A gyulai vár 1566. szeptem ber 2-án került török kézre. Mint közismert, néhány nappal később, szep
tem ber 8-án elesett Szigetvár, és így, e két vár elfog
lalásával hosszú időre megszilárdult az oszmán ha
dak magyarországi állása.
A békési falvak hódoltatása azonban m ár évekkel korábban, Temesvár 1552. évi elestét követően, a temesvári vilájet megszervezésével megkezdődött. Az 1552. évi hadjárat után felállított aradi szandzsák az 1557-58. évi török adóösszeírás szerint az aradi, békési és zarándi náhijékből állott. A gyulai vár el
foglalása után új beosztás született, e szerint a gyulai szandzsákhoz tartozott a gyulai, az aradi, a békési, a zarándi és a bihari náhije.'
Az újonnan kialakított szandzsák központjában, Gyulán berendezkedő törökök — m int bárhol m á
sutt a birodalomban — saját életm ódjuk igényei sze
rint alakították át a birtokba vett települést. Gyula városa a településeknek abba a csoportjába tartozott, ahol nemcsak a m eghódított várban vagy erődítés
ben élt török katonaság, hanem az erődítm ényhez tartozó város egy részét is használatba vették. Ezek
ben az esetekben — így Gyulán is — a katonaság nyomában hivatalnoki apparátus, valamint kisebb- nagyobb létszámú muszlim polgári lakosság is be
költözött a m eghódított városba. A betelepülő török és rác lakosság fokozatosán átalakította a középkori magyar város képét.
Gyula történetét kutatva abban a szerencsés hely
zetben vagyunk, hogy a török foglalás előtti város helyrajzát, utcáit, épületeit és lakóit illetően számos adattal rendelkezünk. A meglévő adatok birtokában Karácsonyi Jáno s m ár a m últ század végén próbálta megrajzolni Gyula 16. századi térképét,2 majd 1938- ban írott várostörténeti m onográfiájában Scherer Ferenc is kísérletet tett erre.3 Ezek szerint a török foglalás előtti Gyulán tizenöt utca nevét ismerjük, néhányukról azt is tudjuk, hogy körülbelül hol, m e
lyik városrészben helyezkedtek el.4 A tájékozódás
ban Matthias Zündt 1566-ban megjelent, a város tö
rök ostrom át ábrázoló, helyrajzilag nyilvánvalóan a
1 Káldy-Nagy 1982, 10. Szigetvár esetéb en teljesen egyértelm ű. Vö. Rogers-Ward 1988;
török foglalás előtti állapotot rögzítő metszete is se
gítségünkre van5 (1. ábra). A 16. századi források
ban felsorolt gyulai utcák közül hatot a gyulai szan
dzsák 1567-ben készült összeírásában is említenek.
E szerint a Nagy utca, Malomszeg utca, Sánta utca mahallékban (városnegyedekben), valamint a vár te
rületén török lakosság illetve katonaság lakott, a Barát, Halász és Új utca m ahallékban pedig az ost
rom után visszatelepült magyar lakosság élt.8 Ez azt jelenti, hogy a város egy része a lezajlott hadm űve
letek után is viszonylag épségben m aradt, és a há
zak egy része is lakható volt. A török foglalást köve
tő években Gyula fokozatos átalakuláson m ent át. A betelepült török és rác lakosság sajátosan átformálta a város képét. A tizenkét évvel később, 1579-ben készült szandzsákösszeírás szerint a városban két dzsámi és három mecset állott. A város török lakos
ságát ekkor ugyanis m ár nem utcánként, hanem a mecsetek és dzsámik körül kialakított m ahallékként írták össze. A város magyar lakossága továbbra is az Új utca, Barát utca, Halász utca mahallékban lakott.7
A török foglalást megelőzően Gyulán hat keresz
tény templom, illetve kápolna működött. Valószínű, hogy a szandzsákösszeírásban em lített dzsámik és mecsetek egy része álló középkori épületek felhasz
nálásával készült, azonosításuk azonban m eglehető
sen bizonytalan. Az átalakításra kerülő keresztény tem plom ok sorából ki kell zárnunk a várbeli kápol
nát, a ferences tem plom ot és a Szent Móric-kápol- nát.8 Amennyiben ugyanis elfogadjuk azt a feltevést, hogy a ferencrendi tem plom az egykori Krakó falu területén épült, és kolostora a Barát utca felől nyí
lott, valamint, ha igaz, hogy a Barát és a Szent Móric utca egymással határosak,9 akkor ebből egyértelmű
en adódik a következtetés, hogy itt török dzsámi vagy mecset nem állhatott, hiszen ezen utcák lakossága az adott időszakban magyar volt.
