Székesfehérvár erődítései 1543-ig
Az 1242-es tatár ostrom ot követő újjáépítésig Fe
hérváron két erődített hely létezett: a korai királyi vár és palota a város legmagasabb pontján, a mai püspöki székesegyház dombja körül, ill. ettől észak
keletre a fallal körülvett királyi bazilika és prépost- ság épületegyüttese.1
M indkettőt m ár a l l . században felépítették, kö
rülöttük terültek el a későbbi belváros területén lo
kalizált települések,2 melyeket — eddigi ásatási ered
ményeink alapján — ekkor még nem vettek körül erődítések.
A tatárjárást követően IV. Béla király (1235-1270) új védelmi, politikai koncepciójának eredm ényekép
Ekkor épült fel a város szerves részeként a belvá
ros északkeleti sarkában az újabb királyi vár és palo
ta.4 Mátyás király uralkodásáig (1458-1490) — j e lenlegi adataink birtokában — nem tudunk erődíté
si m unkálatokról Fehérváron. Mátyás 1473-ban j e lentős m odernizációba kezdett: felépültek a belvá
ros fontosabb pontjait védő rondellák.5
Ugyancsak Mátyás király építtette m eg 1485-ben, a keleti városfal szövetét áttörve, a királyi bazilika szentélyéhez csatolt sírkápolnáját.6 Már a török hó
dítások előestéjén, a 15. század végén, a 16. század első felében em elték a három külváros sáncait, föld
ből készült rondelláit, ekkor alakították ki a külvá
ro so k á rk a it, és a n y u g a ti sz á ra z u la t sövény
kerítését.7
Miksa római király 1490-ben, egy évre rá Báthory István, Kinizsi Pál és II. Ulászló cseh király ostro
molta a kiéheztetett várost, ám az ostromok nem okoztak olyan károkat az erődítésekben, melyek fel
tétlenül azok m odernizációját vonták volna maguk után. 1529 tél utóján viszont már Ferdinánd király
nak (1526-1564) szándékában állt a fehérvári városfal
1 Siklósi 1989a, 1 0 4 -1 2 0 ; 1990, 7 -1 7 ; H atházi-Siklósi 1994;
megerősítése.8 Hogy ekkor a terveket megvalósítot- ták-e, nem tudjuk, m int ahogy azt sem, hogy az 1540.
évi hadi esem ények (Vels L eo n hard bevonulása Fehérvárra) kárt tettek-e az erődítésekben.
1541 -ben két török támadás érte a várost, melynek lakói 1542-ben fellázadtak az idegen katonaság ellen.
Buda bevétele után I. Szulejmán szultán (1520-1566) több vár, közöttük Fehérvár elfoglalását követelte.9 A közelgő ostrom hírére a város külső védműveit, sáncait megerősítették, és erődítménnyé alakították át a Budai külváros sánca m ellett álló ferences kolos
A törökök az ostromot követően, 1543-ban, 1545- ben, 1546-ban, 1547-ben és 1560-ban csak kisebb javításokat, karbantartást végeztek a falakon.11
1572. május 13-a és július 16-a között azonban 225 könyök új falat építettek, melyet Fitz Jen ő az 1601-es francia metszeten látható északi támpillé- res fallal azonosított.12 Emellett a külvárosok palánk- jait is erősítették, új területeket kerítettek be. A ja
vítgatások, bővítgetések ellenére, Fehérvár erődítés
rendszere a tizenöt éves háború korszakáig lényegé
ben a török hódítás előtti állapotot őrizte.
A tizenöt éves háború (1593-1606) hadi eseményei' Fehér
váron és környékén, hatásuk az erődítési munkálatokra 1593. augusztus elején III. Murád szultán (1574- 1595) hadat üzent I. Rudolf császárnak. A harci cselek
mények azonban csupán szeptember 27-én kezdődtek meg, mikor Szinán pasa, nagyvezér csapataival Eszék
nél átkelt a Dráván. Az előrenyomuló sereg hamar Fe
hérvár körzetébe érkezett és október 6-án elfoglalta Veszprémet, sőt október 10-én Palota is a törökök ke
zére került, miután Ormándy Péter kapitány feladta a
9 Juhász 1934, 3.
10 Juhász 1934, 9.
“ Siklósi 1990, 19-20.
