Bevezetés
Az ispánsági és nemzetségi központok kutatásá
nak keretében 1979-1992 között régészeti feltárá
sokat végeztünk Babócsa területén.1 Ezen a helyen részletesen nem foglalkozhatunk a korai nem zetsé
gi központ teljes településtörténeti képével, az ott előkerült régészeti leletek értékelésével (1. ábra), így az eredm ényekből2 csak néhányat em elünk ki.
A Dráva menti római és késő középkori utak vizs
gálatánál kiderült, hogy a római és az Árpád-kori időszakban Babócsa környékén több fontos útvonal is létezett, illetőleg azok leágazásai is használatban voltak. A Rinya patak p artján haladó N agyatád- Babócsa útvonalat, valam int a Rinyán való átkelést
— stratégiai szem pontból — várakkal biztosították.
Babócsánál az egyik ilyen vár a Segesdről Nagyatá
don keresztül vezető útnál, míg a másik, a Dráva m entén Barcs-Bélavár irányában futó út mellett, a Rinya partján állhatott.3
Babócsán az ún. „Török vár” területén, vagyis a mai község központjában látható középkori vár te
rületén lehetett a Tibold nemzetség korai földvára és erődített udvarháza.4 Ez a 15-16. századi forrá
sokban castruviként em lített, és a M arcali-Báthori család birtokkö zpo ntjának tarto tt erősség a 16- 17. században előbb magyar, m ajd török végvárként ismeretes.5 Ma egy másfél hektár nagyságú területen látható az északi oldalon meglévő három bástyája, míg a déli oldal két sarokbástyájáról (és a vár m el
letti középkori településről) az egykori oklevelekből tudunk.6
A Török vártól keletre található egy 11-13. száza
di kisvár. A 30 X 35 m-es, azaz 0,1 hektár alapterüle
tű, ún. 33-as kis dom bot a felmérés szerint a Rinya egyik holtága folyta körbe. Ezt a motte típusú földvá
rat a török korban m ég használták.7
Ennek a két babócsai várnak ism ert — alapjai
ban a 14-17. századra datálható — jobb oldali el
lenerődje is, amely a Rinya másik oldalán helyezke
dik el.8 Ez az ún. Nárciszos (Basakert) nevű, 4,3 hek
tár alap terü letű, 230 X 220 m-es, téglalap alakú,
2 m (helyenként 1 m) magas sánccal rendelkező, két részből álló földvár. E — török korban is létező — erődítménynek hét kör alakú bástyája figyelhető meg (2. ábra).9 1984-1992 között ebben a várban foly
tattunk régészeti kutatásokat, melyek során jelentős török építészeti emlékek kerültek elő (3-4. ábra).
A Nárciszpj területén folytatott régészeti kutatások eredményei
Elsődlegesen röviden ism ertetném a török fog
lalás előtti időszakból fennm aradt emlékeket." A te
rület legkiem elkedőbb részét, m int legfontosabb helyet, eredetileg a Tibold nemzetség kegyúri mo
nostora, azaz a Szent Miklós tiszteletére szentelt ben
cés apátság 25-30 m hosszú és 10-15 m széles, fél
köríves záródású, díszes kőtem plom a foglalta el egy rendházzal.12 A m onostorhoz tartozó tem ető ovális alakban fallal, árokkal volt kerítve. A m onostortól nyugatra helyezkedtek el a szolgáltatók egyszerűbb házai, de itt állhatott a Tiboldok egyszerűbb udvar
háza is (2. ábra).
A monostoregyüttestől délre 50 m-re, egy kisebb dom bon 1 3 x 8 m-es, patkóíves szentélyű falusi tég
laegyházat tártunk fel. Tőle nyugatra terült el a hoz
zá tartozó falu.13
A tatárjárást követően, de inkább a 13. század vége és a 14. század eleje között a bencések újjáépí
tették tem plom ukat, és új, nagyobb, L alakú rend házat építettek. A bencés tem ető — tem etőépület
tel, osszáriummal — az új rendház felé terjeszkedett.
