A temesvári vilájet az u tán jö tt létre, hogy az osz
m án hadak, 1551-től kezdődően, fokozatosan elfog
lalták a Magyar Királyság tiszántúli erődítményeit.
E folyamat előtörténetéhez tartozik Orsóvá 1520. évi eleste, első állomása pedig Becse és Becskerek m eg
hódolása volt 1551-ben, amit akkor egy Becse köz
pontú szandzsák megszervezése követett. A követ
kező év nyarán az oszmánok bevették Temesvár vá
rát, illetve Lippát, az új vilájet központja Temesvár lett. A vilájet a továbbiakban észak felé terjeszkedett, 1551-ben török kézre került Arad, létrejött az aradi szandzsák. A következő lépést 1566 jelentette, am i
kor török uralom alá került Gyula, Világos és Jenő.
1551-ben I. Szulejmán szultán (1520-1566) Lúgos és Karánsebes várát, valamint az ezek háto r
szágát képező felső Temes m entét átadta az erdélyi vajdának. Ez a terület csak 1660-ban vált a temesvá
ri vilájet részévé, és az is m aradt az 1717-ben törté
nő végleges felszabadulásig.
A 17. század utolsó évtizedei az erőviszonyok megváltozását hozták, megkezdődött a Magas Porta kivonulása a Magyar Királyság területéről. 1699-ben a karlócai béke szentesítette az oszmán közigazgatás visszaszorulását a Duna, Tisza, Maros és a Déli-Kár
pátok nyugati íve közötti területre. Ezzel átellenben, a Duna és a Tisza alsó folyása m entén, valam int az alsó Maros-völgy jobb partján a Habsburg-közigaz- gatás szerb h atárő r-településeket hozott létre, a vilájet északi határvidékének várait (Lippa, Fenlak, Csanád, Besenyő stb.) pedig az oszmánoknak le kell bontaniuk.
A temesvári vilájet 1718-ban, a pozsareváci béke révén szűnt meg, bár területének legnagyobb részét a Szavojai Jen ő által vezetett hadak 1716-17-ben már elfoglalták.1
Ezzel azonban a temesközi oszmán jelenlét nem ér véget: a 18. század során a Porta — időlegesen — m egerősödött. Az 1736-os belgrádi béke rögzítette a Habsburgok visszavonulását az 1717-ben m eghó
d ított és csatolt területekről (Eszak-Szerbia, Kis- Oláhország — a mai Olténia). Orsóvá vára a közeli Ada-Kale sziget „m odern” erődjével együtt vissza
került a Porta fennhatósága alá, és ekkor épült meg a Cserna m edrével párhuzam osan az a csatorna, amely az oszm án-H absburg határnak a Porta elő
nyére való módosítását volt hivatva megvalósítani.
A temesvári vilájet területén muszlim lakosság ki
zárólag erődített, illetve erődítményekkel bíró tele
1 A tem esvári vilájet tö rté n e té rő l b ővebben Káldy-Nagy 1982;
Engel 1996; Fodor 1996a, 1 9 5 -2 0 8 ; Dávid 1999, 1 13-128.
püléseken élt. így az oszmán építészet jellem ző al
kotásai, a dzsámik, mecsetek, iskolák, fürdők, palo
ták, kioszkok, boltok, fedett piacok, vendégfogadók, türbék és más sírépítmények, kutak, csorgok, hidak, illetve az oszmán építészetre jellem ző építési tech
nikák és díszítések is — szinte kizárólag — csak eze
ken a településeken létezhettek. A balkáni és közép
európai oszmán területeken általában — de a te
mesvári vilájet területén különösen — a helyi köz- igazgatási központok olyan erődítm ényekbe költöz
tek, melyek m ár léteztek a hódítás előtt is. A hódí
tók csak néhány településen hoztak létre új várat, a korabeli haditechnika által indokolt palánkot, favá
zas töm ör föld-falakat és bástyákat, nemegyszer ré gebbi épületek m aradványainak a felhasználásával.