12 Fitz-Császár-Papp 1966, 24.
13 A tizen ö t éves h á b o rú F ehérvár k örüli harci cselekm ényeit tö b b en feldolgozták, e zért ezek részletes ism ertetését nem , tárgyalásukat csak olyan m érték b en tartju k fontosnak, ameny- nyiben szerepük v olt vagy leh e tett a védm űvek károsodására, újjáépítésére, m odernizációjára (Veress-Siklósi 1990, 108-164;
Fitz-Császár-Papp 1966, 24; Károly 1 8 9 6 -1 9 0 4 , II. (1898) 5 0 6 -5 5 9 ; Gömöri 1892, 2 9 9 -3 2 2 ; Wathay 1976, 1-197).
8 4
Sik l ó s i Gy u l a
100 m
1601 Z T ” >1689
1691 --- tömbhatár
csatorna 1826
A B u d " é> 1 b ' , v á r a “
'• se x %x is™ ir"'d M ™‘°í é-
■ — ■ ** * •
Ha d i e s e m é n y e kés e r ő d ít é s e k Sz é k e s f e h é r v á r o t t 85
2. ábra. A ny u g ati szárazu lat és a belváros nyugati ré szé n ek e rő d íte tt részletei a tö rté n e lm i v áro salap rajzo k és a feltárások a la p ján . (Felvétel, rajz: E gyed E ndre)
Sik l ó s i Gy u l a
3. á b ra. A Sziget- (Palotai) k a p u és k ö rn y ék én ek reko n stru k ció ja. (Felvétel, rajz: E gyed E ndre)
4. áb ra. A déli külváros dél
i ré szen ek e rő d íté s e (rekonstrukció). (Felvétel, rajz: Egyed Endri■ey
Ha d ie s e m é n y e kése r ő d ít é s e k Sz é k e s f e h é r v á r o t t 8 7
várat. Válaszlépésként október 28-án gróf Ferdinand Hardegg győri várkapitány ostrom alá vette Fehérvár falait.
Az elővédet Pálffy Miklós, a német gyalogságot Gall Bernát Leó vezette. Elsősorban Huszár Péter pápai főkapitány csapatainak hősiessége folytán sikerült el
foglalni a déli külvárost (egykori Nova Villa), majd a nyugati szárazulaton elterülő két városrész^ Ingovány falu és Sziget külváros is a keresztény sereg kezére ke
rült. Az együttes, november 1-jei roham az északon el
terülő Budai külváros ellen nem vezetett eredményre:
Jörgen Herm ann csapatait ezen a ponton visszavetette a török. Mivel a belvárost sem voltak képesek megost
romolni, az elfoglalt külvárosok kifosztása és felgyújtá
sa után H ardegg serege (Sár)Keresztes közelében letáborozott.
Fehérvár elfoglalásának sikertelen próbálkozásá
val egyidőben azonban a császári csapatoknak sike
rült bevenniük Palota várát. Haszán pasa budai beg- lerbég seregére, mely Fehérvár felm entésére érke
zett, H ardegg csapatai 1593. november 3-án, Fehér
vártól északra megszégyenítő vereséget mértek. Mi
vel a fehérvári bég úgy vélte, hogy a keresztény sereg újból m egostrom olja a várost, p o rig ég ette I n govány falut és Sziget külvárost. H ardegg serege azonban november 4-én megkezdte a visszavonulást Győr felé.
1594 tavaszán fehérvári portyázó törökök kifosz
tották Ajkát és Rendeket,14 ugyanezen év szeptem
ber 29-én pedig a török csapatok elfoglalták Győrt.
A császári csapatok válaszaként 1598-ban Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg csapatai visszavették a Fehérvár környéki Tatát, Gesztest, Veszprémet, Palotát és Nagyvázsonyt.15 Az 1598. október 5-én megkezdett Budavár ostromát azonban november 3-án kénytele
nek voltak abbahagyni.
A tizenöt éves háború nagy kérdését, miszerint Buda környékének birtoklásához, azaz az Oszmán Birodalom északi részének felügyeletéhez először Budát, és azt követően Fehérvárt, illetve Esztergo a külváros Batthyány kapuját, ám a belváros elfoglalá
sa most sem sikerült. Ezért ismételten felgyújtották Ingovány falut és Sziget külvárost, majd elvonultak.