Az utóbbi évek kutatásainak fényében ugyancsak kétségessé vált, hogy vajon az általános gyakorlat
164 Ge r e l y e s Ib o l y a
"Yltor L o v ln jtt áfr Sw Ciu/a íré Jnmfii |(
Dtr krntJhjuQj dts S J itíh TTWAp/innfr^.ji y}«ryg Ottr'a dnO ifijl, örnraUTpar. ••
í»ra<tKmi Ldj*IdTD.Oyc i » 66 VfaJon I h ú t d r n m i j n j i t r mariiV U y e r i hirP j
W>ir-ri»r<i tfMhti / iu J p I
1. á b ra. G yula tö rö k o stro m a 1566-ban. M atth ias Z ü n d t m etszete
kori plébániatemplom azonos-e az 1579-es összeírás
ban m ár szereplő Ali bég szent dzsámijával.10 Jankovich B. Dénes szerint a vártól, illetve a mai vá
rosközponttól lényegesen távolabbra, keletre eső tö
rökzugi városrészben feltárt középkori tem plom azo
nos a plébániatem plom m al.11 Ezt igazolja Matthias Zündt fent em lített metszete is. Ez esetben a közép
kori plébániatem plom ot nem alakíthatták dzsámi
vá, vagy mecsetté, hiszen az a magyarok lakta város
részen helyezkedett el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a berendezkedő törökök, nevezetesen Pirsziz Ali gyu
lai szandzsákbég a középkori Szent Elek-kápolna és a m ellette álló ispotály épületét használta fel. Ennek azonban ellentm ond egy 1518-ból származó adat, amely szerint Mátyás, gyulai plébános kötelezi m a
gát, hogy m ielőtt a gyulai plébániát elhagyja, az eh
hez tartozó m almot, fürdőt és az iskolát kijavíttat
j a .12 A középkori fürdő, a későbbi török fürdő helye ismert, az épület — legalábbis alapjaiban — ma is megvan, m égpedig nem a Törökzugban, hanem a H arruckern Ferenc által építtetett, ma is álló plébá
niatem plom mellett. Ez utóbbi helyén — m int arról alább szó lesz — a visszafoglalás idején m ég ép
10 K orábban m ag am részérő l ezt a v élem én y t fo g alm aztam m eg (Gerelyes 1996, 104).
11 Jankovich 1982, 4 1 5 -4 2 6 . 12 Scherer 1938, 98, 236.
13 Erkel Ferenc té r 3. Az é p ü le t m a iskola. A tö rö k fü rd ő rő l az a láb b iak b an m é g szó lesz.
török dzsámik egyike állott.13 Az elm ondottak alap
já n csak annyi szögezhető le bizonyossággal, hogy a Zündt-m etszet alapján a vár közelébe helyezhető, attól keletre lévő Szent Elek- és az ismeretlen helyű Szent Miklós-kápolnákat 1567 után mecsetté alakí
tották át.
