Tisztelgés a 80 esztendős
Csaknem öt évtizede annak, hogy Fitz Jen ő átfo
gó tanulmánysorozat keretében összefoglalta a Fejér megye hódoltság kori erődítésrendszerére vonatko
zó ism eretanyagot.1 Műve napjainkig m egkerülhe
tetlen alapm unka, történeti források és régészeti adatok tekintetében egyaránt. A magyarországi hó
doltsági emlékanyag áttekintésének szentelt jelen kötet lehetőséget terem t a számvetésre e tekintet
ben is: az eltelt évtizedekben mennyi előrelépés tör
tént a kérdéskörben? Dolgozatom2 a katonai szem
pontból kisebb jelentőségű, m ásod-harm ad vonal
beli kisvárak (palánkok, párkányok) kérdéskörét vizs
gálja. így nem tér ki a magyarországi török beren
dezkedés Buda utáni talán legm eghatározóbb erő
dítése és szandzsákközpontja, Székesfehérvár prob
lematikájára. Hasonló a helyzet Csókakővel is, mely
— Fejér megye egyetlen középkori (13-15. századi) eredetű „sziklaváraként” (mint Fehérvár elővára el
lenőrizte a Győrből Fehérvárra tartó főutat) — m ár jellegénél fogva sem vonható be a kifejezetten tö
rök, többnyire palánképítésű kis párkányok sorába.
Fitz Jen ő ugyancsak kiemelt, külön egységként tár
gyalta tanulmány-sorozatában.3 Az időközben szü
letett történeti m unkák,4 továbbá az 1960-62. évi, valamint az 1997 óta folyamatos, újabb régészeti fel
tárások5 eredményei mennyiségileg m ár önm aguk
ban is túlfeszítenék a rendelkezésre álló kereteket.
A világos összevethetőség érdekében a párkányo
kat Fitz Jenő által megadott sorrendben tárgyalom.6 Fontos azonban előrebocsátani, hogy ennek alapjául
— elsősorban a vizsgált erősségek kiválasztásában — a m odem Fejér megye közigazgatási keretei és a székes- fehérvári Szent István Király Múzeum ehhez igazodó régészeti gyűjtőköre szolgáltak: eltérve a történeti (hó
doltság kori hadászati és közigazgatási állapotoknak megfelelő) logikától. A mai Fejér megye területén a hódoltság korában három szandzsák, a budai,7 fehér
vári8 és simontornyai9 osztozott. A budai szandzsák
' Fitz 1956a, 1956b, 1956c, 1958. érdekkörébe tartozó kisvárak csoportjába tartozott Pentele, Adony, Ercsi, valamint Vál. A székesfehérvári szandzsákközpont külső védelmi rendszeréhez sorol
hatók Szabadbattyán/Csíkvár és Bogárd/Polgárdi, ez
zel szemben Hídvég előbb a koppányi, majd a simontornyai szandzsák része volt.10
K utatástörténeti áttekintésem nem tér ki tétele
sen az egyes erődítések teljes történeti adatsorára.
Az írott források tekintetében a várak m egépülésé
re, külső képére (jellegére, állapotára), topográfiai azonosíthatóságára, az esetleges pusztulásokra és újjáépítésekre vonatkozó információk kiemelése volt az elsődleges szempont: az esetleges egykorú képi és térképi forrásokkal, régészeti eredményekkel való összevethetőség reményében. Ahol lehetőségem van rá, igyekszem m egadni az egyes erődítésekre vo
natkozó zsoldlisták adatait, amint arra m ár Fitz Jenő is nagy hangsúlyt fektetett. A létszám, az összetétel (elit reguláris csapatok, tüzérség, valamint a m ásod
harm adrendű segédcsapatok nagysága, aránya) j e lentős többlet információkkal szolgálhatnak az egyes erődítések stratégiai fontosságáról, szerepéről. Meg
felelő értelmezésükkel kapcsolatban azonban óvatos
ságra kell hogy intsenek Hegyi Klára újabb kutatási eredményei. Eszerint a helyőrségi létszámok — kü
lönösen a tárgyalásra kerülő kisvárak esetében — csupán a zsoldlisták alapján nem határozhatók meg, m égpedig a különféle javadalmazási form ák miatt (a tím ár-birtokban részesülők nem jelennek meg a zsoldlistákon). A zsoldlisták és a valós létszámok közti eltérésre jellemző, hogy a legnagyobb szélsőségeket m utató 1570-es években a kisebb várak őrségének csak 60%-a igazi zsoldos, a fennm aradó 40% tím ár jövedelm ű.11 Ennek ism eretében és szem előtt tar
tásával viszont bizonyos nagyságrendiségek érzékel
tetésére, tágabb felbecslésére továbbra is alkalmas adatokról van tehát szó. A helyőrségek összetétele12
— elsősorban az aszab és m artalóc komponens
9 Dávid 1982.
10 N em kerül tárgyalásra Székesfehérvár-Ö reghegy török ő rto r
nya (Kara M urteza pasa tornya, később Szent D onát kápolna), m int Székesfehérvár védőrendszerének szerves, attól elszakít
hatatlan egysége, külső védőm űve (Siklósi 1991,53-64). Zámoly- K erekszenttam ás Á rpád-kori rotundájával kapcsolatban ugyan felm erült a szakirodalom ban (Molnár 1963-64, 234-237; 1972a, 40-41, 56, 87; Terei 1998, 56) az esetleges tö rö k kori őrtorony
ként való m ásodlagos használat lehetősége, azonban egyértel
m ű tö rtén eti vagy rég észetijei ezt jele n le g n em erősíti meg.
11 Hegyi 1995, 8 5 -9 4 .
12 Hegyi 1995, 8 3 -8 5 , 1 0 0-109.
10 8 Ha t h á z i Gá b o r
1. áb ra. O tte n d o rff rajza a p e n te le i p a lá n k ró l (1663)
kimutathatósága (fegyvernemek, személynévi anyag)
— régészeti szempontból is nagy fontossággal bír, hiszen a török és helyi magyar anyagi kultúra réte gei m ellett a délszláv hatások is m ind plasztikusab- ban rajzolódnak ki a várak tárgyi hagyatékában.13 Pentele
A hódoltság korban is jelentős rév- és vásárhe
lyen létesült palánk kutatásában Fitz Je n ő alapveté
se14 óta rendkívül jelentős előrelépések történtek.
Az eltelt időszak eredm ényeit15 Bóna István össze
gezte és értelm ezte átfogóan.16 Eszerint a vár m or
fológiai képe 1663. évi állapotában többé-kevésbé
13 A vizsgált Fejér m egyei e rő d ítés ek k ö ré b e n a tö rö k kori d é l
szláv em lék an y ag ig en p lasztikusan, d e kis szám ban je le n ik m e g V á lo n . Hatházi-Kovács 1996, 3 4 -4 9 ; 1997, 1 9 8-219.
14 Fitz 1956b, 3 -5 .
15 Nagy 1975, 4 3 -5 1 ; Jenei 1975, 123-127.
16 Bóna 1991, 11-25, ren d k ív ü l bőséges kritikai iro d alo m - és forrásjegyzékkel: 3 6 -3 8 , m ásodik, átd o lg o z o tt és b ő v íte tt ki
ad ás Bóna 1997, 14-29, iro d alo m : 4 5 -4 7 . Keszi T am ás újabb összefoglalója ezirán y ú tö b b let in fo rm áció k at n e m tartalm az.
In: Erdős-Pongrácz 2000, 9 5 -1 0 7 . 17 Hermann 1943, 4 1 -4 2 .
18 Karácson 1985, 2 4 1 -2 4 2 .
rekonstruálható, O ttendorff leírása és rajza'7 (1. ábra), valamint Evlia Cselebi feljegyzése18 alap
ján, melyek épp ugyanazon a napon születtek, és egy
mással összevethetőek. Evlia szerint: „..a Duna...partján egy magas dombon fekvő, négyszögletű, új építkezésű vár ez, sorompó kerítéssel és mély árokkal.
Keleti része a Duna folyóra néz, nyugati része ... kivágott földárok... . Mintegy háromszáz katonája van ... Külvá
rosa előbb készült, száz deszkatetejű ház, egy fogadó és húsz bolt van benne .... A város új építkezésű.” Evlia Cselebi külön m egem líti a palánk dzsámiját, mely a Duna m enti erősségekben találhatók közül a legszebb.
O ttendorff adatai m indezt többé-kevésbé m egerősí
teni látszanak és kiegészítik: rajzán kivehetők a négy- szögletes, sövényfalú „silány” váracska sarokbástyái, a kaputorony és egy tem plom (a dzsámi?) tornya, valamint a külvárost a hegy lábánál körülölelő erős cölöpkerítés.
A palánkvár helye régészetileg is igazolt, a mai Dunaújváros északi részén, az óvárosi (O pentele, Öreg Pentele) Rácdomb lelőhellyel azonos (2. ábra).19 A neolitikum óta több-kevesebb folyamatossággal lakott dom b — m int erődítm ény létesítésére legal
kalm asabb tere p p o n t — Bóna István és Györffy György szerint20 vélhetően azonos az Andornak nem
12-13. századi fö ld -fa v á rán a k helyével is. M ár Zolnay László, Héjj Miklós és Holl Imre 1951. évi leletmentése bizonyította a középkori települési előz
ményeken létesült török palánk itteni helyét.21 1991—
93 között B. Horváth Jolán újabb feltárásai követ
keztek, ennek során gazdag leletanyagot (17. száza
di festett és zöld mázas cseréptálakat, kancsókat, kály
haszemeket) tartalm azó török hulladékverm ek ke
rültek napvilágra, valamint az Evlia Cselebi által le
írt, mély nyugati várárok egy szakasza.22 Fontos, bár negatív eredményeket hoztak Tamási Ju d it 1991. évi kutatásai a Rác-templom ra vonatkozóan.23 Bebizo
nyosodott, hogy az épület egységes késő barokk al
kotás. így nem azonosítható az Andornak nem Ár
pád-kori tem plom ával (vagyis nem bizonyítható, hogy a török palánk m ég álló középkori kőépület köré szerveződött), sem pedig Evlia Cselebi dzsámi
jával, ill. O ttendorff berajzolt tem plom tornyával.24 Az Ottendorff-vázlat és a Rácdomb régészeti adatai alapján Bóna István kísérletet tett az egyes külváro
sok — így az 1591 előtt épült, más forrásból (Vratislav Vencel-féle követjárás) is ismert török és rác negyed az ólomtetejű karavánszerájjal (Ottendorff ,,c”-pont), valamint a keresztény negyed (O ttendorff ,,d”-pont)
19 T é rk é p : D u n a p e n te le a sz ázad fo rd u ló n . In: Erdős-Pongrácz 2000, 1 9 2 -1 9 3 .
20 Bóna 1991, 5; 1997, 7; Györffy 1987, 400.
21 Bóna 1954, 25, 27; 1991, 8. kép.
22 Bóna 1997, 22.
23 R égFüz Ser. I. 45 (1993) 78.
24 E red m én y én ek m eg felelő en a m eg fo g alm a zo tt feltevés (Bóna 1991, 19) a m áso d ik k iadásból kik erü lt (Bóna 1997, 23). E n
n ek e lle n ére m ég sem te k in th e tő a k érd és lezártn ak , a te m p lom hely esetleges k o n tin u itása n y ito tt k érd és m a ra d . Ahogy T am ási J . is hang sú ly o zta, a k u tatás csak az álló h o m lo k z ato k v izsgálatára szorítkozott, ása tá sra n e m kerü lt so r (esetleg e
sen visszab o n to tt alapfalak?).
A TÖRÖK PALÁNKOK KUTATÁSA FEJÉR MEGYÉBEN 109
2. áb ra. Pentele (D unaújváros) b e lte rü le ti té rk é p e a század fo rd u ló ró l, a R ácdom bbal.
(A p a lá n k és külváros fe ltéte le z h ető h a tá ra i szag g ato tt vonallal jelezve. 1: R áctem plom )
— mai helyrajzhoz igazodó lokalizálására is. A tö
rök-rác „váralja” (az újkori Agragye) a mai Frangepán és Pentelei M olnár Ján o s utcák környékén, a keresz
tény negyed a mai Magyar és Táltos utcák környé
kén sejthető.25
Problém átjelent Pentele palánkjának megépülé- si ideje. Amint arra m ár Fitz Je n ő is felhívta a figyel
met, az 1540-1629 közötti zsoldjegyzékek, az 1546- 1590 közti defterek, és az átutazó követségek je le n tései egyaránt cáfolni látszanak m eglétét.21’ Zsoldlis- ták hiányában nem ellenőrizhető a helyőrség Evlia Cselebi által m egadott, túlzottnak látszó, 300 fős adata sem.27 A vár létezésének első biztos jele (s igen fontos építéstörténeti momentuma) Batthyány Adám főkapitány 1661. évi őszi hadjárata, melynek során az első palánkot felégették, az újjáépítés 1663-ra sem készült el teljesen.28 A jelenleg rendelkezésre álló régészeti leletanyag 17. századi keltezését figyelem
be véve Bóna István az első palánk m egépülését
25 Bóna 1997, 23.
26 Fitz 1956b, 3 -4 ; Bóna 1991, 3 6 -3 8 ; 1997, 4 5 -4 7 . 27 Karácson 1985, 2 4 1 -2 4 2 .
28 A Evlia C selebi által — tévesen — „ Z erlin-oglu”-hoz (Zrínyi M iklóshoz) k ö tö tt 1661. évi h a d já ra tró l: Várkonyi 1985, 1090;
Bóna 1991, 18; 1997, 22; Vál kap csán h a so n ló m eg állap ítás:
Hatházi-Kovács 1996, 14.
29 Bóna 1991, 18; 1997, 21. É rv ren d sz e rén e k fontos elem e egy k eltezhetetlen, d e stílusjegyei ny o m án 16. század véginek vélt,
1635-37 tájára helyezte, Hüsszein budai pasa m ű
veként. Létesítése okát Adony palánkjának északabb
ra költöztetésében látja, m iáltal a D unaföldvár- Adony kb. 50 km-es útszakasz ellenőrzésében je le n tős űr tám adt.29 Fentiek fényében végképp irreális
nak tűnik Evlia vélekedése, miszerint Pentele várát m ég Szapolyai János építtette volna 1529-ben, m e
lyet Szulejmán szultán Buda felé vonulva 1541-ben felégetett, majd újra em elt.30 Hasonló kétségek m e
rülnek fel Martinus Zeiler 1664-ben, Lipcsében meg
jele n t országleírásának adatával szemben is: Pentele olasz m ódra épült, és a keresztény csapatok 1598- ban elfoglalták.31
Az erődítm ény felszámolásának idejére csupán közvetett adatok alapján következtethetünk: védői 1686. szeptem ber 7-8 között m aguk üríthették ki, s rombolták le. Ottlyk György tudósítása szerint jú li
usban Pálfíy Károly 5000 fős felderítő serege még épségben látja, a török nagyvezír Buda alól ide
B uda k ö rn y ék ét áb rázo ló té rk é p (közli Fekete 1944, L1V. t. 1), mely Ercsi, A d o n y /D z san k u rtaran és D u n a fö ld v ár p a lá n k jait m á r fe ltű n teti, P entelét m ég n em . T ek in tettel a rra , hogy E r
csi p a lá n k léte 1627-nél k o ráb b ra n e m ig azo lh ató (1. ott), a térk é p k o rán ál jav a so lh a tó a p e n te le i e rő d ítések e t közvetle
nül m egelőző, 1630-as évekre való keltezés.
30 Karácson 1985, 2 4 1 -2 4 2 . 31 Glósz-Élesztős 1997, 240.
110 Ha t h á z i Gá b o r
vonul vissza (szeptember 5-6). Lotharingiai Károly 3 nappal később érkező felszabadító csapatai viszont m ár semmilyen ellenállással nem találkoznak, csak a szétdúlt település nyomait rögzítik. A palánkvárat nem építik újjá, helyét az 1686-87-ben többször át
vonuló keresztény seregek tábortervei sem jelzik (el
lentétben Ercsivel és Adonnyal). A magyar oldalról birtokos Paksyak örökösének, Daróczy Istvánnak készült 1689. évi összeírásból annyi tudható, hogy a vár 40 házában élt török helyőrség elm enekült, he
lyükre a túlélő rác parasztok húzódtak be a váraljai településről, a hadi létesítmény utolsó m aradványa
it is eltűntetve.32
Adony (Korkmaz/Dzsankurtaran)
Adony térségének palánkja (palánkjai?) — Korkmaz („Nem fél”) és Dzsankurtaran („A lélek megmentője”)
— Fejér megye török erődítményrendszerének legvi
tatottabb láncszemét jelentik, történeti és topográfiai vonatkozásban egyaránt.
Kiindulásként tekintsük át Fitz Je n ő álláspont
já t.33 Művében Korkmaz m ég nem tűnik fel. Az ak
koriban — Kjátib Cselebi nyomán — egyértelm űen csak 1593-tól adatolható, főként Evlia Cselebi alap
já n 34 ism ertetett D zsánkurtaránt nehéz nyelvészeti egyeztetéssel, logikai alapon tudta csupán azonosí
tani néhány, Velics-Kammerer közléséből használt zsoldjegyzék35 bizonytalan olvasató, 1568-1629 kö
zötti palánk említésével. A párkány helyét Fitz Jenő szerint egy ismeretlen m ester ném et feliratú m et
szete őrizte meg, mely az 1684. évi adonyi csatát ábrázolja36 (3. ábra). A Duna partján álló palánk m ö
gött egy hegy látható, melyet a szerző a mai Adony- tól néhány km-re délre fekvő Szentmihály-puszta löszdombjával azonosít. A dom b (Bolondvár, Szentmihály-hegy) Rómer Flóris óta ismert, védett régészeti terület, bronzkori földvár helye.37 A népi hagyomány nyomán magával a török palánkkal azo
nosítva is feltűnt a szakirodalomban.38 A m űút nyu
gati oldalának dom bján található a vatyai kultúrá
hoz sorolt bronzkori vár települési folytatása,39 s egy róm ai őrtorony.40
Jelentős változásokat hoztak időközben Káldy- Nagy Gyula defterközlései.41 Elsőként Bóna István figyelt fel arra, hogy a budai szandzsák adóössze
írásaiban (1 546-1590) többször tű n ik fel m ind Korkmaz, m ind Dzsankurtarán palánkja, ugyanazon, Adony környéki területre lokalizálhatóan, de soha
sem együtt, egymás szinonimájaként. (A keresztény források Adony török m egfelelőjeként legfeljebb D zsankurtarant említik.) így arra a következtetésre ju to tt, hogy a két palánk között időrendi egymás- utániság, és topo g ráfiai különbség áll fenn. Az 1550-es évek első felében, Szentmihály-pusztánál épült korai vár lenne Korkmaz. A későbbi, tizenöt éves háborútól (1593) használatos név — Dzsánkurtaran — m ár az 5 km-rel északabbra, az adonyi révhelynél (Lórév) épült palánkra vonatkozik.42
Történészi oldalról Hegyi Klára is felfigyelt a kér
désre, véleménye szerint itt csak egyetlen, bár két török névalakkal is illetett erősségről van szó. Bizo
nyítékát az 1559. évi adóösszeírásban látja: Pentele birtokosaként ekkor a tím ár-defter a korkmazi, a talirir-deíter a dzsankurtarani várnagyot jelöli meg, így az ugyanaz a személy. Lokalizálásával nem fog
lalkozik, elfogadja Fitz Je n ő álláspontját.43
Korkmaz és Dzsankurtaran szerves kapcsolatának felismerése nyomán immár folyamatában vázolható a vár históriája. Bár továbbra sem fogadható el az 1529.
évi alapítás Evlia Cselebi és Ottendorff által egyaránt lejegyzett regényes hagyománya (Szulejmán szultán Bécs alóli idemenekülése),44 szinte bizonyos, hogy Adony a magyarországi török berendezkedés egyik leg
korábbi erődített pontja. Létesítésében igen fontos sze
repet játszhatott, hogy a budai nagyút és a Duna m en
tén fekvő Adony a megye egyik legjelentősebb mező
városa, rév- és vásártartó helye volt, m ár a 15. század
ban is.45 A palánk 1549-ben m ár bizonyosan áll: őrsé
ge 108 fő, 3 tüzér kivételével mind lovas.46 (Mindez módosítja Bóna István — Hans Dernschwamm (1553.
évi Verancsics-Zay követjárás) adatára alapozott — korábbi vélekedését is, miszerint Korkmaz az 1550-es évek elején épült volna.47) Hegyi Klára — az 1541 -ben elfoglalt Budát biztosító Duna menti hadiút meghatá
rozó láncszemeként — létét legkésőbb 1543-tól való
színűsíti.48 A következő évtized őrségére az 1559. évi defter szórványadatai utalnak: a palánk javadalmasai körében találjuk a kethüdát és helyettesét, a lovassági agát és az egyik szeroda parancsnokát, gyalogos jan i
csár alakulatra utaló odabasit, topcsikat.49 (1557/58- ban magyar renegát is szolgál a várban.50) 1569-re a
36 „ Wahre Abbildung des tapferen A ngtiffs dér Cliristl. Kays. A rmata...
a u f die türkische Armee... den July Anno 1684. Cerch. Excud."
(eredetije: Szent István Király M úzeum , Székesfehérvár, K ép
zőm űvészeti gyűjtem ény, M etszettár, ltsz.: 80.61.1).
A TÖ RÖ K PALÁNKOK KUTATÁSA FEJÉR MEGYÉBEN
3. áb ra. Ism e retle n n é m e t m e s te r korabeli m etszete az 1684. évi jú liu si ü tk ö zetrő l, feln ag y íto tt részle t az ad o n y i p alán k k al
létszám 37 főre olvad, Thúri Benedek kémjelentése szerint ezek lovasok és janicsárok.51 Itt feltétlenül em lítést érdemel Fitz Jenő 1568-69. évi, igen ellentmon
dó zsoldjegyzék adata, amely 392 főt számlál (64 müsztahfiz, 199 ulufedzsi szuvári, 76 aszab, 32 marta- lóc, 21 topcsi).52 A turkológiái szakkutatások időköz
ben rámutattak, hogy Csátfedai/Dzsánfedá nem azo
nos Dzsánkurtarannal: egy Jászberény mellett 1568- ban épült palánkról van szó.53 (Ugyanezen okból nem fogadható el az 1601. évi, 101 fős adat sem.54) A két
ségtelen hitelű zsoldlisták szerint a 16. század végéig igen alacsony számú lovas helyőrség jellemzi Adonyt (1573: 38,1579: 29, 1591: 35), bár az adatok a létszám felét tükrözik csak, pl. 1580-ban — más forrásból — további 39 gyalogos ismert.55
Jelentős fodulatot hozott a tizenöt éves háború.
Előbb a Székesfehérvár felszabadításához kapcsolódó 1601. októberi hadmozdulatok, majd Nádasdy Ferenc és Thurzó György 1602 nyarán vezetett Duna menti portyája során, Adony két ízben is keresztény kézre ke
rült.56 Kjátib Cselebi szerint a törökök azonnal (1602.
július) visszatértek, s 1604-re a „..szerdár ...a z ellenség támadása folytán elpusztult Dzsánkuriarán várát kijavít
tatta és élelmiszerekkel bőven megrakta. ”57 Mindezt a ke
resztény oldal egykorú történetírói másképp látták.
Martinus Zeiler országleírásában is szerepel, hogy a török végházat és élelmiszerraktárát a keresztények elfoglalták, s csak egy év múltán, 1603júliusában hagy
ták el és gyújtották fel, „minden ok nélkül”.58 Tényét más forrás is erősíti, s egyben magyarázatot ad: Pogonyi/
Pogrányi Benedek (a Nádasdy-Thurzó hadjárat huszár
tisztje) volt 1602/3-ban az adonyi „kastély” várnagya, de a palánkot gyengének találta, ezért nem maradt benne.59 A török és magyar források ellentétében Pálfíy Géza legújabb eredményei perdöntőek. 1603 májusá
ban a bécsi Udvari Haditanács elrendeli von Althan esztergomi főkapitánynak, hogy tegyen jelentést, mek
kora zsoldhátralékkal tartoznak az adonyi királyi őr
ségnek, és mennyi fizetés já r nekik havonta.80 A vár 1604. évi, azonnali újjáépítése is kérdéses: a
51 Bóna 1991, 15; 1997, 17.
52 Fitz 1956b, 8 -9 . 53 Hegyi 1995, 83.
54 Fitz 1956b, 8.
55 A kétféle (zsoldos és tím áros) k a to n a i elem e gyüttese a d n á ki a valós létszám ot. Hegyi 1995, 9 3 -9 4 .
56 Bóna 1997, 18-19.
57 Fitz 1956b, 7.
58 Glósz-Élesztős 1997, 209.
39 H. Takács 1970, 166; Kállay 1979, 43; továbbá Bél M átyás is em líti (Prokopp 1977, 115).
80 Ezúton köszönöm Pálfíy G ézának a közöletlen ad at szíves áten g ed ését: O sterreic h isch es Staatsarchiv, W ien. K riegsarchiv, Protokolle des W iener H ofkriegsrates Reg. Bd. 209. föl. 140.
112 Ha t h á z i Gá b o r
4. áb ra. L o th a rin g ia i Károly h a d in a p ló já n a k té rk é p m e llé k lete A dony p alánkjával (1686. sz e p te m b e r 8)
Dunán lehajózó Herberstein-féle követség Ráckeve és Dunaföldvár között még 1608/9-ben is csak puszta falvakat és romokat talál.61
A vár újjáéledése az 1610-es évek elejére tehető:
1613-ban ismét 122 fős török őrsége van,62 1628/29- ben 117 fő.63 A 16. századi viszonyokhoz képesti jelen
tős növekedés minden bizonnyal a tizenöt éves háború tanulságaival, a Budára vivő hadiút jelentőségének fel
értékelődésével függhet össze. Újabb építéstörténeti korszakhatár Batthyány és Souches 1661. őszi hadjá
rata, ennek során a várat a keresztény erők ismét fel
égették.64 Az 1663-ban itt járó Evlia Cselebi és Ottendorff m ár az újjáépült palánkot írja le. Evlia ek
kor — gyanítható túlzásai egyikeként — 500 fős őrsé
get említ, élén bölük agával.65 A palánk alatt dúló 1684.
júliusi lovasütközet — melynek emlékét a m ár bemu
tatott német metszet (3. ábra) is megörökítette — már
a felszabadító háború előszele: Buda visszavételének első kísérletekor Lotharingiai Károly csapatai — a júli
us 22-i, érdi összecsapás után — Musztafa pasa seregé
nek egyes részeit Adonyig és Székesfehérvárig szorí
tották vissza. Ostromra nem került sor.66
Az erődítm ény keresztény kézre kerülésének, majd felszámolásának ideje és körülményei többé- kevésbé ismertek. Ottlyk György 1686 júliusában — Penteléhez hasonlóan — még török kézen látja. Baló Mátyás erdélyi követ írja, hogy Szulejmán nagyvezír
— Buda keresztény megvételének m ásnapján — va
lósággal átrohan Adonyon (szeptember 3), s Pentelén áll csak m eg hosszabb időre (szeptem ber 5 -6 ).67 Dzsankurtaran/Korkmaz védői ekkor, a m enekülő fősereghez csatlakozva hagyhatták el a palánkot: oly gyorsasággal, hogy m ég elpusztítására sem m aradt idejük. Lotharingiai Károly szeptem ber 8-án érkező
61 Bóna 1997, 19.
62 Hegyi 1995, 97.
63 Fitz 1956b, 8. A k o ráb b an m á r e m líte tt olvasati p ro b lém ák (esetleges összekeverés Jászb eré n y /D zsán fe d á palánkjával) az 1628/29. évi a d a tn á l biztosan n e m álln ak fen n : u tó b b i e rő s
séget 1621 tájá n felég ették , s tö b b é m á r n em é p ü lt újjá (H e
gyi 1995, 83). További m e g e rő sítést je le n t, hogy a p alá n k o t eb b en az e se tb e n a b u d a i szandzsák várai közt sorolják fel, Ercsi és F ö ld v ár között.
64 Glósz-Élesztós 1997, 334; Várkonyi 1985, 1090.
65 Karácson 1985, 2 4 3 -2 4 4 . A tú lzáso k ra u tal, ahogy az 1661.
évi, Z erlin-oglunak (Zrínyi) tu la jd o n íto tt B atthyány-S ouches- féle (Várkonyi 1985, 1090; Bóna 1991, 18; 1997, 22; H atházi- Kovács 1996, 14) sikeres tá m a d á st — a civilekkel e g y ü tt — 200 fős tö rö k v éd ő k diad aláv á, s a 40 e ze r fős keresztény o st
ro m ló k teljes szétzúzásává változtatja.
66 A keresztény seregek sz e p te m b e r-o k tó b erre B uda k ö ré szo
ru lta k vissza, m elynek o stro m át n o v em b er elején feladták.
M arosi-Nagy 1985, 3 1 1 -3 1 3 ; Fitz 1956b, 7; Bóna 1991, 20;
1997, 24.
67 Bóna 1991, 2 0 -2 1 ; 1997, 2 6 -2 7 .
A TÖRÖK PALÁNKOK KUTATÁSA FEJÉR MEGYÉBEN 1 1 3
Mint láttuk, Dzsankurtarán/Korkmaz lokalizálásá
ra eddig két javaslat született. Fitz Jenő szerint a pa
lánk a Szentmihály-pusztai Bolondvár lábánál, a Duna- parton állt. Bóna István ezzel szemben két periódust különböztet meg: csak a korai vár (Korkmaz) helye
lánk a Szentmihály-pusztai Bolondvár lábánál, a Duna- parton állt. Bóna István ezzel szemben két periódust különböztet meg: csak a korai vár (Korkmaz) helye