• Nem Talált Eredményt

Gyula a török korban

In document A HODOLTSAG RÉGÉSZETI KUTATÁSA (Pldal 165-173)

A gyulai vár 1566. szeptem ber 2-án került török kézre. Mint közismert, néhány nappal később, szep­

tem ber 8-án elesett Szigetvár, és így, e két vár elfog­

lalásával hosszú időre megszilárdult az oszmán ha­

dak magyarországi állása.

A békési falvak hódoltatása azonban m ár évekkel korábban, Temesvár 1552. évi elestét követően, a temesvári vilájet megszervezésével megkezdődött. Az 1552. évi hadjárat után felállított aradi szandzsák az 1557-58. évi török adóösszeírás szerint az aradi, békési és zarándi náhijékből állott. A gyulai vár el­

foglalása után új beosztás született, e szerint a gyulai szandzsákhoz tartozott a gyulai, az aradi, a békési, a zarándi és a bihari náhije.'

Az újonnan kialakított szandzsák központjában, Gyulán berendezkedő törökök — m int bárhol m á­

sutt a birodalomban — saját életm ódjuk igényei sze­

rint alakították át a birtokba vett települést. Gyula városa a településeknek abba a csoportjába tartozott, ahol nemcsak a m eghódított várban vagy erődítés­

ben élt török katonaság, hanem az erődítm ényhez tartozó város egy részét is használatba vették. Ezek­

ben az esetekben — így Gyulán is — a katonaság nyomában hivatalnoki apparátus, valamint kisebb- nagyobb létszámú muszlim polgári lakosság is be­

költözött a m eghódított városba. A betelepülő török és rác lakosság fokozatosán átalakította a középkori magyar város képét.

Gyula történetét kutatva abban a szerencsés hely­

zetben vagyunk, hogy a török foglalás előtti város helyrajzát, utcáit, épületeit és lakóit illetően számos adattal rendelkezünk. A meglévő adatok birtokában Karácsonyi Jáno s m ár a m últ század végén próbálta megrajzolni Gyula 16. századi térképét,2 majd 1938- ban írott várostörténeti m onográfiájában Scherer Ferenc is kísérletet tett erre.3 Ezek szerint a török foglalás előtti Gyulán tizenöt utca nevét ismerjük, néhányukról azt is tudjuk, hogy körülbelül hol, m e­

lyik városrészben helyezkedtek el.4 A tájékozódás­

ban Matthias Zündt 1566-ban megjelent, a város tö­

rök ostrom át ábrázoló, helyrajzilag nyilvánvalóan a

1 Káldy-Nagy 1982, 10. Szigetvár esetéb en teljesen egyértelm ű. Vö. Rogers-Ward 1988;

török foglalás előtti állapotot rögzítő metszete is se­

gítségünkre van5 (1. ábra). A 16. századi források­

ban felsorolt gyulai utcák közül hatot a gyulai szan­

dzsák 1567-ben készült összeírásában is említenek.

E szerint a Nagy utca, Malomszeg utca, Sánta utca mahallékban (városnegyedekben), valamint a vár te­

rületén török lakosság illetve katonaság lakott, a Barát, Halász és Új utca m ahallékban pedig az ost­

rom után visszatelepült magyar lakosság élt.8 Ez azt jelenti, hogy a város egy része a lezajlott hadm űve­

letek után is viszonylag épségben m aradt, és a há­

zak egy része is lakható volt. A török foglalást köve­

tő években Gyula fokozatos átalakuláson m ent át. A betelepült török és rác lakosság sajátosan átformálta a város képét. A tizenkét évvel később, 1579-ben készült szandzsákösszeírás szerint a városban két dzsámi és három mecset állott. A város török lakos­

ságát ekkor ugyanis m ár nem utcánként, hanem a mecsetek és dzsámik körül kialakított m ahallékként írták össze. A város magyar lakossága továbbra is az Új utca, Barát utca, Halász utca mahallékban lakott.7

