Szentendre varosa legnagyobb sziilotteinek egyikere, Jakov Ignjatovity szerb irora emlekezik. A z irora es forradalmarra, a szerb es a magyar nep tortenelmi sorskozossegenek egykori hirdetoje, az egyetemes szerb - es delszlav - iroda-lom egyik kimagaslo, realista alkotojara, a magyarorszagi, hazai szerbek legna-gyobb irojara.
A romantika mindent magaval ragado arjaban Jakov Ignjatovity a realista szerb prozairodalom alapjait vetette meg. Lehet, hogy osztonosen tette ezt, lehet, hogy epp az a tarsadalmi kozeg inditotta kornyezetenek valosaghii abrazolasara, amelybol kinott, amelyek lassii felbomlasat irta meg, meg ha oly megindito, rokonszenvezo melabiival is, nemi leplezetlen nosztalgiaval a patriarchalis elet romlatlan viszonyai, biedermeier hangulata es odonabb legkore Irani. Koraban a „ szerb Jokai" megtisztelo jelzovel illettek, barha igazak akarunk lenni, proza-ja inkabb Tolnai Lajos kritikai realizmusaval rokon. A realizmus europai meg-jelenesevel egy idoben Ignjatovity azt az abrazolasmodot tette magaeva, azt alapozta meg az lijabb kori bontakozo szerb irodalomban, amelyet jeleniink-ben m i is a miiveszi alkotas alapjanak vallunk.
Bar viszontagsagos, nem ellentmondasok es megtorpanasok nelkiil valo elet-palyat mondhat magaenak, Ignjatovity sok tekintetben elol jart. Egy iij, bon-takozo irodalmi iranyzat kiteljesedeset jeleztek tarsadalmi regenyei - az Orok
Jakov Ignjatovity mellszobra.
janzer Frigyes alkotasa
volegeny, a Respektus Vasza, a Fura vilag, A szenvedo asszony, a Narandzsics Milan -, amelyek koziil nehanyat a faradhatatlan Csuka Zoltan forditasaban magyarul is olvashatunk, s amelyek koziil az Orok volegeny es a Respektus Vasza epp sziilovarosahoz, Szentendrehez kotodik, annak tagolt es soknem-zetisegii tarsadalmat rajzolja meg egy szerb kereskedocsalad szethullasanak torteneteben, illetoleg egy Szentendrerol indulo regenyhos kalandos, tragikus eletHtjaban. Ignjatovity regenyalakjainak gazdag tarhazaban szamos egykorii, jellegzetes szentendrei figuraval talalkozunk, olykor az elet es az akkori tar-sadalom peremerol. Visszaemlekezeseiben, a Szerb rapszodiaban nemcsak ha-nyatott eletenek, de koranak tiikret villantotta fel.
S bar nyugtalan elete soran, amely 1882-ben Szentendren kezdodik, s 67. eleteveben, 1889-ben Ujvideken er veget, sok ellentmondassal, emberi gyengekkel is talalko-zunk, amelyek folytan a meg nem ertes, mellozes legkoreben is talalta magat - foleg akkor, amikor elete vege fele konzervativ nezetei iitkoztek ki -, ket sorsdonto tor-tenelmi pillanatban megint csak elol jart: az 1848-ban Europan vegigvonulo forradal-mi mozgalmak idejen, majd a szabadsagharc elfojtasa utani ocsudas eveiben, aforradal-mikor az abszolutizmus elleni osszefogas sziiksegesseget hirdette.
1848-ban Jakov Ignjatovity egyertelmiien a kozos europai szabadsageszme-nyek mellett szallt sikra. Mar a parizsi forradalom hirere legfobb gondja, ho-gyan fordlthatna leghangzatosabban anyanyelvere a nagy francia polgari for-radalom es a francia koztarsasag jelmondatat: „Szabadsdg, egyenldseg, testve-risegl", amely mind tobbfele s mind tobb nyelven kezdett visszhangozni Europa-szerte. A forradalom azonban a fiatal Ignjatovity szamara nem maradt puszta jelmondat: a marciusi napok korszakos esemenyei Pesten, az ottani szerb diakok „pantheonjaban", a Tokolyanumban erik mint a marciusi szerb ifjak szoszolojat, amikor a marciusi magyar ifjak kiildottsegevel a kozos forradalmi cselekves litjat keresik.
A l i g nehany nappal marcius idusa utan magyar es szerb zaszlok alatt, a Nemzeti Muzeum elotti nepgyulesen erosltik meg a kozos forradalom gondo-latat, s a szonok a muzeum lepcsojen megint csak Ignjatovity!
