A Magyar Miivelodesi Intezet es Kepzomuveszeti Lektoratus - hivatkozassal egy UNESCO-dokumentumra - felkerte az orszag valamennyi polgarmesteret, hogy keszittessek el telepiilesiik szellemi kulturalis oroksegenek jegyzeket.
A helyi jegyzekekbol kello megrostalas utan megyei, majd orszagos jegyzek kesziil, amelybol a felelos miniszter javaslatot tehet a vilagoroksegi hstara valo felvetelre - tajekoztat a felhivas.
A helyi oroksegjegyzek elkeszitesenek es tovabbitasanak hatarideje mar jocs-kan lejart. Osszeallitasaban akadalyoztatasom miatt csak korlatozottan vehettem reszt. A szambavetelt azonban elsosorban a magunk szamara tartom fontosnak, ezert eziiton fejtem ki (kiil6n)velemenyemet.
Abbol indulok k i , hogy ertekeink, oroksegiink harom nagy kategoriara oszt-hatok: termeszeti ertekeinkre, epitett oroksegiinkre, valamint szellemi kultura-lis oroksegiinkre.
Mielott raternek ez utobbira mint fo temankra, nehany megjegyzest fuzok az elso kettohoz.
Termeszeti ertekeink, oroksegiink
H a jobban ismernenk a szentendrei hatar fold- es vizrajzat, noveny- es allatvi-lagat, tudnank, hogy ez az erdoirto oseinktol orokolt taj ertekekben ma is milyen gazdag. Megismeresehez es megismertetesehez meg nagyon sok a tennivalonk.
A hianyt mar evtizedekkel ezelott erzekeltem. Ezert is lett az 1985-ben altalam inditott Szentendrei fiizetek kiadvanysorozat elso szamanak temaja Szentendre termeszeti kornyezetenek kutatasa es vedelme. (Szerzoje a Pilis Tajvedelmi Korzet akkori vezetoje, Santa Antal volt.) Ujabban peldaertekii es dicseretes az Elo Taj Egyesiilet tanosvenyeket kialakito tevekenysege, amelyet az
litvonalakat leiro fiizetekkel volna erdemes kiegesziteni. De nagyon hianyzik egy -a n-agykozonsegnek es -a di-aks-agn-ak szolo - termeszetr-ajzi kezikonyv, nem is szolva egy termeszettudomanyi gyiijtemenyrol, miizeumreszlegrol: egy Pilis Miizeumrol! Ahogyan van Borzsony Muzeum Szobon vagy pi. Matra Muzeum Gyongyoson. (Ez utobbi megkapta iden az E v Miizeuma kitiinteto cimet.)
Epitett kulturdlis oroksegiink
Tobb sebbol verzo - vagy kevesbe liraian - elhanyagolt regi vagy oda nem illo lij epiiletektol tarkallo belvarosunk allapotarol mar szamos iras jelent meg e lap hasabjain is. Ezert nem bocsatkozom ismetlesekbe. A Castrumrol azonban meg kell jegyeznem: noha a szellemi orokseg jegyzekenek osszeallitasarol szolo fel-hivas kiilon kiemeli, hogy „flz epitett orokseg nem resze az adatbdzisnak", a szent-endrei listara megis felkeriilt az okori romai eroditmeny.
A limes, a Romai Birodalom hatarvedelmi rendszere mar regota az europai kulturalis orokseg resze. A nyugati orszagokban ennek tudataban tartjak kar-ban, sot - szakitva a dogmatikus regeszeti felfogassal - szamos objektumat lijjaepitettek, es a romai idoket idezve hasznaljak. Ezzel szemben a szentendrei Ulcisia Castra egyre felismerhetetlenebb romhalmaz. A z utobbi hiisz evben tobb kart szenvedett, mint a megelozo ezer esztenddben. (Hangsiilyoznunk kell, hogy nem a regesz szakemberek hibajabdl!) Lassan mar csak nehanyunk kepzeleteben letezik. Szellemvar, ezert resze a szellemi kulturalis drdksegnek?
A z U N E S C O dokumentuma szerint „szellemi kulturdlis oroksegnek tekintjiik mindazokat a szokdsokat, dbrdzoldsokat, kifejezesi formdkat, tuddst, keszseget - valamint az ezekkel osszefUggo eszkozdket, tdrgyakat, mdalkotdsokat [...], amelyeket kdzdssegek [...]
kulturdlis drdksegUk reszekent elismernek".
Szentendre mint muzsa - a festeszetben
A szeles skalat, a sokfeleseget latva, meg azert is, mert a dokumentum a mil-alkotasokat is kiilon felemliti, szamomra nyilvanvald: Szentendre minden mast (irodalom, eldaddmuveszet, szokasok stb.) megeldzd szellemi kulturalis drdksege a festeszet. Tudom, hogy ez sokak szamara megfoghatatlan es tiilzas-nak tunik. Megpedig azert, mert nehezen igazolhatd. A szentendrei festeszet ugyanis nem lathatd. Nines miizeuma. A Deim Pal altal nehany eve rendezett,
„Szentendre mint miizsa" cimii iddszaki kiallitas azonban igazolna allitaso-mat, ha anyagabdl mindenkor megtekinthetd allandd kiallitas, keptar, miize-u m kesziilt volna.
