Emiekek, vazlatos gondolatok a kiallitas ele
Amikor felkertek, hogy rendezzek egy kiallltast a szentendrei muveszek munkaibol, vonakodva fogtam hozza, mivel ez a kiallitas egy sorozat negyedik resze, s korabban a mar ismert muveszektol szinte minden fontos m u bemu-tatasra keriilt. Nehez tehat a szentendrei festeszet temakoren beliil lijat mon-dani. Mar csak a helysziike miatt is. Igy a kozismert muveszek mellett nehany keves nyilvanossagot kapottat is eloterbe tettem. Hogy mi is a szentendrei fes-teszet, mar sokan megfogalmaztak, igy vagy iigy ertelmeztek, de ez a kerdes a mai napig nem jutott nyugvopontra, s valosziniileg az altalam szervezett kial-lltason nem is fog.
E n szentendrei muvesznek azt tartom, akinek eletmiive Szentendrehez kotodik. Persze ezt is nehez pontositani, sot ehhez a gondolathoz mereven ragaszkodni sem lehet. Jomagam is teszek kiveteleket, mert ugy gondolom, hogy vannak olyan festok, akik ugyan rovid ideig tartozkodtak Szentendren,
de festeszetiikben komoly valtozasok tortentek, mondhatnam „ujjaszulettek" a varosban. Igy keriilt peldaul az anyagba egy-ket Tornyai-kep. Tornyai ket nyarat toltott a szentendrei muvesztelepen, a miivesztelepi tagok meghlvasara.
Sajat bevallasa szerint ez a ket nyar iij korszakot jelentett eletmuveben.
Kiilonosen a muvesztelepen kesziilt kepei fontosak szamunkra.
Kezdo festokent jartam a meg el nem rontott (az epiteszeti megoldasra gon-dolok) telepen, ahol a miitermek belso fenyei varazslatosak voltak. Ugy emlek-szem, nem mind voltak feherre meszelve a mutermek falai, hanem sargas tonusiiak is voltak, ebbe a szinbe sugarzott be a hatalmas platanfakon at-sziirodo, zoldes napfeny. Ezt a hangulatot lattam viszont kesobb Tornyai mii-teremkepein. A mutermek szegenysegiik ellenere csodas szin- es fenyhatasat ilyen hitelesen, ilyen magas muveszi fokon talan senki nem festette meg.
Erdemes lenne egyszer Tornyai Szentendren festett kepeit osszegyiijteni es kiallitani. (Emlithetnem meg Czimrat, Vaszkot is.) Kivetelt tettem abban is, hogy portrekat, aktokat, csendeleteket, figuralis kompoziciokat nem kivantam be-mutatni, de ott, ahol a kompozicio resze egy szentendrei tajreszlet, ott megtet-tem. A portret is idekivankozonak gondoltam, pi. Boromisza Tibor kepei ese-teben, melyeken dalmat karaktereket abrazol.
A z emberi tevekenyseg nem erdekelte a szentendrei festoket (kiveve a romai iskolas kepeket) csupan Boromiszanal lelheto fel a dolgos ember es szokasai (Izbegi nepszokasok). Akvarelljein, melyeket a kornyek gyiimolcsoseiben vagy epitkezeseknel festett, gyakran jelenik meg a munkalkodo, kerteszkedo, hazat epito ember. N e m egy kepe gyermekkorom emiekeit idezi, amikor gyiimolcsot szedni jartunk a hatarba (piszke, cseresznye). Ugyanazok a fenyek, hangulatok, a kerteszkedo emberek latvanya jelennek meg a kepeken. A z akvarellek szinei, fenyei, hangulatai pontosak.
Ilyen hitelesek Ilosvai Varga Istvan szentendrei utcakepei is. Ilosvait a kor-nyek dombos tajai nem erdekeltek. 6 a varos zegzugos utcait festette. Eleinte - talan Barcsay hatasara - barnas, komor, erosen kontiirozott kepek sziilettek, mignem rabul ejtettek az utcak valosagos fenyei, szinei, hangulatai, amik ugyanolyan jellegzetesek itt, mint Nagybanyan. Itt, Szentendren, talan a Duna kozelesege miatt kialakult paras, gyongyhaz-derengeses (Berda Jozsef) atmoszfera jelenik meg, szinten pontosan es atelt kolteszettel Ilosvai kepein.