A fent ism ertetett, pillanatnyilag feloldhatatlan ellentm ondás azt is érzékelteti, hogy a 16. századi állapotok rekonstruálása meglehetős nehézségekbe ütközik. A város a századfordulón, illetve a század elején, 1600-ban, illetve 1604-ben kétszer is elpusz
tu lt.14 Valószínűleg ezzel m agyarázható, hogy az 1664-ben itt já ró Evlia Cselebi m ár csak két dzsámit látott, egyet a városban, egyet pedig a vár terüle
té n .15 A város területén álló dzsámit Ali bég dzsámi
ján ak nevezte, s hozzáfűzte, hogy az alapító, Ali bég is e dzsámi m ellett van eltemetve. Az utalás nyilván
valóan Pirsziz Ali gyulai szandzsákbégre vonatkozik, aki 1584-ben bekövetkezett haláláig ezt a hivatalt többször is viselte.16 A dzsámi a 17. század végi vissza
foglalást is m egérte. Porthen Fülöp Jakab ezredes a bécsi Haditanácsnak írt 1695. évi jelentésében m eg
em lítette az egyébként teljesen leégett városban
14 Scherer 1938, 273.
15 Karácson 1908, 229.
16 Pirsziz Ali 1568-ban is b e tö ltö tte a szan d zsák b ég tisztségét, így teljesen e g y értelm ű , hogy az 1579. évi összeírásb an sze
rep lő Ali b ég szent dzsám ija az ő alap ítv án y a volt. Vö. Dávid 1994, 127.
Gy u l aat ö r ö k k o r b a n 165
'fi’TH.m
• .»* ,v„ *.,/*/„
S n f n<, i r t o m *
• ;■/.■. > . „ | ,.v .
•V' ■ - -.V . -• w .'W . ,—... SF.ÍTH C.F.Üt.M . M t x r n
2. áb ra. L eo p o ld F ranz R osenfeld felm érése G yula v áráró l és városáról. 1722
viszonylag épen m aradt két mecsetet és az „öreg für
dő t”.17 Leopold Franz Rosenfeld hadm érnök 1722- ben készült térképén, illetve rajzán jó l látható a ha
gyomány szerint a török dzsámi köveinek felhasz
nálásával készült új katolikus tem plom , és mellette, a tem plom északnyugati sarkán m ég álló m inaret18 (2-3. ábra). Ez utóbbit 1744-ben bontották el vég
leg, amikor H arruckern Ferenc a ma is létező belvá
rosi római katolikus plébániatem plom ot építtette.
Evlia Cselebinek m inden bizonnyal igaza volt az ala
pító Ali bég türbéjével kapcsolatban. Rosenfeld fent em lített térképén a katolikus tem plom közvetlen kö
zelében egy kupolás kis épületet ábrázolt, melyet m a
gyarázójegyzeteiben halottas kápolnaként nevezett meg. A türbét a dzsámi minaretjével együtt bontot
ták el, 1744-ben.19 A Rosenfeld-féle térk ép en , a türbétől, illetve az átalakított dzsámitól kicsit távo
labb négy kupolával fedett, jó állapotú fürdőépület
látható. A középkori alapokon nyugvó fürdőt a tö
rök korban nagyrészt átalakították és kibővítették. A törökök gyulai fürdőépítéséről egy viszonylag késői, 1733-ból származó forrás is megemlékezik. E sze
rint az építkezéshez szükséges köveket a környékbe
li falvak templomainak elbontásából nyerték.201715- ben az épületet a reformátusok kapták meg — egyéb használható épület híján — tem plom céljára. A szá
zad végén, 1784-ben, részben még mindig templom, részben pedig iskola volt.21 Az épület alapozásának egy részét m ár a 19. század első felében feltárták, az utóbbi évek régészeti kutatásai pedig bebizonyítot
ták, hogy a gyulai török fürdő hypocaustum-rend- szerű fűtéssel volt ellátva, és így a gőzfürdők (hamamok) csoportjába tartozik.22 Amennyiben a für
dő valóban Ali bég, és nem az 1579-es összeírásban szintén szereplő Iszhák bég dzsámijához tartozott, ez esetben Ali bég valódi oszmán épületegyüttest,
