A középkori és hódoltság kori Pest B udapest V. kerületében, a Vámház körút, Múzeum körút, Ká
roly körút és a Deák Ferenc utca által határolt terü
leten, a mai Belvárosban helyezkedett el (1. ábra). A pesti rév körüli települések, Pest, Szenterzsébetfalva (később Szentfalva), Újbécs a honfoglalás korában keletkeztek, de a 12-13. század fordulójára Pest m ár kiemelkedett a korai városmagok közül. Fejlődése felgyorsult, és a 13. század közepére az ország egyik jelentős városa lett. A tatárjárás idejére (1241) ké
szen állt a város főtere, a mai Március 15. tér, amely
nek az északi oldalán felépült a Boldogasszony plé
bániatem plom . A városháza nagy, tornyos épülete a főtér déli oldalán helyezkedett el, a főtér körül a módos városi polgárok kőházai sorakoztak. Kiala
kult az utcahálózat, a mai Régiposta utca, Szervita tér, Városház utca, Ferenciek tere (ferences kolostor keleti oldala), Reáltanoda utca, Cukor utca, Nyáry Pál utca vonalában kijelölték a város határát és fel
építették az első városfalat. Valószínűleg észak felől csatlakozott a városhoz a királyi udvarhely, amelyet körbefogtak a bécsi-újbécsi házak. 1230 körül a vá
rosfaltól délkeletre lévő szabad területen felépült a domonkos kolostor, Pesttől délre pedig a középkor végére mezővárossá fejlődött Szenterzsébetfalva he
lyezkedett el. A pesti oldal településeinek lendüle
tes fejlődése azonban a 13. század közepén megsza
kadt. Az újabb tatá rtá m a d á s h írére 1246 körül IV. Béla király (1235-1270) a budai Várhegyen új várost alapított, ahová az óbudaiakkal együtt a pesti polgárok is felköltöztek. Pest elvesztette független
ségét, az új Buda külvárosa lett. Ennek ellenére Pest gazdasági ereje lassan növekedni kezdett, és a 15. századra gazdag kereskedővárossá fejlődött. A század második felében elszakadt Budától, vissza
nyerte függetlenségét, és a 16. század elejére a sza
bad királyi városok közé em elkedett.1
Eközben az egész pesti oldalon több hullám ban nagyszabású építkezések zajlottak. Az utolsó, nagy középkori városrendezés a 15. század második felé
ben, Mátyás király uralkodása (1458-1490) alatt vette kezdetét. Pest, Szentfalva, Újbécs polgárai megegyez
tek és mai kifejezéssel élve, egységes városrendezési tervet hoztak létre. A régészeti kutatások eredm é
nyei világosan m utatják, hogy egységes elgondolá
sok alapján kezdték el a kivitelezési m unkálatokat is. Az építkezéseket városszerte nagy m éretű bontá
sok előzték meg. Ekkor tűnt el a 13. századi pesti városfal, a 15. század elején félbehagyott pesti vár, és lebontották az új városfal nyom vonalába eső újbécsi és szentfalvai házakat. Megszüntették a Pest déli határában m űködő bőrfeldolgozó telepet, ille
tőleg a műhelyeket áthelyezték az új városfal külső oldalára, a Fővám térre, ahol a térképek tanúsága szerint a 18. század közepéig folyamatosan m űköd
tek. A 15. század végére felépült az új, 2,2 km hosszú városfal, amely a 13. századi fallal párhuzamos irány
ban haladt. Az 1 öl (180 cm) széles, 10 m magas, lőréses pártázatú városfalat átlag 2,2 m széles, 1,6 m mély alapokra építették. A városból kivezető utak
nál, a mai Váci utca északi és déli végén, a Kossuth Lajos utca keleti végén (Astoria aluljáró), a Kecske
méti utca délkeleti végén (Kálvin téri aluljáró) négy- szögletes, farkasvermes kaputornyok álltak, a kapuk között a félkörös alaprajzot kiadó, tompaszögű fal
sarkokon félkör alakú, külső tornyok helyezkedtek el. A D una-parton valószínűleg szintén kőfalak hú
zódtak, amelyek talán egybeépültek a vízparti há
zakkal. A két északi rondella között a metszetek ta
núsága szerint a 17. század végén m ég álltak a kőfa
lak. A bekerített területen kialakították a mai napig fennálló telekbeosztást, a kapukhoz vezető, egyenes utcákkal tagolt utcahálózatot.2
A nagyszabású építkezések közben értékes m űal
kotásokkal gazdagították a város jelentős épületeit.
