O L V A S N I V A L O S Z E N T E N D R E R O L , S Z E N T E N D R E I E K R O L
A szoveggyujtemenyt valogatta es szerkesztette:
M A T E G Y O R G Y
Szentendre, 2013
SZENTENDREI FUZETEK X.
Sorozatszerkeszto: MATE GYORGY
Nem^Gfi Kulturaiis Aiep
A konyv megjeleneset Szentendre Vdros Onkormdnyzata es a Nemzeti Kulturdlis Alap tdmogatta
Fotok:
Pest Megyei Konyvtar, helytorteneti gyiijtemeny
Boritd es tipogrdfia:
Bereznai Peter
Kiadja:
a Pest Megyei Konyvtar
Felelos kiado:
Nincsevics Klara igazgato
Nyomdai munka:
Technova 2004 Kft., Szentendre
ISSN 0237-2185 ISBN 978-963-7521-80-5
MOTTO
Jams vitezkent bolyongunk kedves vdrosunk, szeretett videkiink kozeli s tdvoli multjdnak tortenelmi es geoldgiai kepzodmenyei kozott, hoi nyakunkba szedve a hideg ellen lovainkat, hoi lehdnyva ma- gunkrdl dolmdnyt, nyakravalot, mert a nap fejiink felett „valami egy ora-jdrdsra" lehet. Hajlamos vagyok hinni es vallani, hogy talan eppen ez az egyik gyokerndveszto ero, ami idekot bennUnket: Ujra es ujra fel kell fedezniink Szentendret, mert sziinteleniil kideriil rola valami, amit nem tudtunk addig, ami nelkiil pedig nem lehet igazdn a mienk, s nem lehetiink igazdn az ove.
Fabian Zoltdn: Szentendre holdudvardban. Kortdrs, 1974/4
E M L E K E K E G Y V A R O S R O L - A J A N L A S
A tortenelem, ha tortenetek sorozatakent fogjuk fel, emberi arcot olt. Hiszen mi, emberek eljiik meg, legyiink bar urasagok vagy a koz tisztviseloi, foldmivesek vagy iparosok, kereskedok vagy mtlveszek. Ki-ki a maga teren teremti meg azt, amit aztan kesobb historianak neveziink. Igy van a varosok sorsaban is.
Ebben a tanulsagos, hasznos es erdekes konyvben Szentendre miiltja es jelene tarul elenk az 1009-b61 szarmazo Szent Istvan-i alaplto okleveltol nap- jainkig. Visegrad megyejeben a Duna folott fekvo falut, amelynek jobb felen az Apurig nevti patak folyik, vagyis egykor az eraviszkuszok, romaiak, hunok, germanok, honfoglalo magyarok lakta telepiilest nevezte meg az Orszag- alapito, hogy az idok folyaman varossa novekedhessek a pilisi hegyek es a K i s - Duna oleleseben.
Ez a szakertelemmel, de foleg lelkes szentendrei lokalpatriotizmussal a kii- lonbozo sajtoorganumokbol kivalogatott es ertelmezett cikkgyiljtemeny bizo- nyara a helyi lakosoknak, de meg talan az oshonosoknak is sok meglepetest adhat errol a gyakorta ekszerdoboznak titulalt varosrol. A m kiilonosen azok- nak, akik csak futolag ismerik Szentendret, olyan elmenyt nyujt, mint egy izgalmas regeny. Hiszen erdekesnel erdekesebb leirasok, tortenetek, emleke- zesek neves szemelyisegekrol meg kiilonos alakokrol sorakoznak harminc esz- tendo hiradasaiba. Olvashatunk a romai korrol, a tatardulas szornyusegeirol, a torok megszallas idejerol, a 48-as szabadsagharc hoseirol, a ket vilaghaboru szentendrei szereploirol, az otvenes evek kemeny korszakarol, az 56-os forra- dalom varost erinto esemenyeirol, a mai honatyak vitairol, de az itteni iparrol, kereskedelemrol is. Minderrol emberi sorsok felvillantasaval, csaladok sorsanak bemutatasaval, a koznapok kozvetlensegevel. Mintha a kiilonbozo evekben megjelent cikkek, interjiik, esszek azzal a szandekkal irodtak volna, hogy ebben a Mate Gyorgy szerkesztette konyvben izgalmas tortenette alljanak ossze.
Szo van itt a varost epito, gazdagito iparosokrol, kereskedokrol, szoloterme- lokrol, muveszekrol. Megtudhatjuk, hogy Dumtsa Jeno polgarmesternek mi min- den koszonheto, hogy a „ szerb Jokainak" is mondott Jakov Ignjatovity mikent kotodott e tajhoz, hogy 1919-ben miert kellett vertaniihalalt halnia Kucsera Ferenc katolikus segedlelkesznek, meg azt is, hogy 1888-ban erkezett az elso, negy kocsibol alio helyierdekii vonat, fellobogozott lokomotivval a Filatori- gattol Szentendrere.
De megismerhetjiik a helyi hagyomanyokat is. A szerb biicsiit, a dalmatok bevezette Szent Ivan-eji tuzugratast, a sziireti balokat. Olvashatunk az egyko- ri cehek szokasairol, Olhauser Janos lakatosmesterrol, aki a Preobrazsenszka- templom gyonyoril vaskapujat kovacsolta, regi vendeglokrol, a Schunk-fele kavehazrol, a Malomkerekrol, a Ven Diofarol, vagy Erzsi neni kocsmajarol es
a hajdani Koronarol. Felsorakoznak itt a varos patikai, tragediak - tuzvesz, arviz - mellett sikerekrol, a varos boldogabb napjairol is szo esik, vagyis mind- arrol, ami hetkoznapjainkban elkeriili a figyelmiinket, meg ha lakoi vagyunk is Szentendrenek.
Mate Gyorgy mintha barati beszelgetesre maga kore iiltette volna a kiilon- bozo irasok szerzoit egy kellemes tell alkonyon, hogy amig lassan leszall az est, meseljenek. Mondjak el emlekeiket, friss elmenyeiket, oromeiket, vagy ha ligy adodik, elegedetlenkedesiiket errol a varosrol, mely oly sok korszak viha- rat atveszelve eli gazdag eletet girbe-gurba utcaival, Barcsay mester mvivein eletre kelo hazaival, kereskedoivel, iparosaival, a tajba szerelmes festoivel, szob- raszaival, hangulatos ettermeivel, nyari szinhazaval, varosukert szereto gond- dal aggodo polgaraival.
Szakonyi Karoly
B E V E Z E T O
Nehany kiveteltol eltekintve bo harom evtized irott es elektronikus sajtojabol valogattam k i az itt ujra - szerkesztve es helyenkent rovidltve - kozreadott Ira- sokat. A gyiijtemenyben olyan tanulmanyokat es cikkeket talal az olvaso, ame- lyeket - meggyozodesem szerint - elso elolvasasuk utan maga is felretett volna megorzesre. Sajat tapasztalatom, hogy az ilyen „gyujtemenyekb61" idovel kezel- hetetlen ujsaghalmaz lesz. Egy-egy keresett cikk megtalalasa a konyvtarak szak- szeriien kezelt periodikaallomanyabol sem egyszeru.
Felajanlottam hat a kiadonak, hogy osszegyiijtok egy konyvre valo olyan irast, amely a napi aktualitason tul valami tobbletet es maradandobbat tartal- maz. Olyanokat, amelyek ismereteket, tudnivalokat, embereket, esemenyeket orokltenek meg Szentendrerol - ugy is mondhatjuk, amelyeknek ihletoje maga a varos -, s amelyeknek birtokaba egyebkent csak hosszas utanajarassal jut- hatnank.
A z lijsaglapok forgatasa kozben hamar rajottem, hogy a konyv mindenkep- pen hianyos lesz, s akar ketszer annyi Iras is megerdemelte volna az ujra- kozlest, mint amennyit elsore kivalasztottam. Azzal is tisztaban vagyok, hogy masok mas Irasokat vettek volna fol a kotetbe. Kiilonosen ervenyes ez a varos es festoinek kapcsolatarol szolo Irasokra. Ugy gondoltam azonban, hogy ez a temakor kiilon valogatast erdemel. Megis remelem, konyvem felkelti vagy erositi a patriotizmust, es Igy is kozelebb keriiliink - szerkeszto es olvaso - a kerdes megvalaszolasahoz, hogy mi a szentendreiseg. A szentendreiseg, amely- rol egyik szerzonk azt Irja, hogy „mertekegysege nem az, k i hova sziiletett, k i miota lakik e varosban, hanem az, milyen az itt elo emberekhez, a ko- zosseghez, a hazakhoz, fakhoz, allatokhoz, az elodokhoz es az utodokhoz, a miiveszethez es hagyomanyokhoz, egyszoval a kornyezetehez valo viszonya".
Vegezetiil koszonetet mondok Bereznai Peternek, Biczak Peternek, Gajan Evanak, Mate Emesenek, Nincsevics Klaranak, Peline Ban Evanak es Urmos Lorantnak, akiktol munkam soran a legtobb segltseget kaptam.
Mate Gyorgy
I .
T E R M E S Z E T I K O R N Y E Z E T U N K
BOROMISZA TIBOR
Leva g ott torzsek
Egykor arnyas-hus es varostaji szepsegekben eredeti Biikkos partjan ballagtam.
Azaz setalgattam volna, ha levagott fatorzsek kozott nem kellene lepten-nyo- mon bakugrasokat elkovetni... Hatalmas topolyak, gyertyaszal osi jegenyek hevertek szanaszet, mint csatater hullai - kivagva az elok sorabol. Meg kell adni, alapos irtast vegeztek. Sziiksegszeriiseg, varosrendezes, patakszabalyo- zas... Es meg nem tudom, mifele komolykodo indoklasok. Hat en nem tudom, de nem is erdekel ez a resze... De teszem azt, itt az orrom elott tortenik Taban rendezese. S bizony, ugy latom, a fomester Fonod K a r o l y n a k m i nagyobb gondja sincsen, mint hogy mikent menthet meg egy elo fat - a varosrendezo irtasbol. Mert hat a fa - elo mutargya egy valamire valo varosnak! Szentendren viszont potolhatatlan szepseget romboltak le... A hatalmas szalfak elsorvadt, keresett furnir- es gyufaszaranyaga bekeriilt a kozhasznu forgalomba. Forgal- mazott a varosnak 6t-hat ezer pengot...
Hat igy is lehet nezni az eletet!
M i azonban kepiro barataimmal erzeseinkben igen kifosztottan alltunk odebb... Egyikiink-masikunk nem egy muvenek ebredo gondolatat, jomagam pedig meghitt barataimat, temettem...
Ezek utan szinte ajanlkozott utunk a temeto fele. Volt mit keresgetnem. Fe- lejthetetlen elemi [iskolai] baratom, verduni Vever Oszkar batya koltozott ide a fagyokerek koze. A termeszetes magyar elet rajongo apostola. Egy ev elott meg a cseresznyefak tetejen fogadott, vidam alkalmi enekszoval - ott ebedelt. S hogy meghalt a mester, ligy hallom, a beijedtek fiistolt kolbasz feltettel eszik az angolos bifszteket, potolando az eleddigi hiisveszteseget... Mert hat! ... Oh, mi erthetetlen! ... Meg a bicserdistak is meghalnak idovel! ...
