annak tiszteletével g y a r a p o d o t t és fokozódott Szent István király tisztelete. Természetes, hogy ez első sorban f ő -képen Budán történt, a hol a szent király n a p j a ez idő óta nemcsak mint egyházi, mint vallásos, hanem mint nemzeti ünnep is, évenként, nagy egyházi és világi p o m -pával ületett meg és ületik m e g ma is. De feléledt a szent király cultusa hazánk valamennyi vidékén, sőt azon politikai összeköttetéseknél fogva, melyek közöttünk és Ausztria között fennállanak, á t p l á n t á l t a t o t t Bécsbe is, hol a kapuczinus atyák t e m p l o m á b a n évenként ünnepi nagy misével és m a g y a r szentbeszéddel ünneplik azt.
A szentjobb budai ü n n e p e áll természetesen mind-ezen ünnepélyek között első helyen ; a l e g n a g y o b b egy-házi pompával, s az ország előkelősége, szine-javának, s a hatóságoknak részvételével szokás azt megünnepelni.
Érdekes adatul szolgál e tekintetben a dicső emlékű József nádorispánynak egy, a harminczas években m a g y a r nyel-ven kelt Rendelete, mely az ü n n e p m e g t a r t á s á n a k m ó d j á t irja elő, s melyet m i n t e jeles fejedelmi s a r j u n k Szent István iránti buzgóságának, a m a g y a r s á g iránti szereteté-nek t a n ú j e l é t érdemesszereteté-nek t a r t o k a megismertetésre.
(Folytatjuk.)
T A R C Z A.
Faludi Nemes Asszonya.
I r t a : Dudek János dr.
(Folytatás.)
A mi a nőképzés k ö r ü l nagyobbszerü történt, az mind csak az utóbbi évtizedek m u n k á j a . A mult század ezt nem ismerte.
E r d é l y r e vonatkozólag igen jellemzőleg ö r ö k í t e t t e meg az a k k o r i fiuiskoláztatás eredményeit Mikes Kelemen 1725-ről keltezett 62-jk levelében, minek kapcsán a leány-nevelésről is mond e g y e t - m á s t . „Nézzük el •— igy ir — hogy neveltetnek nálunk az i f j a k közönségesen. L e g a l á b b tiz vagy tizenegy esztendős koráig a faluból ki nem megyen, hanem addig a falusi iskolába j á r ; addig az ideig megtanul olvasni, de az olvasással sok paraszti dották mindnyájan, történt ez a csoda . . . Méltán kellett annak a kéznek . . . épen maradnia, mely senkit sem hagyott kol-dulni, éhezni, vagy fogságban vagy más nyomorban sinyleni. S ezért a dicső Istvánt méltán nevezték mindannyian a haza atyjának és tisztelték különösen." ( „ . . . . illud omnes ne satis quidem admirari poterant, Stephani corpus in pulverem redactum nil praeter ossa superesse, et ea quidem carie jam absumta; contra vero dexteram annuli gestamine praeditam integram permansisse, neque vermibus neque lividae fuisse obnoxiam vetustati. Quanam causa potius dextra quam caput et cor Deo dicatissimum se acarie vindicare debuit ! nempe quia dextera pietatis et misericordiae fuerat, quae e pecu-liaribus loculis calamitosissimo cuique eleemosynas erogabat, illud omnes miraculum accidisse confirmant . . . Merito . . . manus illa corruptionis expers esse debuit, quae neminem mendicare, esurire, in captivitateque aut quavis miseria jacere passa est. Proinde divum Stephanum ne injuria quidem primum patriae patrem omnes una voce coDgeminact et praevenerantur.") Lásd: Bonfinii Rerum Hun-garicarum decades. Lipcse 1771. 2-r. 191. lap.