A török foglalást megelőzően Gyulán hat keresz­

tény templom, illetve kápolna működött. Valószínű, hogy a szandzsákösszeírásban em lített dzsámik és mecsetek egy része álló középkori épületek felhasz­

nálásával készült, azonosításuk azonban m eglehető­

sen bizonytalan. Az átalakításra kerülő keresztény tem plom ok sorából ki kell zárnunk a várbeli kápol­

nát, a ferences tem plom ot és a Szent Móric-kápol- nát.8 Amennyiben ugyanis elfogadjuk azt a feltevést, hogy a ferencrendi tem plom az egykori Krakó falu területén épült, és kolostora a Barát utca felől nyí­

lott, valamint, ha igaz, hogy a Barát és a Szent Móric utca egymással határosak,9 akkor ebből egyértelmű­

en adódik a következtetés, hogy itt török dzsámi vagy mecset nem állhatott, hiszen ezen utcák lakossága az adott időszakban magyar volt.

Az utóbbi évek kutatásainak fényében ugyancsak kétségessé vált, hogy vajon az általános gyakorlat­

164 Ge r e l y e s Ib o l y a

"Yltor L o v ln jtt áfr Sw Ciu/a íré Jnmfii |(

Dtr krntJhjuQj dts S J itíh TTWAp/innfr^.ji y}«ryg Ottr'a dnO ifijl, örnraUTpar. ••

í»ra<tKmi Ldj*IdTD.Oyc i » 66 VfaJon I h ú t d r n m i j n j i t r mariiV U y e r i hirP j

W>ir-ri»r<i tfMhti / iu J p I

1. á b ra. G yula tö rö k o stro m a 1566-ban. M atth ias Z ü n d t m etszete

kori plébániatemplom azonos-e az 1579-es összeírás­

ban m ár szereplő Ali bég szent dzsámijával.10 Jankovich B. Dénes szerint a vártól, illetve a mai vá­

rosközponttól lényegesen távolabbra, keletre eső tö­

rökzugi városrészben feltárt középkori tem plom azo­

nos a plébániatem plom m al.11 Ezt igazolja Matthias Zündt fent em lített metszete is. Ez esetben a közép­

kori plébániatem plom ot nem alakíthatták dzsámi­

vá, vagy mecsetté, hiszen az a magyarok lakta város­

részen helyezkedett el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a berendezkedő törökök, nevezetesen Pirsziz Ali gyu­

lai szandzsákbég a középkori Szent Elek-kápolna és a m ellette álló ispotály épületét használta fel. Ennek azonban ellentm ond egy 1518-ból származó adat, amely szerint Mátyás, gyulai plébános kötelezi m a­

gát, hogy m ielőtt a gyulai plébániát elhagyja, az eh­

hez tartozó m almot, fürdőt és az iskolát kijavíttat­

j a .12 A középkori fürdő, a későbbi török fürdő helye ismert, az épület — legalábbis alapjaiban — ma is megvan, m égpedig nem a Törökzugban, hanem a H arruckern Ferenc által építtetett, ma is álló plébá­

niatem plom mellett. Ez utóbbi helyén — m int arról alább szó lesz — a visszafoglalás idején m ég ép

10 K orábban m ag am részérő l ezt a v élem én y t fo g alm aztam m eg (Gerelyes 1996, 104).

11 Jankovich 1982, 4 1 5 -4 2 6 . 12 Scherer 1938, 98, 236.

13 Erkel Ferenc té r 3. Az é p ü le t m a iskola. A tö rö k fü rd ő rő l az a láb b iak b an m é g szó lesz.

török dzsámik egyike állott.13 Az elm ondottak alap­

já n csak annyi szögezhető le bizonyossággal, hogy a Zündt-m etszet alapján a vár közelébe helyezhető, attól keletre lévő Szent Elek- és az ismeretlen helyű Szent Miklós-kápolnákat 1567 után mecsetté alakí­

tották át.

