Szent Istvan 1009. evi rendelkezese utan sokaig nines adatunk arrol, hogy a veszpremi piispokseg hogyan „hasznositotta" a birtokaba keriilt telepiileseket.
Peldaul nem tudjuk, hogy az egyhazmegye mikor szervezte meg alkozpont-jait, a foesperessegeket. Istvan kiraly ugyanis az egyhazmegyek megalapltasa-val egyiittal kotelessegiikke tette a kereszteny hit elterjeszteset orszagaban.
Ehhez a foldrajzilag hatalmas kiterjedesu veszpremi egyhazmegyenek is mi-elobb letre kellett hoznia az egyhazszervezet kovetkezo lepcsofokat, a foespe-ressegeket. Ezek eloljaroi, a miivelt, kiilfoldi (nemet es italiai) egyetemeken ta-nult, az egyhazi eloirasokat jol ismero foesperesek segitettek es ellenoriztek a kozneppel kozvetleniil erintkezo falusi papok, a plebanosok munkajat.
A terites, a megkereszteles mint egyszeri aktus ugyanis csak a dolog konnyeb-bik es gyorsabkonnyeb-bik resze volt. Erre - egy evszazaddal kesobb - igy emlekezik vissza a Gellert-legenda iroja:
Gellerthez „dzonldttek a nemesek es a nemtelenek, a gazdagok es a szegenyek, azt kivdnva tole, hogy az isteni Szenthdromsdg neveben keresztelje meg oket. Ezeket ugy fogadta, mintha a sajdt fiai lennenek, asztaldhoz is meghivta oket. A kirdly allitotta
ispa-nok is sokakat odahoztak, akik aztdn Keresztelo Szent Jdnos monostordban megkeresz-telkedtek. A rengeteg nep ott dcsorgott meg a temetokert kapujdban is, magukkal hozvdn ennivalojukat, s azoknak, akik kereszteltek oket, nem volt nyugodalmuk csak ejszaka.
Roppant eroprdbdnak voltak kiteve, de Krisztus neveert, akinek dolgdban helytdllni tdrekedtek, zokszd nelkiil s szives drdmest elviseltek ezt a fdradsdgot. Azoknak pedig, akik mdr megkeresztelkedtek, a piispdk isten igejet hirdette lankadatlanul."
A z idealizalt lelrassal ellentetben a kereszteny gondolkodast es eletvitelt, az egyhaz tanitasait, a kialakulo feudalis tarsadalmi rendet a pogany magyarsag nehezen fogadta el. Bizonysag erre a ket nagyobb XI. szazadi poganylazadas.
A z elso Orseolo Peter masodik uralkodasa alatt, 1046-ban tort ki. A felkelok tobb templomot felgyujtottak es sok papot megoltek, koztiik Gellert piispokot is. Tizenot evvel kesobb, 1061-ben I . Bela Szekesfehervarra torvenynapot hir-detett. Minden falubol ket embert hivtak meg ra. (Gondolom Szentendrerol is).
Sok hivatlan, pogany erzelmui ember is osszesereglett. A keresztenyseg felsza-molasat kdveteltek a kiralytol. Bela a zendiilest harom nap mulva leverte. A tor-tentekre a XIV. szazad kozepen keletkezett Kepes Kronika igy emlekezik:
„A kirdly Hungdria-szerte kikidltdkat kUlddtt, hogy minden falubol ket-ket ekesen szdld dreget hivjanak a kirdlyi tandcsba [...] nemcsak azokjdttek Albdba a kirdlyhoz, akiket hiv-tak, hanem minden paraszt es szolga, valamint Hungdria egesz kdznepe. A kirdly, a piispdkdk es az dsszes foemberek megijedtek, hogy esetleg rdjuk tornek. A nep eldljdrdkat vdlasztott magdnak, faemelvenyeket keszitett nekik, hogy az emberek Idthassdk es hallhas-sdk oket. Az eldljdrdk kdveteket kiildtek a kirdlyhoz es a fdemberekhez mondvdn: »engedd meg, hogy atydink szokdsa szerint pogany mddra eljiink, hogy megkdvezziik a
piis-pokoket, kibelezziik a papokat, dsszetdrjiik a harangokat«. A kirdly hdromnapi haladekot kert. Ezalatt a nep eloljaroi a magas emelvenyen Uldogelve ocsmdny dalokat enekeltek a hit ellen, a nep eljenezve helyeselt. Harmadnapon a kirdly parancsdra katondk rohantak rdjuk, nehdnyukat megoltek, vezetoiket az emelvenyrol letaszitva eltiportdk, a tobbieket kemenyen megkorbdcsoltdk es nagy nehezen lecsillapttottdk a Idzaddst. Miutan Szent Istvdn kirdly Krisztus hitere teritette Hungdridt, az meg ketszer tert vissza a pogdny-sdghoz."
