A k e r e s z t é n y F r a n c z i a o r s z á g törté-n e l m i s z e r e p e
(Vége.)
Alig kezdődött meg ez 1896 esztendő, X I I I Leótól — néhány napnyi időközben — k é t levelet k a p t a m ; az elsőben ismételten kifejezi a hazánk „az igen nemes f r a n k nemzet" iránt táplált atyai gondoskodását, a máso-dikban, mely apostoli levél — kihirdeti a nemzeti jubileumot.
A szentséges atya mindkét levelében megemlékezik azon történeti eseményről, mely kiinduló p o n t j a volt azon nagyszerű események hosszú lánczolatának, melyet oly hűen fejez ki e büszke mondás: Gesta Dei per Francos.
A r r a kéri Clodvig országát, h o g y ne t é r j e n le a Gond-viselés által kijelölt útjáról, hogy „ m a r a d j o n hű keresztény rendeltetéséhez", h o g y keltse életre „a l e t ű n t korok
tevékeny és áldozatkész hitét" és hogy továbbra is az maradjon, a mi eddig volt" Isten kezében h a t a l m a s eszköz az E g y h á z védelmére és J é z u s Krisztus országának elter-jesztésére" — F ö l h í v j a a „franczia hazafiait", h o g y t e k i n t e t ü k e t és szivüket fordítsák régi nemzeti kereszt-k u t u n kereszt-k felé, szt. Réminekereszt-k dicső sírhelye felé. 0 maga buzdít, hogy j ö j j ü n k Rheims-be e szent ereklyéket tisztelni, h o g y azok üdvös tanításán elmélkedjünk. Mert ha igaz az, h o g y a történelem a nép erkölcsi nagyságának éltető és f'entartó elvét csalhatatlan bizonyossággal tünteti föl. — akkor a mult idők leszkéiből a franczia nemzetnek minden népnél t ö b b e t kell tanulnia. — Emlékezteti a írancziákat arra, hogy „elfeledve azon elveket, melyeken nagyságuk nyugszik, elkerülhetetlenül t ö n k r e mennek és fegyver nélkül m a r a d n a k a vagyon, a család, a társadalom ellen-ségeivel szemben" — Lelkesít, hogy elhagyva a politikai súrlódásokat, egyesüljünk az igazságban, igazságosságban, szeretetben, — mint ugyanazon egy atyának fiai, hogy az-után a szétvonáson felül emelkedő nemzeti hitvallomástétel-bea egyesülve kikiáltsuk a franczia nemzeti eszmét, v. i. azt, hogy hazánk fölött örökre az Isten szelleme, a szelídség és szeretet szelleme fog lebegni, — az a szellem, mely — ha h ű s é g g e l szolgáltuk dicsőségünket és h a t a l m u n k a t t á p l á l t a . — Végre azt remélli a szt. atya, hogy az E g y h á z számithat Francziaországra miután első kereszt-ségének kegyelmében megerősödve a társadalmi téren is u j életre kelt, — s z á m i t h a t a közelgő idők eljövetelének előkészítésére.
B á r h a teljesítené Krisztus a szent atya ez ó h a j á t , s hallgassa m e g i m á j á t az ég, melyet egyesülve velünk e jubileumi év alatt elrebeg Innova clies nostras sicut a principio.
*
E z u t á n következik a nemzeti jubileumot engedélyező Apostoli levél, melyben a szent atya ismételten r á m u t a t a r r a , hogy Clodvig megkeresztelkedése mily hathatós elősegitője volt annak, hogy a keresztény czivilizáczió N y u g a t o n a m e g t é r t f r a n k o k révén elterjedt. É k e s szavak-kal atyai szeretettel s az apostoli hévtől ihletett hangon b u z d í t j a a jelenkor franczia katholikusait, hogy ellátogatva szt. Réminek a béke és örök élet apostolának sírjához buzduljanak föl az ősök példáján s különösen keltsék eletre, á p o l j á k és őrizzék meg, azt az élő, erős nagy-dolgokat sugalmazó hitet, mely a dicső ősöket szt. P é t e r székéhez oly szorosan fűzte, — s az ősök ragyogó példá-j á n megindulva a l e g n a g y o b b áhítattal űpéldá-jitsák meg a
keresztség szent fogadalmait.