Gyakori volt a m eghódított fontosabb településeken egy vagy több keresztény tem plom átvétele ill. átala
kítása muszlim istentisztelet céljára. Általában kal
ligrafikus dom borm űvű felirat adta tudtul — gya
korta versben — az építés vagy javítás, átalakított épület esetén az odahelyezett vallási intézmény ala
pításának időpontját.
Egy délkelet-európai oszmán város főbb részei a következők voltak: a vár, m ellette vagy éppen falain belül egy belső vár, a váron kívül a több városrészből álló „varos". Gyakran (pl. Temesváron vagy Váradon) e „varos”-okat is palánkerődítm énnyel kerítették.
Ezeket további, lazább beépítésű városrészek övez
hették. Általános volt a különböző etnikai-felekeze
ti, vagy akár foglalkozásbeli csoportok városrészen
kénti elkülönülése.
Az oszmán társadalom közösségi használatú épü
leteit általában alapítványtevő uralkodók és főtiszt
viselők em eltették az e célra adományozott és lekö
tött ingatlanok, vagy egyéb jövedelm ek erőforrásai
ból. Az építéstechnika, az anyaghasználat módja, a teherhordó szerkezetek, a díszítmények meglepően egységesek voltak, m intaként a birodalom centru
maiban emelt épületek szolgáltak. A vidéki építke
zések a helyi, oszmán hódítás előtti építészeti ha
gyományokból szinte semmit nem vettek át — az épí
tészek is a központból jö ttek 2 — , bár egyes korsza
kokban kimutathatók provinciális, egyes régiókrajel- lemző sajátosságok.
A mellékelt repertórium ban m egpróbáltuk felso
rolni m indazokat az építményeket, amelyek az osz
mán építészeti kultúrához tartoztak a hajdani temes
vári vilájet fontosabb településein, és amelyekre
2 L. egyfelől a boszniai V isegrad h íd ja é p íté sé n e k iro d alm i le
írás át (Ivó /In d ric: H íd a D rin án ), m ásfelől a dam aszkuszi S zulejm ánije tö k életes „isztam b u liság át”.
178 Cs o r t á n Fe r e n c
korszakbeli források utalnak, elsősorban Evlia Cselebi leírását vettük alapul. Felsorolásunk, szán
dékunk ellenére, ideiglenes, hiszen újabb források, valam int m ajdani régészeti leletek, rem ényeink sze
rint, gazdagítani fogják azt. A repertórium ban fel
sorolt épületek m ind megsemmisültek, néhányuk kivételével a helyük sem azonosítható.
A repertórium alapján gazdag, nem egy esetben esztétikai értékeket hordozó iszlám építészet m eglé
tére következtethetünk a temesvári vilájet váraiban és városaiban. Feltételezhető esetleges rokonságuk a korabeli Bosznia épületeivel, tekintve, hogy számos beglerbég és más m agasrangú tiszt származott on
nan, sőt, a katonai és polgári lakosság jelentős része is muszlim balkáni délszláv volt. A muszlim építé
szeti emlékek m egsem misülésének oka, hasonlóan más civilizációk építm ényeinek eltűnéséhez, a kö
vetkezőkben foglalható össze:
- az oszmán közigazgatás általában nehéz, nem rit
kán hosszú ideig tartó ostrom ok után távozott, amelyek során az épületek nagyon megsérültek;
- a távozó közigazgatással együtt a muszlim lakos
ság is elvonult, így m egszűnt az épületek rendel
tetésszerű használatának folytonossága;
- a nyom ukban berendezkedő Habsburg-közigaz- gatás a helyben m aradt keresztény (és zsidó) né
pesség, valamint nagyszámú, a szomszédos bal
káni területekről, a Birodalom más vidékeiről és Nyugat-Európából behívott telepes lakosság ré
vén valósította meg a vidék m odernizálását, gaz
dasági, társadalmi, technológiai és kulturális fej
lesztését. E perspektívában az esetlegesen még
tésekor, az 1960-as évek végén semm isült meg. La
kossága m indvégig török, illetve muszlim volt. Az egykor csekély jelen tő ség ű szigetet 1520-ban fog
lalták el az oszm ánok. 1718-1738 között az oszt
őrség kivonult, 1885-ben a sziget osztrák-m agyar fennhatóság alá került.