A 16. század eleji virágzó városi élet legjelentősebb művészeti emléke a M ária-tem plom (mai Belvárosi templom) reneszánsz főoltára, amelynek költségei
hez a pesti polgárok is jelentős m értékben hozzájá
rultak. A reneszánsz főoltárnak ma m ár csak a töre
dékeit ismerjük, azonban fennm aradtak a hozzátar
tozó pastoforiumok, amelyek közül az egyiket 1500- 1506 között Nagyrévi András pesti plébános, a m á
sikat pedig 1507-ben a pesti polgárok alapították.3 Röviddel ezután, 1526 őszén tragikus fordulat következett a város életében, a Mohácsról érkező tö
rök sereg feldúlta és felégette Pestet. Valójában ek
kor kezdődött a város 160 évig tartó, lassú pusztulá
sa. A történeti adatok szerint 1526 után lassan kez
dett magához térni a város, azonban a török kézre kerülésig, 1541 -ig, m ár csak egyetlen, nagyobb épít
kezésre, a városfal átalakítására került sor. Az építke
zés közvetlen előzménye az 1538. évi váradi béke volt, amelyben Szapolyai János és Habsburg
1 Györffy 1973, 2 1 7 -3 4 9 ; Kubinyi 1973, 7-240.
2 Irásné Melis 1994, 8 8 -1 0 7 . 3 Török-Osgyáni 1981, 9 5 -1 1 3 .
152 Ir á s n é Me l i s Ka t a l in
1. á b ra. A 16-17. századi rég észeti ku tatáso k helyszínei a pesti B elvárosban
Ferdinánd megegyeztek a török elleni közös véde
kezésben.4
A Pesttel foglalkozó tudományos kutatók gyak
ran tárgyalták a városfal rondelláit, többen a hódolt
ság idejére tették építési idejüket.5 Egyetlen rondel
larészlet régészeti kutatására volt eddig lehetőség, amikor az Astoria aluljáró építésénél a Hatvani kapu előtti rondella részlete került lebontásra. A leletm en
tés során sikerült megfigyelni a rondella külső olda
lához kapcsolódó rétegsort és a járószinteket. Ugyan
ilyen adatok kerültek elő a körpalánkkal m egerősí
tett Váci kapuban és a rondellával vagy barbakánnal erősített Kecskeméti kapu külső oldalán. M ind a három kapunál megfigyeltük a szintemelés jellegze
tes, vastag feltöltés rétegét, amelyben a szilárdító anyagként beöntött 16. századi régészeti leletek kö
zött kizárólag csak magyar eredetű használati tár
gyak, háztartási edények, tál alakú kályhaszemek, vaseszközök töredékei kerültek elő.6 Több helyen a városfal külső oldalán földhányásokkal erősítették a fal alsó részét, például ekkor tem ették be a Károly körúti falszakasz külső oldalára épített, félig földbe- mélyített, középkori kovácsműhelyt. Az itteni régé
szeti metszeteken jól látható volt, hogy a műhelyt betöltő földréteg hosszan beborította a városfal m en
tén futó, korábbi, kavicsos felszínűjárószintet is. Bi
zonyára rendbe hozták a városfalat övező vizesárkot, ennek a helyét azonban egyelőre nem ismerjük.