H o g y pedig e lelki megszentelődése a franczia nemzetnek annál f o g é k o n y a b b legyen, a szent atya a mindenható Isten könyörületességéDŐl nemzeti jubileum a l a k j á b a n teljes bucsut engedélyez a következő feltételek mellett :
„Kétszer két templomot kell meglátogatniok, melyet m a j d az illetékes egyházi elöljáró (az Ordinarius) jelöl k i ; ha a városban vagy helységben csak egy templom van, akkor négy izben kell azt meglátogatniok. E z alka-lommal imádkozzanak Anyaszentegyházunk szabadságáért
és győzelmeért, a keresztény nép békessége- és
egyesülé-tíELIGiü. 105 seért, a bűnösök megtéréseért, — és a Mi s z á n d é k u n k
-ért is."
„Másodszor: m e g kell győnniok és a legméltósá-gosabb Oltáriszentséghez j á r u l n i o k . "
„ V é g r e kiki tehetségéhez képest adjon alamizsnát a szegényeknek vagy pedig adakozzék valamely j á m b o r czélra"
„Az időre nézve, mely alatt e bucsut megnyerni lehet, azt határoztuk, h o g y egész Francziaországra nézve bojt első v a s á r n a p j á t ó l egész karácsonyig t e r j e d j e n , m é g pedig olyképen, hogy ez idő alatt az illetékes egyházi e l ö l j á r ó s á g három egymásra következő betet jelöl ki a f e n t j e l ö l t föltételek beteljesítésére s a búcsú eloyer-hetésére."
„Azonkívül Rheims városára u g y intézkedtünk, h o g y ott a teljes bucsu, ugyanazon föltételek mellett, — föl-t á m a d á s v a s á r n a p j á föl-t ó l kezdve egészen Mindszenföl-tek-ig mindennap elnyerhető."
„ Végül a szokásos föltételek mellett teljes bucstít engedélyezünk mindazoknak, kik ájtatos hittel fagnak résztvenni a keresztségi Ígéretek megiíjjitásában, mi Franeziaország összes templomaiban nyilvánosan fog megtörténni a mi Urunk Jézus Krisztus születése napján
Mindé bucsuk a m e g h a l t hívek lelki üdvére is alkalmazhatók.
*
A százados évforduló legkimagaslóbb ünnepségei október havában lesznek, a szent Rémi tiszteletére t a r t a n d ó kilencz napos ájtatosságok alatt (novena).
Maga a biboros érsek eddig a következőleg intézkedett : Csütörtökön október 1-én fog megejtetni a kánoni vizsgálat szent Rémi ereklyéi fölött, ezután ez ereklyék átvitetnek a hivek kegyeletes adakozásaiból kikerült ú j ereklyetartóba.
A rákövetkező vasárnapon, azaz október 4-én a székesegyházban az egybegyűlt püspökök jelenlétében fog megtörténni a keresztény Franeziaország keresztségi Ígéreteinek megújítása.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁS.
Budapest, aug. 12. A dorogi püspökségről. — E czim alatt az ungvári „Kelet "-ben figyelemre méltó czikkely jelent meg. Szükségesnek t a r t j a a m a g y a r liturgia engedélyezését, de nem a külön „magyar p ü s p ö k
-séget." Márcsak azért is, ut audiatur altera pars, közöljük ezt a felszólalást, mert ezt az ügyet m e g kell jól beszélni. A „Kelet" czikkelyének szószerinti szövege a következő : *)
A közeledő választások ismét előtérbe állították a m a g y a r g k a t b . püspökség eszméjét. N a g y becse lesz az idén a mandatumnak. Dorogi atyánkfiai a „helyzet m a g a s -latára" emelkedtek és elkezdték ütni a vasat, melyet a mandatumért hevülő keblek tüze t e t t izzóvá. IJtra kelt a deputáczió s természetesen szíves f o g a d t a t á s r a talált mindenütt. De hát, hogy is ne talált volna, hiszen a
*) Természetes dolog, hogy a dorogiaknak nyitva áll a tér a feleletre.
