legyen a szép Magyarország a keresztény élet-nek, a keresztény erényeknek virágos kertje ; a te szent kereszted dicsősége. Örök Isten! áldd meg e hazát, álld meg kegyelmeiddel a te néped felkent a t y j á t ! Szent kegyelmed velünk, atyai szemed jóságos tekintete rajtunk, védő karjaid felettünk az évek ezrein á t ! Ugy legyen!
A v a l l á s t a n í t á s f o n t o s s á g a és h e l y e a k ö z é p i s k o l á b a n .
— Tanulmány, a középiskolai hittanárok kongresszusán felolvasta Fihiger Sándor előadó, —
(Folytatás.)
N e m o n d j a senki, hogy mivel a vallás hitet követel nem fejleszti az észt, h o g y a hit és tudás k i z á r j á k egy-mást. A ker. vallás nem vak, hanem észszerű hitet kiván követőitől. A vallási igazságok egyrészét a természetes ész által is felismerni és bevitatni lehet ; a többire, az észfölötti igazságokra, a h i t t i t k o k r a vonatkozólag ott vannak a ker. hit igazságának m e g d ö n t h e t e t l e n ismérvei a „preacambula fidei," a melyek begyőzik a hitnek a h i t t i t k o k r a vonatkozó észszerű voltát is. T i t o k mindenütt van a természetben és az emberi életben ; hiten alapszik ismereteink l e g n a g y o b b része az emberi tudományok körében ; ha a többi t u d o m á n y észfejlesztő voltát nem f o g a d j u k csupán csak azért, mert azokban a hitnek is szerepe van, vagy m e r t azok alapelveiben az emberi ész előtt eddig még elfödött titkok is találkoznak, — vájjon csak a vallástanítás nem volna észfejlesztő, midőn észszerű ok nélkül semmit sem t a n i t ? Ami észfölötti még nem észellenes, inkább észellenes az, ha valaki a titok leple
19*
a l a t t rejlett igazságot csak azért t a g a d j a , mert teljesen átérteni nem tudja. A vallásoktatás az ismeretek bő tárházával gazdagítja az észt, midőn oly igazságokra is megtanít, a melyekre az ész önmagában soha nem j u t o t t volna el. Aki ez igazságok ismeretét nélkülöző, az nemcsak emberi rendeltetését nem töltheti be, de a ker. müveit társadalom körében müveit névre igényt nem tarthat.
A vallásos hit és tudás sem zárják ki egymást, mert forrásuk egy és u g y a n a z : az örök igazság, Isten.
R é g megmondta W e r u l a m i - B a c o : „Csak a féltudomány vezet el Istentől, a valódi t u d o m á n y Istenhez vezet." A vallásilag művelt észnek minél tisztultabbak ismeretei, annál erősebb hite. H o g y az életbe kilépő i f j ú n a k hite szilárd meggyőződéssé váljon, s biztos i r á n y t ű ü l szolgáljon emberi és társadalmi hivatásának betöltésében, első sor-ban szükséges, hogy a középiskolásor-ban a vallástanitás utján alapos, világos vallási ismeretekre tegyen szert.
A vallásoktatás nagy fontossággal bír, s elsőrangú helyet követel m a g á n a k a középiskolában 2-szor azért, m e r t a kedély, az akarat leghathatósabb képzője, a valódi jellem megteremtője és legerősebb támasza.