ALSÓLUPKÓ (Liubcova, Krassó-Szörény m. RO) Kis p a lá n k a m oldavai szandzsákb an. Evlia Cselebi szerint oszmán kori építésű. Leírása szerint a várban, melyet kettős árok övez, csak öt ház van. A kapun kívül található a zsindellyel fedett dzsámi és m inaret. A „varos”-ban száz m uzulmán és száz ke
resztény család él.5 ARAD (Arad, RO)
Palánkját az oszmánok építették 1551-ben, egy tem plom helyén. Az erődítm ény téglalap alaprajzú volt, négy sarkán bástyákkal. Belsejében egy kis „bel
ső vár” állt, benne kioszk. 1658-ban Köprülü M ehmed építtetett Aradon „egy dzsámit, egy nagy hánt, mektebet, tekkét, imáretet, vendégházat,... van egy kis für
dője, és egy elég nagy, de szűk piaca”.6 Maróthyak vára helyén.7 A várban 1590-91-ben 238 katona állomásozott, ugyanakkor em lítették H ürrem et; „aki a dzsámiban szolgált" .8
BESENYŐ, 1. Óbesenyő
BOKSABÁNYA (Boc§a, Krassó-Szörény m. RO) A középkori vár egy dom btetőn, a Berzava jobb partja felett állott. A folyó bal partján lévő földvárat
1552-ben építették, fával erősített falakkal. A vár téglalap alaprajzú volt, négy sarkában egy-egy rom busz form ájú bástyával.9 1590 -9 1-ben 63 zsoldos török katona szolgált itt, 1664-ben lovasok, gyalo
gok és azabok képezték helyőrségét.10 BOROSJENŐ (Ineu, Arad m. RO)
A középkori Zaránd megye jelentős mezővárosa volt. A törökök 1566-ban foglalták el, a temesvári vilájet jenői-pankotai szandzsákjának volt a központ
ja 1595-ig. 1660-tól a vilájet székvárosa, a beglerbég itt és Temesváron felváltva tartózkodott 1684-ig, az
után állandóan 1693-ig, a visszafoglalásig. Korsza
kunkban általában jelentős számú katonaság állomá
sozott Jenőn.
A település alkotó részei: a középkori eredetű kő
vár (kale), az erős palánk, valamint a Körös vizével táplált árok által övezett „varos”. Az oszmánok nem végeztek jelentős változtatásokat a váron. Az egyik bástyán, egy faépítm ényben, mecsetet rendeztek be.
1595-ben, amikor az erdélyiek visszafoglalták J e nőt, a városban 4 mecset állott — ezek az ostrom során m ind megsemmisültek. Az 1658-as visszahó- dítás után néhány évvel Evlia Cselebi leírása szerint:
„a vár négyzet alakú, a Körös partján. Kis kőbástyái
van-5 Evlia 1976, 6 9 2 -6 9 3 .
Os z m á né p í t é s z e tat e m e s v á r iv i l á j e tt e r ü l e t é n 1 7 9
nak.... Déli oldalán egy kapuja van, annak kulcsa a ja nicsáragánál, aki a várban lakik. Bent, a kapu közelében áll Mehmed szultán dzsámija, mellette egy deszkából emelt óratorony, valamint egy lovak által hajtott szárazmalom.