17 Veress 1938, 454.
18 O L. Károlyi-levéltár. T é rk é p e k : 59.
19 Mogyoróssy 1858, 41; Karácsonyi 1896, II. 158.
20 H aan 1870, 2 8 0 -2 8 1 : „N agydécs. Ecclesia h aec p e r turcam
fűit ru in a ta e t m ate ria lia eiu sd em G yula et ad Szarvas pro a ed ificatio n e b a ln e o ru m fu e ra n t d e p o rta ta .”
21 Petik 1784/1961, 17.
22 Mogyoróssy 1858, 153; Gerő 1980, 110-111.
166 Ge r e l y e s Ib o l y a
3. áb ra. L eo p o ld Franz R osenfeld rajza G yula városáról. 1722. N: Az ú jo n n a n é p íte tt katolikus tem p lo m , sa rk án a tö rö k m in a rettel. O: Ali b é g tü rb éje. P: T ö rö k fü rd ő
ITTT
4. áb ra. L eo p o ld Franz R osenfeld rajza G yula v á ráró l. 1722. A: A v á r é p ü le te. F: S zu lejm án dzsám i.
G: Kastély. H: K ap u -ép ítm én y
dzsámit, türbét és fürdőt egyaránt magábafoglaló, ún. küllijét alakított ki a birodalom nak e távoli vég
vidékén.23
A gyulai török épületek sorában külön kell szól
nunk a külső vár területén álló dzsámiról. Az épület az 1579. évi összeírásban a vár területén a „szultáni hassze szent dzsámija” elnevezéssel szerepel:24 Ezt a területet a város 17. század eleji pusztulása nem érin
tette. Evlia Cselebi látta a dzsámit és röviden m eg is emlékezett róla: „Szulejmán khán dzsámija és Ali bég dzsámija ólomtetejű szép dzsámik. ”25 Mivel Ali bég dzsá
miját a m ellette ábrázolt türbe m iatt a város terüle
tén állott épülettel azonosítottuk, a külső várbeli dzsámit Szulejmán szultán dzsámijával kell azonosí
tanunk. Az 1722-ben készült, többször em lített fel
m érésen jó l látható a külső vár területén az egymi- naretes épület (4. ábra). Az ábrázoláson az épület bejárata északnyugatra nyílik, mellette áll, tőle
nyugatra a hatszögű alapon nyugvó, hengeres testű m inaret. Az épület délkelet-északnyugati tájolása pontosan megfelel a magyarországi török dzsámik tájolásának, melynek irányát m indenkor Mekka fek
vése határozta meg. A dzsámin egyébként nem le
het felfedezni a török építészet jellegzetes vonásait.
Teteje lapos, kupolának nyoma sincs, ablakai egye
nes záródásúak. A 18. század közepén készült ábrá
zolások szerint a folyamatosan használt épület m eg
őrizte század eleji formáját, kivéve tetőszerkezetét, amelyet nyeregtetőssé alakítottak át (5. ábra). Hübner Antal, aki 1743-58 között H arruckern Ferenc udva
ri papja volt, naplójában megemlíti a kastély udva
rán akkor m ég álló, „a török időkből fennm aradt karcsú m inaretet.”26 Petik Ambrus 1784-ben, a külső várbeli Harruckern-kastély leírása után, a nevezetes
ségek között felsorolta a török dzsámit is: „A külső vár közepén vagyon a Mlgos uraság Fő-tisztének
23 Az 1579. évi szandzsákösszeírás az Iszhak b é g szent dzsám ija körül k ialak íto tt m ah a lle lakosai k ö zö tt em líti H adzsi fü rd ő st
(Káldy-Nagy 1982, 48); a k üllijéhez szegénykonyha és iskola, 24 Káldy-Nagy 1982, 47.
vagy iskolák is tarto zta k , ezeket m a m á r n e m tu d ju k h ely h ez 25 Karácson í 908, 229.
k ö tn i. 26 H aan 1 8 7 4 -7 5 , 16.
