Ahhoz, hogy megertsiik, miert eppen Zauer Janost valasztottak 1956-ban a Hazafias Nepfrontbizottsagkent indulo Nemzeti Bizottsag elere, roviden be kell mutatnunk csaladjat es ot magat.
Nagysziilei 1885-ben koltoztek Erdrol Obudara, majd onnan Szentendrere.
Nagyapja es apja is kepzett komiSves es acsmester volt. A Dumtsa Jeno pol-garmestersege alatt fejlodesnek indult varosban hamar gyokeret eresztettek. A nagy letszamu csaladban az apak es a fiiik mindig egyiitt dolgoztak, tarsas val-lalkozasban. A Zauerek harom nemzedeken at folytattak Szentendren epito-mesteri tevekenyseget. Tobbek kozott a varoshaza, a romai katolikus plebania es a Bajcsy-Zsilinszky (akkor Maria Terezia) utcai iskola altaluk atalakitott epiilete ma is meghatarozo elemei a varoskepnek. De ok epitettek az elektro-mos miivek Dumtsa Jeno utcai, valamikori szekhazat es a sorgyaros Dreher nyaralojat, a mai Lajos-forrasi turistahazat, az izbegi ovodat es a Biikkos-patak Janos utcai vashidjat is. Amellett, hogy a meghazasodo Zauer fiiik sajat lako-hazat is epitettek egymasnak (azt az utcat a Pannoniatelepen, ahol a Zauer-hazak alltak, a nepnyelv Zauertelepnek nevezte), otven even at szamos varos-lakonak adtak munkat, kenyerkereseti lehetoseget.
A harmadik generacio Zauer Janosat (1898-1982) az elso vilaghaboru vegen egy katonai tomegsirbol emeltek k i felholtan, igy maradt eletben. A haboni utan a felso ipari iskolai is elvegezte. A masodik vilaghaboru idejen megszokott a hadifogsagbol. Itthon reszt vett a levente korii szentendrei fiatalok nyugatra hurcolasanak megakadalyozasaban. Barataival rabeszelte a magyar katonakat, hogy ellenallas nelkiil vonuljanak k i a varosbol. Igy a lakossag feher zaszloval fogadhatta a szovjet alakulatokat.
A haborii utan felajanlotta lovaskocsijait, hogy a tavolabbi videkeken vasarolt elelmiszert a varos reszere elfuvarozzak. Koze volt ahhoz is, hogy a nemet szar-mazasii szentendreiek nagy reszet nem felepitettek ki Nemetorszagba. A remeny-teljes koalicios evekben az Ipartestiilet elnoke lett, es megvalasztottak a Nemzeti Bizottsag elnokenek is. A csalad maig orzi Mindszenty Jozsef 1946. majus 26-i lato-gatasanak emleket: a biboros a bermalas utan Zauer Janoseknal ebedelt.
A Rakosi-idok alatt azonban mar nem folytatta epitomesteri tevekenyseget.
A z allamositas sem kimelte meg: a gepallomas reszere elvettek tole a hazat es a foldjet. Bermunkas lett, es a kozelettol is visszavonult.
1956 oktobereben a budapesti esemenyek Zauer Janos figyelmet is folkeltet-tek. 26-an, penteken delelott 6 is ott van a varoshaza elotti tomegben, amely a kormany lemondasat koveteli. Legfokeppen azonban arra kivancsi, vajon kiket jelolnek az lijfajta nepfrontbizottsagba. Valaki eszreveszi, lekiabal hozza es keri, hogy az erkelyrol nyugtassa meg a lazongo tomeget. A hivasra Zauer Janos bemegy a varoshazara, es a tanacsterem erkelyerol nehany nyugalomra into szot intez a tiintetokhoz. Delutan a nepfrontbizottsag intezobizottsaganak meg-valasztasanal is jelen van. Tobben most mar arra akarjak ravenni, hogy vallal-ja el az intezobizottsag elnoke tisztet. 6 erre csak akkor hajlando, ha a rendor-seg es a katonasag tamogatasat is megkapja. (Ne feledjiik, elozo napon tortent a Parlament elotti meszarlas!) A zsiifolasig megtelt teremben valaki bekiabalja:
- Janos, a rendorseg es a katonasag veled van!
Zauer Janos felelossegerzete, politikusi erettsege mar az elso pillanatban megnyilvanul:
- Ezt a parancsnokaiktol akarom hallani! - valaszolja.
Tapasztalja, hogy ismerosei, tekintelyes ertelmisegiek, orvosok es iigyvedek is elfogadjak partneriiknek, sot vezetojiiknek, igy elvallalja a tisztseget.