Ha a középiskola általános műveltséggel akar köz-vetíteni, az ész fejlesztésén kívül az erkölcsi érzetet is elengedhetetlenül fejleszteni kell a j ó r a és rosszra e g y a r á n t fogékony ifjúban. Nincs neveléstani iró, nincs hivatott t a n f é r ű u , aki ezt eddig tagadta volna. „Az ember valódi becse — mondja t a n ü g y ü n k egykori kimagasló vezérférfia br. Eötvös József — nem eszének, hanem a k a r a t á -nak erejétől f ü g g ; a kiben ez hiányzik, azt a nagy elmebeli tehetségek csak gyengébbé teszik ; nincsen szerencsétlenebb, sőt n é h a alábbvaló teremtés a világon, mint a nagy ész, melynek a jellem nem M e l meg." x) Azért az erkölcsi képzést hangsúlyozták minden időben középiskolai utasítá-saink és sürgetik ma is. . Az 1880-ban a gymnasium tanitástervéhez kiadott miniszteri utasítás mindjárt bevezető részében igy szól: „Legszüksegesebb a közös egyetértés az általános műveltség megalapítására, s ennek végső czéljára. a nemes erkölcsi jellemess^g fejlesztésére." 2) A
kedély az a k a r a t helyes irányú kiképzésére, a jellemesség fejlesztésére azonban nincs h a t a l m a s a b b tényező, mint a vallástanítás.
Mi a j ó ? Mi a rossz? E z t az ember önmagától he-lyesen és biztosan nem t u d j a . A T e r e m t ő ugyan szivébe irt minden embernek egyes általános erkölcsi elveket, az úgynevezett, természettörvényeket, s a lelkiismeret által érzi mindenki, hogy azokhoz kötve van ; de hogy ezen elveket mennyire félreismerheti az ember, az érzéki vá-gyak, indulatok és szenvedélyek mennyire elhomályosít-h a t j á k a lelkiismeret tiszta t ü k ö r é t , elég a pogány né-p e k r e hivatkoznunk, vagy azokra, kik nem f o g a d j á k el a vallási elveket. Az erkölcstelenség, a bűnök különböző nemei, melyek a vallástalanság sivár légkörében iszonyatos módon elhatalmasodnak, bizonyítják, hogy sem Rousseau, Locke természettörvénye, sem Kant észelvei, sem P r o u d h o n , De Vigny becsületérzése, sem Hobbes államtörvénye nem
1) Eötvös. Gondolatok. Budapest 1874. 53. 1.
2) Dr Klamarik. A magyarországi középiskolák ujabb szerve zete. Budapest. 1893. 198. 1.
képesek az embert az erkölcsiség színvonalán föntartani, hogy m e g t a g a d j a önmagát, a j ó t a k k o r is tegye, midőn az áldozatába kerül, s a rosszat a k k o r is kerülje, midőn az élvezettel, előnynyel van összekötve Az a hangzatos erkölcsi elv. hogy a jót ö n m a g á é r t kell tenni, a rosszat azért kell kerülni, mert az helytelen, az élet kiáltó bizonysága szerint nem elég erős indok az érzékiség t ú l -súlya, a rossza hajló a k a r a t gyöngeségével szemben. A lelkiismeret szava Isten nélkül üres hang, mely a vétek meg-szokásával elnémul. A becsület vagyis mások kedvező Ítélete rólunk, ingadozó, g y a k r a n hamis, csak a külsőből ítél, s csak a nyilvános cselekedetek fölött, de figyelmen kívül h a g y j a a szándékot, s a czéit, mely pedig tetteink valódi értékét a d j a meg. Az állami törvény csak a külső r e n d e t szabja meg, s ugy ezt, mint a büntetést ki lehet ügyesen és t i t o k b a n játszani. Az erkölcsi elveknek csak egyetlen biztos és szilárd támasza van : Istennek mindenek-fölött álló tekintélye. mely parancsok mindig és mindenütt, mely föltétlen és ki nem játszható, mely igazságosan j u t a l m a z z a és bünteti nemcsak a nyilvános, hanem a
tit-kos cselekedeteket nemcsak a t e t t v é g r e h a j t á s á t , hanem a szándékot is. E z e n alapszik minden e r é n y ; ez éltető for-rása a tiszta jellemnek, a lelkiismeretességnek, a szilárd-ságnak, a következetességnek. Megvallották ezt minden időben az emberiség mélyebben gondolkozó nagy elméi.
