A megjelenési formák – precedensek

4.1. Az előzőekben bemutatott (alkotmányos) párbeszéd-típusokon kívül – a bíróságok részvételének és kommunikációjának eszközeként¹⁵⁵ – a precedensek is a bíróságok közötti/„bíróságon belüli” egyfajta párbeszédnek tekinthetők, vagyis a párbeszéd metaforája rájuk is alkalmazható. Ezt a párbeszédet az egyes precedensek alkalmazásának, korlátozásának vagy felülbírálatának indokairól zajló vita tartja fenn.¹⁵⁶ A precedensbíráskodás¹⁵⁷ ugyanis stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra.¹⁵⁸ Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás).¹⁵⁹ A precedens kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak.¹⁶⁰ A korábbi döntésektől tehát indokolt esetben, racionális érveléssel¹⁶¹ – különleges igazolással, megfelelő mérlegeléssel¹⁶² – el lehet térni, és így a régebbi alkotmányos tételek megújíthatók: i) a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a precedensben megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától vagy a jövőben, pro futuro hatállyal nem alkalmazza; ii) hallgatólagos felülbírálat esetében a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le.¹⁶³ Ez a gyakorlat egyre finomabb különbségtételekhez, pontosabb értelmezési kritériumokhoz vezet, és lépésről-lépésre tartalommal tölti meg az alkotmány elvont rendelkezéseit, illetve egyre jobban szűkíti a bírói alkotmányértelmezés mozgásterét.¹⁶⁴

154 Law – Chang: i.m. 523. o.

155 Komárek: i.m. 2. o.

156 L. Michal J. Gerhardt: The Role of Precedents in Constitutional Decision-making and Theory. 980 The George Washington Law Review, Faculty Publications Paper 1991. 147. o.

157 Christopher P. Banks: Revearsals of precedent and judicial policy-making: How judicial conceptions of stare decisis in the U.S. Supreme Court influence social change. Akron Law Review Vol. 32:2. 1999.

https://www.uakron.edu/law/lawreview/v32/docs/goodbanks322.pdf 3. o.

158 L. Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Osiris Kiadó, Budapest 2009. 257. o.

159 D. Tóth Balázs: A precedensalapú döntéshozatal alapkérdései a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában.

Fundamentum 2009. 4. sz. 90., 93. o.

160 Vö. George Costello: The Supreme Court’s overruling of constitutional precedent: an overview.

Congressional Reserach Service, The Library of Congress, November 29, 2005, http://www.policyarchive.org/handle/10207/bitstreams/2646.pdf 3. o., illetve Banks: i.m. 4. o.

161 Az ilyen érvelésnek olyannak kell lennie, amely érthető és megalapozott mind a jogászi szakma gyakorlati képviselői, mind a tudomány és a közvélemény számára, és így kiállja a kritikai elemzés próbáját. Vö. Jon D.

Noland: Stare Decisis and the Overruling of Constitutional Decisions in the Warren Years. Valparaiso University

Law Review Vol. 4, Nr. 1 Fall 1969.

http://scholar.valpo.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1790&context=vulr&sei-redir=1#search=%22precedent%20constitutional%20overruling%22 129-130. o.

162 Ennek az az oka, hogy a precedenshez való ragaszkodásnak kell lennie a főszabálynak, az eltérésnek pedig a kivételnek. L. Banks: i.m. 2., 3. o., Costello: i.m. 2. o., Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás, Osiris Kiadó, Budapest 1998. 197. o.

163 D. Tóth Balázs: A precedensalapú… 93. o. L. még Tóth Gábor Attila: i.m. 109. o., Petrétei: i.m. 136-137. o.

164 Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány. INDOK Kiadó, Budapest 2000. 149. o.

4.2. Az eltérés okai jellemzően – és az amerikai szakirodalom alapján – például a következők lehetnek: i) a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály érvényességével szemben; ii) olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; iii) a tények megváltoztak a precedensszabály meghozatalától eltelt időszakban; iv) a társadalmi bizalom megléte, azaz a precedens miatti ésszerű társadalmi várakozás a döntés fenntartására. A döntésben további szempontok is segíthetnek, ilyen például a precedens elfogadásának többsége és a különvélemények száma, illetve a precedens

„kora”, ami egyben a megerősítésének és a felülbírálatának is indoka lehet. A precedenshez általában ragaszkodnak a szerződésekkel és a tulajdonhoz való joggal összefüggő esetekben.