A váron belül van az új vár (tehát az erdélyiek által felújított várkastély), amelyben a janicsárok szobáin kí
vül semmi sincs
A Körös két partján terült el a palánkkal övezett
„varos”, nyolc erős bástyával és három, fából épített kapuval (Temesvári, Gyulai és Váradi kapuk). „E városban áll Köprülü Mehmed pasa dzsámija: tartós és igen szép, cseréppel fedett és kőminaretje van, sokan jár
nak ide imádkozni." Itt áll Haszeki Oszmán aga szép, m esteri m ódon m egépített dzsámija, a város köze
pén: cserép fedi, deszkából van a minaretje. Kapuja felett 1073-ból (1662/1663) származó építési felirat volt olvasható.
Szofu Kenan pasa dzsámija cseréppel fedett, mi
naretje deszkából van. Közelében áll, szintén az em lített híd fejénél, Köprülüzade Fazil Ahmed pasa dzsámija. Ezeken kívül több mecset is van.11
A városban állt még, a 800-nál több lakóházon kívül, „a pasa szerája, a Gyulai kapu mellett, van torná
ca és fürdője, valamint több, földszintes és emeletes része....
Eleddig a városban csak egy fürdő áll. ” M indezeken kí
vül megépült m ég egy Köprülüzade Ahmed által ala
pított vendégfogadó, valam int 200 bolt.
Az említett dzsámik egyike, vélhetően Köprülüzade Fazil Ahmed pasáé, túlélte a későbbi századokat, és csak a II. világháború után semmisült meg teljesen.12
Egy 19. századi történész megemlíti, hogy a tö
rökök kedvelték az itteni gyógyforrásokat, és fürdő
ket, közkutakat, m edencéket ép ítettek.13 CSANÁD (Cenad, Temes m. RO)
Az oszmánok 1551-ben foglalták el. A vilájet egyik katonailag, gazdaságilag és kulturálisan jelentős vá
rosa volt. A nagykiterjedésű, téglalap alakú, sarok- bástyás vár, valam int a városfalak és vizesárkok kö
zépkori eredetűek. A vár belsejében négy dzsámi állt, harangtornyokból kialakított minaretekkel. Ebből a H ünkjár dzsámi a katonai vezetők házaival a belső várban található. A váron kívül egy m eglehetősen látogatott mecset áll, valam int a próféta som ijának törvényszéke. A „varos” egy földfallal kerített palánk.
„185 tágas ház képezi, közöttük legszebb a bejzáde háza, e szeráj mellett egy rombadőlt kolostor található. A nagykiterje
désű külső, nagy városban összesen tizenkét mihráb van. A legnagyobb közülük a Hadzsi Oszmán aga dzsámi. ”
A középső vár kapuja előtt van Gázi Kücsük Báli bejnek, a vár m eghódítójának a dzsámija. Sírja is ott van, egy kőkupola alatt. E dzsámi m ellett van a csanádi bej szerája.
„Ezeken kívül még van három medresze, három tekke, négy mekteb és 300 bolt. Nincs (fedett) bazárja, van egy kis fürdő, valamint három vendégfogadó.” 14
A várat 1701-ben rombolták le, osztrák tisztek irá
nyításával. (Akkor semm isültek m eg a középkori épületmaradványok is). Az 1717-es császári össze
íráskor csak 40 ház állt.15 DENTA (Denta, Temes m. RO).
Palánk a temesvári szandzsák csákovai náhijéjében.
A 17. század közepén „négyzet alakú erősítés, vesszőkből építve. Benne dizdár és 50 nefer, lőszerraktár, egy dzsámi, egy vendégfogadó és néhány dükkan (bolt).”16
ERDŐHEGY (Pádureni, ma Kisjenő/Chi§ináu-Cri§
része, Arad m. RO).
1571-72-ben épített palánk,17 a 16. század vé
gén helyőrségében 260 illetve 271 katona volt. Kö
zöttük ,J\íühieddin, a helyőrségi dzsámi imámja és hatipja, valamint Ibrahim és Murteza müezzinek ”18 — ami leg
alább egy, de esetleg két istentiszteleti épületet fel
tételez.