Tehat - velemenyem szerint - az egyhazszervezet mielobbi tovabbepiteset a X I . szazad elejen-kozepen kialakult tarsadalmi viszonyok tettek siirgetove. Meg akkor is kijelentheto ez, ha minderre nincsenek irasos bizonyltekaink.
A papsag szigorii kiralyi torvenyekkel tamogatott tevekenysege vegiil ered-menyesse valt. A X I . szazad vegere a magyarsag tulnyomo tobbsege lelkeben mar kereszteny es mindennapjaiban az egyhaz eloirasai szerint el. Szeles kor-ben elterjed Istvan kiraly, Imre herceg es Gellert piispok, valamint ket kor-bences szerzetes, Andras es Benedek kultusza. Oket, Laszlo kiraly kezdemenyezesere 1083 koriil szentte is avatjak. Ez a szentendreiek koreben is ismert lehetett.
A z okleveles adatok hianyanak tulajdonkeppen egyszeru a magyarazata.
A X I . szazad elejen-kozepen meg nagyon ritkan kesziiltek oklevelek. Feltehe-toen a foesperessegek megalakitasa sem jart okleveladassal. A kiralyi oklevelek szama is csak a X L szazad vegen Szent Laszlo es Konyves Kalman uralkodasa idejen kezd gyarapodni. A X I I . szazadban viszont mar gyakoriva valnak a k i -ralyi pecsettel ellatott maganoklevelek is.
Szent Istvan 1009. evi oklevelet kovetoen csak szazharminchet esztendo miilva, 1146-ban talalkozunk ilyen maganoklevellel - egy vegrendelettel -, amelyben eloszor ertesiiliink arrol, hogy a veszpremi piispoksegnek udvarhaza van a Duna menti Sanctus Andreasban, azaz Szentendren.
A z udvarhaz nyilvanvaloan maga a foesperesi szekhely. Alapitasi evet kisse onkenyesen 1009-nek veve megallapithato, hogy pontosan 309 evig miikodott mint egyhazmegyei korzetkozpont. 1318-ban ugyanis Szentendre a visegradi kiralyi udvar fennhatosaga ala keriilt, es Janos foesperesi Budara helyeztek.
Sanctus Andreas, vagyis Szentendre nevenek viszonylag kesei okleveles megjelenese nem egyedi eset. A veszpremi erseki leveltaros, Karlinszky Balazs es a Pest Megyei Konyvtar jovoltabol lehetosegem volt utananezni, hogy a veszpremi piispokseg egy masik foesperessegenek, Segesdnek a neve meg kesobb, egy 1193-as oklevelben fordul elo eloszor.
Egy beszedes vegrendelet
Eloszor lassuk a vegrendeletet a Magyar Kodexbol, Szovak Kornel hiteles for-ditasaban:
„Legyen ismert a szent hit minden tiszteloje elott, hogy en, Fulco vendeg, jovetelem elso idejeben az irodedki szolgdlat foglalatossdgdval Almos herceghez csatlakoztam, az o tdvozdsa utdn azonban Szerafin esztergomi erseknek, majd pedig a veszpremi egyhdz
fopapjainak, tudniillik Mdtenak es Ndndnak, Martyriusnak, Peternek es Pdlnak - Isten a tanum rd - hiven es orommel szolgdltam egeszen az dreg korig. Ebben tehdt azokrdl a dolgokrdl, melyeket a fentebb mondott atydk idejeben evildgi erdfeszitessel dsszegyiijtdt-tem - miutdn az dsszes test utjdt lelkileg fontoldra vetdsszegyiijtdt-tem, es ezen (javaim) drdn az egi javak megszerzesere tdrekedtem -, a legkdnydriiletesebb Geza kirdly kegyenek megtartdsa mellett Szent Mdrton Panndniai monostordnak felajdnlkozva ilyenkeppen rendelkeztem.