A fent ism ertetett, pillanatnyilag feloldhatatlan ellentm ondás azt is érzékelteti, hogy a 16. századi állapotok rekonstruálása meglehetős nehézségekbe ütközik. A város a századfordulón, illetve a század elején, 1600-ban, illetve 1604-ben kétszer is elpusz­

tu lt.14 Valószínűleg ezzel m agyarázható, hogy az 1664-ben itt já ró Evlia Cselebi m ár csak két dzsámit látott, egyet a városban, egyet pedig a vár terüle­

té n .15 A város területén álló dzsámit Ali bég dzsámi­

ján ak nevezte, s hozzáfűzte, hogy az alapító, Ali bég is e dzsámi m ellett van eltemetve. Az utalás nyilván­

valóan Pirsziz Ali gyulai szandzsákbégre vonatkozik, aki 1584-ben bekövetkezett haláláig ezt a hivatalt többször is viselte.16 A dzsámi a 17. század végi vissza­

foglalást is m egérte. Porthen Fülöp Jakab ezredes a bécsi Haditanácsnak írt 1695. évi jelentésében m eg­

em lítette az egyébként teljesen leégett városban

14 Scherer 1938, 273.

15 Karácson 1908, 229.

16 Pirsziz Ali 1568-ban is b e tö ltö tte a szan d zsák b ég tisztségét, így teljesen e g y értelm ű , hogy az 1579. évi összeírásb an sze­

rep lő Ali b ég szent dzsám ija az ő alap ítv án y a volt. Vö. Dávid 1994, 127.

Gy u l aat ö r ö k k o r b a n 165

'fi’TH.m

• .»* ,v„ *.,/*/„

S n f n<, i r t o m *

;■/.■. > . „ | ,.v .

•V' - -.V . -• w .'W . ,—... SF.ÍTH C.F.Üt.M . M t x r n

2. áb ra. L eo p o ld F ranz R osenfeld felm érése G yula v áráró l és városáról. 1722

viszonylag épen m aradt két mecsetet és az „öreg für­

dő t”.17 Leopold Franz Rosenfeld hadm érnök 1722- ben készült térképén, illetve rajzán jó l látható a ha­

gyomány szerint a török dzsámi köveinek felhasz­

nálásával készült új katolikus tem plom , és mellette, a tem plom északnyugati sarkán m ég álló m inaret18 (2-3. ábra). Ez utóbbit 1744-ben bontották el vég­

leg, amikor H arruckern Ferenc a ma is létező belvá­

rosi római katolikus plébániatem plom ot építtette.

Evlia Cselebinek m inden bizonnyal igaza volt az ala­

pító Ali bég türbéjével kapcsolatban. Rosenfeld fent em lített térképén a katolikus tem plom közvetlen kö­

zelében egy kupolás kis épületet ábrázolt, melyet m a­

gyarázójegyzeteiben halottas kápolnaként nevezett meg. A türbét a dzsámi minaretjével együtt bontot­

ták el, 1744-ben.19 A Rosenfeld-féle térk ép en , a türbétől, illetve az átalakított dzsámitól kicsit távo­

labb négy kupolával fedett, jó állapotú fürdőépület

látható. A középkori alapokon nyugvó fürdőt a tö­

rök korban nagyrészt átalakították és kibővítették. A törökök gyulai fürdőépítéséről egy viszonylag késői, 1733-ból származó forrás is megemlékezik. E sze­

rint az építkezéshez szükséges köveket a környékbe­

li falvak templomainak elbontásából nyerték.201715- ben az épületet a reformátusok kapták meg — egyéb használható épület híján — tem plom céljára. A szá­

zad végén, 1784-ben, részben még mindig templom, részben pedig iskola volt.21 Az épület alapozásának egy részét m ár a 19. század első felében feltárták, az utóbbi évek régészeti kutatásai pedig bebizonyítot­

ták, hogy a gyulai török fürdő hypocaustum-rend- szerű fűtéssel volt ellátva, és így a gőzfürdők (hamamok) csoportjába tartozik.22 Amennyiben a für­

dő valóban Ali bég, és nem az 1579-es összeírásban szintén szereplő Iszhák bég dzsámijához tartozott, ez esetben Ali bég valódi oszmán épületegyüttest,