Az amerikai abortusz ügyben – bár lehetősége lett volna rá – azért nem vizsgálták felül a Roe ügyben¹⁶⁵ kimondottakat (abortusz megengedhetősége), mert az egyének a magánkapcsolataikban olyan döntéseket hoztak, amelyekben bízhattak az abortusz elérhetőségében a fogamzásgátlás sikertelensége esetében.¹⁶⁶

4.3. A magyar Alkotmánybíróság precedens-jellegét tekintve eltérő álláspontok jelentek meg.

Csink Lóránt szerint az Alkotmánybíróság nem precedensbíróság,¹⁶⁷ Erdős Csaba szerint viszont szükségszerűen a precedensbíráskodás jegyeit mutatja¹⁶⁸ – az Alaptörvény alapján is – mivel a jogbiztonság az alkotmánybírósági döntések egymásra épülését követeli meg.¹⁶⁹ Lényegében D. Tóth Balázs 2009-ben született írására alapozva megállapítható, hogy a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a részleges felülbírálat mellett indokként merült fel a technológiai fejlődésre,¹⁷⁰ illetve az időmúlásra és a tulajdoni rendszer átalakulására való hivatkozás;¹⁷¹ teljes felülbírálatot indokolhatott volna a normatív előfeltevés felülvizsgálata,¹⁷² illetve a tudományos felfogás változása.¹⁷³ A megkülönböztetés módszerét is alkalmazták arra utalással, hogy az elbírálandó norma (annak jogszabályi környezete) lényeges szempontból eltér egy korábbi döntésben vizsgálttól, illetve hogy két csoport alkotmányos helyzetében lényeges különbségek vannak.¹⁷⁴ A magyar gyakorlatban a

165 Roe v. Wade, 410 U.S. 113, 1973.

166 L. Banks: i.m. 6-8. o., Mortimer N.S. Sellers: The doctrine of precedents in the United States of America. 11.

o. http://www2.law.uu.nl/priv/AIDC/PDF%20files/IC1/IC1%20-%20USA.pdf, Noland: i.m. 129-130. o., D.

Tóth Balázs: Felülbírálati szerepben…, Costello: i.m. 10. o.

167 Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press, Budapest 2014. 138. o.

168 Ehhez közel álló véleményemet 2011-ben írtam meg az alkotmányellenes alkotmánymódosításokkal összefüggő alkotmánybírósági határozat apropóján. Drinóczi Tímea: Gondolatok az Alkotmánybíróság 61/2011.

(VII. 12.) AB határozatával kapcsolatban. JURA 2012. 1. sz.

169 Erdős Csaba: Az 1989-es Alkotmányon nyugvó alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezésének egyes aspektusai. In Gárdos-Orosz Fruzsina – Szente Zoltán (szerk.): Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., Budapest 2014.

303., 304. o. Korábbi értékelést l. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest 2001. 352. o.

170 Részleges felülbírálat történt az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban, amelyben a testület a technológiai fejlődésre hivatkozással vetette el a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatban a frekvenciaszűkösséggel és a vonatkozó speciális állami előírásokkal kapcsolatos tézist.

171 A 42/2006. (X. 5.) AB határozat ilyen okokból részben felülbírálta a tulajdonhoz való jog korlátozására irányadó, a 64/1993. (XII. 22.) AB határozat által megállapított tesztet.

172 A döntéshozatalt követően a társadalmi körülményekben beállt lényeges változás figyelembe vétele történt volna meg, ha az Alkotmánybíróság által feltételezett ideális kommunikációs térre vonatkozó normatív előfeltevést felülvizsgálata a 95/2008. (VII. 3.) AB határozatban többségi támogatást nyert volna.

173 A tudományos felfogás (orvosi ismeretek, egészségügyi intézményrendszer általános állapota, felkészült, gyakorlott szakember) megváltozása okán az Alkotmánybíróság nem zárta ki, hogy az aktív eutanáziával kapcsolatos álláspontját a jövőben felülvizsgálja.

174 L. részletesebben D. Tóth Balázs: A precedensalapú… Továbbá l. Erdős Csaba: i.m., illetve Szente Zoltán:

Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2013.

legtöbbet alkalmazott megkülönböztetési módszer annak kimutatása, hogy az elbírálandó norma (annak jogszabályi környezete) lényeges szempontból eltér egy korábbi döntésben vizsgálttól, illetve korábbi döntéssel elbírált norma változása. Előbbi történt a köztisztviselők jubileumi jutalmával kapcsolatosan is, amikor a bírák jubileumi jutalmára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatakor kialakított szabályokat nem vették figyelembe, mivel a két csoport alkotmányos helyzetében lényeges különbségek vannak.