m a g y a r s á g zászlaját l o b o g t a t t a . A kérelem az igazságosság és méltányosság követelményei szerint leszen elintézve s ha az illetékes factorok között a püspökség alapítására vonatkozólag létre j ő az egyezség, a pénz is csak előkerül j valahonnét. H a m á s h o n n é t nem, h á t az állam b u d g e t j é b ő l ,
m á r t. i., a mennyiben a vallásalapból nem f u t n a . Mig az actio folyamatos vala, szándékosan tartóz-kodtam a beleszólástól, nem a k a r t a m eczetet cseppenteni a reménységnek édes mézébe, most azonban, bogy a j küldöttség babérain pihen, n e h o g y az u t ó k o r a g y l á g y u l t
s á g g a l vádoljon b e n n ü n k e t , a kik nem voltunk a d e p u t á
-; cziónak tagjai, tanácsosnak látom felvetni a kérdést, h o g y tulajdonképen miért is kell h á t az a dorogi m a g y a r p ü s p ö k s é g és ha kell, honnan kerül rá elő a költség és vájjon az u j p ü s p ö k s é g által hozandó erkölcsi haszon a r á n y b a n fog-e állani a r á j a f o r d í t o t t áldozatokkal ?
A magyar püspökség azért kell, m o n d j á k dorogi atyánkfiai, hogy a 100 ezeret m e g h a l a d ó g k a t . m a g y a r s á g m a g y a r s á g a az egyházi téren teljes kifejezésre jusson, a m a g y a r embernek teljesen m a g y a r egyházi nyelve l e g y e n ; ne tartozzék se orosz, se r o m á n ^ e g y h á z i főhatóság alá.
Az u j egyházmegye híveit az esperesi, n a g y v á r a d munkácsi egyházmegyékből vonná össze. Az eperjesi egyházmegyében nem nagy a m a g y a r s á g száma s a kik vannak is annyira be vannak ékelve az egyházmegyébe, annyira nincsenek földrajzi összefüggésben a g k a t . m a g y a r -sággal s annyira m e g v a n n a k elégedve azzal a ténnyel, hogy ők az eperjesi püspökséghez tartoznak, hogy csatlakozásuk az u j egyházmegyéhez ezen igen lényeges o k o k -nál fogva még csak nem is valószínű.
A nagyváradi egyházmegyéhez tartozó gkat. m a g y a r o k száma valamivel n a g y o b b s ezek tényleg egy continuitásban laknak az ungvári egyházmegyéhez tartozó m a g y a r o k -kal ; csatlakozásuk azonban ezeknek sem valószínű, mert éppenséggel nem kívánkoznak egy u j p ü s p ö k s é g j o g -hatósága alá.
Mely magyarságból állana tehát az u j egyházmegye ? Abból, mely a munkácsi egyházmegyének ősidőktől fogva intengrans részét képezi. A magvát az egyházmegyének Szabolcs képezné, hozzája tartoznék alsó U n g Ugocsa, alsó Zemplén, Szatmár csekélyebb számú g k a t . magyarsága.
Kérdés, szükséges-e és ha igen, miért szükséges ennek az egyházmegyének az egységét m e g b o n t a n i ? V á j j o n nem valósithatók e meg ezen egyházmegye kebe-lében mindazon erkölcsi czélok, a melyek miatt az u j
püspökség feláliitása tervbe v é t e t e t t ?