Nines olyan csiinya nap, hogy szepen ne nyugodhatnek. Betertiink hat egy kis illatmamorra a Rozsak atyjahoz. Hatalmas kertjeben aztan Karoly batyank elringatta biibanatunkat rozsaregekkel. A z a jo par ezer vadrozsaalany, ami koriilotte nyilik, pompazik, kez alatt fejlodik, a duzzado elet fele mutat...
Perzsia, Afganisztan, Kaukazus, Japan, Kina, meg az itteni Nagykevelyha- tunk, sot Mandzsuria is elkiildotte ide rozsaattaseit. Ontjak felenk az illatot.
Van itt egy - mutatja hofeher szakallu hazigazdank -, ez a turani foldekrol ideszakadt fajta. Hazajaban harmincot centimeter atmerot is eler illatos, hofeher rozsa ja... aztan nagy, eheto bogyoja... Hat, bizony, ki-ki a hazajaban virul leg- szebben!
Mindannyian magyarok osszeneztiink.
Amikor visszafele igyekeztem, egy sotet varjii karogott a Biikkos-part egyik csonka fatorzsen... Kar, kar, kar!
Odahallatszott az erkezo hajo biigasa, nem volt idom kikerdezni tole, hogy mi is hat - a kar?!
Arra gondolt-e, hogy kar a lebontott feszkeert, vagy kar ezert az egesz festoi Biikkos-partert, avagy k i vallja karat annak, hogy a facsonkok a foldben ma- radtak...
Fiiggetlenseg, 1936. Junius 28.
FORRAI SANDOR - MATE GYORGY
A Biikkos-patak es volgye
Vizrajza
A Szentendret keresztiilszelo patakok, SzteUn-patak, Rakasz-patak, Oreg-viz (mas neven Sztaravoda) koziil a leghosszabb es legbovizubb a Biikkos. Csak az utobbi evtizedben valt altalanossa ez az elnevezese. Korabban Bucsina-, Sikaros-, Izbeg- es Malom-patak neven is emlegettek. Folyasat az eszaknyugat-delkelet iranyii geologiai toresvonal szabta meg, amely Domostol, illetve Pilismarottol a Szoke-forras volgyen es a Kiraly-kiiti-nyergen Szentendreig ma is igen jol felis- merheto. A Biikkos-patak eredete, forrasa nehezen hatarozhato meg. Mint fel- szini patak Sikarostol szamithato, hiszen szaraz evszakokban foljebb nines viz a medreben. A Kiraly-patak vizevel megerosodve fut bele a sikarosi amfiteatrum- szeru volgytagulatba. Eszakrol megkeriilve a Somfej-hegyet es a Bolcso-hegyet egyre szukiild, mintegy 200 m hosszu volgyon atrohanva er Szentendre hatarahoz, a Domor-kapuhoz. A Domor-kapu jelentese egyebkent Vas-kapu, es egyesek a szerb, masok a torok eredetu demer (vas) szobol szarmaztatjak.
Cholnoky Jeno 1922-ben Igy Ir a pataknak errol a szakaszarol:
„Egesz a Ddmdrkapuig a patak a vulkdni tdrmelekkozetbe vdjta a volgyet, azert ardny- lag lankdsak a vdlgy lejtok, szeles a patak menten az drier. De a Ddmorkapundl kemeny andezitbe vdgddott a vdlgy, itt megszorul, s mint valami duzzasztdgdt, a kemeny szikla vizesesre kenyszeriti a patakot. Meg kell jegyeznem, hogy messze fdldet bejdrhatunk, amig ilyen gydnydrii pelddra bukkanhatunk."
Cholnoky Jeno 1922-ben meg teljes szepsegeben lathatta a vizesest, de K a l - mar Janos A z Izbeg-patak volgye cimu, 1935-ben megjelent tanulmanyaban mar fenykepfelvetelekkel illusztralja, hogy „az oktalan kdfejtes teljesen elrontotta a hires termeszeti csoddt".
A Biikkos-patakra jellemzo, hogy sikarosi eredete (325,1 m) es dunai torkola- ta (99,5 m) kozott 12,25 k m utat megteve igen nagyot, 225,6 m-t esik. Ez 18,4 m-es atlagot jelent kilometerenkent. A z eses eloszlasa persze a termeszeti adottsagok kovetkezteben nagyon valtozo. A Domor-kaputol kezdve a felso szakaszhoz kepest mar egeszen csekely, bar meg a varosban is eszlelheto, hogy milyen gyors folyasu patak.
A Biikkos-patakra az is jellemzo, hogy oriasi arvizeket szokott szinte varat- lanul lezuditani. Ugyancsak Cholnoky Jenot idezziik:
„Ez a kiilonben jelentektelen patak olyan drvizekkel tudja meglepni volgyet, hogy az ember szinte csoddlkozva kerdi, honnan szed ossze ennyi tengernyi vizet? Ennek az az oka, hogy a Pilis es Dobogoko a Kis-Alfold keleti szelen eleg mereszen emelkednek a szomszedos dombok fole. A zivatarok rendszeresen nyugatrol jonnek, s ha a legdramlds ezekre a szeles hegytetokre felkapaszkodik, csak meg jobban megno az ereje. A felszdllds ugyanis mindig csapadekot okoz, bdrmi legyen is az oka a felfele szdlldsnak. Ezert aztdn a Kis-Alfoldon mersekelt zivatar is itt valdsdgos felhoszakaddssd erosddik, s vtzdzdnt zudtt a hegyekre, s megtelik a Bucsina is."
A vizozon erejet, sebesseget meg fokozza a meder mar emlitett nagy esese.
A kovetkezmeny kettos. A z elsore - szemleletes lelrasa miatt - ismet csak Chol- nokyt idezhetjiik:
„A patak medreben azert erdemes mdszkdlnunk, mert a Dobogdkdvet felepitd vulkdni tdrmelekkdzet igen vdltozatos hordalekot szolgdltat a pataknak. A lerohand viztdmeg elmossa a homokot, az agyagos reszeket stb., s a nagy vulkdni bombdk, kovek, idetlen kotuskdk kiszabadulnak, s ezeket az drviz mennyddrgo rohandssal ragadja magdval.
Kihengergeti a partokra, a patak partjdn fdlvergdddtt fUzesbe, erddcskekbe, vagy a hegy Idbdt boritd szeles erddbe. Szepen bemohosodott, csoddlatosan szabdlyos, gdmbdlyu kdveket Idtunk felhalmozva a partszeli erddben, ugy kdzep tdjon a sikdrosi erdeszlak es a Ddmdr-kapu kdzt. Mintha dridsi dgyugolydk volndnak egymdsra halmozva. A patak medreben is egesz festoies reszletek keletkeznek az egymdsra dobdlt gdrgetegekbol."
A masik hatas az also, mar lakott szakaszon ervenyesiil, es a patakparti lakosoknak okoz kellemetlensegeket. Maga val sodorja a rosszul, vagy a viz ter- meszetet figyelmen kiviil hagyo modon megepitett hidakat es mas epitme- nyeket. Itt erdemes megjegyezniink, hogy a regiek milyen szellemes es egy- szeru modon vedtek meg hidjaikat az arviz ellen. A kizarolag ronkokbol vagy pallokbol epiilt hidnak az egyik veget vaslanccal eros torzsu fakhoz kotottek.
A megemelkedo viz egyszertlen csak felretolta a sodras iranyaba a hidat. A z epitmeny lenyegeben a helyen maradt, az arviz elvonulasa utan csupan lijra keresztbe kellett fektetni a vizen. A z idosebb patakpartiak egyebkent evszam szerint emlekeznek meg ma is a nevezetesebb arvizekre.
Meg az utolso, 1350 m-es, kibetonozott szakaszan is nagy erovel dolgozik a patak: a magaval sodort kovekkel - Cholnoky Jeno hasonlataval elve, agyii- golyokkal - konokul folyton-folyvast siirolja, iiti-veri, s vegiil feltori kenyel- metlen betonagyat.
Noveny- es dllatvildga
A patakvolgyet szegelyezo erdok oshonos fafajai a tolgyek (a kocsanytalan tolgy, a molyhos tolgy, ritkabban a kocsanyos tolgy), a cserfa, a gyertyanfa, az ar- nyekos oldalakon pedig a biikk. A patakmellek oshonos fai a fiizek (torekeny kecskefiiz), az eger, a hars, a koris, a szaraz, napos oldalakon a viragos koris.
a juhar es a mar vilagviszonylatban is ritkasagszamba meno szilfa. Telepitessel honosodtak meg a fenyok (luc, erdei, fekete), a cserfelek, a mogyoro, a som (hiisos, vorosgyuru), a varjutovis benge, a kanyabangita, az iszalag, a bo- rostyan. A volgyszegely aljnovenyzeteben fagyal-, galagonya-, kokeny- es malnabokrok fordulnak elo. Sok itt a gomba, a gyakori tisztasokon sok noveny- faj el. Nemeth Ferenc botanikai fofeliigyelo a Biivar cimii folyoirat 1979/9.
szamaban igy Ir a patakvolgyrol:
„Montdn es szubmediterrdn elemek keveredesenek kiilonleges helye a Biikkos-patak volgye. Itt szinte egymas mellett taldlhatd a kdrpdti eredetu, bennszUlott piroslo hu- nyor, az eszakias, montdn elterjedesii erdei varfU, a nyugatbalkdni pofok drvacsaldn es az atlanti szubmediterrdn mdjvirdg. Az Izbeg melletti irtds helyen kialakult gyepfoltok egykor mediterrdn gyomfajaikrol voltak nevezetesek. Olyan ritkasdgok eltek itt, mint a meduzafu. es a tengerparti drpa. Kesoi leszdrmazottaik taldn meg ma is fellelhetok."
A legelterjedtebb emlosallat e videken a gimszarvas, az 6z, a vaddiszno, az 1936-ban betelepitett muflon, a roka (veszettsege az utobbi idoben elterjedt), a goreny, es a vedettseget elvezo emlosok egesz sora: a vadmacska, a borz, a nyest, a nyuszt, a menyet, a mokus es a pele.
Ornitologusok koreben koztudott, hogy a Biikkos-patak volgyenek madar- vilaga a leggazdagabb az egesz Pilisben. A termeszetbaratok is tudjak ezt.
Egyikiik - kerdesiinkre valaszolva - hamarjaban tobb mint felszaz madarat sorolt fol: huszonket fajta odiilakot, koztiik van a vedett, tehat mar ritkasag- szamba meno balkani harkaly (eszmei erteke 1.000 Ft), az erdei fiilesbagoly (1.000 Ft) es a fekete harkaly (3.000 Ft); harmincegy feszeklakot, amelyek koziil
Valahol a szentendrei hatdrban...
vedett a sargarigo (1.000 Ft), valamint az egereszolyv (3.000 Ft). De mar nem talalkozunk a parti fecskevel, a vedett es egyenkent 10.000 Ft eszmei ertekii holloval es a vizirigoval. (A vizirigo jelenlete egyebkent, mint koztudott, a leg- megbizhatobb jele a viz tisztasaganak.) Vegleg eltavozott vagy kipusztult a 30.000 Ft eszmei erteku uhu is.
