BAJCSAVÁR, A KIRÁLYI VÉGVÁRRENDSZER ÚJ ERŐSSÉGE Gaál Attila Szekszárd melletti újpalánki ásatása
it1 követően a kisebb török palánkvárak régészeti kutatása terén komoly előrelépés történt, bár m eg
állapíthatjuk, a kutatások legtöbb esetben csak rész
letekre terjedtek ki.
E katonai létesítményeknek sokszor helyük sem ismert, nem egyet épp az utóbbi évtizedekben sike
rült lokalizálni.2 A pusztulás után területük többnyi
re beépült, régészeti feltárásra így nincs mód, vagy csak korlátozottan nyílik/nyílt lehetőség. A korabeli, vagy 18-19. századi leírások, felmérések, térképek adatainak, ill. a terepbejárások eredm ényeinek alá
támasztására kevés helyen végezhettek szondázó vagy leletm entő ásatásokat. Ahol az erősség központját olyan szilárd középkori objektum alkotta, mely még ma is áll, vagy legalábbis alapfalaiban vizsgálható, ott a műemlékes szakemberek és a régészek figyel
me elsősorban term észetszerűleg ennek kutatására irányult, az azt övező török település legtöbbször
— szükségből — háttérbe szorult.3 A régészeti for
rásanyag azonban m indezek ellenére bővül, sorra bukkannak elő a kerítő palánkfalak rövidebb szaka
szai, cölöpfái, a belső építmények és különféle egyéb objektumok maradványai, vagy olykor csak a jelleg
zetes leletek.4 A részeredm ények összeadódnak, be
lőlük m indinkább m egism erhetjük a kis palánkvá
rak erődítésének és belső épületeinek jellem ző vo
násait, katonáinak életkörülményeit.
A maradványok gondosabb tervezés nélküli erődí
tési módot és építkezéseket,5 a középkori épületek he
venyészett átalakítását6 mutatják. A felszínre kerülő félig
földbem élyített lakókunyhók, paticsfalú épületek, szemeskályhák, szabadtéri tüzelőhelyek, kemencék, tároló vermek és szemétgödrök, valamint a balkáni jel
legű tárgyak a hódítók meglehetősen puritán életkö
rülményeiről vallanak. Egyben arról is tanúskodnak, hogy a zömében Balkánról jö tt paraszti származású várkatonák eredeti falusi lakhelyükön megszokott élet
módjukat folytatták tovább, még ott is, ahol lehetőség lett volna más típusú berendezkedésre.7
Teljeskörű régészeti kutatás alapjaiban is újon
nan épült török palánkvár területén az újpalánki óta nem folyt, így az újpalánki ásatás eredményei még ma is modell-értékűek.
A török végvári vonallal szembeni magyar királyi végvárrendszer kisebb palánkvárai régészetileg — ál
talában véve — kevésbé ismertek.8 Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy az utóbbi években Nagyka
nizsa mellett olyan feltárások folytak, melyek a kor
szak palánkvár-építészetéhez alapvető, és az újpalán- kiaktól részben eltérő információkat szolgáltattak.
A Nagykanizsa közelében levő hajdani Bajcsavár (a korabeli ném et nyelvű forrásokban általában Weitschawar, ma a falu neve Bajcsa) az 1995-2001 között folyt ásatások nyomán — a 20. századra m ár teljesen elpusztult nyugati bástya és környékének kivételével — régészetileg teljes m értékben feltárt.
Az eredm ények — m ég úgy is, hogy több m om en
tum megfigyelésére nem volt mód és számos kérdés nyitva m aradt — Magyarországon (sőt valójában a
1 Pl. Békés (Gerelyes 1980); T örökszentm iklós (Kovács 2001 a); Barcs (Kovács-Rózsás 1996; 1998); D unapentele, B. H orváth Jo lá n le
104 Ko v á c s Gy ö n g y i- Vá n d o r Lá s z l ó
1. áb ra. Bajcsa-Vár. A d éln y u g ati p alán k b ásty a
letességgel mutatják a bécsi és grazi Haditanács ál
tal újonnan építtetett kisebb palánkvárak jellegze
tességeit. Egyúttal pedig lehetőséget nyújtanak az újpalánki török erősséggel való összehasonlításra is,
— bár az összehasonlításnál figyelembe kell venni a funkció- és nagyságbeli különbségeket. Ugyanis míg Újpalánk a Duna m entén egy kisebb ellenőrző pont volt, (egészen pontosan Szekszárd m ellett a sárvízi hídvámot biztosította), addig Bajcsavár a délnyugat
dunántúli végvárrendszer egyik nem túl nagy, de mégiscsak központi vára volt, legalábbis az eredeti elgondolások szerint annak épült.
A bajcsai ásatások fő jellem zőit és jelentőségét az alábbiakban foglalhatjuk össze:9
1. A várat 1578-ban teljesen újonnan, a stájer ren
dek költségén építették elsősorban a Mura-vidék és Stájerország védelm ére, majd 1600-ban, Kanizsa török kézre kerülése előtt ürítették ki. Bajcsavár te
hát nagyon rövid ideig, 22-23 évig állt, így a helyén előkerült emlékanyag nagyon rövid és pontosan is
m ert időszakra keltezhető.