17 Veress 1938, 454.

18 O L. Károlyi-levéltár. T é rk é p e k : 59.

19 Mogyoróssy 1858, 41; Karácsonyi 1896, II. 158.

20 H aan 1870, 2 8 0 -2 8 1 : „N agydécs. Ecclesia h aec p e r turcam

fűit ru in a ta e t m ate ria lia eiu sd em G yula et ad Szarvas pro a ed ificatio n e b a ln e o ru m fu e ra n t d e p o rta ta .”

21 Petik 1784/1961, 17.

22 Mogyoróssy 1858, 153; Gerő 1980, 110-111.

166 Ge r e l y e s Ib o l y a

3. áb ra. L eo p o ld Franz R osenfeld rajza G yula városáról. 1722. N: Az ú jo n n a n é p íte tt katolikus tem p lo m , sa rk án a tö rö k m in a rettel. O: Ali b é g tü rb éje. P: T ö rö k fü rd ő

ITTT

4. áb ra. L eo p o ld Franz R osenfeld rajza G yula v á ráró l. 1722. A: A v á r é p ü le te. F: S zu lejm án dzsám i.

G: Kastély. H: K ap u -ép ítm én y

dzsámit, türbét és fürdőt egyaránt magábafoglaló, ún. küllijét alakított ki a birodalom nak e távoli vég­

vidékén.23

A gyulai török épületek sorában külön kell szól­

nunk a külső vár területén álló dzsámiról. Az épület az 1579. évi összeírásban a vár területén a „szultáni hassze szent dzsámija” elnevezéssel szerepel:24 Ezt a területet a város 17. század eleji pusztulása nem érin­

tette. Evlia Cselebi látta a dzsámit és röviden m eg is emlékezett róla: „Szulejmán khán dzsámija és Ali bég dzsámija ólomtetejű szép dzsámik. ”25 Mivel Ali bég dzsá­

miját a m ellette ábrázolt türbe m iatt a város terüle­

tén állott épülettel azonosítottuk, a külső várbeli dzsámit Szulejmán szultán dzsámijával kell azonosí­

tanunk. Az 1722-ben készült, többször em lített fel­

m érésen jó l látható a külső vár területén az egymi- naretes épület (4. ábra). Az ábrázoláson az épület bejárata északnyugatra nyílik, mellette áll, tőle

nyugatra a hatszögű alapon nyugvó, hengeres testű m inaret. Az épület délkelet-északnyugati tájolása pontosan megfelel a magyarországi török dzsámik tájolásának, melynek irányát m indenkor Mekka fek­

vése határozta meg. A dzsámin egyébként nem le­

het felfedezni a török építészet jellegzetes vonásait.

Teteje lapos, kupolának nyoma sincs, ablakai egye­

nes záródásúak. A 18. század közepén készült ábrá­

zolások szerint a folyamatosan használt épület m eg­

őrizte század eleji formáját, kivéve tetőszerkezetét, amelyet nyeregtetőssé alakítottak át (5. ábra). Hübner Antal, aki 1743-58 között H arruckern Ferenc udva­

ri papja volt, naplójában megemlíti a kastély udva­

rán akkor m ég álló, „a török időkből fennm aradt karcsú m inaretet.”26 Petik Ambrus 1784-ben, a külső várbeli Harruckern-kastély leírása után, a nevezetes­

ségek között felsorolta a török dzsámit is: „A külső vár közepén vagyon a Mlgos uraság Fő-tisztének

23 Az 1579. évi szandzsákösszeírás az Iszhak b é g szent dzsám ija körül k ialak íto tt m ah a lle lakosai k ö zö tt em líti H adzsi fü rd ő st

(Káldy-Nagy 1982, 48); a k üllijéhez szegénykonyha és iskola, 24 Káldy-Nagy 1982, 47.

vagy iskolák is tarto zta k , ezeket m a m á r n e m tu d ju k h ely h ez 25 Karácson í 908, 229.

k ö tn i. 26 H aan 1 8 7 4 -7 5 , 16.

