Mar tizenot eve (ebbol tiz eve, mint miiemleki bizottsagi tag) figyelem Szent-endre varos esztetikai „fejl6deset".
A z ketsegtelen, hogy a varos nagy beruhazasokkal fejlodott, de varosren-dezesi es varosesztetikai szempontbol meg alig biiszkelkedhetiink, sot. Egy milemleki iilesen, iigy tiz evvel ezelott egy vezeto allasii miiemleki szakember azzal zarta le a vitat, hogy egy varos tovabbepitese, fejlodese folyaman egy-egy bekat le kell nyelni. De mintha mar kicsit sok volna a beka.
Kezdjiik az elejen. Vagy tizenot evvel ezelott a Duna-parti korvecevel kez-dodott. Szimbolumnak jo, de kezdetnek rossz volt egy gyonyoru teret vecevel fokuszolni es ketteosztani. Ezt kovetoen elkesziilt az elso egyemeletes, tizenket lakasos epiilet a Rev utcanal: ronda haz, es mind a Voroshadsereg utca, mind a Duna-part fele tiizfallal fordul. Tobbszor javasoltuk a tuzfal takarasat magas novesu fakkal. A z eredmeny: jegenyesorokat iiltettek az igen szep szamarhe-gyi panorama ele, egeszen a tiizfalig! Csak a tuzfal maradt takaras nelkiil.
Folytassuk a Ferenczy Muzeummal. Funkcionalis hibaitol eltekintve, varos-kepi megjelenese is rossz. Gorog utcai homlokzata formailag eliit a regi epiiletek-tol, merete is nyomaszto.
A Biikkos-parti lij orvosi rendelo tetokialakitasa igazodik ugyan a szentendrei tetoritmusokhoz, de az epiilet tobbi resze: az angol varkastelyok stilusabol atvett, bastyaszerii lezaras, a tampilleres falkikepzes, valamint a natiir teglafal idegen hatasii. Hasonloan hat az lij patika epiilete is, amely firenzei tetokikep-zesevel, parkanymagassagban huzodo, egy meter szeles betoncslkjaval, patak-kobol rakott keritesevel szinten idegen ebben a varosban.
Elerkeztiink az lij Megyei Miivelodesi Kozpont epiiletehez. Kiilso megje-lenese szerint lehet nyiiltenyeszet, vagy allattani kutatointezet, vagy valami-lyen kisiizem. Pedig ennek az epiiletnek sugallnia kellene, hogy benne emel-kedett szellemi tevekenyseg folyik, es a kozosseg minden tagjanak szamara fontos helyrol van szo (mint regen a templom). Sejteni sem lehet, hogy ebben az epiiletben van az elmiilt harminc ev egyik legjelentosebb kepzomuveszeti alkotasa, Barcsay Jeno tizenegy meteres mozaikja. Ebben az esetben a terv jo volt, az epitmeny az orszag egyik legszebb miivelodesi haza lehetett volna.
Miert nem lett? Mert - kifiirkeszhetetlen okok miatt - a bejaratnal levo regi epiiletet, amelyet a tervezo az lij reszhez komponalt, lebontottak.
A muvelodesi haz igy nyomorek lett es ertelmetlen. A regi 8 x 8 meteres -kis epiilet barokkos homlokzataval es feherre meszelt, vakolt falaival igen szep kontrasztot jelentett volna. Ez lett volna az epiilet fokuszpontja, emellett egy helyiseggel novelte volna az amiigy is szuk miivelodesi hazat. Ezt a bekat a varosnak mar nem volna szabad lenyelnie, azert sem, mert az eredeti elkepze-les a pontos tervdokumentacio alapjan barmikor rekonstrualhato.
A szentendrei bevasarlokozpont „tornyat" tiltakozasunk ellenere epitettek fel, esztetikai okokra hivatkozva. Fokuszpontnak szantak, mondvan, hogy jol jon egy fiiggoleges az elfekvo epiilethez. Kozelrol nyomaszto, messzirol egy nagy, sima, szogletes kalyhacso (modulrendszere nines). Mindez egy millioert.