Az u j püspökség a magyar érdekek előtérbe áliitása miatt szükséges. Gondolom, ezen előtérbe állítás alatt a magyar liturgiát s a gkath. m a g y a r s á g n a k a magyar nemzetben való megerősödését kell érteni. Vájjon a k a r t a e és ha akarta, mikor a k a r t a a munkácsi egyházmegye ezek e l l e n k e z ő j é t ? Vájjon orosz nemzeti egy ház-3 a munkácsi egyházmegye, mely kísérleteket tett arra, hogy elmagyarosodott szabolcsi, szathmári, alsó-zempléni fiait vissza vezesse eredeti nemzetiségéhez? és vájjon ellenezte-e a m a g y a r liturgikus nyelvet, törekedett-e valamikor arra, hogy a gkt. m a g y a r o k közé az egyházi szertartás czime alatt becsempészsze s honossá tegye a szláv n y e l v e t ?
Ki tud ezekre a kérdésekre igennel felelni ? Becsületes
ember, a ki a tények beszédével szembe nem szál!, nem felelhet igennel. Az ellenkező a való: a munkácsi egyház-megye nemcsak, hogy nem törekedett elmagyarosodott hiveit vissza oroszositani, hanem minden erejével azon volt és van, hogy a munkácsi egyházmegye tovább haladjon a magyarosodás utján. JSincs egyházmegyéje Magyarországnak (ide értve az összes felekezeteket,) mely többet tett volna a magyarság érdekében, mint éppen ez az egyházmegye. A kisebbséget képző m a g y a r -ság lelki szükségleteinek ellátására egész irodalom kelet-kezett magyar nyelven s a magyar liturgia az egyház-megye jobbjai törekvésének állandó tárgya. Hogy mind ez ideig nincs magyar liturgia (noha a gkath. magyarok istentisztelete ma is van legalább is olyan magyar, mint latin szertartású testvéreinké) ennek a munkácsi püspök-ség époly kevéssé oka. mint az — égzengésnek.
Ha a magyarság a munkácsi püspökség által elnyomatnék, vagy ha a munkácsi püspökség kebelében megvalósítható nem volna — és pedig a zászlót lobog-tató püspök segítségével — mirden jogosult magyar törekvés ; ha a munkácsi egyházmegyében meg nem valósulhatna a magyar liturgia eszméje, akkor létjogosult-sága volna a dorogi püspökség alapításának, de a tényleges állapotokra való figyelemmel nincsen. Sőt a magyarság érdeke kívánja, hogy a gkat. magyarok a munkácsi egy-házmegyében nem magyar anyanyelvű testvéreikkel szo-rosabb erkölcsi közösségben maradjanak s ekként a magyarság térfoglalását előmozdítsák. Ma a munkácsi egyházmegye magyar egyház, melynek magyar és orosz anyanyelvű hívei vannak, a kettéválasztás után lenne belőle orosz egyház, mert hát mi is lehetne egyéb, ha a magyarságot elszakítanák tőle ? !
Az eddigiekből világos, hogy a dorogi magyar püspökség felállítását, a munkácsi ősi egyházmegyének területcsonkitásBal való büntetését erkölcsi okok nem teszik szükségessé. Miért kell hát az u j püspökség és kikuek kell ? Azért kell, mert ugy látszik, dorogi atyánkfiai restellik a szegény bocskoros oroszszal a közelebbi hitbeli atyafiságot és csak nekiek lenne hasznuk az u j püspökségből. Városkájuk, ha ott egy püspökség alapít-tatnék, ki emelkednék mostani falusi jellegéből ; a püspök és udvara, a káptalan, a közintézetek számos embert juttat-nának keresethez.
Hát hiszen, szó sincs róla, dicséretes dolog az előretörekvés, csakhogy ha ilyen okok miatt püspökségek alapíttatnának, minden vármegyében volna hely egy-két püspökségre ; egy év alatt megháromszorozhatnék a püspökségek számát.
Tegyük fel azonban, hogy minden komoly szükség nélkül is tetté válik az ige, Dorog püspökséget kap, — jqí lesz ennek következménye ?
Először az, hogy az egyházmegye ereje, mely
•íonczentrálva is gyenge, megoszlik, nagyobb cselekedetre cehát még kevésbbé lesz képes ; másodszor az u j püspök-ség olyan tömérdek költpüspök-séget fog elnyelni, melylyel az egységes egyházmegye állandó bec3Ü, nagy dolgokat
művelhet, mig ha egy erkölcsi okokból felesleges intézmény létesítésére fordittatik e nagy pénz, mint luxus-kiadás elvész a gkat. egyházra nézve. Uram Isten, mikké
tehet-nők mi ungvári közintézeteinket ha egy uj püspökség alapitási és fenntartási költségeit reá fordithatnók !
