Religio, 1898. 2. félév

KATH. EGYHÁZI ES IRODALMI EOLYOIRAT.

MDCCCXCVIII.

MÁSODIK FÉLÉV.

KIADÓ-TULAJDONOS ES FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N AY B É L A ,

" ^ S Z T E R G O M - F O M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T I T K O S K A M A R Á S A , K . M . T U D . E G Y E T . N Y . R . T A N Á R , A Z E G Y E T E M Y O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R V O L T D É K Á N J A , A B U D A P E S T I E R S É K I H E L Y N Ö K S É G

S Z E N T S Z É K É B E N B I R O .

B ü

N A G Y SÁNDOR

D A P E S T ,

K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L .

1898.

T A R T A L O M - J E G Y Z E K

a „Religio-Vallás" 1898. II. f é l é v i f o l y a m á h o z .

V e z é r e s z m é k é s t a n u l m á n y o k .

Adatok az autonomia ügyének kánonszerü megoldásához.

Szeri. 1, 3, 4, 5.

A székely katholikusság ünnepe Csik-Somlyón. 1.

A gör. kath. magyar liturgiái nyelv engedélyezésének meg-- nyerése végett alakult „Országos Bizottság* emlékirata, s illetve felhívása. 1, 2.

A római pápai egyetem egyik kánonjogtanára mit mond a mi kath. autonomiai mozgalmunkról. Szerk. 2.

Fohász a lurdi sz. Szűzhöz. (Költ.) P. Viktortól. 5.

Az egyházi könyvtilalom és könyvbirálat, dr Simon György- től. 6, 7, 8, 9, 11, 12, 13, 14, 16, 18, 19, 25, 27, 28, 29, 31, 39, 43, 44, 47, 49, 50, 52.

A pappá szentelés évfordulójára. 6.

Az egyetem emelkedésének külső tényezői, dr Herczegh Mihály rektor ünnepi beszéde. 9, 10, 11, 12.

J / A budapest-beivárosi főplebánia templom. Acsay Antal drtól. 10.

A z aradi bűnper. Acsay Antal drtól. 11.

Nemzeti ünnep. Acsay Antal drtól. 15.

XIII. Leo pápa encyklikája az olasz papsághoz és a nép- hez. 15, 16, 17.

A katholikus erők u j életre kelése Magyarországban.

Szerk. 17.

Az uj magyar püspök. 18.

Gondolatok az iskolai év elején a keresztény nevelésről.

Szerk. 20, 21.

Yeszprémmegye főispánjának rendelete a nemzeti ünnepek megüléséről. 20.

f Erzsébet királyné. 22, 23, 24.

Erzsébet királyné halála. 22.

Főpásztoraink gyászoló szózatai. 22, 23, 24.

XIII. Leo pápa részvéte. 24.

A gyászoló király szózata. 24.

ŐS. D, N. Leonis D. P. P. XIII. epistola encyclica de Rosario Mariali. 26.

Az egyház iskoláinak vezérelvei. Beszéd Steinhuber Ferencz drtól. 27, 28, 29.

A szent-olvasó hónapjában. Szerk. 30.

N m . és ft. Samassa József ersek ur megnyitó beszéde az országos közp. kath. kongrua-bizottság okt. 10-iki ülésén. 30.

Timon Ákos dr előadó jelentése az orsz. kongrua-bizott- ság ülésén. 31.

Az Országos Pázmány-Egyesület hódoló felirata és hit- vallása Magyarország főt. püspöki karához. 32.

I I I . Béla király és hitvese antiochiai Anna emlékezete. 32, 33.

Szent-olvasó királynéja. (Költ.) Rosty Kálmántól. 32.

III. Béla hamvainak eltemetése október 21-ikén. Szerk. 33.

F ő m . és ft. Vaszary Kolos bibornok, hgprimás és eszter- gomi érsek ur gyászbeszéde III. Béla csontjainak buda- vári temetésén. 33.

Ciprus-ág. A cist, rend gyászoló ódája III. Béla ham- vainak temetésére. Irta Mészáros Amand. 33.

Nm. és ft. Samassa József egri érsek ur főp. levele pap- ságához érseksége 25-évének betöltésekor. 34, 35.

Hármas ünnep. Tanköltemény. A s.-a.-ujhelyi felsőbb nőnevelő ünnep kápolnájának felszentelése ünnepére.

Irta Paszlavszky Sándor. 36, 37.

Mélt. és ft. Mailáth Gusztáv gróf püspök ur megnyitó beszéde a Státusgyülés okt. 27-iki ülésén. 36.

A bűn zsoldja. (Költ.j Balassy Istvántól. 36.

Az erdélyi r. k. Státus igazgató tanácsának beszámolása a Státus 25 évi működéséről. 37.

A kórházi önálló lelkészség. A - 38.

Reverendissimo Domino Simoni Való. P. Lud. Tomcsányi S. J. (Költ.) 38.

NA boldogságos szűz átszenderülésének helye. (La dormi- tion de la sainte Vièrge.) 38.

Szűz Mária nagyszombati kegy elemképe. Peczkó Antaltól.

40, 41.

A Halottak napjának kilenczedik évszázados jubileumá- .. hoz. 42.

Ötven é v e s uralkodó. Imádság ő felségeért. 45.

Ad ministrum generalem Ordims Fratrum Minorum SS.

D. N. Leonis D. P. P . XIII. epistola. 45.

A -miseborról. Figyelmeztetés. Paska Istvántól. 45.

Adventi főpásztori tanitás. Mélt. és f t . Mailáth Gusztáv gróf püspök ur főp. levele. 46.

Elnöki beszéd, melylyel mélt. és ft. dr Steiner Fülöp székesfejérvári püspök ur a Szent-László-Társulat köz-

gyűlését decz. 6-án megnyitotta. 48.

Karácsony. Bretli Gyulától. 51.

Jézus bölcső-dala. (Költ.) Balassy Istvántól. 51.

A spiritizmusról ujabb tiltó római határozat. 51.

Küzdelem és kötelesség. Schlauch L. bibornok beszéde az év utolsó estéjén. 53.

Egyházi Okmánytár.

De legibus, iuribus ac privi'egiis sodalitatis a ss. Rosario - ss. D. N. Leonis D. P. P. XIII. Constitute. 40, 41, 42.

Nekrológok.

Pribék István fölsz. püspök. 5.

Villányi Szaniszló bakonybéli apái. 5.

Bismarck hg. 10.

Czibulka Nándor praelatus. 24.

Szakszó Rezső apát kanonok 24.

Devics József apát-kanonok. 37.

Egyházi Tudósítások.

AJ Belföld.

Beszterczebánya. Főp. szózat ő felsége jubileumára 44. — Budapest. A „Pester Lloyd", a „Tiszántúl" és a „M. Állam"

a kilenczes bizottság elaborátumáról 1. — Ürge Ignácz halála. 5. — Valami a kath. körök és egyesületek első kongresszusának alkalmából. 11. — Nagy események, nagy következmények. 13. — A katholikus körök szö- vetséges nagygyűlésén mondott beszédek. 18. — A kath.

körök és olvasó-egyesületek szövetsége és a politika 20. — A kath. sajtó a nemzeti gyászban, 24. — Mócsy Antal beszámoló beszéde. 27. — A vallás- és közoktatásügyi minister által szent Erzsébet napjára rendelt örökös is- kolai ünnep. 28. — Igazi nevén nevezte. 31. — Apponyi Albert gróf az autonómiáról. 32. — Két század hódo-

lása Krisztus Urunk előtt. 35. — Az „örök imádás temp- loma" Erzsébet királyné gyászos halálának emlékére. 37.

— Két katholikus mágnás-család nászünnepe. 41. — Az

„apostoli császár." 42. — A szeplőtelen fogantatás ál- dásai fővárosunkhitéletében.47. — Kalocsa—Budapest. 50.

— A vörös kereszt-egylet ünnepsége. 51.

Beszterczebánya. Visszatekintés a főpásztor áldozári jubileumára. 3.

B e s z t e r c z e b á n y a i egyházmegye. Azaranymisés főpásztor ünnepeltetése. 1.

Csanádi egyházmegye. Gondolkodóba ejtő statisztika 15. — Hitoktatásügyi értekezlet. 30 — Főp. szózat ő felsége uralkodásának félszázados jubileumára. 42.

Eger. Az egri érsek ur beszéde a 60. gyalogezred u j zász- lajának felszentelésénél. 16. — Az érsek negyedszázados püspöki jubileuma. 32. — Emlékvirágok az érseki jubi- leum ünnepségeinek koszorújából. 36.

Erdélyi egyházmegye Hálaadó és buzditó főp. szózat. 1, 2. — Főpásztori szózat, a szülőkhöz a gyermek jó neve- lése ügyében. 27. — 0 cs. és kir. felségének 50 éves uralkodói jubileumáról. 40.

Esztergom. Főpásztori levél ő felsége trónralépésének fél- százados évfordulójára. 42.

GyÖr. O felsége jubileumáról főp. levél. 44. — Egyház- megyei tanitó-egyesület alakitása. 46. — Páduai szent Antal kenyere Győrött. 53.

Gyulafehérvár. A templom és a lelkész pótadója. 8 Hontmegye. Palást ünnepe. 3.

Kalocsa. Főp. levél ő felsége jubileumáról. 44. — Keresz- tény munkás-egyesület alakulóban. 53

Károíyfehérvár. Episcopi ad cíerum admonitio tempore Adventus. 48.

