mögött előrehaladt, egy szomszéd ház második emeletének ablakaiból 5 lázadó észrevette. „Mit akar itt ez a csuka?
kiáltának látására, Hátha leállítjuk a lábáról?" H a m a r sorsot húztak, hogy ki lője le. A sors arra esett, a kit éppen imént bemutattunk a tébolydában. Azonnal ráfogta a pus-káját, lőtt és a párisi érsek halálos sebet kapott.
Mikor mgr Affret összeesni látták, a 4 lázadó ész-revétlenül eltűnt. A mi a tettest illeti, az agyonborzadt gonosztettének súlyja alatt s rögtön kitört r a j t a az elme-zavar. Megfogták, kórházba vitték, hol az igazságszol-gáltatás kezét kikerülte. Soha birónak eszébe nem j u t o t t az elmekorosok közt keresni a gyilkost, a ki azóta hogy tébolydába jutott, maga a megtestesült nyomorrá lett.
Párisból 1863-ban az orleánsi kórházba került. I t t ismer-kedtem meg vele. Egyike volt legszomorúbb betegeinknek.
P a p vagy szerzetes látására valóságos dühbe jött és sértő szavakban tört ki. Mikor lelke viharban volt, vagy mikor villámlott és mennydörgött, ő öklével megfenyegette az eget, hogy meg ne merje őt büntetni.
Igy beszélte el az orvos.
Később, a gyilkos őrét is megkérdeztük ha vájjon hallotta-e a szerencsétlent valaha múltjáról beszélni.
Ez az őr, Jácynt volt a neve, breton származású, tehát hivő ember, a ki képtelen hazudni. Azt állitá, hogy ugyan azokkal a részletekkel beszélte el neki és Aífre érsek meggyilkolását s hogy ő, ugy mint Payen dr, teljesen meg van győződve, hogy csakugyan ez az ember volt a gyilkos.
Soror a sancto Francisco, a zajos tébolyodottak osz-tályán ápolónő kijelentette előttünk, hogy ő is többször
hallotta ezt az elmebeteget bűntettét mindazokkal a rész letekkel elbeszélni, melyeket dr Payentől hallottunk.
Itt nem kell egyéb, mint kimutatni,. hogyan f ü g g össze a bűnös tiszta pillanataiban tett és a leghitelesebb tanuk által elbeszélt vallomása mgr Affre érsek meggyil-kolásának körülményeivel.
Akár dr Cayol orvosi jelentését olvassuk (La rela tion de la blessure et da la mort de Mgr. l'archevêque de Paris) ; akár a párisi Notre-Dame-ban a dicső vértanú ereklyéit megtekintjük : mindez, a mit az emberek be-szélnek, mind az amit az ember maga előtt lát, mind az a mit az ember hall, mind az megegyezik abban, hogy igazat ad a bűnös vallomásának.
Mert tényleg, a bűnös bevallá, hogy ő nem látta csak az érseket és dr Cayol azt állítja, hogy abban a pillanatban, melyben halálra sebesült, egészen elszakítva találta magát általános helynökeitől, kiket a lázadók tar-tóztattak fel a torlasz előtt.
A bűnös azt vállá, hogy második emeleti ablakból lőtt. Es dr Cayol kijelenté, hogy a seb ferde irányban haladt felülről lefelé; a notre-damei magyarázó pedig, mikor az érsek keresztül lőtt talárját is keresztül lőtt csontjait mutatja, azt a megjegyzést szokta tenni, a mit a dolog természete parancsol, t. i. hogy mgr Affret eme-letből lőtt golyó találta.
A bűnös megvallá, hogy ő a lázadók közé tartozott.
Es dr Cayol a testből kivett golyó megvizsgálása után kijelentette, hogy az nem a hadsereg golyóiból való,
sulyjára és alakjára is különbözik ezektől, vagyis a lázadók golyói közöl való. *)
Mind e körülmények megerősítik a bűnös vallo-mását, vagyis teljesen fel vagyunk jogosítva azt követ-keztetni az egészből, hogy az Orleánsi tébolydában csukva tartott elmebeteg, kit rendesen „a főt. párisi érsek ur gyilkosának" neveztek, valóban az is volt.