Mielőtt a tollamat letenném, még egv kevésre kívá-nok reflectálni : honnét kerülne ki az uj püspökség költsége? A felelet egyszerű: a vallásalapból és állami segélyből. — Tudtommal a vallás-alap annyira igénybe j van már ma is véve. hogy a szükséges dolgokra sem
redelkezik kellő fedezettel ; valószínű ennélfogva, hogy valami magas summával nem járulhatna a püspökség fenntartási költségeihez. Jönne a kormány az ő segélyé-. velsegélyé-. Csakhogy a kormány nem szokott semmit ingyen
adni; ha egyebet nem, legalább azt a csekélységet elvárja, bogy a segélyezett főpásztor egész nyájával egyetemben adja cserében politikai függetlenségét, mely becses portéka aztán mint leltári tárgy egyik hatalmon levő pártnak kezéből a másikéba vándorol.
Dorogi atyánkfiai ! nem találnák önök egy kissé drágának ezt a püspökséget?
Még egy csalóka reménységről akarok pár szót szólani, a melylyel a dorogiak magukat áltatják ; azt remélik ugyanis, hogy mihelyt külön püspökjük lesz, ők í is olyan magyarok lesznek, mint kálvinista atyánkfiai,
tehát kétszer magyarok Ábrándozás az élet megrontója.
A népszámlálás alkalmával nem lesznek kisebb magyarok, mint más magyarok, hanem máskor a „sült orosz" kifeje-zés még sokáig ki; érteni fog (magyar püspökséggel, vagy a nélkül); a mikor a közjavakból való részesedés-ről lesz szó, nemcsak Nánáson hanem máshol is megérzik az — olajszagot. Egy g. kath. magyar.
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T .
A kath. egyesületek kongresszusának programmja.
Augusztus 17. Hétfő.
Reggel 9 órakor ünnepélyes Veni Sancte és Szet t mise a belvárosi templombau. Mise után a katholikus egyletek és egyleti élet felajánlása Jézus Legszentebb Szivének.
(A templomban a különböző egyesületek, testületek zászlaikkal jelennek meg és sorfalat állanak.)
Délelőtt 10 órakor a kongresszus megnyitó ülése.
Délután 2—5-ig a szakosztályok tanácskozásai.
Délután 5 órakor az Aquinói Szent Tamás-Társaság diszgyülése a papnevelő intézet nagytermében.
Este 8 órakor ismerkedési estély.
Augusztus 18. Kedd.
Reggel 8 órakor ünnepel}es Szent mise a belvárosi templomban ő Felsége, apostoli királyunk születése napja alkalmából.
Délelőtt 9—12-ig a szakosztályok tanácskozásai.
Délután 2—5-ig szakosztályok.
Délután 3 - 6-ig ünnepélyes. Szentségimádás az Ango kisasszonyok templomában.
Augusztus 19. Szerda.
Délelőtt 9 órakor a kongresszus nagygyűlése a kiállítási ünnepségek csarnokában.
RELIGIO. 107 Két órakor díszebéd a kiállítás területén.
Délután 6 órakor az orsz. központi kath, legény-egyletek jubiláris ünnepélyei.
Augusztus 20. Csütörtök.
Délelőtt a kongresszus részt vesz a szent István-napi körmeneten. A katholikus legényegylet ünnepségei.
IRODALOM.
*** A felső oktatásügy Magyarországon. Az 1896-iki ezredévi országos k i á l l í t á s alkalmára a vallás és köz-oktatásügyi m. kir. miniszter megbízásából. írták dr JBreznay Béla, Kenessey Béla, dr Schneller István, Kovács János, Schill Salamon, dr Vécsey Tamás, dr Hőgyes Endre, dr Beöthy Zsolt, dr Pisztóry Mór. dr Szabó Dénes, dr Finály Henrik, dr Kanitz Ágost. Jámbor Gyula, dr Bozóky Alajos, dr Horváth Ödön, dr Mann Jakab, dr Márki Sándor. Budapest, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája 1896. 8-r. 824 1.
