Buda 1541-es elfoglalását követően a történeti Magyarország jelentő s hányada török uralom alá került.1 Magyarország és az Oszmán Birodalom bal
káni tartom ányainak korábbi kapcsolatai alapvető
en megváltoztak. Az új történelm i helyzetben a bal
káni török tartományoknak, de m indenekelőtt Bosz
niának és Hercegovinának, közvetítő szerep jutott.
Az egyre inkább erősödő kapcsolatokat nemcsak a közös határ, hanem számos egyéb tényező is magya
rázza, ezek többszörös áttétellel ugyan, de komoly hatást gyakoroltak a magyarországi oszmán-török kultúrára, így az építészetre is. Magyarországra a hó
dító katonaság illetve hozzátartozói, valam int álta
lában a betelepülő polgári lakosság túlnyomó több
sége az Oszmán Birodalom balkáni részeiről érke
zett, aminek következtében a hódoltság töröklakta vidékein az élet szinte m inden területén jelentős balkáni hatások érvényesültek.
Már a magyarországi hódítások kezdetén is igen jelentős szerepet játszottak az em lített balkáni tarto
mányok szandzsák- és beglerbégjei, akik m aguk is résztvettek a harcokban. Közülük, valam int család
tagjaik köréből kerültek ki az újonnan kialakított budai vilájet magas állású katonai és polgári veze
tői. A m indenkori vezető réteget a későbbiekben is az em lített területekről elszárm azottak képviselték, és kiterjedt rokoni és hivatali kapcsolataik révén e pozíciókat m indvégig m egtartották. M egem lítem például a Szokollu, Jahja és Malkocsoglu családo
kat, amelyeknek befolyása a tartom ányon túl, gyak
ran az egész birodalom ra kiterjedt.
A magyarországi oszmán-török építészet em lé
keivel kapcsolatban két alapvető tényezőt nem sza
bad figyelmen kívül hagynunk. Az egyik, hogy tö sze eredetileg keresztény tem plom volt. Ezek az épü
letek a legtöbb esetben m egőrizték korábbi — több
nyire gótikus — alaprajzukat. Az átalakítás során alaprajzi m ódosításokat is végeztek, am elynek két alaptípusát különböztetjük meg. Az egyik jellem ző m ódosítási form a volt, am ikor a tem plom apszisát elbontották, a hosSzházat a nn ak helyén lefalazták,
1 Előadásként elhangzott az U trechtben m egtartott, XI. Nemzet
közi T örök Művészeti Kongresszuson (1999. augusztus 23-28).
és ezáltal egy téglalap alaprajzú épületet alakítottak ki. Ilyen volt a középkori ferences tem plom ból á t
alakított budai Pasa vagy Szeráj dzsámi, illetve a Szent György-templomból alakított O rta dzsámi. A másik típus esetében az apszist meghagyva a tem p
lom ot egy hozzáépített előcsarnokkal bővítették.
Példa erre a pécsi Merni pasa dzsámi, valam int a budavári Szulejmán szultán dzsámi, vagy az ugyan
csak budavári Fethijje vagy Ó rás dzsámi. Az előb
bit 1541-ben a középkori Nagyboldogasszony (mai Mátyás-) tem plom ból, az utóbbit 1596-ban a góti
kus M ária M agdolna-tem plom ból alakították ki. A tem plom ból alakított dzsám iknál azok tornya szol
gált m ináréként, de a rra is volt példa, hogy a kö
zépkori keresztény tem plom m ellé - „oszm anli m ódra” - m inárét építettek.
A balkáni kapcsolatok szempontjából lényegesen fontosabbak az alapjaikban török építmények. Ezekre vonatkozóan Evlia Cselebi leírása m ellett egyéb for
rásokban is találunk utalásokat, valamint számos pél
dával szolgálnak a 17-18. században készült város
alaprajzok és városképi ábrázolások. Ez utóbbiak j e lentős adatokkal egészítik ki a kisszámú meglévő emlékanyagon alapuló információkat.
