Alapítvány

Kopp M., Skrabski Á. (1992, 2002). Magyar lelkiállapot. Budapest: Vé-geken

M. Tamás M., N. Kollár K. (2001). A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata Iskolapszichológia. Módszertani Füzet 25.

M. Tamás, M. (Szerk.) (2009). Fejlesztőpedagógia 3. bővített kiadás.

Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

Mayer J., Nádori J., Vígh S. (2009). Kis könyv a felelősségről – Adalékok az iskolai agresszió természetrajzához. Budapest: MFPI.

Münnich I. (Szerk.) (1988). Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Budapest: Kossuth Könyvkiadó

Németh Á., Költő A. (Szerk.) (2011). Serdülőkorú fi atalok egészsége és életmódja. Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A mentálhigiéné és az egészségpromóció iskolai vonatkozásai 85 Pikó B. (2003). Magatartástudomány és prevenció. Magyar tudomány.

Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon (1986). Budapest:

Kossuth Könyvkiadó

Tanulmányok a Társadalmi beilleszkedési zavarokról (1988). Buda-pest: Kossuth Könyvkiadó

Tóth K. D. (2008). A családszociológia alapfogalmai, elméletei és főbb kutatási területei. In Loss S. (Szerk.), Szociológiai Olvasókönyv. Miskolc:

Bíbor Kiadó

Vassné Figula E., Margitics F., Barcsa L. M. M., Pauwlik Zs., Rozgonyi T. (2008). Iskolai Erőszak Kérdőív Felhasználói kézikönyv Nyíregyháza:

Krúdy Könyvkiadó.

In document Mentálhigiéné és segítő hivatás (Page 82-86)