A törvényi szabályok

3.1. A 2011. évi C. törvény elfogadását – bevallottan²⁷ – a „bizniszegyházak” és az egyházak nagy száma ellen való fellépés váltotta ki annak ellenére, hogy a joggal való visszaélést és a jogszabályba ütköző magatartásokat az 1990. évi IV. törvény eszközeivel is lehetett volna kezelni.²⁸ A megoldást a jogalkotó abban találta meg, hogy „egyetlen tollvonással megszüntette több száz vallási közösség eddig élvezett egyházi státuszát, rájuk sütve egyúttal a bizniszegyház szégyenbélyegét”.²⁹ Tette mindezt úgy, hogy nem állt rendelkezésére egyetlen, például joggal való visszaélést megállapító jogerős bírói ítélet sem.³⁰ A törvényi szabályozás hatására 2011-ben több mint 300 közösséget fosztottak meg a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (Ltv.) alapján szerzett statusuktól, de visszaélések miatt nem indult egyetlen eljárás sem.³¹

Az Ehtv1. az egyházak nyilvántartásba vételének szabályain változtatott jelentősen. A törvény mellékletében felsorolt egyházak elismert egyházként automatikusan miniszteri nyilvántartásba vételre kerültek. A többi, korábban egyházként működő vallási közösség e státusát elvesztette, és egyházi jogállást csak akkor nyerhettek, ha a törvény feltételeinek megfelelnek, kérelmet nyújtanak be a miniszterhez, és az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatát megszerzik. A korábbi bírósági nyilvántartásban vételt³² tehát felváltotta a kérelem alapján induló, parlamenti szavazással végződő, érdemi nyilvántartásba vételi eljárás. Mindennek az eredménye: i) a törvény erejénél fogva elismert egyházak, ii) olyan vallási közösségek, amelyek korábbi jogszerűen megszerzett egyházi jogi státusa megszűnt a törvény erejénél fogva, ezek egyesületként működhetnek tovább, de erről 2011. december 31-ig nyilatkozni kellett, iii) jogutód nélkül megszűnt szervezeteket.³³ Az egyesületek között lehettek olyan vallási közösségek, amelyeknek az Országgyűlés a törvényi

24 Vö. a 45/2012. (XII. 29.) AB határozattal, ABH 2012. 347.

25 Ez sem volt különlegesség abban az időszakban. L. a hatodik fejezetet.

26 L. a 2., 5. és a 11. lábjegyzetben foglalt hivatkozásokat.

27 Szászfalvi László államtitkárt, Lukács Tamást, Semjén Zsoltot és Harrach Pétert idézi Schweitzer: Az egyházak, vallásfelekezetek… 246. és 247. o.

28 Vö. a 6/2013. (III. 1) AB határozattal, ABH 2013. 194., 249. [147], illetve Schweitzer és Szathmáry 11.

lábjegyzetben hivatkozott munkáival.

29 Schweitzer: Az egyházak, vallásfelekezetek… 247. o.

30 Mivel ezt a szabályozási megoldás az Ehtv. is fenntartotta, az igazolhatóság e hiányát az EJEB a Magyarországot elmarasztaló döntésében is értékelte. Erről l. az V.4. pontban.

31 L. Schweitzer: Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása 3. o., Szathmáry: Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása, Main Concerns.

32 Ennek megreformálására vonatkozóan is voltak elképzelések, de ezek is a bírósági szervezetrendszeren belül képzelték el az egyházak nyilvántartásba vételét. Legutóbb l. Ádám: Vallás, vallásszabadság… 21. o., Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. Szent István Társulat, Budapest 2003.

33 Ez akkor következett be, ha azok az elismerési eljárást nem indították meg, vagy a külön törvény szerinti nyilvántartásba vételükhöz szükséges adatokat nem jelentették be, és a továbbműködésükről nemlegesen nyilatkoztak.

feltételek fennállása miatt később meg(vissza)adta az egyházi státust, illetve olyanok, amelyek nem tudtak megfelelni a törvényi feltételeknek. Lehettek olyanok is, akik az Ehtv1.

