• Nem Talált Eredményt

Megjegyzések a török kori kisebb palánkvárak régészeti kutatásához

In document A HODOLTSAG RÉGÉSZETI KUTATÁSA (Pldal 105-109)

BAJCSAVÁR, A KIRÁLYI VÉGVÁRRENDSZER ÚJ ERŐSSÉGE Gaál Attila Szekszárd melletti újpalánki ásatása­

it1 követően a kisebb török palánkvárak régészeti kutatása terén komoly előrelépés történt, bár m eg­

állapíthatjuk, a kutatások legtöbb esetben csak rész­

letekre terjedtek ki.

E katonai létesítményeknek sokszor helyük sem ismert, nem egyet épp az utóbbi évtizedekben sike­

rült lokalizálni.2 A pusztulás után területük többnyi­

re beépült, régészeti feltárásra így nincs mód, vagy csak korlátozottan nyílik/nyílt lehetőség. A korabeli, vagy 18-19. századi leírások, felmérések, térképek adatainak, ill. a terepbejárások eredm ényeinek alá­

támasztására kevés helyen végezhettek szondázó vagy leletm entő ásatásokat. Ahol az erősség központját olyan szilárd középkori objektum alkotta, mely még ma is áll, vagy legalábbis alapfalaiban vizsgálható, ott a műemlékes szakemberek és a régészek figyel­

me elsősorban term észetszerűleg ennek kutatására irányult, az azt övező török település legtöbbször

— szükségből — háttérbe szorult.3 A régészeti for­

rásanyag azonban m indezek ellenére bővül, sorra bukkannak elő a kerítő palánkfalak rövidebb szaka­

szai, cölöpfái, a belső építmények és különféle egyéb objektumok maradványai, vagy olykor csak a jelleg­

zetes leletek.4 A részeredm ények összeadódnak, be­

lőlük m indinkább m egism erhetjük a kis palánkvá­

rak erődítésének és belső épületeinek jellem ző vo­

násait, katonáinak életkörülményeit.

A maradványok gondosabb tervezés nélküli erődí­

tési módot és építkezéseket,5 a középkori épületek he­

venyészett átalakítását6 mutatják. A felszínre kerülő félig

földbem élyített lakókunyhók, paticsfalú épületek, szemeskályhák, szabadtéri tüzelőhelyek, kemencék, tároló vermek és szemétgödrök, valamint a balkáni jel­

legű tárgyak a hódítók meglehetősen puritán életkö­

rülményeiről vallanak. Egyben arról is tanúskodnak, hogy a zömében Balkánról jö tt paraszti származású várkatonák eredeti falusi lakhelyükön megszokott élet­

módjukat folytatták tovább, még ott is, ahol lehetőség lett volna más típusú berendezkedésre.7

Teljeskörű régészeti kutatás alapjaiban is újon­

nan épült török palánkvár területén az újpalánki óta nem folyt, így az újpalánki ásatás eredményei még ma is modell-értékűek.

A török végvári vonallal szembeni magyar királyi végvárrendszer kisebb palánkvárai régészetileg — ál­

talában véve — kevésbé ismertek.8 Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy az utóbbi években Nagyka­

nizsa mellett olyan feltárások folytak, melyek a kor­

szak palánkvár-építészetéhez alapvető, és az újpalán- kiaktól részben eltérő információkat szolgáltattak.

A Nagykanizsa közelében levő hajdani Bajcsavár (a korabeli ném et nyelvű forrásokban általában Weitschawar, ma a falu neve Bajcsa) az 1995-2001 között folyt ásatások nyomán — a 20. századra m ár teljesen elpusztult nyugati bástya és környékének kivételével — régészetileg teljes m értékben feltárt.

Az eredm ények — m ég úgy is, hogy több m om en­

tum megfigyelésére nem volt mód és számos kérdés nyitva m aradt — Magyarországon (sőt valójában a

1 Pl. Békés (Gerelyes 1980); T örökszentm iklós (Kovács 2001 a); Barcs (Kovács-Rózsás 1996; 1998); D unapentele, B. H orváth Jo lá n le­

104 Ko v á c s Gy ö n g y i- Vá n d o r Lá s z l ó

1. áb ra. Bajcsa-Vár. A d éln y u g ati p alán k b ásty a

letességgel mutatják a bécsi és grazi Haditanács ál­

tal újonnan építtetett kisebb palánkvárak jellegze­

tességeit. Egyúttal pedig lehetőséget nyújtanak az újpalánki török erősséggel való összehasonlításra is,

— bár az összehasonlításnál figyelembe kell venni a funkció- és nagyságbeli különbségeket. Ugyanis míg Újpalánk a Duna m entén egy kisebb ellenőrző pont volt, (egészen pontosan Szekszárd m ellett a sárvízi hídvámot biztosította), addig Bajcsavár a délnyugat­

dunántúli végvárrendszer egyik nem túl nagy, de mégiscsak központi vára volt, legalábbis az eredeti elgondolások szerint annak épült.

A bajcsai ásatások fő jellem zőit és jelentőségét az alábbiakban foglalhatjuk össze:9

1. A várat 1578-ban teljesen újonnan, a stájer ren­

dek költségén építették elsősorban a Mura-vidék és Stájerország védelm ére, majd 1600-ban, Kanizsa török kézre kerülése előtt ürítették ki. Bajcsavár te­

hát nagyon rövid ideig, 22-23 évig állt, így a helyén előkerült emlékanyag nagyon rövid és pontosan is­

m ert időszakra keltezhető.