A középkori város utolsó hadi építkezéseinek a törökök látták a hasznát, amikor 1542-ben az egye
sült ném et-m agyar seregek megkísérelték a török kézre került Buda visszafoglalását. Először Pestet ostromolták, körbezárták a várost és észak felől lö
vetni kezdték. A harcok idején a törökök kitörtek a
Kubinyi 1973, 2 0 1 -2 0 3 .
Csorba 1976, 3 5 7 -3 5 8 . 6 Tóth 1966, 2 0 -2 2 , Irásné Melis 1 9 8 7 -8 8 , 2 1 3 -2 1 5 .
Pe s t at ö r ö k h ó d o l t s á g i d e j é n 1 5 3
2. á b ra. M in aret alap falai a szentfalvai középkori p léb á n ia te m p lo m m ellett. B u d a p est V. Szerb utca 2 1 -2 3 . 15-16. század.
R égészeti k u tatás 1981. Jelm agyarázat: 1. középkor, 2. T ö rö k kor
városból, de nem tudták visszaverni a támadást, majd a ném et-m agyar seregek heves ágyútűzzel folytat
ták a küzdelmet. „Egyetlen napon három ezer hat
száz golyót is kilőttek Pestre” s m iután 100 rőfnyi (kb. 80 m) szélességben m egrongálták a falakat, ál
talános roham ot kezdtek. A törökök mindvégig el
lenálltak és a roham ot visszaverték. A n ém et-m a
gyar sereg október 8-án elvonult Buda alól.7 Az ostrom nyomai meglátszottak a Károly körút 28-30. szám alatt, a pesti Városháza északi udvarán fel
tárt 140 m hosszú városfal szakaszon, helyenként az alapfalak is m egrongálódtak. A kijavított részeken nem építették m eg a középkori járószintet m utató falkiugrást, a felmenőfal ugyanolyan törtkő fal lett, m int az alapozás javítása, a javított fal síkja pedig megegyezett a középkori kváderborítás síkjával. Pest török uralom alatti városképéről két 16. századi le
írás egybehangzóan kiemelte a városfal jó m inősé
gét. 1577-ben Sweiger Salamon egy óra alatt végig
sétált a falakon, jó erősnek és vastagnak találta azo
kat, végül megjegyezte, hogy jobbak, m int Buda, Esz
tergom, vagy Belgrád falai, m ert azok erődítései erő
7 Fekete-Nagy 1973, 3 3 7 -3 4 3 .
sen rongáltak. 1587-ben Reinhold Lubenau a csá
szári követség tagjaként já rt Pesten, aki szerint „Pest városa soksarkú, vagy kerek tornyokkal ékes, szilárd fallal van körülvéve.’’8
A városfal helyreállítása során, a Károly körúti részletnél 40-60 cm vastag, barna, homokos feltöl
téssel m egem elték a járószintet a belső oldalon is.
Ez a réteg beborította a városfallal párhuzamosan futó középkori utca városfal felőli, északi oldalán leégett házsorának maradványait. Ezek a házak m ár 1526-ban leégtek, és az 1542-es ostrom idején való
színűleg a romjaik sem látszottak. A romokat köz
vetlenül fedő földrétegben többnyire a házakból szár
mazó, a 16. század első felére jellem ző leletek vol
tak, az 1542 utáni feltöltés tiszta barna, homokos föld volt. A terület a 17. sz. végéig beépítetlen m aradt.
Az 1542 utáni helyreállítás lényeges része volt a vá
rosfaltól 38 m távolságban haladó, középkori úttest felújítása. A legfelső, 5. útréteg alapozásában török és magyar régészeti leletek voltak, ami a m unkála
tok idejét a 16. század második felére valószínűsíti.
A járószint és a felette lévő, esetleges újabb javítások
8 Sw eiger ú tleírása: Némethy 1890, 1 3 4 -1 3 5 , L u b en au tu d ó sí
tása: Haraszti-Pető 1963, 90.