FACSÁD (Fáget, Temes m. RO).
Palánk a temesvári szandzsákban, náhije-központ.
Oszmán fennhatóság alatt volt 1551-1594 és 1616—
1717 között, helyőrségének létszám a többször is m eghaladta a 300-at.19 Evlia Cselebi szerint „négyze
tes, szép és erős vár, ... zsindely fedi. Nincs piaca és bazár
j a ”. 1700-1706 között „menzil”.20 FENLAK (Felnac, Arad m. RO).
A 16. század elején Fellak, mezőváros, ajaksicsok székhelye, illetve vára. 1551-ben, ostroma során leég, a következő évben az oszmánok újjáépítik. 1552—
1595 és 1598-1695 között kale, tehát kővár. A te
mesvári szandzsák egyik náhijéjének székhelye. A kis alapterületű (400 lépés kerületű) várban található
„egy kis dzsámi Szulejmán kán idejéből, valamint öt ház és öt nagy ágyú”.21 A vár kapuja előtt kis kioszk állt.
GYULA (Békés m. MO).
1566-ban, Szulejmán utolsó hadjárata során meg
hódított, középkori eredetű vár. Szandzsák-központ volt, Gyula, Arad, Békés, Zaránd és Bihar náhíjékkel.
A település néhány évtized során túlnyomóan m u
zulmánná vált, az egyetlen a szandzsákban, amely
nekjelentős számú muzulmán polgári lakossága volt.
Az 1579-beli adóösszeírás idején Gyulán a követ
kező mahallék léteztek: Iszhak bég szent dzsámija városnegyede, Ali bég szent dzsámija városnegyede (a névadó dzsámi alapítójának türbéjével), M ehmed aga mecsetjének városnegyede, Iljász kethüdá m e
csetjének városnegyede, valamint Kurd bég mecset
jének városnegyede. A külső várban pedig a szultáni (hassze) szent dzsámi — valószínűsíthetően a Szulejmán dzsámi — városnegyede. Három további
11 Evlia 1976, 5 1 2 -5 f5 .
180 Cs o r t á n Fe r e n c
m ahallét magyarok laktak, egy negyediket pedig 7 szerb martalóc, illetve azok családjai.22 Ezen isten- tiszteleti helyeken kívül három medresze is volt Gyu
lán, valamint Evlia Cselebi tizenegy fürdőt említ itt.23 HARAM (Banatska Palanka, JUG).
A középkorban vár a Duna bal partján, Krassó vármegye központja.
Az oszmán korban palánk épült itt. Evlia Cselebi szerint a 17. század közepe táján a várban egy dzsá
mi és 50 zsindellyel fedett ház állt. Csak a pasa sze- ráját fedték cseréppel. A „varos” négy mahalléból állt, ebből kettőt muzulmánok, kettőt a keresztények laktak. A városban 3 dzsámi volt és egy fürdő, a két főutcát fával padolták. A módos lakosok házaikban saját fürdőkkel bírtak.24
JEN Ő , 1. Borosjenő
KARÁNSEBES (Caransebe?, Temes m. RO).
1658-ig az Erdélyhez tartozó Lugosi és Karánsebesi Bánság szék-vára, azután szandzsák-székhely. Az ötszö
gű, öt sarokbástyás vár középkori, illetve 16. századi építésű. Belsejében utcák, 300 házzal.25 Az oszmánok nem módosítják, eltekintve a javításoktól. A várfala
kon belül állt egy kisebb erőd, amelyben csak a várpa
rancsnok háza állt. 1700-ban 50 zsoldos alkotta hely
őrségét. A karlócai béke rendelkezésének megfelelően 1701 -ben lebontották.
1658-ban épült Defterdár Ibrahim pasa „alacsony, cseréppel fedett, magas minaretű dzsámija. . . . A külső városban bazár és szép piac található”.
LIPPA (Lipova, Arad m. RO).
