A romai kor
Szentendre teriileten a romai birodalomban Ulcisia Castra neven katonai tabor es polgarvaros fekiidt. Fontos hadiiit vezetett keresztiil a varoson, ezert nem veletlen, hogy a folyo mellett postahaz es postaszallo allt. Fennmaradt Serratus Marcellus allami postamester arckepevel diszitett sirkove. A postahaz alapjaira es boltiveire egy barokk kiiria epiilt, amely ma a Dunaparti Miivelodesi Haz-nak ad helyet.
Az iijkor
A kesobbi evszazadokban csokkent a varos jelentosege, a fobb orszag- es pos-tautak elkeriiltek. A levelek kiildoncokkel jutottak el a legkozelebbi, a budai postara. A X I X . szazad elejen mar annyira megnovekedett a postaforgalom, hogy Szentendren 1804-ben megnyilt egy levelgyiljto hely, Jevelszedoje"
1814-t611821-ig Csapo Gyorgy volt, ahogy ezt a korabeli cimtarakban lehetett olvasni. Majd Dimsits Istvan latta el a feladatokat 1841-ig, utana nem toltottek be az allast, amelyet 1846-ban meg is sziintettek. (Mindezeket az adatokat Orban Ferenc Irta meg a dolgozataban.) A z 1848-49-es szabadsagharc idejen a varosban levelszedoseg miikodott.
Obudan 1850. szeptember 1-jen nyilt meg a postakiadosag, amelynek kez-besitesi korzetehez Szentendre es kornyeke is hozzatartozott. A gyalogkiildonc ket ora alatt tette meg a ket varos kozott az utat. Obudarol Budara naponta ket-szer vittek tovabb a kiildemenyeket, szinten gyalog.
A szentendrei postakiadosag
Szentendren 1852. januar 20-an kezdte meg a postakiadosag a miikodeset.
Levelek, penzeslevelek es 10 font siilyig kisebb, szekerposta altal szallitott kiildemenyek tovabbltasat es kezbe szolgaltatasat vegezte. Kezdetben he-tente negy napon kiildott Obudara postajaratot, de a kis forgalom miatt mardus 14-t61 csak vasarnap, kedden es penteken inditott es fogadott jaratot, es a delutani jarat 3 orakor indult Szentendrerol.
Vonzaskorzetebe het kornyezo helyseg tartozott, kozottiik Pomaz is. A szekerpostai kiildemenyek ket ora alatt ertek Obudarol Szentendrere. A z egykoros, evszam nelkiili, ketreszes datumii belyegzo felirata S Z : E N D R E es S Z . E N F R E voltak, amelyeket 1879-ig hasznaltak.
Szentendre es Buda kozott 1856. majus 2-an indult meg a rendszeres gozhajo-jarat, amelyet felhasznaltak postal szallitasra is. A hajo aszalykor, arviz idejen es a Duna jegesedesekor nem kozlekedett.
A z elso adat a postakiado szemelyere 1863-b61 ismert: Breitner Caspar, aki egyben gyogyszeresz is volt. Abban az idoben, a kisebb varosokban a kor-many csak mellekfoglalkozasnak tekintette a postal munkat, mert keves volt a teendo. Szabo Jozsef postamester neve 1869-ben bukkant fel, de a kovetkezo evtol ujbol Breitner Caspar neve szerepel Szentendren a szerzodeses (nem kincs-tari) hivatalban. 1876. aprilisaban Breitner a Postamesterek Egyesiileteben befi-zette meg az eves tagilleteket.
Kozben a kornyezo kozsegek postakiadosagot vagy postahivatalt kaptak, igy Bogdany 1865-ben, Pomaz 1871-ben, Pocsmegyer 1875-ben, ez utobbihoz hoz-zatartozott Leanyfalu-puszta is. A szentendrei posta gyalogkiildonc jaratokkal tartotta veliik a kapcsolatot.
A kovetkezo postamesterek
A Posta Kozlony 1876. jiinius 4-i szamaban jelent meg a palyazat a szentendrei postamesteri allasra. A jelentkezonek tiszti szerzodessel kellett rendelkeznie, es 100 forint biztosltekot kertek letenni. Tiszti fizetest ajanlottak, evi 260 forintot, emellett 40 forintot irodaszerekre es 756 forintot szallitasi atalanyra. A hirde-tesre Sellner (Irtak Szelner-nek is) Jozsef budapesti postatiszt jelentkezett, akit julius kozepen k i is neveztek postamesternek.
