Dr. Antolik Arnold eletrajza tipikus jegyeket hordoz egy olyan tortenelmi idoszakban, ami nem volt mentes a tarsadalmi kataklizmaktol. Ez a periodus az I . vilaghaboru kezdetetol ivel a I I . vilaghaborut koveto tortenesekig. A betoltott polgarmesteri funkcionak „megfelel6" hatalmi reflexek: penziigyi es hivatali visszaelesekkel vadoljak a Tanacskoztarsasag idejen; a Horthy-rend-szer egyfajta B listaba kenyHorthy-rend-szeriti, a Rakosi-korszak meghurcolja.
Dr. Antolik Arnold Aradon sziiletett 1885-ben, ahol apja, Antolik Karoly a gim-nazium fizikatanara volt. Pozsonyba koltozesiik utan Antolik Karoly a foreal-iskola igazgatoja lett. Pozsonyban letett erettsegije utan Antolik Arnold a buda-pesti Kepzomiiveszeti Foiskolara iratkozott be: ismeretsege e festeszettel es az akkori kor neves festoivel innen datalhato. Egy ev elteltevel, apja tanacsara at-iratkozik a jogi karra, amit majd Kolozsvaron vegez el.
A z I . vilaghaboru kitoresekor szemelyi titkara annak az Almassy Laszlonak, aki a szentendrei keriilet 1910-ben megvalasztott orszaggyiilesi kepviseloje, a haborii alatt pedig kormanybiztos volt.
1916-ban dr. Antolik Arnold Szentendre varos megvalasztott polgarmestere, mely statuszt - rovid megszakitassal - 1922-ig tolti be.
Polgarmesteri tevekenysegenek kezdete mar a haboriis idokre teheto, amikor is a varos tarsadalmi-gazdasagi eletenek megszervezese, zokkeno-mentes mukodtetese az adminisztracios feladatok (tobbek kozott: adoiigyek, rekviralasok, Szentendre elelmezesenek megszervezese, segelyek szetosztasa, a munkanelkiiliseg kezelese stb.) objektive meghatarozott novekedeset hozta magaval. Ennek termeszetes kovetkezmenye pedig az iigyintezo munkaero letszamanak boviilese volt.
A fent vazolt helyzet (es meg nehany kisebb-nagyobb fajsiilyu eset, pi. a tiszt-viselok liti szamlajanak horribilis osszege; a varosi nyomtatvanyok nem
indo-kolt mennyisegben valo beszerzese; a varos villanyvilagitasara keszitett terv honorariumanak kesedelmes - perkoltseggel es kamatokkal terhelt - kifizetese;
a varosi szamadasok elkeszitesenek hanyagolasa; az adobehajtasok akadozasa) oda vezetett, hogy az 1918. november 17-en, a varoshaza udvaran megtartott nepgyulesen, a neptanacs tagjainak megvalasztasaval egy idoben bizal-matlansagot szavaztak a varos addigi vezetoi - nevezetesen dr. Antolik Arnold polgarmester. Heller Antal rendorkapitany, Magdics Istvan szamvevo - ellen, akiket elobb „szabadsdgoltak", majd megvontak toliik minden addigi illet-menyiiket.
A Tanacskoztarsasag bukasa utan rovid ideig Starzsinszky Laszlo (volt fojegy-z6, majd Antolikek felfiiggesztese utan helyettes polgarmester) lesz a varos pol-garmestere, de 1919. augusztus 11-en a „szabadsdgolt" Antolik Arnold visszater Szentendrere es elfoglalja hivatalat.
1922-es lekoszoneseeig a funkciojabol eredo mindennapos feladatokat latja el.
Mar ebben az idoszakban - kepzomuveszeti tanulmanyainak reminiszcencia-jakent - szorgalmazza a nagybanyai festok Szentendren valo letelepedeset.
A z 1922-es valasztasok utan, noha - hivatalanal fogva - illeszkedik a kor-szellem baloldal-ellenessegebe, az akkori hatalom nem tart igenyt a volt pol-garmester tovabbi „k6zszolgalatara". Igy Antolik Arnold elvallalja a Buda-videki Villamossagi Rt. iigyvezeto igazgatoi allasat. Ebben az idoszakban valo-sul meg Szentendre es videkenek villamosenergia-ellatasa.