2. Az erősségnek mindvégig igen szoros kapcso
lata volt Stájerországgal, így építésére, épületeire, őrségére, felszerelésére komoly levéltári anyag m a
radt fenn a grazi és bécsi levéltárakban, az írásos dokum entum ok pedig jól összevethetők a régészeti jelenségekkel, tárgyi leletekkel.
9 B ajcsavár k u tatá sáh o z Rotli 1970; Vándor 1994; 1997; 1998;
Vándor-Kovács-Pálffy 1998/2000.
10 Pl. Kovács Gy. 2001b.
3. A várat a Kanizsától a Muráig terjedő védelmi szakasz, az ún. bajcsavári kapitányi körzet főerőssé
gének szánták, aminek következtében kiemelt ellá
tásban részesült. Különösen gazdag, horvát-magyar- stájer összetételű tárgyi emlékanyaga nem kis szám
ban tartalmaz osztrák, német és itáliai készítményeket is,10 amit a stájerországi ill. a Habsburg Birodalom
mal való kapcsolat, valamint a várőrség etnikai össze
tétele magyaráz.
4. Bajcsán — a kisebb török várak bizonyos ar- chaikusabb jegyeivel szemben (utalunk például Ottendorff rajzaiból,11 de mindenekelőtt az újpalánki ásatásokból m egismert elemekre) — fellelhetjük a tökéletesebb m egoldásokra való törekvést, b á r a megfigyelt maradványok szerint a végeredmény kö
zel sem volt tökéletes. M indenekelőtt, a kis török erősségek (általában) négyszögű alaprajza és kerek bástyái ellenében, a közel 1 hektár nagyságú Bajcsavár szabályos ötszög alaprajzú, sarkain ó-olasz bástyákkal. Ez a várforma a korban az egyik legfej
lettebb erődépítési form át jele n te tte .12 Igaz, a való
ságban a (megfigyelt) palánkbástyák csak nagyjából lettek egyformák (1-2. ábra). A palánkfal 4 m széles volt, de valószínűleg befejezetlen m aradt, a nyomok (és az írásos források) szerint állandóan javították, tám ogatták.13 Részben talán a homokos talajviszo
nyokból adódó nehézségek ellensúlyozására, a
11 H ermann 1943.
12 Domokos 2000, 15-29.
13 Vő. Takáts 1915. szám os a d a tá t a p a lá n k v ára k jav ítására .
Tö r ö kk o r ik is e b b pa l á n k v á r a k. Ba jc sa v á r 10 5
3. á b ra. Bajcsa-Vár. T ég lae rő d íté s a v ár északi o ld alán
106 Ko v á c s Gy ö n g y i- Vá n d o r Lá s z l ó
palánkon kívül Bajcsán — régészetileg bizonyítható
an csupán az északi oldalon — külső tégla támfal ill. védm űrendszer is épült (3. ábra).
Ami a belső épületeket illeti, Bajcsán földbe m é
lyített lakókunyhókat nem találtunk, csak földbe mélyített pincéket, vermeket, tárolókat a földfelszí
ni, felmenő falú épületek mellett. Ez utóbbiak ge
rendavázasak voltak, faluk téglából készült vagy agyagtapasztású volt. A cseréptéglával (az írott for
rások szerint zsindellyel, szalmával is) fedett, több
ször javított nagyobb épületeket szemeskályhákkal fűtötték, több heíyen a vastag, többszörösen m egújí
tott agyagpadlókat téglával alapozták. A raktárak, műhelyek — melyek hol igen egyszerű építmények voltak, hol komolyabb alapozással készültek —, va
lam int a szabadtéri tüzelőhelyek, tüzelő és m unka
gödrök, tárolók és szem étgödrök Bajcsán is ugyan
úgy előfordultak, m int más várakban, a nagyobb pin
céket deszkával, a vermeket agyaggal bélelték.
A két vár felületes összehasonlításából kitűnik, hogy az eltérések m ellett vannak olyan jelenségek,
melyek a korszak valamennyi újonnan épült kisebb palánkvárátjellem ezhetik. így például — az egyfor
m án a cölöpökre, földtömésre alapuló erődítés m el
lett — a hevenyészett, gyors építkezés, a gondos ki
vitelezés hiánya, az átgondolatlanság (a bajcsai épít
kezések m ódjáról például az egyik forrás igen talá
lóan fogalmaz, ugyanis egyik napról a másikra tö r
ténő „tetszés szerinti építkezés”-ről ír14), továbbá a be- fejezetlenség, ideiglenesség és az állandó javítgatások.
Bajcsán a maradványokból rekonstruálható várépí
tészet csak részben áll összhangban a tárgyi emlék
anyaggal. Az építészeti adatok például egyértelműen nehézségekről árulkodnak, melyek többek között a szű
kös belső térből, a nyilvánvaló zsúfoltságból és a ho
mokdombon való építkezés problémáiból adódtak.
A leletek alapján ugyanakkor jó ellátás, gazdagság, vi
szonylagos fényűzés, egyfajta magasabb színvonalú végvári élet bontakozik ki előttünk, mely az építtetők révén, de tulajdonképpen m ár a várőrség összetételé
ből adódóan is (németek, stájerek, horvátok, magya
rok), nyugat-európai kapcsolódásokat mutat.
11 Vándor-Kovács-Pálffy 1998/2000, F üggelék N o. 4.
HATHÁZI GÁBOR