A Domor-kapu hidjat koveto, mintegy ketszaz meteres litszakasz szege- lyenek novenyzete atmenetet kepvisel a bokorerdo es a zart erdo kozott. A z itt kialakult novenytarsulas a lepkek valosagos paradicsoma. Megfigyelheto az lit szelen iildogelo szemes lepkek sokasaga, csak itt talalhato az ibolyas tuzlepke, a szemes boglarka, a jiiliusban ropkodo fehersavos lepke; a tarkalepkek koziil a tiizes-, a reti-, a kis-, a nagy- es kozonseges tarkalepke; a mar eleg ritka es vedettsegre szorulo kis apoUolepke. Sajnos lijabban nyirjak az utat szegelyezo alacsony novenyzetet, es ezert pusztul a csalan, a rokalepkek tapnovenye, es nem viragzik a gyalogboglarka, amelynek viragjara pedig a kiilonfele gyongy- hazlepkek jarnak.
Egyediilallo, hogy ez a videk a sebesroptu kis szinjatszolepke ket valtozata- nak a valasztovonala. Ezert itt a Dunantiilon honos, melegbarna alapszinii, sargasbarna rajzolatii, gyengen irizalo valtozat es a Matra videken honos, feherbarna alapszinu, feher rajzolatii, erosen irizalo valtozat egyarant megtalal- hato.
A vizi elolenyekrol, halakrol szolvan emlekeztetniink kell arra, hogy a patak also szakaszan nehany evtizede meg „meretes" halak fordultak elo:
menyhal, domolyko, csuka stb. Ma mar csak kis testmeretii, igenytelen hal- fajok talalhatok itt, mint pi. a gyorsmozgasii nyiildomolyko es a fenekjaro kiillo. Utobbi vedett rokonat, a felpillanto kiillot a felsobb, aranylag tisztabb szakaszon 1976-ban meg allitolag lattak. Ugyancsak a felso szakaszon el a kozonseges vagy pataki bolharak, amely elsorangii haltaplalek, es a hazank- ban mar nagyon ritkan elofordulo, 1974 ota vedett Petenyi-marna. Kihalofelben van a lopioca, a kovi rak, a nyugati holyagcsiga es a sapkacsiga. Teljesen eltunt a folyami rak.
A felso szakasz kiilonleges, egyre ritkulo erteke a forrasmoha, az egyik legki- tvinobb ikraztato noveny. A vizitenyeszet jellegzetes velejaroja itt is a tegzes kereszlarva. A vizparton gyakori a 100 cm-es vizisiklo es a kozeli erdokben elo- fordul a foltos szalamandra is. Egykor szamos dunai halfaj foliiszott a patakba, hogy lerakja peteit. A kikelt halak jo reszet aradaskor a sebes viz belesodorta a Dunaba. A szennyezettseg es a kikovezes miatt a halszaporodasnak e ter- meszetes lehetosegerol mar nem beszelhetiink. Pedig a halivadekok mes- terseges tenyesztese nem kis penzbe keriil.
Tobb mint ketszaz evre visszamenoen dokumentalhato, hogy a patak milyen fontos gazdasagi szerepet toltott be a lakossag eleteben. Egy korabeh terkep szerint 1808-ban het vizimalom milkodott a patak menten. Nem veletleniil volt kozottiik papirmalom is, hiszen itt egyiitt volt a fa, meg a tiszta, vas- es mag- neziumsoktol mentes viz. A z egykor kiterjedt ontozeses kertgazdalkodas virag- zasarol a mai idosebbeknek meg szemelyes emlekeik is vannak. Mara a „gaz-
dasagi hasznositas" leszukiilt arra, hogy - tisztelet a kivetelnek - a lakossag es nehany iizem szemettelepnek, szennyvizelvezetonek es gepjarmu-mosasra hasznalja a Biikkos-patakot, nem gondolva a termeszetkarositas belathatatlan kovetkezmenyeire. A szennyezettseg nem csupan szemmel lathato. E g y 1980 majusaban kesziilt laboratoriumi vizvizsgalat adatai szerint egy liter patak- vizben 2 mg nitrat es 30 db fekalias fertozest jelzo bakterium van.
A civilizacios artalmak novekedesenek idoszakaban nem lehet elegge hang- siilyozni a Biikkos-patak volgyenek egeszsegvedo szerepet. A volgy noveny- vilaga nyaron is 60-80%-os relativ paratartalommal bir. A volgy iranya szeren- csesen megegyezik az atlagos eszaknyugati szelirannyal. Ennek koszonheto, hogy mint egy oriasi szelcsatorna, a varos fele hajtja a Pilis tiszta, paradiis le- vegojet.
Szentendrei Miisor, 1981. februar
KOCSIS IMRE
Kialtas egy eldhelyert
Uj lendiiletet kapott a Felszabadulas-lakotelep alatt epitendo nagyszabasu szabadidokozpont letesitesenek szervezese. A tervek impozansak. Ketszaz szobas szallodat, egesz sor sportletesitmenyt, diplomataklubot akarnak csinal- ni. A kiilonbozo szolgaltatasokat szentendrei es a kornyekbeli lakosok is igeny- be vehetik. Olvasom a Szentendre es Videkeben.
M i tagadas, engem nem lelkesltenek a jovo eme nagy lehetosegei. Sokkal in- kabb szeretek barangolni ezen a kornyeken, itt a varos toveben. Ide jartunk gyermekeimmel vadon nott gyiimolcsot, viragot szedni, bogaraszni, telen ma- darakat figyelni.
A veszely a kertek alatt jart. Tudtam az elkepzelesekrol, ahol tehettem, han- got adtam aggalyaimnak, de nem kiabaltam. Biztam abban, hogy az ido es a penztelenseg nekem dolgozik. A m a fenyes tervek reahs lehetosege most sa- rokba szorltott. Ezert szeretnem az itt elo legfontosabb noveny- es rovarritkasa- gokat leirni, ha mar megakadalyozni nem tudom pusztulasukat. Lassak masok is, m i tunik el vegleg, ha megepiil a komplexum.
A regi Pomazi liton kifele haladva, felhagyott gyiimolcsosok kozott ket horhos fut fel a lakotelepig. A Dunara merolegesen fekvo domboknak, ame- lyekre Szentendre epiilt, ezek a del fele futo, idoszakos vizmosasai es kozvetlen kornyekiik orizte meg az eredeti novenytarsulasok hirmondoit. M i lett ezek- nek a sorsa peldaul a Pismanyban? A „semmire sem hasznalhato", senki tulaj- donaban nem levo arkokat feltoltottek, es ezekre epiiltek az utak. H a megis elkesziil a komplexum, a Pomazi liti ket benyllas sorsa is megpecsetelodik.
A varosbol kifele haladva az elsoben meg talan harminc to biborkosbort szamoltunk meg 1988-ban. A vadon nott szilvas alatt - a mely bearnye- kolas miatt - mar visszaszoruloban v a n , csak paranyi napos tisztasokon v i - ragzik.
A rendkiviil impozans, 50 cm magasra is megnovo biborkosbor (Orchis pur- purea) szabadfoldben elo, oshonos orchideank. Feltuno, fiizerbe rendezodott viragai peldanyonkent kiilonbozo rozsaszin alapon biborvorosen erezettek es pettyezettek. Nagy tojasdad levelei alatt a foldben here alakii gumok lapulnak.
Ezek a novenyek „vedettek", de pusztulasra vannak itelve. Gombakkal elnek gyokerkapcsolatban, ezert attelepiteni sem lehet oket. Penzben kifejezett erte- kiik is jelentos, megsem irom le, mennyi. Penziigyekben jaratos, merkantil szellemii emberek rogton lekicsinyelhetnek bagatell ertekiiket, ami a komple- xum remelt hasznahoz kepest valoban nevetseges. Csakhogy ezek a novenyek potolhatatlanok!
A „felemelo" hir olvastan regi, celjat el nem ert javaslatomat szeretnem meg- ismetelni. A lakotelepen levo ket iskola szamara - mint tanosvenyeket - oriz- ziik meg ezeket a kis elohelyeket. A gyerekek botanikai, madartani es rovar- gyujto setaikon, ilyen kozel a varoshoz, a termeszet tisztesseges megismeresere hasznalhatnak ezeket az osi szigeteket. Talan meg nem keso, hogy a tervezok figyeljenek erre. Hatha megmenekiilhetnek ezek az ertekek. Csekely kerte- szeti fantaziaval meg fokozni is lehetne a hely kiilonlegesseget egy szepen kiepitett forrassal es az eredeti termeszet egy kis darabkajaval.
A sport iigyeben masok illetekesek, szoljanak ok is. A m ketlem, hogy a sza- badido kozpontot nekiink is szanjak. Gyanitom, mi szentendreiek csak labda- szedokent tehetjiik majd labunkat azokra a palyakra.
Szentendre es Videke, 1989/4
PETHO NEMETH ERIKA
Szentendre kincse, a K6-hegy
A z andezit-, tufa- es brecciareteg erdekes variaciot nyiijto, 367 m magas oszlo- pos sziklatores a Bakony bazaltoszlopait idezi. A sziklatorony mellett kiilon erdekesseg egy haromszogletii kolap, a Napoleon kalapja.
A regeszek szerint egykor itt, a hegy alatt vezetett el az Esztergom fele meno romai hadi lit. (Kr. u . I - V . szazad). A z irasos forrasok is eleg koran emlitik. A Pomaz es Szentendre hataran magasodo K6-hegyr61 eloszor II. Bela adomany- levele ad hirt 1138-b61 (Kyhug). A kiraly az itt termelt szolorol intezkedett. A hegy kesobb is hires borarol. Egy ideig a palosoke volt. A rend feloszlatasa utan kamarai javadalom lett.
A K6-hegy mint ket falu (Pomaz es Szentendre) hatara, tobbszor is vitara adott okot. A szomszedok szivesen hasitottak ki egymas foldjebol reszeket.
Ezert a hatarokat idonkent rogziteni kellett. Mar a Zichyek birtokaban van Szentendre, amikor 1754-ben, ott, „ahol a Szent-Endrei, Szent-Ldszloi, Pomdzy hatdrok osszveiitkoznek", ismet hatarjarast rendeznek. Ahol sok a ko, ott terme- szetes, hogy a hatarjel sem fa, inkabb kokupac. A z irnok, aki a tamikkal a gya- logiiton a K6-hegyre felment a kovetkezoket rogzltette:
„...mutattak a Tanuk szejjelhdnyt kdveket, azt mondvdn, hogy az eok emlekekre ottan kdvekbiil feldllitott hatdr lett volna."
1845. szeptember 23-an Petofi Sandor Vahot Imrevel Esztergomba gyalogol- va, Pomazrol jovet megmaszta „az iszonyii magas" K6-hegyet is. A z Alfold szerelmese, „mint a boglya tetejerol a gdlya", gyonyorkodve nez szet a videken, de itt is csak bus gondolatok emesztik:
„Lenn a vdlgyben lassu patak tevedez. Az en fdradt eletemnek kepe ez."