Az 1600-as év legszom orúbb hadi eseménye a Pápán szolgáló francia és vallon csapatok lázadása
volt. Lázadásuk leverését követően 500 fő közülük a fehérvári törökök szolgálatába állt.18
Az eddigi hadi események, eredménytelenségek hatására m indkét fél további erőfeszítéseket tett a másik térdre kényszerítésére. A császári hadvezetés három fő csapást igyekezett m érni a törökre: Erdély
ben, Kanizsánál és Székesfehérvárott.17
A sorozatos portyák azonban a törököket is a város erődítésére ösztökélték. Az 1601-es ostromig hat adat
tal is rendelkezünk a város erődítésére vonatkozóan:
1582-ben a falakat és a palánkokat javították,18 1596-99 között pedig Mohammed Diváne tímárja je leskedett a fehérvári építkezéseken.19 Az 1600-as évek nagyobb modernizációs munkálatai során alakíthatták át katonai célokra az ekkorra lassan elnéptelenedő Bu
dai külvárost.20 1601 -ben a város katonai jellegű épít
ményeit erősítették,21 1601. április 6-án a vár javításá
ra, favásárlásra és munkabérre 33 222 akcsét költöttek a törökök.22 Az 1601-es francia metszet alapján bizo
nyos, hogy az 1600-1601 közötti időszakban a déli külváros kapuja elé egy pajzsgátat építettek. Közvetle
nül az ostrom előtt, 1601. szeptember 13-án Ali eszter
gomi lovas agát a szerdárhoz küldték Fehérvár sürgős megerősítése ügyében.23
Filip Emanuel Marcoeur herceget 1601. április 8-án nevezte ki a császár a Fehérvár ellen vonuló had
test parancsnokává. Az egyes adatok szerint 28 361 katonát számláló sereg azonban csak szeptem ber 9-én kezdte meg az ostromot, melyet végül szeptem
ber 20-án koronázott siker.
Az ostrom során a keresztény csapatok elfoglal
ták Csókakő várát és Csíkvár (Szabadbattyán) erős
ségét. Fehérvár Budai külvárosának Budai kapuja előtt és a déli külváros erődítésénél kezdték meg az ostromot, majd a három külvárost szeptember 14-én délre vették be. Ezek a harcok során teljesen leégtek.
Az 1601-es francia metszet, olasz alaprajzi vázlat és ném et tollrajz pontosan mutatja, hol dőltek rom ba a falak az ágyútűztől, illetve aknáktól.
A város elfoglalását azonnal követték a helyreállítá
si munkálatok, melyek csaknem két hétig tartottak.24 Ezt követően Mercoeur csapataival Fehérvárcsurgó mellé vonult, itt ütött tábort, majd innen Csókakő vára alá távoztak. Az újonnan megerősített sereget október 9-én közelítette meg Jemiscsi Haszán pasa, nagyvezír és Mohammed budai beglerbég egyesült serege. Ti
zenhat napos kemény ütközet után, október 22-én a törökök megkezdték a visszavonulást Buda felé, októ
ber 25-én a török sereg utolsó egységei Adony felé tá
voztak. A császári csapatok Fehérvár megerősítése után szintén elvonultak, időközben Giovanni Marco Isolano