(Az északra lévő épületek m iatt a tem ető torzított form át vett fel.) Erre az időre tehető, hogy a Tibold nemzetséghez tartozó Babócsai család tagjai nagy
m éretű főúri épületet emeltek, a bencés központtól délre lévő falusi település pedig virágzásnak indult.
Az egész területet téglalap alakú sánccal és árokkal erődítették meg, és ekkor épült ki az elővár a kéz
műves teleppel.14
A 14. század vége és a 15. század eleje között a m egerősített központban lévő falu mezővárossá fej
lődött. A kism éretű Á rpád-kori plébániatem plom
9 2 Magyar Ká l m á n
/
E
Je lm ag y arázat:
1. y á r és te m e tő (18. sz.) 2. É p ü le t (tö rö k kori)
3. T em p lo m és tem e tő (1 4 -1 6 . sz.) 4. T em ető
5. T em ető
6. K özépkori te m p lo m és tem . (17. sz.^ig) 7. T ö rö k kori vár
8. Á rp ád -k o ri vár
9. 11-17. sz-i vár, tem p lo m és te m e tő 10-11. Falu (1 1 -1 6 . sz.)
12. R óm ai te m e tő és telep ü lé s 13. K özépkori telep ü lés 14. Avar tem ető
1. áb ra. B abócsa rég észeti lelőhelyei
Ba b ó c s a- Ná r c is z o s 93
2. á b ra . B abócsa-B asakert/N árciszos 1992-ben készített ásatási helyszínrajza
helyén gótikus stílusban, nagyobb (2 5 x 1 0 m-es), nyújtott és a tízszög hat oldalával záródó, különle
ges szentélyű, tám pilléres téglaegyházat építettek.15 Ez a Szent Egyed tiszteletére szentelt, megnagyobbí
tott plébániaegyház 1390-ben búcsújogot is kapott.
A mezővárossá alakuló falu polgársága elsősorban a zarándokhelyet fejlesztette, a tem ető keleti végénél tártuk fel a legalább 3 0 x 2 5 x 2 0 m nagyságú zarán
dokház tégla- és kőfalmaradványait. Úgy tűnik, hogy a területet sáncokkal és árkokkal még a zarándokház építése előtt erődítették meg, mivel a zarándokházat már belevájták a déli sáncba.16 Megállapíthattuk, hogy amíg a bencés m onostortem plom szerepe lényege
sen csökkent, addig a mezővárosi tem plom , a m el
15 Nagy 1990, 3 8 0 -3 8 2 . 16 Magyar 1994, 79.
lette lévő településrésszel erre az időre jelentősen kiépült.
A M arczali-Báthori főúri családok birtoklásának a 15. századtól a 16. század közepéig tartó idején, azaz az új kegyurak alatt, a bencések teljesen leha
nyatlottak, épületeik pusztulásnak indultak. Mind
két család elsősorban a ferenceseket, például a segesdieket patronálta.17
Kutatásaink nyomán kiderült, hogy a Nárciszos nagyméretű várát a törökök a végleges foglalás, 1566 után erődítm ényként és településhelyként használ
ták. Az ásatások során felszínre kerültek a török kori város házai, gőzfürdője és a parancsnok — fürdővel rendelkező — palotája is18 (2-6. ábrák).
17 Magyar 1988, 7 3 -8 3 .
18 Nagy 1990, 3 8 9 -3 9 0 ; Vass 1993, 201.
94 Magyar Ká l m á n
ZARANDOKHAZ
3. áb ra. A tö rö k p a ra n c sn o k p a lo tá já n ak feltárása 1989-ben
A török hódoltság kori települések régészeti emlékei 1566-ban, Szigetvár elestével, csaknem teljes So
mogy török kézre került. Dél-Somogyban az oszmá
nok ekkor Segesdig építették ki erődítés- és telepü
lésláncolatukat. Ennek a berendezkedésnek nagyon fontos régészeti emlékei Babócsán is jelentkeztek.
