A törvényi szabályozást érintő kritikák

A kritikákat – a jogtudomány képviselőin túl – egyrészt a Velencei Bizottság 664/2012. sz.

Véleménye (2012. március 19.),⁴⁶ másrészt az Ehvt. esetében lényegében az alkotmányjogi panaszok és az alapvető jogok biztosa által benyújtott utólagos normakontroll indítványok, és az ezek nyomán elfogadott 6/2013. (III. 1.) AB határozat foglalja össze. Annak ellenére, hogy vannak azonosságok az egyes szervezetek és szerzők felvetéseiben, az eltérő szerepük és az alkalmazott megközelítésük miatt mégis érdemes azokat külön-külön bemutatni.

4.1. A szakirodalmi kritikák – főként az Ehtv1.-gyel kapcsolatban – az alábbiakban összegezhetőek,⁴⁷ de a jelzett problémák a koncepcionális változatlanság miatt az Ehtv.-vel szemben is joggal felvethetőek.

i) A korábban nyilvántartásba vett egyházak egyenjogúságát sérti az elismert egyházak ex lege privilegizálása. Ez – és a nyilvántartásba vételi eljárás – felveti továbbá a hatalmi ágak elválasztása elvének és az állam világnézeti semlegessége elvének a sérelmét.

44 A vallási egyesületről mint sajátos civil szervezetről és a szabályozás hiányosságairól l. Schanda Balázs: A vallási egyesület mint a közösségi vallásgyakorlás kerete. Magyar Jog 2013. 5. sz. 272., 274. o.

45 Erre a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény meghatározott szabályait kellett alkalmazni.

46 CDL-AD(2012)004, Opinion 664/2012 on Avt CCVI of 2011 on the right to freedom of conscience and religion and the legal status of churches, denominations and religious communities of Hungary (adopted by the Venice Commission at its 90th Plenary Session, Venice, 16-17 March 2012). A továbbiakban a Velencei Bizottság Véleménye.

47 Főként a 2. és a 11. lábjegyzetben jelölt munkákra alapozva.

ii) Az egyházi elnevezés használatának monopolizálása felveti a vallási közösségek önazonossághoz való jogának sérelmét.

iii) A törvény nem biztosít jogorvoslathoz való jogot egyik negatív döntés esetében sem, azaz sem a miniszter döntése ellen nem lehet jogorvoslattal élni amiatt, hogy a kérelmet nem terjeszti az Országgyűlés elé, sem az Országgyűlés kétharmados döntése ellen nem biztosított a jogorvoslat. Sőt, az elutasítás esetében egy éven keresztül nem lehet ismételt kérelmet benyújtani.

iv) Aggályos az is, hogy a törvényhozó hatalom definiálja a vallási tevékenység fogalmát, mivel azt szerencsésebb a vallási közösségek meghatározására bízni, mert az állam általi definiálás „nemcsak az állam és az egyház elválasztásának, hanem az állam világnézeti semlegességének az alapelvét is feszegeti”.⁴⁸ Ugyanakkor – véleményem szerint – nem emelhető kifogás a negatív meghatározással szemben.

4.2. Az alapvető jogok biztosa szerint az Ehtv. szabályozása sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, illetve a hatalommegosztás elvébe ütközik. A panaszosok – 2012.

tavaszán és nyarán – amiatt fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert az Országgyűlés érdemi indokolás nélkül megtagadta az elismerésüket, ami következtében elvesztették az addig őket megillető egyházi jogállást, ez pedig sérti a vallásszabadsághoz való jogot, az egyesüléshez való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve hátrányos megkülönböztetésben részesültek.⁴⁹ Sérelmezték, hogy az Ehtv. mellékletét módosító 2012.

évi VII. törvény bizottsági vitájában az MTA elnöke nem nyilatkozott az előírt feltételekre vonatkozó megfelelőségről, a 67 vallási közösség egyházzá minősítését elutasító határozatban pedig – mivel nem volt az Ehtv.-ben erre vonatkozó szabály – nem kaptak indokolást arra nézve, hogy miért nem feleltek meg a feltételeknek. Jelezték, hogy az elismerési eljárás Országgyűléshez telepítése felveti a politikai mérlegelés lehetőségét, sérti a különvált működést, a hatalommegosztás elvét. Ugyancsak sérelmesnek találták, hogy a jogi szabályozás nem tartalmaz sem jogorvoslati lehetőséget az elutasító döntés és a döntés elmaradása esetén, sem határidőt a bizottsági javaslattételre, illetve az országgyűlés döntésére vonatkozóan.