szabályai szerint nem kezdtek eljárási cselekménybe, amire a törvény 2011. év végéig adott lehetőséget, de amit az Alkotmánybíróság 164/2011. (XII. 20.) AB határozata, majd az Országgyűlés a határozatra adott egyfajta reakcióként – az Ehtv1. hatályon kívül helyezésével – lényegében december 20-ig „lerövidített”. Ezeknek az Ltv. szerinti egyházaknak, amelyek tehát korábban (az Alkotmánybíróság által jogbiztonságot sértőnek talált törvényi szabályok alapján) nem nyújtottak be egyházkénti elismerésre vonatkozó kérelmet, az Ehtv. kihirdetését követően – a törvény ilyen szabálya hiányában – már nem volt lehetőségük arra, hogy az alapján úgy kezdeményezzék az egyházi elismerésüket, hogy elkerüljék az egyesületté minősítést, azaz az egyházi jogállásuk elvesztését.³⁴

Az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet akkor nyújthatták be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik, legalább húsz éve, szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta, a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte, tagjai nyilatkoztak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. Mellékelni kellett továbbá: a tanításának lényegét tartalmazó hitvallását, vagy legfőbb vallási tanainak összefoglalását, illetve legalább ezer természetes személy tag nevét, magyarországi lakóhelyét, aláírását tartalmazó aláírási ívet is. E feltételek teljesítése esetén sem volt bejegyezhető azonban egyházként olyan közösség, amellyel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg. A miniszter a benyújtó egyház kérelmének Országgyűlés elé terjesztését megelőzően szakértőt rendelhetett ki a törvényben foglalt vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek fennállása megállapításának tisztázására. Az egyház nyilvántartásba vételének elutasítása esetén a bejegyzési kérelem egy éven belül ismételten nem volt előterjeszthető.

A törvény definiálta a vallási tevékenység fogalmát,³⁵ és felsorolta az ide nem tartozó tevékenységeket is, illetve az egyház³⁶ elnevezést csak azoknak a szervezeteknek engedte meg, amelyek a törvény alapján nyilvántartása kerültek.

3.2. Az új Ehtv. a korábbi szabályozás koncepcionális elemein és az indokoltságán lényegében nem változtatott, viszont alkotmányi alapként segítségül kapta az Ár. 21. cikkét, és ennek megfelelően az egyház fogalma már tartalmazta az Országgyűlés általi elismertséget, mint definíciós elemet.³⁷

34 L. a 27/2014. (VII. 23.) AB határozatban, ABH 2014. 786.

35 E törvény alkalmazásában vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartási követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.

36 7. § (1) Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik. E törvény alkalmazása során egyháznak minősülnek a vallásfelekezetek és vallási közösségek is. (4) Az egyház elnevezést csak e törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet viselheti. E jogszabályszerkesztési megoldás önmagában is kétségeket vet fel. A 2013. évi módosítás viszont koncepcionálisan is változtat majd ezen.

37 7. § (1) Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező és az Országgyűlés által elismert autonóm szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából jön létre és működik. Vö. a 35. lábjegyzetben írt jogszabályi szöveggel.

Az Ehtv. változatlanul a 2011. évi C. törvény melléklete által felsorolt 14 vallási közösséget ismerte el törvény erejénél fogva egyháznak, míg a többi (1990. IV. törvény alapján egyháznak minősülő vallási közösség) ex lege 2012. január 1-i hatállyal egyesületnek minősült. Ezek a vallási közösségek tehát a korábban szerzett és jogszerűen gyakorolt státusukat mindenféle érdemi indokolás nélkül elveszítették. A mellékletet eddig egyszer bővítették ki. A 2012. évi VII. törvényt,³⁸ amely 13 új egyházat ismert el, az Emberi Jogi Bizottság 2011. február 10-én nyújtotta be,³⁹ Országgyűlés a 2012. február 27-i ülésnapján fogadta el, és 2012. március elsején lépett hatályba.⁴⁰ A TASZ megállapította, hogy a jelentkezők száma ötször annyi volt, közülük jó páran meg is feleltek a törvényi feltételeknek, elismerésük azonban elmaradt.⁴¹ Az elutasításhoz a parlament érdemi indoklást nem fűzött.⁴² Az Ehtv.-ben valamelyest megváltoztak az egyházként való elismerésre vonatkozó szabályok:

i) Az „alapcélként” vallási tevékenységet végző egyesület egyházként történő elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre irányadó szabályok alkalmazásával az Országgyűlésnél lehet kezdeményezni.

ii) Az elismerés előfeltétele: az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület húszéves hazai működésén kívül már a legalább százéves nemzetközi működés megléte is elegendő a kezdeményezéshez.⁴³ Az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága a népi kezdeményezés alapján a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként történő elismerésére törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé.

iii) Arról, hogy az egyesület alapcélként vallási tevékenységet végez-e, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik-e, legalább száz éve nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában egyesületként, vagy az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként működik-e hazánkban, az Országgyűlés illetékes bizottsága az MTA elnökének az állásfoglalását kéri.