Nem emlitettem meg az lij epiiletek soraban a legnagyobb varoskepi rom-bolast jelento, ketemeletes Duna-parti lakohazat. A del felol gepkocsin vagy hajon a varosba erkezoknek kiemelkedo elmenye volt az a panorama, amit ez az ormotlan epiilet most teljesen eltakar. De nem jobb a helyzet eszakon sem:
a Teatrum etterem nem odaillo epiilete takarja a Szamarhegy es a templom-tornyok latvanyat. Nyugat felol erintetlen volt mostanaig a varospanorama (Fenyes Adolf hires kepe innen kesziilt), de mar folyamatban van ennek tonkretetele is. Eloszor az lij koriittal szeltek at, balszerencsesen.
A z epiiletekhez tartozik az litburkolat is. Miiemleki kornyezetbe a regi, kopott burkoloanyag a javasolt. Minel regebbi, annal jobb. A patakko vala-mikor Szentendre egyetlen litburkolo anyaga volt. A mai napig nem sikeriilt egy kis setaloutcaban sem bemutatni ezt az igen szep litburkolasi modot.
Idetartozik a Biikkos-patak rendezese is. Folosleges penzkidobas. Egy elo patakbol betonvalyii lett, mellette nyirhato gyeppel. A z t , hogy vadvirag, mar evtizedek ota nem hallom. A patak partja tavasztol oszig tele volt viraggal.
koztiik nem egy novenyritkasag, a vizben halak, bekak, rakok es sok-sok mas apro eloleny. A patak es medre a Dunatol Izbegig ket kilometer hosszan oriasi jatszoter volt, ahol gyerekek gatakat epitettek, fiirodtek meg nehany evvel ezelott is, vizimalmokat, hajokat csinaltak, biivohelyeket epitettek, tehat a leg-korszerilbb, mobilizalhato jatszoter volt, ingyen, a varos kozepen.
A fajo pontok kozott emlithetnem meg a kalvaria ele epitett transzformator-hazat, vagy a regi miivesztelepet, amelynek atepltese altal kultiirtorteneti jelen-tosegil objektummal lett szegenyebb Szentendre, nem beszelve arrol, hogy a kert es az epiiletek egyiittes hatasa messze feliilmiilta a malt.
Vegiil nehany szot az lij koriitrol is. A z t hiszem, igy nem szabad utat at-vezetni egy varoson. Hibatlan maradt volna egy gyonyoru varospanorama es nem robbantotta volna szet az lit egy siiriin lakott varosresz szerkezetet.
Sajnos a hiba sok, tobb mint amennyit felsoroltam. A varos nem tud kialakl-tani egy szakmailag jol felkesziilt, Szentendret erto, apro reszletekre is erze-keny gardat, amellyel egyiitt, tarsadalmi osszefogassal, a varos iigyeit nem eltitkolva, a kozos iigyeket valoban kozos iiggye teve lehetne melton meg-orizni, folytatni Szentendret. Szentendre ugyanis csak egy van!
Elet es Irodalom, 1976. december 4.
TOROK KATALIN
Ezt a varost meg kellene menten!
Beszelgetes Deim Pal Kossuth-dijas festomuvesszel
D e i m Pal nemcsak festokent ismert es szamon tartott szemelyiseg sztikebb patriajaban, hanem olyan varosvedokent is, aki igyekszik ebren tartani a hely szellemet, aki a legaprobb reszletektol a varospolitikai kerdesekig bezarolag szokimondo biralataival folyton-folyvast megpiszkalja a lokalpatriotizmus parazsat, ha kell masok helyett is, hogy meg ne sziinjon egni.
- Tobb mint fel evszdzadra nyulik vissza vdrosvedo tevekenysegenek kezdete. Az otvenes evek kozepen jdrunk, amikor Horler Miklds anyagot gyUft keszUld Szentendre-kdny-vehez. Vdrosi setdin Deim Pdl is kiserdje, aki sokat tanult Horlertdl.
Jartuk a varost, megmutatta az aprobb reszleteket is, mindazt, ami ertek. A k -kor nem volt vedett a varos, most meg mar mindegy, hogy vedett vagy sem, romboljak szet.