14 Veress-Siklósi 1990, 118.
15 Mo. tört. kron. II. 1982, 418.
15 Veress-Siklósi 1990, 119.
17 Rázsó 1977, 151.
18 Fodor 1979, 3 7 5 -3 9 8 .
19 Velics-Kammerer 1 8 8 6 -1 8 9 0 , I. 392.
20 Fitz 1954 3
21 Fitz-Császár-Papp 1966, 24.
22 Velics-Kammerer 1 8 8 6 -1 8 9 0 , II. 696 23 Velics-Kammerer 1 8 8 6-1890, II. 707 24 Veress-Siklósi 1990, 135.
88 Sik l ó s i Gy u l a
5. áb ra. Fehérvár, belváros; az e rő d íté s re n d s z e r ép ítési korszakai (Felvétel, rajz: Egyed E ndre): 1. 13. század m áso d ik fele:
városfalak, „fellegvár” ; 2. 13. század v ég e-1 4 . század eleje: tég la la p és p a tk ó a la p rajz ú to rnyok, a P alotai k a p u to rn y a; 3. 1473:
M átyás első építkezése: A B udai k a p u t v éd ő ro n d e lla, é szaknyugati ro n d e lla, Palotai k ap u b a rb ak á n ja , déli ro n d e lla ; 4. 1485:
M átyás m áso d ik építkezése: S írk áp o ln áját a városfal szövetébe é p ítte ti; 5. 15. század v ég e-1 6 . század eleje:
A h áro m külváros á rk ai, sáncai, földből készült ro n d e llái, a ny u g ati szárazulat sövénykerítése (1. 1-4. áb rák ); 6. 1572:
Az északi tám p illé re s zárófal; 7. 1 6 0 0-1601: Ék alak ú elő sán c a d éli külváros déli k ap u ja e lő tt (1. 4. áb ra); 8. 1 6 0 1 -1 6 0 2 : É szaknyugati olaszbástya, K irály-bástya, M onostor-bástya, az északi zárófal, az Új B udai k ap u , a belváros két k ap u ja előtti fö ld erő d (a B udai k ap u elő tti leh e t, hogy 1602 u tán !), a P alotai (Sziget) k a p u és az Ingoványi k a p u e lő tti sánc, az új Ingoványi
k a p u és k ét (föld) olaszbástyája, a nyugati szárazu lat két fö ld erő d je (1. 1-3. ábrák). Jav ításo k : A C sók I. (M egyeház)u. 17.
ny u g ati te le k h a tá rá n á l leo m lo tt városfal ú jjá é p ítése, a P alotai k a p u b a rb ak á n já n a k leo m lo tt részét re stau rá ltá k , a F ürdő-bástya m elletti rész újjáép ítése; 9. 1 6 0 2 -1 6 8 8 : A P alotai (Szüret) k a p u és M u rteza pasa to rn y a k özötti külső falszakasz
ép íté se (1 6 6 3 -b an m á r jav ítjá k a Palotai kapuval együtt!), F ürdő-bástya, déli füles bástya, a déli ágyútorony, a falak m en té n elk észített fö ld feltö ltések , e lk ép zelh ető , hogy a B udai k ap u e lő tti fö ld erő d , a B udai k a p u e lő tti külső sánc és árok;
10. 1647: Új B udai kaputorony.
Ha d ie s e m é n y e kése r ő d ít é s e k Sz é k e s f e h é r v á r o t t
6. áb ra. A feh érv ári városfal a fe ltárt ré szletek és tö rté n e ti v áro salap rajzo k a lap ján . (Felvétel, rajz: E gyed E ndre)
90 Sik l ó s i Gy u l a
ezredest nevezte ki az udvar Starhemberg helyett a fe
hérvári vár kapitányává. Az erőfeszítések ellenére 1602.
augusztus 12-től 29-ig tartó ostrom után Jemiscsi Haszán 70 ezer főt számláló hadserege újra elfoglalta Fehérvárt. Az ostrom következtében a m ár korábban elpusztult Budai külváros sáncait ham ar feladták a csá
szári csapatok, de augusztus 18-án a nyugati szárazu
lat is török kézre került. Ezután kezdődött meg a bel
város falainak lövetése: négy ágyú lőtte a Palotai ka
putól délre eső falszakaszt, két ágyú a déli rondella melletti tornyot, három ágyút pedig a déli rondellá
val szemben állítottak fel. Négy ágyú tüzelt a Palotai kapu barbakánjára, s a törökök augusztus 22-e és 23-a között sikertelen kísérletet tettek a M onostor
bástya felrobbantására. Ezeket az ostrom ütötte se
beket kellett a vár birtokosainak sürgős munkával helyreállítaniuk.
Az 1601-1602. évi építkezések és azok befejezése a török hódoltság második szakasza alatt
A tizenöt éves háború legnagyobb szabású épít
kezései Fehérváron kétségkívül 1601-1602 között zaj
lottak. 1601 szeptem berében a császári csapatok si
keres ostrom át követően Gottfried Starhem berg ka
pitány 30 000 forintra becsülte a helyreállítás költ
ségeit.25 O któberben m ár 1500 em ber dolgozott a vár építésén.26
1601 novemberében újabb kiadásokat engedélye
zett az udvar. Fehérvárra érkezett Jo h an n Schneider von Lindau építésvezető, Isolano ezredes pedig a vár átalakítási terveivel Bécsbe utazott.27
A város katonai erődítése egészen az 1602-es ost
romig folytatódott, sőt be sem fejeződött az ostrom megkezdéséig.