154 Ir á s n é Me l i s Ka t a l in azonban m ár teljesen összeolvadtak az 1686-os fel
szabadító háborút követő nagy tereprendezés m in
dent feltöltő és egy szintre hozó 50-80 cm vastag épülettörmelékes rétegeivel.
Az úttest déli oldalán kijavították az 1526-ban le
égett, vagy az 1542-es ostrom során m egrongálódott középkori kőházakat, közülük három átalakított for
m ában az 1740-es évekig fennállott.9 Továbbra is vegyes építőanyagú házak m aradtak. Az utca felé eső 3 helyiséget kőből építették, a többi helyiség tapasz
tott, favázas, vagy favázas vert falakból készült. A középkori házak, illetve a kijavított török kori házak is, az ún. közép-magyar, alföldi háztípusba tartoz
tak. Hossztengelyük merőleges volt az utcára és sor
ban egymás m ögött sorakoztak a különböző rendel
tetésű helyiségek. A három sejtű lakóházak legna
gyobb helyiségei az utcára néző lakószobák voltak, a hátsó sarkok egyikében tál alakú kályhaszemekből épített cserépkályha állt. A ház középső helyisége a konyha volt, itt helyezkedtek el a főzéshez, sütéshez szükséges tüzelő berendezések, majd a kamra, ese
tenként lakóhelyiség következett. Fából, tapasztott faszerkezetből vagy vert falból készültek a lakóhelyi
ségekhez épített istállók, ólak és más gazdasági cé
lokra szolgáló helyiségek. A háromosztású főépüle
tek 4,3-5 m szélesek és 16-18 m hosszúak voltak. A falak szélessége alapján elképzelhető, hogy a magas sátortetők alatt beépített emeleti helyiségek is vol
tak. Az utcarészlet nyugati végén egy, az előzőekhez képest jobb minőségű ház állott. Maga a ház m eg
semmisült a hadi események alatt, de m egm aradt a 2 X 2 m alapterületű, faragott kváder kövekből épült pince. 17. század végi tereprendezésből származó feltöltés volt benne, amelyben 14-15. századi, góti
kus kőfaragványok között 17. századi fegyverek is előfordultak.10
Pest ellentétes, délkeleti sarkában, a Molnár utca 36. és 40. számú telken ugyancsak használatban m a
radtak a 16. század eleji, középkori házak. Ugyan
olyanok voltak, m int a Károly körútiak. A régészeti feltárás idejére m egm aradtak a M olnár utca felőli, kőből épült helyiségek részletei. A két ház között üres telek volt, erre az 1550-es években épült egy föld
szintes téglaház. A téglafalban egy 1552-es Ferdinánd dénár került elő, amely a habarcsba volt ragadva. A ház maradványai között sok zöld mázas török kály- haszem-töredék volt, több kályhaalap nyoma látszott, ezek valamelyike biztosan a török szemeskályhához tartozott. A földszintes lakóház a 10 m széles telek északi oldalán állt, a ház északi fala volt egyben a telekhatár is. Az udvar déli oldalára építették a ház
hoz tartozó gazdasági épületet, amely rátapadt a kö
vetkező, a Molnár utca 40. szám alatti ház északi
falára. A 220 X 180 cm alapterületű ólban kistestű háziállatot, birkát, vagy kecskét tartottak. Később az ólat m egszüntették, helyére nagyobb kődarabokból egy külső kemencét és zárható kam rát építettek. A kemencés m elléképület hosszabb ideig tartó hasz
nálatát m utatja, hogy m ég a 16. század folyamán át
építették, a szintemelés 30 cm vastag feltöltéséből háztartási hulladékok és egy török lószerszámveret kerültek elő. A magasabb hőfokot, és a m eleg levegő hosszabb ideig tartó tárolását a kemence padló alá helyezett kovácsoltvas tárgyak, szögek, kések, lemez
darabok biztosították. Elégjó állapotban m egm aradt egy sarkantyú.11
A M olnár utca 36. alatt álló, 16. század eleji lakó
ház az 1526-1542 közötti háborús események kö
vetkeztében romba dőlt, hiszen heves ágyútűz alatt állott ez a városrész is. A robbanások erejét m utatja egy, a Pintér utca - Váci utca sarkon előkerült Ferdi- nánd-címeres ágyútöredék, amelyen az 1527-es év
szám is jól olvasható.12
Pest megszállásával szinte egy időben, m ég 1541 őszén, a törökök azonnal hozzákezdtek a nekik m eg
felelő egyházi, katonai és közigazgatási épületek ki
alakításához. Olyan épületeket választottak, amelyek korábban is hasonló célokra szolgáltak, például azon
nal dzsámivá alakították a középkori tem plom okat (3. ábra). Elpusztították a tem plom ok felszerelési, berendezési tárgyait, súlyos károkat okoztak a falak
ban, lefaragták a szobrokat, lekaparták a freskókat.
