Kassa. Főpásztori levél szent István napjáról és szent István király tiszteletéről. — (Folytatás.)
József nádor Rendelete igy szól :
„Minekutánna 0 császári királyi Felsége, dicsősé-gesen uralkodó I. Ferencz apostoli királyunk, kegyelmesen elrendelni méltóztatott, hogy Kisasszony havának 20-ik napján, úgymint Szent István első királyunk dicső ünne-pén, eme országunk fővárassában pompás és örök emlé-kezetű Mária Therézia királynénk intézete szerént való ájtatosság, ugyan azon első apostoli királyunk mindeddig épen maradott, szent jobb kezének tiszteletére rendelt cessióval együtt tartassék ; e pompás ájtatosság és pro-cessió következő rend szerént fog véghez vitetni:
1. Kisasszony havának 19-dikén. úgymint Szent István napja első ünnepén délutáu öt órakor Szent Zsigmond templomában pompás vesperák fognak tartat-tatni ; a mely napon ezen két szabad kir. város minden templomában estvéli hét órátul nyolczig az öreg harang szózatja hirdetni fogja a jövő nap dicső ünneplését.
RELIGIO. 165
2. Emiétett Kisasszony hava 20-án, úgymint SzentIstván önnön ünnepén ismét az öreg harang reggeli 4 órakor mindegyik templomban megszólal, és egy óráig, azaz ötig fog harangoztatni. Öt órakor valamennyi t e m p -lomban kis szent mise fog tartatni. A pesti patres fran-cziskánusoknál pedig azon kivül ötödfél órakor is lészen egy kis szent mise. Egyébként a többi pesti plébániákban és templomokban az isteni-szolgálat rendje szokottkép megmarad.
Utóbb a budai Boldogságos Szűz mennybevitele templomában reggeli hat órakor szokott kis mise, nyolcz-kor pedig a processió elérkezése után a predikácziók fog-nak tartatni, a templomban ugyan magyar, a kamarás-épület udvarán pediglen német nyelven és ennek utána tizenkét órakor ismét egy kis szent mise lészen.
Utóbb Szent Zsigmond udvari templomában öt óra-kor kis szent mise, hatóra-kor áldásos szent mise, a proces-siónak pedig visszatérése után, mintegy tizenkét óra felé, elvégezvén Szent Ambrus Te Deum laudamus énekét, ismét egy kis szent mise fog mondattatni. Ezentúl délután 5 órakor pompás vesperák lesznek, melyek alatt, és annak után is egész hét óráig a szent kéz köztisztelet okául ki-tétetik. Azon kivül egész octáva folytában regvei nyolcz órakor áldásos szent mise, délután pedig ötkor lytániák az Oltáriszentség alatt tartattatni fognak.
3. A budai külső városbéli apró iskolák ifjúsága, mely a processióval nem f o g járni, a Boldogasszony pa-rochiális temploma, és az ország épülete közt megálla-podik, a honnan el sem mozdul, valamig az egész pro-cessió által nem megyen.
4. A pesti gymnasium és a királyi universitás tanuló ifjúsága, meghallgatva önnön templomaiban az öt órai szent misét, tüstént Budának indul oly iparkodással, hogy a plébánia processióját megelőzze. A pesti egyéb pro-cessió pedig, melyhez a czéhek, szerzetes rendek, és nö-vendék papság, többi hivekkel együtt Boldogasszony mennybevitele templomába 5 órai misére öszvegyülekez-nek, budai várnak igyekezik, oly móddal, hogy Szent György-piaczán már hetedfél órakor megjelenni, és leg-ottan a budai czéhekkel és tanuló-ifjusággal, kik szintén ezen időre az emiétett piaczon egybegyűlnek, azon renddel magát összvekapcsolja, mely a processióban fog t a r -tattni. Tudniillik legelébb induljanak a pesti czéhek a főstrásaház felé, és ott az őket követő budaiakkal öszve-kapcsolván magukat, a processió kezdetét elvárják. A tanuló-ifjuság pedig a fegyverháznál, nem különben az öszvegyült plébániák, és szerzetesek a préposti épület előtt fognak megállapodni.