(Folytatás.) Tartaiom-jegyzék.
III. A királyi József-műegyetem.
A kir. József-műegyetem. Irta Jámbor Gyula . 409.1.
A mérnöki szakképzés kezdete 1782-ben a tudo-mány-egyetemmel kapcsolatban 409. 1. A 1832/36. or-szággyűlés határozata és felirata egy magyar műegyetem felállítása érdekében 409. 1. A József-ipartanoda szerve-zése 1844-ben 410. 1. Megnyitása 1846-ban és tanárai 411. 1. A tudomány-egyetem mérnöki intézetének a József-ipartanodával 1850-ben egyesítése 413, 1. Változások a tananyagban 414. 1. A hallgatók száma 415. 1. A királyi József-műegyetem szervezése 416. 1. Tanszékek, szertárak, átalányok 419. 1. Hallgatóság 420. 1. Az 1857 ben kine-vezett első tanári kar 421. 1. A műegyetem működése 1867-ig 422—430. 1. Rohamos fejlődés 1867 óta 430—
435. 1. A műegyetem autonom szervezése és áthelyezése Pestre 436—437. 1. Első elhelyezése Pesten 437. 1. Szer-vezete, tanulmányi rendje, tananyaga 438—446. 1. Szigor-lati szabályzat, nostnfikálás 446—449. 1. Ujabb változá-sok a szervezeten 450. 1. Változáváltozá-sok a tanszékeken 451.1.
Tanszemélyzet, tanórák száma 452—453. 1. Előintézkedé-sek saját épület emelése ügyében 454. 1. Szertárak száma és állapota 1871/72 —1881/82-ig 455. 1. Évi költségvetés 1871/72—1881/82-ig 457. 1. Hallgatóság száma, előmene-tele, segélyezése 458—460. 1. U j szervezet készül, uj épü-let épül, u j tevekenység indul meg 460—463.1. Jelenlegi tanszékek, szertárak, gyűjtemények, laboratoriumok és műhelyek 463—4 64. 1. U j szabályzatok 465—471. 1. U j tantervek 471—473 U j szigorlati rendtartás 4 7 3 - 4 7 6 . 1.
Módosítások és változások 477 — 480. 1. Tanszemélyzet s előadások létszáma, helyisegi viszonyai, dotatiók, szertá-rak 480 — 484. 1. A műegyetem költségvetése 1882—
1895-ig 485 — 486.1. Hallgatóság, előmenetele, segélyezése 1882—1894-ig 487—491. 1 309—491. 1.
IV. Hittani főiskolák.
Római katholikus papnevelök és hittani intézetek.
Összeállította Breznay Béla 495. 1.
1. A budapesti központi papnevelő intézet 495. 1.
2. A bécsi Pázmány-intézet 498. 1. 3. A szent István ki-rályról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő és hittani in-tézet 504. 1. A nyitrai papnevelő és hittani inin-tézet 513.1.
5. A beszterczebánvai papnevelő- és hittani intézet 524. 1.
6. Az eperjesi püspöki papnevelő- és hittani intézet 529.1.
7. A munkácsi egyházmegye papnevelő- és hittani inté-zete Ungváron 536. 1. 8. A székesfejérvári püspöki pap-nevelő- és hittani intézet 542. 1. 9. A szent Mártonról czimzett szombathelyi papnevelő- és hittani intézet 546.1.
10. A veszprémi püspöki papnevelő- és hittani intézet 554. 1. 11. A pécsi püspöki papnevelő- és hittani intézet 563. 1. 12. A győri nagyobb papnevelő- és hittani intézet 572. 1. 13. A váczi püspöki papnevelő- és hittani intézet 575. 1. 14. A borromaei sz. Károlyról nevezett kalocsai érseki nagyobb papnevelő és érseki lyceum 579. 1. 15. Az erdélyi egyházmegye papnevelője és hittani intézete Gyu-lafehérv árott 585. 1. 16 A nagyváradi 1. sz. püspöki pap-nevelő- és hittani intézet 590. 1. 17. A csanádi egyház-megye papnevelője és hittani intézete Temesvárott 597. 1.