A forradalmi marciusi napok idejen korvonalazodik Ignjatovity egy masik eszmenye is, a delszlavsag teljes forradalmi felszabadulasanak es felszabadlta-sanak gondolata. 1848. aprlHs legelejen a pesti Szerb Nepujsagban teszi kozze felhlvasat a delszlavokhoz az evszazados torok uralom es elnyomas lezarasara.
A m a kevesek koze tartozott, aki meglatta a balkani delszlavok felszabadulasa-nak lehetoseget is 1848 forradalmi sodraban.
„Most, vagy soha! Egesz Eurdpa ezt vdrja most tdletelc!" - Irja kialtvanyaban a del-szlavokhoz. S ezekben a napokban talan 6 a legelso, aki a delszlav nepek kozosseget mar „jugoszldvoknak" nevezi.
A z esemenyek sodrasa azonban rovidesen delebbre, Karlocara ragadja, ahol a szerb nemzeti gyiilesen sajatosan nem a modos szentendrei polgarokat, hanem a csobankai szerb parasztokat kepviseli.
Mar ekkor, tehat a marciusi forradalom elso heteiben, honapjaiban kiiit-koznek nezetelteresei a forradalom szukebb, nemzeti ertelmezesevel szemben.
Ignjatovity ama kevesek koze tartozott, aki nemzeti elfogultsag nelkiil volt kepes magaeva tenni a kozos europai forradalom szabadsageszmenyet. Nem sokkal kesobb a mindinkabb onallosodo szerbiai fejedelemseg fovarosaba, Belgradba emigralt, s az ottani sajtoban igyekezett kozzetenni Becs-ellenes figyelmezteto vezercikkeit.
Ignjatovity nem fegyverrel, tollal harcolt, s lenyegeben nem tudott kihatni kozos forradalmunk menetere es alakulasara, de hogy ez a forradalom a nagy kozos szabadsageszmeny jegyeben kezdett teljesedni, abban neki is jelentos resze volt.
Hogy nem bekelt meg a szabadsagharc veresegevel, azt legjobban, s jelkepe-sen bizonyitja egyik legrokonszenvesebb, legmarkansabb regenyhojelkepe-senek, Respektus Vaszanak sorsa, aki Szentendrerol indult kalandos es viszontagsagos eletiitjara, vegigkiizdotte a szabadsagharcot, s akinek palyafutasat a vilagosi fegyverletetel pecsetelte meg. Respektus Vasza azonban nem tekinti befeje-zettnek a maga harcat: Szerbiaba es Boszniaba szandekozna menni, hogy a sok evszazados torok iga alatt meg sinylodo testvereit szabaditsa fel. Igy volt kepes Ignjatovity elkotelezni magat a szent es kozos szabadsageszmeny mellett, igy tudott sorsdonto tortenelmi idokben, elfogultsag nelkiil nemzete igaz, odaado fia lenni es maradni, igy tudta vallalni az egyiitt elo magyarok es szerbek sorskozosseget - igy lett szamunkra e sorskozosseg fenyes, peldamutato jelke-peve is.
A szabadsagharc centenariuman - jelkepesen is - emlektablat helyeztek el Ignjatovity szentendrei sziilohazan. Tudjuk, nem sokkal utana megtorpantak kapcsolataink, de az, hogy ma Szentendren Jakov Ignjatovity emlekmuvet avat-juk, beszedes bizonyiteka annak, hogy „k6zos dolgaink" rendezeseben messze elobbre vagyunk, mint valaha is voltunk! A Duna menten ma egy jobb, iga-zabb, emberibb tarsadalom epitesen munkalkodo nepek es nemzetisegek elnek. Egy nagy, kozos eel es eszmenykep kozeliti oket ismet egymashoz, egy olyan kor megvalosulo humanista igeretevel, amely kozos ertekeink es hagyo-manyaink, egymas ertekeinek es hagyomanyainak kolcsonos es melto, inter-nacionalista megbecsiileset is magaval hozza. Sziiletesenek 150. evfordulo-ja alkalmaval ennek jegyeben emlekeztiink Jakov Ignevfordulo-jatovityra kiallitassal es tudomanyos iilesszakkal, amelyen hazai es jugoszlaviai irodalomtorteneszek meltattak eletmiivet.
Ennek jegyeben ajanlom most Szentendre varos lakosainak gondoskodo fi-gyelmebe egyik legnagyobb sziilottiink, Jakov Ignjatovity szerb Iro emlek-muvet - Janzer Frigyes szobraszmuvesz ihletett alkotasai. Sziilohaza es osei egykori temploma mellett, nem messze a regi szentendrei szerb iskolatol, ahol irni-olvasni tanult, legyen e szobor is Szentendre tobbnemzetisegu kultiiraja-nak eljovendo nemzedekekhez is szolo iizenete, nepeink testveri, bekes eletenek maradando jelkepe!
Szentendrei Musor, 1977. oktober
IJRMOS LORANT