A Szentendrei Varosfejleszto Egyesiilet sokretu terveiben szerepelt a varos saros utcainak burkolasara alkalmas ko kitermelesenek szorgalmazasa es a ko feldol-gozasa, eladasa. A munkalatok megkezdesehez sziikseges muszaki felmerest is elvegeztek, mindossze a beruhazas varhato penziigyi koltsegeinek ismerteteset hianyolom.
A Szentendrei Varosfejleszto Egyesiilet a domor-kapui kobanya hasznosltasa targyaban 20/1913 szam alatt oktober 6-an levelet Irt Szentendre N . T. varos Te-kintetes Tanacsanak:
„Alapszabdlyaink 2. paragrafusdnak szellemebol folyolag munkatervezetunk egyik pontja, vagyis kobdnydink termekeinek jdvedelmezobb hasznositdsa tdrgydban van sze-rencsenk az aldbbi javaslatunkat megfontoldsra a Tekintetes Tandcs ele terjeszteni. Kdzse-giink hatdrdnak a nyugati reszeben, az ugynevezett »Ddmdrkapu« szakaszon nagy erte-kU kobdnya lenne nyithato. Ennek teriilete gyandnt a kiilso szemiigyrevetel alapjdn a Csikdvdr-Kolevka-hegyszakasznak szentendrei hatdrdba ereszkedo - a Tresnavoda-drok-Bucsina-patak es kdzsegUnk hatdra kozott elteriilo -, kb. 250 k. hold terjedelmii, eszak-keleti Idba jeldlheto meg. Ezen bdnya anyaga ugy Idtszik, kvarcos trachit. Igen kemeny oskozet, melynek a terszinten fekvo hatalmas tomegU darabjai s ezek szelei is mutatjdk, hogy osidok ota ellendllottak az erozio rombolo hatdsdnak. Amibol kdvetkeztetheto, hogy e kozet jdrdako gyandnt is, macaddm ut epitesehez pedig feltetlenUl elso'rendu anyagul szolgdlhat. Erre valo tekintettel ezen terUletnek kobdnya gyandnt valo ertekesitese irdnt tegye meg a Tekintetes Tandcs a kezdemenyezolepeseket, es pedig minel elobb, mert hir-lapi kdzlemenyek szerint a fovdros ilyenfele bdnyaterulet szerzesenek kerdesevel eppen mostandban foglalkozik. EgyesUletunk ez ugyben is mint minden mds, a kozjora udvds kerdesben dnzetlenUl es keszseggel dll a vdros rendelkezesere. Ehhez az egyesUlettol a helyszinen kiegeszitett adatot az aldbbiakban kozli a Tekintetes Tandccsal:
1. Mily mennyisegu kore lehet a bdnya utjdn szdmitani?
A Tresnavoda-droktol (vagyis az erdo szeletol) a Bucsina-patak menten, fel a vdros hatdrdig a kikerekitett egyenes tdvolsdg 3.700 m.
A Bucsina-patak vonaldtol delre eso terUlet kikerekitett szelessege 480 m.
A Bucsina-patak vonaldnak szintjetol az emelkedes azon vonaldig, ahol a kdzseg-hatdr az emelkedes oldaldt dtszeli, az dtlagos es kikerekitett relativ magassdg 120 m.
A terulet nagysdga 1.776.000 negyzetmeter, azaz egy egesz es hdromnegyed millid negyzetmeter.
A terUlet kdbtartalma iigy, amint most van, kb. 106 millid kdbmeter, azon meg-jegyzessel, hogy e szdmitds szerint a bdnya szintje nem sUllyed a patak szintjenel
lejjebb.
2. Milyen tdvolsdgban fekszik a bdnya a Dundtdl s a vasuti dllomdstdl?
Kdtelpdlya szdmdra legvonalban a bdnydszhatd terulet kezdetetol 6 km-re.
Iparvdgdny szdmdra nagyban a Bucsina vdlgyenek menten 7-8 km-re.