Az Alkotmánybíróság a döntést azonban csak 2013. február 29-én hozta meg.⁵⁰ Néhány panaszos a beadványában már jelezte, hogy az EJEB-hez fordultak azzal az indokkal, hogy a de-regisztráció és a re-regisztráció a vallásszabadsághoz és az egyesüléshez való joguk sérelmét jelentette és diszkriminatív volt, illetve az alkalmazott eljárás nem volt tisztességes és nem volt lehetőség hatékony jogorvoslat igénybe vételére. Néhány panaszos sérelmezte azt is, hogy az egyházi státus elvesztése miatt állami támogatásoktól is elesnek, és ez sérti a tulajdonhoz való jogukat.⁵¹

4.3. A Velencei Bizottság Véleményében (2012 márciusában) – támaszkodva az EJEB számos vallásszabadságra és egyházakra vonatkozó döntésére, illetve az OSCE/ODIHR-Venice Commission Guideline-ra⁵² – az Ehtv.-ről az alábbiakat állapította meg: a törvény liberális és nagyvonalú keretszabályozást nyújt a vallásszabadság számára, azonban van több olyan

48 Schweitzer: Az egyházak, vallásfelekezetek… 251. o., Schweitzer: Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása 5. o, aki javasolja a definíció elhagyását.

49 Felhívták továbbá a jogbiztonság, a kellő időre vonatkozó elv sérelmét, hivatkoztak közjogi érvénytelenségre is.

50 L. a II. pontban.

51 L. bővebben az V.4. pontban.

52 OSCE/ODIHR-Venice Commission Guidelines for legislative reviews of laws affecting religion or belief, CDL-AD(2004)028, adopted by the Venice Commission (Venice, 18-19 June 2004).

rendelkezése, amelyek problematikusak, és nem érik el a nemzetközi standardokat.⁵³ Részleteiben ilyennek minősülnek az alábbiak.

i) Egyezménybe ütközik az egyház (egyházként nevesített vallási közösség) alapításához megkövetelt parlamenti elismerés [(Ehtv. 7. § (1) bekezdés]. A Velencei Bizottság szerint ez az Alaptörvénybe is ütközik (VII. cikk), de ez – az akkor még hatályban levő Ár. fényében – nem volt támogatható álláspont. Mindazonáltal világos, hogy a vallásszabadságra vonatkozó alkotmányi rendelkezések nem érik el a nemzetközi standardot.

ii) Az elismerési eljárás több ok miatt is aggályos. Nincsenek a törvényben olyan eljárási garanciák, amelyek a semleges és pártatlan elismerési eljárást biztosítanák;⁵⁴ nem állnak rendelkezésre kritériumok arra nézve, hogy mi alapján dönt a parlamenti bizottság;⁵⁵ az MTA elnöke nem adott az Ehtv. szerinti véleményt az elismerési eljárásokban; az eljárás teljes egészében a parlament kezében van, aminek a döntése, a dolgok természetéből fakadóan politikai jellegű, illetve a többség változása miatt feltehető, hogy pusztán politikai akaratból új egyházak ismerhetőek el, és már elismert egyházaktól vehető el az egyházi státus, ami a jogbiztonságra és a vallási közösségek magabiztosságára potenciálisan káros hatással lehet; az elismerési eljárás nem felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek, mivel az alkalmazott kritériumok nem világosak, az eljárás egyáltalán nem átlátható, a parlament indokai nem nyilvánosak és nem megalapozottak. A javaslat a tisztességes eljárás elemeinek, a semleges és pártatlan kritériumoknak, illetve az eljárási garanciáknak a bevezetését tartalmazza.

iii) Nemzetközi standardokba ütközik, hogy az elutasító döntés esetén egy évet kell várni a kérelem újbóli benyújtásával.

iv) A 100 éves nemzetközi vagy 20 éves haza működés – mint feltétel – előírása túlzó mind a jogi személyiség elnyerése, mind az egyházaknak adott egyéb privilégiumok szempontjából.

v) A hatóságnak széles diszkrecionális jogkört ad (és így az előreláthatóság problémája merül fel) annak a feltételnek a megítélésénél, hogy a szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, illetve, hogy tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot. A Bizottság azoknak a jogszabályoknak a pontosabb meghatározását javasolja, amelyeknek a kérelmet benyújtó szervezetnek meg kell felelnie.

vi) Az, hogy az egyesülettel szemben – működése során – nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel, az EJEE alapján nem legitim indoka a vallásszabadság korlátozásának.⁵⁶ Emiatt e kitétel törlését ajánlották.