Sellnert 1879-ben Rimszky Mark valtotta, ot augusztus vegen neveztek k i postamesternek. A z iij, egykoros belyegzot haromreszes datummal - az ev-szam a ket utolso ev-szambol allt -, S Z E N T - E N D R E felirattal 1879. szeptember 26-tol kezdtek hasznalni. Rimszky 1881. oktober 2-an meghalt.
A posta fejlesztese
Viz Arpad postakezelot helyettes postamesterkent 1881. oktober 27-t61 alkal-maztak. Kozben november 2-an a postamesteri allast a Postal Rendeletek Taraban meghirdettek:
„...biztositek 100 frt., jdranddsdg 300 frt. fizetes, 40 frt. irodai es 708 frt. szdllitdsi dtaldny. Kervenyek 3 het alatt a Budapesti postaigazgatdsdghoz intezendok."
A felhivasra Dimsits Gyula huszonegy eves, jomodii csaladbol szarmazo fiatalember jelentkezett, akinek egyik rokona a szazad elejen „levelszedo" volt.
Dimsits december 8-t61 kapta meg az allast. Obudarol 1883 aprilisaban meg-hosszabbitottak, es Szentendreig kiepitettek a tavlrovonalat. Dimsitset az
„egyesitett es tdvirdahivatal" vezetesevel majus 6-t61 biztak meg. A posta-mester a megnovekedett munkak miatt maganalkalmazottkent Kuhn Istvant felvette postakiadonak. Dimsits idokozben anyagi zavaraban a hivatalba
erke-zett penzes leveleket nem tovabbitotta, es a tartalmukat ellopta. Allasabol 1885.
marcius 18-an „elmozditottdk", es letartoztattak. Sikkasztas miatt het ev fegyhaz-biintetesre iteltek. A z okozott kar tobb mint otezer forint volt.
A z ujbol kozzetett allashirdetes aprilis 7-en igy szolt;
„Szt. Endren egyesitett posta- es tdvirda hivatalndl postamesteri dllomds betoltendo.
200 frt. keszpenz biztositek letetelere valo kotelezettseg mellett a postakincstdrtdl 350 frt.
evi fizetes, 55 frt. irodai es 708 frt. szdllitdsi dtaldny illetmenyek jdrnak. A tdvirdakincs-tdrtdl 150 frt. evi dijdtaldny es a tdvirda osszes bruttd bevetelebdl 10% jutalek, mely ket aim alatt azonban 250 frt. evi dij mindenesetre biztosittatik, minden tdviratert 0,5 kr.
kezelesi illetek es a helyben kezbesitett, vagy postdn es kiilddnc dltal tovdbb kiilddtt tdvi-ratok utdn egyenkent 5 kr. kezbesitesi illetek jdr."
Dimsits letartoztatasatol Kuhn Istvan latta el a posta- es tavirdakiadoi munkat, aki szeptembertol alkalmazast is nyert a szentendrei postan. A palyazatra Jakab Istvan helyi gyogyszeresz jelentkezett, ot 1886 elejen ki is neveztek postamester-nek. Ebben az idoben az orszagos szaklapokban vita zajlott arrol, hogy a videki postamesterek allasa „hivatalviseles" vagy vallalkozas. Szinten 1886-ban februar 1-tol lett a szentendrei hivatal a M . kir. Postatakarekpenztar kiilso szolgalatara meg-blzott kozvetitohivatalla. Kuhn Istvan 1887-ben kilepett a posta tol.
A kornyezo telepiilesek koziil Kalaszon 1880-ban, Csobankan 1886-ban, Sziget-monostoron 1889-ben nyilt postahivatal. Ebben az evben mar Dunabogdanybol naponta egyfogatii kiildonckocsival tartottak Szentendrevel a kapcsolatot.
A helyierdeku vasiit megindulasa
A H E V elso, menetrend szerinti jarata 1888. augusztus 17-en indult el. Szent-endre ezzel bekeriilt a fovaros kozlekedesenek a verkeringesebe. A vasiit pos-tal kiildemenyeket is szallitott, es egy ora alatt ert ki Obudarol. A vonaton mozgoposta mukodott, es hossziikas teglalap alakii datumbelyegzot hasznal-tak. A szentendrei posta naponta ket-ket vasuti jaratot inditott es fogadott.
Szentendren 1888-ban a postan 48.160 darab levelfeladas, 94.280 darab level-kezbesltes tortent. 3.620 darab utalvanyon 48.843 forintot es 1.635 darab utal-vanyon 40.511 forintot fizettek be. A taviratforgalom igy alakult: 1.586 darab erkezett es 972 darabot adtak fel. A hivatal befizetett eves jovedelme 6.014 forint volt. A z elkovetkezendo nehany evben ezekhez a szamadatokhoz kepest szereny emelkedest lehetett tapasztalni, peldaul 1891-ben a hivatal nyeresege 7.064 forintot tett k i . A postamester eves fizetese 1889-ben 590 forint, 1891-ben mar 700 forint volt, ezzel egyiitt az irodai, a kezbesitesi es a szallitasi atalanyok is emelkedtek.