Igazolható például, hogy a mai község szívében, a rk. tem plom m ellett tovább élt a Báthoriak sánc
árokkal, palánkkal körülvett, ó-olasz bástyákkal m eg
erősített téglavára. Ennek a nyugati részén, a mai tem plom előtt lévő külső, kettős bejárati toronyrész árulkodik az ottani, palánkkal kerített huszárvárról:
1978-79. évi feltárásunk m egtalálta ennek, valamint egy, a vár alatti mocsárban, dom bon lévő, többosz
tásos török kori háznak jelentősebb m aradványait19 (1. ábra).
A m otte típusú Árpád-kori váracska területét — a kerámiák alapján — a török korban is használhat
ták figyelőhelynek.
Az 1984-1992 között kutatott nárciszosi vár ugyancsak m űködött a török korban. 1989-ben az erődítm ény keleti oldalát átvágtuk egy 1 m széles és 250 m hosszú kutatóárok-rendszerrel. A mezővárosi
19 Magyar 1981, 62; 1990, 1 08-109. G erelyes Ibolya tö rö k kori g ö d ö rh á za t is közöl tö b b ek k özött O z o rá ró l (Gerelyes 1988, 278, 38. kép).
plébániatem plom tól északra és keletre a sáncrend
szer átvágásánál előkerült a gerendaszerkezet nyo
m a.20 Ez az ún. Török várnál is alkalmazott m egol
dást m utatja, vagyis a védőrendszer alapja — két le
fektetett gerendasor közötti földtömés — a palánk volt. Az átvágás során megfigyelhettük a sánc előtt és m ögött lévő árkokat, ezek átlagosan 3-4 m-es mélységet és lefelé hegyesedő form át mutattak.
Á sáncok agyagfeltöltésének a belsejében függő
legesen elhelyezett karósor látszódott, ezek szolgál
ták a sáncfeltöltés belső merevítését. A függőlege
sen levert oszlopok között vízszintesen elhelyezett merevítő gerendák pedig a sáncrendszer szilárdsá
gát biztosították. Ez az erődítés legkésőbb a 14. szá
zadban m ár m egépült és folyamatos megújítással a 17. század végéig fennm aradt. Ezt bizonyítják a kü
lönböző korú kerámialeletek is.
A nárciszosi vagy basakerti vár közepén, a legki
emelkedőbb részen levő bencés kolostort és a hozzá
tartozó szakrális területet, így a temetőjét is, a török korban egy nagyméretű gőzfürdő felépítésével bolygat
ták meg, illetőleg tették tönkre. A temetőre ugyanis ráépítették a török fürdő alagsori építményeit (2, 4. és 6. ábrák).
20 Magyar 1990, 102; 1994, 87, 12. kép; Kovács Gyöngyi ré szle tesen taglalja ezt a p a lá n k é p íté s t (Kovács-Rózsás 1996, 168,
180, 3 7 -3 8 . jeg y zet).
Ba b ó c s a- Ná r c is z o s 9 5
A török kori gőzfürdő (hamam) maradványai az 1988-as feltárás során, az akkor m ég meglévő vé
dett cseresznyefasor közepén, a bencés tem plom tól északra 5-10 m-re kerültek elő. Eddigi ismereteink szerint a babócsai a legnyugatibb török fürdő. Az alapfalaiban m egm aradt épület alaprajzát teljes egé
szében sikerült tisztáznunk.
A fürdő falazatának vizsgálatakor két építési pe
riódust különböztethettünk meg. Az épület kelet
nyugati tengelyére sorosan fűzhető helyiségek és a vízelvezető csatorna irányába eső kam rák m utattak egy építési kort. Ehhez az épülettöm bhöz délről
4. áb ra. A tö rö k g ő zfü rd ő alaprajza
kapcsolódott egy lényegesen gyengébb minőségű téglafalazatból készült nagym éretű helyiség, ami később épülhetett a használatban lévő fürdőhöz.