vii) A hatékony jogorvoslat nem biztosított. A Velencei Bizottságot a budapesti látogatásakor arról tájékoztatták, hogy valószínűleg az alkotmányjogi panasz lehetősége kerül majd bevezetésre jogorvoslatként.⁵⁷ A Bizottság véleménye szerint azonban ez nem minősülhet hatékonynak, mivel nincsen meg a rendes bírósági út igénybe vételének lehetősége.

viii) Az egyházi jogi státus megszüntetése, a deregisztráció a vallásszabadság korlátozása, és a Velencei Bizottság szerint az egyházi jogi státust élvező szervezetek deregisztrációja nem

53 A Velencei Bizottságot a Kormány arról tájékoztatta, hogy módosításokat kíván benyújtani a törvényhez, ami csak 2013-ban történt meg az Ehtv.-nek az Alaptörvény negyedik módosítása okán történő megváltoztatása miatt. Vö. a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvénnyel (Ehtvmód.).

54 Vö. ECtHR, Metropolitan Church of Bessarabia v. Moldova, para. 116. Erre hivatkozik is a Bíróság a Magyar Keresztény Mennonita Egyház and Others v. Hungary ügyben, para 76.

55 A Velencei Bizottság az Ehtv. mellékletének 2012-es módosításával kapcsolatban kifogásolta e kritériumok hiányát, illetve annak az időnek a rövidségét, amely alatt a bizottság döntött a kérelmekről. A benyújtás: 2012.

február 10, elfogadás: 2012. február 27.

56 ECtHR Manoussakis and Others v. Greece, judgment of 26 September 1996, Reports 1996-IV, at para. 40., ECtHR Hasan and Chaush v. Bulgaria [GC], no 30985/96, judgment of 26 October 2000, para. 78.

57 Erre azonban csak egy évvel később, az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítások során kerül sor 2013. augusztus 1-i hatállyal. Vö. az Ehtvmóddal.

tekinthető a nemzetközi standardok szerinti szükségesnek és arányosnak, vagy olyannak, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.⁵⁸ A javaslat szerint ezt a szabályt hatályon kívül kellene helyezni.

ix) Az Országgyűlés által elismert egyházak különleges bánásmódot élveznek több területen, mivel az Ehtv. sajátos jogokat és kedvezményeket biztosít a számukra. Ha azonban az állam ilyen privilégiumokat ad a speciális státussal rendelkező vallási közösségeknek, akkor olyan jogi keretet is kell teremtenie, amely minden vallási közösségnek lehetőséget ad arra, hogy e státust megszerezhesse, és a kritériumokat nem szabad hátrányos megkülönböztetést alapul véve alkalmazni.⁵⁹ A Velencei Bizottság szerint ugyanakkor az egyesületté minősített vallási közösségek a korlátozott státusuk miatt nem élvezhetik a vallásszabadsághoz való jogot hatékonyan és a valóságban,⁶⁰ e jog élvezete az esetükben pusztán elméleti és illuzórikus. A Bizottság azt javasolja, hogy a parlament objektív és ésszerű indokolást adjon abban a tekintetben, hogy az egyes jogokat és juttatásokat miért csak az elismert egyházaknak adja meg, és azok miért nem juttathatóak más vallási szervezeteknek is.

A Velencei Bizottság szerint nem sérti a nemzetközi standardokat a következő. Az a követelmény, hogy 1000 egyén írja alá a kérelmet, mivel ez nem minősül túlzott elvárásnak egy nagyjából 10 millió lélekszámú államban, feltéve, ha a jogi személyiség megszerzése egyik vallási csoport számára sem bizonyul lehetetlennek.⁶¹ A Velencei Bizottság a jogi személyiség megszerzését tartja fontosnak, és mindenképpen biztosítandónak, ami azonban nem feltétlenül azonos az egyházi jogállással. A magyar szabályozás alapján az el nem ismert volt egyházak 2012. január elsejétől egyesületként, azaz jogi személyként működnek tovább, kivéve, ha a változásbejegyzési eljárást nem indítják meg, nem nyilatkoznak továbbműködési szándékukról. Főszabályként tehát nincsen szó a jogi személyiség elvesztéséről, hanem inkább arról, hogy olyan többletcselekményt követel a jogszabály egy már meglévő jog továbbgyakorlására, amelynek nincsen kellően alátámasztott indoka. Az Alkotmánybíróság sem azt vizsgálta, hogy a jogi személyiség megszerzése, hanem, hogy az egyházi jogi személy státus megszerzése alanyi jog-e abban az esetben, ha a törvényben előírtak megvalósulnak. Az EJEB is az egyházi jogállásra, és nem a jogi személyiségre koncentrált.