1928-ban a Budapesti Villamosipari Troszt Rt. megvasarolja a kisvallalatot, es Antolik Arnoldnak vegkielegitessel felmondanak. A volt polgarmester a Pis-manyban vasarolt parlagfoldeken piszketermesztesbe kezd, de ertekesitesi gondok miatt kesobb after a gyiimolcsfak telepitesere. Vegiil is arra a konkliizi-ora jut, hogy Szentendre eghajlati es talajviszonyai leginkabb a szolotermesz-tesnek kedveznek.
A tiz eve besziintetett kozszerepleset 1932-ben folytatja, amikor is egyik iigyved baratja mellett „korteskedik", sikerteleniil. Ekkor irja es jelenteti meg sajat koltsegen a Mi volt Szentendre es mi lehetne cimii „vdrospolitikai celkitiizes-kiserletet". A program jo nehany pontja ma is iizenetertekkel bir, iijboli kiadasa - helytorteneti erteken kiviil - ezert is aktualis lenne.
A kovetkezo evek helyi partpolitikai csatarozasokkal telnek, melyekben Antolik Arnold is tevekenyen reszt vesz. Olyannyira, hogy az 1935-ben mega-lakult „munkat, beket es tarsadalmi fellendiilest" igero Varosi Gazdasagi Part vezeteset is elvallalja. A part, az ugyanezen ev majusaban megtartott polgar-mester-valasztason dr. Dezsofi Ferencet, az akkori aljegyzot tamogatja. A kep-viselo-testiilet ezzel szemben a Fiiggetlen Polgari part szineiben indulo Petho Janost valasztja a tisztsegre.
A z lij polgarmester konszolidalni tudja Szentendren a tarsadalmi-politikai eletet, a csatarozasoknak bealkonyul. Antolik Arnold vegkepp felhagy kozeleti szereplesevel, es visszavonul gyiimolcsosehez.
A „vissza a termeszethez" elv alapjan szervezi meg a tovabbiakban csaladja es sajat maga eletet. Tamogatja a kohegyi turistahaz megepiteset; tevekenyen
reszt vesz a szentendrei hegykozseg letrehozasaban. Olvas a vegetarianizmus-rol, es ennek eredmenyekent megjelenteti az Eletreform cimu lapot. A z lijsag a Kohegyen megalakult „bubdni kolonia" utopisztikus, bicserdizmushoz kozelito egeszsegiigyi, ideologiai tanait hirdeti.
A I I . vilaghaboru utan, addigi tarsadalmi-politikai tevekenysegeert a hata-lom meghurcolja, birosag ele allitja; hazat elveszik, nyomorusagos sziikseg-lakasban tengodik. Mindezek ellenere, 1960-ban bekovetkezett halaiaig hii maradt Szentendrehez es voltaire-ianus nezeteihez, eletelvehez: „muveU kert-jet"... Sirja Szentendren, egykori villajuk kertjeben, a Cseresznyes lit 13. sz.
alatt van.
Szentendrei Polgar, 1994. december
SIN EDIT
Oreg tornyok toveben Szaz eve sziiletett dr. Dezsofi Ferenc
Joviahs, kedves oregiir volt, amikor 1973-ban megismertem. Gyakran bejart a miizeumba, sokat meselt a regi Szentendrerol, fotokat, lijsagcikkeket hozott megmutatni, aztan a miizeumnak ajandekozni. Elmeny volt belehallgatni a joizii beszelgetesekbe, amiket az udvaron teblabolo idos teremorokkel folyta-tott. 1974-ben ajandekozta a miizeumnak Oreg tornyok toveben cimu kezi-ratos regenyet. 1950-ben - elete legvalsagosabb eveben irta. Varosa regi het-koznapjait, emlekezetes esemenyeit, nevezetes lakoit idezte meg - hozzajuk menekiilt, beloliik meritett erot az 50-es evek elviselesehez. A k i ma kepet akar kapni a szazadfordulo korabeli Szentendrerol, nem keriilheti meg ennek a keziratnak az elolvasasat. Irastudo nalanal jobban alig ismerte Szentendret, csaknem egesz eletet itt toltotte az oreg tornyok toveben - meg ha sziiletese es halala keltezeseben Budapest szerepel is.
A millennium eveben, 1896. december 9-en sziiletett. Kisgyermekkora sem volt mindennapi: sikeres gyermekszinesz volt, meg Blaha Lujzaval is fellepett a Nepszinhazban. Kinove a gyermekszerepekbol jogot tanult, vegigjarta a szentendrei varoshaza hivatalnoki lepcsofokait. A 30-as evekben 6 volt a helyi amator szinjatszas egyik szervezoje, tobb szlndarabjat bemutattak, ezekben 6 maga is fellepett. „Magas, elegans ur" - Irta rola a Magyarorszag 1931. szep-tember 1-ji szama. Igaz, nem mint Szentendre snajdig bonvivanja keriilt be neve az orszagos lapokba, hanem mint Sipocz Jeno budapesti polgarmester titokban rendezett, kesobb nagy politikai vihart kavart hazassagkotese egyik taniija.