Eloszor is azt a birtokot, mely Tdton van, az udvarhazat hdrom emberrel es a haz dsszes felszerelesevel, valamint egy hat penzzel tartozd szabad emberrel, hdrom szdldt, retet szdntdfdlddel a Panndniai egyhdz Szent Mdrton (veddszentjenek) adtam dt. Ugrin ispdn monostordnak pedig, mely a Vertes hegynel fekszik, a retet es a negy mdrkdert vdsdrolt szdntdfdldet rendeltem ordk birtokul. Azt a reszben vdsdrolt, reszben pedig - tudniillik Istvdn es Bela - kirdlyok kegyebdl nekem dtengedett birtokot azonban, amely Vdmdn van, egyetlen lednyomnak engedem dt azzal a feltetellel, hogy ha Isten irgalmdbdl fia lenne, drdkseg jogdn birtokolja azt, ha pedig drdkdse nem lenne, Szent Mdrton fentebb mondott egyhdzdnak a tulajdondba kerilljdn. A fdk gyiimdlcsenek pedig Szent Mdrton egyhdzde legyen a feleresze, lednyom pedig, amig el, a mdsik resz fdldtt rendelkezzek ha-talommal. Ez a Duna menti Szent Endre piispdki udvarhdzdban tortent, az Ur meg-testesiilesenek 1146. esztendejeben, Geza kirdlynak pedig a hatodik (uralkoddsi) eveben, middn az esztergomi szent egyhdznak Macharius ersek allt az elen, Belos volt a nddor-ispdn, Cadarius az udvarispdn. Es hogy meg tartdsabban megerdsitest nyerjen, a kird-lyi pecset keriil alkalmazdsra, azon eldkeldk tanuskoddsa mellett, akiknek a nevei itt vannak feljegyezve. Peter ispdn, Ldszld herceg (tanitd)mestere; Pdl ispdn, Miklds fia; Givra ispdn;
Bacha, a kirdly kamardsa; Cherubin, a kirdly kdpldnja; Ynam; Melchisedek; Benedek;
Aron; Gervasius; a kirdly jegyzdje Barnabds, ezen hdrtya irdja es megpecseteldje. Ha pe-dig valaki vakmerdn vagy elhamarkodottan ezen kirdlyi rendeletnek ellene kivdnna mon-dani, az egesz egyhdz isteni dtka aid essen, es dtven font aranyat fizessen a kirdlyi fel-segnek."
Szentendren az egyik belvarosi utca a Fulco deak nevet viseli. Jelentos varos-torteneti datum fuzodik a nevhez.
Fulco - velhetoleg nemet foldrol - 1100 koriil, Konyves Kalman kiraly ural-kodasa (1096-1116) alatt keriilt Magyarorszagra. Jogallasa szerint hospes, azaz vendeg volt. A kiraly occse, Almos herceg vette magahoz irodeaknak. Fulco segedkezhetett Almos hercegnek a domosi apatsag megalapitasaban (1107), ami sok irasbeli munkaval jart es akkoriban jelentos esemenynek szamitott.
Nyilvanvaloan azt is tudta, hogy Almos nagyapja, I . Bela kiraly (1060-1063) emlekere alapitotta a monostort, aki domosi udvarhazaban halt meg, mert raomlott a tronusa. Fulco ekkor fordulhatott meg eloszor a kozeli szentendrei udvarhazban.