szokást is tanul. Ha iskolában nincsen, otthon egyebet nem lát, h a n e m minden héten hétszer az a p j á t részegen látja, a ki nem törődik azzal, hogy a fiában valamely
nemesi és keresztényi jó erkölcsöket oltson és csak a cselédekkel való t á r s a s á g b a n h a g y j a . . . Tizenkét vagy ti-zenhárom esztendős k o r á b a n valamely kollégiumba be-plántálják, a honnét huszonnégy vagy huszonöt esztendős k o r á b a n szabadul k i . . . Már nézzük meg, hogy annyi t m u l á s u t á n mit tud és h o g y h a használhat-é valamit
t u d o m á n y á v a l az országnak vagy m a g á n a k ? Legelsőbben is a mi d e á k u n k azon igyekezik, hogy czifra köntöse és p a r i p á j a légyen — egy néhány könyvet és philosophiát valamely a l m á r i o m b a eltemetvén, azután faluról falura b e j á r j a az atyafiait — Aristotelesnek ott egynéhány t e r -minusit kipöki . . . L e g h a s z n o s a b b beszélgetése a vadá-szatról, a lovakról vagyon . . . . De mit tanult volt annyi e s z t e n d ő k i g ? csak a deák nyelvet, és egyebet nem tanul-ván, a n n a k házánál hasznát nem sokat veszi és a gazda-ságban olyan tudatlan, mint mások. É s a p h y s i k á j á b ó l anynyit nem tud mint a m o l n á r j a , a kovácsa, nem tudván csak a n n a k is o k á t adni, hogy miért hinti m e g vizzel annyiszor az égő szénit. Annyi deáksága u t á n csak azt is a t i s z t t a r t ó j á t ó l kell megkérdezni, ha a szőJlője délre, vagy északra fekszik é ? . . . Az országgyűlésiben elmen-vén, az ország dolgához nem tud — nagy csendes-ségben k^ll hallgatni a végzéseket, mivel ha ott ugy
dis-p u t á l n á n a k , mint az iskolában, azonnal ő is f e l u g r a n é k székéről és f e l k i á l t a n á : N e g o m a j o r e m . . . T u d o m , hogy a mi o r s z á g u n k b a n egy i f j ú n a k más t u d o m á n y t nem lehet t a n u l n i ; m e r t nincsenek a r r a való collegiumok, mint más országokban . . . De az a t y á k nagy számot adnak azért, hogy a fiukat n a g y o b b gondviseléssel nem nevelik, és a nemesi j ó erkölcsre nem ingerlik még eleinte, hanem még példát a d n a k a részegeskedésre, a feslett és tunya é h t r e . . . A leányok neveltetéséről pedig a levél végén ezt m o n d j a : É n eleget prédikáltam a fiakról, azért leszállok a p r e d i k á l l ó f z é k b ő l és menjen fel ked is oda predikállani a leányokról — kedet illeti ; m e r t a leányok nevel-tetésére ugy kell vigyázni valamint a férfiakéra ; de m é g t ö b b e t mondok, és azt mondom, hogy jól oktatni a leányokat olyan szükséges, valamint a férfiakat, és az
egyike olyan hasznos az országnak, valamint a másika.
H o g y lehet a ? N e m igaz-é, édes néném, hogy egy jól nevelt, jól oktatott eszes leány asszonynyá változván, a fiát is mind jól tudja nevelni, oktatni, tanítani és aztat az ország szolgálatjára alkalmatossá tenni. E r g o , hasznára vagyon t e h á t az országnak, ha a leányokat jól nevelik és o k t a t j á k . "
A mit ez az okos székely, II. Rákóczy Ferenczczel való bujdosásában az előhaladottabb országokban szerzett tapasztalatai a l a p j á n , pium desideriumként kiván, az csak időnkben teljesedett be. Az ország legelső felsőbb leány-iskolája, a ' b u d a p e s t i , 1875. okt. 20-án kezdette m e g mű-ködését.
A m ú l t b a n I. Ferencz király rendeletéből 1806-ban kiadott iskolai szervezetben találkozunk először bizonyos fokozatokkal a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó leányok oktatására nézve, mi csak kissé különbözött az elemi oktatástól ; mig Mária Terézia koráig, illetőleg az
1777-ben kiadott Ratióig, a községek által állított s nem-zeti iskoláknak nevezett iskolákban t a n í t o t t a k a leányok-nak, már a hol tanítottak, egy kevés olvasást, írást, szá-molást. Kazinczy n a g y a n y j a is olvasni tudott, irni nem.
Ilyen volt a k k o r a női oktatás.