„Isten nélkül nincs jó ember" — mondotta a bölcs Seneca. 3) „En nem tudom — mondá Ciceró — vájjon a h ű s é g é-s a hit, az emberi társadalom, s főleg az igazság eszméje megáll és megvalósul-e, ha ez Isten iránti köte-lem m e g s z ű n i k . "4) „Az állam biztosítására a kis káté t ö b b e t er — vállá meg Thiers a híres franczia államtér fiu — mint a legjobban szervezett állami rendőrség."
S a rémidők lefolyása u t á n a jeles Portális igy szólt: „Itt az idő, hogy a theoriák elnémuljanak a tények előtt.
Nincs o k t a t á s nevelés nélkül, nincs nevelés erkölcstan és vallás nélkül ! Az oktatók pusztában kiáltottak, mert el-vül tűzték ki, hogy az iskolában nem kell a vallásról szólani. A g y e r m e k e k n e k fogalmuk sincs az Istenről^
vagyis az igazságról, innen van szilaj és bárdolatlan er-kölcsük, innen az elvadult nép." 6)
N e m íárasztom a t. kongresszus figyelmét t ö b b és hosszasabb idézetekkel, csak levonom a következtetést. Ha a történelem, a tapasztalás, az ó- és újkori józan bölcse-lőknek véleménye szerint az erkölcsi elvek Isten nélkül sanctióval nem bírnak, ha a kedély nemes érzelmeinek fejlesztésére, az a k a r a t helyes irányítására, tehát a jelle-m e s s é g képzésére nejelle-m elvont fogaljelle-mak, nejelle-m ejelle-mberi in-dokok és tekintetek, hanem isteni parancs, isteni tekin-tély s z ü k s é g e s : u g y ezeket az isteni örök érvényű paran-csokat, nem a t ö r t é n e l e m , nem a humán vagy reál tár-gyak, hanem első sorban a vallás igazságaiban gyöke-redző erkölcsi elvek tanítása és gyakorlása valósithatják meg. S ha valamikor, ugy különösen a fejledező ifjú kor-ban, a középiskolában kell azokat hirdetni és a gyakorlás
3) Dr Bita. A ker. vallás isteni eredete. Budapest. 1876. 83.
1-4) De na iura Deorum L. 2. c. 2.
5) Religio 1883. é. f. 294. 1.
fi) Religio 1883. é. f. 297. 1.
RELIGIO. 159 által megszilárdítani. Amikor az i f j ú b a n az érzékiség
ébredezni k e z d ; midőn tudatosan érzi a rosszra való haj-lamot, látja a világban az élet és az erkölcsi elvek kö-zötti ellentétet, az önzést, a csalást, a hűtlenséget, az erkölcstelenséget; midőn a kétely szirtjei, a hazugság szellemének örvényei felmerülnek l e l k é b e n : mi f o g j a őt a bukástól megmenteni ? mi fog a k a r a t á n a k erőt, szilárd támaszt kölcsönözni ? Csakis a vallástanítás, mely miként a hitigazságokban, u g y az erkölcsi elvekben is m a g á t Istent, a legfőbb törvényhozót, tetteinek örök b í r á j á t , j u t a l m a z ó j á t vagy b ü n t e t ő j é t m u t a t j a b e ; mely a biblia vonzó képeiben, a szentek m e g r a g a d ó példáiban, főleg a szentség legmagasztosabb eszményében J é z u s Krisztus-ban az erkölcsi jó, az erényesség, a legfönségesebb jellem képét állítja eléje, kit utánozni, követni, hozzá hasonlóvá lenni, mint legfőbb kötelességet tüz eléje. Ezek az ö r ö k -i f j ú elvek nemcsak fölemel-ik, edz-ik, nemes-it-ik az -i f j ú sz-i- szi-vét, hauem elvezetik öt a tökéletesség szentélyébe is, hol a sz. miséből, a szentségekből és a szentelményekből gaz-dagon kiáradó isteni kegyelmek által megerősödve, termé-szetfölötti erőt nyer, hogy szives készséggel és állandóan kövesse az igazat, a j ó t , s elforduljon a bűntől, a gonosz-ságtól. I t t az égi kegyelmek f o r r