Az oszmánok 1551-ben foglalták el. Oszmán kori története folyamán végig jelentős helyőrség tartóz
kodott itt. Lippa ekkor komplex védőrendszerrel bírt:
vizesárok és palánk övezte „varos”, három erődít
mény a Maros bal partján (Lippa vára, az Orta-Kale, és a Narin-Kale), valam int ajo bb parton Radna erő
dítménye.26
Lippa vára négy sarokbástyás, téglalap alakú kő
vár, kerülete tízezer lépés, öt kapuja van: a H ídkapu (vagy Radnai Kapu), az Azapok Kapuja, a Vízkapu, a Temesvári Kapu és a Battal (üres, használaton kí
vüli) Kapu. A szomszédos külső m ahallékat övező palánkon állt a M artalóc-kapu, valam int a Sorom
pó-kapu.
Ebben a várban öt dzsámi és egy mecset állt. Ezek közül név és hely szerint a következőkről tudunk: a Nagy dzsámi 1552-ben épült, kupolás volt és ólom mal fedték, vélhetően keresztény tem plom ból alakí
tották át; a Temesvári kapu mellett a Temesvári dzsá
mi, Evlia Cselebi följegyezte építési feliratát (évszá
ma hibás); a Battal-kapu m ellett állt Alaj Bej dzsá
mija; a ném et városrészben pedig Hadzsi mecsetje.
Ezek valamelyike volt, bizonyára, az a „templum
turcicum mechiett vulgo nunculpatum", ami m ár Lippa
„első oszmán periódusában” is állt „a Híd utca és Abra- hám Diák utcája sarkán”. Az elhagyatott épületet 1615- ben m egtakarította „Cselebi tatár”, akinek m egen
gedték a város m eglátogatását. 1616-tól ismét m u
zulmán istentiszteleti helyként szolgált.27
Mindezeken kívül Evlia Cselebi hét m ektebről és egy m edreszéről tesz említést. 1688 előtt, a várfalon belül a Maros mellett, egy karavánszeráj is állt, föld
szintje kőből, emelete fából épült.28
Az Orta-Kale (középső vár) az előbbi m ellett állt, fából és földből épült, vizesárok övezte, ötszögű, öt erős bástyával, m indegyiken három balimez-ágyú.
Egyetlen kapuja volt, felvonó híddal. Belsejében 150 ház, a katonáknak, egyik sarkában m inden este ka
tonai zenekar játszott.
A Narin-Kale („karcsú vár”) kőből épült, két to r
nya van, vizesárok övezi. Egyetlen felvonóhidas ka
puja van, benne börtön. Itt lakik a dizdár, az imám és a müezzinek, valamint itt van a kincstár és a lő
szerraktár.
A váron kívül három tekke található: legism er
tebb a Temesvárra vezető út m ellett Jagm ur baba tekkéje, udvarán a szent türbéjével. Egy másik n ép szerű helyi szent Sejk M ehm ed Effendi Hindi, agrai származású neves szpáhi és karizmatikus szúfi. A vár
domb oldalában levő sírjához Indiából is jö ttek za
rándokok. További búcsújáróhelyek: Ulema pasa sír
emléke (a volt budai beglerbég foglalta el Lippát), valam int „az 1001 vértanú temetője”.29
A Karlócai Béke előírásainak m egfelelően 1702- ben az osztrák császári hadsereg lebontatta Lippa erődítm ényeit, de 1717-ig m ég állomásozott itt egy kisszámú helyőrség.
A helyi hagyomány hódoltság korinak tartja a „ba
zárt”, egy boltsorból álló, magas, cseréppel fedett sátortetős épületet, mindegyik bolt alatt pincével, valamint a „pasa házát”, egy kétszintes lakóházat.