Amikor a helyiségeket azonosítani próbáltuk, ak
kor leginkább a pécsi Merni pasa fürdőjét tekinthet
tük analógiának,21 csak a helyiségek a pécsi példá
nál keletről nyugatra sorolódtak, míg Babócsán nyu
gatról keletre húzódtak. Ez term észetesen a helyi adottságokból következik.22 A fürdő északi fala kö
zelében a kút bemélyedését is megfigyelhettük, míg az épület másik végénél, a Rinya mocsara felé a víz
elvezető csatornát azonosítottuk. Az ásatások során feltárult a teljes hypocaustum-rendszer, a padozatot alátámasztó téglapillérek alatt áram lott a meleg le
vegő, amely a falba épített kürtőkön keresztüljutott ki a szabadba.
A babócsai török közfürdő első periódusának fel
tárt helyiségei a következők: nyugaton az átm eneti, langyos helyiség (tepidarium v. szogukluk), mellette
21 Gerő 1987a.
22 Magyar 1990, 23. t. 1-3, 2 4 -2 5 ; t, 30. t.
a központi forró fürdő (caldarium , szidzsaklik v.
harara), melynek közel kör alakú terét kupolával fed
hették. E helyiség keleti falához csatlakozott a ka
zánház és a víztartály, míg a legkeletibb rész a fűtő
kamra volt. A víztartály közvetlenül a kút mellé ke
rült, így igen egyszerűen vezették be az épületbe a vizet. A víztartály alatt lévő kazánnal m elegítették a vizet. A kazán nyílása és a sugarasan induló padló- csatornák pontosan kirajzolódtak. A kazán előtt, a fűtőtérben ham ugödörre utaló nyom nem került elő.
A fűtőkamra alacsonyabb padlószintje a tüzelőnyí
lás alapján azonosítható, északkeleten a bejárata is előkerült. Lépcsőre utaló nyomokat nem találtunk, így az épület a terephez igazodott. Feltűnő, hogy ez a két kiszolgáló helyiség milyen nagy alapterületű volt a hasznos fürdőterekhez viszonyítva.
Valószínű, hogy az első periódus előcsarnoka (dzsamekán) délről kapcsolódott a központi fürdőhe
lyiséghez. A tisztán agyagba rakott téglaszerkezetű második előcsarnok később épült a fürdőhöz. Az elő
csarnok m érete valószínűsíti, hogy a török szokás
nak megfelelően középen kútépítmény, m íg körben a fal m entén pihenőpadok voltak.
A babócsai közfürdő m indkét építési periódusa megfelel a klasszikus török építési elveknek. Külön
leges értéke, hogy ez a fürdő egyszerűbb település berendezkedéséhez és életmódjához ad eddig isme
retlen adatokat. Az első periódus az első török „tele
pesek” környékén m egtalált paticsházaival épülhe
tett egyidőben23 (4. és 6. ábrák).
A Nárciszos településtörténetének szempontjából ugyancsak fontos egy 1989-ben feltárt nagyobb épü
letegyüttes.24 Ennek alapjai a mai terepszinthez vi
szonyítva 2 m-es mélységben kerültek elő, keleten fürdőrésszel, illetőleg nyugaton lakórésszel. A für
dőrész alatt padlózati fűtés létezett, amelyet süllyesz
tett kemencerendszerből fűtöttek. Hozzá tartozott a nagyméretű, téglából épült lakórész, vagyis a palo
taszárny. A külső terepszint alapján úgy tűnik, hogy a fürdő és a palota járó - ill. padlószintje azonos volt.
Az alaprajzból a közös lefedést is feltételezhetjük.