Biztos vannak, akik meg emlekeznek Sziraki Ferire. PoHtikai tiszt volt itt a laktanyaban, ahol en mint civil rajzolo dolgoztam. '56-ban „nem viselkedett tiil
rendesen", es kiriigtak. A z t mondtak, nem kiildik bortonbe, hanem Szentend-rere teszik polgarmesternek. Amikor Szentendren is megalakult a miiemleki albizottsag, meghivott engem is, es biztatott, hogy szolaljak fel. Abban az idoben minden vasarnap delelott volt egy osszejovetel, amin reszt vett a pol-garmester, a foepitesz, a penziigyesek stb. A lakossag pedig kerdezhetett, amit akart. Egyszer felszolaltam, de utana azt mondta: jo, hogy hozzaszoltal, de nem egeszen erre gondoltam. Igy kezdodott. Aztan egyre jobban belelendiiltem, egyesek szerint szemtelen lettem. De hat gondoltam, ezt a varost meg kellene menteni.
1978ban a foteri hazak szi'nesre festeset Balogh Lacival (Balogh Laszlo festomiivesz -T. K.) kozosen tervezhettek meg. A helyi legenddrium ugy orzi ezt a tortenetet, hogy akkoriban nem leven szdmitdgepes szinkeveres, Deim Pdl es Balogh Ldszld Szentendre fdteren vddrdkben kevertek a festeket, es prdbdltdk ki a falon. Ezt a lehetoseget sikernek
kdnyveli el?
- A z is csak felsiker volt, mert meg lehetett ugyan tervezni a szineket a papiron, de igazabol felfestve lehet latni, hogy mit kene meg korrigalni. Korrigalasra mar nem keriilt sor (talan egy kivetellel), es folytatasa sem lett a dolognak.
A z ablakok, az is egy oriasi tortenet. A z t irta az egyik epitesz, hogy nem kell ismetelni, atvenni a meglevo ablakokat, eleg, ha csak az iiveg negyzetmeteret veszik figyelembe. Magat az ablakot lehet barhova tenni, osztas nelkiil is. Mii-emleki teriileten osztas nelkiili ablak! Ez olyan, mintha kinyomnam valakinek a szemet, es utana azt mondanam: de jokepii lettel! A nagy oregek utan mar szornyii utanpotlas volt a muemlekeseknel.
- A hetvenes evek a vdros arculatdnak dtalakuldsa szempontjdbdl szdrnyii evtized volt, akkor epiilt a 11-es ut, a nagyposta, a muzeum uj szdrnya, a megyei miivelodesi kdzpont es kdnyvtdr, a legtdbb lakotelep, akkor epiilt dt a regi muvesztelep, hogy csak a legjelen-tosebb epitkezeseket emlitsem.
- Vagy a patakmeder kibetonozasa. Nagy cirkusz lett belole, tiltakoztunk elle-ne. Egeszen Izbegig meg akartak csinalni. Annyit sikeriilt elerni, hogy Balogh Laciektol mar nem csinaltak meg. Akkor meg volt a patakban legalabb tizfele hal, bekak, siklok, szoval egy termeszetes elohely es kivalo jatszohely volt. Ezt hivjak ma interaktiv jatszoternek.
Ha mar a termeszetnel tartunk, nagyon ellenzem, hogy a varos a sajat pen-zen ennyi viragot iiltet, evente koltenek ra vagy hiisz milliot, tobbszor lecse-relik a meregdraga palantakat. Regen csak a polgarmesteri hivatal ablakaba vett viragot a varos. A lakossagot lijra ra kell venni, hogy a hazak ablakaiba, a kapuk ele, az iizletek, ettermek ele tegyenek k i viragot.
- Regen a kdzteruletekre nem iiltettek virdgot?
- Nem. De ezek a mostaniak nem is illenek oda. Muskatii, leander es petunia.
Ezeknek v a n itt hagyomanya. Egyszer veletleniil petuniat iiltettek a korzon a setanyra. Elszorta a magjat es a kovetkezo evben a kovek koziil mindenhol az nott ki. Viragzott, csodalatos volt. Kigyomlaltak az utolso szalig.
- A Szentendre es Videkeben 1991-92-ben megjelent, Seta a vdrosban cimu cikksoro-zatnak, amit Mdte Gyorgy a varosvedok kiskdtejdnak nevez egyik irdsdban, lett valami foganatja?
