Amalasuntha és gyermeke

A katonáskodáson alapuló gót társadalomban Amalasuntha helyzete meglehetősen ingatag volt és ezen kezdeti döntéseivel sem segített sokat, apja nehéz örökséget hagyott rá. Az első fejezetben számos példa mutatta a stratégiai házasságok jelentőségét. Az 5. század során, amikor egy özvegy vagy egy bizonytalan helyzetű uralkodó került hatalomra, első dolga volt, hogy kapcsolatot keressen valamelyik nagyhatalmú magister militummal, aki hatalmának stabilitását biztosította számára. Amalasuntha azonban nem élt ezzel a lehetősséggel. Egyik első döntésével visszajuttatta az 523-ban kivégzett Symmachus és Boëthius gyermekeinek szüleik elkobzott földjeit,⁸⁷⁵ miközben Boëthius vesztét éppen részben a ravennai udvar nagyhatalmú gótjai okozták, halálos ítéletüket pedig Theoderich mondta ki. Önmagában ez a döntése visszatetszést kelthetett a gótok között.

Amalasuntha ráadásul megkövetelte fiától, hogy életmódjában kövesse a római uralkodók szokásait, és arra szorította, hogy már igen korán grammatikushoz járjon. Ezenkívül kiválasztott

872 ANON. VAL. 14.79. vö. PROCOP. ARC. 2.6.15-16 (Iustinusról).: “ξύλ ε ργασμέν βραχε γκολάψαντεςῳ εἰργασμένῳ βραχεῖ ἐγκολάψαντες ἰργασμένῳ βραχεῖ ἐγκολάψαντες ῳ εἰργασμένῳ βραχεῖ ἐγκολάψαντες ῖ ἐγκολάψαντες ἐγκολάψαντες μορφήν τινα γραμμάτων τεττάρων, περ ναγν ναι τ Λατίνων φων δύναται, γραφίδα τε βαφἅπερ ἀναγνῶναι τῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ ἀναγνῶναι τῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ ῶναι τῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ ῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ ῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ ῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ βάψαντες, βασιλε ς γράφειν ε ώθασιν, νεχειρίζοντο τ βασιλε τούτ . καιd τοd ξύλον, ο περ μνήσθην,ῖ ἐγκολάψαντες ἰργασμένῳ βραχεῖ ἐγκολάψαντες ἐγκολάψαντες ῷ βασιλεῖ τούτῳ. καὶ τὸ ξύλον, οὗπερ ἐμνήσθην, ῖ ἐγκολάψαντες ῳ εἰργασμένῳ βραχεῖ ἐγκολάψαντες ὗπερ ἐμνήσθην, ἐγκολάψαντες τ βιβλί νθέμενοι, λαβόμενοί τε τ ς βασιλέως χειροdς, περι γον μεdν ξὺdν τ γραφίδι ς τ ν τεττάρωνῷ βασιλεῖ τούτῳ. καὶ τὸ ξύλον, οὗπερ ἐμνήσθην, ῳ εἰργασμένῳ βραχεῖ ἐγκολάψαντες ἐγκολάψαντες ῆς βασιλέως χειρὸς, περιῆγον μὲν ξὺν τῇ γραφίδι ἐς τῶν τεττάρων ῆς βασιλέως χειρὸς, περιῆγον μὲν ξὺν τῇ γραφίδι ἐς τῶν τεττάρων ῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ ἐγκολάψαντες ῶναι τῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ γραμμάτων τοdν τύπον, ς πάσας τε ταdς το ξύλοὺ α τηdν περιελίξαντες ντομαdς ο τω δηd πηλλάσσοντο,ἐγκολάψαντες ῦ ξύλου αὐτὴν περιελίξαντες ἐντομὰς οὕτω δὴ ἀπηλλάσσοντο, ὐτὴν περιελίξαντες ἐντομὰς οὕτω δὴ ἀπηλλάσσοντο, ἐγκολάψαντες ὕτω δὴ ἀπηλλάσσοντο, ἀναγνῶναι τῇ Λατίνων φωνῇ δύναται, γραφίδα τε βαφῇ τοια τα βασιλέως γράμματα φέροντες.”ῦ ξύλου αὐτὴν περιελίξαντες ἐντομὰς οὕτω δὴ ἀπηλλάσσοντο,

873 Mindketten jó katonák voltak, legalábbis uralkodásuk kezdetén, akárcsak Periklés.

874 PROCOP. ARC. 2.6.13.

875 P^ROCOP. D^E B^ELLIS. 5.2.5. Prokopios nem említi Albinus javait, ez a tény csak megerősíti a személyével kapcsolatok korábbi azonosítást.