Izbeg es a vdros elkerulesevel a Smerddn-Bubdn-szakaszon dt valamivel rovidebb, de valoszinuleg drdgdbb vonalon.
A kobdnya szintjenek tengerfeletti magassdga a bdnyateriilet kozepen 300 m.
A Smerddn gerincvonulatdnak legmagasabb pontja 263 m, a tobbi pont mind mely ebb, egesz a Duna vdlgyeig, mely a vdros deli reszenel 106 m.
Nagy Ldszld, Abrdnyi Emil A hatvankilenc eves, dunabogdanyi szarmazasii Balogh Ignacot - a volt domor-kapui kobanya dolgozojat - kerem, hogy beszeljen a banyarol.
- A banyaban a beiizemeles, a kokitermeles az 1920-as evekben kezdodott. A z en idomben a Kecskes Rt. iizemeltette a banyat, es Adorjan Gyorgy fomernokre is emlekszem. A z allamositas elott Cserjes nevezetu volt az igazgato, majd az allamositaskor Petroczi acsmester vette at a banya vezeteset. A z iij igazgato Cserjest - gyermekeire, csaladjara valo tekintettel - tovabb alkalmazta mint banyamestert.
A Rakosi-rendszerben k i lett rabolva a banya, sok meddo keletkezett, fel kel-lett volna lijitani, de nem koltottek ra. Aztan 1960-ban megszunt a kokiterme-les. A csilleket leszereltek az emberek, a vasuti sineket elszallitottak a meg iize-melo banyakba, vagy elhordtak epitkezeshez, athidalonak ajtok, ablakok fole.
A ma meg meglevo epiiletekrol (lakasokrol) es a termelesrol az alabbiakat sikeriilt megtudnom.
- A domor-kapui banyaszat beindulasaval egyidejuleg Zauer Janos vallal-kozasaban lakoepiiletek, gazdasagi epiiletek keriiltek kialakitasra. A felepiilt barakkokban szallasoltak el a munkasokat, a Dunabogdanybol, Ipolytolgyes-rol jott kofaragokat. A munkasok csak hetvegen mentek haza. A szomszedos kozsegekben keves ketkezi munkas volt, meg kevesebb a kofarago, ezert kel-lett gondoskodni a tavolabbrol erkezok elhelyezeserol. A vezetoseg a szalla-sokon az itt elok szorakoztatasara is gondolt. A kialakitott miivelodesi hazban a banyaszokbol verbuvalodott fiivoszenekar jatszott, gyakorolt. Majalisokkal, junialisokkal tettek bensosegesebbe, otthonosabba az iinnepeket. A banya-mester, Sturm Ignac lakott az egyik epiiletben, Szekely Gezat a masik epiilet-ben szallasoltak el. 1948-ban meg fegyencek is dolgoztak a banyaban, a banya vezetese az 6 elhelyezesiiket is biztositotta. A rabok nem biinozok voltak, csu-pan nem tudtak igazolni, hogy van munkahelyiik, vagy politikai okbol szorul-tak k i egyeb munkahelyekrol.
A 40-es evek vegen a munkasok jobb szocialis ellatasara a regi kovacsmvi-hely elott fiirdo es oltozo epiilt. A kovacsmiikovacsmvi-hely vegeben ket levegokompresz-szort helyeztek el. Itt dolgozott Melicher Imre. Rajta kiviil Stiegler Janos, Stieg-ler Pubi - aki teherautoval jart -, Verner Jozsef, Elsik Jeno, Sturm Ferenc - aki acs es komuves is volt , Petrovics Vazul vonalor, Benkovits Janos es Elsik K a -roly nevere emlekszik a szinten itt dolgozo Balogh Ignac.
Latogatasunkkor bekes a taj. A mindossze lepteink kopogasat es a tiicskok ciripeleset eszlelo csendben nehez elkepzelni a kofejtes fiilserto robbanasat, a
leziidulo szikladarabok diiborgeset, a csillek kerekeinek surlodo gordiileset a Domor-kapunal.