á s á n á l nyer t á m o g a t á s t az iskolai rend és fegyelem ; itt lesz a törvény iránti tisz-telet leikiismeretbeli kötelességgé; isteni f é l e l e m m é ; itt születik az I s t e n iránti és a felebaráti igazi s z e r e t e t ; itt lesz a hazaszeretetet vallási erény ; itt t e r e m n e k a nagy jellemek, kik inkább életüket feláldozzák, mintsem az igazság u t j á n m e g t á n t o r o d j a n a k . A természetfölötti élet e kútfejénél engesztelődik ki, a bűntudat súlya alatt meg-hasonlott kedély, merit vigaszt u j és u j erőt a betegség, a fájdalom, a csalódás bátor elviselésére ; itt telik m e g a sziv nemes érzelmekkel, békével, s oly boldogsággal, mi-nőt nem adhat a világ. Nincs semmi, mi e természetfö-lötti erőt pótolhatná ; nincs semmi, mi a vallás s z ü k s é g é ^ a vallástanítás fontosságát j o b b a n igazolná. Értekezésem szük kerete nem engedi meg, bogy e tételt részletesen fejtegessem. A ker. vallás fönséges a p o l o g i á j á t kellene meg-írnom, ha a vallás és a vallástanítás h a t a l m á t , jótékony befolyását méltatni akarnám az egyes ember és a népek életében, a család és a társadalom, a tudomány és a mű-vészetek, az ipar és a közgazdaság, szóval a
közművelt-ségre való fejlesztő és áldásos kihatásaiban.
A vallástanítás e nagy erkölcsi, erősítő és megszen-telő hatalmát a középiskola nem nélkülözheti. A vallás-oktatást a középiskolában megszorítani annyi, mint a középiskolát leglényegesebb feladatában, az erkölcsösség, a szivnemesség a jellemesség megteremtésében megbéní-tani. A szomorú statisztikai adatok kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy ott, hol a vallástanítás szárnyát szegték az iskolában s azt csak a családra bizták, az erkölcstelen-ség, a romlottság mételye iszonyú arányokban dul, p m z t i r . Csupán csak egy pár adatot említek fel Fraucziaországból hol a vallástan mint kötelező t á r g y nem szerepel, csakis valami általános moráltan-félét adnak elő az iskolákban.
1885 ben a különféle súlyos vétségek miatt bevádolt egyének között 16 éven aluli i f j ú 6 5 8 7 ; 16 — 21 éves pedig 23,319 állott a frauczia törvényszékek előtt. 1890-ben Páris ifjai vagyis a 15—20 évi korosztálybeliek közül
17.000-en kerültek a büntető é3 rendőri bíróságok elé, kik gyilkossággal, rablással, lopással, szeméremelleni ki-hágások bűneivel stb. vádoltattak. A párisi k a t h . „Monde"
kiszámította, hogy P á r i s i f j ú s á g á n a k összeségét a 17000 vádlottal arányitva, minden 100 párisi i f j ú r a 22 büntevő esik." 7) És ez nem is lehet másképpen. A család a leg-több esetben nem ér rá, vagy n e m képes megadni és pó-tolni a középiskolai vallásoktatást, miként a l e g t ö b b csa-ládnak nincs ideje vagy képessége tanítani a latin nyelvet, a természettant, a geometriát. Innen van, hogy még abban a néhány országban is, hol az állam teljesen el van vá-lasztva az egyháztól, a vallástanitást nem a családok végzik, hanem vagy teljesen vallás nélkül nő fel az i f j ú , vagy pedig az iskolán kivül mint rendkívüli t á r g y a t a vallástanitóktól h a l l g a t j a . Hogy aztán a vallástalan neve-lés ily r o t h a d t gyümölcsöket terem, azon csak azok cso-dálkozhatnak, kik az ok és okozat közötti összefüggést belátni nem képesek, vagy nem a k a r j á k .