Amikor a felizgatott tomeg kiildottseget meneszt a laktanyaba, az a veleme-nye, hogy indulatos emberek kezebe nem valo fegyver. Ezt meg is telefonalja a laktanya parancsnokanak.
Tevekenyseget a Nemzeti Bizottsag elen csak akkor tudnank bemutatni, ha fel-sorolnank a bizottsag minden intezkedeset, hiszen tobbseget 6 kezdemenyezte, illetve valamennyit 6 hagyta jova. Most inkabb nehany emberi tulajdonsagat, jel-lemvonasat probaljuk a rendelkezesiinkre alio dokumentumok alapjan felvillantani.
Nem „szervezkedett a nepi demokratikus dllamrend megdontesere". Ezt minden vadas-kodasnal jobban bizonyitja a Hazafias Nepfrontbizottsag Intezo Bizottsaganak es a Varosi Tanacs Vegrehajto Bizottsaganak masnapi, oktober 27-i kozos felhivasa.
Nem volt hatalomvagyo, hiszen, amikor normalizalodni latszott a rend a v a -rosban, vissza akarta adni a „hatalmat" a Varosi Tanacs Vegrehajto Bizottsaganak.
Ezt is dokumentumok bizonyitjak.
Megis, amikor Nagy Imre kormanya elismerte a forradalmi szervezeteket, ontudatosan kiallt a fiiggetlen es demokratikus Magyarorszag iigye mellett.
Ennek szep bizonyiteka a fennmaradt, Szentendre nepehez intezett felhivas.
Zauer Janos azt is tudta, hogy a Nemzeti Bizottsagot a forradalmi sziikseg-szeriiseg hozta letre, szerepe ideiglenes, es majd koveti a parlamentaris demo-kracia. Erre utalt a korai partalapitasi kiserletek soran is.
A Kadar-kormany 1956. november 11-en tiltotta be a nemzeti bizottsagokat, es visszaallltotta a tanacsrendszert. Zauer Janos ettol kezdve munkastanacsi tag-kent vett reszt a kozeletben. Meg a Varosi Tanacs megfogyatkozott Vegrehajto Bizottsagaba is kooptaltak! Ennek ellenere az elso szentendreiek kozott, 1957.
februar 26-an of is letartoztattak.
A Pest megyei bortonbol vezettek elo, amikor 1957. Junius 20-an, harminc-harom tami kihallgatasa utan a Pest Megyei Ugyeszseg a Zauer Janos es tarsal per elsorendu vadlottjakent megvadolta a nepi demokratikus allamrend meg-dontesere iranyulo szervezkedesben valo reszvetel biintettevel. A kihallgata-sok soran nem tudtak megtorni, nem tartotta magat biinosnek.
Noha - a csalad emlekezete szerint - az iigyesz halalbiintetest kert ra, a Pest Megyei Birosag 1957. jiilius 26-an - tobbnapos targyalas utan - of ev borton-biintetesre, a koziigyektol hetevi eltiltasra es teljes vagyonelkobzasra itelte.
Mar tobb mint masfel evet toltott bortonben, amikor fellebbezeseire a Leg-felsobb Birosag 1958. szeptember 18-an biinteteset ket ev bortonre, a koziigyek-tol harom ev eltiltasra es 1.500 forintnyi reszvagyonanak elkobzasara valtoztat-ta. Biinteteset kitoltve, 1959 februarjaban szabadult. Nem kapott es nem is kert semmifele mentesseget. Alkalmi komiives segedmunkaskent tengette eletet.
Meg fiait sem alkalmaztak Szentendren, semmilyen munkahelyen. 6t es fele-seget lanyuk vette magahoz, s gondoskodott roluk halalukig.
Szentendre es Videke, 2006/45
TOROK KATALIN
Csak tettem a dolgom Interju Fridll Jenonevel
Negy, legfeljebb of evtized all rendelkezesiinkre, hogy onmagunkat megvalositsuk, almainkat, ha voltak, eletre keltsiik, sajat epitokockankat a nagy m u -be, az emberiseg tortenetebe beepitsiik. Nem mindenki epitokockaja lesz az utokor szamara lathato, kitapinthato, de ez nem is fontos. A lenyeg, hogy ben-ne legyen a mtiben, betoltve az eppen ott hianyzo elem szerepet.