MÁJ DÁN (Banatsko Arangelovo, JUG) szandzsák-székhely, majd 1552-től náhije-központ a csanádi szandzsákban, állandó helyőrséggel és jele n tős számú m uzulmán polgári lakossággal.32 1573-
Os z m á né p í t é s z e tat e m e s v á r iv i l a j e tt e r ü l e t é n 181 22 boltot".33 Szinte egy évszázaddal később Evlia
Cselebi leírja, hogy „a gyaurok idejében kispalánk volt, de a császári fermánnak engedelmeskedve Kodzsa Szokollu Tavil Mehmed pasa kibővítette, és virágzóvá tette. ... Eb
ben a városban minden középület, a vendégfogadók és a fürdők, a vendégházak és a medreszék, a szentek házai (azaz a tekkék) és az iskolák, a dzsámik és a piac és a bazár, mind Szokollu Mehmed pasa műve, aki mindet tég
lából építette,”34 Szokollu M ehmed pasa vákifjainak alapítólevele (vakifname) a következő épületeket so
rolja fel Becskereken: dzsámi, m uallim hane, iskola, medresze, im aret és fürdő.35
ÓBESENYŐ (Dude?tii Vechi, Temes m. RO).
Palánk a csanádi szandzsákban. 1660 körül „kis, négyzet alaprajzú palánk egy iszapos tó partján, a Maros árterületén. Van dizdárja és 80 őrkatonája. Itt székel egy naib, a csanádi kádi helyettese. Található itt egy templom
ból átalakított dzsámi, valamint két mecset, egy medresze, egy tekke, két mekteb, egy kis fürdő, nyolc bolt és három vendégfogadó, amiből kettő zsindellyel fedett" .36Az oszt
rák közigazgatás 1738-ban katolikus bolgárokat te
lepített ide, akkor m ég állt egy „török megfigyelő- torony”,37 azaz egy téglából épített minaret.
ÓMÓLDOVA (Moldova Veche, Krassó-Szörény m.
RO).
Palánk, 1554 után szandzsák-központ. 1566-ban kis ideig pénzverde is m űködött itt, akcsét, de arany
pénzt is vertek. Mindvégig oszmán helyőrsége volt.38 ORSOVA (Or§ova, Mehedineti m. RO).
Város a Duna bal partján, a régi Krassó-Szörény megyében. Középkori várát 1522-ben foglalták el az oszmánok. A puszta várat 1526-ban kijavítják, hely
őrséget kap. 1551-ben a temesvári vilájet része lesz, parancsnoka szandzsákbeji rangot visel. Pár évvel később a moldavai szandzsákhoz kerül, Átalakítják, palánkká bővítik.
„Négyszögletű földvár, kerülete 800 lépés, két kapuja van. A várban van a bej palotája, szebb az összes többi háznál. A Duna oldalánál álló falon megannyi kioszk áll.
A várban ötven, zsindellyel fedett ház van. A város felőli, nagyobb kapuval szemben áll egy kellemes külsejű, kis dzsá
mi, a Dunára néz. A belső vár kis, négyszögletű kővár, a gyaurok idejéből maradt. Csak a dizdár, az imám, a miiez- zin és a mehterbasi laknak benne. Kapuja felett, a börtön mellett fából épült óratorony áll. A »varos« a vár melletti síkságon van. 1660 körül 300 ház állt itt, földszintesek és emeletesek, mi kőből, mi fából épült, mindet zsindellyel fed
ték. Van itt egy dzsámi, egy mecset, egy medresze, egy mekteb, és tíz bolt. A várárok mellett egy fürdő és egy vendégfogadó található. A görögöknek (azaz az ortodoxoknak) is van temploma.”39
A császáriak 1717-ben foglalják el. Az osztrák köz- igazgatás idején lebontják, és Vauban-rendszerű erő
döt építenek a helyére, valamint a néhány km-rel lej
jebb fekvő szigetre (1. Ada-Kale), illetve, azzal szem
ben, a déli part feletti hegyoldalba („Szt. Erzsébet-
ben, a déli part feletti hegyoldalba („Szt. Erzsébet-