A magyarországi oszmán-török dzsámik két alap
rajzi típust képviselnek. Az egyik — és ez a legálta
lánosabban elterjedt típus úgy a Balkánon, m int a magyarországi hódoltságban — a négyzet alapraj
zú, három boltszakaszos, nyitott előcsarnokú, kupo
lával fedett, egy m inárés dzsámi. Széleskörű elter
jedtségét meglévő emlékeink, illetve a ma m ár el
pusztult emlékekről készült 17. századi hadm érnöki felvételek egyaránt bizonyítják. Az alaprajzi elren
dezés balkáni párhuzamaival rendre találkozhatunk, minthogy ezek valójában típus-épületeknek tekint
hetőek, és m éretük között is aránylag kis eltérések tapasztalhatóak. Az alaprajzi azonosságon túl azon
ban sokkal fontosabb dzsámijaink egyes m űrészlete
inek, illetve architektonikus elem einek balkáni kap
csolataira rám utatni. Természetesen a formai azo
nosságokon túl felvetődik az egyes építtetők szemé
lyének kérdése is. A részletform ák elemzése szem
pontjából elsősorban a ma is álló magyarországi dzsá
mik, illetve azok maradványai képezik vizsgálatunk tárgyát. Erre a legjobb lehetőséget a pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi nyújtja, amely a legépebb for
m ában m egm aradt emlékünk (1. címnegyed 2. ol
dal). A 16. század második felében épült kisméretű dzsámi valamennyi közül a legdíszesebb. Bejáratát, a homlokzat síkjából kiemelkedő portált többszörö
sen profilált kőkeret szegélyezi. Az egyenes-záródá- sú ajtónyílás szemöldökíve fölött egyenlőszárú
172 Ge r ő Gy ő z ő
1. áb ra. G ázi Kászim pasa dzsám i, Pécs (1 5 4 3 -1 5 6 4 )
háromszög form ában kiképzett tükörm ező van, amelynek két szárát sztalaktit-sor szegélyezi. A tü
kör alsó részén téglalap alakú fülke van. Hasonló kapu-megoldással a pocsitelji Sismán Ibrahim dzsá
minál, valam int a livnói Balagusa és Lala Musztafa dzsámiknál találkozunk. A Jakováli Haszán dzsámi m ináréja arányaiban az előbb em lített Sismán Ibra
him dzsámihoz áll közel. A falait díszítő növényi or
namentika a magyarországi emlékanyagban ismeret
len oszmán falicsempék ornam entikájának szerény változata.
A másik típus az álló téglalap alaprajzú, nyereg
tetővel fedett, nyitott előcsarnokú, egy minárés dzsá
mi. Ezt a típust sajnos ma m ár csak két álló épület képviseli Magyarországon. Az egyik a szigetvári vár
ban található Szulejmán szultán dzsámi, a másik az esztergom-vízivárosi Özicseli (Uzsicseli) Hadzsi Ib
rahim dzsámi. Ezt az alaprajzi form át őrzi m ég a gyulai Szulejmán dzsámi rekonstruált alaprajza. Ez utóbbi típus alaprajzi párhuzam ait a balkáni tarto
mányokban is nyomon követhetjük. Hasonló a focsai H ünkjár dzsámi, illetve Careva dzsámi alaprajza, valamint a m ár a 18. század elején épült Iszlám Aga Adrevics dzsámié Nisben. E típus jeles képviselője a szigetvári Szulejmán szultán dzsámi, amelyet Szokollu Musztafa építtetett 1566-78 között (2. ábra).
A dzsámihoz L alakú, eredetileg árkádos előcsarnok csatlakozik. Zárt délkeleti oldalában m ihráb fülke volt. Előcsarnokának párhuzamával a 18. század ele
jén épült, négyzet alaprajzú, tiranai Edém Bej dzsá
minál találkozunk.
M indkét alaprajzi típus esetében igen sok olyan részletmegoldás figyelhető meg, amelynek előfordu
lása a balkáni török építészetben nagyon gyakori.
A siklósi Malkocs bej dzsámi ablakosztását tekint
ve a mosztári Karadjozbég, a pocsitelji Sismán Ibra
him és a focsai Aladzsa dzsámi párhuzam ának te
kinthető. M ináréjának alaprajza ötszög, m iként a szarajevói Ali pasa dzsámié. Mináréja és a karzat egy
aránt a falba épített lépcsőfeljáraton közelíthető meg, amely az ablakbélletből nyílik. A banjalukai Ferhád pasa dzsáminál a karzatra a főfalban kialakított két csigalépcsősor vezet, hasonlóan a pristinai Fátih dzsámihoz. Legközelebb áll azonban dzsáminkhoz a szófiai Banjabasi dzsámi, ahol ugyancsak az ablak
bélletből indul a feljárat a karzat érintésével.
Az egyes dzsámik ablakai az oszmán építészet
ben általánosan alkalmazott szamárhát- vagy ékíves form át képviselik. Kivételt képez a szigetvári Szulejmán szultán dzsámi, ahol a szamárhátíves ab
lak mellett a mélyített tükörrel keretezett csepp ala
kú ablak is megjelenik. Ugyanilyen ablakform át és elhelyezést találunk a küsztendili Alimét bej dzsá
minál is. Amint kutatásaink során kiderült, egyedül a pécsi Ferhád pasa dzsámi ablakai képeznek kivé
telt, amennyiben azok félköríves záródásúak, hason
lóan Ferhád pasa banjalukai dzsámijához.
A szigetvári Szulejmán szultán és Ali pasa dzsámik
ban, valamint a siklósi Malkocs bej dzsámiban falifülkéket is találtunk a falkutatás során. A szigetvári dzsámik falifülkéi egyenes, a siklósié csúcsíves, illetve szamárhátíves záródásúak. A szigetvári dzsámik
Ba l k á n ih a t á s o kam a g y a r o r s z á g id z s á m i é p í t é s z e t b e n 1 7 3
2. áb ra. S zulejm án szultán dzsám i, S zigetvár (1 5 6 6 -1 5 7 8 )
1 7 4 Ge r ő Gy ő z ő
falifiilkéinek párhuzamait a mosztári Karadjozbég és Koski Mehmed dzsámikban találjuk meg.