„Minden országnak támasza, talpköve : a tiszta er-kölcs" — mondja a költő. „Nemcsak nyelvében él a nem-zet, hanem történetében és erkölcsében!" — h a n g o z t a t t a általános helyeslés között a m á s f é l h ó n a p előtt lefolyt or-szágos tanügyi kongresszuson a záró ülésnek előadója, sürgetve az intenzivebb erkölcsi nevelést középiskoláinkban.8) Á m d e erkölcs vallás nélkül, erkölcsi nevelés vallási elvek n é l k ü l : hiu ábránd, meg nem valósul soha. H a t e h á t az erkölcsi érzéket, a jellemességet szilárdítani a k a r j u k az i f j u s á g b a u , azt csak a vallás alapos és intenzív tanítása, és a valláserkölcsi egyöntetű nevelés által é r h e t j ü k el.
Az általános műveltségen kivül a vallás alapos taní-t á s á taní-t követaní-teli 3-szor a középiskolának második feladataní-ta, melyet 1883-iki törvényünk a következő szavakkal fejez k i :
„A középiskolának feladata a felsőbb t u d o m á n y o s képzésre való előkészítés." H a m á r az általános műveltségnek al-kotó részét; képezi az értelmi és erkölcsi kiképzés, a fel-sőbb tudományos képzés sem nélkülözheti ezt az alapot.
Igaz, az egyetem a s z a k t u d o m á n y o k r a képesit, de a szak-tudóst éppen ugy kötelezi általános emberi rendeltetése, örök czélja életének minden perczében, mint bárki mást.
Mivel a szaktudós szaktudománya t á g birodalmában alig ér rá a vallási igazságokkal és életelvekkeF bővebben fog-lalkozni, annál inkább szüksége?, hogy legalább a közép-iskolában szerezze m e g azokat a vallásos értelmi és er-kölcsi ismereteket, a m e l y e k követésétől f ü g g szive békéje, boldogsága, társadalmi műveltsége és örök üdve.
(Folytatjuk.)
E g y h á z i O k m á n y t á r .
S. R. C.
STRIGONIEN.
K a l e n d a r i u m p e r p e t u u m A d i o e c . r e v i s u m et appro-batum.
E m u s et R m u s Dnus Cardinalis Claudius Vaszary^
A e p p u s Strigonien. Princeps P r i m a s Hungáriáé, de légitima ') Fonyó. Kath. Hitoktatás. Kalocsa. 1887. é. f. 2. sz. 1891.
é. f. 7—8. sz.
8) Alexander B. Aa iskola belső élete. Budapesti Hirlap. 1896.
jul. 9. sz.
sacrae liturgiáé ordinatione in Archidioecesi sibi crédita summopere sollicitus, ut Kalendarium p e r p e t u u m in usum suae Adioeceseos. nonnulis festis, sive fixis sive mobilibus lapsu temporis inamutatis a t q u e additis, Rubricis et caeteris Apostolicae Sedis decretis penitus r e s p o n d e r e t , illud r e f o r m a r e omni cura studuit ac s u p r e m a e Sanctissimi Domini Nostri Leonis P a p a e X I I I sanctioni humiliter exhibuit. Piacúit vero eidem Sanctissimo Domino N o s t r o eiusmodi Kalendarii examen committere Sacrorum R i t u u m Congregationi : quae illud a se revisum atque emendatum (prout exstat iu superiori exemplari) quum probari posse cencuerit, Sanctitas Sua sententiam ipsius Congregationis, a me infrascripto Cardinali eidem sacro Consilio P r e f e c t o relatam, confirmare dignata est ; ac m e m o r a t u m Kalen-darium a Ciero tarn Saeculari quam R e g u l a r i Adioec.
Strigonien., dioecesano Kaiendario utente, in Horis Canonicis persolvendis Sacroque celebrando in posterum servari man-davit. Contrariis non obstantibus quibuscunque. Die 13.
Julii 1896.
t C A I . C a r d . A L O I S I - M A S E L L A S. B. C. Praef.
L . f S. A . T r i p e p i S. R. C. Secret.
