• Nem Talált Eredményt

Szentendren otodik eve tart a hadiallapot a varos epiteszei es a varoskepet felto lokalpatriotak kozott. A z egyik oldalt a Szentendrei Epiteszegylet, a masikat a vala-ha szebb napokat latott Muemlekvedelmi Albizottsag es a veliik szimpatizalok nepes tabora kepviseli. Az elmergesedett helyzetre jellemzo, hogy az epiteszek szak-mai egyesiiletet egyszeriien maffianak titulaljak a harcos varosvedok. A kozmeg-hallgatasokon tobben elesen fogalmaztak: a 21 ezer lakosii Szentendre varoskepet tonkreteszik, tajidegen epiileteket hiiznak fel a gazdat cserelt telkekre.

Arrol, hogy nem egeszen alaptalan a kozelmultban folhiizott epitmenyeket illeto biralat, egy miilt nyari tortenetet idez fel Klaniczay Peter, az Orszagos Muemlekvedelmi Hivatal Pest megyei fofeliigyeloje. Egy milanoi epitomiivesz, egyetemi tanar, vendegeskedett Budapesten. Kellemes szakmai programkent Szentendre megtekinteset ajanlottuk neki. A z olasz epitesz feliilt a Margit hid-nal a HEV-re, leszallt a szentendrei vegallomason, majd a kovetkezo vonattal visszautazott.

- Onok azt mondtak nekem, hogy Szentendre egy ekszerdoboz kisvaros. Ott meg olyan pavilon-zsibvasar, epiteszeti ziirzavar fogadott, hogy azt hittem.

rossz helyen jarok, eltevedtem. - Igy indokolta gyors visszatereset a magyar kollegaknak.

Ezekben a napokban is folyik a haborii Szentendren a varos 1993-ban jova-hagyott Kossuth Lajos utca es kornyeke reszletes rendezesi terve es a meg don-tesre varo Szamarhegyi karakterterv miatt.

- Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakossag megkerdezese nelkiil dont-senek az epiteszek arrol, milyenne akarjak formalni varosunkat! - mondja dr.

Kovacs Bela, a Szentendre Erdekvedelmi Egyesiilet egyik vezetoje, aki resz-letesen kifejti, mi az elegedetlensegiik oka:

- Szinte teljesen megszunt az elmult negy evben az epitett kornyezet feletti tarsadalmi kontroll. A nemreg lekoszont onkormanyzat nem vett tudomast az evtizedekig aktivan es eredmenyesen miikodo Miiemlekvedelmi Albizottsag-rol, nem tartott igenyt a velemenyiikre, holott elismert miiveszek, s a varos jovojet sziviigyiiknek tarto polgarok a tagjai. Most egy privilegizalt epitesz-csapat hataroz Szentendre jovendo arculatarol. Olyan alkalmatlan idoben es helyen rendezik meg a lakossagi forumokat, amelyeken a varosepitesi elkep-zelesekhez kellene a szakembereknek a polgarok velemenyet kikerniiik, hogy azokon az erdekeltek toredeke nem tud reszt venni.

Dr. Kovacs Bela azt a velemenyet sem hallgatja el, hogy a szobanforgo epi-teszek tervezoi ceruzajat az elerheto tiszteletdij nagysaga vezerli. Nevezetesen, hogy ha egy varoskepbe illo hazat terveznek, esetleg csak fele annyi honorari-u m iiti a markhonorari-ukat, mint egy bohom nagy, a kornyezetere terpeszkedo epit-meny utan. (Az elfogadott gyakorlat szerint az epulet ertekenek harom szazale-ka illeti meg a tervezot.)

Ezt a feltetelezest nagy onfegyelemmel utasitja vissza Alfoldi Gyorgy, az epiteszegylet titkara. Azt azonban 6 sem tagadja, hogy Szentendrenek nemcsak aldas, de atok is Budapest kozelsege. A tehetos fovarosi polgarok nagy sum-makat koltenek arra, hogy ezen a divatos helyen lakhassanak. S aki a mel-lenyzsebbol kepes kifizetni a legfelkapottabb varosreszben harom szomszedos telek arat, az jogot formal arra, hogy ha ott angol stilusu varkastelyt akar epit-tetni avagy fatornyosat, akkor olyat tervezzenek neki.