Az 1601-1602 között végzett erődítési m unkála
tok helyére, jellegére Wathay Ferenc festményéről, verséből,28 az 1602-es ostrom naplóból, az 1601-es m etszet és alaprajz, valam int az 1689-es alaprajz összevetéséből kapunk adatokat.29
Wathaytól tudjuk, hogy Isolano Lesence és Keszt
hely vidékéről hozatott jobbágyokat az építkezések
re. Ezek során újjáépítették a belváros egész északi védművonalát, az északnyugati olaszbástyát, a Király
bástyát, a köztük húzódó, többszörösen m egtört vo
nalú kurtina (cortina) falat és annak középső részén
m egnyitották az Új Budai kaput. Ez utóbbi kivételé
vel az em lített északi védművonal alaprajzát ásatá
saink során tisztáztuk.30 Félmagasságig készült el — Wathay vízfestménye alapján — a Monostor-bástya.
Ekkor épülhetett a belváros két kapuja elé a két híd
főt védő, lépcsőzetes kialakítású földerőd (a Budai kapu előttiről elképzelhető, hogy csak 1602 után), valam int a külváros két kapuja előtti sánc, az Ingo- ványi kapu két, földből készült olaszbástyás e rő díté
se és a nyugati szárazulat két földerődje.31
Az 1601. évi javítások során helyre kellett állítani a megsérült védműveket: a Palotai kapu barbakánját és az attól délre eső, rommá lőtt városfalszakaszt a mai Megyeház u. (Csók I. u.) 17. udvarán, és a Fürdő-bás- tya melletti leomlott szakaszt.32 Veress D. Csaba sze
rint Isolano a belváros déli részén, a mai Petőfi S. utca vonalában egy keresztsáncot építtetett, elvágva ezzel a belvárost és a keresztsánctól délre eső részt.33
A Wathay versrészletére alapozott feltételezett ke
resztsáncot azonban itt végzett feltárásaink során nyomaiban sem találtuk meg.
Az 1602-es török ostrom súlyos károkat okozott a védművekben.34 Ezeket az ostromot követően sürgő
sen helyre kellett állítani. A károk olyan nagy mértékű
ek voltak, hogy a helyreállítás, illetve az 1601-1602- ben megkezdett munkák egészen Karakas pasa hivata
li idejéig35 tartottak, hiszen valószínűleg ő fejezte be a Monostor- (Karakas pasa) bástyát. Ezekkel a nagysza
bású építkezésekkel, melyeket a tizenöt éves háború közepén folytattak Fehérvár erődítésfalait modernizál
va, egyben lezárult a fehérvári városfalak jelentősebb átalakításainak korszaka is. Az ezt követő időszakban (talán részben még a tizenöt éves háború idején) 1602- 1688 között történtek még kisebb újjáépítések, javít
gatások Fehérvár erődítésrendszerén, ám azok jelen tősége messze elmaradt az eddigiektől. Ebben a kor
szakban épült fel a Palotai (Szüret) kapu és Murteza pasa tornya közötti külső falszakasz (1663-ban javítot
ták a Palotai kapuval együtt), a Fürdő-bástya, a déli füles bástya, a déli ágyútorony, a városfalak m entén elkészített földfeltöltések, valamint elképzelhető, hogy a Budai kapu előtti külső sánc és árok is ekkor készült.
Végül ennek a korszaknak jellegzetes, gerenda
vázas építm énye volt az újabban, a Táncsics M. u. 6.
területén feltárt szabálytalan, ötszögű torony és az 1647-ben épített Új Budai kaputorony.
25 Fitz-Császár-Papp 1966, 24.
2« Károly 1 8 9 6 -1 9 0 4 , II. (1898) 542.
27 Fitz-Császár-Papp 1966, 24.
28 Wathay 1976.
29 Siklósi 1988, 2 2 1 -2 5 1 . 30 Siklósi 1993, 2 8 -6 1 .
31 Siklósi 1993, 25.
32 Siklósi 1993, 127.
33 Veress-Siklósi 1990, 155.
34 Benda-Nehring 1 9 7 8 ,2 6 9 -2 8 4 ; Wathay 1976; Siklósi 1993, 127.
35 Fitz-Császár-Papp 1966, 156.
MAGYAR KÁLMÁN