A helyi szerb temeto egyik sirfeHrata arrol taniiskodik, hogy a Huzsvik csalad osei a X V I I I . szazadban mar Szentendren eltek. Szorgalmas, megbecsiilt gaz-dalkodok es lelkeszek keriiltek k i a csaladbol. Huzsvik Lyubomir a szazadfor-dulo tajan hosszu ideig kepviselo-testiileti tag es a Szerb Egyhazkozseg elnoke volt. Balint Endre festomiivesz a ket vilaghaboru kozotti Szentendre eletet jelle-mezve irta:
„A foteri etterem valamikor csak Huzsvik volt. Es a popa is Huzsvik volt, aki a kolo idejen, minden augusztus 19-en borral kindlta a notabilitdsokat".
1916. szeptember 26-an sziiletett Budapesten a csalad osi szerb nevet viselo, utolso ferfi tagja: Huzsvik Gyorgy. Csaknem egesz eletet Szentendren toltotte.
Jogi tanulmanyain kiviil irodalomtorteneti, kultiirtorteneti stiidiumokat is foly-tatott. Elsosorban a szentendrei szerb hagyomanyok kutatasa teren szerzett el-eviilhetetlen erdemeket. Egyik rendezoje volt a szerb piispokseg szentendrei epiileteben 1964-ben megnyllt Szerb Egyhaztorteneti Gyujtemenynek.
Hosszu evekig a Budai Gorogkeleti Szerb Egyhazmegye jogtanacsosa es konyvtarosa volt. Imponaloan nagy targyi tudasrol taniiskodnak a szerb piispo-ki konyvtarrol vagy a X V I I - X V I I I . szazadi szentendrei szerb konyvmasolo-miihelyrol szolo publikacioi. H i i kronikasa volt varosa es nemzetsege miiltja-nak. Irasai pontos, megblzhato forrasok a Szentendre tortenetet kutatok szamara. A legnemesebb ertelemben vett lokalpatriotizmusa maig pelda erte-kii. A z lijvideki Matica Srpska kiadasaban megjeleno szerb irodalmi lexikon egyik szerzojekent tobb regi szentendrei szerb Iro nevet tette ismertte.
Igazi filologus alkat volt, 1956 oktobereben megis a politikai elet fosodraba keriilt. Nagy tekintelye, nepszerusege miatt a szentendrei forradalmi tanacs tagjava valasztottak. Hatarozott fellepesenek, jozan mertektartasanak koszon-heto, hogy a varosban nem szabadultak el a szelsoseges indulatok. A forrada-lom utan, a birosagi targyalason az iigyesz megis halalos itelet kiszabasat ker-te. Vegiil tobbeves szabadsagvesztesre iteltek, ebbol ket evet kellett letoltenie.
Szabadulasa utan evekig nem kaphatta vissza a szentendrei iigyvedi mun-kakozossegben betoltott allasat, barmennyire is sziikseg lett volna alapos hely-ismeretere, nyelvtudasara es a kollegai koreben is tiszteletet ebreszto jog-torteneti miiveltsegere. Kellemes modora, jo megjelenese es varosismerete re-ven hamarosan idegenvezetokent lett kozkedvelt Szentendren. Egyre tobb magas rangii, hivatalos vendeg kalauzolasara kertek fel. Volt kollegai meselik azt a kedves tortenetet, hogy amikor Jugoszlavia kiiliigyminisztere Magyar-orszagra latogatott, az volt a szemelyes kerese, hogy Huzsvik Gyorgy mutassa be neki Szentendret, es mielobb kapja vissza iigyvedi allasat. Igy lett Huzsvik Gyorgy 1969 aprilisaban ismet tagja a szentendrei iigyvedi munkakozos-segnek, ahonnan 1975. augusztus 15-en, betegsege miatt vonult nyugdijba.
1976. marcius 1-jen hunyt el. A szentendrei szerb temetoben, az osi csaladi kriptaban nyugszik, ahol baratai, tiszteloi rendszeresen lerojak kegyeletiiket.
Jol jelzi Huzsvik Gyorgy nepszeriiseget, hogy volt kollegai eveken keresztiil minden Gyorgy-napkor megjelentek a sirjanal.
Vegezetiil nehany aktualis sor Huzsvik Gyorgynek a Pest Megyei Hirlap 1962. Julius 25-i Szentendre-mellekletebe irt cikkebol:
„Nem lehetne-e helyi nevezetessegeinkrol vdrosunk valamelyik ujonnan megnyild utcdjdt elnevezni?"