A varostol mintegy 6 km-re levo K6-hegy kesobb a turistak kedvelt pihe- nohelye lett. A hegyrol nyilik az egyik legszebb kilatas a Pilisre. Korben a Meselo-hegy, a K i s es Nagy Kevely erdos gerince. A z Oszoly, a Hosszu- es Harmashatar-hegy. Hatterben a Pilis csiicsa. Jo idoben latni a Gellert-hegyet is.
A hegy teteje nagy, lapos fennsik. Erdekes mocsari novenyzete miatt terme- szetvedelmi teriilet. Mar a 20-as evekben szivesen jartak ide kirandulni. A Ma- gyar Turista Egyesiilet Szentendrei Osztalya a csepeli termeszetbaratok tamo- gatasaval es Czibulka Janos helyi gyogyszeresz vezetesevel menedekhazat is epitettek. A haz elotti bokorsornal hallhato az orszag egyik legtisztabb vissz-
Barcsay jeno: Kohegy, 1931. Rezkarc
hangja. Dely Karoly Pilist bemutato utikonyve meg 1974-ben is azt Irta rola, hogy a haz iranyaban. elkialtott ket-harom szotag erthetoen erkezik vissza.
A K6-hegy koriil mar a 30-as evek ota laknak is. A Magyarorszag hely- segnevtara cimii koriyv 1944-ben a Kohegy-dulot mint lakott helyet emllti.
1975-ben a Varosi Tanacs is lakott helykent tartotta nyilvan.
Szentendre es 1993/3
HODOSI ESZTER
A Sztelin-patak es a Sztaravoda
A Sztelin-patak
A Sztelin- (Szelim-, Sztelim-, Tyukovac-volgyi-) patak az Asztalko oldalan, a Nyergeskiit ket csiicsa kozott ered, vize mely, 18-20 m-es volgyet vaj. Volgyere meredek oldalak, esetenkent szurdokszerii fiiggoleges partfalak jellemzok.
Arvizek idejen erozios tevekenysege igen jelentos, mert volgye meredek esesu, es az ebbol fakado gyors vizmozgas nagyobb kozettombok szallitasat is lehetove teszi. A patak vizmennyisege igen szeszelyes. Felso szakaszan a me- der az ev nagy reszeben szaraz, mert indlto forrasainak vize a tormelekben elnyelodik. Alsobb szakaszain a volgy talpa eleri a talajviz szintjet, es azt mint- egy megcsapolva ezen a reszen mar folyamatos a vizellatasa. Aradaskor a pa- tak vizhozama szazszorosara is novekedhet. Volgye meg a torkolati szakaszon is mely, vize keskeny betonvalyiiban csordogal. Torkolata kozeleben hordalek- kiipot epit. A Sztelin-patak hordaleka toltotte fel a valaha keskeny Duna-parti sik teriiletet, kesobb lehetoseget adva a varosnak az eszak fele valo terjesz- kedesre. E z a sIk teriilet meg Igy is olyan keskeny, hogy a 11-es lit valosaggal a Duna es a hegyek koze szorul. De a patak hordaleka kototte ossze eggye az eredetileg ket reszbol alio Pap-szigetetet is, es nagyban hozzajarul a szigeti Duna-ag feltoltodesehez.
A beepltetlen, magasabban fekvo reszeken szep erdok kiserik a patakot, elso- sorban tolgy, gyertyan, biikk keveredik benniik. Alacsonyabban, mar a varos teriiletehez kozeledve, volgyeben az eger es a fuz a leggyakoribb. Sajnos a patakvolgy novenyzetere talan kevesbe figyeliink oda m i varoslakok, ezert fordulhat elo elsosorban az egerek illegalis kivagasa.
A Duna-parton itt-ott meg megmaradt puhafas ligeterdok legnagyobbika a patak torkolatanal talalhato. Ezen az erdon vezet keresztiil a Czobel setany. Igy nyaranta a szentendreiek es a turistak naponta szembesiilhetnek sajat hanyag- sagukkal. A rendezetlen kornyek, az „ott felejtett" epitesi tormelek, a szemet nagyon lehangolo latvany.
Nevenek eredeterol Kiss Lajos etimologiai szotara a kovetkezoket irja:
„A nevben az elso elem, a stdla a strusspdfrdny szot jelzi."
A patak neve tehat Pafranyos-patak lenne. A helyiek szerint erre nem nott pafrany, legalabbis annyi nem, hogy arrol meg egy patakot is elnevezzenek.
A Sztelin nev - masok szerint - valosziniileg a torok kort idezi. H a torok epiileteket nem is, de torok akcset (eziist penzt) es sfrt talaltak 1863-ban ezen a tajon. A z egykori terkepek is Torokhanyas neven jeloltek ezt a reszt.
A Sztaravoda
A Sztaravoda (Oregviz) a Malnas-hegy oldalan ered, vegigfolyik a Malnas- hegy es a Baglyas-hegy kozotti vdlgyben. A varos kozeleben hajdan volt szolokon es szantokon folyik keresztiil, es vegiil hordalekkiipot epitve a D u - naba torkollik. Felso szakaszan res- es hasadekvizek taplaljak, lentebb szamos kis patak es vizmosas osszefolyasa boviti. Koziiliik legjelentosebb a Szabadteri Neprajzi Miizeum teriileten eredo Sztaravoda-forras, 70 liter/perc vizhozam- mal. A patak 9,1 km-es utjan 425 m-es magassagbol ereszkedik le 103 m-ig, esese viszonylag nagy: 35,4 m kilometerenkent. Medret helyenkent igen mere- dek, szurdokszeru volgyoldalak kiserik. Ilyen volgyszakasz a Szabadsag-forras feletti, iin. Kiraly-volgy. A Skanzen teriileten kicsiny, volgykozi medence ala- kult ki. VizszaUltasa csakiigy, mint a Sztelin-patake, szeszelyes, medre sok eset- ben szaraz, meg a Skanzen teriileten is.
A forrasra a fekvese es a hozza kacsolodo hagyomanyok miatt sokan figyelnek, nem ligy magara a patakra. A patak helyi erdekii termeszetvedelmi teriilet, tehat koztulajdonnak kellene lennie es a tulajdonosi feliigyeletet az onkor- manyzatnak kellene ellatnia. Azonban hiaba probalunk vegigsetalni a patak volgyenek varosi szakaszan. Nem tehetjiik, mert egyes helyeken keritesek alljak az utunkat, sot a „birtokvalaszt6 fal" a mederben hiizodik. A patak vedelme- nek erdekeben nagyon fontos lenne a tulajdonviszonyok megnyugtato ren- dezese. vagyis a teriilet onkormanyzati tulajdonba vetele.
Zold Hirlevel, 1996/2
HODOSI ESZTER
A Dera-patak es az egykori Nadas-to teriilete
A Dera-patak a Kis-Kevely labatol fut ala, hossza 21 k m , vizgyujto teriilete 68,2 negyzetkilometer. A z orszagiit mellett egyesiil a Kiskovacsi-patakkal. A patak felso, nagy esesu szakasza gorgeteges, helyenkent szurdokvolgyek, mely arok-
szeru vizesesek tagoljak. Leghiresebb es a kornyekbeliek altal igen kedvelt a patak pilisszentkereszti meszko szurdoka, ahol a patak partjan jol kiepitett tu- ristautakon, a meder folott pedig eros fahidakon vezet az tit. A szurdok felso vegen egy - sajnos nagyon elhanyagolt es szemetes - pihenohely var a meg- faradt turistakra.
A patak Hrenko Pal kutatasa szerint egy 1762-es terkepen Rivulus Derra neven szerepel. Ez alapjan valoszinu, hogy a patak nevadoja a Magyarorsza- gon megtelepedett, gazdag, macedon, kereskedo Derra csalad lehetett. (1741-ben Maria Tereziatol nemesseget es cimert kaptak.)
A Dera-pataknak csak az also es a torkolati szakasza talalhato Szentendre hataraban, a varostol delre. A K6-hegy nyugati labatol a Dunaig hiizodo szeles lapaly ma szantofoldi teriilet es ret, kiveve az idoszakosan vizzel boritott re- szeket. Ezen a lapalyon folyik keresztiil a megszelidltett Dera-patak.
Valaha hatalmas to volt a Nadas-to is. A legenda szerint a miilt szazad 70-es eveiben meg megvolt az a vaskarika a K6-hegy oldalan, az elso es masodik sziklabastya osszeszogelesenel, mintegy 12 m magassagban - s a vaskarikara utalo rozsdanyomok is latszottak -, ahova a haromszaz evvel ezelott bekoltozo szerbek dunai galyaikat kikotottek, mivel a Duna „a Ko-hegynel folyt". Ennek emleket ma is orzik a T6-part, T6-mellek dulonevek es az lij keletu Tomellek utcanev is. Hogyan keletkezhetett itt a belto? A X V I I - X V I I I . szazad elejeig a Duna es a Pilisbol lefuto, eszakkelet-delnyugat iranyii vetodes volgyeben a Duna egyik oble vagy holt medre volt, amely idovel tova hiizodott ossze.
Valoszinuleg innen ered a pomazi mondas, hogy a Duna aradaskor a K o - hegy labait mossa.
A XVIII. szazad derekan kesziilt terkepek Szentendre es Pomaz kozott mar ezt a Nadas-tavat abrazoljak, s tole delkeletre a dunai lapalyt. Ekkor a varos teriilete 10.568 hold, amelybol csaknem 600 hold viz es nadas volt. A siillyedes, amelynek legmelyebb pontja 1938-ban 5 m-re volt a Kis-Duna 0 pontja folott, ma is jol latszik a vasiiti toltesrol es a pomazi Luppa-mauzoleum kornyekerol.
A to vizenek mennyiseget a Duna aradasa mellett a Dera-patak aradasai es a vizmosasok altal idoszakosan szallitott vizek is noveltek. A to kornyeken ter- jedelmes arter es mocsar terpeszkedett. A XIX. szazadban Pomaz, Budakalasz es Szentendre legfontosabb feladata a Nadas-to lecsapolasa, szabalyozasa, a patak es a Duna megfekezese volt. A munkat hires mernokok, Balla Antal es Vasarhelyi Pal segitettek.
A Dera-patakot 1863-ban probaltak eloszor megszellditeni. Egy hatalmas arokban vezettek le a vizet a Dunaba. 1882-ben Dumtsa Jeno utasitasara mar mellekcsatornat is astak, de az aradas tovabbra is megmaradt. 1893-ban 100 m toltest emeltek a Duna, 300 m-t a Dera-patak menten. Vegiil 1931-ben indult meg a Nadas-to lecsapolasa. A Pilisbol lerohano patak es az idoszakos vlzfolya- sok is segitettek a to feltoltodeset. A z 1937. evi, majusi felhoszakadas soran kb.
15 kobmeternyi hordalekot mosott le a viz. Errol a felhoszakadasrol Ir a Magyarorszag cimu lap korabeli szama is. A lecsapolt reszeken, amelyek a varos hataranak legtermekenyebb reszei lettek, belterjes gazdalkodas alakult
k i . A reteket ma is behalozzak a lecsapolashoz kialakitott csatornarendszerek es szivatoarkok. Csapadekos idoben ezekben ma is megreked a v i z .