5. Az udvari Szent Zsigmond templomából, mely-ben a tekintetes nemes Státusok és Rendek összegyüle-keznek, felemelvén a szent kezet, 7 órakor indul a pro-cessió ; mely is mind a két város valamennyi harang szózatja alatt az Urak utczáján mégyen Boldogasszony mennybevitele templomába. Innénd pedig vége lévén a prédikácziónak és az énekes szent misének, visszaindul a városháza piaczán és az Urak-utczájának egy részén ke-resztül, Szent Zsigmond templomába. Mégyen pedig ily sorral :
6. Mind a két város czéhei zászlókkal együtt, már hetedfél órakor útnak indulván, elkezdik a processiót;
budaiak követvén a pestieket, és minekutána Nagyboldog-asszony plébánia templomhoz elérkeznek, a templom felé két részre oszlódnak oly móddal, hogy egyrészrül a bu-daiak, másik részrül pedig a pestiek egyenes rendet, avagy is spaliert formálljanak, és a processió közöttük járuljon bé a templomba. Ezeket követi :
7. A budai nemzeti főiskola, a pesti gymnasium és az universitás tanuló ifjúsága, kik is czéhek után, vala-mint sorba mentenek, megállapodnak.
8. A városi dob és trombiták.
9. A szerzetes rendek, szent kereszt alatt, úgymint az irgalmas barátok, patres szerviták, kapuczinusok, pesti és budai franciscánusok.
10. A plébániák adminisztrátorai és a plebánusok assistentiájokkal együtt.
11. Mind a két szabad királyi város külső tanácso-sai, tisztjei és a pesti nemes magistrátus.
12. Tekintetes Pest vármegyének tekintetes magistrá-tussa, más tekintetes karok és rendek, és a főméltóságu törvényes kamarás, és a politikus dicasteriumok királyi tisztjei elegyelve.
13. Egy sereg császári királyi katonaság.
14. A templomi chorus dobbal trombitával.
15. A pesti nevendékpapság rochetumba öltöztetve.
16. A felszentelt papság rochetumokba stólával és biretummal.
17. A szent kezet őrző prépost assistenseivel együtt.
18. Önnön a szent kéz, hat diakónus által vitettet-vén, melynek oldalairól nyolczan az universitás nemes ifjai közöl égő fáklyákat fognak viselni.
19. A fáklyákat viselők mellett mind a két részrül környül veszi a szent kezet a budai nemes magistrátus, eztet pedig ismét megkerítik a magyar polgár-katonaság tisztjei kivont karddal, egyrészrül a pestiek, másikrul a budaiak. A koronaőrző sereg pedig a szent kéz külsőbb oldalait foglalja el, az őrző-préposttul fogva egész a pontificánsig, és azt követő uraságokig egyhuzomban.
20. Főtisztelendő kanonokok és más praelatus urak rochetummal és mozzettommal ékesétve, assistensek, és maga a pontificáns. Ennek pedig oldalárul mégyen a királyi universitás magistratussa, pedellussai s jegyeikkel együtt.
21. A főméltóságu dicasteriumok tanácsosai, királyi kamarás, belső tanácsos urak, és egyéb országnagyjai s méltóságai.
22. A nemes, és nevezetesb asszonyságok.
23. E g y sereg császári királyi katonaság.
24. A többi akármely rendű és sorsú lakosai ezen két városnak, valamint idegenek is, kik ezen rendszabásba nem foglaltatnak, tisztességes renddel fogják követni a processiót, lét részrül kisértvén azt eleitül egész végéig.
25. Ezen rend f o g tartatni a processió visszamen-tébe is; ugy a czéhek is visszatérvén Szent Zsigmond templomá'g, ismét a többi népséggel együtt kétfelé osztódnak, valamint Nagyboldogasszony temploma előtt, és mindaddig várakoznak, mig az egész processió közöttök által nem járult.
26. A nemes budai magistrátus rendelése szerént a többi népség két lépésnyire szüntelen távul f o g maradni a közepetten járulóktúl, és egyébkint is, hogy mindenütt rendtartás, tisztesség, és á j t a t o s s á g u r a l k o d j é k , hasznos rendelések f o g n a k tétetni.
27. A császári királyi k a t o n a s á g pediglen, valamint a polgári is önnön elöljáróik parancsolatja szerént bizonyos helyeken meg fog jelenni, és minekutána a processió Szent Zsigmond t e m p l o m á b a visszatért, hármas p u s k a -lövéssel, a bástyákon pedig ágyudorrogással fogja e nemzetünk böcsös ü n n e p é t dicsőíteni.