A sors kiilonos elegtetele, hogy eppen napjainkban meriilt fel a helyi utcane-vek feliilvizsgalataval foglalkozo bizottsagban, hogy a jelenlegi, „jellegtelenUl elnevezett" Liget utcat, ahol a Huzsvik csalad egykori lakohaza allt - a csalad tobbi tagjara is emlekezve - Huzsvik utcanak nevezzek el.
Szentendre es Videke, 1991/17
FENYO GABOR
Hiiseg
Dr. Mailath Imre (1904-1996)
A 70-es evek vegen a Felszabadulas lakotelepi klubban megalakult a Ze-nebaratok Kore. Tiz-tizenket, tobbsegeben idos ember gyiilt ossze, mindany-nyian mondtak valamit arrol, mit jelent szamukra a zene.
Egyszer csak a kovetkezo hangzott el:
„Csalddunkban regi hagyomany a zene szeretete. Nagyatydm, aki a 48-as szabadsagharc alatt kapitdnykent vitezkedett, es szerencsesen tulelte a megtorldst, igen szepen zongord-zott. Meg volt szerencsem hallani St. Nekem a zenei tehetsegbol kevesebb jutott, bot-fillem van, igy magam nem miivelem a muzsikdt, viszont anndl nagyobb elvezettel
hallgatom."
Egy ilyen mondatra fel kellett figyelni. Kistermetii, vekony testalkatii, viseltes, de kifogastalanul tiszta es vasalt oltonyu, nyakkendos oregiir beszelt. Simara fesiilt, feher haja, szepen nyirt bajusza, egeszsegesen piros arcbore volt, es ami a legfeltvinobb: szemiivege mogott hallatlanul elenk fennyel csillogo szeme.
Neve: doktor Mailath Imre.
A k i 1980 kiiszoben ilyen mondatot k i tudott mondani, az az ember nem errol a vilagrol valo volt. Reg elhalt generaciok, egy mar csak hatrahagyott irasok-ban tovabbelo szellemiseg, az evszazadokon at gondosan orzott es tovabbadott hagyomany apolojanak, a tortenelem kesei kovetenek tilnt fel. Titokzatos su-garzasa volt, es ezert oromot, elmenyt es gazdagodast jelentett minden perc, amit az ember a tarsasagaban tolthetett.
Kesobb megtudtam tole es rola tobbet is. A Ferenczy M u z e u m munkatar-sa volt, konyvtari es leveltari kutatomunkat vegzett es a „kiiliigyeket" intez-te, annal is inkabb, mert kivaloan tudott nemetiil, angolul, franciaul, olaszul, latinul. 6 volt Szentendre diplomataja (kesobb diszpolgara). A tanacselno-kok, polgarmesterek jottek-mentek - Imre bacsi torekeny alakjat es tiszteletet parancsolo dsz fejet mindig ott lehetett latni a Szentendrere siirun latogato kiilfoldi allami delegaciok mellett. (Meselik, hogy amikor a perzsa sah jart Magyarorszagon, egyediil 6 tudta, milyen megszolitas jar neki a diplomacia szabalyai szerint). K i s hazi miizeuma egy sor kiilonleges emlektargyat oriz, melyeket az illusztris vendegektol kapott, allam- es kormanyfok leveleket Irtak utobb neki. Margaret Thatcher brit kormanyfo visszaemlekezeseiben legmaradandobb magyarorszagi benyomasai kozott szemely szerint ir rola -nev nelkiil, de felreismerhetetleniil. Idegenvezetesei felejthetetlenek. A z
„els6 Irott emlek", a torok veszedelem, a szerbek jol ismert tortenete mellett mindig szo esett a Dunarol, a hegykoszorii mogott lebuko naprol, vagy bar-mirol: nala poezisse valt a legegyszeriibb informacio is. LIrai kolteszette, melyet a varos szeretete ihletett.