Ha valaki még azt kérdezné, hogy mi történt a nyomorult elmebeteggel, elmondom az utolsó jelentést róla.
Mikor mi 1875-ben elhagyni készültünk a tébolydát, dr Payen figyelmeztetett, hogy a beteg egészsége rohamo-san hanyatlik. „Nemsokára meg fog halni, mondá. E l é g sokáig szenvedett. J ó lenne, ha a vallás vigasztalásaiban részesítené. Habár papot sose akart látni s habár teljesen eszén kivül van mindig : a mit tehet tegyen meg vele, szánalomból."
Utódunk, abbé Mennier, utolsó betegségében min-dennap látogatást tett nála, ajtatos sóhajokat sugallva neki, miket soror a Sancto Marciano a főnöknő ismételt előtte többször, ugy szintén soror a Sancto Francisco.
Yajjon megértettee őket a b e t e g ? az Isten titka. F e l -adták neki, a hogy lehetett, a penitenczia-tartás szentsé-gét és az utolsó kenetet is. Azután 27-ik évfordulóján a gyilkosságnak, egyik juniusi napon elhunyt s lelke meg-jelent az igazságos biró előtt.
Reméljük, hogy a dicső áldozat imádkozott hóhér-j á é r t s eszközölt ki számára kegyelmet arra, hogy csele-kedetet gyakorolt lelkében, mely az Ur irgalmát és bo-csánatát vonzotta le számára.
KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG
és
Egyesületi Élet.
A kath. legényegyesületi elnökök nagygyűlése.
Meghívó.
Az országos szövetséghez tartozó egyesületek m. t.
elnökeit az 1898. év augusztus 17., 18. és 19-én Kassán tartandó szövetségi nagygyűlésre azon kérelemmel van szerencsém meghívni, hogy azon lehetőleg személyesen megjelenni, vagy akadályoztatásuk esetén Írásban fel-hatalmazott képviselőről gondoskodni szíveskedjenek. Ugy a megjelenés, valamint a képviseltetést illető bejelentéseket kérem a kassai elnök czimére legkésőbb julius hó 20-ig megküldeni, hogy az elszállásolás iránt a kassai egyesület előre gondoskodhassék. Egyben kérem a főt. egyházmegyei elnököket, hogy a felügyeletük alatt álló egyesületek állapota, számáról stb. szóló jelentéseket; általában p e d i g : az elnökök kívánságaikat, indítványaikat legkésőbb julius hó 30-ig hozzám küldjék be.
U g y az egyházmegyei elnökök, valamint azon egy-házmegyék központjában lakó elnökök is, amely megyékben mindeddig nincsenek kinevezett egyházmegyei elnökök, a szövetségi szabályzatnak a főt. egyházmegyei hivatal által is megerősített példányát hozzák el vagy küldjék meg alólirottnak.
*) Relation, 31. lap.
Fölhasználom ez alkalmat a r r a is, hogy fölkérjem szeretett elnöktársaimat, hogy a szövetségi szabályzat 6.
p o n t j a értelmében a tagegyesületek évi 5 forintos hátralékos tagsági dijait mielőbb küldjék meg (most) a „Kolping"
szerkesztőjének.
A részletes p r o g r a m m o t annak idején a szövetség jelenlegi jegyzője közölni f o g j a .
Miden a szövetség ezen első nagygyűlésére a testvér-egyesületek főt. elnökeit, másod- és világi elnökeit, illetőleg ezek megbízottait tisztelettel és szeretettel meghívni sze-rencsém van, azon ismételt kérelmet csatolom meghívómhoz, hogy ezen nagygyűlésünkön lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskednének.
Budapesten, 1898. junius havában.
Schiffer Ferencz, pápai kamarás, szövetségi elnök
IRODALOM.
-j- K A T H O L I K U S V A L L Á S T A N . II. rész. Ágaza-t o s hiÁgaza-tÁgaza-tan. A középiskolák V L oszÁgaza-tálya számára i r Ágaza-t a dr Titz Antal kegyesrendi t a n á r . Az esztergomi főegyház-megyei hatóság jóváhagyásával. Budapest, 1898. 8-r.
121 lap.