18. Az egri érseki papnevelő és lyceumi hittani intézet 600. 1. 19. A kassai püspöki papnevelő- és hittani intézet 606. 1. 20. A rozsnyói püspöki papnevelő- és hittani in-tézet 615. I. 21. A szatmári püspöki papnevelő- és hittani intézet 623. 1. 22 A szepesi püspöki papnevelő- és hittani intézet 633. 1. 23. A balázsfalvi érseki papnevelő- és hit-tani intézet 640. 1. 24. A szamosujvári püspöki papnevelő-és hittani intézet 642. 1. 25. A pannonhalmi szent Bene-dek-rend hittudományi intézete 644. 1. 26. A jászóvári premontrei hittani főiskola 649. 1. 27. A cziszterczi rend hittani főiskolája 653. 1. 28. A kegyes-tanitórendiek hit-tudományi iskolája 656. 1. 29 A marianus szent feren-cziek hittani főiskolája 659. 1. 30 A salvatorianus szent Ferencziek hittani főiskolája 660. 1. 31. A magyar mino-rita rendtartomány theologiai intézete 662. I. 495—662.1.
Görög-keleti hittani intézetek 664. 1.
1. karloviczi gör. keleti szerb theologiai iskola 664. 1.
2. A görög-keleti román főegyházmegyei hittani intézet Nagyszebenben 670.1. 3. Az aradi gör. keleti román hittani intézet 673. 1 . .x . 6 6 4 - 6 7 7 . 1.
A magyarországi helvét hitvallású theologiai akadé-miák. Összeállította Kenessey Béla. . . . 678. 1.
Egységes szervezet megállapítása az 1881/82. debre czeni zsinaton 678. 1. Tantárgyak 679. 1. A sárospataki theologiai akadémia 681. 1. A debreczeni theol. akadémia 688. 1. A pápai theologia akadémia 691. 1. A nagyenyedi theologia akadémia 694. 1. A budapesti theologia akadé-mia 696. 1. A kolozsvári ev. ref. theologiai főiskola 700. J.
6 7 8 - 7 0 2 . 1.
A magyarhoni ágostai hitvallású evang. keresztény egyház íheologiai oktatás-ügye. Irta Schneller István . 703. 1.
Az evangélikusok theol. oktatásának története Bél Mátyásig 7 0 3 - 7 0 9 . 1. A Bél Beer féle tanterv 710. 1. A Schedius-Lovich-féle tanterv 711. 1. A zay-ugróczi iskola-ügyi tanácskozmány 712. I. Az 1850-iki Entwurf hatása 712. 1. A theol. tanügy eszményi alapról való organikus átalakítása 713. 1. Magyar társaságok alakulása a
theolo-gu9ok körébeu 714. 1. Indítvány 1808-ban egy prot.
theol. fakultás felállítása iránt 715. 1. Fejleme'nyek 1867 óta 716. 1. A pozsonyi theologiai akadémia fejlettsége 721. 1. Irodalmi tevékenység 723 1. A theol. főiskolák kormányzása 723. 1. T a n á r o k , hallgatók száma s az intézetek f e n t a r t á s á r a fordított összegek 725. 1. 701—727. 1.
Az unitárius vallásközönség kolozsvári papnevelő (hittani) i n t é z e t e . I r t a Kovács J á n o s . . 728. 1.
A kolozsvári unitárius főiskolában a hittan tanítása 728. 1. Önálló hittudományi tanfolyam felállításának terve 1845-ben a h.-almási zsinaton 729. 1. A hittani intézet keletkezése 1847-ben 729. 1. 1857 óta az intézet ú j korszaka 730. 1. A tanfolyam két évről h á r o m r a emeltetik 731. 1. A jelenleg tanított t a n t á r g y a k 733. 1. A pap-növendékek ellátása 733. 1. F e g y e l e m és önképzés 734. 1.