három öreg gót férfit, akikről tudta, hogy tisztességesek és körültekintőek, és arra utasította őket, hogy fiával éljenek, hogy az a gót szokásokkal is megismerkedhessen. Prokopios szerint a gótok korántsem voltak elégedettek ezzel a kettősséggel. Sokkal nagyobb hatást akartak gyakorolni a fiatal uralkodóra és elérni, hogy kizárólag gót szokások szerint nevelkedjen.⁸⁷⁶

Egy alkalommal Amalasuntha észrevette, hogy fia római neveltetéséhez nem méltó dolgot csinált. Az asszony megfenyítette, mire Athalarich sírva gót nevelői lakrészébe sietett. Prokopios szerint néhány gót erre szidalmazni kezdte az asszonyt és már ekkor azzal gyanúsították, hogy el akarja távolítani fiát az udvarból. Az udvar valamennyi gót előkelője összegyűlt és Amalasuntha elé járulva nyíltan a szemére hányta, hogy a fiút nem a gót szokásoknak megfelelően neveli, s mindezt olyan módon teszi, ami egyáltalán nem szolgálja Athalarich előnyét. Azt állították, hogy az irodalom tanulmányozása igencsak távol áll a férfiasságtól. Az idős nevelők pedig legtöbbször gyáva és alázatos szellemet kölcsönöznek egy fiatalnak. A gót előkelők szerint egy igazi férfi csak akkor tehet szert hírnévre, ha megszabadul attól a félelemtől, amit a könyvek olvasása ültet el benne, és fegyveres képzésnek veti alá magát. Ugyanakkor arra is felhívták Amalasuntha figyelmét, hogy még – a Konstantinápolyban nevelkedett – apja sem engedte egyetlen gót gyereknek sem, hogy grammaticushoz járjon.

“Mert ő [Theoderich] egyszer régebben még azt mondta mindannyiuknak, hogy ha egyszer beléjük férkőzik a félelem a korbácstól, akkor sohasem fogják megvetni a kardot, vagy a lándzsát.”⁸⁷⁷

Ezért az egybegyűltek azt kérték Amalasunthától, hogy úgy kormányozzon, ahogyan azt apja tette, aki jó gazdája volt a rá bízott területnek, s mert nem sokat foglalkozott irodalommal.⁸⁷⁸ Továbbá hogy, hagyja a fiút saját kortársai között nevelkedni, mert így hamarabb fog férfivá érni, és a barbár szokásoknak megfelelő tulajdonságokkal alakulnak ki benne.⁸⁷⁹

Ezek azonban nem csak a gót vezetők kritikája volt, hanem a konstantinápolyi udvari köröké is. Iustinianusnak ugyanis sok fejtörést okoztak a tanult emberek. A perzsa Kavād és Chosroés kis híján kijátszották az uralkodót egy örökbefogadással. Az ő ellenzékük a férfias és durva Zamasp volt.⁸⁸⁰ A császár seregeivel szemben álló gótok a háború kései szakaszában azzal

876 Athalarich nevelőinek személye kérdéses, de nagy valószínűséggel Theoderich korábbi tisztségviselői közül kerülhettek ki. WOLFRAM 1990A, 336, Wolfram szerint Tuluin lehetett az egyik.

877 PROCOP. DE BELLIS. 5.2.15.: “λέγειν γαdρ πασιν ς, νπερ α το ς τοd ποd το σκύτους πιγένὴται δέος, οἅπασιν ὡς, ἤνπερ αὐτοῖς τὸ ἀπὸ τοῦ σκύτους ἐπιγένηται δέος, οὐ ὡς εἰς βασιλείαν ὁ ἀνὴρ ἤνπερ αὐτοῖς τὸ ἀπὸ τοῦ σκύτους ἐπιγένηται δέος, οὐ ὐτοῖς τὸ ἀπὸ τοῦ σκύτους ἐπιγένηται δέος, οὐ ῖοι ἀκούσαντι καὶ ξυμβαλλομένῳ μὲν τὸ τοῦ ὄρνιθος ἔργον, τὴν ὐτοῖς τὸ ἀπὸ τοῦ σκύτους ἐπιγένηται δέος, οὐ μήποτε ξίφους δορατίου περφρονε ν ξιώσουσιν.ἢ δορατίου ὑπερφρονεῖν ἀξιώσουσιν. ὑπερφρονεῖν ἀξιώσουσιν. ῖοι ἀκούσαντι καὶ ξυμβαλλομένῳ μὲν τὸ τοῦ ὄρνιθος ἔργον, τὴν ”