A precedensek alkalmazásának (továbbélésének) kérdése különösen érdekes abban az esetben, amikor az államban az alkotmánybíráskodás megszakítása nélkül új alkotmányt fogadnak el. Bármely alkotmányos demokráciában ezzel kapcsolatban vélhetően azt az álláspontot fogadnák el, amit a magyar Alkotmánybíróság a 22/2012. (V. 11.) AB határozatában kifejezetten rögzített: „[a]z előző Alkotmány és az Alaptörvény megfelelő szabályainak összevetését és gondos mérlegelést kíván. Ha az összevetésnek az az eredménye, hogy az alkotmányjogi szabályozás változatlan vagy jelentős mértékben hasonló, az átvételnek nincs akadálya. Másrészt az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén éppen nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni”.¹⁷⁵ Szabályozási azonosság esetén tehát lehetőség van arra, hogy a „két Alkotmánybíróság” – az Alkotmány és az Alaptörvény alapján ítélkező – párbeszédet folytasson egymással.¹⁷⁶ Ugyanez a helyzet a negyedik alaptörvény módosítás után is fennáll, csak a testület kissé más súlyozást alkalmaz. A 13/2013. (VI. 17.) AB határozat megfogalmazásában: „Az Alaptörvény negyedik módosítása következtében […] azonban az Alkotmánybíróságnak ezen összevetés eredményeképpen az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozataiban foglalt érvek felhasználását kellő részletességgel indokolni kell. A korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek figyelmen kívül hagyása ugyanakkor az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén is lehetségessé vált, a szabályozás változása a felvetett alkotmányjogi probléma újraértékelését hordozhatja. A hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerűségei szükségképpeni hatással vannak az Alaptörvény értelmezésére is. Az Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése. Az Alkotmánybíróság – a fenti feltételek vizsgálata mellett – a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként megjelölésével, a lényegi, az adott ügyben felmerülő alkotmányossági kérdés eldöntéséhez szükséges mértékű és terjedelmű tartalmi vagy szövegszerű megjelenítéssel hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket. Az indokolásnak és alkotmányjogi forrásainak ugyanis a demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lennie, a jogbiztonság igénye az, hogy a döntési megfontolások átláthatóak, követhetőek legyenek. A nyilvános érvelés a döntés indoklásának létalapja. A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindig esetről esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja.”¹⁷⁷

175 22/2012. (V. 11.) AB határozat, ABH 2012. 10. 15-16. [41]

176 Ez a megállapítás akkor is fenntartható, ha a „régi” alkotmánybíróság már értelemszerűen nem tud válaszolni.

Emiatt a jellemző miatt minősül a precedens speciális alkotmányos párbeszédnek, metaforikus értelemben. Vö.

Gerhardt: i.m. 147. o.

177 13/2013. (VI. 17.) AB határozat, ABH 2013. 440. 453-453.[31]-[34]

4.4. A korábbi döntések felhasználása vagy az attól való eltérés – mint párbeszéd – megfigyelhető a magyar Alkotmánybíróság 2012 utáni döntéseiben, és az azt értékelő szakirodalomban is. A precedensek léte által felvetett párbeszédet tehát azok alkalmazásának, korlátozásának vagy felülbírálatának indokairól zajló vita fenntartja hazánkban is. Ez pedig lényegében irrelevánssá teheti azt az elméleti kérdést, hogy az Alkotmánybíróság precedens(szerű)bíróság-e, mivel az említett két határozatban is megmutatkozó vélemény azt mutatja, hogy a testület szükségesnek tartotta a korábbi döntéseihez való viszonyának rögzítését. Ezzel pedig a precedensszerű bíráskodás előnyeit alkalmazni látszik: a felhasználás vagy a fel nem használás indokolása, a jogbiztonság érdekében forrásként való megjelölése.

A korábbi döntések felhasználhatósága ellen – lényegében abból kiindulva, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény eltérő értelmezési keretet nyújt, illetve, hogy a negyedik módosítás hatályon kívül helyezte az Alkotmány alapján született alkotmánybírósági határozatokat – Pokol Béla alkotmánybíró szólalt fel,¹⁷⁸ miközben az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatától nem fordult el. Bár Erdős Csaba és Téglási András a 2014-ben publikált írásaikban azon az állásponton vannak, hogy az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatát lényegében fenntartja, a korábbi gyakorlat érdemi felhasználása véleményem szerint megkérdőjelezhető.