Calendarium p e r p e t u u m ita a S. R. C. revisum a t -que a p p r o b a t u m anno mox f u t u r o 1897 vim legis in recitando officio celebrandoque sacro obtinebit. N o n n u l l a e t a n t u m in eo factae sunt immutationes, et quidem : 1.
circa sedes festorum sive proprias sive fixas: 3. Febr. S.
B asii E p . M. simpl. — 11. F e b r . Apparitionis B. M. V.
dupl. mai. — 12. F e b r . S. S. V I I F u n d a t . 0 . S. B. M.
V. dupl. — 13. F e b r . S. Ioannis Eleem. E p . C. dupl. — 14. F e b r . S. R a y m u n d i Pennaf. C. sem. — 24. Julii B . Cunegundis Reg. P o l . V. dupl. — 27. Julii S. Henrici C.
sem. — 30. Julii S. Alexii C. sem. — 26. Augusti S.
Bernardi Abb. et Eccl. Dr. dupl. — 1. Sept. S. J o s e p h i Cal. C. dupl.; 2. circa festorum seu officiorum ritum : 16.
Maii S. J o a n n i s N e p . M. dupl. — 2. Sept. S. Stephani R e g . C. 2-do (ex speciali gratia) dupl. ad libitum. — 28.
Nov. S. S. Reliquiarum dupl. mai. (in basilica primatiali tantucn). — 29. Dec. S. T h o m a e Cantuar E p . M. dupl•
— Off. votiv. B. M. V. Immaculatae in sabbatis : sem.;
3. N o v u m additum festum : Dominica II. Octobris, B. M.
V. sub. titulo Magnae H u n g a r o r u m Dominae. dupl. 2. cl.
D a t u m S t r i g o n i i 24. A u g . 1896.
Claudius Card. AJEppiis.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, aug. 31. középiskolai hittanárok orszá-gos kongresszusának előzményeiről. —
A nagyjelentőségű gyűlés előzményei röviden a következők :
1896. május 3-dikán „Magyarország hittanáraihoz'' c/imzett telhivást t e t t közzé Pokorny E m á n u e l a „Magyar Á l l a m i b a n a gyűlés m e g t a r t á s á r a vonatkozólag. Ugyané hó 6-dikán már szükebbkörü értekezletet t a r t o t t a k a fővárosi hittanárok a Szent-István-Társulat olvasótermében, amelyen az indítványozón kivül jelen volt B a j t h a v Péter,
Glatz József, Tálos Gyula, Vörösváry E r n ő . I t t a gyűlés idejének, helyének és tárgyainak megjelölése után meg-állapodtak abban, hogy az ü g y e t mindenekelőtt bejelentik a bíboros herczegprimásnak. Az értekezlet nevében néhány n a p múlva Glatz József főrealiskolai hittanár tisztelgett a bibornok úr ő eminencziájánál Balaton-Füreden. 0 eminencziája örömmel fogadta az eszmét, ó h a j á t fejezte ki, hogy az csakugyan megvalósuljon s egyben megigérte, hogy a gyűlés fölterjesztéseit annak idején a magas püspöki kar elé fogja j u t t a t n i .
Május 25-dikéa^ pünkösd hétfőjén u j a b b értekezlet volt a budapesti K a t h . Kör helyiségeiben. Megjelentek : B a j t b a y P é t e r , D r a j k ó Béla, Glatz József, dr K u r b e l János, P o k o r n y E m á n u e l , dr Zelliger Vilmos, Vodicska Lajos, Vörösváry E r n ő főv. hittanárok, azonkívül Bogisich Mi-hály prépost, F o n y ó P á l p. kamarás, Gerely József főv.
h i t o k t a t ó , K á n t e r Károly tanitónőképző-intézeti tanár, dr Mázy E n g e l b e r t pannonhalmi főiskolai tanár, dr Molnár A. világi főgymnasiumi tanár, dr Nagy E l e m é r fővá-rosi hitoktató, Schwerer Ferencz szabadkai hitoktató.