E z a középiskolai k a t h . vallástani tankönyv, ugy látszik, minden u j részszel becsesebb lesz. Szakértelem és gondosság kiváló becsüvé teszi. E z a második rész, mint a czim m u t a t j a , az ágazatos hittant foglalja m a g á b a n . Szerző, lelkes buzgósággal, többet ad, mint a mennyit a czimben megígért. Miután az ágazatos hittan rendszeré-hez t a r t o z ó k a t elvégezte, tekintettel arra, hogy a szent-írásról a növendékeknek, esetleg a bibliai t ö r t é n e t t a n b ó l vagy az alapvető hittanból, már elég bő és tiszta fogal-muk, igen ügyes és jó theologusra valló t a p i n t a t t a l a ker. k a t h . hit második forrását, a szent hagyományt igyekszik a középiskolai „ érettségi "-liez siető i f j ú s á g g a l
megismertetni, a következő eljárással : előrebocsátja az egyház hitvallási formuláit, a svmbolumokat, azután rövid áttekintést n y ú j t a keresztény egyházi irodalom felett, végül néhány becses szemelvényt ad a szent atyák müvei-ből. Szerencsés gondolattal nagyan j ó m u n k á t végzett szerző abban a f ü g g e l é k b e n , méltót a könyv derekához, a szakértelemmel megszerkesztett ágazatos hittanhoz.
= A l k o n y a t - f e l é . Történeti elbeszélés Marcus Aure-lius császár idejéből: Irta Jeske-Choinski Tivadar fordí-t o fordí-t fordí-t a Dr Hada Isfordí-tván. Veszprém. Az egyházmegyei nyomda betűivel, 1898. 2 kötet. Á r a a két kötetnek 6 korona.
Nagybecsű olvasœàny. T a r t a l m a nemes, szelleme fenkölt. A szépizlést gyönyörködteti és lelkiépülésre szolgál.
B I B L I A É S T U D O M Á N Y . Főszerkesztő Dr C su day Jenő. A biblia é s a k ö l t é s z e t . I r t a Morvay Győző.
Budapest 1898. „ W e r b ő c z y , " könyvnyomda-részvénytár-saság, kis ivrét, 96 lap. Á r a 1 f r t 20 kr.
E z a küldemény három füzetet foglal m a g á b a n : a jun. jul. augusztusit (17—19-et.) A világ p á r a t l a n
költé-szetét, a bibliait, ismerteti benne nagy kedvvel és szak-értelemmel Morvay Győző, kinek neve már szerencsésen kibontakozott az ismeretlenség homályából s nagy reményt keltve halad a tekintély utján.
V E G Y E S E K .
— Lelki gyakorlatok. A kalocsai főmegyében a legutóbbi főp. körlevél szerint f. évi aug. 22, 23, 24, 25 és 26 án lesznek.
— S z e n t - I s t v á n - n a p i s z ó n o k . A szent István-napi szónoklatot Bécsben ezidén Fetser Antal, Schlauch bibornok iroda-igazgatója és t i t k á r j a f o g j a tartani.
— Az e l h u n y t b a k o n y b é l i apátról. Villányi Szaniszló bakonybéli benczés a p á t e hó 11-én — mint már jelentettük — hirtelen meghalt. A hatalmas test-alkatú erős férfiú a pannonhalmi benczésrend kiváló tudós t a g j a volt. Utóbbi időben ezukorbetegséget állapí-t o állapí-t állapí-t a k meg nála az orvosszakérállapí-tők és azérállapí-t az idei állapí-tavaszi hónapokban a fővárosban g y ó g y í t t a t t a m a g á t és látszólag helyreállott egészséggel tért vissza székhelyére, hol ismét buzgón folytatta nagyszabású m u n k á j á t , a pannonhalmi szent Benedekrend monumentális mongrafiáját. V á r a t -lanul kiesett a toll a férfikora delén levő történetíró kezéből.