A papi szigorlat l e g ú j a b b szabályzata 734. 1. 728—736 1.
Izraelita t h e o l o g i a i oktatás. Irta Schill Salamon 737. 1.
A pozsonyi rabbi-iskola nyilvános jelleget kap 737.
1. Az 1868-iki zsidó-congresszu3 738. 1. Az országos rabbiképző-intézet 1877-ben megnyílik 738. 1. Szervezete, t a n r e n d j e 739 1. Növendékeinek száma 740. 1. 737—740.1.
(Vége köv.)
V E G Y E S E K .
— F i g y e l m e z t e t é s . Ö e m j a V a s z a r y Kolos bibor-nok h g p r i m á s ur az esztergomi kir. kath. tanitó-képző-intézetnél életbeléptetvén a negyedik évfolyamot, e g y ú t t a l elrendelte, hogy a h i t t a n á r i állás kivételével 4 rendes és 2 helvettes-tanári állásra pályázat hirdettessék. E z t ez-úttal azzal a figyelmeztetéssel j e l e n t j ü k , hogy a pályázat határideje f. hó 15-én l e j á r : t e h á t az illetők siessenek.
— Szent-Isíván-ünneplése a székesfejérvári egyh á z m e g y é b e n . A székesfejérvári főp. körlevelek X I I i k é -ben dr S t e i n e r F ü l ö p püspök ur, közli X I I I . Leo p á p a Brevéjét, melylyel Nagyboldogasszony napjától egész szeptember 30-ig teljes bucsut engedélyez azoknak, kik ez idő alatt a szokásos többi föltételeket teljesítve a székesfejérvári székesegyházat bucsulátogatással felkeresik és ott sz. István fejereklyéje előtt imádkozni fognak. Ö méltósága a püspök ur felkérte Magyarország összes főpásztorait, hogy híveiket erre a bucsuzarándoklatra buzdí-tani kegyeskedjenek.
— N é g y a r a n y m i s é s piarista. Az Isten és embe-rek előtt érdemesültek névsora : Csaplár Benedek, Ivánfi Ede, Polák J á n o s Vanke József. Isten éltesse őket köz-tünk még sokáig !
— A h i t e h a g y ó Ferdinánd. N e m r é g i b e n h a g y t a el Karlsbadot, í r j a a D. H.-ban Gr. S. dr, a bolgár fejedelem kivel mindennap lehetett találkozni a kutaknál vagy az utczán. A kíváncsi publikum megbámulja, — de külön-ben nem sokat hederitenek r á j a . Azt m o n d j á k azelőtt elszokott jönni a katholikus főistentiszteletre, hol a plébános egy fejedelmet megillető tisztelettel fogadta, — de most
mióta ampibiussá lett, már csak incognitóban jár a reggeli csendes misére, — s aztán 11 órakor a görög-keleti t e m p l o m b a . A muszkák épp most építenek itt egy uj, fényes templomot, melyre, mint hírlik hitehagyó F e r d i n á n d 10 000 rubelt adott. Szegéüy Ferdinánd, — az itt időző Milán l á t t á r a nem gondolt-e a r r a . hogy h á t h a ő belőle is ilyen b u k o t t nagyság lesz valamikor ?
— A b ő k e z ű k e g y ú r . Károlyi Mihály gróf Kaál községnek a millénium emlékére 3000 irtot adományozott azon czélból, hogy azon összegből a templom renováltas-sák. A munkálatok már nagyban folynak.
— Az e s z t e r g o m i t a n i t ó k é p z ő - i n t é z e t , mely eddig csak három évfolyammal birt, a jövő tanévre már a negyedikkel is ki lesz egészítve. Az átalakítás tervét dr
— Az e s z t e r g o m i t a n i t ó k é p z ő - i n t é z e t , mely eddig csak három évfolyammal birt, a jövő tanévre már a negyedikkel is ki lesz egészítve. Az átalakítás tervét dr