S hogy nálunk Mária Terézia alatt, de m á s u t t is, az oktatás általában, de főképen a n é p o k t a t á s végre na-gyobb lendületnek indult, k ö z ü g y g y é lett, azt kétségen-kivül Rousseau 1762-ben m e g j e l e n t „ E m i l ' - j é n e k kell tulajdonítani, mely óriási hatást t e t t mindenfelé, s a f r a n -czia divattal a nevelés eszméjét is népszerűsítette. Számos hibái mellett el nem vitatható érdeme, hogy az i f j ú s á g nevelésére, tanítására irányította az emberek figyelmét, j o b b módszerre adott lökést s ötödik könyvében Zsófia nevelését is tárgyalván, nemcsak a fiu, hanem a leány-nevelést is napirendre tűzte.
Faludi korában azonban — mint az a m o n d o t t a k b ó l nyilvánvaló — a nemes leányok iskolai képeztetéséről csak annyiban lehet szó, a mennyiben azt az a k k o r i ele-mi iskolák szük kerete megengedte. Természetesen előbbre j u t o t t clZ, Bi ki zárdába k e r ü l t , vagy a ki mellé a házhoz nevelőnőt fogadtak, kinek feladata volt nyelvekre és külső illemre oktatni növendékét. E s ha már a jezsuiták s ve-lők 1712 óta a piaristák kezében lévő g y m n a s i u m a i n k b a n a fősuly a valláserkölcsös nevelésre j u t o t t — mi ma már csaknem teljesen ellentétes irányba j u t o t t u n k , t a n i t u n k és nem n e v e l ü n k ; — ha a g y m n a s i u m o k b a n igy v o l t : a leánynevelés meg éppen kizárólag csak ebben összponto-sult, ez volt minden. N e m tudni kellett a k k o r a leánynak, az u. n. tudós nőt Molière p é l d á j á r a nem t ű r t e a k o r gondolkozása, hanem vallásosnak és háziasnak kellett lennie.
Más kor, más emberek. Oly k o r b a n , melyet oly m é -lyen h a t o t t át a h a g y o m á n y o s vallásos szellem, hogy mint Kazinczy i r j a a t y j á r ó l : reggel velünk, este minden cseléd-jeivel, ha felekezetéhez (kálvinista volt) t a r t o z t a k , e g y ü t t végzé el imádságát, este zsoltárt is énekelve hozzá, mint a t y j a és n a g y a t y j a ; vagy a mint gróf Ráday Gedeonról, kit Péczelen m e g l á t o g a t o t t , mondja, h o g y : asztalelőtti és asztalutáni imádsága alatt letevé hálósüvegét fejéről, — ily korban egészen más számba ment a vallásosság, más-ként becsülték, legkivált a nőknél, mint ma, midőn világi urainknál alig, vagy csak n a g y ritkán lehetne Kazinczyé-hez hasonló t a p a s z t a l a t o k a t szerezni ; akkor a nő vallásos-ságába és háziasvallásos-ságába olvadt bele egész lénye.
Ezen keretben, ily korszellem világítása mellett mél-t a mél-t h a mél-t j u k igazán Faludi erkölcsi okmél-tamél-tásainak jelenmél-tőségémél-t, azokét különösen, a miket a nőknek ad. Vallásosság volt a nők eleme, holmi tudományos elméletek fejtegetése nem volt számukra való ; az erkölcsi érzést kellett bennök ápolni, ez volt, a mit koruk egyedül kivánt tőlük. És mivel ezt az erkölcsi érzetet fenyegette a franczia eszme-áramlat, Faludi is erre fordította minden g o n d j á t s ezzel cly igényt elégített ki olvasónőiben, mint midőn viszont ma, a változott időviszonyok k ö í ö t t , talpraesett regénye-ket vagy novellákat késïit a nőknek az író. A b b a n az időben ellenkezőleg ezeket r e m ismerték nálunk. E nem-ben, mint ismeretes, Gyöngyösi pár verses regénye forgott közkézen, majd a francziásokkal megszaporodtak a
fordí-tások, m i g Dugonicsnak 1788-ban megjelent E t e l k á j a nyerte meg a közönség tetszését. Nemzeti t á r g y ú első eredeti r e g é n y ü n k . Faludi korában keveset olvastak a nők s nem regényeket. N e k i k való volt t e h á t a N e m e s A s z -szony-féle m u n k a s hogy kelendőségnek örvendett,
mu-t a mu-t j a mu-többszörös kiadása. (Folymu-tamu-tjuk.)
KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG
és
Egyesületi Élet.