Ma ezen a lapos, helyenkent mocsaras, zsombekos teriileteken (Nagyret, Kisret) retek, legelok vannak. Nadasok, zsombekosok, kaka- es sasfelek, gyekenyesek, pazsitfiifelek, malyvak, fuzbokrok stb. talalhatok. Helyenkent tozeg is felhalmozodott. A szarazabb reszeken megtalaljuk az arvalanyhajat is.
A vizenyos, nedves teriileteken nagyobb tomegben elofordul - tobbek kozott - a mocsari noszirom, a mocsari golyahir, a mocsari zsurlo, a fekete nadalyto es a zsalyafelek. Ahol korabban legeltetes folyt, ott megfigyelheto volt a legelok gondozasanak hianya miatt a novenyzet elsilanyulasa, a szuros novenyek, pi.
az aszatfelek, a tovises iglice elszaporodasa.
Ezeken a teriileteken lovakat tartanak, a legeloket azonban tovabbra sem gondozzak. A magasabban fekvo, silany talajii helyeken szantofoldi muveles folyik, bar az utobbi evek kaotikus viszonyai kozott gyakran parlagon marad- nak a foldek. A melyebben fekvo helyeken ma is megtalalhato maradvany- kent ket kicsi to. A z egyik kozvetleniil a vasiiti toltes mellett van, amibe valosziniileg ipari szennyviz is keriil, a kornyeken pedig illegalis szemetle- rako alakult k i . A masik tavacska, amely a Tomellek utca torkolataval szem- ben fekszik, valamivel jobb allapotban van. Telente ez a kornyekbeli gyerekek kedvelt csiiszkalo-, korcsolyazohelye.
Zold Hirlevel, 1997/1
TOTH ISTVAN
Mar otven ewel ezelott is torveny vedte
Tobb mint ket eve egy helyi rozsafajta, a Szentendrei rozsa a Piispokmajor lakotelepen is meghonosodott. Eppen ideje, hogy a szentendreiek megismer- jek, milyen novenyritkasagrol is van szo.
„Hazdnk elovildgdt megismerve vessunk egy pillantdst bennszulott rdzsafajunkra, a Szentendrei rdzsdra (Rosa Sancti-Andreae) is. E novenyfaj felfedezesenek koriilme- nyeirol irodalmi adat nem maradt fenn szamunkra, csak Jdvorka Sdndor Magyar flora cimii konyveben kozli Degen Arpdd a faj alaktani belyegeit. Valoszinuleg az 1920-as evek elejen fedeztek fel. Az auktorok herbdriumi pelddnya a mdsodik vildghdboru alatt sajnos elpusztult. A Rosa Sancti-Andreae jelentosegerol Jdvorka Sdndor Degen Arpdd haldla utdn megjelent megemlekezeseben a kovetkezoket irja: Pestvideki gyHjteseinek es felfedezeseinek legerdekesebbje, legszebbje a Szentendrei rozsa, melynek mindossze hdrom-negy bokra mar torvenyes vedelem alatt dll." (Reszlet Karpati Istvan cikkebol)
A Szentendrei rozsa felfedezesenek koriilmenyeirol Papp Jozsef tudomanyos kutato kozlesei alapjan szeretnek beszamolni. Neki Trautmann Robert beszelte
el a tortenetet: „Kes6bh kinn jdrtam Szentendren, ahol a noveny akkori tulajdonosd- val, Antolik polgdrmesterrel es felesegevel is beszelgettem e temdrol, kik egyes reszleteit az eloszor hallottakkal teljesen megegyezoen mondtdk ujra el."
Antolik Arnold polgarmester mukodese idejen a Pismany-hegy kopar, cserjes oldalat kiparcellaztak. 6 maga is megvett egy darabot belole, hogy ott villat epitsen. Epp k i akartak venni az alapasas utjaban levo rozsabokor csoportot a munkasok, amikor odaert Trautmann Robert statikus, akinek szeget iitott a fejebe, hogy milyen faj lehet, meg ilyet soha nem latott. Kerte a munkavezetot, hagyjak abba azon az oldalon a munkat, es nehany gallyat vagva a rozsacso- portrol, Degen Arpadhoz, a magyar rozsaspecialistahoz vitte. Degen igen meg- oriilt, s mindjart elso latasra megjegyezte, hogy ez egy osi maradvany faj. Ezt kovetoen kiutazott Szentendrere. Antolik Arnoldnak, a telek tulajdonosanak megmagyaraztak, hogy milyen botanikai erteket hozott a veletlen elejiik.
Trautmann Robert es mernoktarsa kijelentettek, hogy ok inkabb hajlandok dijta- lanul a kert masik reszeben elhelyezendo villa uj tervet elkesziteni, ha Antolik lemond arrol, hogy a rozsatovek helyere epitkezzenek. A tulajdonos beleegye- zett, Igy a Szentendrei rozsatovek megmentesenek elso lepese sikerrel jart.
Foldvari Miksa, a Termeszetvedelmi Tanacs akkori iigyvezetojenek buzgol- kodasara 1942. januar 14-i keltezessel megsziiletett a Foldmuvelesiigyi Minisz- terium rendelete, amellyel a noveny vedelmet hivatalosan is biztosltottak. A rendeletbol kitunik, hogy ebben az idoszakban osszesen negy darab Rosa Sancti-Andreae-to volt ezen a termohelyen. A Termeszetvedelmi Tanacs mellett mas botanikusok is kotelessegiiknek tartottak bennsziilott novenyfajunk vedel- menek figyelemmel kisereset.
Javorka Sandor is rendszeresen felkereste a rozsa termohelyet: „A pilis-budai- hegyseg szep nagy endemikus (bennszUlott) novenyritkasdgdt, a Rosa Sancti-Andreae-t idonkent meg szoktam Idtogatni, hogy reszesUl-e kello gondozdsban" - Irja 1954-ben kelt feljegyzeseben. A Szentendrei rozsa kipusztulasanak veszelyere hlvja fel a figyel- met, mert a rozsa helyere sziklakertet szandekoznak teleplteni. Tobbszor is fenyegette veszely ezt a botanikailag ertekes novenyiinket. De nemcsak fenn- maradt, hanem az eredeti negy to helyett ma mar nyolc-tiz to virlt.
Tekintsiik at a Szentendrei rozsa kiilso alaktani jellemzoit, a novenyt elne- vezo Degen Arpad lelrasa szerint:
„Szirma felso szelen finoman, mirigyesen rojtos, again szdrvdnyosan csak egyenes, vizszintesen eldlld, hosszu, dr alaku, szalmasdrga tUskek fejlodnek, levelkei deresek, szurkellok, tojdsdad-keriilekesek, roviden kihegyezettek, lekerekitett vagy szives vdlluak, dsszetetten fUreszesek, felso lapjukon odafekvden szdrdsek, also lapjukon szdrdsek es mirigyesek, ragaddsak. Cseszelevele a hdtdn nyeles-mirigyes. Altermese gdmbdlyii, surUen mirigyes, series. Aprd termetU (40-80 cm), deres, ragadds levelU cserje."
(Javorka Sandor: Magyar flora. 1924)
A Szentendrei rozsa a Parlagi rozsa, Rosa Galica csoportjaba tartozik, de sok belyegben elesen elvalik tole. Egy 1958-as felhivasban a kovetkezo olvashato:
„A Termeszetvedelmi Tandcs es a tudomdny hivatdsos miiveloi mellett a termeszet- baratok nepes tdbordnak is orkddni kell fennmaraddsa erdekeben. A tudomdny szdmdra
elsosorban azok az egyedek ertekesek, amelyek az eredeti termohelyen termeszetes kdrtil- menyek kozott alakultak ki es maradtak fenn."
Eddig tart a tobb mint negyveneves lelras. Tudva azt, hogy Szentendre mas teriiletein is vigyaznak nehany tore, a Szentendrei rozsa vedelmet a Barati Kor is elhatarozta. A z eredeti (hiteles) osrozsa tove evtizedek ota Katona Gyula kertjenek disze. 1998-ban a szentendrei varosi fokertesz kozremiikodesevel si- keriilt toliik sarjakat telepiteni a Piispokmajor lakotelepre is, amelyek megered- tek es szemmel lathatoan jol erzik magukat. Iden tavaszra tovabbi szaporito- anyagra szamlthatunk.
A Piispokmajor Lakotelep Barati Korenek - amellett, hogy a rozsa sarjait befogad- ja, neveli - a rozsa egyuttal a vedjegye is lett, levelezesein ez lesz lathato. Hadd menjen hire a vedett, egyszeriisegeben is gyonyoru, osi szentendrei novenynek.
Szentendre es Videke, 1999/11
MATE GYORGY
Ezer ev a Biikkos menten
A k i k rohano es zajos vilagunkban - akar csak egy orara is - koveken bukda- csolo viz es agakon iildogelo madarak hangjat akarjak hallani, azok a sebes sodrasu Biikkos-patak arnyas volgyeben mindezt megtalalhatjak. Itt termeszet- vedok szivos munkajanak eredmenyekent a setalgato vagy kerekparozo em- berek, a gyermekkocsit tolo kismamak es a vizgorgette kovekbol gatat epito gyerekek latvanya ma mar mindennapos. Elfogultsag nelkiil allithatjuk, itt ta- lalhato Szentendre legszebb resze.
A Biikkos-patak a szentendreiek szamara nem csupan termeszeti kepzod- meny, hanem a legfontosabb varostorteneti adat is. Ugyanis Szent Istvan kira- lyunk egyik, 1009-ben kelt okleveleben emlitest tesz egy Visegrad varmegyei, Duna melletti falurol, amelytol jobbra az Apor-iigy torkolata van. A z oklevel- ben szereplo Apor-iigy nem mas, mint az ezer ev alatt tobbszor atkeresztelt (Malom-, Izbeg-, Bucsina-, Sikaros-), mai Biikkos-patak. (Az „iigy" a regi ma- gyar nyelvben „viz" jelentessel birt. A Szekelyfold lelrasa cimu muveben meg Orban Balazs is igy hasznalta.) A fekvese szerint koriilirt falu (Apor hadvezer egykori szallashelye) pedig - amelyet a korszak legjobb ismeroje, Gyorffy Gyorgy tortenesz Aporfalvanak nevez - nem mas, mint a kesobbi, kozepkori Sanctus Andreas, vagyis a mai Szentendre. Ezt a tortenelmi tenyt 2004-t61 em- lektabla hirdeti a belvarosi nagy hidnal - az Apor hidnal.
A Biikkos-patak evszazadokon at elteto eleme volt a szentendreieknek. Hozza- tartozott mindennapi eletiikhoz. A Dobogoko oldalaban talalhato eredetetol dunai torkolataig 17 k m hosszu patak utolso, harom es fel kilometeres szakasza halad
keresztiil a varoson. A kozelben lako csaladok kristalytiszta vizet fozeshez hasz- naltak. A z asszonyok a patakban mostak - hazi keszitesu szappannal - a ruhakat.
Nyaranta a gyerekek meses fiirdozohelye volt. Gazdag volt halakban, ontozte a part menti kerteket. Nagy Lajos kiralyunk 1358-ban kelt oklevele az elso, ame- lyik malmot emlit a patakon. A z utolso hat-het vizimalomra meg a mai oregek is emlekeznek. A Monarchia-beli Gilitzer- es a ket vilaghaboru kozotti Deim-fele, biikkos-parti, kerthelyiseges vendeglok jo hire meg Budapestre is eljutott. A patak hirtelen jovo, hihetetleniil nagy aradasairol - amelyek idonkent ma is elofordul- nak - adomakba illo tortenetek forognak kozszajon.