A postamester Kuhn Istvan kilepese utan 1888-ban tobbszori hirdetes litjan kereste utodjat. Csak olyan ferfi munkaerot vart, aki a hivatalt onalloan tudta kezelni. A havi fizetes ellatas nelkiil 37 forint volt. A z allasra Pinter Gyula jelentkezett, 6 ket evig dolgozott itt. A kiado jarandosagat a postamester sajat fizetesebol allta.
A kovetkezo evben mar 40 forintot kinalt a postamester a szakkepzett kiado-nak, de nem jelentkezett senki, majd 1891-ben Niedermann Annat vette fel.
A tdvbeszelovonal kiepitese
Budapestrol 1894 decembereben vezettek k i a tavbeszelovonalat Bekasmegye-ren es SzentendBekasmegye-ren keresztiil Leanyfaluig. A 35.205 meter hosszu vonalon kez-detben mindharom telepiilesen egy-egy kozponti es a postahivatalokban egy-egy nyilvanos allomast epitettek ki, es az egesz szakaszon ot elofizeto volt.
A z elofizetok szama az evtized vegeig het es tizenharom kozott valtakozott.
Ezen a szakaszon evente 90-400 darab taviratot adtak fel.
Jakab Istvan 1895 szeptembereben idosodo kora miatt lemondott allasarol.
(Nehany evvel kesobb a gyogyszertarat is eladta.)
Kuhn Istvan postamester
Szentendren, 1858. augusztus 9-en sziiletett. Kozepiskolait Budapesten es Po-zsonyban vegezte. Miutan 1883-t611887-ig a szentendrei postan dolgozott, kile-pett, vallalkozokent a gazdasaggal foglalkozott, majd megnosiilt. Amikor Jakab postamester felmondott, a kovetkezo hirdetmeny jelent meg Posta Kozlonyben:
„Pdlydzat postamesteri dlldsra tiszti szerzodes mellett Szt.-Endre I. oszt. posta es tdvir-da hiv. Keszpenzbiztositek 600 frt., jdranddsdg 1.100 frt., evdij 150 frt., irotdvir-dai 240 frt., kezbesitesi 400 frt., vonatkiseresi es utdlagos meghatdrozandd szdllitdsi dtaldny, melyert a kinevezendo p.m. koteles lesz Szt.-Endrerol az 1 km. tdvolsdgra esopdlya-udvarra es vissza naponkint ketszer kdzlekedo' egyfogatii kocsi - es ezen feliil naponkint ketszer kdzlekedo gyalogkiilddnc jdratot, a posta- es tdvirda-igazgatdsdg dltal esetrol eset-re megdllapitandd meneteset-rend szerint - elo'bbit szabdlyszerU sajdt kocsival - fenntartani, valamint a jelzett vonatkiseresi dtaldnyert Szt.-Endre es Budapest kdzt mindket irdny-ban naponkint ket-ket vonatndl a postdt sajdt kdzegeivel kisertetni."
A fentiekbol latszik, hogy mennyi mindennel kellett egy postamesternek torodnie. Vegiil a kovetkezo ev februarjaban nyerte el K u h n Istvan az allast.
A szentendrei szerzodeses posta nehany adata 1896-ban: ajanlottlevel-feladas 4.460 darab, kezbesites 3.900 darab, csomagfeladas 4.360 darab, kezbesites 3.680 darab, penzeslevel-feladas 380 darab, kezbesites 160 darab. A hivatal befizetett jovedelme 4.699 forint volt. Ket kozseg es ot telep tartozott a szentend-rei kezbesitesi keriiletbe, ket levelszekreny allt a lakossag rendelkezesere, ame-lyeket naponta negyszer iiritettek k i . A hivatal rendelkezett egy Irogeppel is.
A varosban harom telefonelofizeto volt.
Ebben az idoben a postakiadoi munkat holgyek lattak el, ok keszitettek a havi szamadastetelt is. Teljes ellatast, kiilonszoba-hasznalatot es 20 forint havi fizetest kaptak. Wehl Terez 1896-ban, Csery Ilona 1897-ben volt a kiado. Uj ketkoros belyegzot kezdtek hasznalni S Z E N T - E N D R E / A feUrattal, N betiivel