„Ekszerdoboz", avagy egy kisvaros az „orszag dobogo szive felett" cimmel ket eve jelent meg a Fovarosi Leveltar kiadvanyaban, a Budapesti Negyedben egy igen erdekes, gondolatebreszto tanulmany. Szerzoje, Szalai Andras szent-endrei epitesz szeles ivia, torteneti attekintesben elemzi a helyi anomaliakat, a telepiilesfejlesztest illeto, korabbi es jelenlegi gyakorlatok, nezetkiilonbsegek okait es magyarazatat.
A torteneti varos megformalodasanak legfontosabb idoszaka a X V I I I . szazad.
Ekkor indul viragzasnak, es ez folytatodik a X I X . szazadban.
„Szentendret tehdt - irja cikkeben Szalai - nemcsak a barokk es klasszicizdld kesdbarokk formdi es motivumai jellemeztek taldn eppen provincializmusuk miatt pdtol-hatatlanul, hanem kisebb szdmban es kevesbe hangsiilyosan a miilt szdzad historizdlo reszletformdi is. Ezek is reszei a szentendrei epiteszeti hagyomdnyoknak, akdrcsak azok a kisebb lakdepiiletek, amelyeknek se megnevezhetd stilusa, se formalizdlhatd motivumai nincsenek, es epUletsorsukhoz szorosan hozzdtartozik a vdltozekonysdg, a tUnekenyseg.
Ez nemcsak egesz epiiletekre igaz, hanem reszeik sorsdra is. Mindez igy egyiitt jelenti es jellemzi Szentendret, annak finom szerkezetd, sokretu, megdrizendd es folytatandd epiteszeti hagyomdnydt. A folytatds sohasem utdnzds, hanem az amit a szd mond: foly-tatds" - fogalmazza meg a lenyeget Hamvas Belaval szolva a szerzo.
A varosnak tobbek kozott ezt a hagyomany-arcat fedeztek fel a festok a szazad elso feieben, s a legtobb vita ma is ennek az ertelmezese koriil folyik.
Idoben egy nagyot ugorva azt mondhatjuk, hogy az 1950-es evekig a varost a lassu valtozas jellemezte, majd elerte Szentendret is a 60-as evek felemas modernizacioja, a telepiilesfejlesztes forgoszele. De a legtobb es mind a mai napig liikteto sebet a 70-es evek ejtettek.
- Epiteszszemmel nezve mit hozott a varosnak az elmult harminc ev?
- A 60-as, 70-es evek felgyorsitott, eroltetett es ugrasszeru valtozasai feliilrol vezenyelve erkeztek. A helyi erdekeknek es a lakossagnak semmilyen szere-piik nem volt a tortenesekben. A dontesek a partapparatus szintjen sziilettek, korbebastyazva ideologiai ervekkel, amelyeknek termeszetesen a 60-as evek-ben is igyekeztek szakmai szinezetet adni.
A 70-es evek ket legdrasztikusabb „vivmanya" a lakotelepek es a negysavos lit eroltetett megepitese olyan durva beavatkozas volt a varos eletebe, aminek kovetkezmenyeivel akkor nemigen torodtek. A varos teriiletevel kenye-kedve szerint jatszott a kozponti akarat. A lakotelepek letesitesevel Szentendre jo resze egy szemvillanas alatt alvovaros lett. Vilagosan kell ugyanakkor latni, hogy nem az a lenyeg, nem az a fontos, k i sziiletett itt es k i nem, ki mikor lett szentend-rei, hanem az, hogy mi koti a varoshoz. Es fontos ennek forditottja is, hogy egy varos mennyire kepes megtartani regi vagy lij lakot, igenyli-e tevekenyse-giiket, esetleg aldozatkeszsegiiket a kozosseg erdekeben.
- Az annyi bajnak annyi baja van -fogalmazott igen szellemesen feLugossy Laca szent-endrei muvesz. Es valoban: minden vdrosreszen, nemcsak a belvdrosban neuralgikus gdcok kepzodtek.
- Ezek kialakulasaban jelentos szerepet jatszott es jatszik mindmaig a negy-savos autoiit, ami - mint egy nagy szanalo olio - ketteszelte a varost, ezzel trombozisos tiineteket teremtve a „varosszIv" miikodeseben. Egy masik hason-lattal elve, olyan helyzet allt elo, mintha egy kezrol levagtak volna az ujjakat.
A tenyercsonk lett a Belvaros, a levagott ujjak pedig a Pannonia-telep, a Piis-pokmajor es kornyeke, Izbeg, Pismany, valamint a Papsziget es kornyeke. A varos sziverol ily modon leszakadt telepiilesreszek az akadozo verellatastol elsziirkiilten, rendezetleniil vergodnek.