Kesziiltek az elmult evekben fatornyososok, meg varkastelyosok is Szent-endren.

- N e m mindenki kepes azt mondani a megrendelonek, hogy uram, megtisz-telo a bizalma, de nem vallalom el a hazat, mert nem tudok azonosulni el-kepzeleseivel - mondja Alfoldi Gyorgy, aki magat azok koze sorolja, akik mondtak mar nemet gigantoman megrendelesre.

Fiilop Judit, Szentendre foepitesze:

- Tobb mint egy esztendeig targyaltuk, vitattuk a rendezesi tervet, amig dontesre az onkormanyzati testiilet ele vittiik. A dontes elott kellett volna k r i -tizalni a koncepciot!

A polgarmesteri szobaba osszehivott alkalmi vitaforumon dr. Nagy Antal jegyzo nem allja meg valasz nelkiil Fiilop Judit szavait:

- N e m tartom etikusnak, ha szakmai berkekbol a laikus kepviselo-testiiletre

haritjak a felelosseget. Vajon megmagyarazta valaki annak az idos neninek, akinek a szazeves kis haza melle epitettek egy ketszintes iijat, hogy az elveszi majd tole a napfenyt? A tapasztalatok azt bizonyitjak, nincsenek tisztaban a jogaikkal az emberek, pedig a lakossagi forumokon ezekrol is szolnia kellene az epitesznek. Aligha volt szerencses sokadik napirendi pontkent, ejjel 2 orakor kerni a testiilet jovahagyasat a rendezesi tervre. Egy ilyen dontes ugyanis ge-neraciokon at befolyasolja a lakossag kozerzetet.

Dr. Nagy Antal nem titkolja, hogy fenntartasai vannak Szentendre jovahagyott rendezesi tervevel kapcsolatban. Legalabbis, ami a Dunakanyar krt. - Arpad utca altal bezart varosreszt illeti, amelyet korabban rehabilitacios ovezetkent kezeltek, es csak az evszazados hagyomanyokhoz illeszkedo stilusban enged-tek ide lijat epiteni, meg ket-harom evvel ezelott is. Most viszont ketszintes, zart soni beepitest terveznek a Dunakanyar koriit mindket oldalara.

Errol az otletrol mereszseg lenne azt allitani, hogy Szentendre-barat - mond-ja a jegyzo. Igy is agyonterhelt ez a varosresz az atmeno forgalommal. A z ide tervezett epiiletek, iizletek ujabb es ujabb gepkocsikat vonzananak.

Kallay Peter polgarmesternek is az a velemenye, ha ez az emeletes, zart beepites megvalosul, meg inkabb elsziirkiil Szentendre, es tiz-hiisz ev miilva eltiinik az igazi „szentendres" utcakep.

Pap Klara a Kornyezetvedelmi es Teriiletfejlesztesi Miniszterium munkatarsa.

A tanacsi idokben eveken at a varos foepitesze volt, es munkajaban a Muem-leki Albizottsagra tamaszkodott. Szentendren lakik, es iigy veil: nines meg minden veszve. Hiszen a varosrendezesi tervet nem kotablaba vestek, es ha az onkormanyzat iigy iteli meg, hogy nem szolgalja a telepiiles erdekeit, akkor jogaban all modositani, es egy lijat elfogadni. Egyebkent 6 sem ert egyet az Arpad utcai koncepciovaltassal, kozlekedesi es kornyezetvedelmi szempontbol is atgondolatlannak tartja.

Deim Pal Kossuth-dijas festomiivesz, 6s-szentendrei, a hajdani Muemlekve-delmi Albizottsag tagja azt mondja: ha romlik a varoskep, lepjen kozbe az on-kormanyzat! Sziilessen vegre egy olyan varosvedelmi koncepcio, amely Szent-endre polgarainak es epiteszeinek egyetertesen nyugszik, es amelynek vegrehaj-tasahoz megteremti a jogi es anyagi felteteleket az onkormanyzat.