E k k o r t ö b b e k n e k abbeli kívánsága, hogy a megtar>
tandó gyűlés necsak a középiskolai hitofctatással, hanem a vallástanítás minden szakával foglalkozzék, tehát egye-temes h i t o k t a t á s i kongresszus legyen, érdekes eszmecserére
adott alkalmat. Minthogy azonban a bíboros herczegprimás-nak csak ' a középiskolai hittanari gyűlés jelentetett be s ennek különben is igen bő anyaga lesz, amely osztatlan figyelmet kiván. kimondotta az értekezlet, hogy a már
kijelölt határok között akar maradni ; ha azonban más oldalról létrehoznák az egyetemes hitoktatói-kongresszust, a h i t t a n á r o k szivesen csatlakoznak ahhoz, mint annak egyik szakosztálya. (Időközben Bogisich Mihály püspök u r javaslatára az orsz. k a t h . tanítói kongresszuson belül I alakult m e g a h i t o k t a t ó k szakosztálya, amely julius
8-dikán délelőtt t a r t o t t a gyűlését.)
Az értekezlet azután az országos hittanári gyűlés idejéül végleg augusztus 21-dikét állapította meg, elkészí-tette az ügyrendet, kijelölte három t á r g y n a k előadóját, a többi öt pont előadói tisztségének betöltését a hazai tanitórendek főnökségeire hagyta.
Nemsokára szétmentek a gyűlésre való felhivások I az ország minden középiskolájának hittanárához. Az
előkészítő bizottság a nagyméltóságú püspöki kar két nagynevű t a g j á n a k tanácsára nem maga gondoskodott az elnökségről, hanem a herczegprimás ő eminencziáját kérte annak kijelölésére. 0 eminencziája julius 4-dikén kelt magas leiratában közölte, hogy az elnökséggel dr Bognár István egyetemi ny. r. t a n á r u r a t , a budapesti egyetem megválasztott r e k t o r á t bizza meg.
Miután még az előadók egymással és az elnökkel minden egyes t á r g y r a nézve személyesen és Írásban érintkezésbe léptek, előkészült a gyűlés, amely bizonyára I fordulópontot jelez a hazai középiskolai vallástanitásban.
P é c s , aug. 23. Tanítói lelkigyakorlatok. — A nyári idényben fürdőbe siet, ha módja van hnzzá, b e t e g s egészséges egyaránt. Ha megszűnt ezen élvezet a nyár multával, szívesen emlékeznek vissza az üdülés
RELIGIO. 161 napjaira és nem j u t eszökbe az elköltött pénz után
keseregni.
Mi is, tanitók, kik a papnövelde csendes falai között nemrég 3 n a p o t t ö l t ö t t ü n k , oly örömmel emlékszünk vissza a lelki k ú r á r a , melyben ft. Schäfer jézustársasági atya részesített, h o g y nem csak nem s a j n á l j u k a kis áldozatot, mit egyik-másikunknak, o k o z o t t , hanem egy-hangúlag ó h a j t j u k annak évenkinti m e g t a r t á s á t .
Az a sokak által alaptalanul m e g t á m a d o t t jezsuita, az ő lángoló szeretetível s megdönthetlen érvekkel előadott beszédeivel minket, a nyomorral küzdő és nehéz lelki-m u n k á t végző t a n í t ó k a t nyolelki-masztó g o n d j a i n k b ó l egy magasabb, eszményibb világba r a g a d o t t . M e g t a n í t o t t a r r a hogy miképen felelhetünk m e g igaz könnyűséggel nehéz h i v a t á s u n k n a k ; megtanultuk a lelki béke f e n t a r t á s á n a k m ó d j á t is.
Pedig erre nagy szükségünk van iskoláinkban, családunkban egyaránt
N e m nagyitok. Igaz lelkiismerettel mondom, h o g y a sok küzdelemben elfásult szivünk s lelkünk érezni t u d o t t valamit abból a mennyei élvből, mely után minden embernek, nem- és r a n g k ü l ö n b s é g nélkül, vágynia kell.
