Versenges a hatalotnert
IV. Bela 1270-ben bekovetkezett halalat kovetoen meg fel evszazadig mukodott Szentendren a veszpremi piispokseg foesperessege. E z az idoszak a kiralysag es a vilagi nagybirtokossag hatalmi kiizdelmeinek korszaka volt. V. Istvan (ur.
1270-1272), I V (Kun) Laszlo (ur. 1272-1290), valamint III. Andras (ur. 1290 -1301) regnalasa alatt az Aba, a Borsa, a Csak, a Geregye, a Gutkeled, a Koszegi es a Pel nemzetseg tagjai - hogy csak a leghiresebbeket (leghirhedtebbeket) emlit-sem - hatalmas birtokokra tettek szert. Termeszetesen a birtokokon elo lakos-saggal, a hadviselesre kotelezheto koznemesekkel es a fdldet muvelo jobbagy-saggal egyiitt. A tartomanyurak rablohadjaratokban elfoglaltak vagy elpuszti-tottak egymas birtokait es maganvarait. Mint mar korabban szo volt rola, 1276-ban Csak Peter Veszpremet is feldulta. Ket alkalommal, 1274-ben es 1280-ban meg a kiralyt, I V (Kun) Laszlot is fogsagba ejtettek.
Nem csoda hat, hogy 1283-ban Domonkos visegradi varnagy is kifosztotta a szentendrei udvarhazat. A veszpremi Erseki Leveltarban orzott oklevel szerint ezert Erzsebet kiralyne birtokelkobzassal siijtotta.
Arpad-hazi kiralyaink harom evszazados uralkodasanak utolso evtizedeiben ilyen allapotok kozepette kellett a szentendrei foespereseknek igazgatniuk nagy kiterjedesii keriiletiiket.
A foesperesek
A foesperesek a kozepkorban fontos helyet foglaltak el az egyhazi hierarchi-aban. De tevekenysegiik kihatott az egesz vilagi tarsadalomra is. Jogi
veg-zettsegiik reven korzetiikben peres iigyekben elsofokii joghatosagkent itel-keztek. Egyiittmukodtek a varmegyei ispannal es a falubirakkal, faluna-gyokkal.
Kotelessegiik volt a keriiletiikhoz tartozo plebaniakat evente legalabb egyszer meglatogatni, akar elozetes bejelentes nelkiil is. Vizsgalodasuk kiterjedt a temp-lom allapotara, felszereltsegere. H a pogany lazadok romboltak le, a falu nepe-nek kellett lijjaepiteni. H a termeszetes liton rongalodott meg, a piispokseg val-lalta az ujjaepitest.
A falu szavahiheto lakosaitol megtudakoltak, hogy a plebanos erkolcsos eletet el-e, megorzi, gyarapitja-e az egyhazi javakat, nem forditja-e esetleg sajat egye-ni hasznara.
A foesperesek ftelkeztek azok felett, akik pogany szokas szerint forrasoknal, faknal, kovek mellett aldozatot mutattak be, akik varazslassal, joslassal foglal-koztak, akik nem tartottak be a penteki bojtot, vasarnap es a parancsolt iinne-peken dolgoztak, kereskedtek vagy vadasztak, masnak a hazat megtamadtak.
A kirott biintetes: joszagvesztes, kopaszra nyiras, elzarva kenyeren es vizen valo bojtoles.
A kanoni latogatasokrol jegyzokonyvek kesziiltek, de a kozepkorbol nem maradtak fenn ilyen dokumentumok.
A z epiiletegyiittesrol, amelyben a szentendrei foesperesseg mukodott, nin-csenek irasos emlekeink. Feltetelezett helyerol, mivel a torok hodoltsag idejen elpusztult es a kesobbi korokban siirun beepitettek, a regeszeti asatasok is csak nagyon keves litmutatast adnak. Ezert az udvarhazas telepiilesrol, amely nevet temploma vedoszentjetol, Szent Andras apostoltol kapta, legfeljebb csak elkep-zeleseink lehetnek.
Kotemploma a mai plebaniatemplom helyen, a dombon allt. A varoshaza he-lyen es kornyeken allhatott az udvarhaz reszben kobol, reszben fabol epitett epiiletegyiittese. A z egyik hazban volt a foesperes es az alarendelt papi szemely-zet lakasa, az oklevel-kiallito helyiseg, az ebedlo, valamint a hazi kapolna.
Nem lehetett akarmilyen epiilet a mellette alio vendeghaz sem, amelyben ellenorzo koriitja soran kiseretevel egyiitt megszallt, neha hosszabb ideig is tartozkodott az egyhazmegye piispoke. De gondolhatunk mas magasrangii vendegekre is, mint peldaul a Fulco vegrendeletebol ismert korabbi eloke-losegekre. A z epiiletek delre nezo ablakaibol a Apor-patak jobb oldalan magasodo romai kori eroditmeny, a castrum romos, de meg alio falaira nyilt k i -latas...