- Igen, lett, dafke mast csinaltak, csinalnak. A mai epiteszet itt Szentendren katyvasz epiteszet. Azert katyvasz, mert az epiteszek kiilfoldrol atveszik, haza-hozzak az ottani poenokat. Muemleki poenok is vannak koztiik. Onnan ide lehet hozni, de ami itt volt, azt meg veletleniil sem szabad iijra alkalmazni.
Nem ertem ezt a gondolkodast.
- A „Szentendre csak egy van" szlogenne vdlt cikkcim alatt tulajdonkeppen mire akar-ta felhivni a figyelmet? Mire szamitott, mi fog tortenni ezutdn?
- Semmire, csak egyszeruen k i kellett mondanom azt, amiben szaz szazalekig hiszek: hogy nem jol csinaljak. Peldaul tizenot eve dolgozunk azon, hogy a Malombol a szentendrei festeszet miizeuma legyen. Hat nem lesz! (Ugy nez ki!?) Palyazatot irtak k i , nemsokara mar epitik az lij, megyei miizeumot.
- A ketto nem zarja ki egymast.
- A varos se akarja, hogy a Malombol miizeum legyen. A z nem igaz, amit leir-tak egyes vezetok, hogy azt se tudjuk, merre v a n az arra. Elso perctol kezdve tudtuk, mit akarunk csinalni. A penzt mi lobbiztuk k i Torba Nandin keresztiil, aki a miniszteriumban dolgozott akkor. Amikor meghallotta, mit terveziink, azt mondta, tudna segiteni, adjunk be egy palyazatot. A z akkori polgarmester nem akarta alairni, hogy vallaljuk az onreszt. M i alairtuk. Persze sejtettiik, hogy nem fogjuk tudni teljesiteni, de gondoltuk, majd csak tortenik valami.
Kaptunk 90 milliot, akkor ez eleg jo penz volt. A varosnak 60 milliot kellett volna ket ev alatt hozzatenni, de nem szavaztak meg harom evig. A z inflacio miatt vagy 25 milliot vesztettiink. Amikor a miniszterium visszakerte a penzt, gyorsan megszavazta a testiilet. Igy indult be a Malom feliijitasa.
Igen am, de amikor mar kesz lett, berontottak a helyfoglalok, elsosorban a szinhaz, hogy milyen izgalmas terek vannak itt stb. Probaltunk tiltakozni, azt mondtak, ha ezt nem fogadjuk el, akkor be kell zarni a Malmot. Hiilye fejjel azt mondtuk, jo, hat akkor legyen Teatrum. Megigertek, hogy a penziigyeket intezmenyenkent kiilon kezelik. Kideriilt, hogy ez nem igaz. Amikor erdek-lodtiink, azt mondtak: m i koziink hozza? Csellel kellett megtudnunk, hogy mi-lyen a koltsegvetes. Csupa sumak dolog, nem lathattunk tisztan, es kiilonben is, a varosvezetes mast akart.
Persze mi is kovettiirik el hibakat, csomo dologhoz nem ertiink eleg jol, nem vagyunk eleg ramenosek. Csak tarsadalmi munkaban ezt nem lehet csinalni.
A Malom legyen onallo intezmeny a kepzomuveszet szamara, de kiilon igaz-gatoval. Bucsiizoul a mostani igazgato meg azt irta, hogy a Teatrumot vigyiik ki lijra a Fo terre, de a Malom nagyon jo lenne a fiatalok kiserleti szinhazanak.
llyentol felmegy az agyvizem, meg a tobbieknek is.
A Malom a szentendrei muveszet miizeumanak kesziil, ennel alkalmasabb epiilet nincsen, persze javitani kell rajta, de azt se akarjak. Peldaul ha az ere-deti tervek szerint epitik meg a hatralevo reszt, az udvar szelessege tizen-harom meterre csokkenne. Hogy nez az ki? A masik oldalon is kilenc meter magas fal emelkedne, olyan lenne, mint egy bortonudvar. Most barki bejon, azt mondja, de gyonyorii ez az udvar ezzel a romos epiilettel. A hangulati elembol kell kiindulni, es aztan beletenni a kivant funkciot.
Szentendre es Videke, 2006/18
TOROK KATALIN