Gy u l a at ö r ö k k o r b a n 167
5. áb ra. A kastély, a tö rö k dzsám i és a k ap u to ro n y látk é p e 1745-ben
lakása, melly török Mossea volt a Délfelől való Szeg
leten hozzá ragasztva állván egy M agoss török Metset, a ki 1754-ik Esztendőben le rontatott.”27 Az épület alapfalainak egy részlete véletlenszerűen ke
rült elő 1958-ban. Az 1984-87 között végzett ásatá
sok alapján sikerült az épület pontos helyét m egha
tározni, és alaprajzát kiszerkeszteni. A délkelet-észak
nyugati irányban tájolt épület hossza 21,5 m, széles
sége 12,5 m volt. Feltehetően a város újjáépítése so- ránjelentkező nagy építőanyag-szükséglettel magya
rázható, hogy a dzsámi falainak nagy részét az ala
pozásig, sokszor az alapozás legaljáig elbontották, így is megfigyelhető volt, hogy az épületet terméskő alapokra és többrétegű gerendarács-szerkezetre épí
tették. A felm enő falak csekély maradványai, vala
m int a hatalmas mennyiségű téglaomladék arra utalt, hogy az épület felm enő falai téglából készültek.28
Ma m ár nehezen rekonstruálható, hogy a gyulai várat, illetve annak külső védműveit milyen állapot
ban vették át a hódító török csapatok. A várépület
nek az itt végzett ásatások és falkutatások, valamint Paolo M irandola hadm érnök 1562-ben készített fel
mérése alapján (6. ábra) m egrajzolható 16. századi képét a 17. század végén készült felmérésekkel össze
vetve azt látjuk, hogy a 130 éves török hódoltság idején a törökök az épületen lényeges átalakítást nem végeztek. A forrásokban többször (1571-ben, 1584- ben, 1630-ban, 1687-ben)29 em lített javítási m unká
latok során valószínűleg a meglévő falakat próbál
ták rendben tartani. A hódoltság folyamán az épüle
27 Petik 1784/1961, 18.
28 Gerelyes 1996, 1 0 6-111.
29 Fodor 1979, 377; 1985, 170; H aan 1870, 183, 248.
tét elsősorban raktározási célokra használhatták.
Nincs adat arra, hogy az épület az 1566. évi török ostrom során jelentősen m egsérült volna. Az észak- nyugati, illetve az északkeleti rész nagymértékű pusz
tulásának pontos idejét nem ismerjük, Parádi N án
dor, az 1956-61 között végzett ásatások vezetője sze
rint ez a török korban következett be. Az 1579. évi török összeírás szerint az őrség egy jelentős része, 54 család a külső várbeli dzsámi környezetében élt.30 Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy a
16. század végi, mintegy 700 fős török helyőrséget hol helyezték el, csak feltételezzük, hogy nagyobb
részt ugyancsak a külső vár területén. A sokat idé
zett Evlia Cselebi szerint 1664-ben a várban „csak a parancsnok aga lakik s a magtárak és szertárak vannak benne”.31 Porthen Fülöp Jakab ezredes 1695. évi j e lentése alapján úgy tűnik, hogy ekkor m ár alig-alig jártak be a vár épületébe, hiszen kapuját teljesen el
torlaszolták, és a bejárat közvetlen közelébe két ki
sebb házat is építettek.32
További kérdés, hogy a külső palánkrendszeren, illetve a földbástyákon végeztek-e nagyobb átalakí
tásokat a török korban. A 17. század végén, illetve a 18. század elején készült felm éréseket M irandola 1562. évi tervével összehasonlítva úgy tűnik, hogy a palánkvár bővítése gyakorlatilag az olasz hadm ér
nök tervei alapján készült el, m árpedig akkor ezt még Kerecsényi László várkapitány végeztette el az 1560- 1566 között eltelt években. Paolo M irandola itáliai hadmérnök felmérése, illetve a külső vár kibővítésére