Ez később a középkori m aradványok végleges pusz
tulásához vezetett, hiszen 1604-ben és 1684-ben, amikor a császári seregek lerom bolták és felgyújtot
ták Pestet, m ár semmit sem tudtak a középkori tem p
lomokról.
1686 után csak a belvárosi Mária-templom (Március 15. tér) szentélye m aradt meg. A 18. századi átépíté
sek alól az 1930-as évek műemléki kutatása feltárta a m ihrábot, amely ma is látható a déli szentélyfal
ban, ugyanekkor kerültek elő a törökök által befala
zott, mérműves, freskókkal díszített középkori ülő- fülkék is.13 A 17. századi városképi metszeteken lát
ható dzsámik egyikét a középkori Szentfalva plébá
niatem plom ából alakították ki. A mai Szerb utca 2 1 -23. sz. telken felszínre kerültek a középkori szentély mellé épített m inaret négyszögletes alaprajzú alap
falai, a felm enő fal első kősora is m egm aradt. A 18. században itt épült fel a pesti klarissza kolostor, a m inaret maradványai a 18. századi tem plom és a kolostor közötti torony alapjául szolgáltak (2. ábra).14 A metszeteken látható dzsámik közül a ferences temp
lomból kialakított dzsámi helyét lehet beazonosítani, a Nagy dzsám i (Büjük dzsámi) helyét pedig egy 18. századi helyszínrajz az Invalidus-ház, később
9 Szerző p u b lik á latla n ásatása, 1996.
Pe s tat ö r ö k h ó d o l t s á g i d e j é n 1 5 5
ív ? *í'-íC"
. x . *-0. í v j v rs. fv. *
V a' . f*' :
^ ■' (v Vív -.
-^ A . < C I \. (V \ ' V <V- *
V . * - v X v a. -V. ^ j v ' v A . <V W - A 1 > J ( V \ v IV
V v r \ . < v í v v 'V JV ív . f ' - A - '
M
V **
rt.
3. áb ra. A b u d ai o strom a la p rajza, részlet 1686. R ézm etszet L. N. H a lla rt rajza nyom án
pesti Városháza, Városház utcai szárnyának közepe táján tünteti fel. Ezek szerint erről feltételezhető, hogy teljes egészében a törökök építették, hiszen a középkori Szent Miklós-templom feltételezett m a
radványai, egy keletek, tám pilléres fal, északi olda
lán középkori sírokkal, ettől távolabb, az Invalidus
ház (Városháza) Bárczy István utcai homlokzata előtt kerültek elő. A 18. századi adatok szerint a török dzsámi a szerviták tem plom a lett, amely az Invali
dus-ház építése közben magától összedőlt.15 A tör
téneti adatok szerint a hódoltság idején a kereszté
nyeknek is volt tem plom a. A pesti Boldogasszony plébániatem plom állítólag elég sokáig keresztény tem plom m aradt, de a 17. századi metszeteken m ár m indenütt dzsám iként ábrázolták.
A pesti török szerzetesi élet két tekkében zajlott.