Kassa. Főpásztori levél szent István napjáról és szent M v á n király tiszteletéről. 17, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26. — Főp. levél a f. hó 21-iki országos budavári király temetés alkalmából. 34. — Főp. szózat ő felsége jubileumáról. 45.

Kassai egyházmegye. Aüami kongrua-rendezés. 38.

Kolozsvár. Az itteni egyetem katholikus ifjúsága. 36.

Munkácsi egyházmegye. Naptáregyeeités. 34, 35.

Nagyvárad. Szent László ünnepe Nagyváradon. 1. — Dr Székely István — egyetemi tanár, 7. — Elmaradt jubileum. 25. — Néhai Zelei kanonok kép-hagyomá- nyáról. 37. — Főpásztori szózat ő felsége jubileumáról.

44. — Kath. legényegylet alakulása. 47. — Kápolna megáldása a fogházban. 52.

Nyitrai egyházmegye. Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur. 3 9 . — Főp. levél ő felsége jubileumáról. 44.

P é c s . Egy magyar missionárius. 6. — Kopott nóta. 15 — A püspök karácsonyi adományai. 50. — Főpapi láto- gatás. 51.

P é c s i egyházmegye. A vallásos nevelésről. 31. — Espe- res-kerületi gyűlést megnyitó beszéd. 32. — Egvház- megyei értekezlet a nyugdíj ügyében. 48, 49 — A báta- széki templom ügye. 52.

Rozsnyói egyházmegye. A tanitói párbér. 53.

Sárosmegye. Hedry Bódog búcsúszava lapja beszüntetése alkalmaból. 53.

Selmeczbánya. A Kolos-intézet felavatása. 3.

Szatmár. Népiskoláink államosítása. 4. — Még egy szót az iskolák államosításáról. 8.

Szeged. Évzáró az Oltványi-iskolában. 1 . — Szeged foga dalmi temploma. 40, 41.

Székesfejérvár. Planctus et consolatio Episcopi super mortem Huberti Szalay. 28. — Főp. szózat ő felsége uralkodásának félszázados jubileumáról. 43. — Az „örök imádás templomá"-ra kegyadományok gyűjtése iránt főpásztori szózat. 47. — Püspöki körlevél. 51.

S z e p e s i egyházmegye. Főpásztori szózat a hitelszövet- kezetek ügyében. 19.

Szombathely. Püspöki körlevél ő felsége jubileumáról. 45.

Tolnamegye. Házszentelés Madi Kovács Györgynél. 29.

Ungvár. Naptáregyesités. 12. — Az általános tanitó-egye- sület kérdéséhez. 13. — A hitélet impulsiv tényezője. 49.

Váczi egyházmegye Aranymise 2.

Veszprém. A megyés püspök jubileuma. 25, 26 — Az itteni róm. kath. főgymnasiumi bizottság ülése. 43. — Főp. szózat ő felsége jubileumáról. 45.

B) Külföld.

Afrika. A koptokról. 14.

Amerika. Hírek a kath. egyházi és hitélet köréből. 14.

Angolország. A walesi herczegné kath. jótékonvczélu bazár védnökségét fogadta el. Kath. kórház Londonban. 14.

Augsburg. Tudósítás Rómából. 10.

Ausztrália. A kath. egyház h a h d á s a . 14.

BéCS. Szomorú es örvendetes. 4. — Az első templomi beszéd Erzsébet királyné felett. 24. — Az osztrák püs- pöki kar konferenczniról. 32.

Belgium. A tartományi tanácsosok választása. Szent Ferencz-egylet. — Missionáriusok. 17.

Berlin. E g y minister trappista zárdában 10. — A feje- delmi vegyes házasság ügyében, mely a német császár- nét mint a prot. vőlegény nővérét is érdekli. 14 — Egy „birodalmi ellenség". 44.

Braunschweig. A kath. egyház Braunschweigben. 15.

B r u x e l l e s . A XI. nemzetközi euchari-.ticus kongresszus. 6.

Jeruzsálem. A szent város vallási statisztikája. 50.

Kóburg. Herczegi vegyesházasság-kötésről. 10.

London. Emlékek Anglia kath. múltjából. 43.

Németország. A német katholikusok 45-ik nagygyűlése 21, 22. 24. 25. — Támogassátok a kath. sajtót!" 39.

Nürnberg. Egy pap-királyi herczeg felolvasása a kath.

körben. 10.

Páris Affre érsek meggyilkolásának évfordulója alkalmá- ból. 6 — Emlékoszlop Clermontban Amiensi Péternek. 10.

— Az országos kath kongresszus nagy eredményéről és a nemzet fogadalmi templomáról. 51.

Prága. Cseh kath. nagygyűlésről. 14.

Rajnamente.Meghívó a németországi katholikusok Cre- feldben tartandó 45 ik nagygyűlésére. 9.

Róma- A Vatikánban folyó események köréből. 29. — Allocutio a nov. 28-iki pápai consistoriumban. 46. — A „Krisztus feltámadása" czimü Oratorium az isteni Megváltó tiszteletére készülő százados hódolat ünnep- ségei számára. 50. — A protestáns propagandáról és

még valamiről. 51. — A szent atya és a bibornokok szent collesiuma karácsonyi üdvözlésen. 52.

Stuttgart. Utazók nagy elismerése a kath. missziók nagy jóhatásu működése iránt. 14.

A „Religio-Vallás" Tárczája.

Villányi Szaniszló, elhunyt bakonybéli apát. 1847—1898.

Acsay Ferencztől. 7.

Pribék István fölsz. püspök, veszprémi nagyprépost 1814

—1898.

Faludy „Nemes Asszonya". Irta Budek János. 12, 13, 15, 16. 17, 18, 19, 20, 21, 26. 28.

Képek egy fiatal pap életéből.

A polgári társadalom é$ az egyház tekintélye. Irta Csősz I. dr. 38, 39, 40, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50.

Karácsonyi melléklet. Kis zsolozsma Jézus szentséges szi- véről. Ford. Balassy István. 51.

Katholikus Autonomia.

A kongrua-bizottság kiegészítése. 14.

Esterházy Miklós Móricz gróf nyilatkozata az autonómiá- ról a kath. körök országos szövetségének alakuló köz- gyűlésén. 18.

Az erdélyi r. k. Státus gyűlése. 22.

A kath. autonomiai gyűlés 9 es albizottsága. 22, 24.

Az autonomia tervezete a 9-es bizottságban. 27.

Kath. kongrua-bizottság. 27.

Az autonomia ügyének jelen állása. 28.

Az országos kongrua-bizottság ülése okt. 10-én. 30.

Az erdélyi r. k. Státus negyedszázados jubiláris gyű- lése. 35.

*

Az első iskolai értesítő. 1.

A kath. tanitó-képzőtanárok országos szövetsége. 4.

A katholikus képzőtanárok Egerben tartott első kongresz- szusának emlékirata. 5.

Iskolai értesitők, a) a kalocsai Jézus-társasági érseki fo- gymnasiumi, b) a pápai sz. Benedek-rendié, c) a nagy- szombati esztergomi érsekié, d) a kassai prémontrei rendié, e) a nagyváradi prémontrei rendié, f ) a bártfai kir. algymnasiumé. 7.

Iskolai értesítők (folyt.) g) a pécsi püspöki tanítóképzőé, h) a győri kath. tanítóképzőé, i) a nyitrai kath. felsőbb leány-iskoláé, j) az esztergomi érseki irgalmasrendi nő- nevelőintézeté, k) a szegedi Oltványi-féle apácza-isko- láké. 8.

Tájékozás a nagyszombati katb. érseki főgymnasium mel- lett fenálló kir. érseki konviktusról. Schlick Istvántól. 9.

Iskolai értesitők (folyt.) 1) a nagyszombati kath. elemi, polgári és tanítóképző intézeté, m) a soproni szt. Bene- dek-rendi főgymnasiumé 11.

A nagyszombat-vidéki róm. kath. népnevelők egyesületé nek nagygyűlése. 37, 38.

Kath. Egyesületi Élet és tevékenység.

Id. Zichy N. gr. philosophiae doktori jubileumáról. 1. 2, 3.

Felhívás a magyar katholikusok szeptemberhavi országos lourdesi zarándoklatára. 4.

Rendes évi m a g j a r zarándoklat. Lourdesba. 5.

A kath. legényegyesületi elnökök nagygyűlése Kassán. 6.

A „Katholikus Kör"-ök országos szövetségi nagygyűlése. 15.

A katholikus körök orsz. szövetségének megalakulása. 17.

Az egyházi Zenekongresszusról. 19.

„Magyar liturgia". 20.

A Szent-István-Társulat gyásza. 24.

A Sz.-I.-T. titkári hivatalának közleményei a Tudomá- nyos és írod. Osztály tagjaihoz. 25.

A magyarországi kath. tanítók országos bizottságának 25-ös tanácsáról. 27.

Aquinói Sz.-Tamás-Társaság. 27, 37, 50.

Az Orsz. Pázmány-Egyesületi választmányi ülése. 32, 41, 49.

Katholikus ifjak köre, u j egyesület a fővárosban. 38, 46.

A szatmári egyházmegyei irodalmi kör. 39.

Felhívás adakozásra az „örök imádás" budapesti fogadal- mi templomára. 40.

Sz.-I.-Társulat Tud. és írod. Osztálya. 41, 43.

Budapesti Kath. Kör. 41.