A Szentendrere latogato vagy itt megtelepedett festok koziil sokan, peldaul Barcsay Jeno, Boromisza Tibor, Fenyes Adolf, Ilosvai Varga Istvan, Szantho Im- re - a varos hazai, haztetoi es utcai mellett - a patakot is gyakran megfestettek, kis gyaloghfdjaival, vizmosta gyokerii arteri faival. Ezert elmondhatjuk, hogy a huszadik szazadban Szentendrevel egyiitt a Biikkos-patak is bevonult a ma- gyar festeszet, a magyar kultura tortenetebe.
A huszadik szazad azonban meghozta a Biikkos-patak szamara a kornyezet- szennyezest is, es az ellene folytatott szivos, maig tarto kiizdelmet. Sokan attol feltek, hogy egesz elovilaga kipusztul, am az 1980-as evek elejen hatarozott es celtudatos civil akciok szervezodtek a megmentesere. A masodik vilaghaboru utani evtizedekben ugyanis az emberek nagy resze leszokott nemcsak a mun- ka megbecsiileserol es az erkolcsi ertekek tiszteletben tartasarol, de a termeszet megovasarol is.
Foto- es dokumentumkiallitas mutatta be a sokak szamara megdobbento alla- potot, majd nemzetkozi epitotaborok fiataljai vallalkoztak a meder es a volgy megtisztitasara. Kornyezetvedo iskolasok kezdtek el figyelni es merni a viz minoseget. A 90-es evek elejen kiilonbozo foglalkozasii szentendrei polgarok bizottsagot alakltottak, es hosszu tavii tervet dolgoztak ki a Biikkos-patak meg- mentesere. Nehany eve palyazaton nyert penzbol jatszoter, majd mintegy ket kilometer hosszu setalo- es kerekparut epiilt a patak menten. Rendszeresse val- tak a pataktakaritasi akciok, faiiltetesek. Elkezdodott a hidak feliijitasa.
A nemreg megalakult Biikkos-partiak Barati Kore Egyesiilet a biztositek arra, hogy a szentendrei polgarok szlviigye legyen a Biikkos-patak.
Szentendre es Videke, 2001/34
DUKAY IGOR
Vizeinkrol - a viz vilagnapja alkalmabol
Egy evvel ezelott, szinten e jeles nap (a viz vilagnapja: marcius 22.) tajan jelent meg a Biikkos-patak kultiirtortenetevel, elovilagaval es jovojevel kapcsolatos -
termeszetesen a tema valodi terjedelmehez alig foghato - irasom. Zaro sorai a tobbi szentendrei vizfolyas vedelmere is buzditottak. Mindezt tettem ligy, hogy tudtam, korabban - de azota is! - tobben felvetettek: ne csak a telepii- leskozpont patakjat, hanem a periferikus elhelyezkedesii vizeket is fogadjuk orokbe!
Mivel abban a szerencses helyzetben voltam, hogy korabban kozremiikod- hettem vizeink megismerteteseben, kotelessegemnek ereztem, hogy e tobb szem- pontbol is aktualis idopontban szamot adjak a tapasztalatokrol.
Szentendre felszini vizei koziil meltan ismert a Duna es Pap-szigeti mellek- aga, a Biikkos-patak, az Oregviz (Sztaravoda), de itt talalhatok a Sztelin- es a Sziklas-patak, a nagyobb patakok mellekvizei, a Pomazi-sik lecsapolo csatornai es a Dera is. Allovizeink koziil a HEV-vel utazoknak szembetunik a Pannonia- telepi to, melynek sok tekintetben (pi. eredeteben, hiszen agyagnyero god- roknek tiinnek) parja a Vasuti villasori to, helyi neven a Harkaly-to. Talan ke- vesen tudjak, hogy a Sztaravoda volgyeben, a Skanzen feletti Kiraly-volgyben, attol kilometerekkel eszakra kisebb lefolyastalan tavak is meghiizodnak.
Vizeink koze kell soroljuk a ket tucatnyi szentendrei forrast es a nevesincs, idoszakos vizszallitasu kis horhosokat, vizmosasokat. Valosziniileg szep es er- dekes kiadvany jelenhetne meg varosunk vizeirol - bar elobb legalabb a tavaly ota dedelgetett alom (a Biikkosrol szolo monografia) valosuljon meg! A jovo ev elejere tervezett kiadasig osszegyiijtott - neha nem is akarmilyen konyveszeti ritkasagnak szamito - forrasmunkak masolatait szerkesztotarsam. Mate Gyorgy a Pest Megyei Konyvtar helytorteneti reszlegeben helyezi el, mert nagy erdek- lodes tapasztalhato irantuk.
Nemreg egy Sopronban termeszetvedelmi szakmernoknek tanulo egyete- mistat fogadtam a Biikkos partjan. Ujra megtekintettiik azokat a helyszineket, melyeket a patakrol irt dolgozataban is megemlitett. Kozben kerestiik-kutattuk a Biikkos szinpompas madarat, a jegmadarat, melyet a Szegedi utcatol felfele, de meg varosi szakaszon, alkalomadtan megfigyelhetiink.
Sokaknak egy-egy vizfolyas „csak" vizminosegi es vizmennyisegi kerdes:
megbotrankoznak a szennyezesen, az esetenkent nyomaban jaro halpusztula- son (tavaly ez is elofordult) es az aradasok okozta karokon. Peldakent lassuk, hogy a 2004. esztendo vegen kemiai vizsgalatokhoz vett vizmintak mirol arulkodnak!
A Pilisszentkereszten eredo Dera also masfel kilometere es torkolatvideke varosunkban talalhato; az itt vett mintaban elvileg a teljes vizgyujtoteriileten - melyen meg Csobanka es Pomaz teriil el - jelentkezo hatas egyiitt ervenyesiil.
A z egyszeri vizsgalat soran a foszfation koncentracioja volt - orszagosan jellem- zoen - igen magas; az ammoniumione jelentos volt. A novekvo tendencia kimutathato (az eros szennyezettseg hatarerteke: 0,25 mg/1), csakiigy, mint a Barat-patak (Budakalasz) eseteben. A Biikkoson ez a novekedes pi. a nitration eseteben latvanyos, de meg „nem veszelyes"; a foszfation viszont a patak civi- lizalt szakaszain igen magas (az Anna-volgytol vegig ketszeres hatarertek-tiil- lepes: 0,5 mg/1 jellemzo).
A z emlitett, tapanyag-tiilterheltsegre utalo vizkemiai osszetevok vizsgalatara a Kek Forras Kornyezet- es Termeszetvedelmi Egyesiilet programja kereteben keriilt sor. (Az emlitett vizeken kiviil a Harkaly-to mintazasa is eel volt.) A ke- miai adatokon tiil a vizi elovilagrol (elsosorban: novenytarsulasok, halak, ge- rinctelen allatok) es a vizfolyasok morfologiai jellemzoirol szerzett informaciok kepezik a meg feldolgozas alatt alio adathalmazt.
A z egyesiilet programzaro es szemleletformalo kiadvanya a Varoshaza por- tajan volt elerheto (tovabba minden kepviselo kapott egy-egy peldanyt), jelen- leg a www.renatur.uw.hu webcimrol kepkent letoltheto.
A z egyebkent ritkan figyelembe vett, termeszetvedelmi szempontbol erde- kes tapasztalatok pi. a kovetkezok:
1. A szennyezettseg gyakran az eldugott mellek- es forrasagakon is meg- figyelheto.
2. A fokozottan vedett kovi rakot a Biikkosben a Pilisi utcaig lehet kimu- tatni.
3. A patakok egyes szakaszait tajidegen novenyfajok uraljak, vagy gya- koriak. Ilyen peldaul az orias japan keserufil. Terjedesenek veszelye, hogy szinte kiirthatatlan es a mas fajokat, koztiik a kisebb versenykepessegii, ertekesebb fajokat elnyomja. A fas szariiak koziil gyakori az akac es a zoldjuhar. A z egyetlen to piroslo hunyor sorsarol (letepeseig harom na- pig diszlett) korabban beszamoltunk.
4. Halak elsosorban a ket nagyobb vizfolyasban elnek; vedett faj a kovi csik, a Petenyi-marna; tajidegen a kinai razbora. Fontos, hogy az esetleg zsakmanyolt vedett halakat mindenkeppen eresszek vissza a horgaszok, a nem vedetteket is kimeljek (engedjek vissza, vagy horgasszanak olyan vizen, ahol nehany hal kifogasa nem okozza az allomany osszeomlasat).
A macska es a teknos etetese is megoldhato mas, kornyezetkimelo mo- don!
5. A vizek es elovilaguk veszelyeztetesenek fontos elemei a csak vlz- gazdalkodasi szempontok ervenyesiilese es a beepites fokozodasa. Mind- ezekrol nagyon sokat kellene beszelni es tenni, hiszen evtizedek ota ismertek olyan szakkonyvek, melyek segitik a muszaki feladatokat ter- vezok es ellatok munkajat, illetve EU-s kotelezettseg a vizek „j6 okolo- giai allapotanak" elerese.
A z emlitetteken tiil figyeltiik a szemetlerakok helyzetet es osszetevoit; egy-egy patakparton „felejtett" akkumulatort a benzinkiiton leadtunk; az Ivovlztarolo fertotlenltesebol szarmazo hiposflakonokat azonban visszaadtuk a feladonak (annak, aki hasznalat utan, nemi szermaradvannyal a patakba szorta oket). A novenyi nyesedek, lomb, fu, megunt cserje patakba es topartra dobalasa a kozepkori „vlz6blltest" idezi, s egyuttal jelzi a szomorii tenyt, hogy egy-egy tobb szaz negyzetmeteres telken nines helye az egy kobmeteres komposztalo- nak. (Lehet, hogy nem a telken, hanem a fejekben kellene helyet keresni?)
Mivel a fentieken sajnalkozni keves, ragadjunk vizeink partjan minel tob- ben, minel tobb kesztyiit-zsakot, ahogy a Sztelin es a Biikkos partjan teszik, es lobbizzunk minosegiik es elovilaguk megorzeseert, helyreallitasaert. Csen- desebb napokon igy fogunk majd egy uj tavaszban - frissen iiltetett egerek es fiizek alatt, halak cikazasat nezve - gyonyorkodni.
E n mar alig varom!
Uj Szentendrei Hirlap, 2005/6
DUKAY KRISZTINA NORA
Rovid Fold-napi szamvetes
Szentendre termeszeti ertekeiA z Amerikai Egyesiilt Allamokban a Fold tonkretetele ellen eloszor 1970.
aprilis 22-en zajlottak bekes tiintetesek, eloadasok. Azota ez a nap a Fold napja, mely alkalombol Szentendre termeszeti ertekeibol mutatunk be nehanyat. A marcius 22-i viz vilagnapja es egy arvizes idoszak utan vizeink szepsegerol, fontossagarol is kell beszelni. Hiszen most is aktualis.