M a g y a r l i t u r g i a . * )
Minthogy egyes külföldi lapokban oly czikkek láttak napvilágot, melyek alkalmasak voltak a magyar liturgia ü g y é t a külföld előtt rossz színben feltüntetni, az országos bizottság a nevezetesebb külföldi lapokhoz német nyelven a következő informáló p o n t o k a t küldte s z é t :
A gör.-kath. m a g y a r o k országos bizottságának czél-jai és törekvései felől némely külföldi l a p o k b a n minden-esetre hibás informácziók alapján, oly közlemények jelentek meg, melyekre nézve kötelességünknek ismerjük egyelőre a következő t á j é k o z t a t á s t adni :
1. A m a g y a r l i t u r g i á n a k ügye a m a g y a r nemzeti chauvinismussal semmiféle összeköttetésben sincs. Ismételten tiltakoztunk és tiltakozunk mindenféle politikai inge-renczia 'ellen, a mely ü g y ü n k n e k csak á r t h a t n a . Semmi közösséget, sem vállalunk t e h á t azon hirlapi czikkekkel, a melyek ü g y ü n k b ő l R ó m a ellen igyekeznek t ő k é t csinálni.
2. Minthogy a m a g y a r liturgia ügye as egyetemes katholikus egyháznak tisztán belügye, melyhez t e h á t az apostoli szentszéken és az illetékes püspöki karon kivül senkinek semmi köze, a mi bizottságunkba s a p r o g r a m -m u n k h o z csatlakozók közé egyetlen idegen vallásut se-m f o g a d u n k e), sőt hitfeleink közöl is csupán azokra támasz-kodunk, a kik m a g u k a t f&j szerint is m a g y a r n a k vallják.
8. A protestánsok részvétele e mozgalomban már azért is ki van zárva, mert az egész mozgalom éppen azért kezdeményeztetett, hogy meggátoljuk a p r o t e s t a n -tizmusnak, a felekezetlenségnek és indifferentizmusnak n é p ü n k között való elterjedését.
4. A Magyarországon nagyszámban élő román és r u t h é n hittestvéreink istentiszteleti nyelvét, ennek lét-j o g o s u l t s á g á t nemcsak h o g y nem t á m a d t u k és t á m a d lét-j u k ,
hanem m é g védelmezzük, mikor per analogiam csak azt k é r j ü k a magunk számára, a mit ők az apostoli szentszék kegyéből már birnak, még pedig ugyanazon czélokból, a minő czélokból mi a m a g u n k nyelvének az isten-tiszteletnél való befogadását ő szentségétől mindenképpen megokolva, fiúi szeretettel kérelmezni f o g j u k .
5. A mi különösebben szláv hittestvéreinket illeti, a mennyiben azok g ö r ö g - k a t h o l i k u s o k , semmi okuk sincs m o z g a l m u n k t ó l tartaniok, mert mindenkor megelőző contradictorius eljárás alapján az illetékes püspök fogja meghatározni azt, hogy az istentisztelet magyar nyelve hol engedélyezendő és hol nem, mivel mi g ö r ö g - k a t h o l i k u s
*) Katholikus lapjaink hagyják abba a litfturgia irást.
Szerte.
RELIGIO. 159
magyarok — mint föntebb kifejtettük — nyelvünketsenkire oktroyálni nem a k a r j u k .
A mennyiben pedig szláv gör. keletiekről van szó, nekik ezen mozgalomhoz semmi közük nincsen, sőt az a szivesség, a melylyel az ellenünk emelkedő hangokat üdvözlik, rendkivül gyanús s azon reményüket árulja el, hogy bennünket valaha sikerülni fog a sizmához át-csatolni. Különben is, hogy a szláv gör.-keleti egyház, a maga tolakodó protekcziójával, mily czélokat követ, annak a történelemben elrettentő példája a lengyel gör.-kath.
egyház üldözése és Bssszarábiának elszlávositasa.
6. Mozgalmunkban semmi olyan motivum nincs, a mely nem felelne meg kath. egyházunk elvének és az apostoli szentszék mindenkori bölcs gyakorlatának. Ügyünk elintézését senkitől más'ól, mint ő szentségétől, nem vár-juk, s nem mint lázadók akarunk szerepelni az apostoli szentszékkel szemben, hanem mint annak mindenkor en-gedelmes, de egyúttal őszinte fiai, a kik éppen a szent Unió érdekében és hitünk ellenségei ellen védőbástya gyanánt fogjuk eléje terjeszteni alázatos kérelmünket.