Gy u l a at ö r ö k k o r b a n 167

5. áb ra. A kastély, a tö rö k dzsám i és a k ap u to ro n y látk é p e 1745-ben

lakása, melly török Mossea volt a Délfelől való Szeg­

leten hozzá ragasztva állván egy M agoss török Metset, a ki 1754-ik Esztendőben le rontatott.”27 Az épület alapfalainak egy részlete véletlenszerűen ke­

rült elő 1958-ban. Az 1984-87 között végzett ásatá­

sok alapján sikerült az épület pontos helyét m egha­

tározni, és alaprajzát kiszerkeszteni. A délkelet-észak­

nyugati irányban tájolt épület hossza 21,5 m, széles­

sége 12,5 m volt. Feltehetően a város újjáépítése so- ránjelentkező nagy építőanyag-szükséglettel magya­

rázható, hogy a dzsámi falainak nagy részét az ala­

pozásig, sokszor az alapozás legaljáig elbontották, így is megfigyelhető volt, hogy az épületet terméskő alapokra és többrétegű gerendarács-szerkezetre épí­

tették. A felm enő falak csekély maradványai, vala­

m int a hatalmas mennyiségű téglaomladék arra utalt, hogy az épület felm enő falai téglából készültek.28

Ma m ár nehezen rekonstruálható, hogy a gyulai várat, illetve annak külső védműveit milyen állapot­

ban vették át a hódító török csapatok. A várépület­

nek az itt végzett ásatások és falkutatások, valamint Paolo M irandola hadm érnök 1562-ben készített fel­

mérése alapján (6. ábra) m egrajzolható 16. századi képét a 17. század végén készült felmérésekkel össze­

vetve azt látjuk, hogy a 130 éves török hódoltság idején a törökök az épületen lényeges átalakítást nem végeztek. A forrásokban többször (1571-ben, 1584- ben, 1630-ban, 1687-ben)29 em lített javítási m unká­

latok során valószínűleg a meglévő falakat próbál­

ták rendben tartani. A hódoltság folyamán az épüle­

27 Petik 1784/1961, 18.

28 Gerelyes 1996, 1 0 6-111.

29 Fodor 1979, 377; 1985, 170; H aan 1870, 183, 248.

tét elsősorban raktározási célokra használhatták.

Nincs adat arra, hogy az épület az 1566. évi török ostrom során jelentősen m egsérült volna. Az észak- nyugati, illetve az északkeleti rész nagymértékű pusz­

tulásának pontos idejét nem ismerjük, Parádi N án­

dor, az 1956-61 között végzett ásatások vezetője sze­

rint ez a török korban következett be. Az 1579. évi török összeírás szerint az őrség egy jelentős része, 54 család a külső várbeli dzsámi környezetében élt.30 Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy a

16. század végi, mintegy 700 fős török helyőrséget hol helyezték el, csak feltételezzük, hogy nagyobb­

részt ugyancsak a külső vár területén. A sokat idé­

zett Evlia Cselebi szerint 1664-ben a várban „csak a parancsnok aga lakik s a magtárak és szertárak vannak benne”.31 Porthen Fülöp Jakab ezredes 1695. évi j e ­ lentése alapján úgy tűnik, hogy ekkor m ár alig-alig jártak be a vár épületébe, hiszen kapuját teljesen el­

torlaszolták, és a bejárat közvetlen közelébe két ki­

sebb házat is építettek.32

További kérdés, hogy a külső palánkrendszeren, illetve a földbástyákon végeztek-e nagyobb átalakí­

tásokat a török korban. A 17. század végén, illetve a 18. század elején készült felm éréseket M irandola 1562. évi tervével összehasonlítva úgy tűnik, hogy a palánkvár bővítése gyakorlatilag az olasz hadm ér­

nök tervei alapján készült el, m árpedig akkor ezt még Kerecsényi László várkapitány végeztette el az 1560- 1566 között eltelt években. Paolo M irandola itáliai hadmérnök felmérése, illetve a külső vár kibővítésére

30 Parádi 1966, 23; Káldy-Nagy 1982, 4 7 -4 8 . 31 Karácson 1908, 227.

32 Veress 1938, 454.

168 Ge r e l y e s Ib o l y a

I

6. áb ra. Paolo M ira n d o la alap rajza a gyulai v árró l. 1562

vonatkozó tervrajza szerint 1562-ben m ár kilencbás- tyás külső védmű erősítette a vár védelmét.