Mar felnott fejjel egy alkalommal delben, rekkeno hosegben kellett valahova mennem. A legrovidebb liton, a Szamarhegyen mentem keresztiil, ahol meg-dobbenve vettem eszre, hogy egy Ilosvai kepbe leptem bele, s mentem ben-ne vegig.
Ebbol a sokfelesegbol, sokszlnusegbol ahany festo fordult meg itt, annyi vilagot teremtett, pedig ugyanaz volt ihletojiik: Szentendre. Folytassuk mind-jart a sort peldaul Onodi Belaval, ezzel a finom szfnerzekii festovel, aki szi-vesen festett kiiltelki tajakat, kerteket, de otthon erezte magat a szentendrei hazak kozott is. Egy felfedezesem is van Onodi festeszetevel kapcsolatban.
Kepeit iigy szerkesztette, komponalta, mintha nagylatoszogii lencseje lett vol-na. Ezt egyetlen mas festonel sem tapasztaltam. Ettol olyan kiilonos terhatasii a
legtobb kepe. Nehany vasznan jobban kihangsulyozta a geometriai szerkeze-tet, ezek szamomra kiilonosen kedvesek (bizonyitjak, milyen kivalo geometri-ai keszsege is volt).
Ugy gondolom, feltetleniil meg kell emlitenem a szentendrei festeszet ga-rabonciasat, Szantho Imret, akit Szentendre illusztratoranak is nevezhetnenk (6 magat festo-epizodistanak nevezte). Minden zegzugba betekintett, lerajzolta, il-lusztralta. Rajzolta a girbe-gorbe csatornakat, a kopott macskakoveket, hazfala-kat, oreg ablakohazfala-kat, fenyeket, vagy egy novenyindat (hoi vannak mar az ore-gasszonyok altal apolgatott varazslatos kis udvarok?). Szantho Imre eletmiive, akar egy szentendrei kepeskonyv, minden megtalalhato benne.
Sajnos, a hely sziikossege nem engedi meg, hogy valamennyi erintett m u -veszrol akar csak nehany sort is irjak. Pedig szivesen tennem. Szo eshetne a miivesztelep alapito tagjairol is, akik szorgalmasan festettek varosunk hazait, utcait, kertjeit, hangulatait. Ezek alapjan kaphatunk ma kepet a X X . szazad elso felenek Szentendrejerol.
Tovabb kutatva emlekeimben Czobel Bela tunik fel. Egy alkalommal a mesternel jartamban eppen a szentendrei tarlatra kesziilt (akkor meg fontos volt). Megkerdeztem, melyik kepet kiildi be. - Most nem kiildok - mondta - , mert nines kesz munkam. - E n ramutattam egy kepre. - A z sines kesz - felelte.
- Tovabb eroskodtem, hogy: van meg majdnem ket honap, addig be tetszik fejezni. - N e m iigy van, mert azt a kepet jiiniusban kezdtem el, es mar csak jovo jiiniusban folytathatom, mert azok a szinek, fenyek csak akkor leteznek. -Na, hat Czobel ilyen alapos megfigyelo volt, bar egyesek azt mondtak rola, hogy osszevissza maszatolt. Utalt is ra, hogy fejjel is fest az ember. E g y kialll-tason az egyik festore meg is jegyezte: - N a , ez is a seggevel fest.
Szentendre sokfele festonek adott inspiraciot. Hivjuk segltsegiil Hamvas Be-lat: a szentendrei festeszetet csak az ertheti meg igazan, aki egyszer egy hold-vilagos ejszakan vegigsetalt Szentendre utcain, es el-eltiinodik a furcsa forma-kon, fenyeken, sejtelmes arnyekoforma-kon, a tiizfalak jatekan. (Akkor meg nem volt ennyire kivilagltva a varos.) Szentendrenek ezt a sejtelmes, mondhatjuk, sziir-realista vilagat latjuk viszont Amos Imre belso szorongasokkal teli kepein. A s6-tet utcakon gyakran suhano figurakat lathatunk, akik kozt persze angyalok is megjelennek, elvegre sok itt a templom.
A melankoliat is sugallja Szentendre nehany festonek. A kozepkor szelleme itt leng a hazak, templom ikonjai kozott. (Gondoljunk Vajda Lajosra, Balint E n d -rere, Kosza Sipos Laszlora!)