Jol ismerven a kiralyi csalad tortenetet, 1110 koriil megbizast kapott az 1083-ban szentte avatott Imre herceg tortenetenek megirasara. 6 is anonim maradt, a kor szokasa szerint nem nevezte meg magat. A legenda szovegebol azonban kideriil, hogy szerzojenek esztergomi es veszpremi kapcsolatai vannak, es Almos herceggel a bizanci csaszari udvarban is jart. Ezek az adatok egyeznek mindazzal, amit Fulco onmagarol Irt, amikor szentendrei vegrendeleteben
ro-viden osszefoglalta eletutjat. A z irodalomtortenet ezert ugy tartja szamon, hogy kozepkori legendairoink koziil megis 6 az a kivetel, akit nev szerint is isme-riink.
A fordulat akkor kovetkezett be eleteben, amikor 1115-ben Kalman kiraly tronkovetelo occset, Almos herceget es annak fiat, Belat megvakittatta es a do-mosi apatsagba szamiizte. Fulco kenyszeruen megvalva uratol elobb Szerafin esztergomi ersek, majd 6t egymast koveto veszpremi piispok mellett latott el irodeaki teendoket, mint irja:
„htven es orommel szolgdltam egeszen az dregkorig."
Mint a veszpremi piispokok alkalmazottjanak joga es oka lehetett a piispok-seg szentendrei udvarhazat hivatalos minopiispok-segben meglatogatni. E latogatasok iiriigyiil is szolgalhattak neki arra, hogy a kozeli Domoson felkeresse egykori urat, Almos herceget. Legalabbis addig, mignem a herceg a biztonsagosabb Konstantinapolyba nem menekiilt, Szent Laszlo lanyahoz, Piroskahoz.
Mindezekkel alatamasztani szeretnem azt a feltetelezesemet, hogy Fulco mar korabbrol is ismerhette a Sanctus Andreas udvarhazat.
Nyitott kerdes marad azonban, hogy mit keresett idos koraban, 1146-ban az udvarhazban. Meg nagyobb rejtely, hogy miert tartozkodott Szentendren az a tizenegy igen magas rangii szemely, aki tamikent alalrta Fulco vegrendeletet?
Mekkora lehetett a veszpremi piispokseg szentendrei udvarhaza, amely ennyi magas meltosagot (kiseretevel egyiitt) be tudott fogadni?
Fulco vegrendeletet osszesen tizenegyen Irtak ala: ot titulus nelkiil emlitett szemely, harom kiralyi ispan, koziiliik egyik 11. Geza kiraly occsenek, Laszlo hercegnek a tanltomestere, tovabba a kiraly kamarasa, kaplanja, valamint jegyzoje. E z utobbi Irta le es latta el I I . Geza pecsetjevel a Fulco altal diktalt vegrendeletet. Nyilvanvaloan mar korabbrol is ismertek egymast. De ha Fulco ilyen magas rangii taniikkal akarta megeroslteni vegrendeletet, felkereshette volna oket az esztergomi kiralyi udvarban is. A z latszik valoszlniinek, hogy Fulco szentendrei osszejoveteliiket ragadta meg a vegrendelkezesre.
Lehet, hogy a latogatok templomszentelesre jottek. Ezt a feltetelezesemet ala-tamasztja dr. Tettamanti Sarolta regesznek 1979-80-ban vegzett Templom teri asatasai soran kialakitott velemenye. A regesz szerint az 1241 es 1290 kozott epitett templomot megelozte egy kb. szaz evvel korabban emelt, kisebb ko-templom. (Ezt romboltak le a tatarok). Fulco vegrendeletenek keletkezesi eve beleesik a regesz altal emlitett szazeves idohatarba, tehat a kisebb templom epiilhetett akar 1146-ban is. Ebbol az egybeesesbol vontam le azt a kovet-keztetest, hogy a templom folszentelesere erkeztek a magas rangii vendegek az udvarhazba.
Fulcorol tobbet nem tudunk, de vegrendelete fennmaradt, benne Szentendre nevenek elso Irasos emlltese: Sanctus Andreas. Latin nyelvii eredetijet a Pannonhalmi Apatsag Leveltaraban orzik.
Szentendre es Videke, 2009/33
MATE GYORGY