N a g y veszteség ez a benezés-rend monográfiái bizottságára nézve, melynek az elhunyt volt elnöke és lelke. A m é l y r e h a t ó kutatás összes szálai az ő g y a k o r l o t t és t a p i n t a t o s kezében f u t o t t a k össze és nehéz lesz u t ó d j á t megtalálni, a ki az elejtett fonalat ismét fölvehesse. Az elhuuyt törzsgyökeres, m a g y a r jellemű főpap volt s hazai, középkori művelődéstörténetünk legalaposabb ismerői közé t a r t o z o t t . 1894-ben választotta meg rendje a m e g ü r ü l t ősrégi bakonybéli a p á t s á g prelátusává, de a tudós f ő p a p ezen u j stallumban sem pihent. E k k o r fogott hozzá rendjének bizalmából, egy nagy bizottság élén, a régi rend történetének feldolgozásához. Temetése folyó hó 14-én, ment végbe B a k o n y b é l e n .
— III. B é l a király sirja. I I I . Béla király és neje Antiochiai Anna síremlékének gipszmintája kész s azt a műemlékek országos bizottsága tegnap t a r t o t t ülésén már m e g is tekinthette. A síremlék a Szentháromság kápolna n y u g a t i falában lesz elhelyezve. A királyi párnak Székes-f e h é r v á r r ó l ide szállított Székes-földi maradványait, amelyek még mindig az antropológiai muzeumban vannak, külön-külön üvegkoporsóba teszik, s a k o p o r s ó k a t a szárkofág belse-jében helyezik el. A balachin falának egyik oldalába a következő irat jön : „111. Béla Isten hegyeiméből 11. Géza király fia, Magyar-, Horváth-, Dalmátország és Róma királya f 1190. és hitves-társa Antiochiai Anna herczegnő f 1185/ A balachin falának másik oldalára III. Béla király családfáját helyezik.
— E u c h a r i s z t i k u s k o n g r e s s z u s P é c s e t t . Az idei papi lelkigyakorlatok alkalmával Hettyey Sámuel pécsi megyés-püspök intézkedése közvetkeztében eucharisztikus érte-kezlet lesz a pécsi papnöveldében. A kongresszussal kap-csolatban augusztus 26-án az oltáriszentség tiszteletére templomi ünnepség is lesz.
— Mgr Montagnini bécsi nuncziusi t i t k á r t párisi nuncziusi t i t k á r n a k nevezték ki.
— J u n i u s 29-én, mint a L'Univers j u l i u s 3. szá-mában írja, a p á p a ő szentsége m a g á n k á p o l n á j á b a n sz.
misét mondott, melyen az örök városban tartózkodó k ü -lönféle nemzethez tartozó katholikusok is megjelentek.
A nagyszerű sz. P é t e r basilika az apostol fejedelmek
RELIGIO.
ünnepén ismételve nem fogadhatta falai közt a keresz-ténység Atyját. A basilika kövei sóhajtva beszélik : Régi dicsőségünk, hol késel oly sokáig !
— Hetven évig tanító. A napokban hunyt el Men-hárdon (Szepesm.) Bélcz P á l római katholikus tanitó — mint nekünk Szepes-Váraljáról irják — ki éppen 70 esztendőn át tanította a község gyermekeit. Mint 20 éves ifjú került oda tanítónak s most halt el 90 éves korában.
Erdemének elismerésül, melyet a népnevelés terén kifejtett, a király az arany érdemkereszttel tüntette ki. Az elhunyt tacitó az utolsó időig folyton tanított s az egész község rokonszenvét kivívta magának.
— Az 1900-ik é v m e g ü n n e p l é s e . A Budapesti Katholikus Kör 1900-ra nagy nemzeti zarándoklatot ter-vez a Szent Jobbhoz a kereszténységnek hazánkba történt behozatala óta legördült kilenczszázad megünnepléseként.