Arthur C . Clarke szerint:
„Mennyire helytelen ezt a bolygdt Fdldnek htvni, amikor lathatoan Viz!"
Szentendre foldrajzi fekvese kedvez az igen valtozatos elohelyek kialakula- sanak. A kornyek legmeghatarozobb vizes elohelye a Duna. Tobb mint hat- van halfaj el benne, melybol tizenhet vedett. A folyo ugyanakkor szamos vandor- es feszkelomadar fontos taplalkozohelye, melyek pihenni a kozeli arteri ligeterdobe repiilnek. A Duna az egyik legjelentosebb europai okologiai folyoso, ennek megfeleloen a Duna es a Szentendrei-sziget vedelem alatt all.
A Duna arteren kialakult fuz-nyar ligeterdo viszonylag epen lathato a Biikkos torkolatatol lefele, a Postas strandnal. Ez a teriilet helyi vedettsegii, illetve reszben az E U altal kezdemenyezett Natura 2000 okologiai halozathoz tartozik.
A masik ehhez hasonlo elohely a Pap-szigeten talalhato, de sem „vegleges"
helyi, sem teljes Natura 2000 vedelem ala nem vontak, talan a leendo beru- hazasokra valo tekintettel.
A varoson keresztiilfolyo patakok volgyei helyi vedettseget elveznek. A vol- gyek ujjszeriien nyulnak a hegyekbol a folyam fele. Fontos reszei (lehetnenek) a hegyek es a folyam kozotti okologiai halozatnak, de kibetonozva, korbe- epitve, kisero erdosavjuktol megfosztva erre kevesbe kepesek. (Egyebkent hasonlo okologiai folyoso szerepet tolthetnenek be az utak menti osszefuggo fasitasok is, ha lennenek...)
A Sztelin-patak hordalekabol epiilhetett fel a Pap-sziget. Ez arra vail, hogy a patak egykor sokkal nagyobb vizhozamu, ereju vizfolyas lehetett. Mara sokan nem is tudjak, hogy az also szakaszan kibetonozott medre nem csupan viz- elvezeto arok, hanem vizes elohely is. Sajnos ilyen koriilmenyek kozott a leg- egyszerubb elolenyek is igen nehezen tudnak megtelepedni benne.
A Sztaravoda-pataknal ismertebb a Skanzen mogotti Sztaravoda-forras es a koriilotte kialakitott pihenohely. A patak igazi forrasvideke tavolabb, a Pap-ret oldalaban van; kiraly-volgyi szurdokaban, a kornyeken egyedi tarsulas a Mely-mocsar egerlapja. A telepiilesen beliil ezt a patakot is kibetonoztak.
A Visegradi-hegyseg legbovebb vizfolyasa a Biikkos-patak, s a mai napig elovilaga is ennek a legvaltozatosabb. Ez mar csak azert is furcsa, mert a legfobb forrasa a dobogokoi szennyviztelep vize. Ez is pelda a termeszet ontisz- tulasra es megujulasra valo kepessegere. A k i koveti a Szentendre es Videkeben megjeleno Biikkos-patak-monografia cikksorozatat, atfogo kepet kaphat a patak eleterol.
A Pomaz es Szentendre kozott elteriilo sik hajdanan a Duna arteri oblozete volt, melyet a X I X . szazad vegen csapoltak le, illetve a H E V toltesevel vagtak el a folyotol. Ezen a mocsaras, lapos teriileten tobb vedett noveny (mocsari noszofii, reti iszalag) es allatfaj el; szinten Natura 2000-es teriilet, amelyre to- vabbra is mindket telepiiles mint beruhazasi teriiletre tekint.
A volgyek es siksagok kozotti hatak kivalo kilatopontok, ezt a panoramat kihasznalva a beepitettseg szinte teljes. A z egykori es ma meg nem beepitett gyiimolcsosokben, szolokben sajatos es vedett arvalanyhajas novenytarsulasok jottek letre, ilyen a Kada-csucs kornyeke es a K6-hegy oldala. Ezek a D u - na-Ipoly Nemzeti Park reszei, mikent a kiilteriileti erdok nagy resze, ahol geologiai, vizrajzi, botanikai, faunisztikai ertekek talalhatoak, melyek megis- merese es vedelme kozos feladatunk.
Van, aki nem erti, mi hasznuk ezeknek az elolenyeknek, elohelyeknek, pe- dig a legkisebb noveny is taplalekot biztosit rovaroknak, novenyevoknek, megalapozva ezzel egy taplaleklancot, melynek vegso lancszeme egy raga- dozo, vagy akar maga az ember. De meg is fordithatjuk a kerdest: mi haszna a Foldnek az emberbol, mi mennyire vagyunk nelkiilozhetoek? A z elmult ket- millio ev, amiota ember el a Foldon csupan egy pillanat a Fold 4,5 milliard eves tortenetebol. Tehat nelkiiliink is remekiil boldogul, talan jobban is, mint ve- liink, mert nines mas eloleny, amelyik a tobbi eletjogosultsagat megkerdo- jelezne.
Szentendre es Videke, 2006/15
11.
A M I R E A R E G E S Z E T I L E L E T E K
K O T E L E Z N E K
TETTAMANTI SAROLTA
Asatas Szentendren, a Templom teren
1979 keso oszen es 1980 februar-marcius honapban a varosi tanacs megbizasabol es reszbeni anyagi tamogatasaval regeszeti feltarast vegeztiink a kozepkori ere- detu romai katolikus plebaniatemplom eszaki es deli oldalan. A feltarast az tette sziiksegesse, hogy a Templom ter lekovezeset megelozoen szintsiillyesztest vegeztek, aminek kovetkezteben regeszeti objektumok keriiltek a felszinre.
A templom jelenleg lathato allapotaban kozepkori maradvanyokat mutat, XIII-XV. szazadi epitesi periodusai vannak az lijkori atalakitasokon kiviil.
Ezeket, valamint a falak mellett a kozepkori jaroszintet az 1950-es evekben vegzett falkutatas es milemleki helyreallitas bontotta k i es mutatja be.
Mint jelenlegi asatasunk eredmenyekent kideriilt, a templom egy sziklaplato tetejen all, az eredeti terep innen kifele minden iranyban enyhen lejt, majd egy kb. 15 m-es szakasz utan - legalabbis a deli oldalon - meredekke valik. E me- redely szelen talaltuk meg egy ivelten kelet-nyugat-eszaknyugati iranyban huzodo, 90 fokban kidolt, gyenge alapozasu kokerites mintegy 15 m hosszan egybefiiggo maradvanyait. E kerites eredetileg eszak fele a toronyhoz csatla- kozhatott, kelet fele nem talaltuk meg tovabbi szakaszait, a domb szelenek leomlasa kovetkezteben. Valosziniileg a templom koriili temeto (a XI-XII. sza- zad fordulojatol a X I X . szazad elejeig temetkeztek ide) egykori keritesfala volt.
A templom deli oldalan ket egymasra meroleges, 11, illetve 15 m hosszu kutatoarokkal vizsgaltuk meg a retegviszonyokat. A felso retegekben X V I I I - XIX. szazadi sirok bolygatott maradvanyait talaltuk (egy-ket szep ruhadisz keriilt elo beloliik), alattuk egy szakaszon valoszinuleg X V I I I . szazadi epit- kezesi tormelek elplanirozott retege volt, amely a torok kor utani ujjaepitessel lehet kapcsolatos. Meglepo modon nagyszamii romai kori, II-III. szazadi kera- miaanyagot talaltunk, import keramiat (terra sigillata stb.), bennszulott anya- got egyarant. A romai cserepek reszben az epitesi hulladek es a szikla kozotti szinteken, nagyreszt pedig a felszinhez kozel, keveredett, bolygatott, masodla- gos helyzetben voltak. Itt, a deli oldalon sem kozepkori temetkezeseket, sem egyeb kozepkori leletet nem talaltunk. A korai sirokat a kesobbi temetkezesek es a teriilet evszazadokon at tortent intenziv bolygatasa semmisithette meg, itt es az eszaki oldalon egyarant.
A z eszaki oldalon, a torony mellett egy 6x4 m-es, kis, ketosztasu haz marad- vanyait tartuk fol. Alapjat a sziklaba vagtak, a falak kotoanyaga agyag volt.
Pontos datalasat az eszaknyugati sarok omladekaban talalt, XIII. szazadi cserepek adjak, amelyekbol egy nagy spiraldiszes, sziirkesfeher fazekat allitot- tak ossze restauratoraink. A haz valosziniileg az esperesi szekhelyhez tartozo epiiletkomplexum - melyet ezen a kornyeken felteteleziink - tartozeka volt.
Asatasunk igen ertekes telepiilestorteneti adatokat hozott, melyek foldolgo- zasa meg folyik.
Terveink koze tartozik a plebaniatemplom majdani mtSemleki helyreallitasa- val kapcsolatos regeszeti kutatas az epiilet belsejeben. Feltetelezziik ugyanis, hogy a jelenleg is alio, X I I I . szazadi eredetii templomnal egy legalabb szaz evvel korabbi, mindenkeppen kisebb egyhaz volt Szentendre elso temploma.
Erre ra es ezt kiegeszltve epiilt a kesobbi.
Szentendrei Miisor, 1980. augusztus
T. MAROTI EVA
Korai romai, festett, allatalal<os edeny Szentendrerol
1977 szeptembereben, a 11-es lit epiteset megelozo csatornazasi munkalatok so- ran a szentendrei romai tabor delnyugati sarkanak kozeleben egy erdekes lelet keriilt elo. A z arkokat gep asta k i , de a visszatemetes kezi erovel tortent, ekkor talaltak meg a munkasok a gep altal kihanyt foldben a kettos csonka kiip alakii edeny darabjait. A z edeny toresei frissek voltak, a markologep torhette ossze, de sajnos nem keriilt elo minden darabja. A talpa hianyzik. A z itt dolgozo munkasok egyeb leletekkel egyiitt azonnal beszolgaltattak a muzeumba. A cserepek meg- tisztitasa es restauralasa utan deriilt k i , hogy az edeny feliiletet valaha festett, figuralis diszites boritotta, melynek halvany nyomai meg ma is lathatoak.
Festett edenyiink anyaga halvany sargara egetett agyag, feliilete pirosra fes- tett es fenyezett, melyre kekesfekete festekkel vittek fel a figuralis diszitest.
Alakja kettos csonka kiip, pereme kisse kihajlo es megvastagodott, rajta lilas- piros testes nyomai. Profilja hasa fele boviil, majd a toresvonal utan beszukiil.
Also resze hianyzik, de valoszinuleg alacsony talpban vegzodhetett. Szajatme- roje 8,5 cm, fenekatmeroje kiegeszitett (nem merheto), magassaga (toredekesen) 12,7 cm.
Festett diszitese harom fo reszre oszthato. A kezdosav ket mintacslkbol all:
legfeliil egymast tobbszorosen keresztezo, ferde vonalakbol alio mezo, ez alatt egymasbol kiindulo indasor.