Kijelentjük egyben, hogy hátunk mögött sem a kor-mány, sern társulatok nem állanak s hogy azon vád, mintha közöttünk szabadkőműves velleitások volnának, nem egyéb nevetséges ijesztgetésnél.
A fennebbiek bizonyítékául teljes tisztelettel mellé-kelve küldjük p r o g r a m m u n k a t s a mellékelt csatlakozási felhívást eredetiben is, tisztelettel kérve a katholikus sajtó tényezőit, hogy ügyünket az itt közöltek szerint méltatni
és védelmébe venni sziveskedjék, miért hálás köszönetün-ket már előre is kifejezzük.
VEGYESEK.
*** Hogyan kell Európában békét csinálni? Min-den jólelkű ember a k a r j a ; de csak a pápa az igazi meg-mondhatója, hogyan kell békét hozni az emberek és népek közé. Es XIII. Leo pápa ezt már 10 év előtt megmon-dotta. Ezt a mennyből ihletett pápai békeprogrammot a czár nemes indítványa alkalmából mi is felujitjuk. Hadd termékenyiiljenek a szellemek, hadd hassa át a jóakaratú emberek lelkét a békeszerző Jézus Krisztus ihlete !
+ A király a hadgyakorlatok közt is misét
hallgat. 0 felsége tudvalevőleg részt vett a temesi had-gyakorlatokban. Szállást a buziási fürdőben készítettek számára. Itt érte ő felségét a vasárnap, és ő lelkiismere-tes szokása szerint a vasárnapi szent misét el nem mu-lasztotta. A vallásalap kegyuraságához tartozó templom előtt Wlassics Gyula dr közoktatásügyi minister várt a felségre, Csanád megyés főpásztora dr Desseívffy Sándor püspök ur pedig a templom előcsarnokában fogadta a szokott egyházi szertartással. Szentelt vizzel feszü-letet nyújtott a királynak, ki a keiesztet megcsókolta.Hej, mégis csak uralkodik Magyarország felett a kereszt!
0 felsége a szentelj ben foglalt helyet s végig elmélkedte
a szent misét, melyet a megyés püspök ur, Németh József fölsz. püspök ur és Hemmen s Dobó kanonokok segédletével, mutatott be az Istennek.
— A budapesti t u d o m á n y - e g y e t e m u j rektorának és tanácsának ünnepélyes beiktatása f. hó 18-án vasárnap lesz. A beiktató ünnepélyt „Veni Sancte" s szent mise vezeti be az egyetemi templomban.
— Vak b e s z é l a s z i n e k r ö l . Annak a szűkkeblű és nemzeti elfogultsággal párosult felekezeti elfogultságból származó határozatnak ötletéből, a mely határozat értel-mében a lipcsei tud. egyetem a svájczi freiburgi k a t h . egyetem okleveleit el nem akarja fogadni, egy magyar, vagyis valószinüleg valamely izraelita-magyar kultur-bölcsész, azt a nagy mondást koczkáztatta meg egy félhivatalos lapban, hogy a katholiczizmusban nincs kellő erkölcsi és szellemi tőke tudomány-egyetemek alapítására, sőt a katholiczizmus elvileg kizárja a szellemi haladást.
Fiatal tollgyakorló honfitársam nem tudja, hogy mit beszélt . . . Egészen másképp tudta ezt a szabadelvű magyar Eötvös József báró és a protestáns fiiozofus Herder, a kik az ismeretlen nagyságnál valamivel többet tudtak. Eötvös tudása szerint mind az, a miben nem keresztény kortársainkat és a pcgány ókor összes művelt népeit felülmuljuk, mind az a keresztény val-lásra vihető vissza. Ez pedig csak a katholiczizmus lehet, mert hiszen mikor a keresztény czivilizáczió alapjait az ősök Európában lerakták, még a mai sokféle „keresztyén", felekezeteknek hire sem volt. Nem létezett csak katholika egyház. A mi pedig Herdert illeti, protestáus prédikátor létére volt benne elég szellemi függetlenség és bátorság annak kimondására, hogy „a valódi (értse meg a félhiva-talos czikkiró) a valódi tudományosságot tekintve, jelen korunk c.'ak ama morzsalékokon rágódik, melyeket ama nagy férfiak (a kikről hálásan emlékezett meg) zárdáik-ban élve hullattak el." Ez elég világosan van mondva.