30 Parádi 1966, 23; Káldy-Nagy 1982, 4 7 -4 8 . 31 Karácson 1908, 227.
32 Veress 1938, 454.
168 Ge r e l y e s Ib o l y a
I
6. áb ra. Paolo M ira n d o la alap rajza a gyulai v árró l. 1562
vonatkozó tervrajza szerint 1562-ben m ár kilencbás- tyás külső védmű erősítette a vár védelmét.
M irandola ottjártakor a külső vár bejárata a délnyu
gati oldalon nyílott. Ezt a vékony vonallal m egraj
zolt terven M irandola is jóváhagyta. A török fogla
lásig eltelt négy év során Kerecsényi a külső várat gyakorlatilag M irandola tervei alapján erősítette meg. Sem írott, sem régészeti forrás pillanatnyilag nem áll azonban rendelkezésünkre arra vonatkozó
an, hogy a külső vár bejáratát ő helyezte volna át az északnyugati oldalra. Sőt, az 1564-ben a helyszínen já ró királyi biztosok jelentése szerint Kerecsényi a huszárvár megerősítésével ekkorra még nem készült el. 1565-ben a vár erődítésének további m unkálatai leálltak, építőm esterük nem volt, és Kerecsényi Lász
ló is hónapokig távol volt. A fentiekben m ár elem zett Zündt-féle metszeten a külső vár bejárata a dél
nyugati oldalon látható. A külső vár bejáratát és a k ap u to rn y o t felm érésén Porthen Fülöp Jak ab (7. ábra), majd őt követően Lambion Lam pert császá
ri hadm érnök is a mai helyére, az északnyugati oldal
ra helyezte.
A kaputorony 1664-ben m inden bizonnyal m ár állott. Erre utal Evlia Cselebi kissé „kusza” leírása:
,A második külváros ez előbbit (t.i. a belső várat) övezi.
Negyven lépés széles erős palánkafala van. A kapuja fö
lött lévő toronyórának hangja egy konaknyi távolságra is
elhallatszik. A torony tégla épület és északra néző, tégla- boltozatú vaskapuja van. E kapun kívül a nagy külváros
ba vezető kapu fölött egy téglaboltozatú szemender torony van, melynek tüzet szóró ágyúi úgy állanak, mint a tüskés borz tüskéi. A kapu előtt, a Körös folyó fölött 100 lépés széles fahíd van, amely az említett nagy külvárosba ve
zet." 33 A török foglalást megelőző, illetve azt követő időből származó adatokat összevetve, arra a követ
keztetésre kell jutnunk, hogy a török hódoltság ide
jé n helyezték át a külső vár bejáratát a délnyugati oldalról az északnyugati oldalra, és ekkor készült el a ma is álló kapubejárat. A 2000-ben, az épületen végzett régészeti, illetve műem lékfeltáró falkutatás eredményeként megállapítható volt, hogy a külső vár sáncába foglalva egy téglalap alaprajzú, bizonyítha
tóan csak egyszintes, kis kváderekből, illetve az ívek, boltozatok esetében jellegzetes téglából emelt kapu
építmény állt, amelynek északi illetve déli belső fa
lában szamárhátíves ülőfülkéket alakítottak ki. A to
rony északi falához azzal egy időben emelt kőépület csatlakozott. A toronyföldszintet ezzel az épülettel átjáró kötötte össze. A kapu egy részére 1722-1745 k ö z ö tt tö b b sz in te s b a ro k k to rn y o t é p íte tte k 34 (8. ábra).
35 Karácson 1908, 228.
84 Féld l.-G e re ly e s I., A gyulai v á r rég észeti kutatása, 2000.
D okum entáció.