Fridli Jenone (a regieknek egyszeruen csak: Ancsa) eletpalyajat ket jelentos huszadik szazadi esemeny fogja kozre: otvenhat es a rendszervaltas. A kozot-tiik eltelt, kozel negyven ev megengedo es visszatarto, az egyik oldalon epito, a masikon rombolo, ellentmondasokkal terhes idoszakaban, jol safarkodva lehetosegeivel, nem kimelve idot es energiat, hitet tett a konyv szeretete, az olvasas fontossaga mellett. A z 6 eletenek epitokove ekkent faragtatott meg.
Ket eve volt ferjnel es alig miilt hiiszeves, amikor 1956. augusztus 1-jen, havi 816 forint fizetessel allast kapott Szentendren, a Fo teri konyvesboltban, mely sokaig az egyetlen volt a varosban. A sarokban szeneskalyha allt, az olajozott padlot szombatonkent lijrakentek, a ter nyomoskiitjarol hordtak a vizet, s a napi komfort meg kiegesziilt a mozi epiileteben levo, fadeszkas, falusi budival.
A z egykori Dietz-fele ruha- es meterarubolt helyen, a Fo ter es a Gorog utca sarkan a haborii utan nyolc evvel megnyilt Toth Arpad konyvesboltban, a kel-mek tarolasara kialakitott, szeles polcokon, egymas mogott, harom sorban sora-koztak a konyvek.
A z elso felev azzal telt el, hogy fiizeteket, brosiirakat csomagolt, hogy a ziizdaban erje oket az enyeszet, biztos jelekent a sztalini rendszer lassii gyengiilesenek. A polcokon azert meg tovabbra is ott alltak a barna kotesii Lenin- es a vorosbe kotott Sztalin-kotetek, szovjet szerzok muveinek nepes tar-sasagaban. Aztan ahogy erosodott a hazai irodalmi elet, fokrol fokra atc-serelodott a kinalat, s mar konnyebb volt kinek-kinek izlese, erdeklodese szerint olvasnivalot ajanlani - emlekszik vissza a kezdeti idokre Fridli Jenone.
Vitathatatlan, hogy az iizlet jo fekvesebol sokat profitalt. Ott zajlottak elotte a belvaros akkor meg nagyon is mozgalmas, helyi elettel telitett mindennapjai.
Pilisszentlaszlo fele a Fo teren keresztiil, a pestiskeresztet megkeriilve kozleke-dett a busz, de ezen az litvonalon hiiztak a lovak a halottaskocsit, ha az elhuny-tat a belvarosbol kellett felvinni a hegyi temetobe. A gyalogosforgalmat oszlo-pok koze erositett lancok tereltek egyik oldalrol a masikra a konyvesbolt es a vele szemkozti, egykori illatszerbolt elott, a mostani Elisabet etteremnel, es a Dumtsa Jeno utca es a Fo ter talalkozasanal.
A konyvesbolt felett az emelet, de korben az osszes haz is meg lakott volt. A konyvekkel csabito sarki bolt mellett a Foldmuves Szovetkezet
elelmiszer-iizlete, utana a vasbolt, a sarkon egy hentesiizlet, aztan a Keravill, mellette a Pinter neni tejboltja szolgalta a kornyekbelieket.
Aztan elszaladt par ev, egy sztik evtized csupan, es a Fo ter lett hosszu idore a nyari szinhazi eloadasok, a Teatrum helyszine. Ebbol a korszakbol szarmaz-nak a konyvesbolt vendegkonyvenek bejegyzesei Varadi Hedi, Garas Dezso, Bekes Andras, Szokolay Otto, Mate Erzsi tollabol. A probak, eloadasok, filmfor-gatasok idejen a helyi informacios bazis, a miiveszek egyik talalkozo-, beszel-geto- es pihenohelye mi mas is lehetett, mint „az Ancsa-fele konyvesbolt".
- H a ligy vessziik, „gyuttment" vagyok en is, de szerintem csak az szamit, hogy szereted-e az embereket, teszel-e ertiik valami - hangzik a valasz faggato kerdeseimre.
- Hozzank, a konyvesboltba a pisilestol kezdve az iigyintezesig mindenert be lehetett jonni. A z utcaseprono, Brigitta, ha valami levelet kellett irnia, penzesutalvanyt kitoltenie, hozzank jott. Nalunk kerdeztek meg, mikor van iigyfelfogadas a tanacshazan, vagy ha valaki utan erdeklodtek, hogy hoi lakik, mi kinyomoztuk. Volt, aki csak egy pohar vizert tert be hozzank, mas egy k i -csit beszelgetni, megint mas csak bekoszont, mert eppen arra jart, es az ajtoban allva valtottunk par mondatot. De az sem volt ritka, hogy felhivtak telefonon, ugy kertek eligazitast valamiben, vagy elmondtak gondjukat, bajukat.
