A Szentendrei arckepcsarnok II. cimii eletrajzi lexikon szerint Szofrics Pal 1857.
augusztus 23-an sziiletett Szentendren es 1924-ben hunyt el Belgradban. A csa-lad a mai Alkotmany (egykoron Piispok) utca 5. szam alatt talalhato, klasszi-cista homlokzatii, egyemeletes hazat megkopott emlektabla jeloli. A z 1810 ko-riil emelt lakohaz mereteirol tehetos tulajdonosra, epittetore lehet kovetkeztetni.
A Budapesten tanari diplomat szerzett Szofrics Pal az 1900-as evek elejen az akkori Szentendrenel negyszer-otszor nepesebb delkelet-szerbiai varosba, Nisbe koltozott. (A varos nevet a magyar tortenelembol is ismerniink kellene: H u -nyadi Janos 1443-ban itt vivta egyik gyoztes csatajat a torok elleni hadjarataban).
Nisben jelent meg Szofrics ket szentendrei vonatkozasii emlekirata. 1903-ban a Momentumok Szentendre miiltjabol es jelenebol cimii konyve (iij kiadasban:
1994), amelynek azonban - cimevel ellentetben - csak nehany fejezete fog-lalkozik Szentendrevel. Masik dolgozata a N i s i Egyhazmegye Hangja cimii folyoirat egyik 1910-es szamaban jelent meg. Cime: Diakkori emlekeim a szerb nepiskola eletebol, fel evszazaddal ezelott, Szentendren, Magyarorszagon.
A z utobbi emlekiratbol kideriil, hogy a tizeves Szofrics Pal az 1867-es oszt-rak-magyar kiegyezes tajan jarhatott a szentendrei szerb egyhazi nepiskolaba.
Amint irja, amikor meg csak elsos volt, egy tanito tanitotta mind a negy osz-talyt, osszesen otven-hatvan tanulot, fiiit es leanyt. A m i g a tanito az egyik osztallyal foglalkozott, a masik harom halkan tanult. Ebbol aztan idovel egyre hangosabb morajlas lett, aminek a „bakula", a nadpalca vetett veget -emlekezik a szerzo.
A tradiciokhoz valo eros kotodest jelezte, hogy meg az iskolaban is elt a
„mehalakhoz", a szerbseg 1690-es letelepedesi helyeihez valo igazodas. Vasar-es iinnepnapokon - olvashatjuk - az istentiszteletre a tyiprovaci varosrVasar-eszben lako tanuloknak a Tyiprovacska templomba, az opovaciaknak az Opovacskaba, a pozsarevaciaknak a Pozsarevacska templomba kellett menniiik. A legna-gyobb letszamban a szekesegyhazba mentek, mert a piispoki misehez kellett a legtobb tanulo, segedkezni a szertartasnal. Ide volt besorolva Szofrics is, am 6 nem szerette a hosszii szertartast. Egyszer, amiert masik templomba ment, siilyosan meg is biintettek, elfenekeltek.
Emlekirataban reszletesen elmondja, hogyan tanultak annak idejen az olva-sast, a szamtant, valamint az egyhazi enekeket es a nepdalokat: hangosan, egyszerre, korusban, hogy zengett tole az egesz iskolakornyek. A harmadik es negyedik osztalyosok meg magyart es nemet nyelvet is tanultak. Beszamol arrol is, milyen szigoriian biintettek a diakokat kiilonfele vetsegeikert. Peldaul az egesz iskola - tanitok es tanulok - elotti megszegyenito, nyilvanos, a tanulok altal vegeztetett megbotozassal. (Egyebkent a testi fenyites az iskolakban ab-ban a korab-ban altalanos szokas volt).
Mire Szofrics Pal befejezte a negy osztalyt, mar negy tanitoja, sot meg igaz-gatoja is volt az iskolanak. Bar csak neviik kezdobetujenek emlitesevel szol tanitoirol, megis valoszinusiteni tudjuk, hogy Georgije Joszifovics volt az az idos G . J., akit tanitoi munkassaganak 50. evforduloja alkalmabol eziistkereszt-tel tiintetett k i a Magyar Kiralyi Kozoktatasi Miniszterium.
A Momentumok... cimii konyvet jelen sorok irojanak megbizasabol, teljes ter-jedelemben, Edelenyi Maria es Vukovits Koszta; a Diakkori emlekeim... cimu dolgozatot pedig Kocsis Zsivka forditotta szerb nyelvrol magyarra. Mindket nyersforditas megtalalhato a Pest Megyei Konyvtar helytorteneti gyiijteme-nyeben.
A Diakkori emlekeim... - melyrol bovebben szoltunk - hiteles kepet test a kozel ketszaz evvel ezelott elt szentendrei szerb gyerekek iskolai eleterol, es egyben apro dokumentuma az akkori Magyarorszag oktatasi es nemzetisegi politikajanak.
A z iskola epiilete, amelybe Szofrics gyermekkoraban jart, es ahol allitolag tanitott is (utobbirol visszaemlekezeseiben nem tesz emlitest), ma is megvan.