Az „örök imádás"-ról nevezett és a szegény templomokat segélyző egyesület főtanácsának értesítése. 44.

Szent-László Társulat. 45, 46.

Értekezlet a keresztény fogyasztási szövetkezetek érdeké- ben. 46.

Jubiláló kath. legényegyesület, Bpest jobbpartján. 49.

Irodalom.

Antonevicz-Riedl —Kovács, Szent olvasmányok. 3

Titz Antal dr, Katholikus vallástan. II. rész. Agazatos hittan. 6.

Rada István dr, Alkonyatfelé. Történeti elbeszélés Marcus Aurelius császár idejéből. 6.

Csuday Jenő dr, „Biblia és T u d o m á n y " : A biblia és a költészet. Irta Morvay Győző I. f. 6.

Aeneas Sylvius — Acsay A. dr. A gyermeknevelés. V.

László király magyar király számára irta Aeneas Syl- vius trienti püspök, fordította s jegyzetekkel kisérte Acsay Antal dr. 10.

Acsay A. dr, A humanisták és scholastikusok küzdelme. 10.

Marczali H.. Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig (1711—1815.). 14

Benedek Elek. A magyar nép múltja és jelene. 14.

Kozáry Gyula, W u n d t rendszerének ismertetése és kriti- kája. 14.

Zalka János dr püspök, Főpásztori levelek, harczminczéves püspöksége alkalmából, kiadta Gerebenics Sándor. 25.

MaySzekrényi L , A csendes Oczeánon. Kiadta a Szent- István-Társulat. 25, 31.

Tóth Mike S. J . Hajdan és most. 26.

Lelki emlékmondatok. 26.

Kiss János dr, Analysis abstractionis intellectualis. 26.

Kandra Kabos A varadi Regestrum. 28.

A legelterjedtebb magyar könyv, a Sz.-I.-T. 128. sz. röp- irata : „Paduai sz. Antal és a szegények kenyere". 28.

Walser Varga M., Örök imádás, imádságos könyv. 28.

Tájékoztatás Pázmány P é t e r Összes munkáinak kiadása ügyében. 29.

Mihály ft Akos dr, Katholikus egyetemek. 29.

Hennig Alajos S. J., Egyházi énekek 29.

Pásztordal. 29.

Gruber-Hörl Gyula S. J., Martini Gusztáv életrajza. 29.

A Sz.-I.-T. 53,'86, 101, 128, 143, 144, 145. sz. népirat- kái. 29.

Balics Antal dr előf. felhívása „Jézus Krisztus isteni Megváltónk életé"-re. 30.

Beregi S., Karácsonyi pásztorjáték, uj kiad. 30.

Bolfus-Bloskál R., Beppo, a lazaroni tiu. 31.

Keményfy Kálmán, Ötven év alkotmányos egyházpoliti- kája. 34.

Kincs István, Magyar ég alatt. 34.

Haas Ágoston k. r., Szent órák. 34.

Felhívás egy mindennapi szt. olvasmány megszerzésére. 35.

Vogel-Kart A., Szentek élete, különös tekintettel a ma- gyar szentekre. 35.

Szent-László-Társulat. 37.

Babik József, Kérelme a kath. papsághoz. 39.

SVGARAK. Szemelvények dr S a m a s s a József egri érsek irataiból és beszédeiből (1873 — 1898.). 40.

Schmiedt Ferencz, Sirvirágok, elmélkedések és fohászok. 42.

Nóvák L., Emlékbeszéd Erzsébet királynéról a bölcsőde egyesület gyászünnepélyén. 42.

Violet Gyula előf. felhívása a Szeretet könyvé-re. 42.

Kereszty V. dr, Exegesis pericoparum Evangelii uj kiad. 45.

A Sz.-l.-T. legújabb kiadványai: a) A Miklós országa.

Irta P a p bácsi, b) karácsonyi Aranykönyv irta Pap bácsi, c) Számord Ignácz, Kicsinyek ahitata. 47.

Hennig Alajos S. J., A három kassai vértanú. 47, 52.

A zsidó kérdés Magyarországon. 50.

Schlauch Lőrincz dr bibornok, egyházi és egyházpolitikai beszédeinek 3. és 4. köt. 51.

Szemző János, Az igazság világossága. Hitvédelmi nép- irat. 51.

Erődi Béla dr, A Szentföldön. 51.

Gramer-Szanyi F., Az apostoli lelkipásztor, 2. kiad. 52.

Kováts Sándor dr, Hitvédelem és alapvető hittan. 52.

Hadzsega Bazil dr, Van-e szükség a papi nőtlenségre? 52.

Hivatalosok. Vegyesek

4

Előfizethetni minden

\ kir postahivatalnál : Ê Budapesten a szerkesz- Î tőnél, es Nagy Sándor Ë könyvnyomdájában, I IV., Papnövelde-utcza I 8. sz. alatt, hova a Î netaláni reclamatiók is, 1 bérmentes nyitott

§ levélben, intézendők.

Budapesten, julius 2. 1. M sz. II. Félév. 1898.

„Perge alacriter in coepto tuo : praeliare praelia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora... Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et iis, qui operi tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionem peramanter im,per-

timus.* IX. Pius a Religio szerk. 1871. márcz. 27-én.

Megjelenik e lap heten- i ként kétszer : § szerdán és szombaton, §

Előfizetési dij : [

félévre helyben s posta- : küldéssel 5 frt. \ Szerkesztő lakása : 1

Budapest,

VI., Bajza-utcza 14. sz., \ hova a lap szellemi ; részét illető minden ; küldemény czimzendő. l

K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I . T Á R S A

Ô T V E N H E T E

DAL MI ÉS I R O D A L M I FOLYÓIRAT.

D I K É V F O L Y A M .

TARTALOM. Vezér eszmék- es Tanulmányok. Adatok az autonomia ügyének kánonszerü megoldásához. — A székely katholikusság ünnepe Csik-Somlyón. — Emlékirat, vagyis a gör.-kath. magyar liturgiái nyelv engedélyezésének megnyerése végett alakult „Országos Bizottság^-' felhivása a gör.-katholikus magyarokhoz. — Egyházi Tudósítások. B u d a p e s t : A „Pester Lloyd" a „Tiszántúl" és a „M. Állam" a 9-es bizottság elaboratumáról. — B e s z t e r c z e b á n y a i e g y h á z m e g y e : Az aranymisés főpásztor ünnepeltetése. — E r d é l y i e g y h á z m e g y e : Hálaadó és buzditó főpásztori szózat. — N a g y v á r a d : Szt. László ünnepe Nagyváradon. — S z e g e d : ülvzáró-

ünnepély az Oltványi-iskolában. — Katii. Nevelés- és Iskolaügy. — Katii. Köztevékenység és Egyesületi Elet. — Vegyesek.

Ü H F " F e l h i - s r á s e l ő f i z e t é s r e ! A d a t o k

az autonomia ügyének kánonszerü megoldá-

sához,

A k á r h o g y b u j d o s i k is az á t v o n u l ó felhők k ö z ö t t : e g y h á z u n k egén M a g y a r o r s z á g b a n ural- kodó csillag ezidén az autonomia.

A hol k e t t e n - h á r m a n összejőnek t á r g y a l n i az egyház ügyes-bajos dolgait, az első g o n d o l a t a fődologé, az a u t o n o m i á é : lesz-e, m i k o r lesz és hogy ü t i k m a j d az illetékes k ö r ö k n y é l b e ?

E n n y i vajúdás, ennyi csalódás, a n n y i téves u t a k és útvesztők b e b a r a n g o l á s a u t á n az e l m é k r e a f á r a d t s á g n a k egy bizonyos n e m e e r e s z k e d e t t le. Es az elméknek ez a l a n k a d t s á g a t e r m é s z e t e s is, n e m is, a mely oldaláról vesszük. Természetes, m e r t a hosszú meddő küzdelem és c s a l a t k o z o t t várakozás épp oly,, sőt t a l á n m é g fárasztóbb, m i n t a hosszú de sikeres és eredményes a l k o t ó m u n k a m a g a . Természetellenes azért, m é r t félszázados a u t o n o m i a i v a j ú d á s a i n k a l a t t t u l a j d o n k é p p e n m é g s e m m i t sem a l k o t t u n k , s e m m i positiv e r e d m é n y r e • n e m j u t o t t u n k eddig, t e h á t e g y á l t a l á b a n nincs okunk f á r a d t a k n a k lenni, és mégis az e l m é k e t a hosszú sikertelen bibelődés m á r s z e m l á t o m á s t megviselte és l a n k a d t a k k á t e t t e .

K i k e t az I s t e n szószólásra r e n d e l t , a z o k n a k

f e l a d a t a ilyenkor, a k á r n a g y e r e d m é n y e k , a k á r sikertelen küzdelmek f á r a s z t o t t á k ki ós t e t t é k l a n k a d t a k k á az e l m é k e t , a jövő idők n a g y fel- a d a t a i s z á m á r a a kellő éber élénkséget s a t e t t - erő s z a k a d a t l a n pezsgését f e n n t a r t a n i és fokozni.