M ihrábjaink két kivétellel téglából épültek, vál
tozatos sztalaktit-boltozat záródással. Valamennyiük
nek részben levésett maradványa került csak elő a feltárások során, közülük kettőt tudtunk rekonstru
álni. A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámi és a budai Tojgun pasa dzsámi mihrábja kőből faragott. Ez utób
bi sztalaktit-boltozatának elemei a focsai Aladzsa dzsámi m ihrábjához hasonlóak.
Sajnálatos, hogy valamennyi dzsámink előcsar
noka elpusztult, azokból csak részletek, illetve töre
dékek m aradtak meg. Az előcsarnok boltíveit tartó oszlopok m indkét típusa m egtalálható a m agyaror
szági anyagban. Sztalaktit-oszlopfőt alkalmaztak a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámiban. Párhuzam át a mosztári Koski M ehmed pasa dzsámi előcsarnoká
ban ism erhetjük fel. Az ugyancsak Pécsett épült Ferhád pasa dzsámi előcsarnokának ún. „baklavali”
típusú oszlopfőinek számos változata ism ert a bal
káni illetve a törökországi anyagból.
Tanulmányomban megkíséreltem bem utatni azo
kat a legjellemzőbb részleteket, amelyekből kitűnik, hogy a magyarországi török tartom ány — a hódolt
sági terü let — és a boszniai-hercegovinai török dzsámiépítészet között milyen szoros kapcsolat ál
lott fenn. Ezek a szerkezeti és formai egyezések azon
ban további kérdéseket is felvetnek. így például több
esetben kim utatható, hogy a magyarországi, illetve a boszniai-hercegovinai dzsámiknak azonos személy volt az alapítója, illetve építtetője. Szokollu Ferhád pasának Pécsett és Banjalukán volt alapítványa. A focsai Aladzsa dzsámi építtetője Fiaszán pasa budai defterdár volt, a szintén focsai Div Szulejmán dzsá
mi az egykori budai Szulejmán pasa alapítványa volt.
A szarajevói Ali pasa dzsámi H ádim Ali budai pasa, a mosztári Karadjozbég dzsámi ugyancsak egy ko
rábbi budai pasa, Hadzsi M ehm ed alapítványa volt.
A számos budai, illetve magyarországi alapítványt tevő Szokollu Musztafa budai pasa alapítványi ép ü letegyüttese a boszniai Rudoból ismert. A ma álló legnagyobb m agyarországi dzsám it, a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámit (1. ábra) az a Kászim pasa ala
pította, aki korábban eszéki, m ajd mohácsi és pécsi szandzsákbég, több ízben pedig budai és temesvári pasa volt. Kászim pasa Eszéken is emeltetett egy dzsá
mit. Amint e néhány példából is kitűnik, m indvégig szoros családi és hivatali kapcsolatok kötötték össze a magyar területet Boszniával és Hercegovinával. En
nek a ténynek m eghatározó szerepe volt nemcsak a dzsámiépítészetben, hanem általánosságban is a m a
gyarországi török építészetben, amelyet ily m ódon a balkáni török építészet kisugárzásának kell tekin
tenünk, amelynek ugyanakkor term észetesen m eg
voltak a maga sajátosságai is.2
2 A tém ához m in d en e k elő tt 1. a szerző összefoglaló, gazdagjegy- zetan y ag g al és iro d alo m m a l e llá to tt m u n k ájá t: Gerő 1980.
— A m agyarországi h ó d o ltság balk án i szárm azású k a to n a sá g ára, n é p e ire 1. Hegyi 1998 és H egyi K lára e b b en a k ö tetb en szerep lő ta n u lm á n y á t. — írá s o s fo rrás o k : Karácson 1904;
1908; 1985; Velics-Kammerer 1 8 8 6 -1 8 9 0 ; Veress 1906; stb. — A pécsi Kászim p a sa és Jakováli H aszán d zsám ikhoz Gosztonyi
é. n; Gerő 1960a; 1976; a szigetvári Szulejm án szultán dzsá
m ih o z Gerő 1966; az esz te rg o m i U zsicseli H adzsi Ib rah im d zsám ih o z Gerő 1965; a siklósi M alkocs bej dzsám ih o z Gerő 1983; a gyulai dzsám ih o z Gerelyes 1996, 1 0 2 -1 1 1 ; — A b a l
káni d zsám ik h o z 1. Bejtic 1 9 5 2 -5 3 ; Ayverdi 1981, II/3.
*Ez a tan u lm án y az O TK A tám o g atásáv al készült.
GHEORGE LANEVSCHI