A homlokzatan lathato marvanytabla oszlav nyelvii felirata a Szentendren meggyokeresedett szerbseg eleterejerol taniiskodik:
„A jdrhatatlan suruseget dtalakitottdk az ember rendkiviili lakhelyeve. Ez a nemes tudomdnyoknak szentelt templom a szerbek dttelepedesenek szdzeves evforduloja utdn hdrom evvel epiilt, es a hazafias szerb gorogkeleti nem egyesiilt valldsu egyhdzkozosseg dllitotta fel Szentendren 1793-ban." (Valojaban egy evvel kesobb kesziilt el.)
A tanintezet tortenete akar a varostortenet kiilon fejezete lehetne. Egy a „ne-mes tudomanyoknak szentelt templom" epitesenek gondolatat mar fel ev-szazaddal korabban folvetette az akkori szerb piispok. II. Jozsef csaszar paran-csara azonban a varosnak „nemet nyelvii" iskolarol kellett volna gondoskod-nia. Ezert a varosi tanacs hosszii ideig halogatta az epitkezest. A helytartotanacs
Dumtsa Jeno 1838-ban Pesten, vagyonos kereskedocsaladban sziiletett. Tizen-ket eves, amikor sziilei 1850-ben letelepszenek Szentendren. Kozep- es felso kereskedelmi iskolai tanulmanyait Becsben vegzi. Huszonnegy eves koraban hazassagot kot Blazsity Petronella szentendrei hajadonnal. Hamar bekapcso-lodik a varosi kozeletbe. Kezdemenyezi peldaul egy nagy mocsar lecsapolasat a deli hatarreszen. Felismerve jo szervezokeszseget, 1868-ban megvalasztjak fobironak, majd negy ev miilva polgarmesternek.
A varosnak nagy sziiksege is volt egy kozigazgatasi es penziigyi kerdesek-ben jaratos, szeles latokorii, celratoro vezetore. Dumtsa elsokent letrehozta a ta-karekpenztart, hogy a varos polgarai toket gyujthessenek es hitelhez jussanak.
A z 1871-0' torveny alapjan atszervezte a feudalis jellegu varosigazgatast, es Szentendre megkapta a rendezett tanacsii varos rangjat. Sikeres penziigyi tak-tikaval, reszvenyek adasvetelevel kihiizta a varost az evtizedes adossagcsap-dabol es koltsegvetesi tobblethez juttatta.
Arvizvedelmi toltest epittetett a Dera-patak menten. Varosi teriilet ingyenes atengedesevel hozzajarult a helyi erdekii vasiiti kozlekedes meginditasahoz.
Szorgalmazasara az 1882-es filoxerajarvany soran kipusztult szolok helyere tizenot ev alatt mintegy 25 ezer gyiimolcsfat iiltettek a szentendrei domb-oldalakon.
Sikeres targyalassorozat utan, az 1886-ban megkotott szerzodesben, a varos altal „az emberi emlekezetet meghaladd idok ota" fizetett adorol a kiralyi kincstar
r
Dumtsa ]eno
„drok idokre" lemondott. A z orokvaltsag ara kezdetben huszonharom evi adonak megfelelo osszeg volt, amelyet lealkudtak tizenhet evire. A z osszeget a varos hitelbol fedezte. Dumtsa Jenonek ehhez megvoltak a megfelelo banki kapcso-latai, hiszen a Szerb Banknak es budapesti fiokja igazgatotanacsanak is tagja volt.
A penziigyi zsenialitas mellett kivetelesen eros szocialis erzekenyseg is jelle-mezte Dumtsa Jenot. Minden alkalmat megragadott arra, hogy a varosi onkor-manyzatot ravegye a raszorultak segelyezesere vagy alapitvanyi tamogata-sara.
Egy 1874-es tuzvesz utan azoknak a karosultaknak, akiknek nem volt biz-tositasuk, penzsegelyt szavaztatott meg. A z 1896-os millennium alkalmabol varosi osztondijban reszesitettek egy jo tanulo kozepiskolast, segelyt szavaztak meg tuzoltoknak, ozvegyeknek, szegenyeknek. 1902-ben, Kossuth Lajos szii-letesenek szazadik evfordulojan alapitvanyt hoztak letre a varosi szegenyseg tamogatasara. 1897-ben, polgarmestersege 25. evfordulojan, javaslatara az ala-pltvanyok kamatait - felekezeti hovatartozastol fiiggetleniil - az iskolak kaptak meg.
A z adakozasban Dumtsa Jeno es felesege, Petronella szemelyes peldaval is elol jart.
1883-as alapltvanyukkal a szerb ortodox egyhazkozseget, a szerb iskolat, valamint a Preobrazsenszka es a Pozsarevacska, valamint az akkor meg orto-dox izbegi templomot tamogattak. De nem feledkeztek meg a Szentendrevel szomszedos falvak szerb egyhazkozsegeirol sem. A budakalaszi szerb temp-lom falan ma is olvashato egy emlektabla szerb nyelven:
„Ezt a templomot felujitotta a josdgos Dumtsa Jenoes Petronella 1908-ban."