A „Religio" n e m egyszer v i t t vezérszerepet, n e m egyszer g y ú j t o t t világító f á k l y á t az u t a k és m ó d o k m e g m u t a t á s á r a . Csak a legnagyobb esetre^

a v a t i k á n i zsinat i d e j é r e h i v a t k o z u n k . Az egész k a t h o l i k u s Magyarországot, m é g a h i v a t a l o s a t is,

e g y p á r kivétellel, m e g l e p t e ós bűvös k ö r é b e n

t a r t o t t a lefoglalva az infallibilitás definicziójának

r ö s t ü l - b ő r ö s t ü l a szabadelvű világgal t a r t o t t s

j o b b a n t u d t a a. p á p á n á l , hogy kell-e definiálni a

k a t h . h i t e g y s é g a l a p d o g m á j á t vagy nem. Min-

denki j ó l t u d t a , hogy IX. Pius a b b a n az á r a m -

l a t b a n e v e z t e t e t t , m i n t Krisztus h a j ó j á n a k , az

egyháznak k o r m á n y o s a , a mely a definiczió

szükségszerűségét vállá S mégis d i v a t b a j ö t t

Magyarországban a világ szelleméhez való a l -

kalmazkodás, az a szerint való igazodás. À

m a g y a r k a t h o l i k u s s a j t ó b a n a „Religio" e m e l t e

fel és l e n g e t t e az á l t a l á n o s o p p o r t u n i t á s i ellá-

gyulás k ö z e p e t t e a t ö r h e t e t l e n k a t h o l i k u s e l v

a l k u t n e m ismerő zászlaját- És nem c s a l ó d o t t ;

m e r t a v a t i k á n i zsinat definicziója bekövetkezett,

a m i t a „Religio" z á s z l a j á r a felirt, az definiált

d o g m á v á lett, s a p á p a i á r a m l a t b ó l k i z a v a r o d o t t

szellemek e g y m á s u t á n v i s s z a t é r t e k a p á p a i kor- mányzás i r á n y á b a .

Sok t e k i n t e t b e n m o s t hasonló k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t vagyunk az egyház a u t o n ó m i á j á v a l . A dolog sokféleképpen össze van kuszálva és igy s o k a k n a k nehéz a megoldás m ó d j á t világosan l á t n i . Mi v a l a m i n t a v a t i k á n i zsinat idején, ugy m o s t is a pápai irányzás és döntés világos ka- t h o l i k u s vezérelvének á l l á s p o n t j á n állunk. Azt v i t a t j u k , hogy a mit t e r v e z ü n k , a n n a k kánonsze-

szelleméből és szervezetéből f a k a d o t t n a k és ki- f e j l e s z t e t t n e k kell l e n n i e ; m á s k ü l ö n b e n vagy nyil-

vánvaló a b e r r a t i o lesz az egész, vagy pedig legalább is igen veszedelmes e x p e r i m e n t a t i o és kísérletezés abban az i r á n y b a n , össze l e h e t - e for- r a s z t a n i egézséges egységes szervezetté, legalább részben ós l á t s z a t szerint, a k a t h . egyház isteni h i e r a r c h i a i szervezetét a p r o t e s t á n s f e l e k e z e t e k hiveinek e m b e r i l e g csinált ö n k o r m á n y z a t i szelle- mével. M e r t hiábavaló m i n d e n szépitő i g y e k e z e t és leplezgetés, hi veink, még pedig a l e g j o b b a k körében is, az a vélemény t a r t j a fogva illeték- telenül, a meggyőződéseket, hogy az a u t o n o m i a

iskolai és vagyoni ügyeiben a souverain lelki t ö k é l e t e s t á r s a s á g o t isteni jogon m e g i l l e t ő önál- lóság és önrendelkezés á l l a p o t á b a visszaállittassék a k a t h . egyháztól többszörösen e l p á r t o l t s egész az a t h e i s m u s szabadságának „ t ö r v é n y e s " védel-

mezéseig e l m e n n i „köteles" szabadelvű á l l a m i h a t a l o m m a l s z e m b e n ; h a n e m szerintök, s a j á t s á g o s v a r á z s l a t és k á p r á z a t h a t á s a k ö v e t k e z t é b e n , a

k a t h o l i k u s a u t o n ó m i á b a n a lényeg, a fődolog, a világi elem belebocsátása az egyház u. n. világi vonatkozású ügyeinek „kormányzásába", n é m e l y e k

szerint p a r i t á s , mások szerint m a j o r i t á s , i s m é t mások szerint a Krisztus á l t a l egyházában álli- t ó l a g m e g a l a p i t o t t „democraczia" alapján.

N a p n á l világosabb,, hogy amaz utóbbi el- m é l e t téves m á r csak a z é r t is, m e r t a lényeget felcseréli az accidentiával s a m i t Magyarország s a j á t s á g o s k ö r ü l m é n y e i ugy t o l t a k előtérbe, hogy

•a nélkül, m i n t eszköz nélkül, t a l á n nem, vagy igen nehezen l e h e t n e Magyarországban ezidő- s z e r i n t az iskola és egyházi közvagyon kezelésére

nézve a hierarchiai önrendelkezést a szabadelvüség k a r m a i közöl kiszabaditani, azt ez az elmélet

födolognak, l é n y e g n e k veszi. Ez előtt a, mondjuk, laiczizáló katholiczizmus e l ő t t az eszköz a fő, a

fogva a czél a fő s az eszköz az a l á r e n d e l t té- nyező m i n d e n k o r és mindenben.

A h e l y e t t , hogy a p a r i t á s , m a i o r i t á s és demokraczia-féle e l m é l e t e k k e l v i t á b a szálnánk,

— „ h o m i n u m c o m m e n t a delet dies," — j o b b n a k l á t j u k n y u g o d t a n f o l y t a t n i a u t o n o m i á n k kánon-

A t e r v e z e t t a u t o n o m i a i szervezethez meg- lehetős e g y é r t e l m ű s é g g e l h á r o m dolog végzését szándékozik h a z á n k k a t h o l i k u s közvéleménye u t a l n i illetve k a p c s o l n i : a) a főpapi székek be- t ö l t é s é n e k ügyét, b) az i s k o l a ü g y e t c) a k a t h . közalapok és a l a p í t v á n y o k kezelését.

Mi egyelőre, a következőkben, a püspöki székek kánonszerü b e t ö l t é s é n e k megvilágításához k i v á n u n k a d a t o k a t szolgáltatni, illetve azoknak

megállandósitani, a hol kell, m e g a l a p í t a n i .

* *

A székely katliolikusság ünnepe Csik-Somlyón.

Nagy ü n n e p e v o l t az erdélyi, különösen a székelyföldi k a t h o l i c z i z m u s n a k P ü n k ö s d ünnepén.

E n a p o n Csik-Somlyón, a szent Szűz e kiváló kegyhelyén ajánlotta fel püspök urunk Erdélyt

Azt az ü n n e p e t , azt a m e g h a t o t t s á g o t , azt a buzgó lelkesedést, a m i t i t t e n ez a l k a l o m m a l l á t t u n k és éreztünk, azt tollúnk leirni képtelen.

Azt csak átélni, á t é r e z n i lehet.

A székely vallásos, mélyen vallásos nép. A századok v i h a r á n m e g ő r z ö t t ősi h i t é t most az is első k e r e s z t é n y e k buzgóságával vallja.

Két, h á r o m n a p i g gyalogol a keresztzászló a l a t t , hogy a somlyói búcsúra jöhessen. Eső és zivatar, hőség és szomjúság, messzeség és sze- génység n e m akadály r á nézve. És e hosszú u t

a l a t t f o l y t o n i m á d k o z i k ; olvasót morzsol vagy s z e n t é n e k e k e t zengedez á h í t a t t a l , azzal a benső á h í t a t t a l , mely a j á m b o r lelkek s a j á t j a .

L á t n i azt, a m i n t az egyes hitközségek kü- lönböző i r á n y b ó l az alcsiki, felcsiki kígyózó ut- v o n a l o k o n és a N a g y e r d ő n (Hargitán) itt- o t t fel- t ű n n e k ós festőinél festőibb csoportokban Somlyó felé közelednek, oly vonzó hatással van, hogy m i is s z e r e t n é n k közéjük vegyülni, de az összes közé és velők imádkozni, velük énekelni. — H á t még m i k o r a somlyói M á r i a t e m p l o m b a a kegy- szobor alá érkeznek és elkezdik énekélni „Ma-

I

3 RELIGIO.

g a s z t a l j a az én l e l k e m az U r a t , " vagy „Egészen szép v a g y Mária," m i n d n y á j a n sirnak, ö r ö m - k ö n n y e k e t h u l l a t n a k : a z t m á r m e g i n d u l á s nélkül végig nézni l e h e t e t l e n .

De az idén sokkal nagyobb, s z á m m a l szo- k a t l a n n a g y számban g y ű l t össze a buzgó szé- kelység. Hisz e l j ö t t püspök u r u n k is k ö z é j ö k ; h o g y velők imádkozzék, hogy m i n d n y á j u n k a t fel- a j á l j o n J é z u s Szentséges Szivének. N e m c s a k a tiszta k a t h o l i k u s Csikmegye lakói, de H á r o m s z é k , Udvarhely, sőt a t á v o l i Maros-Tordából is t ü n - t e t ő n a g y s z á m b a n j ö t t e k az idén Somlyóra.