A r r a a kerdesre, hogy lesz-e lij rendezesi terve Szentendrenek, nem tudott valaszolni Kallay Peter. Maganemberkent tamogatja, hogy irjanak k i lij palya-zatot, polgarmesterkent nem latja, mibol teremthetnek elo a ravalot es a kap-csolodo hatosagi intezkedesek anyagi kovetkezmenyeinek fedezetet. A Miiem-lekvedelmi Albizottsag feltamasztasat viszont a haladektalan tennivalok koze sorolta. - Helyre kell allitani a beszeloviszonyt a tarsadalmi kontrollt gya-korolni akaro szentendrei polgarok es az epiteszek kozott - hangsiilyozta a pol-garmester.

Ezt az elkepzelest a Miiemleki Hivatal Pest megyei fofeliigyeloje is tamogat-ja. Hallgassuk ismet Klaniczay Petert:

- Nemkivanatos folyamat indult el Szentendre epiteszeteben. Bar csak mint-egy nyolcvan mint-egyedileg vedett epiilethez van a miiemlek-feliigyelosegnek

hatosagi joga, korabban gyakran kikertek a szakmai allasfoglalasunkat az egyeb epitmenyek terveihez is. De evek ota kimelnek benniinket ettol a fel-adattol a szentendrei epiteszek. Pedig, ha igenylik, barmikor szakmai segit-seget nyujtunk a varoskepi megjelenites elbiralasahoz.

A kerdes csak az: a masik fel valoban igenyt tart-e erre a segitsegre?

Nepszabadsag, 1995. februar 8.

BENKOVITS GYORGY

Kutak

Szamos alkalommal megkapom, megkaptam a kritikat: nines mit kezdeni olyan avitt ismeretekkel, amelyekkel irasaimban traktalom az olvasokat. Masok - ilyenek is vannak szamosan - lelkesen biztatnak: irjak meg, mert a kozosseg, a varos szamara fontosak ezek az ismeretek. A vitatkozoknak mondom (es szamtalanszor le is irtam mar): egyaltalan nem biztos, hogy iigy voltak a dol-gok, ahogyan en talalom, legfeljebb az igaz, hogy en ezeket igy ismerem.

A k i regebb ota el a varosban, annak igencsak hianyoznak olyan epiiletek, targyak, amelyek valamikor karakteresse tettek az akkor meg vilagvegi varos-kat. Ilyenek azok a kutak, forrasok, amelyek ertekes es jellegzetes varoskepi elemei voltak Szentendrenek, es szinte szoborkent diszitettek egyegy teret -bar viziik nem mindig volt olyan jo, mint azt ma szamosan mondjak. Katona doktor lir tudna meselni arrol, hogy a Szamarhegyen hany gelvas (golyvas) embert kellett gyogyitania a varosi vizvezetek kiepitese elotti idokben a jod hianya okozta - es Szentendren korabban igencsak elterjedt - betegseggel.

Napjainkban kozteriileten mar ket stanghs kiit van csupan. A z egyik a Rab Raby teren, a masik kozkeletu neven a Zabranszky teren. Ilyen nevu ter pa-piron ugyan nines, a szamarhegyiek megis Zabranszkyekrol neveztek el a teret, mint ahogy mas teret is, peldaul a Daru piacot, amely nevet nem a d a m madartol, hanem Daru Feri bacsitol orokolte. (A nyelveszek jol ismerik ezt a je-lenseget, amikor egy-egy nem hivatalos elnevezes valik ter-, hely- vagy utca-nevve. Amikor a kozakarat feliilirja a hivatalos elnevezest a szamara fontosab-bal, valamely csalad, ember nevevel.)

A szentendrei stanglis kutaknak utolso hivatasos keszitoje es javitoja Lyubo-jevics Mito lakatosmester volt. A k i bizton szivesen vallalhatta e munkat, mar csak azert is, mert a Rab Raby teren lakott, s igy nem kellett messzire mennie, ha valamelyik kiit reparalasra szorult. Biztos penzt is jelentett ez akkoron, hiszen a javltasok megrendeloje es fizetoje a varosi tanacs volt.

