Szt. István ereklyéi és az Aniciusok alapításai Konstantinápolyban

Az 5-6. században a konstantinápolyi arisztokrácia lakhelyének középpontjában, a város 10.

kerületében Constantinus fürdője (thermae Constantianae) állt. A nobilissima a 6. század elején összefogta ősei valamennyi egyházi alapításait és magántulajdonait.¹⁰⁰⁸ Előbbiek gyakorlatilag három templomban merülnek ki, ezek a Szt. Laurentius, Szt. Euphemia és a Szt. Polyeuctus őse.

A kutatás csak az utóbbi időben kezdett figyelmet szentelni annak a ténynek, hogy a késő bizánci történetírók munkájában jobbára túlságosan kedvező kép uralkodik Iuliana rokonáról, Pulcheriáról. A 20. század második felében Kenneth Holum nyomán még az a nézet uralkodott, hogy a császárnő jámborsága alapvetően meghatározta uralkodásának módszereit. Holum szerint Pulcheria szüzességi fogadalma, társítva szent ereklyékkel, olyan erőt kölcsönzött neki, amellyel jogot formálhatott a hatalomra.¹⁰⁰⁹ Az asszony egyházi alapításaival kapcsolatos mítoszgyártás már életében megkezdődött Sózomenos egyháztörténeti munkájával, aki ugyan megemlékezett arról, hogy a császárnő számos imaházat, szegényházat és templomot alapított, a pontos

1005 JOH. MAL. 16.19 (407)

1006 JOH. MAL. 16.19 (407), CHRON. PASCH. 517.

1007 Arcadius valamennyi gyermeke a nobilissima/nobilissimus cím birtokosa volt. CHRON. PASCH. 397 (Flaccilla), 399 (Pulcheria), 400, 414 (Eudocia, Arcadia), 401 (Theodosius), 403 (Marina). Anicia Iuliana előtt az utolsó említésre kerülő nobilissima Ariadne.

1008 A^NTH. G^R. 1.10.7-13.

1009 H^OLUM 1989, 98-111.

elhelyezkedésüket azonban elfelejti közölni.¹⁰¹⁰ A probléma jelentősége abban rejlik, hogy Rómával szemben Konstantinápolyban alig van feltárt épület, illetve vagy megsemmisültek, vagy más épületeket építettek rájuk. A török időszakban csak két épülettípus maradt meg: a templomok és a ciszternák. Ezek is kizárólag praktikus okokból. A templomok többségét mecsetté alakították, a ciszternák pedig továbbra is a város vízellátásának gerincét adták. A nem kortárs források sok egyházi épület alapítását tulajdonítják Pulcheriának, közös vonása ezeknek a kútfőknek, hogy valamennyi a halála után keletkezett.¹⁰¹¹ Több kutató jelezte már, hogy ebben inkább a későbbi korok elvárásai jelennek meg. Jellemző példa erre a trieri Szent Péter-dóm elefántcsont faragványa, ami megörökíti, ahogyan II. Theodosius uralkodása alatt ünnepélyes keretek között Konstantinápolyba érkezik Szt. István ereklyéje. Elsősorban Theophanés nyomán terjedt el a szakirodalomban az a nézet, hogy erre az adventusra 421-ben került sor, ennek azonban aligha van történelmi hitelessége.¹⁰¹²

Az ereklyék Konstantinápolyba kerülésének van egy másik története is. Iuliana dédanyja, a pogány Athenais, aki a keresztségben az Eudocia nevet kapta, meglehetősen meseszerű módon lett II. Theodosius felesége.¹⁰¹³ Megtérése szinte valamennyi bizánci krónika témája.¹⁰¹⁴ A keletrómai krónikásoknak azonban tévedtek abban, hogy Eudocia már házassága pillanatában, mintegy varázsütésre az államvallás elkötelezett követőjévé válik.¹⁰¹⁵ Az asszony ugyanis szinte egész életében meggyőződéses monofizita volt és minden bizonnyal csak 455-ben, Megas Euthymios apát szorgalmazására térhetett át a hivatalos államvallásra, de az ezzel kapcsolatos információ is meglehetősen ingatag lábakon áll.¹⁰¹⁶ A történetről beszámoló Kyrillos Skythopolités ugyanis csak

1010 S^OZOM. H^IST. E^CCL. 9.1

1011 ANGELOVA 2014, 88.

1012 THEOPH. AM. 6119 vö. WORTLEY 1980. A faragvány részletes leírásához lásd: HOLUM 1979.

1013 Malalas számol be arról elsőként, hogy Eudocia Athénban született egy pogány görög család gyermekeként. Apja, Leontius a később bezáratott athéni akadémiának megbecsült tanára volt. Nem csoda hát, hogy Pallas Athéné tiszteletére lányának az Athenais nevet adta. Gyermekkorában Athenais az athéni akadémiai közeg tudásának legjavát: retorikát, irodalmat és filozófiát szívott magába. Apja halála után azonban testvérei kiforgatták örökségéből, így húszas évei elején nagynénje unszolására Konstantinápolyba ment. A legenda szerint ebben az időben a fiatal Athenaisszal szinte egykorú II.