(A 28-ik pontban végre a kocsikra és közlekedésre nézve á l l a p í t t a t o t t meg a szükséges rend. *)
(Folytatjuk.)
N é m e t o r s z á g . A német 'katholikusok 45-ik nagy-gyűlése. •—
Teljes képét akarom nyújtani a német katholikusok krefeldi gyűlésének, a mennyire lehet, röviden.
Furcsa emberek ezek a németek. Nehézkesek és keményfejűek. Megindítani ezeket nehezen l e h e t ; de ha egyszer megindultak összefog valamennyi s nincs emberi hatalom a földön, mely ezt az erős gondolkozású s erős a k a r a t ú f a j t ú t j á b a n fel t u d n á tartóztatni.
A német katholikusok az ő immár 45-ik számig j u t o t t évenkénti nagygyűléseikben olyasvalamit a l k o t t a k m a g u k n a k , a mi nemcsak a jelenleg élő népek életében, hanem az egész világtörténelemben r i t k í t j a sőt talán nem is találja p á r j á t , a mi a j ó szervezettség, hatás, befolyás és teljes életrevalóság kívánalmait illeti. Hasonlítsuk csak össze a német katholikusok nagygyűléseit más nemzetek katholikusainak a kongresszusaival. E z e k a m a h h o z képest valóságos apró, csendes kisgyülések. Összejön 5 — 6 0 0 komoly ember az ország minden vidékéről. B e z á r k ó z n a k nagy és kis t e r m e k b e és ugy tanácskoznak ; igy döntenek, igy határoznak, maguk közt a m a g u k használatára. A város, a vidék, a hol üléseznek, úgyszólván tudomást sem vesz róluk. A francziák nagy kongresszusa például novemberben szokott összeülni, mikor már hideg van s az emberek beszorulnak a s z o b á k b a ; a város és a vidék nem vesz semmi részt a franczia kongresszusban. A mit a franczia kongresszus határoz, a kongreszus határozata csupán, nem a franczia társadalomé nem a franczia népé.
Igy voltunk katholikus kongresszusainkkal eddig mi is. A társadalom, a nép nem vett részt bennök. A német katholikusok nagygyűlése a német katholikus nép intézménye, a német katholikus társadalom országos összejövetele, az illető város és vidék lakossága katholikus hitének és áldozatkészségének nagy próbaköve, lelkesedésének ünnepelt tárgya. Az ezidei vagyis a k r e -feldi gyűlésre például egész N é m e t o r s z á g b ó l jelentkezett közel 4500 rendes t a g ; a nagygyűlés t a r t a m á b a eső vasárnap a vasutak 21,000 embert szállítottak Krefeldbe, a nagygyűlés megnyitása előtt, aug. 21-én d. u. az egyik tudósítás szerint 7000, a másik szerint 13,000 főből álló munkásgyülés volt a nagygyűlés főhelyén, 80
munkás-*) Lásd az Igazmondó czimű hirlap 1867-iki folyamának augusztus 18-iki számát.
egyesület t a r t o t t a bevonulását zászlóikkal, 10 zenekar harsogása között ; az első nyilvános nagygyűlésben 7000 ember vett részt, nők külön f e n t a r t o t t helyeken tömegesen, százával és ezrével. Népességre nézve ez a német k a t h o -likusok nagygyűlésének a képe. Képzelhetni a külső ará-nyokat, az ünnepi diszbe öltözött népes gyárváros moz-galmas életét. A város, hol a nagygyűlés összejön, az óriás nagygyűlést vendégének szokta tekinteni. F o g a d á s á r a bizottság alakul, a beszállásolásról aggályos figyelemmel gondoskodnak, a házak, az utczák koszorúkkal, zászlókkal vannak kidiszitve. F e l t ű n ő b b helyeken diadaliveket állí-tanak. Mindenütt ott van a pápa és a császár szobra a német f a j o k és országok, a megyés püspök jelvényei.
Valamenyi decoratio f ö l ö t t uralkodik a szent kereszt. A krefeldi gyűlés a l k a l m á b ó l még a zászlók és lobogók r u d j a i is keresztbe végződtek a zászló és lobogó tetején.