A kokitermelest, a robbantast komoly kesziilodes elozte meg. Paxittal rob-bantottak a fejtett kovet. A meg ma is lathato betonepiiletben taroltak a paxitot.
K i v i i l , az eloterben egy kis hely volt, ahol a gyutacsot helyeztek el. Alkalman-kent otven mazsa paxitot is felhalmoztak a loszerraktarban. Akkoriban, a 40-es evek vegen nem kellett felni, hogy valaki hozzanyiil es eltulajdonltja.
A robbantas elokeszltesere csillagfiiroval (kozepen lyukas) lyukat furtak a sziklaba kb. tiz meter melyre, evekkel kesobb mar vidiaval vegeztek ezt a muveletet. Majd kovetkezett a „kamraegetes", 5 dkg-nal kezdtek adagolni a paxitot, majd 6t-tiz mazsa is belefert a megnovelt lyukba. A faragott konek valot puskaporral robbantottak, ami nem vitte iigy szet a kovet. Egy barlang-szerii kepzodmenyrol Balogh ur elmondta, hogy tobb ilyen 6t-tlz meteres jara-tot alakijara-tottak k i , egyenesen a hegyoldalba, majd elagaztak, megraktak loszer-rel, aztan beliil is, kiviil is lefalaztak az ugynevezett kavernat, es gyujtozsinor-ral berobbantottak. Elofordult, hogy a sziklafalnal alulrol es feliilrol is banyasz-tak. Ket banya volt.
A robbantas utan a ramolas, lepucolas kovetkezett. A munkasok kotelet kotot-tek a hegyteton levo fahoz, majd a kotelet a derekukra kotot-tekerkotot-tek, es iigy ereszkedtek le a sziklan. Keziikben egy vaspajszerral gorgettek le a kovet.
Ritkan fordult elo baleset. A sziklafigyelok a ko megindulasa elott kiaba-lassal jeleztek, hogy: - O m l i k a ko! - Eloszor a homok valt siiriibbe, majd mindig nagyobb kavics jelentkezett, aztan hasadek keletkezett, es vegiil el-indult a ko.
Kiepitettek a siklot, azon ment le a csille a kovel. Ket sinpar keriilt kialakitas-ra. A tele csille felhiizta az iires csillet. A csillek fel kobmeter kovel haladtak.
A meddot nem lehetett felhasznalni, ez fold es puha ko volt. A z andezitkobol ziizalekot, kiskockat, szegelykovet termeltek, faragtak a mesteremberek egy rovid nyelii vajatos elu kalapaccsal, a maclival. A kofaragok spiccvassal hasitot-tak a kovet kiskockanak. Foldek, szantok folott kotelpalyan haladhasitot-tak a csillek a Koziizo utcaig, ahol a kovet tortek es vagonokba raktak.
A regi munkateriileten az elhagyott hasadekokba, jaratokba betelepiiltek a hollok. A kihasitott hegyoldalt itt-ott benotte a zold novenyzet. A z idojaras (fagy, olvadas) hatasara omlasok keletkeztek. A szel es telen az agakra telepe-dett fagy siilya is megcsonkitott nehany fat. A z esozesek utan megarado patak koveket gorgetett a partra. A haboru elott zsilipeket es vizeseseket alakitottak ki a szakemberek. Ezek nyomai helyenkent meg fellelhetok. A z erdei utak kiepi-tesehez is felhasznaltak a kitermelt kovet. Peldaul a Lajos-forrasehoz, ahol a sor-gyaros Dreher epitette fel kastelyat, amibol mara egy allagaban leromlott turis-tahaz maradt.
Regen, meg a Lajos-forras einevezes elott, „j6vizii forraskent" emlegettek e videket a kirandulok.
Uj Szentendrei Hirlap, 2001/20-21
TOTH ANTAL