Katholikus zárdákról van a szó, a honnan a valódi tudo-mányosság forrásai csergedeznek s a honnan a tudomány-egyetemek gondolata és eredete is származik. Tehát, quod erat demonstrandum, a katholiczizmusban van, még pedig páratlan gazdag erkölcsi és szellemi tőke egyetemek ala-pitására. Vagy melyik felekezet, avagy talán a zsidóság alapított e század folyamában annyi tudomány-egyetemet, mint a kath. egyház csupán az egy Francziaországban?
A zsidóság és a felekezetek hol, hol a világon mutathat-nak fel u j egyetemi alapítást, például csak a löwenihez fog-hatót Belgiumban ? A kath. egyház a szellemi haladás édes a n y j a ; hogy zárhatná ki kebeléből az érzéket és lelkesedést i r á n t a ? Nem. a katholiczizmus a szellemi ha-ladásért való páratlan áldozatok legvirágzóbb gyakorló iskolája most és mindenkoron. A meggondolatlan
rágal-rnazó, lelkében, k é r j e n bocsánatot attól a szellemtől, a melynek megértéséhez felemelkedni nem volt képes !
— A magyar békebarátok egyesülete, a czár b é k e - m a n i f e s t u m á n a k hirére, J ó k a i Mór, a poéta politikus előlülésével, gyűlést t a r t o t t , melyen egynémely önérzetes b é k e - b a r á t n a k ugyancsak duzzadt a kebele, annál a gon-dolatnál, h á t h a neki is talál valami része lenni a czár béke-gondolatában. Az érdemes férfiak különben a követ-kező határozatot f o g a d t á k e l : „A Magyar Békeegyesület örömmel és nagy r e m é n y e k k e l üdvözli II. Miklós orosz czár ő felsége leszerelési indítványát, melyet a b é k e m o z -galom egyik n a g y j e l e n t ő s é g ű megnyilatkozásának és a jövendő siker legbiztosabb zálogának t e k i n t . E
világra-szóló s mind erkölcsileg, mind politikailag kiszámíthatat-lan fontosságú történeti tényben beigazolva l á t j a a béke-egyesületek eddigi törekvéseinek helyes voltát, u j erőt merit hitének és meggyőződésének ápolására és az összes b é k e - b a r á t o k n a k rendületlen és szívós k i t a r t á s á b a n és
tömörülésében látja a béke f e n t a r t á s á n a k és a nemzetközi választott bíróság intézménye diadalának legbiztosabb esz-közét.*
— Budavár v i s s z a v é t e l é n e k e m l é k e . B u d a v á r á n a k a t ö r ö k ö k t ő l való visszafoglalását évről-évre kegyeletesen üli meg a magyar katholikus egyház. E z évforduló emlé-kére 4-én délelőtt hálaadó istentisztelet volt a budavári koronázó Mátyás t e m p l o m b a n , mely egészen m e g t e l t
á j t a t o s közönséggel. N é h á n y iskola és árvaház növendékei testületileg vonultak ki ; a »hivatalos" képviselet, az állam,
— távolléte által t ü n d ö k l ö t t ! Az ünnepi istentiszteleten dr Nemes Antal budavári plébános celebrált t ö b b p a p segédletével. Istentisztelet alatt a t e m p l o m i ének- és zenekar Vavrinecz Mór k a r n a g y vezetésével ZsassJcovszlcy A n d r á s D dur miséjét a d t a elő.
— V e n i S a n c t e a R a n o l d e r - i n t é z e t b e n . A Ranolder-intézet 5-én t a r t o t t a m e g az iskola év kezdetével az ünnepélyes Veni Sanctét a szülők, ismerősök s nagyszámú közönség jelenlétében. Az istentisztelen ott voltak a vezető testvérek, élükön a főnöknővel, a tantestület t a g j a i s a
növendékek teljes számban ünnepi r u h á b a n . Az ünnepi misét Krizsán Mihály p á p a i k a m a r á s a Ranolder-iotézet igazgatója mondotta. Mise u t á n a gyülekezet az intézeti nagy terembe vonult, hol Krizsán Mihály igazgató lendü-letes beszédet mondott, melyben kiemelte, hogy az inté-zetnek csak egy törvénye van, és az a „szeretet." Majd kitartásra és szorgalomra intette a vezetőket és a nö-vendékeket.