A kör elöljárósága, mint már annak idején jelentettük, ft. Vaszary Kolos bíboros herczegprimás ur ő eminen-cziájához fordult, hogy részesítse támogatásában az ünnep rendezőjét. 0 eminencziája most hosszabb levélben érte-sítette Pintér Kálrnáu kegyesrendi tanárt, a Kath. Kör ügyvivő elnökét, hogy a kérelmet szive egész melegével magáévá teszi s így végzi levelét : Lelkesült visszhangot keltettek lelkemben is a tisztelt K a t h . Kör ama nemes törekvései, a melyekkel a jelzett kilenczszázados évfordu-lót első szent királyunk dicsőítésére, egyik legdrágább nemzeti kincsünknek a Szent Jobbnak különös tiszteletére és a szivek mélyén élő legnemesebb érzelmek olynemü felébresztésére igyekszik felhasználni, hogy hathatós tápot nyújtson az igazi vallásosság és őszinte hazaszeretet amaz erényeinek, a melyek nemzetünk viszontagságos m ú l t j á -nak vigaszát képezték és boldog jövőjének egyedüli zálo-gai gyanánt tekinthetők. Meleg elismerésemet nyilvánítom ennélfogva a t. Kath. Kör eme kezdeményezése iránt, és felkérem főtisztelendőségedet, szíveskedjék az érintett terv megvalósításának módozatait megállapítani és azokat maj-dan tudomásomra hozni. A mily mértékben méltánylom a t. Kath. Kör e nemes szándéklatát, épp oly készséggel fogok keresztülviteléhez hozzájárulni. E biztosítás mellett forrón kívánom, hogy a lelkes törekvéseket fényes siker koronázza. Különben őszinte nagyrabecsüléssel és jóindu-lattal maradok Vaszary Kolos, bibornok, herczegprimás.
— Bérmálás. Szép ünnepély folyt le f. hó 16-án a kármelhegyi Boldogasszony napján a váczi papnevelő-intézet házi kápolnájában. Jung János felszentelt püspök, dr. Czettler Antal papneveidei igazgató, dr. Galcsek György theologiai tanár é* több növendékpap segédkezése mellett a bérmálás szentségét adta fel özv. Beniczky Géza cs. és kir. kamarás, homoki nagybirtokos nagy műveltségű két gyermekének Máriának és Istvánnak, kik mellett a bér-maszülői tisztet gróf Cziráky Jánosné szül. Almásy Erzsébet és gróf Almásy Imre teljesítették. A bérmálan-dók reggel 9 órakor jöttek bérmaszülőikkel, édes aty-jukkal és nevelőnőjükkel az ezen alkalomra virágokkal feldiszitett és gyertyafényben uszó kápolnába, a hol a bérmáló püspök a megtartott csendes mise után megható beszédet intézett hozzájok lelkesítve őket, hogy az édes szülőiktől öröklött erényekben hiven küzdjék át az elet harczát. Az élet tavaszának örvendő két nemes csemete
I s
szemei előtt egy soha el nem évülhető szent kép, hősies erényü boldogult édes anyjuk szül. Almásy Mária grófnő emléke lebeg, a ki egy pár évvel ezelőtt mint az irgalom m á r t y r j a halt el, a betegápolásban kapva el a bajt, a melynek áldozatául esett. E szent emlék hatása alatt a rájok szálló Szentlélek Ur Isten kegyelmével ez áldott két csemete vigasztalólag simítja el a nagy fájdalmat, a melyet áldott édes anyjuk halála nagylelkű özv. édes atyjuk szivén e j t e t t !
— P a p s z e n t e l é s volt a mult héten a váczi kegyes-rendiek templomában. Jung János fölszentelt püspök áldozópapokká szentelte : Alter Béla, Frick János, Niklós János, Sutler János, Puder József, Agárdi Lajos, Király Lajos és Nagy Vilmos kegyesrendieket. Szerpapokká lettek : Pusztay János Elek és Pálik János Arzén szent Ferencz rendi tagok.
— Kitüntetés Szép kitüntetés érte a veszprémi angolkisasszonyok intézetének érdemes főnöknőjét: Soóky Karolin úrhölgyet : ő felsége a király az iskolaügyek terén szerzett érdemei elismeréseül a koronás arany érdem-kereszttel tüntette ki. Soóky Karolin a veszprémi zárda felvirágoztatása körül maradandó érdemeket szerzett, a melyeknek csak méltó elismerése e királyi kitüntetés, a melyhez mi is őszinte gratulálunk.
— Stentrup Ferdinánd S. J. f . Magas eszmékben, nemes érzelmekben és törekvésekben gazdag szellem fizette le julius 15-én a test adóját. Stentrup Ferdinánd, a
világ-hirü jézustársasági atya. Bécs mellett, Kalksburgban fek-szik szerény ravatalán. 0 a mienk is volt, azért is, mert a hatvanas években több éven át Pozsonyban tanárkodott s azért is, mert a távol Tirolból is el-eljött hazánkba, hogy közöttünk időzzék s idejet hasznunkra fordítsa.