2. Az erősségnek mindvégig igen szoros kapcso­

lata volt Stájerországgal, így építésére, épületeire, őrségére, felszerelésére komoly levéltári anyag m a­

radt fenn a grazi és bécsi levéltárakban, az írásos dokum entum ok pedig jól összevethetők a régészeti jelenségekkel, tárgyi leletekkel.

9 B ajcsavár k u tatá sáh o z Rotli 1970; Vándor 1994; 1997; 1998;

Vándor-Kovács-Pálffy 1998/2000.

10 Pl. Kovács Gy. 2001b.

3. A várat a Kanizsától a Muráig terjedő védelmi szakasz, az ún. bajcsavári kapitányi körzet főerőssé­

gének szánták, aminek következtében kiemelt ellá­

tásban részesült. Különösen gazdag, horvát-magyar- stájer összetételű tárgyi emlékanyaga nem kis szám­

ban tartalmaz osztrák, német és itáliai készítményeket is,10 amit a stájerországi ill. a Habsburg Birodalom­

mal való kapcsolat, valamint a várőrség etnikai össze­

tétele magyaráz.

4. Bajcsán — a kisebb török várak bizonyos ar- chaikusabb jegyeivel szemben (utalunk például Ottendorff rajzaiból,11 de mindenekelőtt az újpalánki ásatásokból m egismert elemekre) — fellelhetjük a tökéletesebb m egoldásokra való törekvést, b á r a megfigyelt maradványok szerint a végeredmény kö­

zel sem volt tökéletes. M indenekelőtt, a kis török erősségek (általában) négyszögű alaprajza és kerek bástyái ellenében, a közel 1 hektár nagyságú Bajcsavár szabályos ötszög alaprajzú, sarkain ó-olasz bástyákkal. Ez a várforma a korban az egyik legfej­

lettebb erődépítési form át jele n te tte .12 Igaz, a való­

ságban a (megfigyelt) palánkbástyák csak nagyjából lettek egyformák (1-2. ábra). A palánkfal 4 m széles volt, de valószínűleg befejezetlen m aradt, a nyomok (és az írásos források) szerint állandóan javították, tám ogatták.13 Részben talán a homokos talajviszo­

nyokból adódó nehézségek ellensúlyozására, a

11 H ermann 1943.

12 Domokos 2000, 15-29.

13 Vő. Takáts 1915. szám os a d a tá t a p a lá n k v ára k jav ítására .

Tö r ö kk o r ik is e b b pa l á n k v á r a k. Ba jc sa v á r 10 5

3. á b ra. Bajcsa-Vár. T ég lae rő d íté s a v ár északi o ld alán

106 Ko v á c s Gy ö n g y i- Vá n d o r Lá s z l ó

palánkon kívül Bajcsán — régészetileg bizonyítható­

an csupán az északi oldalon — külső tégla támfal ill. védm űrendszer is épült (3. ábra).

Ami a belső épületeket illeti, Bajcsán földbe m é­

lyített lakókunyhókat nem találtunk, csak földbe mélyített pincéket, vermeket, tárolókat a földfelszí­

ni, felmenő falú épületek mellett. Ez utóbbiak ge­

rendavázasak voltak, faluk téglából készült vagy agyagtapasztású volt. A cseréptéglával (az írott for­

rások szerint zsindellyel, szalmával is) fedett, több­

ször javított nagyobb épületeket szemeskályhákkal fűtötték, több heíyen a vastag, többszörösen m egújí­

tott agyagpadlókat téglával alapozták. A raktárak, műhelyek — melyek hol igen egyszerű építmények voltak, hol komolyabb alapozással készültek —, va­

lam int a szabadtéri tüzelőhelyek, tüzelő és m unka­

gödrök, tárolók és szem étgödrök Bajcsán is ugyan­

úgy előfordultak, m int más várakban, a nagyobb pin­

céket deszkával, a vermeket agyaggal bélelték.

A két vár felületes összehasonlításából kitűnik, hogy az eltérések m ellett vannak olyan jelenségek,

melyek a korszak valamennyi újonnan épült kisebb palánkvárátjellem ezhetik. így például — az egyfor­

m án a cölöpökre, földtömésre alapuló erődítés m el­

lett — a hevenyészett, gyors építkezés, a gondos ki­

vitelezés hiánya, az átgondolatlanság (a bajcsai épít­

kezések m ódjáról például az egyik forrás igen talá­

lóan fogalmaz, ugyanis egyik napról a másikra tö r­

ténő „tetszés szerinti építkezés”-ről ír14), továbbá a be- fejezetlenség, ideiglenesség és az állandó javítgatások.

Bajcsán a maradványokból rekonstruálható várépí­

tészet csak részben áll összhangban a tárgyi emlék­

anyaggal. Az építészeti adatok például egyértelműen nehézségekről árulkodnak, melyek többek között a szű­

kös belső térből, a nyilvánvaló zsúfoltságból és a ho­

mokdombon való építkezés problémáiból adódtak.

A leletek alapján ugyanakkor jó ellátás, gazdagság, vi­

szonylagos fényűzés, egyfajta magasabb színvonalú végvári élet bontakozik ki előttünk, mely az építtetők révén, de tulajdonképpen m ár a várőrség összetételé­

ből adódóan is (németek, stájerek, horvátok, magya­

rok), nyugat-európai kapcsolódásokat mutat.

11 Vándor-Kovács-Pálffy 1998/2000, F üggelék N o. 4.

HATHÁZI GÁBOR

A török palánkok kutatásának

In document A HODOLTSAG RÉGÉSZETI KUTATÁSA (Pldal 105-109)