Más vallásúak nem vonulnak vissza, nem duzzognak szűk-keblűén. Ok is részt vesznek a város ünnepében s a közdiszi-téseket csak ugy végzik házaikon, mint a katholikusok. A vá-ros polgármestere részt vesz a nagygyűlésben, a begrüszungs-abendon üdvözlő beszédet mond a váró* nevében, az u. n.
tiszteleti helyek egyikén foglal helyet. Ha az idő kedvez, a német katholikusok nagygyűlése kirándulást, bucsu-járást rendez. A mostani például bucsubucsu-járást rendezett a hires kevelari búcsújáró helyre. 2000 férfi vett részt benne.
Nem asszonyok, férfiak végzik N é m e t o r s z á g b a n a kath.
hitnek bevallását és védelmét. A krefeldi k a t h . nagygyű-lés kevelari bucsujárásán megjelent a terület megyés püspöke is, főt. Dingelstadt münsteri püspök ur és szó-székre lépve hatalmas beszédet t a r t o t t Máriáról, az Isten anyjáról, a keresztények segítségéről, kérve általa Istentől a száműzött szerzetesek visszatérését Németországba. E l k é p -zelhetni, hogy a száműzött szerzetesek visszatéréseért imádkozó püspöknek szavai milyen hatást g y a k o r o l t a k . Es mikor azért könyörgött az Istenhez, hogy a katholikus i f j ú s á g n a k szabad legyen Mária tiszteletére congregatiókba és a katholikus hitélet ápolására egyéb katholikus társu-l a t o k b a összeseregtársu-leni — mitársu-ly érzetársu-lmek és etársu-ltökétársu-lések keltek a k a t h . egyházért amugyis élni-halni kész ezerek-b e n ! " — H á t még mikor ezért imádkozott ezerek-beszédéezerek-ben a megyés püspök, hogy N é m e t o r s z á g minden lakosa egy hitben egyesülve, egy hangon imádkozzék ismét a Mária-tisztelet szent helyein! . . . Valóban, ezek a katbolikus nagygyűlések N é m e t o r s z á g b a n nem egyszerű tanácskozó gyűlések, hanem a katholikus népnek, a k a t h o l i k u s társa-dalomnak, melyben pap és világi, gróf és földmivelő, tudós és iparos államférfi és kereskedő, gazdag és szegény egé-szen olyannak, egéegé-szen egynek érzi magát a m á s i k k a l : Isten szolgájának az anyaszentegyház örökhüségü hívének, a k a t h . vallás határtalan tisztelőjének és minden emberi ellenséges törekvéssel szemben élni-halni kész védelmező-jének.
í m e ilyen egy-egy német katholikus nagygyűlésnek a képe általános vonásokban.
Most lássuk a krefeldi nagygyűlés lefolyását részle-tesen, de szintén csak főbb vonásokban.
Már mondottam, h o g y aug. 21-én, a katholikus nagygyűlést megelőzőleg, a katholikus munkás-egyesü-letek t a r t o t t a k igen népes ünnepi gyűlést, a melyen
RELIGIO. 167
Fischer kölni fölsz. püspök is m e g j e l e n t . A 7000—13,000ember felállt, az elnök üdvözölte a f ő p a p o t és a t ö m e g éljenzett s ez az éljenzés nem olyan volt mint a mi népünké, nem szalmatüzláng, hanem egy b e l á t h a t a t l a n nagy tölgyfaerdő l á n g j á n a k lobogása.
Az üdvözlő est a stadthalléban folyt le. O r g o n a és kari zene nyitotta meg, T e D e u m o t hangoztatva. Elsőnek a helyi bizottság elnöke, dr Urfey szólalt fel üdvözlésre.