M irandola ottjártakor a külső vár bejárata a délnyu­

gati oldalon nyílott. Ezt a vékony vonallal m egraj­

zolt terven M irandola is jóváhagyta. A török fogla­

lásig eltelt négy év során Kerecsényi a külső várat gyakorlatilag M irandola tervei alapján erősítette meg. Sem írott, sem régészeti forrás pillanatnyilag nem áll azonban rendelkezésünkre arra vonatkozó­

an, hogy a külső vár bejáratát ő helyezte volna át az északnyugati oldalra. Sőt, az 1564-ben a helyszínen já ró királyi biztosok jelentése szerint Kerecsényi a huszárvár megerősítésével ekkorra még nem készült el. 1565-ben a vár erődítésének további m unkálatai leálltak, építőm esterük nem volt, és Kerecsényi Lász­

ló is hónapokig távol volt. A fentiekben m ár elem ­ zett Zündt-féle metszeten a külső vár bejárata a dél­

nyugati oldalon látható. A külső vár bejáratát és a k ap u to rn y o t felm érésén Porthen Fülöp Jak ab (7. ábra), majd őt követően Lambion Lam pert császá­

ri hadm érnök is a mai helyére, az északnyugati oldal­

ra helyezte.

A kaputorony 1664-ben m inden bizonnyal m ár állott. Erre utal Evlia Cselebi kissé „kusza” leírása:

,A második külváros ez előbbit (t.i. a belső várat) övezi.

Negyven lépés széles erős palánkafala van. A kapuja fö­

lött lévő toronyórának hangja egy konaknyi távolságra is

elhallatszik. A torony tégla épület és északra néző, tégla- boltozatú vaskapuja van. E kapun kívül a nagy külváros­

ba vezető kapu fölött egy téglaboltozatú szemender torony van, melynek tüzet szóró ágyúi úgy állanak, mint a tüskés borz tüskéi. A kapu előtt, a Körös folyó fölött 100 lépés széles fahíd van, amely az említett nagy külvárosba ve­

zet." 33 A török foglalást megelőző, illetve azt követő időből származó adatokat összevetve, arra a követ­

keztetésre kell jutnunk, hogy a török hódoltság ide­

jé n helyezték át a külső vár bejáratát a délnyugati oldalról az északnyugati oldalra, és ekkor készült el a ma is álló kapubejárat. A 2000-ben, az épületen végzett régészeti, illetve műem lékfeltáró falkutatás eredményeként megállapítható volt, hogy a külső vár sáncába foglalva egy téglalap alaprajzú, bizonyítha­

tóan csak egyszintes, kis kváderekből, illetve az ívek, boltozatok esetében jellegzetes téglából emelt kapu­

építmény állt, amelynek északi illetve déli belső fa­

lában szamárhátíves ülőfülkéket alakítottak ki. A to­

rony északi falához azzal egy időben emelt kőépület csatlakozott. A toronyföldszintet ezzel az épülettel átjáró kötötte össze. A kapu egy részére 1722-1745 k ö z ö tt tö b b sz in te s b a ro k k to rn y o t é p íte tte k 34 (8. ábra).

35 Karácson 1908, 228.

84 Féld l.-G e re ly e s I., A gyulai v á r rég észeti kutatása, 2000.

D okum entáció.