878 PROCOP. DE BELLIS. 5.2.16.

879 P^ROCOP. D^E B^ELLIS. 5.2.1-17.

880 P^ROCOP. D^E B^ELLIS. 1.11.5.

buzdították sajátjaikat, hogy a görögök természetüknél fogva férfiatlanok.⁸⁸¹ Theoderich unokája ebből a szempontból, ugyan még nem volt férfiatlan, de oktatása révén jó úton volt afelé, hogy maga is azzá váljon. Cassiodorus a következőt adja a fiatal uralkodó szájába:

“Nagyapámat [Theoderich] a városodban magas hivatalokba emeltétek; apámat [Eutharicus] Itáliában a pálmaág méltóságával ékesítettétek, az egyetértés iráni vágyából fegyverbe fogadott fiú lett, noha életkorban közel azonos volt veled.”⁸⁸²

Athalarich ebben az időben már meg meri említeni a császárnak, hogy fiatal kora révén a fegyverrel történő fiúvá tétele (factus est per arma filius) már talán jobban illik rá, mint apjára, aki közel egykorú volt a császárral. A fiatal Athalarich bár finoman, de már meg meri említeni, hogy a császár a vele közel egykorú apját a fiának nevezte. A gót uralkodó azonban még nem merészkedett olyan messzire, mint egy évtizeddel korábban a burgund király. Anastasiusnak küldött levelében Sigismund (516-524) kifejti, hogy az általa birtokolt területet ugyan a császár nevében kormányozza, népét pedig a császár oltalmába helyezte. Köszönetét fejezi ki a császártól kapott magister militum és patricius címekért, de világosan megszabja a határt, amikor azt mondja, hogy elődei sokkal többre tartották azokat a dolgokat, amelyeket a császároktól (princeps) kaptak azoknál, mint amelyeket tulajdon apjuk (patres) adott nekik.⁸⁸³

Amalasuntha azonban nem fogadta meg a gót nemesek tanácsait. Prokopios szerint félt, és félelmében összeesküvést forralt ellenük, de hogy szándékát leplezze úgy tett, mint akinél a nemesek szavai értő fülekre találtak. Megtett mindent, amit a gótok kértek. Fia idős tanítóit elküldte, helyüket Athalarich-kal közel egykorú gót fiatalok vették át. Ahogyan a nemesek is kérték, Athalarich valamivel idősebb fiúk társaságában kezdte tölteni idejét, hogy korábban érjen.

Amikor már serdültek, társai biztatására egyre inkább az alkohol rabságába esett, valamit romlott nőkkel intim kapcsolatba bonyolódott. A keletrómai auktor szerint társai egész jellemében olyanná tették, hogy ne fogadjon szót anyjának. Athalarich így lassanként elfordult anyjától. Amalasuntha ellenzéke kihasználva a helyzetet, nyíltan szervezkedni kezdett az asszony ellen, az Athalarich-kal élő fiatalok pedig már mondogatni kezdték neki, hogy talán ideje lenne elhagynia a palotát.

881 P^ROCOP. D^E B^ELLIS. 8.23.25.

882 CASSIOD. VAR. 8.1.3. “vos avum nostrum [Theoderich] in vestra civitate celsis curulibus extulistis, vos genitorem meum [Eutharich] in Italia palmatae claritate decorastis. desiderio quoque concordiae factus est per arma filius, qui annis vobis paene videbatur aequaevus. hoc nomen adulescenti congruentius dabitis, qualia nostris senioribus praestitistis. in parentelae locum vester iam transire debet affectus:

nam ex filio vestro genitus naturae legibus vobis non habetur extraneus.”

883 CHRYSOS 1989, 16, AVIT. EP. 93.8: “Sub cuius fiduciae securitate atque laetitia gloriosissimo principi nostro qui corpore absumus, animo praesentamur. […] Traxit illud a proavis generis mei apud vos decessoresque vestros semper animo Romana devotio, ut illa nobis magis claritas putaretur, quam vestra per militiae titulos porrigeret celsitudo, cunctisque auctoribus meis semper magis habitum est, quod a principibus sumerent, quam quod a patribus attulissent.”

Prokopios ezen a helyen több ízben is hangsúlyozza, hogy Amalasuntha “nő létére” egy pillanatra sem engedte magának, hogy gyengeségnek akárcsak szikráját is mutassa.