Az ilv üdvözlő beszédet nem leirni, hanem hallani kell, oly közvetlen, oly bensőséges, oly hatásos és helylyel közzel m e g k a p ó egész a magával ragadásig. Az állami és városi h a t ó s á g o k n a k m o n d o t t köszönet olyasvalami ezeken a német k a t h . nagygyűléseken, hogy ilyen forró köszö-neteket mondani másutt valóságos guoy volna. Sem állami sem városi hatóságok másutt, például F r a n c i a -országban. a katholikus nagygyűléssel nein törődnek. I t t Németországban mindenki f e l a j á n l j a és megteszi szolgá-latát a k a t h . nagygyűlés sikeréhez. H a Krefeld kikötő-város volna, mondá dr Urfey, még a h a j ó h a d is áldozott volna filléreivel! W i n d h o r s t a katholikusok nagygyűléseit a katholikus németség őszi h a d g y a k o r l a t a i n a k nevezte. S igaza volt, úgymond, m e r t m é g mindig vannak N é m e t -országban, kik létezésünk j o g á t is kétségbe vonják. N e m ! Mi folytatni f o g j u k a létezést N é m e t o r s z á g b a n , addig mig az Istennek tetszeni fog. (Mennydörgő tetszés.) Meghívtuk, úgymond, a nemkatholikus s a j t ó t is közénk, (Bravo.) m é g pedig nemcsak a nyilvános, hanem a zárt ülésekben is helyt adva neki. (Tetszés). N e k ü n k nincsenek titkolni való d o l g a i n k : tehát az urak sem fognak t i t k o k a t keresni ott, a hol nincsenek. Mi önöknek j ó t a k a r u n k és csak a m a -gunk a j t a j a előtt a k a r u n k söpörni. Következett az elnök hódoló üdvözlete a katholikus sajtóhoz, a német k a t h . Centrum sajtójához, mely, úgymond, s z á r n y a k a t ad sza-vainknak és az egész világnak kihirdeti határozatainkat.
Valóban, a német k a t h . sajtó az egész világnak imponál, mert egységes, mert elenyésző kivétellel, egységes, cen-t r u m p á r cen-t i . Zenedarabokkal válcen-takozva kövecen-tkezcen-tek a cen-többi üdvözlések és beszédek. Komolyságot és kedélyességet ily hirtelenében váltakoztatni csak a német katholikusok t u d n a k . Itt az öregek úgyszólván alig mondhatók öregek-nek. I f j ú erővel szónokolnak és szellemeskedöregek-nek. Az öreg F a l k például Mainzból, a ki az 50 év előtti maiuzi köz-gyűlésen és már jelen volt, utánozhatatlan h u m o r r a l mondta el m o n d ó k á j á t . Az egész felszólaláson át tréfált, a legkomolyabb hatással. O t u l a j d o n k é p p e n m é r e g b ő l jött ide. Egy ú j s á g azt újságolta, hogy dr Lingens az egyedüli, a ki 50 év előtt a mainzi gyűlésben és a k a t h o -likus nagygyűlések alapításában vett részt. Szóló meg-súgta az illető szerkesztőnek, hogy ő is ott volt a k k o r Mainzban, és hogy még nines a halottak között. (Vi-haros tetszés.) Az öregek mindig itt vannak, a fiata lok mindig találnak valami okot az elmaradásra. (Nagy derültség.) O hűséges marad, még (lábaira tekintve) hogyha „ezek az alattvalóim is" m á r szocziáldemo-k r a t á szocziáldemo-k letteszocziáldemo-k és neszocziáldemo-ki a hizott polgárnaszocziáldemo-k (Mastbür-ger), ha felmondják is a szolgálatot. (Viharos derültség.) Mi katholikusok 50 év előtt sem voltunk forradalmárok, most pedig semmi áron sem a k a r u n k csak másodosztályú polgárok lenni. Ezelőtt ezek a nagygyűlések
rögtönzötteb-'bek valának ; akadémiai beszédeket nem t a r t o t t a k ; csak professorok voltak a szónokok, h o g y h a m á s t nem k a p t a k . (Derültség.) De g y ú j t a n i a szónokok kivétel nélkül min-dig g y u j t ó s a k voltak. Mert i t t nem üzünk soha hizelgé-seket és édeskés kedvteléhizelgé-seket. M e g m o n d j u k az igazat, m a g u n k n a k és mindenkinek. Üdvözli Krefeld asszonyait, hogy férjeiket ugy mint eddig fegyelemben és rendben t a r t s á k . (Viharos komoly é l j e n z é s )
D e m e n j ü n k át a nagygyűlés m u n k á j á r a , a zárt és nyilvános ülések ismertetésére.
(Folytatjuk.)
T Á R C Z A .
Faludi Nemes Asszonya.
I r t a : Dudek János dr.