Es meg nem beszeltiink Barcsay Jenorol, aki egeszen mas oldalrol kozelitette meg Szentendret. Szerkeszto hajlandosagat eloszor nem a varos epiileteinek festesevel probalta k i , hanem a sziilofoldjere emlekezteto, Szentendret koriil-vevo hegyek, dombok lefestesevel, azoknak a szerkezetevel, ritmusaval, sii-lyossagaval viaskodott. Majd lassan a kubusok vilagat, a varos adta geometriat vette celba. A magyar piktiiraban az allandosag megfogalmazoja. Egyszer megjegyezte: a kubizmust akar itt is feltalalhattak volna. A szerkezetesseget -ligy hiszem - 6 hozta be a szentendrei piktiiraba. (Gondolok itt Ilosvaira,
G61I-nerre, Kantorra, Delire, Czimrara, Baloghra, de magamra is.) Barcsay az egyet-len szentendrei festo, akirol a „monumentalis" szot majd mindegyik szakember leirta, de eppiigy leirtak a lirai absztrakt jelzot is. Mindketto igaz. Ennek a nagy-formatumii mesternek talan csak egyetlen kovetoje akadt, aki kovetkezetesen kitartott a szerkezetes formaknal, es szinten Szentendre utcai, hazai a legfobb inspiraloi. Balogh Laszlorol van szo, aki ezen a kiallltason elsosorban korai mu-veivel szerepel, melyeken a varos adta ihletettseg, Barcsay szellemi hatasa ero-sebben erzodik, de mar jelen van a sajatos „baloghos" szinvilag is.
Korniss Dezsorol, a szentendrei festeszet egyik legfontosabb alakjarol nem is beszeltem meg. O hivta a varosba Vajda Lajost, es egyiitt kezdtek Szentendre motivumanyagat feldolgozni. Szimbolumerejii targyakat, formaciokat kerestek, es ebbel egy sajatos sziirrealista vilagot alakitottak k i , mely a magyar miive-szetben egyediilallo.
Paizs Goebelt ugyan a vegen emlltem - es sajnos keves mtiveszt all modom-ban bemutatni - , de tudni valo, hogy 6 az egyik legjelesebb, legkiilonlegesebb festoje Szentendrenek. Ugy mutatja be a varost, mint egy alomvilagot. A z itt lathato nehany kepe is izelltot ad koltoi szepsegii festeszetebol.
Ennek az irasnak nem lehet iigy vege, hogy Pirk Janosrol ne ejtenenk szot.
6t nem nevezhetjiik a varoskepek festojenek, ahogyan Boromiszat sem. Azert egy tema rabul ejtette, es evekig gyakran visszatert a kivalasztott motivumhoz.
Kedves temaja volt a Szamarhegyrol lathato panorama egy szerb templommal, hatterben a Dunaval. (Mas varoskeperol nem tudok.) A z otthona Pismany volt.
A kertek, a viragzo fak, az ott dolgozo emberek voltak temai. A z iment emlitett miivon kiviil a kiallltason lathatjuk az elete alkonyan felfedezett Nagyretet abrazolo munkat, a gabonafoldeket karejozo hegyekkel, dombokkal. Pirk elet-miive perlekedes az Istennel. A z utolso evek termese mar a vegtelenbe kesziilo ember kozmikus latomasat mutatja. Kesziilt a termeszettel valo egyesiilesre. E z idoben az onmagat szimbolizalo Magveto is kezd megkettozodni, mint aho-gyan a testet elhagyja a lelek. A vajiido tavozasnak szep himnusza ez a szent-endrei nagyreti tortenet.
Lam, milyen gazdag a szentendrei festeszet! Irasomban nem torekedtem miiveszettorteneti alapossagra. Tudomasul kellett vennem, hogy mindenkirol nem irhattam. Sokak nevet nem is emlitettem, nem azert, mert nem allnak ko-zel hozzam, csupan azert, mert az emiekek egymasra tolulo halmazabol velet-lenszeruen egy pillanatra kihullottak. Elofordult, hogy egy-egy muvesztol nem sikeriilt kepet szereznem, vagy nem akartam mar gyakran bemutatott mtivet lijra kiallitani.
Ez a kiallitas Szentendrere koncentralt mint ihletoerore; olyan muveszek munkaival is talalkozhat a kozonseg, akikre kevesbe iranyult reflektorfeny.
Egyszoval a szentendrei miiveszet voltakeppen maig feltaratlan kincseshaz.
Feltetleniil tagabb teret erdemelne. E z a valogatas csak izelito, de tobb, mint amit az Irasom felidez. Fogadjak szeretettel.
A 2003. november 15-en nyilt kiallitas katalogusanak szovege
RAPPAI ZSUZSA