Az egyiket 1664-ben említették, a város belterületén helyezkedett el, a másik, a Jali tekkeszi pedig valahol a D una-parton állt. A pesti tekkék és a dzsámik mel
lett m űködő iskolák, fürdők helyét nem ism erjük.16 A 17. századi városképi metszetek feltüntetik a tö
rök temetőket (3. ábra). A nagy kiterjedésű temetők a városfalon kívül, a kapuk közelében helyezkedtek el. A Kecskeméti kapunál, a Kálvin téri temetőből a
15 A k ö zép k o ri te m e tő részlete Irásné Melis 1976, 321, 85. áb ra.
A N agy dzsám i Fischer v o n E rlach rajza ala p ján készült réz
m etszeten m a ra d t fen n 1721-ből. Fekete-Nagy 1 9 7 3 ,3 5 9 -3 6 0 . Rómer 1873, 1 79-183.
16 Fekete-Nagy 1973, 3 5 9 -3 6 0 ; Gerő 1980, 8 2 -1 2 2 . 17 G erő Győző és a szerző leletm en tései.
közmű árkokkal bolygatott sírok között előkerült egy török sírkő, a Hatvani kapunál a Rákóczi út elején, a Váci kaputól északra, a József nádor téren találtunk török sírokat.17
Nagy, a török korban is álló épület alapfalai he
lyezkednek el a Károlyi utca, Curia utcasarkán álló épület előtti úttestek alatt. 1686-87-ben a bajor ka
tonaság élelem raktára állt ezen a helyen, valószínű
leg katonai raktár volt a hódoltság idején is. A kö
zépkorban ez az épület a ferences beginák háza lehetett.18
A régészeti kutatások eredm ényei és a történeti adatok azt mutatják, hogy 1541 után nem változott meg a város helyrajza és a középkori elnevezések is m egm aradtak. Az 1547-es adóösszeírásban a lakó
kerületeket, mahallékát, magyar utcanevekkel sorol
ták fel, Búza piac, Bécsi utca, Szent Péter utca, H at
vani utca, Zsidó utca, Ceglédi utca, Szent Miklós utca, Circulus utca, Nagy utca, Szél utca mahallékból állt a város. A későbbi évtizedekben az utcák és a terek egy része új neveket kapott, de ma még nem tudjuk, hogy m erre keressük a Jász mahallét, hol helyezked
tek el a török nevű városrészek, az Ulama pasa-, a Defterdár-, vagy a Gazanfer aga m ahalle.19 A
18 1 5 4 1 -4 2 -b en a feren c esek a b e g in a h ázb an m ű k ö d te k , de rö v id esen elm en ek ü ltek . A h ó d o ltság id ejé n Pest keresztény lakossága az ev an g élik u s h ite t v allo tta , több lelkész nevét ism erjü k . Fekete-Nagy 1973, 360, 412. Az é p ü le tm a ra d v á nyok Irásné Melis 1976. 319, 336, 83. áb ra.