Addig is, amig ez megvaldsuK?), a Szentendre es Videke szerkesztdsege es kiaddja - talan egyediil az orszagban - szakithatna azzal a dogmaval, hogy egy lijsag cimlapjan csak aktualis esemenyt vagy annak illusztracidjat kdzdl-heti. Egy esztendo leforgasa alatt akar dtven szep reprodukcid kdzzetetelevel
kiemelhetne az ismeretlenseg homalyabol a szentendrei festok alkotasait. Ez is igazi, hatasos kepzomuveszeti ismeretterjesztes lenne! A varos hataraban felal-litott, „Szentendre a festok varosa" feliratii tabla csak sovany potcselekves.
Szamomra egyebkent erthetetlen, hogy az elkiildott jegyzekben csupan harom festo - Barcsay Jeno, Czobel Bela es Vajda Lajos - neve szerepel. A z en erosen szubjektiv nevsorom: Amos Imre, Anna Margit, Barcsay Jeno, Balint Endre, Czimra Gyula, Czobel Bela, Deli Antal, Gadanyi Jeno, Ilosvai Varga Istvan, Kmetty Janos, Korniss Dezso, Mihaltz Pal, Paizs Goebel Jeno, Pirk Janos es Vajda Lajos. Toliik kellene egy vagy tobb alkotast megnevezni mint szelle-mi kulturalis oroksegiinket. De k i tudna vallalkozni erre?
Es joggal kerdezhetne barki: kortars festoink alkotasai vajon mikor valnak oroksegiinkke?
Tudnunk kell azt is, hogy szerb templomaink ikonjai, ikonosztazai is varo-sunk jelentos szellemi kulturalis orokseget kepezik.
Szentendre, mint miizsa - a szepirodalomban
Ne feledkezziink meg arrol, hogy a szepirodalmi muvek is „alkotasok", es tobb jeles szerzo milve - pi. Hamvas Bela: Karneval, Ignjatovity Jakov: Orok volegeny, Jobbagy Karoly: Szentendrei biicsii, Jokai Mor: Rab Raby Katona Gyulane: Szamarhegyi gyerekek, Szanto Piroska: Balam szamara, Szeberenyi Lehel: Arcok a folyo tiikreben, Vas Istvan: Miert vijjog a saskeselyu? - szorosan kotodik Szentendrehez. Ugyanakkor szamos szep versnek (amelyeket szinten fel kellene sorolnom), A p r i l y Lajos, Bagyoni Szabo Istvan, Fodor Andras, Jobbagy Karoly, Popa Vasco, Tornay Mari, Vas Istvan es Veszi Endre tobb kol-temenyenek volt miizsaja Szentendre. Itt is hangsiilyozom, nem a szemely, az fro, hanem a muve kepezi a szellemi kulturalis orokseget.
Tovabbi szellemi kulturalis oroksegiink - cimszavakban:
Tortenelmi
- Szent Istvan 1009-ben kelt oklevele - Fulco deak 1146-ban kelt vegrendelete
- az 1956-os szentendrei Nemzeti Bizottsag kialtvanya Nyelvi
- a szentendrei dalmat kozosseg helyi nyelvjarasa,
- magyar, szerb, szlovak, nemet foldrajzi nevek, jelentesiik Zenei
- delszlav nepzene, gyujtoje es eltetoje: Vujicsics Tihamer, Vujicsics egyiittes, Sondorgo egyiittes
- dalmat zenei orokseg, gyujtoje es eltetoje: L . Kecskes Andras
- Pastorella. Szokolai Sandor zenekari miive Szentendre tiszteletere (1980)
Nepszokdsok - sziireti mulatsag - szerb biicsii
- dodolazas (esovarazslas) - dunai molnarok iinnepe - Ivan-napi tiizugras
- Ivan-napi koszorii keszitese - kohegyi Petofi-emlektiira
- zarandoklat az izbegi Maria-fiilkehez Mestersegbeli keszsegek
- a vorosbor kadas erlelese
- Barczi Janos hordokeszito mestersege - Sziics Jozsef szolonemesitese
- a szentendrei piszke kinevelese - kovacsmesterseg
Szdjhagyomdny
- a Vdros Kereszt (pleh Krisztus) legendaja - a Sztaravoda-forras legendaja
Kdzdssegek
- Szentendrei Regi Muvesztelep - Szentendrei Festok Tarsasaga
- Szentendrei Varosfejleszto Egyesiilet (1913-1914) - Szerb Javor Korus (1910-)
- Szentendrei Varosi Korus (1950-)
Annak megallapitasahoz, hogy meg mi minden sorolhato szellemi kulturahs oroksegiink koze, tovabbi eszmecserere lenne sziikseg. Megismeresiik hozza-jarul megbecsiilesiikhoz. Jelen irasomat az erdeklodo olvaso tekintse vitaindito bevezetonek.
Szentendre es Videke, 2010/40
MATE GYORGY