Ez a terfel nyitott a taj fele, ahol a gombamod szaporodo csaladi hazak, iidii-16k egyre nagyobb teriiletet falnak fel a varost ovezo termeszeti kornyezetbol.
De a 70-es eveket „dicseri" a belvaros terfelen ektelenkedo nehany kozepiilet is. Idesorolhato a posta, a volt parthaz, az uszodaval bovitett iskola, a vele szemkozi menza, a Ferenczy Muzeum bovitmenye, az atepltett dreg miivesz-telep galeriastol, es a kozponti akarat altal Szentendrere „pottyantott" megyei miivelodesi haz.
- Es jott a rendszervdltds.
Terhes orokseget vett at az onkormanyzati rendszerben miikodo varosvezetes.
Annakidejen, 1989-90-tol sokszor hallatott magarol az itt elo muveszek tobb-seget tomorlto Szentendrei Epitesz Egylet. Azt gondolhattuk, vege a feliilrol es politikai megfontolasbol torteno beavatkozasnak, es ha ez parosul a civil kez-demenyezesii szakmai segitoszandekkal, fontos feltetelei teremtodnek meg a valoban korszerii varosfejlesztesnek. Sajnos azonban az elmult nyolc evben ez nem valosult meg.
- Hogyan velekedik mindezekrol a dologban kozelrol is erintett szakember?
- Az orszagban elsokent 1990-ben itt alakult meg az epiteszegylet azzal a szandekkal, hogy akarmilyen is lesz a helyi valasztasok eredmenye, az lij va-rosvezetes szamithat kozremukodesiinkre. A z egylet, mikozben erdekkepvise-letet vallalt tagjai es a szakma reszere, garanciat is kinalt a varossal letrehozni szandekolt megallapodasok vallalasara es betartasara. Eppen azert mentiink elebe a dolgoknak, mert az elmult idoszak gyakorlatabol mar tudtuk, mit ered-menyez a szakszerHtlen varosvezetes. Idejekoran ra akartuk iranyitani a figyel-met a helyi akarat es dontesek fontossagara.
- Ugy tudom, konkretan kidolgozott javaslatokat tettek le az asztalra.
- Igen. Mindenekelott egy ertekkataszter elkesziteset javasoltuk, illetve val-laltuk volna az ebben valo kozremilkodest. A varosnak tudnia kell, mije van, mivel gazdalkodhat. Foleg az ingatlanertek felmereset tartottuk fontosnak, hogy mielobb tisztazni lehessen a tulajdonviszonyokat (mi az allame, a megyee, az egyhazake, a varose stb.). A z ertekkataszter elkeszitese utan javaslatunk sze-rint meg kellett volna fogalmazni a varos fejlodeset meghatarozo irany-vonalakat es az azok megvalositasat segito, sajat belso szabalyrendszert, hogy legyen mihez igazodni. Szeretnem hangsiilyozni: ezt annak tudataban tet-tiik, hogy ezzel a helyi epiteszek az onkorlatozas eselyet is folajanlottak a varosnak. Harmadik felvetesiink az volt, hogy nem szabad csak a belvarosra koncentralni, hiszen - a fent emlitett peldat ismetelve - az csak a kezfej, az ujjak nelkiil.
Mar szinte maniakusan ismeteltiik lijra es iijra, hogy nyilvanossag nelkiil j6 eredmeny nem varhato, hogy elozetes megegyezesre kell jutni a lakossaggal, a helyi civil szervezetekkel.
Sajnos egyik ciklus varosvezetese sem tartott igenyt szakmai kozremii-kodesiinkre. Ehelyett - minden tavlati koncepcio, cselekves es jovokep hianya-ban - jo, ha a tiilelesre koncentralva kapnak hoi ide, hoi oda.
- Az utobbi hdnapokban tobbszor elhangzott a varosvezetes reszerol, hogy azert kell feldl-dozni az ingatlanokat, mert nines eleg penz, de azt is hallhattuk: mdr nem nagyon van mit eladni. Az elmult lapszdmban szo esik a Boldogtanya egy reszenek, a tobb mint 8 hektdros Belsodiszndsnak eladdsdrdl. Mi errol a velemenye?
- Csak magamat tudnam ismetelni. Ezek a tuzolto megoldasok mindannak kovetkezmenye, ami a 90-ben es 94-ben megvalasztott varosvezetes mulasz-tasabol fakad. Nem art azt sem tekintetbe venni, a varost akkor is kell majd miikodtetni, ha mar minden vagyonat felelte, es ha mar nines hova terjeszked-ni. Persze mindez szakertelem nelkiil nem oldhato meg. Szentendret nemcsak az „orszag dobogo szive", azaz a fovaros koriili agglomeracio szoritasa es kozel-sege fenyegeti, de sajat tehetetlenkozel-segebe is belefulladhat.
Szentendre es Videke, 1998/31
MATE GYORGY