Méltó tehát, hogy halálát számos ismerőseinek mi is tudtul adjuk.
Stentrup Vesztfáliában született 1831. évi julius 8-án.
A jeles tehetségű ifjút püspöke Rómába küldötte, hol a bölcseleti tanulmányokban és a theologiában oly haladást tett, hogy tanárainak, ezek között a híres Passagliának és Schradernak teljes bizalmát bírta. IX. Pius a fiatal tudóst az egyetemen tartott nyilvános vitatkozáson elért sikerei miatt megszerette s elhatározta, hogy Rómába tartja. De Stentrup más kegyet kért a nagy pápától : azt, hogy elhagyva a világot, Jézus társaságába léphessen.
IX Pius beleegyezett s Stentrup 1858. november 12-én az osztrák-magyar jézustársasági tartomány tagja lett. Ujoncz-éveinek bevégezte után több évig Pozsonyban bölcseletet tanított, mig 1868-ban Insbruckba került, hol az egye-temen a dogmatikának tanszékét foglalta el. Több mint
két évtizeden át működött Tirol fővárosában s gyönyörű klasszikus latin nyelven, Cicero ékesszólásával oly elbá-jolóan adta elő tárgyát, hogy tanítványai mindig örömmel hallgatták s^oly mélyre ható okoskodással fejtegette az egyház tanát, hogy tudós egyetemi tanárok, kik messze földről jöttek meghallgatni előadását, azt mondották róla : ez az ember ott kezdi, a hol mi végezzük ; ily mély gon-dolkodású s mégis világosan beszélő tudós alig található.
Esztergomban is volt egyszer, hol a nagyböjti szent gya-korlatokat t a r t o t t a ; legutóbban Beszterczebányán s Po-zsonyban volt, itt is, ott is több beszédet tartott, Stentrup
nyolcz kötetnél több dogmatikai könyvet irt. Azt mondta, hogy kimerítő művet szeretne irni a kegyelemről. Nem irta m e g e művet, hanem elment oda, hol a végtelen kegyelem örök forrásaiból merítheti az üdvösség vigaszát.
— P á r i s i v i l á g k i á l l í t á s o k . A közeledő 1900. évi nagy párisi világkiállítás alkalmából érdemes egy kis visszapillantást vetni az előbbi párisi kiállításokra. Az első kiállításban, melyet 1798-ban rendeztek és csak 60.000 f r a n k b a került, 100 kiállító vett részt. A kiállítási épületek
a Mars-mezőn összetákolt f a d a r a b o k voltak. Dijak g y a n á n t összesen 25 érmet osztottak ki. H á r o m évvel később u j a b b kiállítást rendeztek a L o u v r e udvarán, a melyben már 220 kiállító vett részt, a következő harmadik kiállításon pedig ez a szám megkétszereződött. A következő kiállí-tások, 1806. évi, melyet az esplanade des Invalideson Napoleon nyitott meg, az 1823. és az 1827. évi és a L a j o s F ü l ö p alatt champs Elyséen 1839-ben és 1844-ben t a r t o t t kiállítások egyre n a g y o b b mérveket öltöttek és az 1849-iki kiállítás már, szintén a Mars-mezőn, 22,000 négyszögméternyi területet foglalt el és 600,000 f r a n k b a k e r ü l t . Ötven év leforgása alatt tehát a költségek m e g -tízszereződtek. Azután kezdődött a nemzetközi kiállítások é r á j a és az első ilyen kiállítás czéljaira épült 1855-ben az iparpalota, melyet most l e b o n t o t t a k . Ezen a kiállításon m á r 23,954 kiállító vett részt és 5 millió l á t o g a t ó j a volt, az 1867-iki kiállításnak 50,000 kiállítója, az 1878-ikinak 52,835 kiállítója és 16 millió látogatója, az 1889-ik évinek pedig 55,486 kiállítója és 32 és fél millió l á t o g a t ó j a . E z t a progressziót véve alapul, az 1900. évi párisi világkiállítás 60,000 kiállítóra és 50 millió l á t o g a t ó r a számithat.