Szombat d é l u t á n j á n , m i n t az 1567-iki székely k e r e s z t e s h á b o r ú é v f o r d u l ó j a n a p j á n ő m é l t ó s á g a vezette a k ö r m e n e t e t a Kis-Somlyóhegyére (a kálváriára.) Mint ó h a j t o t t , m i n t t ö r e k e d e t t m i n - denki a p ü s p ö k u r közelébe j u t h a t n i . És mily impozáns, mily ü n n e p i e s volt e k ö r m e n e t . Leg- elői a gyergyói községek, ezt k ö v e t i k a k é t Csik, U d v a r h e l y és Marosszék szép székely községek népei. Közepén e m e n e t n e k a t a n u l ó ifjúság, a M á r i a - t á r s u l a t e g y e n r u h á s i f j a i a l a b a r u m m a l s a p a p s á g . B e z á r j á k a m e n e t e t a h á r o m s z é k i e k . Legvégül a gyimesi csángók festői c s o p o r t j a halad, t a l á n a l e g á h i t a t o s a b b , a l e g j á m b o r a b b összes k ö z ö t t .

Közel harminczezeren v e t t e k részt e k ö r m e - n e t b e n . I l y e n n e k képzeljük, s ó h a j t j u k , hogy ilyen legyen a századvégi h ó d o l a t i k ö r m e n e t is.

Az ü n n e p k ö z p o n t j a azonban v a s á r n a p volt.

Reggel nyolcz ó r a k o r ő m é l t ó s á g a t e l j e s segéd- l e t t e l n a g y m i s é t m o n d o t t . Azután k i v o n u l t a processio a k á l v á r i á r a , m e l y e t Murányi K á l m á n főesperes v e z e t e t t . Tizenegy ó r a k o r püspök u r szentbeszédet t a r t o t t . A g y ö n y ö r ű szép t e m p l o m zsúfolásig telve volt. E m b e r e m b e r h á t á n szo- r o n g o t t . Mindenki h a l l a n i a k a r t a a püspök u r a t , de hatodrésze ha b e j u t h a t o t t a t e m p l o m b a .

A szent Sziv t i s z t e l e t é r ő l beszélt. Az i s t e n i s z e r e t e t m i n d e n i d ő k n e k szükségleteiről gondos- kodik. Szent Szivének t i s z t e l e t é t h a g y t a száza- d u n k n a k , hogy a n n a k melegénél lángra gyuladjon a hithideg, érzéketlen emberiség. — Az első Pünkösd n a p j á n nem csünghettek a k e r e s z t é n y e k erősebben az apostolok szaván, m i n t a buzgó székely nép csüngött püspök ur beszédjén. Mély csendben, szent á h i t a t t a l lestek m i n d e n egyes szót. — Yégül a következő k é r d é s e k e t i n t é z t e a hallgatósághoz : I g é r i t e k - e , hogy az Egyház t a n i - t á s á h o z r e n d ü l e t l e n ü l r a g a s z k o d t o k ? í g é r i t e k - és

fogadjátok-e, J é z u s Szentséges Szivét m i n d e n e k f ö l ö t t t i s z t e l i t e k ? I g é r i t e k - e , hogy Jézus, Mária és a s z e n t e k n e v e i t t ö b b é n e m k á r o m o l j á t o k ? Mire a h a l l g a t ó s á g — nálunk eddig szokatlan m ó d o n — e g y h a n g ú lelkesedéssel azt f e l e l t e : Ígérjük.

E z t a h a t á s t leirni n e m lehet. K ö n y - n y e z e t t m i n d e n k i : papság, u r i és egyszerű n é p

e g y a r á n t . Egy szem sem m a r a d t szárazon. — E z u t á n a Confiteor előéneklése u t á n a p á p a i ál- d á s b a n r é s z e s í t e t t e a h i v e k e t .

E n a p o n j e g y e z t e el t e h á t E r d é l y t a n n a k lánglelkü p ü s p ö k e J é z u s Szentséges Szivének.

E n n é l fenségesebb j e l e n e t e t n e m l á t t u n k . H á r o m k a n o n o k , négy k e r ü l e t i esperes, vagy 40 p a p , számos szerzetes, Csikmegye fő- és alispánja, a h i v a t a l o k n a k fejei j e l e n l é t é b e n a székely nép örök

szerű jelenség, f'enomális ember, — m o n d o t t a m i n d e n k i .

A szent Szivnek áldása lebegjen e g y h á z m e - g y é n k e n és E r d é l y n e k m i n d e n egyes l a k ó j á n !

„ Közművelődés. "

Emlékirat,

vagyis a görög-kath. magyar liturgiái nyelv engedélyezé- sének megnyerése végett alakult

„ Országos Bizottság "

felhívása a gör.-katholikus magyarokhoz.

Szeretett magyar bittestvéreink !

Általánosan ismeretes a mozgalom, a melyet a hajdu- dorogi görög-kathoíikus magyarság Magyarország össze®

görög-katholikus magyarságának szóvivőjeként eddigelé nagy áldozatok árán, nagy önmegtagadással, a magyar nyelvnek egyházi nyelvül leendő elfogadása érdekében immár évtizedeken keresztül folytat.

Ez a mozgalom nem mai keletű pillanatnyi felbuz- dulás müve, nem czélzatos politikai ténykedés, hanem merőben a görög-katholikus egyháznak a hitéletbe való belügye, a melyet nem egyesek dicsvágya hozott felszínre, nem magas körök sürgették megoldását, hanem oly fontos- okok, a melyek egyetlen görög-katholikus magyarnak,, egyetlenegy görög-katholikus egyházmegyének, sőt m a - gának a római Szentszéknek sem lehet kitérnie.

Már a folyó század legelső évében hitbuzgó lel- készek indiíották meg e szent mozgalmat, nem volt képes azt feltartóztatni még az ötvenes évek kényuralma sem és az ország alkotmányának visszaállítása után is — 1868-ban — nem világi czélzat gyűjtötte össze H a j d u - Dorogon a gör. kath. magyarság tekintélyes részét, hanem csakis a remény, hogy az alkotmányos magyar k o r m á n y és a tanácsával élő korona tőlünk sem fogja megtagadni azt az eszközt, melylyel szent István királyunk óta oly

apostoli buzgósággal t á m o g a t t a az egyház és vallás érde- k e i t : tudniillik egy külön püspöki szék felállítását és javadalmazását.

Ez a remény azonban, melynek teljesedése, ha nem is az összes, gör. kath. m a g y a r s á g o t , de legalább annak je!entékeny részét bizonyára a legrövidebb uton elvezette volna az ó h a j t o t t czélhoz, nem valósult meg, mert immár l á t j u k és felismerjük, h o g y az államhatalom a jelenleg fennálló egyházmegyék beosztását bolygatni nem a k a r j a . Számolva ezzel a körülménynyel és szem előtt t a r t v a a/- összes, területi összefüggés nélkül különböző egyház- m e g y é k b e n élő gör.-kath. m a g y a r s á g érdekeit, de meg azon okból is, nehogy e mozgalom eddigi lokális jellegét ellenünk felhozhassák és nehogy bármi okból a mozga- lom ellensúlyozható vagy éppen elfojtható l e g y e n : az alulirt „Országos-Bizottság" a m á r megindult mozgalom folytatása, j o b b a n mondva betetőzéseképen mai n a p o n m e g a l a k u l t és most p r o g r a m m j á t és szervezetét közli ve- letek a végből, h o g y benneteket, szeretett hittestvéreink, felhívjon e mozgalomhoz való csatlakozásra, még pedig mindenünnen, az e g y h á z m e g y é k t e r ü l e t é r e való t e k i n t e t nélkül, a hol ti, gör.-kath. m a g y a r o k , l e g a l á b b is oly tömegesen laktok, hogy hozzánk való csatlakozásiok in-

dokoltnak látszik.

Az első kérdés, a mit hozzánk intézni lehet, ez : Kik vagyunk és mit akarunk?

A r r a a kérdésre, hogy kik vagyunk ? a történelem tanúbizonysága a d j a m e g a feleletet, vagyis inkább a t ö r - t é n e t szoros l o g i k á j a , mert mi szegény nép vagyunk, a melynek viselt dolgait nem irta m e g senki.

A mi szegény óhitű őseinknek alig volt más értel- mes osztályuk, mint a családos papság, kik á m b á r m a - g y a r o k voltak, de épp ugy e l s a j á t í t o t t á k és ugy appreciálták

az egyházi szláv nyelvet, mint a m a g y a r s á g többi nemes es nem nemes értelmisége a latint, ugy, hogy mindkét szertartás mellett nemcsak a köznép, hanem az illető

•értelmiség is analog viszonyokat talált egyházában.

Ez volt óhitű őseink helyzete egészen a X V I I . század közepén bekövetkezett Unióig és az előadottaknál fogva semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a g ö r ö g egyháznak a magyarok közt ős időktől fogva mindig nagy számban vultak hivei.

Mindezen indokokra azért terjeszkedünk ki bővebben, mar t csakis óhitű őseinknek a k ö r ü l m é n y e k által teljesen

kimentett mulasztásának t u l a j d o n í t h a t j u k , hogy ma felelni vagyunk kénytelenek arra a kérdésre : kik vagyunk ? m e r t e mulasztásból nemcsak ellenségeink, hanem még j ó barátaink is, ezek j ó - , azok rosszhiszemüleg azt követ- keztették, hogy mi nem vagyunk m a g y a r o k , hanem csak elmagyarosodott r u t h é n e k vagy r o m á n o k , sőt ismételten előfordult, hogy még az i r á n y u n k b a n különben j ó a k a r a t ú sajtó is hallatott ily h a n g o k a t .