N e legyen katholikus tanitó, ki elfojtván m a g á b a n ez ösztönszerű vágyát, közönynyel tekintsen azokra, akik sietve r a g a d j á k meg az alkalmat ö n b o l d o g i t á s u k r a . S ezt annál is inkább ó h a j t j u k , mert, mint az idén is, j ó a k a r a t ú papságunk anyagi t á m o g a t á s b a n részesit.
Áldja meg az Isten őket !
R. J. tanitó.
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A magyarországi kath. egyesületek orsz. kongresszusa
szakosztályainak határozati javaslatai.
(Folytatás.) I I I Szakosztály.
Társadalmi egyesületek.
1. Az egyesületi élet felvirágzásának feltételei.
A) Egyesületi törvény alkotása. F e l i r a t ez ügyben az orsz. gyűléshez.
B ) A magas püspöki kar t á m o g a t á s á n a k kikérése.
C) A kath. körök országos szervezete.
Előadó : gróf Zichy Vlademir.
Határozati j a v a s l a t :
1. Tekintettel a mai állapotokra, midőn az egyesületek megalakulása azok működése törvényileg szabályozva nincsen, hanem az egyesületi élet úgyszólván a hatóságok tetszésének van kiszolgáltatva, a katholikus egyesületek országos kongresszusa szükségesnek és kívánatosnak t a r t j a az egyesületi jog mielőbbi törvényes rendezését s e végből feliratot intéz a törvényhozáshoz, hogy az egyesületi jogot, az alkotmányos jogok alapján a polgári szabadság
tiszte-letben t a r t á s a mellett, mielőbb törvényileg rendezze, szabályozza.
2. Tekintve, hogy a k a t h o l i k u s egyleti élet felvirág-zása a hatholikus társadalom megalakítása szempontjából felette kívánatos és az egyesületek működése minden téren előmozdítandó ;
tekintve, hogy a már létező és ezután létesitendő katholikus egyesületek czélszerü működése m e g k í v á n j a az egyesületek kölcsönös érintkezését és t á m o g a t á s á t :
tekintve t o v á b b á azt, hogy a katholikus ügyek ez időszerinti m o s t o h a helyzete felette kívánatosnak t ü n t e t i fel, h o g y a törvényes j o g o k kellő biztosítása h i á n y á b a n az egyes körök és egyesületek ne legyenek védtelenül t á m a d á s o k n a k kiszolgáltatva, melyek ellen egyedül véde-kezni nem képesek, hanem mint egy országosan szervezett szövetkezet részei egyetemes védelmében részesüljenek és a hatóságok előtt tekintélyes és szakavatott képviseltetést nyerjenek :
mondja ki a k a t h o l i k u s egyletek országos kongresz-szusa a k a t h o l i k u s egyesületek szövetkezeti alapon leendő országos szervezkedését és az alapszabályok elkészitésével a v é g r e h a j t ó bizottságot bizza meg.
3. A k a t h o l i k u s egyesületek országos kongresszusa t e k i n t e t b e véve azt, hogy az egyleti élet csakis a katho-likus Istentől rendelt vezéreinek pártfogása, t á m o g a t á s a mellett n y e r h e t n a g y o b b fellendülést és elterjedést, felirat-ban f o g j a megkeresni a magas püspöki k a r t , h o g y az
egyleti életet vegye h a t h a t ó s t á m o g a t á s á b a , hogy az egyesületi tevékenységet tőle telhetőleg minden eszközzel támogassa, hogy az egyesületi ügy fontosságára papjait, növendékpapjait, híveit minden a l k a l o m m a l figyelmeztesse.
II. A kath. körök működésének legfontosabb eszközei : a felolvasások, a könyvtár, ezzel kapcsolatban a n é p -k ö n y v t á r a -k ügye, a -kath. -körö-k mint -k a t h -közművelődési k u l t u r egyesületek, a k a t h . körök gazdasági czélok
szolgálatában.
Előadó : Gyürky Ödön a k a t h . kör t i t k á r a . 1. A magyarországi katholikus egyesületek országom
Előadó : Gyürky Ödön a k a t h . kör t i t k á r a . 1. A magyarországi katholikus egyesületek országom