Gy u l aat ö r ö k k o r b a n 169

fi. Die ö a stio n B. Die ö r ü c k c C. .Die R é t ír n cle

ü Dér Wall vor dér f t e t i r a d e í . Dos W a s se r vor cJer R e t i r a d c F Dos W o sse r am i d é r F estu n y 6. Die V o r s td d te .s o JQ/Vi abcebrann[

H. Die H h e re sc h 1 D ie K a t z e K. E in P u lv e r T hurn.

Pro Fii 2um Urundriss

von 5 0 R o t h e n t ű m Ö > v ’ id r i's s

M o s s t o b v o n fOO S c h u h t u o i P r o * ít .

7. á b ra. P o rth e n F ülö p Jakab felm érése. 1695

A régészeti feltárások igazolták azt a feltevést, miszerint a török időkben a külső vár palánkját fo­

lyamatosan rendben tartották, és többszörösen m eg­

újították. Különösen érvényes ez a megállapítás a huszárvárra, melynek palánkja az 1566. évi ostrom idején porig égett.33 Az állandó karbantartásra utal Porthen Fülöp Jakab ezredesnek közvetlenül a törö­

köktől való visszafoglalás után, 1695-ben készült j e ­ lentése, amely szerint a palánk „bár nem szabályosan, de mégis vastag, magas tölgyoszlopokkal duplán van épít­

ve, erős keresztkötésekkel mindenütt összefonva és közbül egyes helyeken hét, másutt nyolc lépés szélességben földdel kitöltve. ” 36 A fentiekben a vár épületével kapcsolat­

ban em lített javítások m inden bizonnyal a palánkra is vonatkoztak.

35 Gerelyes 1996, 1 1 7-120.

36 Scherer 1938, 258.

Összefoglalás

Az 1566-ban török kézre kerülő Gyula vára és városa 12 esztendő alatt, 1579-re jelen tő s változá­

son m ent keresztül. A török lakosság a vár közelé­

ben, a hajdani Zaránd megyei városrészben lakott.

A külső várban új dzsám it építettek , ezt azonosí­

tottuk a Szulejm án dzsámival. A városban pedig, m inden bizonnyal a középkori épü letek — többek között a Szent Miklós- és Szent Elek-kápolnák, va­

lam int a városi ispotály — felhasználásával továb­

bi két dzsám it és három m ecsetet alakítottak ki.

Középkori alapokon nyugodott az itt em elt török fürdő is. A török b erendezkedés kezdeti évtize­

deiben a m agyar lakosság a hajdani békési város­

részben, a törököktől elkülönülve folytatta életét.

A régészeti és a tö rtén eti adatok egyaránt leép ü ­

170 Ge r e l y e s Ib o l y a

lésről tanúskodnak. A 17. század közepi állapotot illetően hihetünk Evlia Cselebi leírásának, hiszen gyakorlatilag őt igazolják a közvetlenül a törököktől való visszafoglalás után készült felmérések is. E sze­

rint ekkor m ár csak két dzsámi állott, egy a várban, egy a városban. Ez utóbbi környezetében viszont ép­

ségben fennm aradt a fent em íített fürdő, illetve az épületegyüttest alapító Firsziz Ali, gyulai szandzsák­

bég türbéje. A vár épületét gyakorlatilag nem hasz­

nálták. A vár közvetlen környezetében végzett ása­

tások alapján úgy látszik, hogy a 17. század második

felében a várat, pontosabban a vár külső falát övező palánk m ár nem létezett. A megvizsgált pontokon tüzelőhelyeket, szem étgödröket tártunk fel. E terü ­ let erődítése a 17. század második felében tehát m ár nem látszott fontosnak. A vár külső erődítésrend­

szerét alkotó palánkot azonban folyamatosan fenn­

tartották és javították. A 17. század végére magyar lakosság m ár nem élt Gyulán. A városban jelentős rác közösség települt meg. így 1695-ben, a török alól felszabaduló Gyulának ők voltak a kizárólagos lakosai.

GERO GYOZO

Balkáni hatások a magyarországi

In document A HODOLTSAG RÉGÉSZETI KUTATÁSA (Pldal 165-173)