Felelve t e h á t a kérdésre, a történelmet és annak szigorú l o g i k á j á t hivjuk fel tanúbizonyságul, hogy mi igenis g ö r ö g - k a t h o l i k u s m a g y a r o k v a g y u n k , nemcsak mint a politikai m a g y a r nemzet részesei, hanem mint

•vérszerinti t a g j a i a magyar f a j n a k , nem a d o p t á l t fiai e nemzetnek, hanem olyanok, a kiknek őseik is épp oly m a g y a r o k voltak, mint mi, az ő késő unokáik.

E z t nem ü g y ü n k igazsága miatt, hanem csak azért hangsúlyozzuk, hogy ha esetleg ügyünk igazságos elin- tézést nem nyerhet, senki se mondhassa, hogy m a g y a - r o k k á lenni vágyó nemzetiségiek részéről támasztott ha- zafias mozgalom b u k o t t meg, hanem lássa be mindenki, h o g y m a g á n a k a magyar f a j n a k t ö r t é n t indokolatlan sé- relme. Ü g y ü n k igazságos volna a k k o r is, ha mi egytől egyig csak utólagosan az idők folyamán, vagy bár csak a legutolsó időkben olvadtunk volna is be a m a g y a r f a j b a , m e r t az egyháznak nem lehet hivatása, esetleg idegen h a t a l m i érdekek javára, a késő utódokra rásütni az ősök nemzetiségének bélyegét, hanem igenis hivatása az, hogy a hívőknek, — tartozzanak azok bármely nemzetiséghez,

— a hitéletbe vágó s időről-időre változható igényeit az egyházi fegyelem örök törvényei szerint elégítse ki.

H a n g o z t a t j u k azonban eredeti, tősgyökeres m a g y a r - s á g u n k a t azért is, mert mi szeretetben és b a r á t s á g b a n élünk és a k a r u n k maradni r u t h é n és román hittestvé- reinkkel, a kik ismerik és jobbára méltányolják is ü g y ü n k igazságát s mert ezen kölcsönös szeretet fegyverével le a k a r j u k küzdeni azt a jogosulatlan féltékenységet is, melylyel küzdelmünk, nevezett hittestvéreinknek nyilván téves uton j á r ó f a j r o k o n a i n á l találkozik.

V a n n a k — igenis — sorainkban szép számmal olyanok is, kiknek őseik r u t h é n e k vagy románok voltak, s kik móst mint f a j u n k adoptált fiai, büszkén vallják ma- g u k a t m a g y a r o k n a k ; de kutassuk-e viszont, hogy hánv

tősgyökeres m a g y a r hitközség vesztette el az idők során eredeti m a g y a r s á g á t már csak a szláv, illetve a román liturgia befolyása alatt is ? a melyhez hasonló fegyver pedig nekünk sohasem állott rendelkezésünkre.

Mellőzzük ezt, mert a mint m a g u n k n a k követeljük j o g a i n k a t , u g y mi is tiszteletben t a r t j u k mások szerzett jogait, még ha azok nem volnának is hittestvéreink.

(Vége köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

B u d a p e s t , jul. 1. A „Pester Lloyd", a „Tiszántúl"

és a „M. Állam" a 9-es bizottság elaboratumáról. — Megint benne vagyunk a furcsaságban. Az autono- mia 9-es albizottsága discretiót, m a g y a r á n mondva titok- t a r t á s t és hallgatást k ö t ö t t tagjainak a lelkére. Valaki elég gyenge volt s valamit kifecsegett a Lloydban vagy a Lloydnak. Most, a szerencsétlen indiscretio alapján, meg- indult az eszmecsere, a dicsekvés, a hitegetés és biztatás, hogy mily szépen folyik a dolog. Legérdekesebb ebben a f o r d u l a t b a n a „P. Lloyd" és a „Magyar Állam" megelé- gedésének a találkozása. Mind a kettő a maga álláspont- járól meg van elégedve az indiscretio alapján álló közle- mény tartalmával, s abban a , P e s t e r Lloyd" a kormány m e m o r a n d u m á n a k teljes, a „M. A." a maga p r o g r a m m - j á n a k részleges diadalát l á t j a . A „Tiszántúl" eltalálta az ily irányzatos és tapogatózó hozzászólásokkal szemben kö- vetendő eljárás m ó d j á t és h a n g j á t . Figyelemre méltatja, de nem többre, mint a mennyit érdemelnek, s különösen, egyáltalában nem r a g a d t a t i k el általok. Junius 25-iki szá- mában igy vezeti be a „Pester Lloyd" iudiscrét discretio-

ítELIGIO.

tiszteletét, melynek gyümölcsét, a „Lloyd" czikkét is, főbb részében szórói-szóra ismerteti, a mint következik:

„A Tester Lloijd tegnapi számában igen figyelemre méltó czikk jelent meg az autonomiai kilenczes bizottság elaboratumáról, mely ugy látszik Falk Miksa tollából ered, de mindenesetre a kormány álláspontját jelzi. E szerint a kormány elég kedvezően fogadja az eddigi munkálatok irányát és kilátásba helyezi, hogy ha a kongresszus ebben az irányban halad nem lesz eredménytelen a fáradozása.

Nem vagyunk olyan szerencsések mint a „Pester Llyod", hogy részletesen ismerhetnők a bizottság mun- kálatait s igy nem szólhatunk érdemlegesen hozzá. Az a körülmény, hogy a kormány meg van elégedve vele, annak a jele, hogy nem sokat kér a kongresszus a kormánytól.

Nagy kérdés, bármily kevés legyen is az, amit ez uton a kathoiikusok kaphatnak, vájjon többet ér-e a — sem- m i n é l ? ! a jövő adja meg reá a feleletet.

A „Pester Lloyd" czikkének érdemleges részét a következőkben a d j u k :

„Anélkül, hogy indiskrécziót r e követnénk el, nem szólhatunk a bizottság határozatairól részletesen.

Am az indiskréczió nem tart vissza attól, hogy ne nyilatkozzunk : mert hiszen a hallgatással többet á r t h a t - nánk, mind használnánk a jó ü g y n e k ; ez pedig semmi- képpen sem szándékunk.

Kijelentjük hát első sorban azt, hogy azon körül- tekintés, azon bölcs mérséklet, a mely az autonomiai tes- tületeknél megnyilvánult s a melyet részletesen méltattunk is, a bizottság határozataiban is örvendetes módon meg- nyilatkozik. í g y hatnak azután majd oda, hogy — a korona és kormány jogainak megóvása mellett — az egész katholikus Magyarországnak és főleg ezeknek befo- lyást biztosítson azon ügyekbe, a melyek az autonomia körébe tartoznak. Fölösleges lenne azt ismételten han- goztatni, hogy a kormány kész és örömmel kész a katho- likus országos autonomia megvalósítására

Wlassics minister kifejezést is adott ennek a parla- mentben, hangsúlyozta ezt a kongresszus elé terjesztett memorandumában, — legutóbb pedig a nem-katholi-

kus lelkészek jövedelmének növeléséről szóló törvény- javaslat tárgyalásakor, mely körülmény mutatja, hogy

mily komolyan és határozottan a k a r j a a kormány a ka- tholikus autonomia megvalósitását.

Nincs kétségünk az iránt, hogy a kilenczes bizottság tagjai a kormány jogos, méltányos és a törvényen alapuló álláspontjával a legnagyobb métékben számolnak. Remél- hetőleg lesz majd alkalma a koronának és kormánynak arra nézve, hogy véleményét ideje korán nyilváníthassa a bizottság határozatait illetőleg, a bizottság pedig nem fog késni, hogy ezen melegében hasznára fordítsa e fontos tényezőktől eredő nyilatkozatot.

Hiszen tudják azt nagyon jól a tagok, hogy az autonomia csakis a beválasztottak tökéletes beleegyezésé- vel jöhet létre és hogy az adott kedvezmények(í), melyeket a korona és a kormány felajánlott, oly természetűek, hogy a mily készséges adakozók (!) ebben az esetben a korona én a kormány, szint oly kétséges elfogadóknak kell lenni a katholikusoknak is ; mert hiszen sem illő, sem okos dolog nem volna, ha a felajánlott keveset visszautasitanók

csupán azért, mert többet vártak s e több elnyerése még nem elérhető. — Amint mi a bizottság határozatait ismerjük, azok azon az — egy néhány egyén által meg- alkotott — memorandumon alapulnak, a melynek szerkesz- tői, sine ira et studio, egyforma szeretettel vallásuk és hazájuk iránt, viszik előre a memorandum kérdését. Már a múlt évben r a j t a voltunk, hogy legalább kivonatosan ismer- tessük ezen — nem a nagy nyilvánosság elé szánt — emlékiratot, azon megjegyzéssel, hogy az ott kifejezésre j u t o t t eszmék és gondolatok valóban arra hivatvák, hogy

alapul szolgáljanak a katholikus autonomia megalkotásához és olyanok, a melyek minden érdekeltet méltán kielégíthet- nek. Bizonyára lesz még bőven alkalmunk, hogy erre visszatérjünk és megvilágítsuk azon különbségeket, a melyek az emlékirat egyes tételei és a sokszor nyilvá- nított óhajban kifejezett határozatok közt még mindig fennforognak. Mindenesetre kitűnik azonban az a tény, hogy a memorandum legfontosabb vezérelvei az első kon- gresszus valósithatatlan határozataival szemben győzelemre jutottak, valamint az is, hogy az intransigensek a katho- iikusok táborában elvesztették lábuk alól a talajt» és hogy a felsőbbség azon óhajtása, hogy a korona és a kormány a katholikus Magyarországgal végre megállapodjék az autonomia megteremtése iránt, még pedig azon kívánalmak szerint, a melyeket az egyház és az állam álláspontja egyaránt kiköt, — végre teljesedésbe ment. Ezen előjelek mellett veszik kezdetüket a katholikus országos autonomia tárgyában folytatandó tanácskozások ez év szeptember hava 12-én. H a az eddigi vezérelvek továbbra is irányadók lesznek, akkor bizalommal remélhetjük, hogy a második katholikus kongresszus munkálkodása gyümölcsöző lesz."