Kevesen tudjak ma mar, hogy korabban hoi volt ilyen diszes vizvevohely a varosban. Allt kiit a mai Bogdanyi utcai muvesztelep hatso bejaratanal,

ame-lyet a szentendreiek Szanatorium-kiitnak neveztek. Azert, mert a regi muvesz-telep korabban szanatoriumi celt szolgalt. De volt a Fo teren is stanglis kiit, es meg het helyen az ovarosban.

Ezek a kozkutak - es meg tobbtucatnyi, teglaval, kovel rakott regi kiit - a hazak udvaraiban szolgaltattak az eletado vizet. Sok koziiliik meg a torok idok-bol valo volt. Ezert talalhattak regi kutat a valamikori mozi nezotere alatt vagy a Dezsmahazban is. Mara sajnos mind eltiintek, betemettek, befalaztak oket kesobbi tulajdonosaik. De szamos szamarhegyi haz lagunjaban vagy a pince elotereben is volt mlvesen kiepitett kiit. ( A lagun olyan, a pincenel magasabb, foldbe vajt helyiseg, amelyben a prest es kadat helyeztek el, es legtobbszor a pince eloteret kepezte vagy kozvetleniil mellette volt kialakitva, es keskeny jarat kototte ossze a pincevel.)

Hasonloan szomoni sorsa jutott szamos regi varosi forras is. Megmosolyogtato, ugyanakkor szomorii volt latnom, amikor az A d y Endre lit elejen, a Czobel parknal a gazvezeteket fektetok mar negyedszer allitottak helyre az utat, mert az folyamatosan megsiillyedt. N e m tudtak - mert nem tudhattak - , hogy ezen a reszen kis teriileten szamos forras volt meg a hatvanas evekben is. A Weinek haza alatt a szoloben, a regi miivesztelepen, a Kerenyi Miizeum bejaratanal, es kiit volt a Dezsmahazban es a nagy gesztenyefa alatt (a volt Szanatorium-kiit).

A z itt betemetett forrasokat ugyan eltiintettek, de iigy latszik, nem teljesen. A viz utat keresett maganak es elaztatta a frissen betemetett arkot, ezert a burko-lat rendre megsiillyedt.

A stanglis kutak egyike

Meltatlan allapotban van ma a Bjelavoda, a Feherviz-forras, az immaron het-ven eve befoglalt Ferenc-forras, vagy az Apicsko-fele forras, es az Okut is, tiil Stromfeld tanyan.

Nem tudom, megvan-e meg az a fantasztikus epitmeny a Sztelim-patak olda-laban: egy negyvenket meter melyre kiepitett kiit. A Szentendre Gyokereinek Tarsasaga mar gondjaba vette a volt Mangold-fele fiirdo kiitjanak iigyet, amely meg a hatvanas evekben is csendesen csorgatta vizet a Biikkos-patakba. Meg-erne a kozel 150 meter mely, pozitiv (keregnyomas hozza a felszinre a vizet) forras melto feltarasa, amelyre kevesen emlekeznek mar. Sajnos meg az A G Y Iskola nebuloi koziil is csak nehanyan tudjak, hogy a labuk alatt ered.

Vegiil meg egy erdekesseg. A Szamarhegyen, valahol a Piispoksor kornye-ken (nem irom le pontosan, hogy tulajdonosat ne zaklassak) talalhato az a pin-ce, amelybol jarat vezet a haz elott alio kiitba. A kiit vizszintje felett iigy mas-fel meterrel van a nyilas, amelyen at, ha sziikseges volt, lehetett vizet merni.

Azt meselik, ezt meg a torok idejeben epitettek, hogy a pinceben elbiivok tovabb el tudjanak rejtozni, es allataik se maradjanak viz nelkiil.

Hiszem, hogy ezek a kutak, forrasok meltok a figyelemre es a vedelemre.

Bar tobbsegiiket az elmiilt evekben mar vedette nyilvanitotta a Szentendrei Onkormanyzat, az is fontos volna, hogy aki udvaraban, pincejeben regi kiitra lel, ne hasznalja szemet- vagy sittgodornek.

www.benkovits.hu - 2004

DEIM PAL