Ez az épület a város épületmaradványaitól távol, de a vár központjában került elő. Kiemelt helyen, fallal körülvett kertben állt.25 Miután a rangosabb török lakóépületekben m agánfürdők is voltak, feltételez
zük, hogy ez az épületegyüttes a m indenkori török várparancsnok palotája, illetőleg szerája lehetett.26
Végső soron m egállapíthatjuk, hogy a korábbi magyar bencés és mezővárosi központ 1566-1686 között elpusztult, illetőleg rom okban állhatott. A bencés m onostor helyére, a tem ető területére épült a török gőzfürdő. A régi kúria többosztású lakóteré
ből török kori szem étgödrök kerültek elő. Néhány középkori téglaépület ugyanakkor a török korban is
23 Nagy 1990, 3 8 6 -3 8 9 .
21 Nagy 1990, 3 8 9 -3 9 0 ; Magyar 1990, 1 2 8-138, 43. ábra.
25 A nárcisz m a leg d ú sab b an a „basaszeráj” he ly én tenyészik.
L ehet, hogy ig azo ló d o tt a leg en d a, és való b an ebből a „basa-k e rt”-ből te rje d t el a nárciszhagym a, létreh o zv a m ára p á r a t
lan term észeti kincsünket, a babócsai „ősnárciszost”?
26 Nagy 1990, 390.
96 Magyar Ká l m á n
N Y
5. áb ra. A tö rö k p a ran c sn o k p a lo tá já n a k feltárási egységei
Ba b ó c s a- N á r c is z o s 9 7
használatban m aradhatott, m ert a környékükről is nagyobb számban kerültek elő különböző formájú tároló, illetőleg szem étgödrök.27 A település török kori kisebb lakóházai, a paticsházak is a gőzfürdő körül szétszórtan, félkörívben helyezkedtek el, több
nyire rendezetlenül. A nárciszosi (basakerti) vár ki
emelt rangú háza a helyőrség parancsnokának kö
rülkerített épülete, itt m agánfürdő és külön — nár- ciszos? — kert szolgálta a kényelmet.
A vár területén több kisebb épület, raktár állt el
szórtan, szinte m indenütt. A mezővárosi plébánia
egyház területén, a tem etőben is török településnyo
mok kerültek elő, jellegzetes leletanyag — több ezer
re tehető török kerámia, kályha-, bronz- és vaslele
tek, valamint nagyszámú állatcsont28 — kíséretében (7. ábra).
Összegzés
Kutatásaink alapján bebizonyosodott, hogy Babócsán a Rinya bal partján két vár létezett a kö
zépkorban: a Tibold nemzetség korai központjában épült 11-13. századi kisvár, illetőleg a Marczali-Báthori család 15-16. században emelt vára, a mai község szí
vében (a róm. k. templom mellett). A nemzetség korai, 11-14. századi udvarháza és kegyúri monostora, a te
metővel és a hozzá tartozó településekkel a Rinya jobb
partján, az ún. Nárciszos területén állhatott. Ezt a terü
letet a tatárjárás után, de inkább a 14. század elejétől megerődítették29 (1-2. ábrák). Ezek a különböző kor
ban keletkezett erődítések 1526 után Babócsa végvár egységes bal- és jobb parti erődítm ényrendszerének a részét képezhették. Az 1555-56-os, majd az 1566- 1686-os tö rö k időszakban is így m ű k ö d h ettek, egységben.
A Nárciszos területén folytatott régészeti kutatá
sok azt is bizonyították, hogy a mezőváros gótikus egyháza m ár 1555-56 táján elpusztulhatott.30 Az is teljességgel bizonyos, hogy a nárciszosi vár déli ré szén levő egyházat 1566-tól m ár nem használhatta tovább a magyar lakosság. Erre utalnak a templom közvetlen közeléből, a korábbi temető sírjai fölött előkerült török kori településnyomok: szemétgöd
rök, paticsházak maradványai.