38 A 2012. évi VII. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról.

39 Az indokolás – a többi fentebb említett indokoláshoz képest – impresszív: megismerhető belőle a módosítás indoka és célja, bár az részben csak az Ehtv. vonatkozó szabályának az ismertetése. Az általános indokolás utal a körülményekre: az Ehtv. kimondja, hogy 2011. december 20-áig (a 2011 . évi C. törvény hatályvesztéséig) e törvénynek az egyházkénti elismerésre vonatkozó szabályaira tekintettel a felelős miniszterhez kérelmet benyújtó egyház az Ehtv. szerinti elismeréséről az Országgyűlés – a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kivételével – az Ehtv. 14. § (3)-(5) bekezdése szerinti eljárás keretében 2012. február 29-éig dönt. A miniszterhez a beadványt 2011. december 20-áig nyújtották be az egyházak, akiknek az Ehtv. által az egyházkénti elismerésre meghatározott feltételeknek való megfelelését az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megvizsgálta és a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának ismeretében további 13 egyház elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. A részletes indokolás is informatív, két részben indokolja a kérelmek elfogadását: nemzetközileg is jelentős protestáns egyházak, amelyek legalább 20 éve szervezett formában műkődnek Magyarországon, és világvallások hazai képviselői.

40 A kihirdetés napja: 2012. február 29.

41 L. a 8/2012. (II. 29.) OGY határozatot, amely az alkotmányjogi panaszt benyújtók hivatkozási alapja lett. Ezek eredményeként született a 6/2013. (III. 1.) AB határozat.

42 Hegyi Szabolcs: Leviatán elszabadul. http://ataszjelenti.blog.hu/2013/09/30/leviatan_elszabadul, l. továbbá a 6/2013. (III. 1.) AB határozatot.

43 Az egyesület akkor ismerhető el egyházként, ha a) alapcélként vallási tevékenységet végez, b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, c) legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amely húszéves időtartamba beszámít az e törvény hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként való működés is, d) alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte, f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, és g) az egyesülettel szemben – működése során – nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel, h) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.

Amennyiben az Országgyűlés nem támogatja a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként történő elismerését, az erről szóló döntést országgyűlési határozatban teszik közzé. A közzétételtől számított egy éven belül azonban nem kerülhet sor az egyházként történő népi kezdeményezés megismétlésére.

Az Ehtv. főszabályként ismerte i) az elismert egyházakat, amelyeket a melléklet tartalmazott, illetve ii) az egyesületeket, amely jogi formába a törvény hatályba lépésétől kezdve az összes többi, Ltv. által egyháznak minősített szervezet tartozott.⁴⁴

Az Ehtv.-ben el nem ismert vallási közösségekre vonatkozóan a következő átmeneti szabályokat alkalmazta az Ehtv. 2012. augusztus 31-ig.

i) Ha az egyház még a korábbi Ehtv. szabályai alapján kezdeményezte az elismerési eljárást, akkor az esetükben az Országgyűlés 2012. február 29-éig dönt. (Ennek lett az eredménye a 2012. évi VII. törvény.) Ha az Országgyűlés a kezdeményezést elutasítja, az egyház 2012.

március 1-jétől egyesületnek minősül, és az egyesületre vonatkozó szabályok szerint változásbejegyzési eljárást kellett indítania.

ii) Ha elismerési eljárást nem indított, akkor 2012. február 29-éig nyilatkoznia kellett továbbműködési szándékának hiányáról vagy – továbbműködési szándék esetén – az egyesületre vonatkozó szabályok szerint változásbejegyzési eljárást kellett indítania.⁴⁵

iii) Az elutasított és a továbbműködési szándékról nyilatkozott egyházak tekintetében az

„egyesületté válás” eljárási cselekményeire az Ehtv. eltérő határidőket állapított meg, azzal, hogy ezekre az átalakulásokra vonatkozó végleges határidő 2012. augusztus 31.

iv) Az Ehtv. 2012. szeptember 1-jétől a két csoportra nézve az egyesületként való nyilvántartásba vétel tekintetében azonos szabályokat fogalmazott meg.

v) Fontos az is, hogy az Ehtv.1. 2011. december 20-án vesztette hatályát, az Ehtv. azonban csak ezt követően, 2011. december 31-én került kihirdetésre, és 2012. január 1-jén lépett hatályba.