Nem tettem semmi rendkiviilit, csak odafigyeltem arra, aki bejott, meghall-gattam, megjegyeztem, amit elmondott, segitettem, ha tudtam. Mind a mai napig erdekel, hogy mit csinalnak az emberek, mi tortenik veliik.
A hatvanas evektol egeszen a rendszervaltasig tankonyveket is arultunk, Budakalasztol Visegradig teherautoval mi hordtuk szet az iskolaknak, de sok helyen, Kalaszon, Leanyfalun, Dobogokon, Dunabogdanyban, Visegradon is volt allando standunk, nem is beszelve az Hzemi, vallalati konyvterjesztokrol.
A halozat erdekessege az volt, hogy ket vagy harom kivetellel mindenki konyvjovairasert dolgozott: az eladott konyvek ertekenek het szazalekat meg-kapta konyvben. Hogy 6 azt utana eladta, vagy megtartotta, az mar az 6 dolga volt. A z egesz rendszert iigy kellett megszervezni, hogy a vallalatnak leheto-leg ne keriiljon penzebe, ezert egyenkent megbeszeltem a cegekkel, gyarak-kal, hivatalokgyarak-kal, hogy amikor amiigy is jonnek le a varosba postara, OTP-be, vasarolni, vegyek fel a konyveket toliink. Pillanatok alatt oriasi kapcsolatrend-szerem lett.
A z iizletben mas volt a helyzet. Ott csak szemelyre szoloan tudtam konyvet eladni. Engem erdekelt, hogy akivel eppen szot valtok, mit szokott, vagy mit szeret olvasni. S mivel ritka volt a csak egyszer betero vevo, a vissza-vissza-terokkel minden alkalommal elbeszelgettem, „kikerdeztem" oket, igy nem volt nehez kedviikre valo konyvet ajanlani.
Sok erdekes ember fordult meg nalunk, akik nem is gondoltak magukrol, hogy erdekes az eletiik, a gondolkodasuk. Megjegyeztem magamnak oket.
Volt peldaul egy asszony Pocsmegyerrol, aki nagyon szerette a X I X . szazadi magyar irodalmat. H a ilyen konyviink jott, felretettem neki, tudtam, hogy biz-tos vevo ra.
Egyszer valaki kiiiezett maganak egy konyvet. Nem sokkal kesobb bejott a felesege, elmondtuk neki, megvette, elvitte. Amikor a ferje visszajott, csak annyit mondtunk, hogy nines mar meg a konyv, eladtuk. Nagyon megser-todott. Karacsony utan - amikor mar atlatta az „osszeeskiivest" - jott bocsanatot kerni.
Evrol evre, a konyvhet elott osszeirtuk, hogy kinek mi a kivansaga, es hoztuk neki. Mar az elozo evben megkaptuk a tizenkilenc kiadotol a meg-jelenes alatt alio konyvek hstajat, kenyelmesen lehetett valogatni, mibol meny-nyit keriink. A budapestiek az Allami Konyvterjeszto Vallalathoz tartoztak, az osszes videki iizlet a Miivelt Nephez.
E l se tudom kepzelni, hogy valakit ne szolgaljak ki. Nekem ez a termeszetes.
Otthon, a csaladban is. A ferjem tanar volt, sokkal zarkozottabb termeszetii, mint en. A kert es telen a fiites az 6 dolga volt, minden mast en csinaltam.
Reggelente a ruhajat, a cipotol a nyakkendoig, kikeszitettem neki a szekre, olyan sorrendbe rakva, ahogy fel kellett vennie. A sziileim minden hetvegen nalunk voltak. Vasarnap pontosan delben ebedeltiink, delutan mindig vasaltam.
Anyamnak egyszer se engedtem egy tal etelt se megfozni. Nagyon sokat segi-tett viszont azzal, hogy gyakran vigyazott kiskorukban a gyerekekre. Amikor mar felcseperedett a ket fiam, iskola utan bejottek a boltba, hatul az irodaban megcsinaltak a lecket, en kozben dolgoztam.
Ancsa kozel negy evtizedig vezette az iizletet, sajatos stilust es egy egesz korszakot meghatarozva. Talan meg most is ott tevekenykedne, ha a rend-szervaltas fiijia mas szelek nyugdijba nem osztonzik.
Szentendre es Videke, 2003/26
V I I .
M U V E S Z E T , M U V E S Z E K , M U V E L O D E S
V U J I C S I C S D. SZTOJAN