19 Fekete-Nagy 1973, 359.
156 Ir á s n é Me l is Ka t a l i n
4. á b ra. B uda o stro m a d é lrő l. 1684. Vegyes technikával készült grafika L. N. H a lla rt n y o m án
16. századi városképi leírások m eglehetősen ellent
mondásosak. Aki csak átnézett Budáról, vagy csak végighajózott a Dunán, a kimagasló m inaretek és ku
polák között nem látta az elhanyagolt, sáros utcá
kat, az összetákolt házakat. Közel já rh a t a valóság
hoz Gerlach István 1573-ban közzétett, lesújtó véle
ménye a városról, amely szerint hitvány és nincs sem
mi nevezetessége. „Ebéd után, úgymond, a hajóhídon, mely 700 lépésnyi hosszú, a Dunán át Pestre mentünk, és láttuk, hogy hajdan tekintélyes iparűző városnak kellett lennie. Van benne számos, de sötét és épen nem vidám ki
nézésű bolt, és a régi időből fennmaradt szép kőépületein jelvényeket, vagy rostélyozott ablakokat lehet szemlélni, me
lyeket azonban a törökök sárral betapasztottak, úgy, hogy most már itten semmi díszes nem látható. A két török temp
lom szép pitvaraival egyenlő kinézésű, az imaterem elő
csarnoka három oldalról szőnyeggel van borítva, valamint a belső terem is, a basa templomában a keleti oldal is szép szőnyegekkel van kirakva. Ezen mecsetek fölül kerekek, de kissé csúcsosítván, középen vastag vassodronyokból ki- sebb-nagyobb lámpák lógnak. Mindegyik moschea nyugoti és déli oldalán áll a sugár fehér toronyka, fölül kis folyosó
v a l... Június 20-án az urak együtt hajón Pestre indultak, s ott igen díszes fürdőt láttak vörösmárványból, ezt fűteni lehet, a víz pedig langyosan a falból folyik."20
A 16. század végéig Pesten, az Oszmán Biroda
lom egyik legtávolabbi katonai helyőrségében vi
szonylag békésen zajlott az élet. 1598-ban Mátyás főherceg vezetésével újabb felszabadító sereg érke
zett Buda alá, de Pest ostromával m eg sem próbál
koztak, majd a kedvezőtlen időjárás m iatt a sereg visszavonult. A császári hadvezetés 1602-ben ismét tervbe vette Buda visszafoglalását. A hadjárat főve
zére Ruswurm H erm ann Kristóf tábornok volt, aki
nek sikerült Pestet elfoglalnia. A törökök elszántan védekeztek. Az utcáról-utcára vívott harcban az utolsó néhány száz török katona bezárkózott az egyik nagy D una-parti bástyába, de végül is m egadták m agu
kat, és békésen átvonulhattak a budai oldalra. A csá
száriak értékes hadizsákmányhoz jutottak, amelyben a városkép szempontjából figyelemreméltó tétel volt az az ezer ló, amelyet a török katonaságtól hajtottak el. 1602-1603 telén Pest a császáriak kezén m aradt, de gyakori tám adásokat kellett átvészelnie. A legsú
lyosabb csapások Budáról érték a várost, m ert Lala M ehmed a várból lövette Pestet. A későbbi városké
pi metszeteken szembetűnő a romos D una-parti vá
rosrész, egyes m etszeteken jó l látszanak a romos mecsetek is (3-4. ábra). 1603-ban folytatódtak a had
műveletek, szeptem ber végén ismét m egjelentek a császári csapatok Buda alatt. Pest felett hidat vertek a Dunán, megszállták a Csepel-szigetet, de mivel most sem készültek fel a télre, a felszabadító sereg ismét visszavonult. A következő év, 1604
szeptembe-20 Szalay 1861, 2 1 8 -2 1 9 .
Pe s tat ö r ö k h ó d o l t s á g i d e j é n 1 5 7
5. áb ra. Külső ágyúállás cölöpnyom ai a városfal külső o ld alán . B u d a p est V. Károly k ö rú t 2 8 -3 0 . 17. század.
R égészeti k utatás, 1997. VI. szelvény
rében a császári haditanács, részben Bocskai István fellépése miatt, a pesti erődítéseket Jág en ritter Wolff’
kapitánnyal széthányatta, a várost kiürítette és fel- gyújtatta. Pest romhalmazzá vált. A 17. század eleji katonai események azonban m ég nem fejeződtek be.
Bocskai István seregei élén Pest alá érkezett és letá
borozott a Rákosmezőn. A törökök nagy ünnepsé
get rendeztek és a Pestet szétlövető Lala M ehmed átadta Bocskainak az I. Ahmed szultán által küldött koronát. Ezt követően tárgyalások kezdődtek. A har
cokban kim erült ellenfelek, törökök, magyarok, né
m etek a zsitvatoroki békében (1606) kiegyeztek egy
mással és m egállapodtak abban, hogy Buda török
mással és m egállapodtak abban, hogy Buda török