A z 1934-35-os hirhedt szentendrei polgarmesterbotranyok idejen ketszer is fellepett polgarmesterjeloltkent, de mindket esetben alulmaradt az etikusnak eppen nem nevezheto kiizdelemben. A tobbsegeben romai katolikus lakossagii Szentendre nem valaszthat reformatus polgarmestert, fokent olyat nem, akinek szerb felesege van, hangzottak ellene - egyebek mellett - az ellenpart ervei.
1937-ben kozigazgatasi tanacsnok, kesobb fojegyzo lett. Fojegyzokent erte a varos tortenetenek talan legsulyosabb korszaka. 1944 karacsonyan elmenekiilt a nyilas varosvezetoseg, es megerkeztek a szovjet katonak. Dezsofi a helyen maradt hivatalnoki kar rangidosekent a Polgarmesteri Hivatal elere allt.
A z 1945-47-es hivatalos jelentesekbol es mas leveltari iratokbol ismerjiik ennek a kegyetleniil veszelyes, zurzavaros harom evnek a tortenetet. A pol-garmesternek teljesen egyediil kellett felelosseget vallalnia minden egyes don-teseert, es minden egyes alkalommal jol kellett dontenie: egy varos lete forgott kockan. A haboriis evekben nem miikodott a szentendrei kepviselo-testiilet, Budapest ostroma alatt sem a megjei eloljarosaggal, sem a kornyezo falvakkal nem lehetett kapcsolatot tartani. Igy kellett megszervezni a varos kozellatasat szinte a semmibol (kezdetben napi 10 dkg kenyer, heti 20 dkg hiis - altalaban lohiis -, havi 5 dkg zsir es 10 dkg margarin volt a fejadag).
Ebben a letbizonytalansagban kellett helyreallitani a kozbiztonsagot, borotvaelen kellett tancolni ahhoz, hogy a lehetosegekhez merten a lakossag erdeke is ervenyesiiljon, es az idetelepitett szovjet varosparancsnoksag harag-jat se vonja magara Szentendre. „De sok vodkdt meg kellett akkor innom Sztdlin egeszsegere, hogy megusszuk a mdlenkij robotot!" - iitotte el trefaval az 1945-48 kozti evek tortenetet. A z akkori jegyzokonyvek, sziikszavii polgarmesteri hatarozatok viszont joval tobbrol taniiskodnak. A r r o l , hogy a nagy tortenel-m i katakliztortenel-mak idejen istortenel-merszik tortenel-meg igazan az etortenel-mber: tekintelyes vezere-gyenisegek zsugorodhatnak llyenkor torpekke, szereny, koznapi emberek magasztosulhatnak hosokke. Dezsofi Ferenc az utobbiakhoz allt kozel, noha m i sem allt tavolabb tole a hosi pozoknal. Helytallt, amig helytallhatott 6n-kent vallalt posztjan, s ferfiasan viselte sorsat, amikor 1948-ban felreallitottak.
A z 1952. marcius 15-i szentendrei tanacsiiles jegyzokonyve mar kozellen-segkent tarja szamon:
„Kemenyebben kell fellepniink a dolgozo nep ellensegeivel szemben, akik mindenkep-pen azt akarjak meggatolni, hogy orszdgunk fejlodjon es a dolgozo nep hatalma meg-szildrduljon. Ilyenek pi. ... [a felsorolt negyvenharom nev kozott szerepel Dezsofi Ferenc neve is]. Ezek magatartdsdt figyelemmel kell kiserniink es le kell leplezniink oket, amikor szocialista epitesiinket es bekenket akarjdk meggdtolni."
Igy aztan nem rajta miilt, hogy 1947-es nyilatkozata megvalosulasaert mar nem sokat tehetett. „Igerem, hogy az emlekek vdrosdt a demokratikus Magyarorszag egyik legvirdgzobb turisztikai-, iidiild- sportvdrosdvd fejlesztjiik."
Adozzunk kegyelettel emlekenek december 9-en, sziiletesenek 100. evfor-dulojan sirjanal, a szentendrei gorogkeleti temetoben.
Szentendrei Hirlap, 1996/25
SCHLEININGER TAMAS