A magyar település pusztulására a legbeszédesebb bizonyítékot az erődített központ, a város közepén felszínre hozott nagym éretű, török kori gőzfürdő téglafal-maradványai, fűtő- és vízelvezető csatornái, kemencéi nyújtották, melyeket 1988-ban a kora Ár
pád-kori kőtem plom , a Tiboldok bencés monostora és a mellette lévő tem ető fölött tártunk fel. Nyilván
való, hogy 1566 után megszűnt ennek az egyház
nak, illetőleg a hozzá tartozó tem etőnek korábbi funkciója, s nemcsak a bencések, hanem a magyar
6. áb ra. A b ab ó csa-b asa k erti tö rö k g ő zfü rd ő feltárása.
1. A fü rd ő északnyugat felől, d é le n a m o n o sto r sírjaival; 2. A nyugati fürdőegység északról
27 Magyar 1994, 79. Ilyenek voltak a segesdi p a lán k k al e rő d í
tett városrésznél (Magyar 1988, 128-133), a barcsi és az ozo
rai palán k v árb an (Kovács-Rózsás 1996, 170, 178; Gerelyes 1988, 280).
28 Magyar 1990, 1 3 8 -1 4 0 , 171, 27. t, 174, 30. t. 4 -5 , 175-181.
29 M agyar 1993, 2 2 2 -2 2 3 .
30 1532-ben Szulejm án szultán h ad ai átvonultak Babócsán, m ajd 1555-ben foglalták el a várost a tö rökök. 1542-től n e m szere
pel a babócsai a p á t fö ld esú rk én t, te h á t az a p átsá g o t teljesen elh ag y ták (Jankovich 1976, 5 -6 ).
9 8 Magyar Ká i.m á n
7 áb ra. 1. T ö rö k kori csúcsos kályhaszem hullám v o n ald ísszel; 2. T ö rö k kori p o h á r alakú kályhaszem ; 3. T álk a alak ú kályhaszem tapasztással
lakosság is jórészt elhagyta az erődített település he
lyét. A bencés apátságot a beköltöző törökség talán a fürdőhöz tartozó épületként vagy raktárként használ
hatta tovább, valószínűleg az 1686-os magyar vissza
foglalásig (2, 4. és 6. ábrák).
Teljesen új eredmény, hogy megtaláltuk a két egy
ház közötti központi területen a török parancsnok kerített, magánfürdővel rendelkező palotájának, sze- rájának m aradványait (2-5. ábrák).
A török kori nagy közfürdőtől északra is jellegze
tes hódoltság kori településnyomokat, szem étgöd
röket, paticsház-maradványokat és különböző török
kori leleteket, kályhaszemeket, mázas kerámiákat, vas- és bronzmaradványokat hoztunk napvilágra.31
1566-1686 között Babócsán az említett erődített helyeken nem élt magyar népesség. A magyar lakos
ság32 templomos helyei és települései a vártól, az erő
dített helyektől pár km-re, azaz a török erősségektől távolabbra kerültek. A magyarok lakóhelyét a mai falu nyugati és északnyugati részén találtuk meg, 1979-80 között a Léránt-kertben és az ún. Bolhói úti részen tár
tuk fel a temetőiket.33 Ezek a temetők — a sírok mel
lett előkerült pénzek alapján — a tizenöt éves háború
ig (1593-1606) m indenképpen működtek.34
31 Magyar 1990. 140, 17. á b ra, 44. á b ra. Ezt idézi Kovács G y ö n gyi a barcsi p a lá n k v ár feltárásával k ap cso la tb a n (Kovács-Ró- zsás 1996, 178, 181, 47. jegyzet).
32 Az 1531-ből S á ro sp a tak ra B abócsáról á tte le p ü lő k re Balassa 1994, 55, 6 8 -6 9 , 252, 259.
33 Magyar 1981, 6 0 -6 2 .
34 A tan u lm án y fo tó it M agyar K álm án, g rafik áit M. H ro tk ó Zsu zsanna és N agy G ergely készítették.
GAÁL ATTILA