Adja Isten ! = B e s z t e r c z e b á n y a i e g y h á z m e g y e . Ás aranymisés

főpásztor ünnepeltetése. —

Megyés püspök urunk Rimely Károly dr., a római szent Péter-templomban mutatta be miséjét az Urnák édes testvére Antal jelenlétében és udvari papja segédlete mellett. A püspök egész csendben utazott el állandó tar- tózkodási helyéről, Garam-Szt.-Keresztről, magával vivén a pápának szánt értékes a j á n d é k o t : t. i. a közel levő Sandrik ezüstgyárban gyönyörű ezüstszelenczét készíttetett, s ebben kétszáz darab 20 koronás aranyat helyezett el, a pápának, melyet a pápai audienczia alkalmával nyújtott át a katholikus egyház látható fejének. Püspök urunk Ró- mából e hó 25-én utazott el s 26-án Pozsonyban részesült nagy és impozáns fogadtatásban.

Legszebb és igazán lélekemelő fogadtatás várt az agg főpapra egyházmegyéjében, állandó tartózkodási helyén, a Pázmány Péter biboros által emelt garam-szent-kereszti püspöki lakban. Három vármegye ünnepel most, három vármegye katholikus híveinek örömnapja junius utolsó három napja. Bars vármegye e hónap elején tartott köz- gyűlésén nagy lelkesedéssel határozta el, hogy rnegün- nepli dr. Rimely Károly ötven éves jubileumát, hogy ez által is kimutassa szeretetét, ragaszkodását a kiváló főpap iránt.

Heteken át tartott a készülődés. Bizottságok ala- kultak s egymás után érkeztek az ország minden részéből

a bejelentések, hogy a garam-szent-kereszti ünnepségen részt ó h a j t a n a k venni. Az e g y h á z m e g y e lelkészkedő p a p -

sága pedig elhatározta, hogy jubiláló f ő p a p j á t ez alka- lommal külön meglepetésben részesiti. A meglepetésül szánt gyönyörű a r a n y k e h e l y már el is készült s e hó 30-án a szent-kereszti plébánia t e m p l o m b a n ezt az a r a n y - kelyhet használta püspök urunk a szentmise alkalmával.

E hó 27-én B a r s m e g y e minden részéből érkeztek a vendégek Szt.-Keresztre, a hol a szállásadó-bizottság in- tézkedett elhelyezésükről. A g e n t r y k a t h o l i k u s világ fel- díszített fogataikon érkezett, hogy a püspök bevonulását ezáltal is emelje.

28-án érkezett m e g a j ó t é k o n y főpásztor G a r a m - Szt.-Keresztre. Ú j b á n y a , Zamócza, R u d n ó , Körmöczbánya, Selmeczbánya, Hodrusvölgve, Garamberzencze népe várta őt. Szklenó és Vihnye f ü r d ő k elegáns fürdőközönsége is átrándult, hogy a r i t k a ünnepélynek s z e m t a n u j a legyen.

Garam-Szt -Kereszt pedig ünnepi diszt öltött s h á r o m disz- k a p u t állitottak fel.

Délután három órakor a garam-szent-kereszti vásár- térről impozáns kocsisor indult el a garamberzenczei állo- másra a főpásztor f o g a d t a t á s á r a . A délutáni vonattal ér- kezett meg püspök u r u n k Garamberzenczére. Szűnni nem a k a r ó éljenzés fogadta a kocsi a j t a j á b a n megjelenő fő- pásztort, a kinek aztán jól l e h e t e t t látni a m e g h a t o t t s á g á t .

Finke Sándor járási főszolgabíró l é p e t t most elő s rövid, de meleg szavakban üdvözölte a kiváló f ő p a p o t . A püspök m e g h a t o t t s á g t ó l alig j u t o t t 'szóhoz s hál^t adva az ég U r á n a k , hogy ezt a n a p o t megérhette, kijelentette, hogy boldognak érzi magát, hogy szeretett e g y h á z - ! megyéjében, annak lelkészkedő p a p s á g a és vallásos népe közt ülheti meg jubileumát. Eljenzések közt szállt fel a püspök remek négyes fogatára, melyet b e l á t h a t a t l a n kocsisor követett. Saskő-Váralja alatt u j a b b meglepetés érte a bevonuló p ü s p ö k ö t . Dóczy az egykori hatalmas v á r ú r r o m o k b a n heverő Saskővára a l a t t fényes bandérium várt a püspökre. Mozsár dörgött, melyet az éljenzés g y u k r a n t u l h a n g z o t t s az a g g főpap szelíden mosolyogva köszönte meg a nem várt ovácziót.

A hosszú kocsisornak nem sokára m e g kellett állnia.

Az első diadalkapunál várta a közönség egy nagy része ! p ü s p ö k é t s Zipser L a j o s körjegyző üdvözölte az o t t h o n á b a térő megyés p ü s p ö k ö t . A második diadalkapunál a diszbe öltözött iskolásgyermekek várták a f ő p a p o t s egy 10 évts kis g y e r m e k m a g y a r nyelven üdvözölte a püspököt s v i r á g b o k r é t á t n y ú j t o t t át neki.

Rimely püspök ur f o g a t a most már a templom előtt állott meg s az uton végig b e l á t h a t a t l a n n é p t ö m e g várta őt. A t e m p l o m a j t ó b a n Szcpessy József főesperes m o n - dott üdvözletet a püspökhöz, a ki ezután a diszes t e m p - lomban nagy közönség jelenlétében Te Deumot t a r t o t t , j Az utazás fáradalmait kipihenni a főpásztor lakására tért, de a közönség csak késő este tért haza.

Mult hó 29-ikének ünnepségei délután 4 órakor kezdődtek. A püspöki óvodában színielőadás volt, melyen nagy közönse'g vett részt.

Alig ért véget az előadás, mikor az esti harangszóra száz és száz fáklya gyuladt ki s szabályos sorokban vonult fel a püspöki palota alá.

Impozáns volt az a látvány, mely a néző szemei elé t á r u l t . Óriási, éljenző közönséget f o g o t t körül a fáklyások diszes n a g y csoportja. Majd kivált a tömegből Ruffy P á l dr., Ú j b á n y a országgyűlési képviselője s a főpap előtt tolmácsolta az egész egyházmegye hitbuzgó hiveinek érzelmeit.

A fáklyásmenet eloszlása után t r o m b i t a harsant s m i n t e g y v a r á z s ü t é s r e fényárban úszott az egész Garam- Szt.-Kereszt. Esti kilencz ó r a k o r pedig fényes tánczestély zárta be az ü n n e p s é g e k e t s minthogy hajnalig eltartott, összekötötte a másnapi ünnepséggel.

Az aranymise n a p j a itthon j u n . 30-ika volt. A tisz- telgők és üdvözlők "sokasága feledhetetlenné teszi e n a p o t Szent- Kereszten örökre.

E r d é l y i e g y h á z m e g y e . Hálaadó és buzditó főpásztori szózat — zárószoul az egyházmegye püspöki látogatásához :

Venerabiles Fratres et Filii in Christo dilectissimi ! P e r plures hebdomades licuit mihi modo incumbere officio meo episcopali, perlustrando plurimas parochias, Sacramento confirmationis muniens Christi f u t u r o s milites et benedictionem elargiens in nomine Leonis X I I I . Christi in terris Vicarii.

Vidi ex fidelibus meis multa millia et familiariter, ut decet p a t r e m et filios, cum illis conversatus, data est

mihi occasio eos cognoscendi intimius.

Gratias ago Deo, P a t r i misericordiarum pro omnibus solatiis, quibus itinera mea et labores, corpori quidem duros, dulces et amoenos reddidit. SSo Cordi J e s u hoc in acceptis referendum et Matri divinae gratiae nec non et benedictioni illi, quam S u m m u s P o n t i f e x mihi et omnibus meis fidelibus impertiri dignatus est.

Vidi muitos ex mei3 Sacerdotibus et fidelibus cum ingenti gaudio et fateor, me invenisse in iis materiam ex omni p a r t e aptissimam pro regno coelorum. Vere messis m a g n a ! Nil restât, quam ut D o m i n u m messis enixe orem, ut mihi et omnibus meis cooperatoribus det cor novum, cor nobile, cor zelo et misericordia plenum, cor secundum Cor summi nostri Pastoris J e s u Christi, ut messem hanc a m p l a m colligere valeamus.

„Dei adjutores sumus" venerabiles F r a t r e s ; q u a n t a dignitas ! Vicarii filii Dei et cooperatores in negotio supremo, omni ex p a r t e divino ; nostrum enim est, saivare animas immortales, eripere eas e manibus draconis infernalis et reducere in tamiliam d i v i n a m ; beare eas his in terris et in aeternis sedibus. Ad hoc descendit ipse Dei F i l i u s : vqui venit peccatores salvos facere" (1.