Pedig nem elt mindig Szentendren. Regenybe illo elet szelvihara fiijta ot vegiil a Duna-parti varosba. Regi arisztokrata csaladbol szarmazott, de annak - mint mondta - oldalso, nem grofi agabol. Jogot tanult, majd miniszteriumi koztisztviselo volt. A haborii utan termeszetesen nem sokaig maradhatott hiva-talaban. 1951-ben mint „osztalyellenseg" 6 is bekeriilt a daraloba: kitelepltet-tek. A Szolnok megyei Fegyvernek hataraban elt csaladjaval, sorstarsaival, embertelen koriilmenyek kozott, am egyetlen pillanatig el nem veszltve mel-tosagat. A kitelepites elmiiltaval visszakoltozhetett, regi lakasat, ertektargyait, munkajat azonban nem kapta vissza. Dolgozott foldmerok mellett figuranskent, volt gyari iparvasiit mozdonyvezetoje, a Ferenczy Miizeumhoz is teremorkent
keriilt. Elettortenetet iigy tudta elmondani, hogy a hallgatonak utobb gondol-kodnia kellett, mitol is lett konnyes a szeme, a nevetestol-e vagy mastol.
Meg az is elofordult, hogy ehezett. Ezt igy persze nem mondta k i , csak el-meselte, hogyan ebedelt a foldmero, aki mellett dolgozott.
Deltajban letettek a miiszert es a merorudat. - A foldmero oreg aktataskajabol elovett egy kendot, leteritette, azutan elovette a kenyeret, szalonnat, zoldpa-prikat es a bicskajat. Megfontoltan es modszeresen szelt a kenyerbol, felvagta kis, kocka alaku. darabokra, azutan a szalonnabol vagott ugyanannyi kis darabot, majd felaprozta a paprikat is. Mindezt a kendon gondosan elrendezte, felkor alakban amfiteatralisan, s mikor keszen volt az alakzat, szepen sorjaban elfogyasztotta. - Ennyi. Jot deriiltiink a leiras sziirrealista humoran, es csak kesobb jut el tudatunkig, hogy 6 mindezt vegignezte...
Ha azt a feladatot kapnam, hogy jellemezzem Imre bacsit egyetlen szoval, ha-tarozzam meg legfontosabb tulajdonsagat, bizony nehez dolgom lenne. Okos-sag? JoOkos-sag? Muveltseg? Kedvesseg? Szorgalom, munkabiras? Igen, igen, ez mind igaz, megsem eleg. E n azt valaszolnam a kerdesre: hiiseg. Amihez per-sze hozza kell tenni, hogy ez nem pusztan annyit jelent: hii az, aki nem hiitlen.
Valamihez hilnek lenni szorostiil-borostiil, testestiil-lelkestiil, mindenestiil valo, idotol, koriilmenyektol, jo vagy rossz sorstol fiiggetlen, rendithetetlen hovatar-tozast jelent.
A hdrom oreg: Bogndr Istvdn, dr. Maildth Imre es Barcsay jend a Piispokmajor lakotelepi klubban
Ilyen volt Imre bacsi hilsege. Felesegehez, Nori nenihez, a csodalatos es kii-lonleges asszonyhoz, aki kiilon is megerdemelne a meltatast. A z eszmekhez, ahhoz az emberi tartashoz, amely nem engedte gerincet meghajlitani a meg-alaztatas, az embertelenseg legmelyebb mocsaraban sem. A z oliimposzi deru-hoz, melyet nem hagyott magaban kihunyni, meg akkor sem, amikor orok tar-sat, Nori nenit elveszitette. Vallalt elkotelezettsegeihez - a Maltai Lovagrend-hez peldaul, melynek tagja volt azokban az evekben is, amikor nalunk azt sem tudtak, hogy ilyesmi letezik, es amikor a Rend, a rendszer megvaltozott koriil-menyei kozott feltamadt tetszhalalabol, o ott folytatta, ahol valamikor kenyte-len volt abbahagyni.
Barataihoz, akiket megszegyenitett szereny, odaado kedvessegevel, pedig 6 volt az, aki mindenkit gazdagga tett. Es mindenek folott kereszteny hitehez, mely az 6 szamara nem elsajatitani es megvallani valo tanltas volt, hanem maga az elet. A z elet, amelyre azert sziilettiink, hogy szenvedjiink, oriiljiink, szolgaljunk es szeressiink - de ne itelkezziink, barmilyen csapas er is. A z t biz-zuk a legmagasabb Birora. Ezt lehetett - ezt kellene tanulnunk tole!
1996. oktober 18-a ota Mailath Imre bacsinak mar csak az emleke el kozottiink.
Szentendre azota nem egeszen az, ami elotte volt. Es nem is lesz mar ugyanaz, soha tobbe.
Szentendrei Korkep, 1996. november 1.
BENKOVITS GYORGY