A kovetkezo, legszelesebb sav a kepmezo - itt helyezte el a muvesz a figu- ralis abrazolasokat. A testes ezen a reszen elegge kopott, a motivimnok nehezen kivehetok, az edeny oldalanak egy resze is hianyzik. A z egykori diszitesbol a kovetkezo motivumelemek ismerhetok meg fel: az edeny kiegeszitett resze utan kovetkezo szakaszon egy fiiggoleges es vizszintes vonalakkal kitoltott kerek idom, amely a kelta muveszet szimbolumrendszereben napkorongnak ertelmezheto, utana fiiggoleges szarii indakbol es vonalkakbol osszeallltott elvalasztoelem, majd egy stilizalt fenyofa es ket egymasbol kiindulo, gombo- lyii inda kovetkezik. Ez utan helyezte el a miivesz a balrol jobbra futo allat- alakot, mely a kepmezo legfontosabb eleme. A z allat laba alatt zegzugvonal.
melynek itt valoszinuleg terkitolto szerepe van. A figuralis motivum utan ujabb, tobb indabol szerkesztett elvalasztoelem szerepel. A z edeny tovabbi resze nagyon kopott, itt a diszites nem mindenhol ismerheto fel, de az elhal- vanyult resz utan meg egy, az elobbihez hasonlo allatalak, majd az elsokent ismertetett, kor alakii disszel azonos, de kisebb meretil idom talalhato.
A kepmezo alatti zarosor, ugyaniigy, mint a kezdosor, kizarolag geometrikus elemekbol all. Eloszor lendiiletesen megrajzolt, egymas felett elhelyezkedo, csiicsaikkal erintkezo haromszogek sorakoznak, ahol a felsoket iiresen hagytak, az alsok feketere festettek. Ez alatt, a has toresvonalanal szeles, fekete sav fut korbe, mely alatt szabalytalan, vizszintesen futo zegzugvonal zarja a diszitest.
Edenyiinkhoz nehany nagyon hasonlo darabot ismeriink a kornyezo teriile- tekrol, foleg Budapestrol, Pest es Fejer megye teriileterol. A z edenyek teriileti elterjedese feltetelezi, hogy Aquincumban vagy annak kornyeken lehetett egy kozponti miihely, ahol ezeket a targyakat gyartottak. A Pannoniaval szomsze- dos teriiletekrol, a Duna-Tisza kozerol es a Tiszantiilrol is ismeriink ilyen ede- nyeket. A valoszinii gyartasi helytol ilyen nagy tavolsagban elokeriilt darabok a Barbaricum fele valo korai romai kereskedelem megletet bizonyitjak.
Edenyeink, funkciojukat tekintve valosziniileg kultikus szerepet toltottek be.
Ezt tamasztja ala a kelta mitologiabol vett motivumkincs, a darabok gyakori megjelenese temetkezeseknel es az, hogy a diszitest az edeny kiegetese utan festettek fel a feliiletre - igy, ha mindennapi hasznalatra szantak volna oket, nagyon hamar lekopott volna a testes.
Szentendrei Miisor, 1980. augusztus
TETTAMANTI SAROLTA
Nemesi kuria a varoshaza alatt
1986 es 1989 kozott ket szakaszban nagyaranyii foldmunkak f oly tak a varos- haza epiileteben, udvaran, valamint atellenben, a volt mentoszekhaz fel- lijitasakor. A varoshaza keleti - valoszinuleg a X V I I l . szazad elejen epitett - szarnyanak folyosojan, egyes helyisegeiben, pincejeben statikai, alapmeg- erositesi munkakat vegeztek. Utobb a volt Jarasi Hivatal pincejeben, a sorozo epftesekor, es ennek kapcsan az udvaron keriilt sor kiilonbozo vezetekek arkainak asasara. Mindezek soran 3.500 negyzetmeter teriiletet sikeriilt - ha vazlatosan is - a foldmunkak allando ellenorzesevel atvizsgalnunk. A mun- kasok keszseges kozremiikodesevel mintegy 4.000 darab edenytoredeket, legnagyobbreszt XIII-XIV. szazadra keltezhetoket sikeriilt gyiijteniink. Tobb- szor volt lehetosegiink pontosabb retegmegfigyelesekre, bar a m u n k a k gyors iiteme ezt sokszor akadalyozta.
Kovetkezteteseinket az alabbiakban foglalhatjuk ossze. A Varoshaz ter alatt, annak ket oldalan, vagyis a mentok epiiletenek helyen es varoshaza keleti szarnya alatt egy nagyobb, tobb helyisegbol alio, minden valosziniiseg szerint a XIV. szazadban epiilt koepiilet, nemesi udvarhaz allt.
Epitesekor egy korabbi, elozo szazadi telepiilest bolygattak meg, pusztitottak el. A z epiilet pontos alaprajzat nem ismerjiik, sajnos nem is valoszinii, hogy megismerhetjiik. A barokk kori epiiletek es pinceik letesitesekor a kozepkori falak joreszt elpusztultak. A z udvarhaz eszaknyugatra nezo frontja a varoshaza keleti szarnya, deli sarokresze alatt lehetett. A z udvaron es a sorozonek atalaki- tott pinceben mar nem talaltunk kozepkori falakat. A z udvarhaz a torok kor- ban legalabb ketszer egett le, az eszlelt egesi-pusztulasi retegzodesek szerint.
Ezek az esemenyek a torteneti forrasok tamisaga alapjan a X V I - X V I I . szazad forduloja koriil ket-harom evtizedig tarto harcok idejen tortenhettek. A X V I . szazad masodik felebol szarmazo torok adoosszeirasok Szentendret meg ma- gyarok altal siirun lakott telepiilesnek irjak. A kozepkori epiilet, a hozza tar- tozo jobbagyhazak, gazdasagi epiiletek omladekat - melyeknek eszakkeleti kiterjedeset egyebkent a sorozopinceben pontosan megallapithattuk - vegiil a varoshaza epitesekor tiintettek el, megfeleloen elegyengetve a terepet.
A kozepkori mezovaros, Szentendre egy eszak-deli (Dumtsa Jeno - Bogdanyi utca) es egy kelet-nyugati (a Rakoczi utca vonala) foiitvonal menten teriilt el. A kozpont termeszetesen a templom, alatta a haromszogii piacter. Torteneti forra- sok hat nemesi udvarhazat ismernek, melyek a X V I . szazad elejen, kozepen meg allottak. A koepiiletekre vonatkozo regeszeti adataink elegge szamosak, bar szorvanyosak: a Kigyo utcatol a Biikkos-patak torkolataig terjedo reszrol ismeretesek. A kozepkori telepiiles tagabb hatarait a Muvelodesi Kozpont ter- sege, a Duna, a Biikkos-patak es nyugaton talan a Sallai Imre (ma: Fulco deak - a szerk.) utca vonalaban hiizhatjuk meg.
Szentendre es Videke, 1991/1
DEIM PAL
Kell-e nekiink kasztralt Castrum?
Szentendrenek a helyi muveszet bemutatasa mellett sziiksege v a n tovabbi nagyszabasu. latvanyossagra. Ehhez adott a Castrum. A most elkesziilt terv kivitelezese mintegy ketszazmillio forintot igenyel. Kidobott penz lenne, ha- sonloan a korabban elkesziilt tavlati tervekhez, melyek legtobbje hasznalhatat- lan volt. Egyediil a parkolo fasitasa es a hosszu raktarepiilet elbontasa jo otlet, de ehhez kar volt megbizast adni barkinek is, ezt a varos vezetese is kitalal- hatta volna, ingyen.
A tervek elso bemutatasanal mar latszott, hogy a tervezoknek legiiikabb maga a Castrum van litban. Nem tudtak vele mit kezdeni. Alfoldi Gyorgy helyi epi- tesz szakszeriien elmondta, hogy ebben a dologban sokkal tobb lehetoseg van.
A barokk varos es a Castrum szembenallasa, kozbiil a Biikkos-patak volgyevel, nagyszeru latvanyt nyujthatna.
Ahhoz, hogy ez letrejojjon, fel kell epiteni a varfalakat. A tervezett, terdig ero falak nem vonzzak a turistat. A z aquincumi romai romokat is alig latogatjak, legfeljebb iskolasokat visznek oda. Hallom, hogy ott is egy hajdani romai utca teljes felepiteset tervezik. De a nagytetenyiek is kesziilnek az 6 castrumuk rekonstrukciojara, tobbcelu hasznositassal.
Kiilfoldon magam is lattam teljesen felepitett romai villat, de megepitettek mar romai fiirdot is, amit hasznalni is lehet. Ez a tendencia vilagszerte ter- jedoben van. A szentendrei Castrum miert maradjon a fold alatt, illetve a fold felszlne fole emelve 50 cm-rel? Semmi ertelme!
Mi sziikseg van a kapu ele tervezett posztmodern stilusii jelzotornyocskara?
Fel kell epiteni a romai kaput, es az jelzi onmagat! Kilatotornyocskat sem kell epiteni, hiszen az eroditmeny barmelyik saroktornya eredeti allapotaban kiva- loan milkodhet, es egyben informaciot es vizualis elmenyt ad egy kor varepl- teszeterol.
Ha a vizualitas, esztetikai elmeny nem lenne fontos, az emberek Bekasme- gyernel szallnanak le a HEV-rol, mert ott is vannak tagas, zold terek, lehet se- talni, bukfencezni, kirakatot nezni stb. Megis inkabb Szentendrere jonnek.
A terv szerint kozhasznu tarsasagot kell letrehozni (ez most divat), amely helyi vallalkozokbol, a megyei miizeumok igazgatosagabol, es a varos pol- garmesteri hivatalabol allna. A vallalkozok adnak a penz nagy reszet. De mire? A romai epiteszeti poenokkal tiizdelt tornyocskakra, butikokra, vecekre?
Ez ugyanoda vezetne, mint a HEV-vegallomason kialakult epiteszeti kavalkad.
Szegyene a varosnak! Nem veletleniil mondom ezt, mert a parkolonal tervezett szalloda erkelye is „r6maias", maga a kohaz is ezt sugallja. Oriasi tevedes, hogy egy romai castrumot ilyen romaias poenokkal kell korbeiiltetni. A var, a katedralis mindig kiilon epiteszeti iigy volt. Stilusat tekintve altalaban kont- rasztban volt a kornyezetevel, nem is akart hasonulni. Utolag hasonultatni a kornyezethez szemleleti bakloves.
A kiszolgalo epiiletegyiittest a nagy parkolonak a 11-es lit melletti reszere ter- veztek. Szinten oriasi hiba! A z ilyen butik jellegu epitmenyeket el szokas dugni. N e m lenne szebb maga a varfal?
Hibas a telepites amiatt is, hogy az uralkodo szelirany nyugati, igy a muut nagy forgalmanak benzingozet a szel a turistak kepebe hordja. Tehat logiku- sabb a parkolo es a Paprikabiro utca talalkozasaba helyezni a szolgaltato egyseget. A helyi vallalkozokat ra lehetne birni, hogy a Castrum-beH epiiletek (barakkok) egy reszenek felepiteset vallaljak el, ezzel megvalthatnak a berleti dijat 10-15 evre. Lehetne itt emlektargyakat arulni, de ifjiisagi panzionak is kivalo lenne. A diakok valodi romai varban lakhatnanak, romai agyban alhat- nanak, felmaszhatnanak a varfokra. A z udvaron romai hadi szekerek, hadi