Majd hét év leplezett, vagy alig leplezett udvarbeli ellenségeskedés után a régensnő kiválasztotta azt a három férfit, aki a gótok között a legelőkelőbbek voltak, és akik a leginkább feleltek az őt ért inzultusokért. Azt remélve, hogy megszabadul tőlük, Itália határainak védelmére küldte mindhármukat.⁸⁸⁴ Ellenzéke azonban még távolról is képes volt folytatni az Amalasuntha elleni áskálódást. Prokopios szerint “a nő” a továbbiakban már nem volt képes elviselni ezt a terhet.⁸⁸⁵ Követeket küldött Konstantinápolyba Iustinianushoz és azzal a kéréssel állt elő, hogy el kívánja hagyni Itáliát. Iustinianus aligha leplezte elégedettségét, hiszen itt volt az alkalom, hogy korrigálja a tévúton járó nyugati birodalomrész életét. A császár biztatta Amalasunthát, hogy induljon csak útnak, Epidamnos (Durrës) házait pedig előkészítette az asszony és követsége érkezésére és megüzente, hogy addig marad, ameddig csak kedve tartja, de utána induljon tovább Konstantinápolyba a dolgok megvitatása véget. Iustinianus válaszára Amalasuntha tüstént megbízta a hozzá hűséges gótok egy csoportját, hogy azok megöljék a határvidéken ellene szervezkedő három gót nemest. Ezzel egy időben összekészítette minden értékét⁸⁸⁶ egy hajóra, és leghűségesebb követőivel útnak indult Epidamnosba. Miután kikötöttek, nem rakodták ki a hajót. Amalasuntha ugyanis abban bízott, hogy ha az ellene szövetkező gótokat megölik, nyugodtan visszatérhet Ravennába. Erről a tervéről azonban elfelejtette tájékoztatni a császárt. Nem sok ideje volt még Epidamnosban, amikor megjött a hír, hogy követőinek sikerült megölnie valamennyi ellenfelét.

Amalasuntha ezt követően, anélkül hogy értesítette volna Iustinianust, visszatért Ravennába.⁸⁸⁷ Amalasuntháról szóló leírásában Prokopios folyamatosan azt érzékelteti az olvasóval, hogy Theoderich halála után az asszony felelőtlen politikája vezette tévútra az osztrogótok itáliai uralkodását. Először szembement apja utolsó döntésével, amit megpróbált azzal jóvátenni, hogy visszajuttatta a kivégzett senatorok leszármazottainak az elítéltek birtokait.⁸⁸⁸ Ezt követően megpróbált egyedül kormányozni, anélkül, hogy egy befolyásos gót hadvezérrel összekötötte volna az életét. Döntései közül a legsérelmesebb az volt, hogy római mintára igyekezett neveli fiát, akiben a klasszikus irodalom olvasása és a grammaticusok tanításai elültették a kritikus

884 Az eseményre 533-ben kerülhetett sor, amikor a frankok elfoglalták Arlest.

885 P^ROCOP. D^E B^ELLIS. 5.2.22.

886 PROCOP. DE BELLIS. 5.2.26 vö. 1.22.3-4; 2.3.7; 2.5.29; 2.6.25; 2.8.4; 2.10.24; 2.12.34; 2.26.39; 2.27.46;

2.28.10; 2.28.44; 2.29.29; 3.6.2; 5.3.26; 5.6.19; 5.13.14; 8.15.3; 8.15.17. Prokopios megjegyzi, hogy 400 kentenaria aranyat is magával vitt. Ez az összeg Prokopios tükrében nagyon magasnak tűnik, és azt az érzetet kelti, mintha Amalasuntha a teljes kincstárat magával vitte volna.

887 PROCOP. DE BELLIS. 5.2.1-29.

888 P^ROCOP. D^E B^ELLIS. 5.2.5. Prokopios nem említi Albinus javait, ez a tény csak megerősíti a személyével kapcsolatok korábbi azonosítást.

gondolkodás csíráit. Athalarich elsősorban oktatása miatt merte megkérdőjelezni császárhoz fűződő alárendeltségi viszonyát. A keletrómai szerző az egyes uralkodók műveltségén keresztül érzékelteti konstantinápolyi elismertségüket. Minél harciasabb valaki, annál kedvezőbb az udvar számára, a műveltség fokával ez az elismertség arányosan csökken. Athalarichon azonban már nem segíthetett semmi, hiszen az idő ellene dolgozott, amint férfivá érik, a birodalom elidegeníthetővé válik.