Dumtsa Jeno nemcsak jotekonykodo emberbarat volt, hanem fejlett igaz-sagerzettel is birt. H a kellett, megvedte a raszorulokat mindenfajta onkenyes-kedessel szemben.
Bizonyitek erre a meg 1874-ben tortent izbegi zendiiles. A z lijev elso vasar-napjan a kincstari adoszedo vedelmere jarorozo csendorok az izbegi templom-nal osszeszolalkoztak nehany ittas egyennel. A szovaltas verekedesse fajult, es az egyik csendort agyonvertek. Tarsa ket verekedot agyonlott, egyet megsebesltett, majd elmenekiilt. A siilyos incidens kivizsgalasa soran Dumtsa Jeno -noha ot is felelossegre akartak vonni - az izbegiek melle allt es bebizonyltotta, hogy az adoszedo viselkedese valtotta k i az izbegiek haragjat, es a csendorok jarorozese is jogtalan volt.
Dumtsa Jeno hosszu eveken at ellatta a szerb egyhazmegye vilagi elnoke tisztet, es a polgari letformara oly jellemzo egyesiileti eletbol is kivette reszet.
A magyar turistaegyesiilet budapesti valasztmanyi tagjakent nemcsak a fel varoshazat leptette be az egyesiiletbe, hanem a varos szamos polgarai is. Mar szazhiisz evvel ezelott felismerte, hogy a varosnak hasznara valik a turistafor-galom... De azt is tudta, hogy a termeszeti kornyezetet is meg kell ovni, ezert a paratlanul szep domorkapui vizesesnel rendelettel sziintette be a fakiter-melest.
A X I X . szazad vegen vilagdivatta valt kepeslevelezolapgyujtesbol D u m -tsa Jeno sem maradhatott k i . Szeretett varosat abrazolo kepeslapokat kiildott Konstatinapolytol Londonig Europa valamennyi nagyvarosaba, sot az Uj-vilagba is. Termeszetesen ugyanezen helyekrol valaszlapokat is kapott. Leve-lezesebol kideriil: jol tudott nemetiil es franciaul, sot egy keveset angolul is.
A kepeslapok meg azt is elaruljak, hogy hoi iidiilt felesegevel. Nyaron peldaul a stajerorszagi Romnerbadon es a horvatorszagi Karlocan, telen pedig Niz-zaban, Monte-Carloban vagy Monacoban. Tobb kiilfoldi gyujtoklub es egye-siilet tagja volt. A z 1900-ban megrendezett elso budapesti nemzetkozi kepes-levelezolap-kiallitason aranyermet nyert. Hobbija reven lett eloszor Szentendre neve vilagszerte ismertte.
Elete delelojen, polgarmestersege 25. evforduloja es 60. sziiletesnapja alka-lmabol tartott iilesen az onkormanyzat a varos foutcajat rola nevezte el. A z ezt tanusito 1897-es utcanevtabla ma is olvashato a Dumtsa Jeno utca 2. szamii haz falan. A kiralytol meg a Ferenc Jozsef Rend Lovagja kitiintetest is megkapta.
Nehany ev miilva egeszsegi allapota megromlott. Tobbszori kerelmezese utan vegiil 1903-ban, 65 eves koraban nyugdijba vonulhatott. Nyugdijaskent sem elt visszavonultan. Hazassagkotesenek 50. evfordulojat a Dumtsa hazaspar sokak szamara tette emlekezetesse. A z onkentes tiizoltosagnak, a katolikus leanyis-kolanak, a szerb Javor olvasokornek, a munkasegyletnek, a legenyegyletnek, az izraehta iskolanak es az ortodox egyhazkozsegnek jelentos osszeget ajande-kozott.
1913-ban a Szentendrei Varosfejleszto Egyesiilet Dumtsa Jenot tiszteletbeli elnokeve valasztotta. A z 1914-ben letesitett hadikorhaznak 2.000 koronat ado-manyozott. ( A z osszeg nagyjabol hathavi polgarmesteri fizetesenek felelt meg!)
Dumtsa Jeno 1917-ben, 79 eves koraban hunyt el. A Sabornaban, az ortodox piispoki templomban biicsuztak el tole a varos lakoi, es kisertek utolso iitjara a szerb temetobe.
E sorok Irojanak 2000-ben, a Dumtsa Jeno emlekezete cimii konyv szer-kesztese kozben alkalma volt talalkozni Dumtsa Jeno keresztlanyaval, Apatini Ferencne sziiletett Csupity Braniszlavaval, akit 1910-ben a Dumtsa hazaspar tartott keresztviz ala Budakalaszon. Branka neni sokat meselt keresztapjarol, aki nagyon szerette a gyerekeket...
2002 karacsonyan megjelent egy Anziksz Szentendrerol cimu konyv is.
„F6szerepl6je", Fischer Jolan, akinek jegyese elsok kozott esett el az orosz fron-ton, onkentes apolono volt abban az elso vilaghaboriis hadikorhazban, amelyet Dumtsa Jeno olyan bokeziien tamogatott.
Talan szemelyesen is talalkoztak egymassal, nem csak most az utodok emle-kezeteben.
Szentendre es Videke, 2008/47
URMOS LORANT