(Folytatás,)
Faludi alapeszméje, a mit a N e m e s Asszonyában f e j t e g e t , a miből kiindul és a mire folyton visszatér, a műben a nők o k t a t ó j a k é n t szereplő E u s e b i u s a m a szavai-ban van kifejezve : mint fér ez a két dolog öszve, igy a mint éltek, azzal a mit h i s z t e k ? A női erkölcsöket összes v o n a t k o z á s a i k b a n egyezőknek a k a r j a látni a keresztény parancsolatokkal.
Azt t a p a s z t a l j a ugyanis, hogy a nemes asszonyok ugy kezdenek gondolkozni s ugy tesznek is, m i n t h a a keresztény parancsok csak a parasztot, a j o b b á g y o t illetnék s mintha nekik nemcsak a polgári társadalomban, hanem a vallási kötelezettségeken is privilégiumaik volnának.
Világosan kitetszik ez E m i l i a panaszos kifakadásából, midőn E u s e b i u s szemrehányásaira, hogy az asszonyok g y ö n y ö r - h a j h á s z o k , szertelenül szeretik a tánczot, zenét és a színházakat, ezeket m o n d j a : Nincs már külömbség köztünk s azok között, a kik t á n y é r u n k a t mossák. A fő asszonyt és a szolgáló leányt azon egy hetes vászonnak t a r t j á k némelyek itt a szomszédban.
Azaz, azt a k a r j a mondani, hogy m á r Deki, mint nemes asszonynak csak többet szabad, mint a s z o l g á l ó j á n a k ; őt zzel e g y f o r m á n nem köthetik a keresztény parancsok !
Ugyanaz a bizonyos finnyás, fenhéjázó női hang, ugyanaz a kiváltságkeresés, mely akár a mai napig h a l l h a t ó az uri asszonyok között. P e d i g a kereszténység parancsai — isteni parancsok — mindenkit e g y k é p e n k ö t e l e z n e k ; a szolgálók és az uri asszonyok között nem tesznek külömbséget.
Eusebius iparkodik őt felvilágosítani ezen tévedéséről s egyátalán óvja az asszonyokat az efféle modern szabados erkölcstől. Mert ha igaz volna az, a mit Emilia igaznak tart, a k k o r — ugy mond — „mi választja el a keresztény d á m á t a pogány asszonyi k é p t ő l ? " Miben nyilatkoznék a keresztény nő keresztény jelleme, ha nem erkölcseiben?
A mint azonban a továbbiakban részletesen foglalkozik a nők e nemű fogyatkozásaival — akár ma is lehetne mindezt megismételni — ugy egyszersmind és pedig ismé-telten rá m u t a t az okra is : miért olyanok a nők, a milyeneknek rajzolja. A nevelés, az iskoláztatás hiányos-ságában rejlik az igazi ok !
Emilia Eusebiustól meggyőzetve végre maga is be-vallja : én már nem oltalmazom a d á m á k a t , kevesecskén vágynák közülök valami bűn nélkül, fogyatkozás n é l k ü l pedig még kevesebben ; ritka madár a j ó asszony ! Elegyesleg többet vigyáznak kényes testekre, semhogy idvezülendő lelkekre ; i n k á b b törik abban fejeket, h o g y mennél j o b b a n öltözzenek, semhogy jól éljenek. A. mi körülbelül a r r a megy ki, a mit Kisztő énekében kötekedve mond az asszonyról Faludi :
Szép mikor varr, szép mikor ir, Szép ha nevet, szép mikor sir : Szép mikor ül, szép mikor áll, Jól hajt térdet, cziírán sétál ; De mit használ, ha hamis ?
Á m b á r pedig ezen f o g y a t k o z á s o k b a n az örök emberi természet nyilatkozik, mely soha sem szűnik meg, miután az ember, t e h á t az asszony se lesz soha más, mint ember : mégis — ugy véli Faludi — lehet azokat csökkenteni jó nevelés által, mely nemesiti a vágyakat és i n d u l a t o k a t s azokat magosabb czélokra irányitja. De mi h a s z n a ! A mit Mikestől h a l l o t t u n k : azt a nevelés hiányát, h á r o m s z o r is megismétli, pedig ez a két iró nem is ismerte egymást.
H o g y a n legyen az asszonyi nép jó, tökéletes, mikor semmi képzésben nem részesül !
„Minthogy a dámák a szinnép s udvar körül forognak, iskolába nem járnak: mi csuda, ha t ö b b e t tudnak a politikához, semhogy a theologiáboz."