Tim. 1. 15.)

Nostis divi Dionysii effatum „omnium divinorum divinissimum esse, cooperari Deo in salutem a n i m a r u m "

— nostis et s Gregorii verba verissima: „tnajus esse miraculum praedicationis verbo et orationis solatio peccatorem converter e, quam carne mortuum resuscitare—

— item et illa : „salutem promovere animarum m a j u s quid in oculis Dei, quam creare coelum et terram, ad hanc enim creationem verbo solum opus erat, ad redemptionem vero a n i m a r u m vita et sanguis Filii Dei r e q u i r e b a t u r . "

Mors Filii Dei et sangvinis effusio clarissime mani- festât, E u m serio velle : „omnes homines salvos fieri et ad cognitionem veritatis venire(Tim. 2. 4.) A s t sicut immensus eius amor ita se prodidit, etiam nostrum in se amorem in hoc ipso manifestari declaravit dicens : „Diligis me plus his? pasce oves mens(Joan. 21, 17.)

N i l ipsi adeo g r a t u m , quam aijimarum salus. „Licet immensas pecunias pauperiöus eroyaveris, plus tarnen effeceris, si unam converteris animant." S. Chrysost. — ÎNec ullum opus sacerdotale tantum acquirit praemiumv

7 RELIGIO.

quam cura et conversio animarum : non enim errat Jacobus (5, 20.) „qui converti fecerit peccatorem ab errore viae suae, salvdbit animant ejus a morte et operiet multitudinem peccatorum8 suorum scilicet propriorum.

Ideo etiam clare pronuntiatur in eff^tis scripturae : „qui élucidant me, vitam aeternam habebunt" (Eccli. 24, 31.)

— et „qui ad justitiam erudiunt multos, fidgebunt quasi stellae in perpetuas aeternitates(Dan. 12, 3.)

Utique cor humánum magnum saepe est mysterium iniquitatis et vere abyssus pertinaciae in malo ; verum ille, qui vult omnes homines salvos fieri, potentissimo nobis succurrit medio. (Vége. köv.)

Nagyvárad, jun. 27. Szt László ünnepe Nagy- váradon. —

A másfélszázados török járom nyomasztó igáját magyar hazánk városai közül talán egy sem érezte oly nagy mérvben, mint épen dicső; régi múltjával dicsekvő városunk, szent László városa.

Alig beverte ki a török pusztítás szomorú következ- ményeit. már is ujabb bajok látogatták meg, dögvész, jégeső, óriási viharok, tűzvész alakjában. Ránehezedett Isten karja e városra a századok folyamán. E bajok el- hárítására a nagyváradi káptalan 1738. jnl. 21-iki gyűlésén

elhatározta, hogy egy togadalmi emiéket emel, hol alkalma legyen a városi népnek szt. László napján az egek urához hathatósabb segélyért könyörögni. í g y született meg a szent László szobor eszméje, mely már a követ- kező évben a káptalan és püspök áldozatkészségéből létre is jött.

Ebből az alkalomból Kerezsszeghi gróf Csáky Miklós Nagyvárad megyés püspöke 500 frtos alapítványt tett azon czélból, hogy annak kamataiból fedeztessenek az egyházi ünnepségeknek a költségei. Ez egyházi ünnep- ségek sz. László napján ünnepélyes körmenettel egybe- kötve tartandók.

Az első ünnepélyes körmenettel egybekötött szt.

László napi istentisztelet lefolyása a következő volt. A.z 1739. évi junius 26. gróf Csáky Miklós püspök maga személyesen kezdette meg az ájtatossági gyakorlatot délután 5 órakor a székesegyházban (a mostani újvárosi sz. László templom) nagy közönség jelenlétében. A tem- plomból a körmenet a püspökkel az élén megindult a kispiaczon felállított fogadalmi szoborhoz (e szobor most a helyb. lat. szert, papnövelde udvarán van elhelyezve), de még mielőtt odaértek volna, hirtelen nagy vibar, forgó- szél és jégeső keletkezett, ami a körmenet folytatását lehetetlenné tette.

A következő napon, szt. László napján, jun. 27-éu d. e. az ünnepies misét a püspök tartotta, s minthogy az időjárás kedvezett, mise utáo újra megindult a körmenet a fogadalmi szohorhoz, hol a káptalani nagyprépost elő- imádkozása mellett a nép elmondotta a mindenszentek litániáját s a könyörgéseket a királyért és a békeért, a dögvész megszűnéséért. Ezután Kovács P á l apátkanonok zengzetes magvar nyelven szép szent beszédet tartott, mely után a körmenet visszatért a székesegyházba.

A következő napokon d. u. 5 órakor hasonló ünnepélyességgel tartották meg a körmenetet barang- zugás zene és énekkar kiséretében óriási közönség

s * 1

resztvetelevel.

Nyolcz napig tartó ájtatosság után a püspök, aki különben mindennap jelen volt, magyar nyelvű szent beszéddel bezárta az ünnepségeket.

A következő 1740-ik esztendőben hasonló ünne- pélyesség mellett újra megtartották szent László napját, csak az ünnep különös jellegét tekintve más színezettel, mert mig az 1739-ik évben könyörgő istentisztelet tartatott, addig most hálaadó istentiszteletet, hogy a Mindenható

levette városunkról a dögvész ostorát, melynek különben is kevés váradi esett áldozatul.

Azóta a szent László napi ünnepségek városunkban különös fénynyel tartatnak, szent László ereklyéje a székesegyházban a bibornok által készíttetett remekművű ereklyetartóban (herma) a hivek tiszteletére az oltárra tétetik az ünnep egész nyolczada alatt, miközben ezer és ezer ajk küldi az égbe fohászát s rebegi el azt az imát, a mi a szent László-téren felállított díszes u j szobor talapzatára írva van : Szent László király . . . könyörögj érettünk !

Ma, szent László napján reggel 9 órakor ünnepélyes szent mise volt a székesegyházban, melyet maga dr.

Schlauch Lőrincz bibornok püspök t a r t o t t teljes segédlettel.

A káptalan tagjai cappa majorban jelentek meg.

Az ünnepi beszédet dr Bognár István kanonok mondta.

S z e g e d , jun. 23. Évzáró-ünnepély az Oltványi-isko- lában. —

Folyó hó 23-án tartották meg az alsóvárosi apácza iskolában az évzáró ünnepélyt díszes közönség jelenlété- ben. A szép ünnepély p r o g r a m m j á t hazafias és vallásos szavalmányok, ének és zongoradarabok precíz eljátszása tették kedvessé és szórakoztatóvá.

Növelte az ünnepély fényét ez alkalommal az inté- zet érdemdús igazgatójának, Oltványi Pál prépostnak kitüntetése. E napon adta át ugyanis Kállay Albert főispán, ünnepélyes beszéd kíséretében az öreg igazgató- nak a harmadosztályú vaskoronarendet, melyet ő cs. és kir. apostoli felsége a tan- és népnevelés terén szerzett érdemei elismeréseül neki díjmentesen adományozott. A kitüntetett igazgató meghatottan nyilvánította ki, ezen nemcsak őt, nanem az intézetben működő tanerőt is együt- tesen megtisztelő kitüntetésért, forró háláját. Nem én — úgymond — hanem ez utóbbi szerezte meg az apácza- tanintézetnek jó hírnevét és dicsőségét. Ezután Fálfy Ferencz kir. tanácsos, Szeged város polgármestere, a város közön- sége nevében fejezte ki a király iránti forró háláját, hogy az igazgatót e megérdemlett kitüntetésben részesítette és ezáltal a városi katb. közönségnek nagy örömet okozott.

Ugy a főispán és polgármester, mint az igazgató beszé- dét lelkes éjjenekkel kisérte a jelenlevő díszes uri közönség

Ezután egy intézeti növendék tanulótársai nevében üdvözölte a kitüntetett igazgatót. A virágokkal díszített királykép előtt szavalta el hálaszózatát e ritka kegyért, ugy ama másikért is, midőn 1883. okt. 15-én az intézetet sorrenden kivül meglátogatni kegyeskedett, — melynek

emlékére azóta minden év okt. 15 én hálaünnepély tar- tatik, mikor is az igazgatónak e czélra tett alapítványa

kamataiból a főnöknő négy árva lanulóleányt ruház fel tetőtől talpig.

Az intézet növendékei a tisztelet és szeretet számos jelével halmozták el az ünnepelt igazgatót. Végre Jászay Géza szegedi ker. esperes tolmácsolta a szegedi papság nagy örömét e kitüntetés fölött.

Az igazgató még az intézetből kilépő tanulókhoz intézett egy pár szót, figyelmeztetve őket, hogy azon szép intelmeket és jótanácsokat, melyeket tőle és a t. nővérek- től hallottak, mindenkor tartsák szemeik előtt, mert csak ugy fognak boldogulni a társadalmi téren s fognak bol- dogíthatni másokat is, s minden egyes tanulóleánynak két szép emlékkönyvet ajándékozott azzal a megjegyzéssel, hogy valahányszor a könyveket lapozgatják, mindannyiszor jusson eszükbe egykori öreg igazgatójuk, ki Isten oltal- mát és áldását kívánja reájuk.

Végre megköszönte az ünnepélyen megjelent közön- égnek türelmét, a papság, szegedi tanférfiak és a szülők- nek, kik egészen megtöltötték az intézet nagytermét, kik viszont neki ugy a t. nővéreknek köszönték meg, nem-