A ket tekintelyes epiilet kozeleben lehettek a gazdasagi epiiletek (magtarak, istallok, kocsiszin), es a foesperesseget kozvetleniil kiszolgalo jobbagyok (cse-ledseg, szakacs, lovasz, kocsis, hirvivo, fegyveres szolgalattevok, stb.) patics-falii lakohazai. A z egesz udvarhazat foldsanc vette koriil, ami inkabb csak kerites volt, mintsem vedofal.
A foldsancon kiviil szetszortan helyezkedtek el a falu hazai. Lakoi - mivel a foesperes egyben foldesiir is volt - szinten az 6 szolganepei voltak.
Visegrdd szolgdlatdban
Mindenesetre villa Sancti Andrae, azaz Szentendre gazdag es viragzo telepiiles lehetett, amely az lij kiraly szamara is ertekesse es fontossa valt. 1301-ben az Arpadok tronjaert versengok koziil a napolyi Anjou Karoly Robert keriilt k i gyoztesen, az esztergomi ersek kirallya koronazta. I . Karoly szekhelye ekkor meg Temesvarott volt. Elorelato modon azt tervezte, hogy uralkodoi kozpontjat az orszag kozepere, Visegradra helyezi at.
Terve megvalositasanak egyik elso lepesekent 1317-ben Csak Matetol vissza-foglalta Visegrad varat, majd a kovetkezo evben egyezseget kotott a veszpremi piispokseggel a kozeli Szentendre atvetelere. (A piispokseg is jol jart, mert jelentos telepiileseket kapott cserebe. Raadasul igazolni sem tudta birtokjogat, hiszen az oklevelek a piispokseg 1276-os feldiilasakor elvesztek es csak 1342-ben keriiltek elo).
A megallapodas egyebkent azt jelentette, hogy Szent Istvan 1009-es okleve-lenek az Apor-patak melletti telepiilesre vonatkozo kitetele haromszaz ev utan ervenyet vesztette. E s azt is, hogy Szentendren megszunt a foesperesseg. A z egyhazszervezeti keriilet kozpontja Budara keriilt.
A Budan, 1318. jiinius 29-en kiallitott oklevel fennmaradt, szinten a veszpremi Erseki Leveltar orzi. Bo kivonatat az alabbiakban kozlom.
Szentendre Visegrdd fennhatosaga aid keriil
„Kdroly kirdly a veszpremi egyhdz szentendrei birtokdt, amely eddig puspoki udvarhaz volt, mivel Visegrdd kozeleben fekszik, es a vdr elldtdsa szempontjdbol nelkuldzhetetlen szdmdra, fdt szdlltto hajo- es szekervdmjdval, malmaival, szoloivel, szdntdival es egyeb tartozekaival, tovdb-bd a Kecske-sziget nevii szigetet, a vdci Szuz Mdria-monostor elotti Tana-nak nevezett dunai vizahaldszohelyet, a Rozsd-szigeten, a Vdcreve falu koriil del felol fekvo ket ekealjnyi szdntot a hozza tartozo kaszdloval - a kdptalan beleegyezesevel - dtveszi Istvdn veszpremi pilspdktol, helybeli orokos ispdntdl es kirdlynei kancelldrtdl, es Visegrdd vdrdhoz csatolja oket, es - bdrdi-nak tandcsdra - cserebe adja ertiik neki es puspdksegeben utddaibdrdi-nak a Zala megyei Nevig vol-gyeben fekvo Szent Jakab, Herend es Tagyon falvakban lako udvarnokait es mds szolgdlonepeit foldestdl es birtokostol, kdtelezve magdt, hogy a piispokseget az esetleges tdmaddkkal szemben 6es utddai megvedik, visszavonvdn a IV. Bela kirdly utdni idoben e reszben tett adomdnyokat, mivel az ilyen szolgdldnepet, akik dlldsukbol kifolydlag a kirdly napi elelmezeset tartoznak biz-tositani, az orszdg szokdsa szerint a kirdlyoknak, valamint az orszdg bdrdinak es nemeseinek a hatdrozatdbdl elidegeniteni es jogdlldsuktol elvonni nem szabad es nem is lehet; az elcserelt fdldek egyhdzi jogaira es tizedeire vonatkozoan pedig kijelenti, hogy azokat a jovdben is a veszpremi piispdkdk, foesperesek es a szentendrei egyhdz magisterei, illetve rectorai reszere tartja fenn.
Kelt Buddn, 1318. Junius 29-en."
Szentendre es Videke, 2009/45
TETTAMANTI SAROLTA