— P a p s z e n t e l é s . Az erdélyi püspök ur ő méltósága folyó hó 14-én B a k a János, György Illés, Kopacz Gergely, Szabó György és Jesztl J á n o s végzett h i t t a n h a l l g a t ó k a t á l d o z ó p a p o k k á szentelte. D o b r e t s b e r g e r Ágoston volt
ins-brucki növendék, miután a kiskorúság alól való dispen-satió későn érkezett meg, diáconussá szenteltetett.
Áldozó-p a Áldozó-p Áldozó-p á 17-én szenteltetik Csik-Somlyón.
— A k a r m e l i t á k ü n n e p e . A karmelitarend H u b a -utczai házának ünnepe volt vasárnap. V a s á r n a p volt két éve, hogy ez egyik legrégibb szerzetesrendünk h a j l é k o t nyert a csinos zárdaépületben. Mindössze két háza van e rendnek Magyarországon manap, melyet E r z s é b e t királyné, N a g y L a j o s a n y j a hozott hazánkba 1275ben. Az egyik a H u b a -utczai, mely t e g n a p ü n n e p e t ült. K i t e r j e d t rend volt pedig s a török hódoltság u t á n való időkben a most le-rombolás alá kerülő várszínház a mellette álló katonai épület volt hatalmas, nagy kolostoruk. Az idők folyásán m e g f o g y a t k o z o t t a zárdák és a r e n d t a g o k száma. A H u b a -utczai zárdában páter Soós István prior, a magyar szellemű házfőnök és öt r e n d t a g él szabályzataik puritán egyszerű-ségében missziót, nemcsak erkölcsit, de hazafiast is végezve a gyárvárosrész soknyelvű munkásnépe között. Az ünne-pély óriási sokaság részvételével 9 órakor kezdődött proczesszióval. A k ö r m e n e t élén mely a házikápolnából a
Fóti ú t r a vitt, Soós István prior vitte az Oitáriszentséget.
A 23. gyalogezred zenekara ünnepies dallamokat adott elő menetközben. A környékbeli polgárok fehér ruhás leánykái, számszerint mintegy százötvenen, kik kék vállszalagjaikon az „Ave Maria" feliratot viselték s a k a t h o -likus n é p k ö r dalárdája zsolozsmákat énekeltek. Részt vettek a proczesszióbau a Schlik g y á r munkásai is lobogójuk alatt. A k ö r m e n e t visszaérkezte után a házi-kápolnában Soós prior nagy papi segédlettel zenésmisét mondott, mely u t á n sokan j á r u l t a k áldozáshoz, a minek végeztével a prior e m l é k t á r g y a k a t osztott ki n hivők között. Délután a házfőnök alkalmi szent beszédet t a r t o t t , melynek hallására oly nagy n é p t ö m e g gyűlt a kápolnába, h o g y l e g n a g y o b b része be sem fért a szentélybe.
— Az a f e n e k e t l e n ö r v é n y , a mely felé a m a g y a r állam megviselt h a j ó j a szabadelvű lobogó alatt f e l t a r -tozatlanul evez, az elkereszténytelenedés. Minden franczia minta szerint történik. Ott is, száz év előtt már, kitűzték czélul az állami iskolát s a minden positiv vallástól eN szakasztott pogány „nemzeti nevelést " A gyümölcs i r t ó -zatosan vad és fojtó a keresztény czivilizáczióra nézve.
A dekatholizált és elkereszténytelenitett iskola neveltjei országos képvisslői, elnöki és ministeri székekbe kerültek s fékezhetetlen elvetemültséggel intézik Francziaország sorsát az istentelenség érdeke szerint és javára. E l ő t t ü n k fekszik m g r Isoard annecyi püspök levele a franczia közoktatásügyi ministerhez. A püspök tiltakozik a köz-oktatásügyi minister ama rendelete ellen, mely szerint
A dekatholizált és elkereszténytelenitett iskola neveltjei országos képvisslői, elnöki és ministeri székekbe kerültek s fékezhetetlen elvetemültséggel intézik Francziaország sorsát az istentelenség érdeke szerint és javára. E l ő t t ü n k fekszik m g r Isoard annecyi püspök levele a franczia közoktatásügyi ministerhez. A püspök tiltakozik a köz-oktatásügyi minister ama rendelete ellen, mely szerint