— A tanitók s z e n t g y a k o r l a t a az országban t é r t kezd foglalni. A pécsi egyházmegyéből indult ki s most l e g ú j a b b a n az esztergomi fomegyéből jön a hir, hogy
Melisek esperes és Szűcsi plébános u r a k a tanitók szent g y a k o r l a t a költségeihez nagylelkűen szándékoznak hozzá-j á r u l n i . Bizony, sietni kell a tanítóságot a hitnek és egy-háznak megőrizni. P a p t á r s a k , ez szent örökségünk, melyet ha a papság a népnevelés terén elveszít, úgyszólván j o b b kezét vesztette el.
— Hogy tanitják Belgiumban a népet takarékos-s á g r a ? Möntakarékos-s várotakarékos-s (Belgiumban) 1897. év juliutakarékos-s eltakarékos-seje óta minden u j szülött gyermek számára egy f r a n k o t tesz a t a k a r é k p é n z t á r b a . E z t az egy f r a n k o t sohasem szabad felmondani, u g y h o g y a könyv örökös ösztönzés lesz az illetőnek a takarékosságra. Möns példáját sok város u t á -nozza már. A pénzt részben közadakozással, részben a községi p é n z t á r b ó l teremtik elő. É r d e k e s az is, hogy ugyancsak B e l g i u m b a n a t a k a r é k p é n z t á r a k az ingatlanokra a d o t t kölcsönöket azonnal felmondják, ha azon a birtokon italmérést á l l í t a n a k fel.
— Amerikában, n a g y változáson ment át a közvéle-mény a spanyol nemzet felől. Mikor megindult a háború, nem volt oly aljasság, a mire spanyolt a y a n k é e képesnek nem t a r t o t t a volna. Különösen k i t e t t m a g á é r t e t e k i n t e t -ben az A. P. A . vagyis a T h e American Protective Association, a mely antikatholikus czélzattal minden ellen izgatja az E . - A . t á r s a d a l m á t , a mi a szövetség t a g j a i n a k felfogása nem igazi amerikai. Most, hogy az amerikai n é p a spanyolok hősies küzdelmét és önfeláldozását látta, tisztelet f o g l a l t a el a megvetés és gyűlölet helyét. N a g y ban h o z z á j á r u l t az amerikai nép véleményének a l a k u l á s á -hoz a saint-pauli érsek, m g r Ireland hatásos felszólalása is, a ki templomi szónoklatban lépett a spanyol nemzet védelmére. A spauyol-amerikai h á b o r ú tehát a spa:.yol nemzet erkölcsi diadalával végződött. E n n e k tanai és hirdetői a saint-pauli érseknek igazi ékesszólással elmondott szavai: „Nem igazságos, amerikai emberhez nem illő hamis állításokat terjeszteni az országban a spanyol nemzetre vonatkozólag. N e m igaz, hogy a spanyolok babonások. A spanyolok hűséges tanítványai a kath. egy-háznak. N e m igaz, hogy vadak és vérengzők. A spanyol nemzet lovagias nemzet, méltó a találkozásra az amerikai lovassággal bármely csatatéren. N e m igaz, a mit némely lapok beszélnek, hogy a spanyol nő alacsony gondolkozású, elaljasult. Nincs a földkerekségén a spanyol nőnél tisztább és tiszteletreméltóbb nő : a spanyol nő hűséges feleség és tisztességes leány." A spanyolok, a férfiak ugy mint a nők ebben az a n y a g i l a g egyenlőtlen h á b o r ú b a n t e h á t , kivívták az ellenség erkölcsi meghódolását.
— U t á n z á s r a m é l t ó s z é p példa. A pécsi egyház-megye példája lett az ország más megyéinek. Ez az egy-házmegye volt kezdeményezője egy orvosságnak, a mely a mai erkölcstelen szocziális kór ellen a l e g h a t h a t ó s a b b . E r t j ü k alatta a tanítói lelki szent gyakorlatokat. Pécs u j püspöke a legnagyobb áldozatokkal mozdítja elő ez ügyet.
S a j á t költségén látott el 59 tanítót minden szükségessel (élelmezéssel, szállással) a 3 napig t a r t o t t lelki gyakorla-tokon, mely e dioczezisben immár harmadik.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1898. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV.. Papnővelde-utcza 8. sz.^
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij:
félévre helyben s posta-küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása :