A mohácsi csatavesztés és Buda elfoglalása után néhány héttel jelen tek m eg az első török hadak Esz
tergomnál. A városban jelentős károkat tettek m ár ekkor, a várat azonban — bár a várkapitány, Orbánczi András megszökött — a káptalannak a mohácsi csa
tából visszaérkezett hadnagya, Nagy Máté vezetésé
vel sikerült m egvédelm ezni. A — valószínűleg — kisebb ostrom nem sok kárt tehetett a várban, hi
szen 1526-27 telét Szapolyai János, a következőt (egy rövid ostrom után) m ár Ferdinánd király töltötte udvarával Esztergomban. Az érsekek tulajdonában lévő régi vár ekkor m ég nem rendelkezett a tűzfegy
verek korának „m odern” erődítményeivel. 1529-ben Várdai Pál érsek m ég inkább m eghódolt a vár falai alatt m egjelent Szulejmán szultán seregeinek, hogy elkerülje az ostromot. 1531-ben a várat ismét Ferdi
nánd foglalta el — a főkáptalant és az érsekséget Nagyszombatba, ill. Pozsonyba költöztette—, Eszter
gom várában érseki helynök és királyi haderő m a
radt. 1532-ben Szapolyai hadvezére, Gritti ostromol
ta sikertelenül Esztergomot, jelentős károkat okoz
va, főleg a váraljai településrészeken.
Buda elfoglalásával (1541) Esztergom a bánya
városokat és Eszaknyugat-Magyarországot védelm e
ző végvár lett, állandósult a török veszély.1 Ferdi
nánd az erődítm ények korszerűsítésével Alessandro Vitelli és Filippo Tornielli olasz hadm érnököket bíz
ta meg, akik a vár két legjobban sebezhető pontját erősítették. A Várhegy délkeleti, és a hozzá falakkal is csatlakozó Víziváros déli vége a közeli Szent Ta- más-hegyről könnyen tűz alatt tartható volt, ezért a délkeletre nyíló várkapu déli oldala mellé hatalmas, alul „rézsűs” (scarpa) falú rondellát építettek, és ta
lán ők építették a kapu északi oldalán álló ún. Budai tornyot is.2
Ugyancsak ők építették a Víziváros északi végé
ben, a vár vízellátását biztosító víztorony ill. a 15. században épített vízmű védelmére a jórészt ma is fennálló ó-olasz típusú Malom-bástyát.3
Ezek voltak Esztergom korszerű erődítményei, amelyek alighogy elkészültek, máris fontos szerepet játszottak a vár 1543. évi ostrománál, amikor Szulejmán szultán kéthetes pusztító ágyútűz és több roham után elfoglalta azt. A szultán győzelmének emlékét idézi a Malom-bástya melletti gyalogkapu
íve fölött befalazott egykorú, arab feliratos kő4 (1. ábra). Szulejmán győzelme után, 1543-tól kezd
ve Esztergom az Oszmán Birodalom fontos végvára, török részről a felvidéki bányavárosok, Nyugat-, és Északnyugat-Magyarország (ill. Bécs) elleni tám adá
sok egyik kiinduló pontja, keresztény részről a Buda elleni tám adások egyik fő kulcspontja lett. Mint fon
tos stratégiai pont és erődítmény, m indig jelentős számú és erejű katonaság állomásozott benne. Bir
toklásáért pusztító ostrom okat vívtak, amelyek kö
zül kiemelkedő az 1594. évi (sikertelen) és az 1595.
évi ostrom. Utóbbi után tíz évre felszabadult az esz
tergomi vár, amelyet 1605-ben sikerült a törökök
nek ismét ostrommal elfoglalni. Ettől kezdve török kézen volt 1683-ig. Utolsó török ostromára 1685-ben került sor, ez az ostrom azonban a törökök vereségé
vel végződött.
Esztergomnak tehát két török korszaka volt — egy 16. századi 1543—1595-ig, és egy 17. századi 1605-1683-ig, összességében kereken 130 évig tar
tott a török fennhatóság. A török megszállás két idő
szakában — és a köztük eltelt 10 évben — egyrészt óriási pusztulás következett be Esztergom város és a vár épületállományában, másrészt az erődítmények jelentős korszerűsítésére került sor.
A középkori településszerkezet is megváltozott:
a külvárosok elpusztultak, kőből való, jelentősebb épületeik anyagát a hadi építkezésekhez használták fel. Az egykori érseki vár és várpalota (egyházi cent
rum) katonai garnizonná alakult. Vele együtt egyet
len hatalmas erődítm ényt képezett a Kis- és Nagy- Duna partján elterülő, a középkorban m ár hozzá
épült és fallal kerített Érseki-, vagy Víziváros, amely
ben főleg török lakosság élt. Megőrizte különállását a középkori városfallal és vizesárkokkal védelmezett Királyi város, amelyet törökökkel beköltözött új la
kóiról „Rácvárosnak” neveztek a 16-17. században.
E két, középkori, falakkal védett városrészben élt a török kori város civil lakossága és a katonaság egy része.
A Várhegytől keletre, 250 m-re emelkedő Szent Tamás-hegy tetején kisebb palánkvár létesült, „ár
nyékában” (délkeleten) kisebb „civil” településsel.
Hasonló település volt a hegy déli lábánál fakadó meleg források által táplált Hévíz-tó partján is, ahol
1 E sztergom tö rö k o stro m airó l: Némethy 1898; 1900a; Csorba tartotta a feliratos követ eredetinek. Ezzel szemben Ekrem Hakkl Ayverdi — aki 1976-ban a követ a helyszínen m egtekintette — a feliratot (és a kőfaragványt) ered etin ek és jó l olvashatónak tart
ja! Vö. Ayverdi 1977, 168, 176-177.
7 2 Ho r v á t h Is t v á n
1. áb ra. S zulejm án em lékköve a vízivárosi városfalban
a két város, a vár és a Szent Tamás-hegyi erősség védelm et nyújtott. A többi régi külváros területe la
katlanná vált5 (2. ábra).
Esztergom eleste után az erősen sérült vár újjá
építését még Szulejmán szultán (1520-1566) elren
delte. A m unkák — a hagyomány szerint — fő épí
tőm esterének, Szinán m esternek (1489?—1588) irá
nyításával indultak m eg6 és nem csak hadi építkezé
sekre terjedtek ki. Nyilvánvaló, hogy m inden ostrom után (vagy a várható ostromok előtt) voltak nagyobb építkezések, de ilyenekről néha „békeidőben” is van
nak adatok.7
A 130 éves török uralom katonai építkezései nem mindig különíthetők el biztosan a keresztények épít
kezéseitől, hiszen az esztergomi vár arculatán je le n tős nyomot hagyott az — 1595. évi legpusztítóbb ostrom után — 1595-1600 között építkező Pálffy Miklós várkapitány, majd a 18. század első felében és közepén Erős Ádám és Schuchknecht Miksa vár
kapitányok tevékenysége is.8
A továbbiakban az egyértelm űen török építm é
nyeket, ill. egy-egy töröknek tartott építményt ism er
tetek, amelyeknek — Evlia Cselebi, vagy más forrá
sok alapján — többnyire az egykori török elnevezé
sét is ismerjük.
A vár török erődítései
1. Kapu rondella (tévesen: Telegdi-bástya, Csó- kás-torony, török neve: Mahmud pasa kuleszi = M ahmud pasa tornya) (3. ábra 1). M olnár József török építm énynek tartja.9
A várkapu déli oldalán álló, 20 m átm érőjű, kis nyaktaggal ellátott, lent rézsűs (scarpás) falú, erede
tileg kétszintes és boltozott rondellát valószínűleg az 1543 előtti nagy erődítési m unkák során itt m ű
ködő olasz hadm érnökök, Vitelli és Tornielli ép ít
hették, hiszen az 1543. évi ostrom ban m ár szere
p e lt .10 É pítését Villányi S zulejm án n ak,11 m ások M ohamed pasának tulajdonítják (1605).12 A belse
jéb en egykor két szinten elhelyezkedő ágyúkam rák
kal, kazamatákkal ellátott rondella az 1594-95. évi ostrom okban is erősen m egrongálódott, déli fala ki
om lott. így ábrázolja W. M eyerpeck és W.
Zimm erm ann metszete is.ls Esztergom második el
foglalása (1605) után jelentős építkezést végezhetett rajta Kodzsa M ohamed pasa, s Evlia Cselebi talán ezért tulajdonítja neki a rondella építését. így ír: ,A kapun kívül a vár meghódítója Kodzsa Mohamed pasa, a kapu jobb oldalán egy nagy bástyát csináltatott, melyen három sor ágyú van."u A 17-18. századi metszetek és
M R T 5, 7 9 -2 1 1 ; Az 1570. évi tö rö k házösszeírás sze rin t eg y et
len ő sla k o sn a k sem volt h á z a E sz te rg o m b a n (Kátdy-Nagy 1970b, 141).
Karácson 1904, 273; M olnár 1972, 2 5 -2 8 . Némethy 1900a, 4 6 -4 7 ; M R T 5, 3 0 -1 6 8 . Lepold 1936, 5 3 -5 4 .
9 M olnár 1967a, 85.
10 Istvánffy 1962, 185; Récsey 1894, III. 2.
11 Villányi 1891, 21, 54.
12 M olnár 1967a, 85.
13 Lepold 1944, 49, 52.
14 Karácson 1 9 0 4 ,2 7 1 .
Es z t e r g o mt ö r ö k k a t o n a ié p ít k e z é s e i 7 3
2. áb ra. E sztergom tö rö k kori té rk é p e (H o rv á th István k utatásai a la p ján , Ayverdi 1977 nyom án)
74 Ho r v á t h Is t v á n
f O A
SZEN TTA'MASHEG Y
3. áb ra. E sztergom tö rö k k a to n ai ép ítm én y ei
alaprajzok ábrázolják,15 de m ég 1820 táján is fenn
állt.16
A bazilika építésekor többnyire a hengertagos öv
párkányig visszabontották, majd eltemették. M arad
ványait 1937-38-ban tárták fel, és az első emelet magasságáig helyreállították.17
2. Budai torony. A várkapu északi oldalán álló, fur
csa alaprajzú (L alakú) torony eredetileg szintén egy emelettel magasabb volt (3. ábra 2). Korábban Telegdy Csanád érsek 14. századi építkezésének gondolták.18
Tűzfegyverek használatára alkalmas (forgó fahengeres zárású, ill. többágú) lőrései, az alsó kazamatákból a lő
porfüst elvezetését szolgáló kürtő tanúsítják, hogy a lőfegyverek elterjedése idején, a 16. század közepe tá
ján épülhetett.19 Legkorábbi ábrázolását 1596-ból is- meijük, egy Stockholmban őrzött alaprajzon.20 1820- ban még teljes magasságában fennállt,21 a bazilika épí
tésekor felső emeletét lebontották és eltemették. Ma
radványait 1937-38-ban tárták fel. A tornyot az olasz hadmérnökök vagy a törökök építették, 1595 előtt.
Lépőid 1944, 1 5 5 -1 5 6 , 161, 173, 178, 1 8 3 -1 8 5 .
Jasch k e színezett m etszete 1820 tájáró l, és több, ezt követő k ép az E sztergom i Balassa B álint M úzeum (EBM) g y ű jtem é
nyében találh ató . M R T 5, 88.
Zolnay 1960, 41; M R T 5, 88.
A rchÉ rt 118 (1991) 132. H o rv á th István je le n té se . Közli: Györffy 1977, 662, 25a kép.
L. a 16. jeg y z ete t.
Es z t e r g o mt ö r ö kk a t o n a i é p ít k e z é s e i 7 5
4. á b ra. A Föld-torony (balra) és a gyalogkapu bástyája nyugat felől
3. Északi rondella (Dunai rondella, Csonka-torony, tö rö k n eve: Toprak kuleszi = F ö ld -to ro n y ) (3. ábra 3). A vár északi végén álló, 16. századi, a törökök által épített hatalmas m éretű rondellát hen gertagos övpárkány övezi. (Falába gótikus kőfarag- ványok vannak beépítve.) Nyaktagos kör alaprajza, kétszintes elrendezése és m éretei alapján Molnár József a budai vár Esztergomi rondellájával való ro
konságát veti fel,22 és építőjének Szinán mestert tart
ja .23 A rondellát Wolfgang Meyerpeck 1595. évi ost
rom ot ábrázoló m etszete24 és Claudio Cogorano 1595. évi alaprajza25 is ábrázolja. Evlia Cselebi 1663.
évi leírása szerint a Toprak kuleszi „két emeletes, erős kőből való, új építkezésű bástya, melynek minden emeletén báljemez-ágyúk vannak. Erről a toronyról nem mer az ember lenézni.”26 A rondellát 1822-ben víztoronnyá alakították, s ekkor tetejéből 280 cm-t lebontottak.
(Ekkor készült a vízivárosi Malom-bástyából a ron
dellába felvezető, részben ma is járható, téglabolto- zású alagút is.27)
Evlia említi továbbá, hogy a „Toprák kuleszi közelében a várnak egy kis kapuja van. lefelé a külvárosba vezető út ez, ló nem járhat rajta, az ember is csak nagy fáradtsággal megy le azon. Ötszáz kőlépcsőből álló magyar munka ez. Sietve a városba lemenő, s onnan feljövő bátor vitézek ezen a lépcsős kapun jönnek-mennek." A gyalogkapu ma is megvan, a mellette lévő, a kapu védelmét szolgáló, alacsonyabb
fekvésű kis bástya déli fele — építése alapján — min
den bizonnyal török munka (4. ábra).
Bizonyos, hogy a várban további török védművek, erődítések épültek — különösen a keleti és déli ol
dalon —, azonban azokat a bazilika építését m eg
előző nagy tereprendezéskor jórészt elbontották, ill.
földdel betem ették.28
A Víziváros (a török korban: Alsóvár, Kis-város) török erődítései
M iután Szulejmán szultán 1543-ban elfoglalta Esztergomot, a szétlőtt, vékony középkori falak (és tornyok) helyére a tűzfegyvereknek jobban ellenál
ló, vastag falú, nagy m éretű rondellákat és ágyútor
nyokat építtetett.
1. Török-bástya vagy Budai kapu rondella (török neve: Budun Kapu kuleszi) (3. ábra 12). A rondella méreteivel és viszonylag jó állapotával is kiemelke
dik az erődítm ények közül, s bár a felső vár falaihoz csatlakozik, valójában a Víziváros Budai kapujának védelmére épült 1543-ban. Istvánffy Miklós m unká
jából tudjuk, hogy a jelenleg is 10 m magas és 17 m átm érőjű rondellát a vár elfoglalása után Szulejmán szultán a Szent Adalbert székesegyház szétlőtt szen
télyének köveiből, a hegy déli oldalában építtette a kapu és a vár védelm ére.29
22 M olnár 1967a, 88.
23 M olnár 1972, 2 7 -2 8 .
24 U pold 1944, 52. A m etszeten lévő je g y z e t sze rin t a ro n d e lla déln y u g ati o ld alát a szigeti sán cb an m ű k ö d ő keresztény ágyú
ü te g szétlőtte. A k é p e n a k io m lo tt fal m ö g ö ttti k a zam ata lá t
h ató . Az id e h ú z o tt vastag, tég laso ro k k al vegyes kő-pajzsfal (korábbi vélem én y ü n k k el e lle n té tb e n ) n em tö rö k m u n k a — a fal re p ed é se m ia tt 1848-ben az é rsek ség e rő síte tte m eg a ro n d e llá t. E szterg o m i P rím ási L e v é ltá r (EPL) R ajzg y ű jte m énye.
25 Lepold 1944, 172.
26 Karácson 1904, 271.
27 M R T 5, 88. 2001. au gusztus 15-én m illen n iu m i em lékm űvet avattak a ro n d e llán . Az építkezést m egelőző k utatásról: Tol- nai 2000, 3 2 1 -3 5 1 .
28 Lepold 1936, 57.
29 Istvánffy 1962, 186, 189, 190. É pítője M o ln ár J ó z s e f szerint S zinán volt (Molnár 1967a, 85).
7 6 Ho r v á t h Is t v á n
5. áb ra. A B udai k a p u ro n d e lla a V árhegy láb án ál
A félköríves, déli csücskén hengeres tagra épí
tett, kerek őrtoronnyal ellátott rondella előzményé
ről semmit sem tudunk — m inden bizonnyal a Vízi
város középkori eredetű, és a felső várfalakhoz csat
lakozó városfalának kiszögelésére építették (5. ábra).
E védőfalak legkorábbi ábrázolása G. Houfnagel 1595. évi metszetéről ismert, a rondella azonban nem ism erhető m ég fel, ill. itt egy toronyszerű építmény látható. Azt, hogy valójában létezett m ár 1595 előtt
— más írott adatok mellett — Sibmacher metszete is igazolja (6. ábra), amely a hegyoldalban álló köríves rondellát ábrázolja.30
A bástyát 17. századi metszetek (például A. E.
Burkhardt von Birkenstein 1688. és 1689. évi látké
pei, ill. Nypoort 1685. évi vedutája) is ábrázolják. Jó állapotban m utatja a rondellát és a kortinafalakat F. B. W erner 1735 táján készített látképe is.31 Pontos felmérését látjuk több 18. századi hadm érnöki alap
30 Lepold 1944, 19, 32.
31 Rózsa 1974, 43, 46.
32 Lepold 1944, 184.
33 Prokopp 1979, 87.
34 Mathes 1827, II. T.
35 EBM gy ű jtem én y éb en .
36 Egy 1890 k ö rü li fén y k ép en (Balassa M úzeum gyűjtem énye).
rajzon. Közülük kiemelkedik pontosságával Andreas Krey 1756. évi alaprajza, ill. az ezt kiegészítő A-B jelzésű metszetrajz, amely a rondella déli hom lok
zati rajzát és a rondella előtti m etszetet ábrázolja a kortinafallal, rajta a Víziváros felé nyíló kapuval,32 a vízivárosi városfal metszetével, a fal előtti földm ű
vek és a külső Posta-kapu képével együtt.
Ilyen nézetből készült Jaczyg György rajza is 1784- ben.33 Nagyjából épségben álltak a kortinafalak és a rondella m ég 1820 táján is, így látjuk azokat Franz Jaschke 1820. évi, és az azt követő többi látképen is.
Ekkor m ég az őrtorony hegyes tetősisakja is épség
ben megvolt.
Az 1827-ben publikált (de részben korábbi álla
potot tükröző) Mathes-féle alaprajzon is láthatók még a falak.34 Ebben az időben azonban m ár m eg
indulhatott azok betem etése — az új bazilika ép íté
sével já ró tereprendezés során ugyanis a Várhegy közepéről kitermelt hatalmas töm egű föld egy ré szével a vár déli, délkeleti erődrendszerének je le n tős részét betemették. Ezt a helyzetet m utatja O rbán György 1825. évi képe,35 bár ezen m ég látszik az északkeleti kortinafal — ez tartóztatja fel a kitöltött földet. Később a földtöltés „átfolyt” a falon, és a két fal közti falszorost is, majd a déli kortinafalat is rész
ben elfedte.
Ezt az állapotot m utatja H. Hum m itzsch 1842.
évi, valamint A. v. Reiffenstein 1865. évi látképe is.
Az 1868-as kataszteri térképen m ár csak a rondellát jelölték, bár ekkor még a déli kortinafal kisebb rész
letei kilátszottak a töltés szélén.36
A déli kortinafal végleges feltöltésére 1936-38 között került sor, amikor a királyi palota feltárásánál kitermelt föld és törmelék egy részét ismét a két kor
tinafal közé töltötték, és ugyanekkor kisebb ásatást végeztek a rondella északkeleti lábánál. Ezzel a ku
tatással találták meg az észak felé nyíló „lőrést” a fal alján. Az ekkor m ár tető nélküli őrtoronyra 1938- ban betonkupolát helyeztek.
A rondellából és a kötőfalak közéből 1971-1977 között kb. 3000 m 3 törm eléket elhordva teljesen ki
szabadítottuk azt a föld alól. Ekkor bontakozott ki a Vízivárosból a rondellába vezető kettős kőboltozatú török kapunyílás is37 (7. ábra). E m unkák során azo
no síto ttu k a torny ot az Istvánffy által em líte tt, Szulejmán építette toronnyal, s egyúttal m egállapí
tottuk, hogy a rondella övpárkánya, ill. az őrtorony párkányzata nem török munka, hanem valószínűleg a Szent Adalbert székesegyházból származó közép
kori lábazat-elemekből áll,38 és a hengeres testű őr
torony alépítménye töm ör kőépítmény.39
2. Hévízfürdő tornya (törökül: llidzsa Kuleszi) (3. ábra 10). A háromnegyed-kör alakú sarokrondella
37 Az 197 1 -7 7 közötti ku tatásró l és fö ld m u n k á k ró l: R égFüz Ser.
I. 26 (1973) 1 0 1-102; 31 (1978) 108. H o rv á th István je l e n tései.
38 R égFüz Ser. I. 26 (1973) 102. Vö. M olnár 1967a, 85, 6. kép.
39 K orábban: M olnár 1967a, 85; 1976, 100, ill. m ag u n k is csig a
lépcsőt se jte ttü n k a h e n g e re s é p ítm én y b elsejéb en . R égFüz Ser. I. 25 (1972) 9 1 -9 2 . Vö. M R T 5, 117.
Es z t e r g o mt ö r ö kk a t o n a i é p ít k e z é s e i 7 7
e o r cblRU^.
<14 C l m <X BL -1 f U
6. á b ra. S ib m ac h er m etszete E sztergom 1595. évi o stro m áró l (részlet)
7 8 Ho r v á t h Istv á n
7. áb ra. A Vízivárosból a B udai k ap u ro n d e llá b a vezető tö rö k kori k ap u za t feltárása
a Víziváros délkeleti végén áll. A rondellát — való
színűleg középkori torony helyén — (a közelben ál
lott török fürdővel együtt) Güzeldzse Rüsztem bu
dai pasa építtette 1559-1563 között.40 Az 1594-95.
évi ostrom során erősen m egrongálódott41 — így áb
rázolja W. Meyerpeck és C. Cogorano 1595-ben.42 1595-1600 között Pálffy Miklós építtette újjá, am i
kor a rondellát a Budai kapuval összekötő városfalat m e g ú jíto tta .43 A ro n d e llá t és a városfalat több 17. századi metszet- és alaprajz feltünteti.44 Az 1706.
évi ostrom nál nyugati oldalát és m ellette a városfa
lat is szétlőtték, a 18. század elején újjáépítették.45 A 19. században északi oldalát 4-5 m vastag földtöl
téssel eltem ették.46 1969. évi kutatásunk alkalmával
40 M olnár 1967a, 8 5 -8 6 , aki — tévesen — a falon kívüli Kis- fürdővel, ill. a H évízi e rő d d e l azonosítja.
41 Némethy 1900a, 99; Istvánffy 1962, 278.
42 Lepold 1944, 52, 172.
43 Némethy 1900a, 113.
44 Lepold 1944, 137, 171. stb.
45 Lepold 1944, 178, 180, 183-184.
a rondella keleti falából — másodlagos helyzetből
— 16. század eleji, reneszánsz, vörösmárvány p á r
kány zat töredékét bontottuk ki.47
3. Hévízi erőd (törökül: Szidzsak szu kuleszi, Maty- tyasovszky-bástya) (3. ábra 11). A Hévízfürdő rondellá
hoz csupán egy nyakfallal csatlakozó, 22 m át
mérőjű, tizenötszög alaprajzú,48 szürke andezit kváderekből épített rondella déli fele teljes magassá
gában fennáll, északi felét részben visszabontották és eltemették. Molnár József Szinán mester 1543. évi épít
kezésének tartja,49 bár másutt az 1618-1621 között épített budai Karakas pasa tornyával való rokonságára hívja fel a figyelmet.50 A rondellán található kőfaragó jegyekkel és érdekes övpárkányával külön is
foglalko-46 R égFüz Ser. I. 23 (1970) 82. H o rv á th István ásatási je le n té s e és d o k u m en táció ja : EBM A d a ttá ra 317/6.
47 EBM 70.384.3. Vö. M R T 5, 117.
48 Pach J á n o s 1830. évi felm érése szerin t. Az EPL tu la jd o n á b a n lévő e red eti rajz fénym ásolata: EBM A d a ttá r 317/2.
49 M olnár 1972, 2 7 -2 8 ; Dercsényi-Zolnay 1956, 57. is 16. száza
d in ak tartja!
50 M olnár 1967a, 87.
Es z t e r g o mt ö r ö kk a t o n a i é p ít k e z é s e i 7 9
8. áb ra. A Ferences ro n d e lla (1), a H évíz fü rd ő to rn y a (2), a Hévízi e rő d (3) és a Víziváros déli falán ak m etszetrajza, R usztem pasa fü rd ő jén e k alaprajzával, H o rv á th István feltárásai a la p ján
zik.51 Az erődítmény építését Esztergom másodszori elfoglalása (1605) és 1663 közé tehetjük, mert az 1594- 95. évi metszetek és alaprajz még nem ábrázolják, de Evlia Cselebi m ár leírta azt.52 1706-ban erősen m eg
rongálódott, de újjáépítették, A. Krey 1754-56-os tér
képein ismét épnek tüntette fe l.53 Még Pach János 1830. évi felmérésén is épnek látszik.54 A rondella, a külső sánc és a városfal közti árkot 1830-1850 között 4-5 m vastagságban feltöltötték, egyúttal a rondella északi felét az új terepszintig visszabontották.55
4. Ferences rondella (3. ábra 9). A Katona István utca déli végénél, a Kis-Duna partján állt, valószí
nűleg 1543-1594 között építették a törökök.56 C. Cogorano 1595. évi térképén szerepel először, a 17-18. századi metszetek és alaprajzok m indig fel
tüntetik.57 1756-ban A. Krey alaprajzán „ferencesek körbástyája” megjelöléssel m ég áll,™ egy 1763 táján készül alaprajzon azonban m ár nem szerepel,59 va
lószínűleg Barkóczy Ferenc érsek (1761-1765) bon- tatta le. Az új főcsatorna építésekor 1979-ben keresz
tül haladtak a 16 m átm érőjű rondellán, amelynek teljes alapterülete töm ör kő-alapozású volt. A mai úttest alatt 6 m mélyen, sűrűn egymás közelében az iszapos talajba vert cölöpökre alapozták. A cölöpök
M olnár 1967a, 87; 1967b, 1 2 2 -1 2 5 . Az öv p árk án y h o m o k k ő ből fa ra g o tt ele m eit Á rp ád -k o ri o szlo p láb azato k b ó l farag ták ki, m elyeknek a fal b elsejébe fo rd íto tt o ld alu k m eg ő rizte ere
deti fo rm áju k at. (Egy ilyen kő az EBM g y ű jtem én y éb en van.) Lepold 1936, 57; 1944, 19, 49, 52, 172; Karácson 1904, 275.
Lépőid. 1944, 178, 183-184.
EBM A d a ttá r 317/2.
53 EBM A d a ttá r 317. H o rv á th István ásatási doku m en táció ja.
L. m ég: M R T 5, 118.
56 M R T 5, 118.
57 Lepold 1944, 152, 161, 1 7 2 -1 7 3 , 178, 180.
58 Villányi 1891, 24/100.
59 Mathes 1 8 2 7 ,1. tábla.
8 0 Ho r v á t h Is t v á n
közét oltatlan mésszel és kőtörmelékkel töltötték ki.
Ennek felső részén vízszintesen elhelyezkedő, vas
tag gerendákból, hatalmas szögekkel összeszögelt és csapolt rácsszerkezet (közeiben és fölötte 20-30 cm vastagságban az előzőhöz hasonló, mészbe „oltott”
kőtörmelék), m ajd 550 cm-től felfelé ugyancsak ol
tatlan mészbe rakott töm ör kőfal következett, amely
ből több, másodlagosan felhasznált gótikus kőfarag- ványt bontottunk ki. A rondella fala az úttest alatt 250 cm mélységig van visszabontva.60 A Hévízfürdő tornyához vezető városfal, amelyet a 17-18. század
ban többször javítottak, átépítettek, javarészt m a is fennáll (8. ábra).
5. Révkapu ro ndella (törökül: Iszkele kapuszu kuleszi, Révkapu tornya) (3. ábra 8). A részben vissza
bontott, részben eltem etett rondella maradványa a Kis-Duna sétány nyugati végén, a Kis-Duna partján látható (9. ábra).61 Soós Elemér 15-16. századi ere
detűnek tartja,62 ezzel szemben sem Meyerpeck és Zim m erm ann 1595. évi metszetein, sem Cogorano alaprajzán (1595) nem szerepel m ég.63
A rondellát 1605-1683 között a törökök építet
ték, 1683-tól m inden metszet és alaprajz feltünte
ti.64 1892-ben — a mai Kossuth-híd feljárójának ké
szítésekor — jelentős része földtöltés alá került. Az erődítm ény a Révkapu védelm ét szolgálta, falában
60 EBM A d a ttá r 285. 31. füzet 5 -6 , 14. H o rv á th István le le t
m en té si feljegyzései.
61 Villányi 1891, 23/96. 1. á b ra 96; M olnár 1967a, 87.
62 Soós 1927, 28, „g”.
63 Lepold 1944, 49, 53, 172.
64 Lepold 1944, 152, 161, 173, 178, 180, 1 83-184.
65 M R T 5, 1 18-119.
66 Ú jkori nev ét vö. Villányi 1891, 2 2 -2 3 . 67 Soós 1927, 18.
m ásodlagosan beépített középkori kőfaragványok (pl. reneszánsz ablakkeret stb.) láthatók.65
6. Jezsuita bástya (3. ábra 7). Jelentős része a mai Prímási palota (Mindszenty tér 2.) kertjében eltem et
ve ma is megvan.66 Soós Elemér szerint 1304-1534 között épült,67 a belső oldalán nyitott, ötszögletes, ó-olasz típusú bástya valójában a 16. században épül
h e te tt.68 M olnár József török eredetűnek tartja.69 Esztergom 1594-1685. évi metszetein, alaprajzokon ábrázolják.70 Felkiss Antal 1773-1776. évi felm éré
se71 pontos fekvését jelzi, egy 1880 táján készült fény
kép72 is még teljesen ép állapotban mutatja, az észak
nyugat felé húzódó (középkori eredetű) városfallal
együtt. A Prímási kert építésekor (1882) a fal tetejét részben elbontották, nagyobb részét a kert földtölté
se alá temették.
A városfal egy részletére a Prímási palota délnyu
gati sarka előtt, a kertben ásott csatornaárokban
gati sarka előtt, a kertben ásott csatornaárokban