Majd i s m é t : „A mi országunk és városunk szinei, a dámák rosszak, mert rosszul nevelték őket.11
„Hogy a dámák oly szerencsétlenek a jóra — m o n d j a más helyen — oka a rossz gyermekneveléstől függ.
A fiatal d á m á k a t u g y nevelik, mintha a török császárnak csordáját a k a r n á k vélek szaporitani. Az a n y á k nagy g o n d j á t viselik testeknek ; lelkekkel egy cseppet sem a g g a n a k , mintha semmi jusok nem volna a mennyországhoz."
Ezért r i t k a idejében valódi nemes asszony. Ezek nyájasak — úgymond — de kellő szeméremmel. Szelídek, ostobaság nélkül. Ahétatosak és m a g o k r a vigyázók, de nem képmutatással. Nagyságosak, minden kevélység nélkül. A méltóságot a keresztény alázatossággal szépen meg t u d j á k békéltetni. Elől s fennülnek semmi hivságoskodással, le is lépnek a nyomorú s fogyott ügyüeknek vigasztalásokra minden legkisebb kisebbség nélkül.
H o g y pedig ilyen erényekkel ékeskedjenek a nemes asszonyok, annál szükségesebb, mivel p é l d á j o k b ó l t a n u l az alsóbb fehér nép.
„Ki s melyik nem t u d j a a nagyságos, méltóságos fő asszonyok közül — m o n d j a tovább Eusebius, — hogy j á r t o n j á r j a őket szemeivel a köznép ? tőlek vészen módot, mértéket, szokást, erkölcset, maga viselést. Minthogy a z é r t nálatok látván könnyen tanulja, vigan üzi a reátartást, a kemény feleleteket, a kényes lépéseket, a köntösbéli u j s meg u j készületeket, a csintalan röhögést, tánczot, tombolást, nem j á m b o r pasztitát, j á t é k o t , henyélést, mulatást, sétálást s t ö b b effélét; t e h á t szinte ugy m e g - |
tanulná, ha látná az együgyü és nem feljebbező maga-viselést, az alázatosságot, a csendességet, a böcsülethez szabott, a testeket bé nem födő köntöst, a hallgatást, az
otthonos magánosságot, a vesztégülést, a m u n k á t . Ha tapasztalná az alacson élő mozgó világ, hogy ti mint az égen j á r ó tündöklő napok, nem csak a fényességben, azaz a r a n y b a n , ezüstben, bársonyban, himes varrásokban dicse-kedtek, hanem a virtusban, a szép példákban is : észre venné m a g á t , megízlelné, megszeretné, megszokná, reá b á t o r k o d n a a j ó r a . "
Mindezt Dorell az angol nemes asszonyokról és asz-szonyoknak m o n d j a ; ki kételkednék azonban, hogy ezek o r s z á g u n k r a is ráillettek, a mint, Faludi minden megjegyzés minden változtatás nélkül a magyar nemes asszonyok
számára le is f o r d i t o t t a művét. ( F o l y t a t j u k . )
V E G Y E S E K .
— Az Egyesült-Államokban, É j s z a k - A m e r i k á b a n , a k a t h . egyház 1 püspökből, 50 áldozópapból és 40,000 hivőből áll. Ma a k a t h . egyház állománya u g y a n o t t 96 érsek és püspök, 11,000 pap, 12,000,000 katholikus hivő.
— A d ö m e s r e n d legutóbb, Bécsben t a r t o t t egye temes k á p t a l a n á n , az angolországbeli t a g o k számára az örök abstinentia f o g a d a l m a alól részleges fölmentést állapított meg, ugy hogy a dömések Angolországban rendesen négyszer, rendkivüli esetekben külön dispensatio alapján többször élhetnek huseledelekkel hetenkint. Okul A n g o l o r s z á g zordabb éghajlata, és az angol dömés atyák erőfeszitő működése van felhozva. í m e az egyház szelleme hol szigorit, hol enyhit, a viszonyok különfélesége szerint.
— Columbus hamvait a spanyolok m a g o k k a l hazahozzák. Az indítványt ebben az irányban a granadai
— Columbus hamvait a spanyolok m a g o k k a l hazahozzák. Az indítványt ebben az irányban a granadai