Erdős Csaba 2014-ben írt tanulmányában azt állapítja meg, hogy a korábbi gyakorlattól való eltávolodásnak az esélye a jövőben csökken, mivel a 13/2013. (VI. 17.) AB határozat alapján született több mint harminc határozat már sok, az Alkotmány alapján kidolgozott elvet átemelt. Véleménye szerint ezek elvetéséhez már az Alaptörvény alapján meghozott határozatok felülvizsgálata szükséges, amely viszont megalapozott érvelést kívánna meg.¹⁷⁹ Téglási András¹⁸⁰ konkrét határozatok bemutatásával arra a megállapításra jut, hogy az Alkotmánybíróság a korábbi Alkotmányon alapuló alapjogvédelmi gyakorlatát egyrészt – kisebb részben – megváltoztatta, másrészt megerősítette. Utóbbi vagy úgy történt, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény között szövegszerű egyezés állt fenn, vagy úgy, hogy szövegszerű eltérés volt, aminek lehetett az is az oka, hogy a korábbi gyakorlat alkotmányi szöveggé vált,¹⁸¹ de az eltérés lehet önmagában való is. Mindebből azt a következtetést vonja le, hogy az alkotmánybírák többsége alapvetően a korábbi alkotmánybírósági határozatok fenntarthatósága alapelvéből indul ki, és attól csak nagyon kivételes esetben hajlandóak eltérni. Emiatt véleménye szerint az alapjogvédelem szintje nem csökken. Szerzők azonban nem figyelnek arra, hogy több, 2012 után született határozat érdemben akkor sem segítette az alkotmányos probléma megoldását, amikor a korábbi gyakorlatot az Alkotmánybíróság felhasználta és megerősítette. Halmai Gábor, Bencze Mátyás és Kovács Ágnes 2014-ben közzétett munkáikban kimutatták,¹⁸² hogy a döntések nem minden esetben akasztották meg a kormányzati szándékot, az alkotmányos szempontok háttérbe kerültek, és nem minden ügyben adtak érdemi jogorvoslatot a panaszosoknak.¹⁸³ A jelentős politikai költséggel járó

178 Összegzően l. Pokol Béla: Alkotmánybíráskodás. Szociológiai, politológiai és jogelméleti megközelítésben.

Kaizon Kiadó, Budapest 2014. 99-184. o.

179 Erdős: i.m. 314., 315. o.

180 Téglási András: Az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi gyakorlata az Alaptörvény hatályba lépése után. In Gárdos-Orosz Fruzsina – Szente Zoltán (szerk.): Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.,Budapest 2014. 321-339. o.

181 E módszer kritikáját l. Tóth Gábor Attilánál, aki szerint ebben az esetben megmerevedik az alkotmánybírósági álláspont, és mivel alkotmányi szöveggé válik, a precedensre vonatkozó értelmezési változtatás felé többé már nem nyitott. Az Alaptörvény fő problémái nem oldhatók meg jogértelmezéssel. Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal Sólyom Péter beszélget. Fundamentum 2012. 4. sz. 71. o.

182 L. Bencze Mátyás – Kovács Ágnes. „Mission impossible”: alkotmánybíráskodás az alkotmányos értékek védelme nélkül. Jogtudományi Közlöny 2014. 6. sz. 282. o. Halmai Gábor: In memoriam magyar alkotmánybíráskodás. A pártos alkotmánybíróság első éve. Fundamentum 2014. 1-2. sz. 56. o.

183 Ehhez kapcsolódtam magam is. L. Drinóczi Tímea: Temporal effects of decisions of the Hungarian Constitutional Court. In Patricia Popelier, Sarah Verstraelen, Dirk Vanheule, Beatrix Vanlerberghe (eds): The

döntéseket a testület nem vállalja magára, nem adja megfelelő alkotmányos igazolását a döntéseinek, és – ahogyan az majd az tizedik fejezetben is látható lesz – hiába hivatkozik a korábbi gyakorlatára, abból a konkrét eset tekintetében nem vonja le a megfelelő konklúziót, és fenntartja a vitatott rendelkezést, vagyis érdemi indokolás nélkül tart a jogrendszerben lényegében alkotmányellenes normát.

V. Az alkotmányos párbeszéd-elméletek mint jogtudományi kutatási témák és