Theodosius házasodni készült, ezért arra kérte nővérét, Pulcheriát, hogy keressen számára megfelelő jelöltet. Keresés közben Pulcheria fülébe jutott az örökségéből kiforgatott lány története, aki szerény 100 solidusszal volt kénytelen a városba érkezni. Mindenképpen meg akarta ismerni őt, így rögtön magához hívatta. A találkozó során Pulcheriát lenyűgözte Athenais szépsége és intellektusa. Miután visszament bátyjához, rögtön jelentette, hogy megtalálta számára a megfelelő jelöltet. Placidia olyan élénken mesélte el Athenais tulajdonságait testvérének, hogy az rögtön szerelembe esett. Házasságukra sem kellett sokat várni, 421. június 7-én összekötötték életüket. A történetíró szerint ekkor, a keresztséget követően vette fel Athenais az Eudocia nevet.

1014 Evagrios, a Chronicon Paschale, Ióannés Nikiu, Theophanés, Zónaras, Niképhoros munkájában.

1015 E^VAGR. HE. 1.20.

1016 C^YR. S^CYTH. V. E^UTH, 35.

tíz évvel később került Euthymios monostorába, Khan al-Ahmarba. Ellenben sokkal érdekesebb Marcellinus comes beszámolója.

Marcellinus szerint 439-ben Eudocia elzarándokolt Jeruzsálembe, ahonnan a fővárosba vitte Szent István protomártír ereklyéit,¹⁰¹⁷ amelyeket Orosius már egyszer elvitt Jeruzsálemből, hogy aztán Menorca szigetén felejtse őket. Marcellinus beszámolója szerint Eudocia elhelyezte az ereklyét a Szt. Laurentius bazilikában,¹⁰¹⁸ majd visszatért Jeruzsálembe, ahol 460-ban meg is halt.¹⁰¹⁹ A korábbi fejezetekben már láthattuk a protomártír maradványainak szerepét. Előbb Galla Placidia szabadulása és Athaulf csodás pálfordulása során volt szerepe, majd a dinasztia kihalása után az ereklyék átkerültek a Theodosius-dinasztia vérrokonaihoz, az Aniciusokhoz, és a későbbi történetírók már velük társítják azokat. Anonymus Valesianus leírásában Theoderich, mielőtt perbe fogna egy Anicius családhoz tartozó senatort, előbb “megzavarodik” és lerombolja a közeli Szent István imaházat.¹⁰²⁰

Marcellinus törekszik arra, hogy kiterjessze az ereklyék szerepét azzal, hogy előbb leírja, hogy Szt. István maradványait II. Theodosius felesége helyezi el az általa alapított bazilikában,¹⁰²¹ egy későbbi caputban pedig már azt írja, hogy az Eudocia által alapított Szt. Laurentiust Pulcheria fejezte be,¹⁰²² hogy aztán – már egy epigramma tanulsága szerint – Anicia Iuliana díszítse tovább.¹⁰²³ Szent István ereklyéi és a Theodosius-dinasztia tagjainak egyházi alapításai így kerültek az Aniciusokhoz.

A Szt. Laurentiuson kívül Anicia Iulianához kerültek gyermektelen nagynénjének, Arcadiának, továbbá szüleinek és dédszüleinek a tulajdonai is. Constantinus fürdőjének egyik oldalán a Szt. Euphemia temploma állt, a másik oldalán pedig a Szt. Polyeuctus-templom épült. Az asszony birtokai gyakorlatilag körülölelték a fürdő területét.¹⁰²⁴ Konstantinápoly legimpozánsabb épülete ekkoriban a Szent Polyeuctus templom volt. A régi Hagia Sophia ugyanis, amelyet még 415. októberében II. Theodosius avatott fel, korántsem az az épület volt, amelyet ma ismerünk. A 6.

század elején már nem is ez a palotakörzetben álló épület volt Konstantinápoly legimpozánsabb temploma, hanem az, amelyet a jóval távolabbi, arisztokraták által sűrűn lakott 10. kerületben, Marcianus császár győzelmi oszlopának szomszédságában emeltek, és a melitenei (ma Malatya)

1017 MARC. COM. 439.2.

1018 C^YR. S^CYTH. V. E^UTH, 35, E^VAGR. HE. 1.22. A jeruzsálemi Szent István templomban lelt végső nyugalomra.

1019 EVAGR. HE. 1.20.

1020 ANON. VAL. 14.83, 85.

1021 MARC. COM. 439.2.

1022 MARC. COM. 453.2.

1023 A^NTH. G^R. 1.10.7-13.

1024 M^AGDALINO 2001, 64-65.

vértanú tiszteletére szentelték fel. A templomot még Anicia Iuliana kezdte építeni, így folytatva a családi hagyományt, amelyet szülei és nagyszülei kezdtek el. Egy alapítási epigramma szerint ugyanis nem sokkal azt követően, hogy Licinia Eudoxia és lánya, Placidia kiszabadultak Geiserich fogságából, 464-ben egy templomot alapítottak Placidia újdonsült férjének, Olybriusnak a körzetében, a 10. kerület szívében.¹⁰²⁵ Az épületet Szt. Euphemia tiszteletére szentelték fel, aki a chalcedoni zsinat alkalmával az ortodoxia javára ítélt.¹⁰²⁶ Az épületnek nemcsak Licinia Eudoxia, Placidia és Olybrius, hanem még Anicia Iuliana is gondját viselte. Az ajánló epigramma szerint ugyanis szülei halála után az asszony tovább szépítette az épületet.¹⁰²⁷