Gy u l aat ö r ö k k o r b a n 169
fi. Die ö a stio n B. Die ö r ü c k c C. .Die R é t ír n cle
ü Dér Wall vor dér f t e t i r a d e í . Dos W a s se r vor cJer R e t i r a d c F Dos W o sse r am i d é r F estu n y 6. Die V o r s td d te .s o JQ/Vi abcebrann[
H. Die H h e re sc h 1 D ie K a t z e K. E in P u lv e r T hurn.
Pro Fii 2um Urundriss
von 5 0 R o t h e n t ű m Ö > v ’ id r i's s
M o s s t o b v o n fOO S c h u h t u o i P r o * ít .
7. á b ra. P o rth e n F ülö p Jakab felm érése. 1695
A régészeti feltárások igazolták azt a feltevést, miszerint a török időkben a külső vár palánkját fo
lyamatosan rendben tartották, és többszörösen m eg
újították. Különösen érvényes ez a megállapítás a huszárvárra, melynek palánkja az 1566. évi ostrom idején porig égett.33 Az állandó karbantartásra utal Porthen Fülöp Jakab ezredesnek közvetlenül a törö
köktől való visszafoglalás után, 1695-ben készült j e lentése, amely szerint a palánk „bár nem szabályosan, de mégis vastag, magas tölgyoszlopokkal duplán van épít
ve, erős keresztkötésekkel mindenütt összefonva és közbül egyes helyeken hét, másutt nyolc lépés szélességben földdel kitöltve. ” 36 A fentiekben a vár épületével kapcsolat
ban em lített javítások m inden bizonnyal a palánkra is vonatkoztak.
35 Gerelyes 1996, 1 1 7-120.
36 Scherer 1938, 258.
Összefoglalás
Az 1566-ban török kézre kerülő Gyula vára és városa 12 esztendő alatt, 1579-re jelen tő s változá
son m ent keresztül. A török lakosság a vár közelé
ben, a hajdani Zaránd megyei városrészben lakott.
A külső várban új dzsám it építettek , ezt azonosí
tottuk a Szulejm án dzsámival. A városban pedig, m inden bizonnyal a középkori épü letek — többek között a Szent Miklós- és Szent Elek-kápolnák, va
lam int a városi ispotály — felhasználásával továb
bi két dzsám it és három m ecsetet alakítottak ki.
Középkori alapokon nyugodott az itt em elt török fürdő is. A török b erendezkedés kezdeti évtize
deiben a m agyar lakosság a hajdani békési város
részben, a törököktől elkülönülve folytatta életét.
A régészeti és a tö rtén eti adatok egyaránt leép ü
170 Ge r e l y e s Ib o l y a
lésről tanúskodnak. A 17. század közepi állapotot illetően hihetünk Evlia Cselebi leírásának, hiszen gyakorlatilag őt igazolják a közvetlenül a törököktől való visszafoglalás után készült felmérések is. E sze
rint ekkor m ár csak két dzsámi állott, egy a várban, egy a városban. Ez utóbbi környezetében viszont ép
ségben fennm aradt a fent em íített fürdő, illetve az épületegyüttest alapító Firsziz Ali, gyulai szandzsák
bég türbéje. A vár épületét gyakorlatilag nem hasz
nálták. A vár közvetlen környezetében végzett ása
tások alapján úgy látszik, hogy a 17. század második
felében a várat, pontosabban a vár külső falát övező palánk m ár nem létezett. A megvizsgált pontokon tüzelőhelyeket, szem étgödröket tártunk fel. E terü let erődítése a 17. század második felében tehát m ár nem látszott fontosnak. A vár külső erődítésrend
szerét alkotó palánkot azonban folyamatosan fenn
tartották és javították. A 17. század végére magyar lakosság m ár nem élt Gyulán. A városban jelentős rác közösség települt meg. így 1695-ben, a török alól felszabaduló Gyulának ők voltak a kizárólagos lakosai.
GERO GYOZO